Népszava, 1991. december (119. évfolyam, 282–305. sz.)
1991-12-10 / 289. szám
4 Megállapodásokra törekszenek (Folytatás az 1. oldalról.) 1. Az adórendszer mérsékelje, de legalábbis ne növelje a bérből és fizetésből élők terheit. Ezen belül: — a legalacsonyabb keresetűek adóterheinek mérséklésére az adómentes jövedelemhatárt emeljék fel 120 000 Ft-ra, akár annak az árán is, hogy a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők adóterhei növekedjenek; — továbbra is biztosítani kell a munkavállalók széles körét érintő munkahelyi étkezés és támogatás adórendszerbeli kedvezményét. 2. Biztosítani kell a tisztességes megélhetést garantáló béreket. Ennek érdekében: — számítási, módszertani viták helyett megállapodásnak kell rögzíteni a dolgozóknakkifizetésre kerülő nettó keresetek reálértékének megőrzését; — valódi előrelépést jelentő megállapodást kell kötni a létminimumhoz közelítő minimális bérekről, külön a kezdő szakmunkásokra és felsőfokú végzettségűekre. Az MSZOSZ ismételten megerősíti, hogy a minimálbéreket 9700 Ft-ra szükséges felemelni ; s a megállapodás szerint 1992-re felfüggesztésre kerülő bérszabályozás a korábbi évek gyakorlatától eltérően verseny- és szektorsemleges legyen; — az intézményi bérnövekedés ne maradjon el a gazdálkodó szféráétól. 3. Erőfeszítéseket kell tenni a munkanélküliség növekedésének mérséklésére, és megfelelően gondoskodni a munkanélkülivé válókról. Ennek érdekében: — a munkahelyek ésszerű védelmére vonatkozó intézkedések kidolgozására — a szakszervezetek, a kormány és a munkáltatók részvételével — létrejövő bizottság közös állásfoglalásait megelőzően ne szülessenek az érintett területeken munkahelyleépítésre vonatkozó döntések; — a költségvetés növelje a munkahelyteremtésre fordított kiadásait; — biztosítani kell a munkanélkülivé válók legalább 1991. évi szintű ellátását; — a végkielégítés ne késleltesse a munkanélküli-járadék folyósításait; — ne csökkenjen a munkanélküli-járadék folyósítási ideje és mértéke; — a munkanélküli-járadék legkisebb összege érje el a mindenkori minimálbér 75 százalékát; — a költségvetés vállaljon nagyobb szerepet a munkanélküliek ellátásának finanszírozásában. 4. Meg kell erősíteni a dolgozók privatizációba történő beleszólásának garanciáit. A privatizálás során a munkavállalók térítés nélkül válhassanak tulajdonosaivá a vállalati jóléti, szociális létesítményeknek, vagyontárgyaknak. Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa a fenti kérdésekről újabb rendkívüli ÉT-ülés összehívását kezdeményezi december 13—14-re. Felhívja a kormányt, hogy a megkötött megállapodásokon túl a fentieket is mérlegelje december 12-i ülésén, alakítson ki pozitív álláspontot a megállapodások érdekében. Felhívja a munkáltatói szervezeteket, hogy ugyancsak mérlegeljék álláspontjukat, elősegítendő a megállapodásokat. Felhívja az ÉT munkavállalói oldal többi szervezetét, hogy csatlakozzon az MSZOSZ kezdeményezéséhez. III. A Szövetségi Tanács ülésén az MSZOSZ legnagyobb taglétszámú ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási szférában működő szervezetei bejelentették, hogy a további tárgyalásokon képviselt szakszervezeti álláspont alátámasztása érdekében, közös sztrájkbizottságot hoznak létre, és figyelmeztető sztrájk meghirdetését helyezik kilátásba december 17-re. (A sztrájkbizottság a későbbiekben külön közleményt jelentet meg.) Megállapodások, későbbi tárgyalás, elutasítás az ÉT-n Kasszát csinált a szövetségi tanács Az ÉT-n történteket az MSZOSZ szövetségi tanácsának tagjai tegnap értékelték. Kevésnek tartják, hogy a kormány csupán javaslatuk egy részét fogadta el. Ezek közé tartozik például, hogy a szakszervezetek ígéretet