Népszava, 1992. január (120. évfolyam, 1–26. sz.)

1992-01-02 / 1. szám

2 Vasfüggöny bontás Azerbajdzsánban (Folytatás az 1. oldalról) Washingtonban, hozzátéve: a most formálódó Független Államok Közösségéből Ukrajna az első, amely ilyen kérelemmel fordult az IMF- hez. (A három balti köztársaság már a szervezet tagállamai közé tartozik, s korábban a szovjet vezetés is hasonló kérelmet nyújtott be, ez azonban értelemszerűen érvényét vesztette.) Ismét súlyos bírálattal illette Borisz Jelcin orosz elnököt helyettese, Alekszandr Ruckoj, ezúttal a Stern című német hetilap legújabb számában. Ruckoj szerint „az emberek bizalma napról napra csökken. Ez így hoszszú ideig nem megy, s ahogy a Szovjetunió összeomlott, Oroszország is összeomolhat. .. Ruckoj a kedden előzetes jelleggel ismertetett interjúban kijelentette: „Oroszországban a diktatúra legviszszataszítóbb formája uralkodik — az utca diktatúrája ... a helyzettel Jelcin tehetetlenül áll szemben. Az elnök értelmetlen rendeleteket adki, amelyeket senki sem hajt végre. Értelmetlen döntések születnek. A jelenlegi káoszért senki sem vállalja a felelősséget. Jelcin sem ... Vannak olyan erőművek, amelyek még öt napig működhetnek, az olajtartalékok hosszabb időre nem elegendőek. Mindez láthatóan senkit sem nyugtalanít. Nem tudok arról, hogy az elnök bárkit is felelősségre vont volna” — közölte Rucker és ő is a társadalmi robbanás rémképét festette a falra. Horst Teltschik, Kohl kancellár volt külpolitikai tanácsadója az ARD televízióban azt mondta, hogy középtávon nincs esély a Független Államok Közösségének fennmaradására. Mihail Gorbacsov azért bukott meg, mert a köztársaságokat egy új unióban akarta tömöríteni. Borisz Jelcin most a maga szintjén ugyanezt akarja, s ugyanúgy vereséget fog szenvedni. Az éppen hogy csak önállóvá vált köztársaságok nem lesznek, hajlandóak jogokat delegálni Oroszországra, mert attól félnek, hogy Oroszország uralkodni fog fölöttük — közölte Teltschik, az 1990-es kaukázusi szovjet—német egyezség egyik kidolgozója, közvetlenül a minszki tanácskozás után. Nincs olyan mechanizmus, amely egyben tarthatná a jelenlegi államközösséget — vélekedett Alekszandr Jakovlev, a peresztrojka politikájának egyik szülőatyja a The Los Angeles Times című amerikai lapnak adott interjúban. Ha a gazdasági szövetség vagy közösség a piacgazdaság talaján működne, fennmaradhatna az új alakulat. Gazdaságunk azonban egyelőre nem piacgazdaság. A független államok éppen azért szabadultak meg a központtól, hogy létrehozzák saját gazdasági központjaikat. A Szovjetunió felbomlásával egyidejűleg — hamvaiból újjászülető főnixmadárként — új életre keltek a régi, nemzeti kommunista, bolsevik rezsimek. Fennáll diktatúrák kialakulásának veszélye is. Mindez mélységesen nyugtalanít engem. A Nyugatnak nagyon oda kell figyelnie ezekre a jelenségekre — hangoztatta Jakovlev. Az oroszországi helyzetet Jakovlev rendkívül nehéznek ítélte. Kijelentette, hogy egészében támogatja Jelcin gazdasági reformjait, de úgy véli, hogy azoknak nem minden elemét gondolták át, különösen a szabad árak bevezetését. Ezek érvényesítéséhez szükség lenne a demonopolizált gazdaságra, a kis- és nagykereskedelem privatizációjára. Emellett a piacokat nemcsak termelt árukkal, hanem a termelés eszközeivel is meg kellene tölteni, vagyis az árak felszabadításának ki kellene terjednie minden piacra, így a földre és a termelési eszközökre is. ★ A Vatikán elismerte Oroszországot. Ezt Joaquin Navarro vatikáni szóvivő jelentette be szerdán. Közölve: múlt szombaton a Szentszék elfogadta azt