Népszava, 1992. április (120. évfolyam, 78–102. sz.)
1992-04-01 / 78. szám
2 Aláírták az orosz föderációs szerződést (Folytatás az 1. oldalról) a jövőben is az lesz, nem törik meg az Oroszország történelme’’. Jelcin nagyra értékelte, hogy az autonóm területek vezetőinek volt kellő előrelátásuk és államférfiúi bölcsességük ahhoz, hogy megakadályozzák a föderáció szétesését. — Nem akarjuk mindenáron az egységet. Ezt csakis a köztársaságok és a régiók önállóságának megőrzése biztosíthatja — mondta. Méltató szavai szerint sikerült pontosan körülhatárolni a központi hatalmi szervek és a föderáció tagjai közötti jogköröket. Úgy vélekedett, hogy a szerződés új szempontokat vet fel Oroszország gazdasági és politikai fejlődésének meghatározásakor. A legfontosabbnak vélte a gazdasági, valamint a társadalmi és jogi reformok továbbvitelét, azok elsődlegességét. A szerződés aláírásának Oroszország nemzetközi elismertsége miatt is jelentősége van. Csakis egy stabil, egységes állam képes befolyásolni a világpolitikai folyamatokat és csakis egy ilyen alakulattal állnak szóba a külföldi politikusok — vélekedett Jelcin. A kormányt érő támadások miatt lemondott miniszterelnök-helyettesi tisztéről Szergej Sahraj államtitkár. Az orosz elnök jogi főtanácsadója taktikai jellegű lépéséről levélben tájékoztatta Jelcint. Az eddig kiszivárgott értesülések szerint Sahraj döntését a kormánytagok megbízatásának idő előtti visszavonására irányuló kampánynyal indokolta. Nézete szerint a háttérben olyan törekvések húzódnak meg, amelyek Jelcin-ellenes élükkel arra irányulnak, hogy lehetetlenné tegyék a kabinet tagjainak részvételét az április 6-ra összehívott oroszországi népképviselőkongresszuson. Nagyszabású tüntetéssorozatot terveznek az orosz ellenzéki és a kormánnyal szimpatizáló pártok a népképviselők kongresszusának jövő heti kezdődő ülésszaka alatt. A megmozdulásokat kedden engedélyezte a városi elöljáróság. Újabb azeri offenzíva Karabahban? (Folytatás az 1. oldalról) legációval képviseltesse magát a Minszkben tervezett békekonferencián. Az ügyvezető elnök ugyanakkor ahhoz a feltételhez kötötte nemzetközi megfigyelőcsoport beengedését a vitatott területre, hogy előzőleg visszatérhessenek oda az örmény többség által elűzött azerik. Dienstbier Jerevánt is felkeresi. örmény források szerint Azerbajdzsán újabb átfogó támadásra készül Karabah fővárosa, Hankendi (Sztyepanakert) ellen. Jerevánból származó értesülések szerint az azerik aknavetőkkel lövik a város körül kialakított aknazárat, hogy utat törjenek maguknak. Közben kedden egész nap rakétatűz alatt volt a település. Ketten meghaltak, négyen megsebesültek, több tucat ház dőlt romba. Az örmény híriroda szerint más körzetekben, főleg az agdami területen eközben folytatódott a fogolycsere. Hajnalban tíz-tíz ember szabadulhatott. (MTI) Rendkívüli állapot a csecseneknél Rendkívüli állapotot hirdetett kedden a Csecsen Köztársaság parlamentje azt követően, hogy fegyveres lázadók elfoglalták a grozniji rádió és televízió központját. A rendkívüli állapot fenntartásának időtartamát nem határozták meg, a csecsen törvényhozás azt javasolta, hogy az a helyzet teljes rendeződéséig maradjon érvényben. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Dzsohar Dudajev hívei közül a rádió- és tvépület körüli harcokban öten vesztették életüket, s többen megsebesültek. A hírügynökség egyébkéntkatonai forrásokból úgy értesült, hogy Dudajev grozniji rezidenciáját is körülvették az ellenzéki erők. Az épületben Dudajevvel együtt ott tartózkodik Zviad Gamszahurdia, az elűzött grúz elnök is. Huszein Ahmadov, a csecsen parlament elnöke az ITAR-TASZSZ-nak adott exkluzív interjújában a helyzettel kapcsolatban kijelentette: az alkotmányellenes erők tevékenységét a törvényhozás államcsínykísérletnek minősíti. Ahmadov egyúttal annak a véleményének adott hangot, hogy ezen erők „háta mögött” orosz katonai körök állnak. (MTI) Riadó Eszéken Elhúzódik a Bosznia-konferencia Kedd estig nem hozott eredményt Brüsszelben a három boszniai fél vezetőinek — az Európai Közösséget képviselő portugál nagykövet elnökletével folyó — tanácskozása. Alija Izetbegovic, a muzulmán