kaptak arra: a jövő évi költségvetésben a privatizációs bevételek 15 százalékát új munkahelyek teremtésére fordítják. Megállapodtak abban is, hogy a személyi jövedelemadóban 1992-ben gyermekenként és havonként az eddigi 1 ezer helyett 1300 forintot lehet kedvezményként elszámolni. Az 1988 előtt megállapított természetbeni juttatások — például a munkahelyi étkezés és a különféle segélyek — adómentesek. Közeledtek az álláspontok a reálbér csökkenésének megállításában is: a kormány — az ÉT-n elhangzottak szerint — lehetőséget lát az egy keresőre jutó reálbérérték megőrzésére, bruttó bérben számolva. Engedett a kormány abban is, hogy január 1-jétől emelni kell a minimálbéreket, mértékéről a pénteki ÉT-n döntenek majd. Ugyancsak sikerült kompromisszumot kialakítani a nyugdíjkorhatár felemelésének elhalasztásáról — erre a lépésre jövőre bizonyosan nem kerül sor. Megegyeztek abban is, hogy pünkösd legközelebb már fizetett ünnep lesz. Hosszas vita után egyetértés alakult ki a családi pótlékok emeléséről: a kormány ígérete szerint januártól átlagosan 300 forinttal lesz több ez a juttatás, s az év második felében újabb növelésekkel az ideihez képest mintegy 20 százalékkal emelik a gyermekenkénti támogatást. Elfogadta a kormány, hogy a munkanélküli-ellátásból kiszorulók szociális támogatására a költségvetésből biztosítanak fedezetet, valamint azt is, hogy a jövő évi nyugdíjemelés mértéke feleljen meg a nettó átlagkereset növekedésének. Később, tárgyalások során döntenek egyebek között az agrárpolitika főbb elemeiről, valamint a regionális válsággócok kezelésére vonatkozó elképzelésekről. A privatizációra vonatkozó jogszabályok újabb csomagját a kormány egy héten belül az ÉT elé terjeszti. Változások lesznek az információs rendszerben is: a munkavállalók szervezetei havonta részletes jelentéseket kapnak a tárcáktól. Megoldást kell találni a láthatatlan jövedelmek megadóztatására is, a módszerekről hamarosan közös állásfoglalást dolgoznak ki. A szakszervezetek sürgették a munkahelyek védelmének előtérbe helyezését, mire a kormány megígérte: a szociális partnerekből bizottságot hív létre. Ugyancsak döntésre vár a gazdasági okokból történő elbocsátások törvényi szabályozása. Hamarosan lezárulhat egy másik régi téma, a munkavállalói részvényprogram vitája is,hiszen a kormány már benyújtotta a törvénytervezetet a parlamentnek. Az új, átfogó szociális törvényt a jövő év első negyedében teszik le a honatyák asztalára, előtte viszont az ÉT megvitatja. Nem sikerült viszont közelíteni az álláspontokat a központi igazgatás kiadásainak csökkentéséről, és az adómentes személyijövedelem-határ 120 ezer forintra növeléséről sem. Nincs megállapodás a különleges körülmények között végzett munka pótlékainak adómentességéről, valamint a mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó adószabályok változatlanul hagyásáról. Eltérőek a vélemények a költségvetési intézményekben dolgozók bérfejlesztési lehetőségeiről, valamint arról, hogy 1992-től országos tarifaminimumot állapítanak meg a kezdő szakmunkások és felsőfokú végzettségűek részére is. A kormány elutasította azt a szakszervezeti követelést, hogy a már beígért forrásokon túl, újabb pénzügyi fedezetet teremtsenek a költségvetésből az új munkahelyek létesítésére. Nem fogadták el azt sem, hogy a munkanélküli-járadék ne legyen alacsonyabb a mindenkori minimálbér 75 százalékánál. Bizonytalan annak a követelésnek a sorsa is, amelynek lényege: a végkielégítés a munkanélküli-járadéktól függetlenül járjon. Nem hajlandó a kormány eltekinteni a munkanélküli-járadék folyósítási idejének és összegének csökkentésétől, s attól, hogy ebben a költségvetés egyre kisebb