az orosz kérést, hogy ismerjék el a köztársaság függetlenségét és szuverenitását. A szóvivő szerint a Szovjetunió felbomlása nyomán született többi állam elismerésével majd akkor foglalkoznak, ha tőlük is hasonló kérelmek érkeznek a Vatikánhoz. Görögország kedden elismerte nyolc egykori szovjet köztársaság (Örményország, Azerbajdzsán, Belorusz, Kazahsztán, Moldova, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Ukrajna) függetlenségét. Olaszország a Független Államok Közösségének 7 újabb tagját ismerte el — jelentették a hírügynökségek Rómából. Az olasz kormány egyébként már a múlt héten elismerte Oroszországot, s most rajta kívül Azerbajdzsán, Belorusszia, Moldova, Örményország, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán is elismerésben részesült. Németország az óév utolsó napján a Szovjetunió helyén létrejött Független Államok Közösségének újabb hét tagját ismerte el: Örményországot, Azerbajdzsánt, Belorussziát, Kazahsztánt, Moldovát, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt. Nagy-Britannia kedden hivatalosan elismerte a Szovjetunió nyolc utódköztársasága, Azerbajdzsán, Belorusszia, Kazahsztán, Moldova, Örményország Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán függetlenségét — jelentette a TASZSZ. Menekül a haditechnológia ? Amerikai szakemberek, köztük a CIA vezetői, amiatt aggódnak, hogy a felbomlott Szovjetunióból esetleg külföldre menekülnek a korszerű haditechnológiák, illetve a technológiák kidolgozói — jelentette szerdai számában a The New York Times című napilap. A TASZSZ és az AP által idézett jelentés szerint a technológiák áruba bocsátásának jóval veszélyesebb következményei lehetnek, mint azoknak az atomfegyvereknek az esetében, amelyek már „amúgy is rossz kezekben vannak". A menekülés okai között a CIA a szovjet gazdaság leromlását, a katonai morál gyengeségét és a várhatóan felszökő munkanélküliséget említi. Az amerikai hírszerző szolgálat becslése szerint a volt Szovjetunióban 900 000 ember dolgozik a nukleáris hadiiparban, közülük legalább kétezren igen komoly tudással és titkos információkkal rendelkeznek a hazai atomtechnológiákról. Új év, új sebesültek '^'(Folytatás az 1. oldalról) kéksisakosok Kelet-Szlavóniában, Baranyában, Krajinában, Nyugat-Szerémségben és Nyugat-Szlavóniában építenék ki állásaikat, tehát a jelenlegi frontvonalak mentén. Csak a béke fenntartása lenne a feladatuk: ezeket a körzeteket teljesen demilitarizálnák, kivonulna onnan minden katonai alakulat és horvát erő. Megmaradna viszont a jelenlegi szerb közigazgatás és rendőri erő (az utóbbi csak fegyvertelen szolgálat formájában). Slobodan Milosevic szerb elnök kedden úgy nyilatkozott, hogy „elhárult minden akadály a kéksisakosok állomásoztatásával kapcsolatban”. Zágrábban gyaníthatóan nem lesznek ilyen lelkesek, hiszen a jelenlegi terv nem veszi tekintetbe azt a horvát álláspontot, hogy a horvát— szerb határra is irányítsanak ENSZ-erőket. Boszniába is csak jelentéktelen és fegyvertelen ENSZ-erő érkezne megfigyelői feladatokkal. Cyrus Vance, az ENSZ- főtitkár különmegbízottja szerdán a Franjo Tudjman horvát elnökkel folytatott megbeszélése után cáfolta, hogy új tervezetről volna szó. Azt hangoztatta, hogy a genfi tűzszüneti megállapodások alapján kidolgozott koncepcióról tárgyaltak. Nem kizárt, hogy Lord Carrinton, a jugoszláv polgárháború ügyében folyó EK-konferenciasorozat elnöke felhagy erőfeszítéseivel, mivel eddig semmiféle haladást nem könyvelhetett el. Kedden szerb részről újabb súlyos vádak érték Magyarországot és a magyar honvédséget. A Magyar