nemzetiségű boszniai elnök, Radovan Karadzic, a szerb nemzetiségűek képviselője és Ivan Markesic, a horvát közösség vezetője hétfő délután óta tárgyalt egymással Brüsszelben. A zárt ajtók mögött folyó megbeszélés tétje az, hogy sikerül-e elkerülni Boszniában a polgárháborút, amely az előző hetek véres, több mint harminc emberéletet követelő incidensei után fenyeget. Viszonylagos nyugalom ..után ismét megszólaltak az általános riadót jelző szirénák Eszéken. Ezt megelőzően a szövetségi alakulatok és a szerb tartalékosok aknavetőkkel kezdték el lőni a szlavón város déli peremeit. Keddre virradóra súlyos harcok voltak a magyar határ közelében levő Verőcénél, ahol hat horvát katona sebesült meg. A Vinkovci körüli horvát állásokat szinte egész éjszaka tűz alatt tartották. Slavonski Brodon viszont hét nap után, kedden megszűnt az általános riadó. A szomszédos Bosanski Brodon az emberek még mindig az óvóhelyeken tartózkodtak. Pierre Joxe védelmi miniszter búcsúztatta kedden a touloni hadikikötőben az ENSZ jugoszláviai békefenntartó erőiben részt vevő francia katonák első egységét. A kétezer francia kéksisakos közül 1300 indult hajóval Jugoszláviába, ahol április 4-én kezdik meg Fiuméban a kirakodást, majd a számukra kijelölt körzetben az elhelyezkedést. A francia csapatok második, mintegy hétszáz főnyi részlege április 7-én indul. (MTI) Észak-atlanti Védelmi Tanács Először találkoznak a védelmi miniszterek Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: kedden Brüsszelbe érkezett Für hajós honvédelmi miniszter, hogy részt vegyen az Észak-atlanti Együttműködési Tanácshoz (ÉAET) tartozó országok védelmi minisztereinek szerdán sorra kerülő első tanácskozásán. Für Lajos kedd este a belga védelmi miniszter, Leo Delcroix által kollégái tiszteletére adott vacsorán vett részt az Egmont-palotában. A mai tanácskozáson a NATO integrált katonai szervezetéhez tartozó országok védelmi miniszterei először találkoznak az EAET keretében az egykori Varsói Szerződés területén kialakult új demokráciákból és a Szovjetunió utódállamaiból érkező kollégáikkal. (Franciaország, amely nem tagja az integrált katonai szervezetnek, ezen a találkozón nem képviseltette magát.) Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács legutóbbi, március 10-i brüsszeli külügyminiszteri tanácskozásán átfogó munkatervet fogadott el. Ennek katonai vonatkozásait konkretizálja majd a mai tanácskozás, amelyen olyan kérdéseket tekintenek át a napirend szerint, mint a védelmi erők szerepe a demokratikus államban, a hadsereg parlamenti ellenőrzése, a védelmi költségvetés kialakítása, a hadiipar békés célokra való átállítása, a fegyveres erők csökkentésének következményei. Bár hivatalosan nem szerepelnek napirenden, mindamellett NATO-illetékesek valószínűnek tartják, hogy a tanácskozáson — és főként annak margóján, két- és többoldalú találkozókon — szóba kerülnek a FÁK területén kialakult fegyveres és más természetű konfliktusok, hiszen több közvetlenül szemben álló köztársaság védelmi miniszterét is Brüsszelbe várják. Kohl menesztette Stoltenberget Kohl kancellár nem érte be „gyalogáldozattal’’ — Ruppelt védelmi minisztériumi igazgató nyugállományba küldésével —, hanem menesztette magát a minisztert, Gerhard Stoltenberget is. Mindez Kohl és Stoltenberg kedd délutáni közös bonini sajtóértekezletén vált ismeretessé, ahol a miniszter személyesen jelentette be lemondását, a kancellár pedig azt, hogy elfogadja ezt a lépést. Kohl bejelentette, hogy a védelmi miniszteri posztot a Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára, Volker Rühe veszi át. Stoltenberg bukását közvetlenül a török harckocsiszállítási ügy idézte elő. Tavaly ősszel a Bundestag — pontosabban a képviselőházköltségvetési bizottsága — zárolt 25 millió márkát, amelyet 15 Leopard—1 típusú harckocsi átszerelésére szántak, s ígymeg akarta akadályozni, hogy a tankok Törökországba kerüljenek. A védelmi minisztérium, Ottfried Hennig parlamenti államtitkár személyében megígérte, hogy a parlamenti döntést tiszteletben tartják, ám a 15 Leopard-1-et mégis leszállították Ankarának. (MTI) Svájci levél Rabló kardok Nyugaton A svájci rendőrségen az utóbbi