szerepet vállaljon. Merev elutasítás fogadta azt a kérést, hogy a jövőben a foglalkoztatási alap és az országos képzési tanács pénzeszközeit ne válasszák szét, csakúgy, mint a szakszervezeteknek azt a követelését, hogy a vállalati jóléti és szociális létesítmények tulajdonjogát a munkavállalók kapják meg. Szóba került az ÉT-n számos jogszabály, illetve törvénytervezet sorsa is. A kormány elfogadta, hogy a köztisztviselőkre vonatkozó törvény az új munka törvénykönyvével együtt lépjen hatályba. Hamarosan közzéteszik a Munkaügyi Közlönyben azt a döntést, amely szerint a gazdálkodó szervezetek jogutódlással történő átalakulása nem érintheti a dolgozó munkaviszonyát, s ez a végkielégítés szempontjából rendkívül fontos. A kormány és a munkáltatók is elutasították, hogy a dolgozók beleszólhassanak a privatizációba. Nem kapnak további védelmet a munkavállalók azokkal szemben, akik megsértik a munkaviszonnyal kapcsolatos jogszabályokat és szakszervezeti jogokat. Az ÉT másik két oldala elutasította azt a követelést, hogy a szakszervezeteket és az üzemi tanácsokat véleményezési és egyetértési jog illesse meg a személyügyi kérdésekben és a vezetők kiválasztásában. Nem találtak közös megoldást a felek az érdekegyeztetés és a törvényhozás közötti kapcsolatok mielőbbi kiépítésére sem. Teljes volt az összhang viszont abban, hogy készüljön törvénytervezet a munkavédelemről, a környezetvédelemről és az üzemegészségügyről. ÉT-ajánlásként fogalmazódott meg, hogy a még érvényben lévő kollektív szerződéseket a munkáltatók ne mondják fel, ahol pedig nincs, ott mielőbb kössék meg. Elfogadták, hogy ki kell dolgozni a háromoldalú, többszintű érdekegyeztetési rendszert. Külön foglalkoztak a kormány által nyújtandó garanciák kérdésével is. Eszerint a kormány saját hatáskörében az ÉT megállapodásai alapján jár el, s az ott kötött egyezségeket saját álláspontjaként képviseli a parlamentben. Kéri továbbá a parlamenti frakciókat, hogy az ÉT megállapodásait a törvénykezésben érvényesítsék. Elfogadták azt a szakszervezeti javaslatot is, hogy az ÉT szükség szerint tekintse át a munka világát átfogó kérdéseket. A kormány és a munkáltatói oldal nyilatkozatban szólította fel a szakszervezeteket, hogy tartózkodjanak a tárgyalások idején a sztrájkfenyegetéstől. Ezt a munkavállalók nevében a tárgyaló konföderációk nem fogadták el. Jugoszláv kamionok jöttek a rakétaszállítmányért (Folytatás az 1. oldalról.) megkapták az áru kiváltásához szükséges okmányokat. A német állítólag senkit nem ismert, ezért érkezett vele a svájci férfi, aki bemutatta egymásnak az érdekelteket. — Ügyvéd úr, a védence elismeri a fegyverügyletben való szerepét? — Nem. Ez az új belkereskedő, Romániába és Bulgáriába indult nyersanyagot vásárolni. Amikor az egyik üzlettársa megtudta, hogy merre utazik, állítólag megkérte a védencemet, hogy majd adja át Budapesten a szállítmány iratait annak, akit a svájci úr megmutat neki. — Tudta a védence, hogy mit tartalmaz a szállítmány? — Azt állítja, hogy csak annyit tudott, amit az okmányokon feltüntettek: „kórházi felszerelések”. Tegnap ebben az ügyben telefonon felhívta szerkesztőségünket a chilei La Segunda című napilap munkatársnője, Cheri Zalaquez. A hölgytől megtudtuk, hogy Chilében létezik egy fegyvergyár, ahol egyebek között kézirakétákat is gyártanak. A lőfegyverrel és robbanóanyaggal való visszaéléssel alaposan gyanúsítható német, svájci és öt jugoszláv állampolgárt tegnap a rendőrség szabadlábra helyezte. Lakhelyelhagyási tilalom mellett folyik ellenük tovább a büntetőeljárás. A fegyverszállítmány fő szervezője, a rendőrség szerint, valahol Nyugat-Európában tartózkodik. Schmidt Attila 1991. DECEMBER 10., KEDD