Honvédelmi Minisztérium szóvivője határozottan visszautasította a beavatkozási vádakat. Zeljko Raznatovic-Arkan, a szerb önkéntes gárda parancsnoka kedden a Borbában megjelent interjújában azt állította, hogy sugárhajtású magyar harci gépek föld-föld (?) rakétákat lőttek ki jugoszláviai célpontokra, Baranyára, Szlavóniára és Nyugat-Szerémségre. Szavai szerint három ilyen rakéta csapódott be Borovo Selo falu körzetében, s hét méter átmérőjű és 2,5 méter mély kráterek keletkeztek. Zeljko Raznatovic az interjúban kijelentette: nem tudja miért tartják titokban mindezt, s miért terjesztenek más „meséket” a kráterekkel kapcsolatban. Raznatovic-Arkan, akit korábban a foglyok megkínzásával, gárdistáit pedig templomok kifosztásával vádolták, most az interjúban elmondta még azt is, hogy jó felderítőszolgálata van, s itt megerősítették, hogy a magyar föld-föld rakétaalakulatokat előrevonták a határig. Szerinte mintegy száz alkalommal sértették meg Magyarországról a jugoszláv légteret, háromszáz harckocsit állomásoztatnak a határ mentén, s számos kiképzőtábort működtetnek Magyarországon. A vádakról az MTI megszólaltatta Keleti György ezredest, a honvédelmi minisztérium szóvivőjét. " Nem ez az első alkalom, hogy ilyen képtelen vádakkal illetik a Magyar Köztársaságot és a magyar honvédséget. Ezekre soha semmiféle bizonyítékot nem szolgáltattak, mivel ilyenek nem is lehettek. Minden alapot nélkülöznek ezek az állítások. A magyar honvédség semmiféle csapatösszevonást, átcsoportosítást nem hajtott végre. Egyébként a hadseregből egy évvel ezelőtt kivontuk a föld-föld rakétákat. A magyar honvédség pontosan a jugoszláviai események miatt valóban készültségben van bizonyos helyeken és bizonyos erőkkel, de ezek kizárólag a védelmet szolgálják. Még a látszatát is kerülni akarjuk annak, hogy bármelyik oldalon beleavatkoznánk az eseményekbe. Nekünk az a legfontosabb, hogy Jugoszláviában béke legyen, mert akkor nálunk is nagyobb lenne a biztonság. Ki kire támaszkodik Eszéken? Toroczkay Csaba felvéte 1992. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA A majom éve elrendezték adósságaikat, megszabadultak mindenféle használt dolguktól, és főként alaposan kitisztogatták lakásaikat a japánok újév napjára. E nap a hagyományos szokások szerint a megtisztulás, az újrakezdés ideje. Sinto tradíciók szerint, bambuszból, fenyőágból öszszefűzött csokrot helyeznek a házak elé, ezek a rossz szellemek elűzését szolgálják, csakúgy, mint a kicsinyke, narancsból, rákból és fenyőágakból összeállított díszek, amelyek a családi szentélyek közelébe kerüln enek. Különleges halételeket tálalnak fel e napon, és sehonnan sem hiányozhat a rizsfelfújtszerű étel sem, amit először kiszárítanak, darabokra törnek és majd csak a január 7-ig tartó ünnepi hét végeztével fogyasztanak el, ki líbiai és iraki rendeltetéssel. SALVADORI TŰZSZÜNET Tűzszünetben állapodtak meg szerdán a tizenkét éve pusztító salvadori polgárháborúban szemben álló felek. ENSZ-források szerint a fegyvernyugvás február 1-jén lép életbe. URÁNCSEMPÉSZÉS Valószínűleg az olasz titkosszolgálat is belekeveredett abba az uráncsempészési ügybe, melynek során az augusztusi szovjet puccs napjaiban — olasz lapjelentések szerint — egy irkutszki atomerőműből uránt csempésztek Hat pokolgép robbant szerdán egy dél-afrikai iskolában, amelynek vezetői azt tervezték, hogy ez évtől kezdve bőrszínre való tekintet nélkül fogadják majd a diákokat. Bush Ausztráliában . George Bush amerikai elnök megérkezett Hawaiiból Ausztráliába, közel kéthetes csendes-óceáni körútjának első