időben egyre több török kereskedő és üzlettulajdonos tesz feljelentést ismeretlen tettesek ellen. Félve beszélnek, mert megfenyegették őket, ha szólni mernek, a halál fiai. A károsultak elmesélik, hogy megjelent náluk néhány férfi és felszólította őket, hogy adakozzanak a kurdok fegyveres felkelésének a javára. Aki nem volt erre hajlandó, azt a helyszínen fegyveres fenyegetéssel kényszerítették pénze átadására. Hasonló esetek egyre szaporodnak nemcsak Svájcban, hanem a szomszédos Németországban is, ahol már bombamerényletektől sem riadnak vissza a kurdok. A múlt évben így gyilkolták meg a Hüryet című török lap szerkesztőjét. A török kereskedők rettegnek. Azt mondják, már vevőik is elmaradoznak üzleteikből, mert félnek a támadástól. A rendőrség pedig semmiről sem tud vagy nem óhajt tudni. Sajnos, a nemzetközi szervezetek sem akarnak tudni a kurd népről, amelynek nincs önálló országa, hanem három más ország területén szétszórva él. A kurdokat hol az egyik, hol a másik országban akarják kiirtani, még az egymás között folytatott háborúknak is ők a vesztesei. Róluk mégis mindenki megfeledkezik. Mivel nekik nem szállítanak fegyvereket a gazdag országok, most a gengszterség eszközeihez folyamodnak. Egyelőre csak törököket zsarolnak és fosztanak ki. Később talán mások is sorra kerülnek ... Vezényi Pál Az Európa Bank Magyarországról A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elsőéves jelentése azt állapította meg Magyarországról, hogy az 1990-es demokratikus választások után az ország 1991-ben „ütemesen haladt előre a demokrácia és a gazdasági reform útján ... Kiemelték, hogy ehhez a Németh Miklós — a bank egyik mostani alelnöke — által vezetett előző kormány készítette elő a talajt. A pénzkihelyezéseihez politikai feltételeket is szabó EBRD elégedett a hatalom decentralizálásával, az Alkotmánybíróság erősödésével és a szakszervezetek szabad tevékenységével, valamint a magyar külpolitikával. BT-embargó Líbia ellen (Folytatás az 1. oldalról) 470 halálos áldozata volt, a PanAm-gép esetében több magyar is. — Magyarország támogatja a határozatot, mert szükségesnek tartja az egyéni és kollektív reagálást minden terrorista kihívásra, bárhonnan jöjjön is — hangsúlyozta a testület keddi ülésén Erdős André nagykövet. A magyar képviselő kiemelte: " Megalkuvás nélkül el kell utasítani a terrorizmust, hogy véget vethessenek az emberiség ellen elkövetett bűncselekményeknek. Miután Líbia nem hajtotta végre a BT több mint két hónapja hozott határozatát, új lépésekre van szükség annak érvényre juttatásához. Magyarország nem örül annak, ha egy ENSZ-tagállammal szemben kényszerítő intézkedéseket alkalmaznak, még kevésbé olyan ország esetében, amelyhez gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok fűzik. (MTI) 1992. ÁPRILIS 1., SZERDA NÉPSZAVA ANTALLT MÜNCHENBE VÁRJÁK Antall József magyar miniszterelnököt meghívták a müncheni Hanns Seidel Alapítvány fennállásának 25. évfordulóján rendezendő április 11-i ünnepségre — közölte kedden az MTI-vel az alapítvány sajtószolgálata. Az alapítvány a Bajor Keresztényszociális Unióhoz (CSU) áll közel, s Hanns Seidelről, néhai bajor miniszterelnökről, CSU-elnökről nevezték el. ETA-TAGOK UTÁN KUTATNAK Mind a francia, mind a spanyol rendőrség nagyszabású akciót kezdett a határ két oldalán lévő baszk terroristák felkutatására. A letartóztatott ETA-vezetők tanácskozásának színhelyén számos fontos dokumentumot találtak. Lefoglaltak egy hordozható számítógépet, értékes, a nyomozás folytatását elősegítő adatokkal az ETA katonai szárnyáról. BRAZIL KORMÁNYVÁLSÁG Korrupciós botrányok sorozata miatt testületileg lemondott a brazil kormány. A 13 miniszter, 6 államtitkár, valamint Fernando Collor elnök három közeli tanácsadója látványos lépésével nyilvánvalóan lehetőséget akart adni az államfőnek, hogy teljesen átalakítsa a kabinetet. HÁZKUTATÁS BERLINBEN Nagyszabású házkutatási akciót hajtott végre kedden Berlinben és négy keletnémet tartományban a rendőrség, az államügyészséggel karöltve. Körülbelül 500 rendőr és 30 államügyész kutatott a keletnémet „kormányzati bűnözést” bizonyító dokumentumok után. Kedden jelentette be a drezdai