NÉPSZ./WA Háló A tv-híradó Mikulása egy piciny szociális hálót nyújtott át a népjóléti miniszternek. Dr. Surján László válaszában azt kérte a Télapótól: jövőre „hasson oda”, hogy az emberek elhiggyék, miszerint a minisztérium teljes létszámával azon fáradozik, hogy a hálóra semmi szükség ne legyen. Kedves miniszter úr! A Mikulás közbenjárását inkább azért kellene kérni, hogy a szociális háló megmaradjon. Őszre — TARIFÁT EMEL A BKV A Fővárosi Önkormányzat hétfői rendkívüli közgyűlésén rendeletet alkotott arról, hogy januártól 35 százalékkal emelik a BKV-tarifákat. malév-privatizáció A Magyar Légiközlekedési Vállalat privatizációjának első lépéseként az Állami Vagyonügynökség igazgató tanácsa hétfőn jóváhagyta a MALÉV lehetséges partnereinek listáját. A külföldi részesedés, a várható tőkeemelés után előreláthatólag 30 százalékos lesz, 10 százalék pedig a dolgozók kezébe kerülhet. ABORTUSZHATÁROZAT Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén határozatot hozott a terhesség megszakítására vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban benyújtott indítványok ügyében. A testület határozatát december 16- án (hétfőn) a 13 órakor kezdődő nyilvános ülésén hirdeti ki. VITA ’56-RÓL Az 1956-os események Magyarországon és Lengyelországban címmel vitaestet tartanak december 12-én, 17 órakor a Lengyel Kultúrában (V., Nagymező utca 15.). MEGHALT DR. DUGÁR ÁRPÁD Meghalt dr. Dugár Árpád, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége nyugdíjasválasztmányának titkára. Az MSZOSZ saját halottjának tekinti. Búcsúztatása december 16-án 14.30 órakor lesz a Rákoskeresztúri Új Köztemető ravatalozójában. A tagság harmada közgyűlést követel Szembeszegült az ’56-os tagozat a TIH-es elittel A TIB ’56-os tagozatának intéző bizottsága közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelynek aláírói: Balázs-Piri László, György István, Stelcz Gyula, Tittman József és Dalmadi Jenő. Ebben követelik, hogy a TIB közgyűlést hívjon össze a december 12-ére tervezett küldöttgyűlés helyett, továbbá tudatják: a szervezet májusban tartott közgyűlésén két alapszabály-tervezet született, emiatt csak ideiglenesen fogadták el az egyiket, és az elnökséget is ideiglenesen választották meg. Kikötésül azt mondta ki a májusi közgyűlés, hogy szeptemberig egy bizottságnak a két tervezetből egyet kell csinálnia, amit majd beterjesztenek az újból összehívott közgyűlés elé. Ez a dokumentum nem készült el. A közlemény íróit az háborítja fel, hogy az ideiglenes elnökségnek az úgynevezett jószolgálati bizottsága nem vette figyelembe az ’56-os tagozat ajánlásait, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy az ideiglenes elnökség egy „antidemokratikus” alapszabály-tervezetet akar véglegesíteni, illetve fel akarja oszlatni az ’56-os tagozatot, és tagrevíziót kíván végrehajtani. Az ’56-os tagozat ennek megakadályozása végett aláírásgyűjtésbe kezdett, és december 7-éig 674 TIB-tag, vagyis a szervezet tagságának egyharmada követeli, hogy ne küldöttgyűlés, hanem közgyűlés legyen e hét csütörtökjén. ★ A vájtfülűek nyilván értik, mi ellen tiltakozik a közlemény. De aki nem bennfentes, csak annyit érzékel az egészből, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottságban nincs minden rendben. A múlt héten arról értesülhettek olvasóink lapunkból, hogy Vásárhelyi Miklós, a szervezet elnöke nem jelölteti magát a december 12-i küldöttgyűlésen. A TIB és az ’56-os Szövetség között feszülő ellentétről ugyancsak beszámoltunk az elmúlt hetekben, hírül adva, hogy a szövetség elefántcsont toronyban üldögélő, „elit” társaságnak tartja a TIB-vezetést, akik „lenézik” a forradalom közkatonáit. Kósza információink is