állomására. POKOLGÉPES MERÉNYLET Arafat a párbeszéd mellett A PFSZ-szel másfél éve felfüggesztett párbeszéd felújítására és a béketárgyalások sikeréhez szükséges feltételek biztosítására sürgette az Egyesült Államokat Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke. A vezetése alatt álló mozgalom, a Fatah által 27 évvel ezelőtt végrehajtott első, Izrael elleni gerillaakció évfordulója alkalmából Tuniszban közzétett nyilatkozatában a palesztinok önrendelkezési jogának nyílt elismerését követelte Washingtontól. Együttműködést kínált az izraeli békepárti erőknek és egyúttal legmagasabb szinten hatékony arab egyeztetést szorgalmazott. — A dzsihad, a szent háború addig folytatódik, amíg a palesztinok nemzeti jogai valóra nem válnak, és fel nem épül a független palesztin állam — hangoztatta a palesztin vezető. Samir bajba kerülhet Érvényes költségvetés nélkül kezdte az új évet az izraeli kormány, amely tizennyolc hónapos fennállásának legkomolyabb kihívásával kénytelen szembenézni. A szerda hajnalig tartó parlamenti vita sem hozott eredményt, miután a mérleg nyelvének szerepét játszó kisebb vallási pártok tulajdonképpen egymással sem tudtak megállapodni a nekik kiutalandó viszonylag csekély központi támogatás elosztási módjáról. Valamennyien a tervezet leszavazását helyezték kilátásba a másik álláspontjának győzelme esetén, s mivel Jichak Samir kormányfő koalíciójának mindössze négyfős többsége van a törvényhozásban, bármely koalíciós fél szembefordulása a költségvetési tervezettel, könnyen a kormány bukását is jelentheti. A szerdai nap folyamán Jichak Samir az egyes vallási pártok vezetőivel próbált egyezkedni, de délutáni jelentések szerint, még nem sikerült kompromisszumot elérnie. Az utóbbi napokban tudatosították bennünk, hogy minden magára valamit is adó ország csak új állami költségvetéssel vághat a következő esztendőnek. Hiszen ahol ezt nem sikerül keresztülverni a parlamentben december 31-én éjfélig, ott akár a miniszterelnök posztja is veszélybe kerülhet. Tudniillik, az elhúzódó vita azt jelentheti, hogy a költségvetés tervezete rossz, s mivel azt a kormány nevében terjesztik be, a kormányfő a felelős. Úgy látszik, Izraelben pont így gondolkodnak, s a képviselők nem az órát lesik, értelmetlenül nem éjszakáznak az ülésteremben, a szavazási procedúrából nem csinálnak komédiát, hanem azt mondják: az új esztendőt is munkával kezdik. Pedig a legnagyobb rosszindulattal sem állíthatjuk, hogy Izrael nem ad magára, meg azt sem, hogy az ellenzék beleköt, amibe csak lehet. Igaz, Izraelben alapvetően mások az erőviszonyok, Jichak Samir koalíciója csupán négyfős többséget tudhat magáénak. No és akad még egy aprócska különbség Jeruzsálem és Budapest között: az előbbi helyen nemcsak adnak a demokráciára, hanem hagyják működni is. sz. cs. Jelenlegi országhatárok Területek, melyeket a Szovjetunió 1939 és 1945 között ennektált 1919 és 1938 között csehszlovák, 1939 és 1945 között magyar terület 1918 és 1940 között román terület BESSZARÁBIA KRÍM-FÉLSZIGET 1918 és 1940 között 1954-ben Ukrajnához román terület csatolták HATÁROK Európa politikai térképét eddig kétszer rajzolták át a XX. században. Az első világháború után Közép-Kelet-Európában szétrobbantott Osztrák-Magyar Monarchia helyén jött létre Csehszlovákia és lényegében Jugoszlávia, s mivel összeomlott a cári Oroszország is, megszületett Nagy-Románia és Lengyelország. A második világháborút követően a győztes Szovjetunió eltolta határait nyugat felé. Térképünk ezt a tényt rögzíti. És a térképrajzolás, úgy tűnik, napjainkban is folytatódik ...