államügyészség, hogy vádat emelnek Hans Modrow volt keletnémet miniszterelnök ellen. HAVEL MOSZKVÁBAN A csehszlovák—orosz államszerződés aláírására kedden Moszkvába érkezzett Václav Havel csehszlovák államfő. Oroszország önállóvá válása óta ez az első alkalom, hogy Havel Moszkvába látogat. Malajziai ENSZ-katona kambodzsai kisfiúval a karján a sirophoni menekülttáborban. Tomaj Dénes, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára Kambodzsában Akasi Jaszusival, az ENSZ-főtitkár különmegbízottjával az UNTAC-ban, a világszervezet ideiglenes békefenntartó erőiben való magyar részvételről tárgyalt Telefotó / MTI Külföldi Képszerkesztőség Frontszakadás Bukarestben Egyre mélyülnek az ellentétek a kormányzó román Nemzeti Megmentési Fronton belül Ion Iliescu elnök hívei és ellenfelei között. Kilépett a frontból Iliescu több pártbeli ellenfele. Köztük hét parlamenti képviselő, miután a tavaly szeptemberben lemondott volt kormányfőnek, Petre Románnak sikerült megakadályoznia a párt vasárnapi kongresszusán Iliescu újrajellölését az elnöki posztra. Iliescu, aki a kilépett képviselőiket kommunistának nevezte és úgy foglalt állást, hogy távozásuk parlamenti válságot idéz elő, előrehozott választásokat sürgetett. A kongresszuson többségben lévő Petre Roman-hívek csatlakoztak Iliescu javaslatához és elfogadtak egy határozatot, amelyben a júniusi választások mellett foglaltak állást. Iliescu szóvivője, Leonard Mehediintu kifejtette: az elnöknek nem okoz nehézséget, hogy független jelöltkéntinduljon. Az ehhez szükséges 100 ezer aláírást napokon belül össze tudja gyűjteni. A román kormánypárt, a Nemzeti Megmentési Front országos értekezlete után egy csoport kivált a pártból. A Petre Roman diktatórikusnak minősített stílusával, illetve a párton belüli Petre Roman-féle szárny győzelmével elégedetlen párttagok „December 22. Nemzeti Megmentési Front”néven új pártot hoztaklétre. Ez az alapítók szándéka szerint továbbra is hű marad a kormánypártnak a forradalom idején megfogalmazott eszményeihez. (MTI) Nem nyílik a görög határzár (Folytatás az 1. oldalról) A magyar fuvarozók kártalanításáért a fuvarozók érdek-képviseleti szervei együttesen nyújtják be kárigényüket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi és a Pénzügyminisztériumhoz. A kárigény nemcsak a két héttel ezelőtti görög vámossztrájk és a mostani blokád miatt fellépő többletköltségeket fogjatartalmazni, hanem az év eleje óta a fuvarosokat ért összes hátrányos intézkedésből (súlyadó, tarifák felemelése, zöld kártyához külön vizsga stb.) származó költségeket is. Ez az ismételt blokád teljességgel elfogadhatatlan módszerrel korlátozza a szabad közlekedést — mondotta Várhelyi András, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szóvivője. A magyar fél mindent megtesz a jelenlegi tarthatatlan állapot megszüntetéséért, jegyzékkel fordult a görög szállítási minisztériumhoz és az Európai Közösség brüszszeli bizottságához. A konfliktus hátteréről a minisztérium szóvivője elmondta: miután az Európai Közösség és Magyarország között létrejött a megállapodás a tranzitfuvarozásról, a görög fél és az Európai Közösségek képviselői többször is kísérletet tettek a véglegesített megállapodás egyes pontjainak megváltoztatására, ami kifejezetten sértette volna a magyar érdekeket. Ezért nem került sor eddig a szerződések életbe léptetésére. A két minisztérium képviselői állandó kapcsolatban vannak. A magyar minisztérium szóvivője szerint a magyar fél minden értelmes kompromisszumra kész, de a legfontosabb dolog most az, hogy a görög blokád szervezői oldják fel ezt a mostani „túszszedési akciót”. A Magyar Köztársaság athéni nagykövetsége kedden arról tájékoztatta az MTI-t, hogy görögországi idő szerint délben változatlanul fennállt a görög kamionosok kezdeményezte határzár, a sztrájkbizottság vezetője nem járul hozzá a blokád feloldásához. Kedden a Külügyminisztériumba kérették Görögország budapesti nagykövetét és a tárca illetékese jegyzéket adott át neki — tájékoztatta az MTI-t t Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője. A jegyzékben a magyar Külügyminisztérium tiltakozik a görögországi kamionblokád miatt. (MTI)