voltak arról, hogy a TIB vezetői nem tartják kívánatosnak a szervezeten belül alakult tagozatokat és szekciókat. Az első komoly jele az volt a feltételezett belviszálynak, amikor hírül vettük, a TIB vezetése felfüggesztette György Istvánt és Tittman Józsefet, az ’56-os tagozat intéző bizottsági tagjait posztjából. Értesüléseink szerint azért, mert az említettek követelték, a vezetés számoljon el azzal a pénzzel, amit működéséhez kapott a kormányzattól. Még bizonytalan, zártkörű vagy nyitott ajtók mellett megtartott tanácskozást rendez-e a TIB. Egy azonban bizonyosnak látszik, nemcsak az ’56-os tagozat, hanem a katonai szekció is hallatja majd szavát az öszszejövetelen, ami e percben igencsak hangosnak ígérkezik. (szó) Rejtélyes körülmények, ismeretlen gyilkos Két csésze érintetlen fekete Rejtélyes és kegyetlen gyilkosság ügyében nyomoz a Zala megyei Rendőr-főkapitányság. December 6-án éjjel, gyenesdiási lakásuk fürdőszobájában vérbefagyva, holtan találta 27 éves feleségét, Andrész Mathiasnét a hazaérkező 62 éves férj. A szabadidőruhát viselő fiatalasszonyt éles eszköztől származó 24 szúrás érte, s a rendőrség megállapítása szerint ezekközül négy halálos volt. A lakásból 90 ezer forint készpénz és több ékszer tűnt el. Ez utóbbi jelből rablógyilkosságra is lehetne következtetni, csakhogy az előzmények ennél bonyolultabbá teszik az ügyet. Még a nyáron, június 4-én történt: éjjel Andrészné Ford gépkocsiját az édesanyja udvarából egy ismeretlen férfi ellopta, s elhajtott vele Keszthely felé. Négy nappal később kigyulladt, és leégett Andrészné édesanyja, Varga Józsefné nádfedeles lakóháza. Vargáné és 2 éves unokája csak a szomszédok riasztására tudott kimenekülni a lángokból. Július 26-án éjjel ugyanennek a portának a nádfedeles melléképületét gyújtotta fel ismeretlen tettes. Augusztus 13-án reggel Andrész Mathiasné meglepve látta, hogy házuk előtt ott áll sértetlenül a júliusban ellopott Ford. Amikor a pótkulccsal kinyitotta, a gépkocsi egy, a tetőkárpitba rejtett plasztik bombától felrobbant. Andrészné akkor nem sérült meg. Sem a tűzesetekkel, sem a merénylettel kapcsolatban nem tudott a család gyanúsítottakat megnevezni, és a nyomozás is eredménytelen maradt. Két héttel ezelőtt Andrészék döglötten találták két nagy házőrző kutyájukat, feltehetően méreg végzett velük. (Van olyan vélemény, hogy ez már a gyilkosság előkészítése jegyében történt). Szemtanúk szerint este Andrészné otthon volt kétéves kislányával, és házukat senki sem kereste fel. Ez utóbbinak ellentmondani látszik, hogy a lakás habjának asztalán két csésze, érintetlenül hagyott kávét talált a vizsgáló bizottság. A nagy erőkkel nyomozó rendőrség három szálon nyomoz: egy esetleges szerelmi konfliktus éppúgy állhat a gyilkosság hátterében, mint ismeretlen indítékú bosszú, vagy pedig vagyoni haszonszerzés céljával érkezett, ám tette közben a fiatalasszony által megzavart rabló. (MTI) Hol van Petőfi? A Magyar Tudományos Akadémia részéről senki nem volt jelen a Megamorv Petőfi Bizottság tegnapi sajtókonferenciáján. Az MTA álláspontját levélben tette közzé a minap, amiben közölték : semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Morvai Ferencék valóban Petőfi Sándor földi maradványait találták meg Szibériában. A külföldi szakemberek részéről állítólag fel sem merült, hogy a barguzini temetőben fellelt csontváz női eredetű volna. Szó esett úgynevezett DNS-vizsgálatról, ehhez azonban kontrollanyagot kell venni Petőfi Sándor rokonainak földi maradványaiból. Morvai Ferenc ezért minden előkészületet megtett rá, hogy a Petőfi-család Kerepesi úti temetőben található sírboltját megnyissák, de ehhez a főváros nem járult hozzá. Cs. A.