Népszava, 1992. július (120. évfolyam, 154–180. sz.)

1992-07-01 / 154. szám

2 Többesélyes az átalakulás (Folytatás az 1. oldalról M­gyarországon tartja meg első­­külhoni ülését az Európa Ta­nács Parlamenti Közgyűlése. A kormányfő utalt a nyu­gat-európai szellemiség és a bizánci kultúra folyamatos kölcsönhatására. Szólt arról, hogy a kisebbségi jogok nem képezhetik egyetlen ország belügyét sem, e kérdésben a nemzetközi szervezeteknek is van szavuk. A kisebbségi jo­goknál, tette hozzá, szá­munkra az emberi jogok biz­tosítása csak kiindulópont, igyekszünk ezen túllépni. Kiemelte, hogy hazánknak jólesik a dicséret, amit az átalakulási folyamat eddigi eredményeiért kapott. A tér­ségünkben zajló átalakulási folyamatról a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az je­lenleg többesélyes. Még nem dőlt el, hol, milyen irányt vesznek az események. Ag­godalomra adnak okot a volt Szovjetunió területén zajló események. Kiemelte, hogy az ellenőrizetlen hadseregek valós veszélyt jelentenek. Figyelmeztetett arra a mi­niszterelnök, hogy jelenleg csalódottság tapasztalható a régió polgárai körében az át­alakulás gyötrelmei miatt. Igen fontos, hogy e pesszi­mista hangulat ne uralkod­jék el, és a térség országai­nak legyen kellő erejük si­kerre vinni a megkezdett át­alakulást. — Kelet-Európa nem pe­riféria. Ügyelni kell arra, hogy ne éledjenek újra a tér­ségben a régi nagyhatalmi reflexek — hangsúlyozta An­tall József. A legnagyobb hi­bának minősítette azt, hogy preventív külpolitika és biz­tonságpolitika helyett a vi­lág évtizedekig követte az eseményeket, defenzív poli­tikát folytatott. Pedig sok tragédiát meg lehetett volna előzni — fűzte hozzá. Göncz Árpád köztársasági elnök kedden a Parlament­ben fogadta a delegációk ve­zetőit. A találkozón részt vett Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke. — A Európa Tanács szá­munkra nem egyszerű szer­vezet, hanem jelkép is: az európai normarendszer meg­testesítő­je, az európaiság fok­mérője. Nem utolsósorban pedig gyakorlati eszköz, a magunk európai integrálódá­sának jelentős eszköze — hangsúlyozta az elnök a fo­gadáson. Ezt megelőzően Göncz Ár­pád négyszemközt találko­zott Chaterine Lalumiére asszonnyal. A közgyűlés, számos módo­sító indítvány jóváhagyásá­val, egyhangúlag elfogadta a délszláv válsággal kapcsola­tos határozatát. A határozat elítéli a szerb hatóságokat, amiért nem biztosítják az alapvető sza­badságjogokat a kosovói al­bánok, illetve a Vajdaságban és Montenegróban élő ma­gyarok, muzulmánok és más kisebbségekhez tartozók szá­mára. Bratinka József és Sipos Imre módosító javaslatára a határozat elítéli Dubrovnik és más horvát városok is­mételt ágyúzását. A doku­mentum szól arról is, hogy a Belgrád szervezésében már­cius végén Szerbiában és Montenegróban megtartott választások nem feleltek meg a szabadság és a tisztaság követelményeinek. Az Európa Tanács Parla­menti Közgyűlése keddi ülés­napjának végén határozatot fogadott el a Csehszlovákiá­ban, Magyarországon és Len­gyelországban végbemenő migrációs folyamatokkal kap­csolatban. A határozat hang­súlyozza, hogy a nevezett há­rom országból az elmúlt idő­szakban nemcsak sokan ván­doroltak ki, hanem ezek az államok befogadó országokká is váltak. Az új, kettős sze­rephez hiányzik azonban a kiépített intézményrendszer. A közgyűlés ezért felhívja a nevezett országokat, hogy alakítsanak ki átfogó migrá­ciós politikát, kezdeményez­zenek tárgyalásokat és meg­állapodásokat a szomszédos országokkal a nem szabá­lyos bevándorlók visszaenge­­désére, a kulturális együtt­működésre vonatkozóan, és dolgozzanak ki egy olyan vészhelyzettervet, amelyet tömeges bevándorlóáradat esetén alkalmazhatnak. Az Európa Tanács Parla­menti Közgyűlése kedd dél­utáni ülésén — módosítások­kal — elítélő határozatot fo­gadott el a törökországbeli emberi jogi helyzettel kap­csolatosan. A török parlamenti delegá­ció vezetője, Engin Güner a közzétett jelentést elfogult­nak és eltúlzottnak minősí­tette. Ezért a török küldött­ség elhagyta az üléstermet. (bécsi és MTI) Moldova Rálőttek a diplomatákra A moldovai Benderiben rá­lőttek az ENSZ tényfeltáró delegációjának tagjait és egy amerikai diplomatát szállító személygépkocsira. Az orv­­lövészek szemtanúk közlése szerint két épületből lőttek, de az autóban ülők közül senki sem sebesült meg. A lövöldözéstől a Dnyesz­­ter-menti hatóságok és hoz­zájuk tartozó fegyveres egy­ségek elhatárolták magukat. Mint az ITAR-TASZSZ je­lentette, a Dnyeszter-menti Köztársaság parlamentjének illetékese az akcióért a mol­dovai erőkre hárítja a fele­lősséget. Benderiben­ két rendőr vesztette életét az éjszakai összecsapásokban. Chisinaui közlés szerint a Dnyeszter­­menti gárdisták a sötétedés után nem sokkal valóságos golyózáport zúdítottak a moldovai rendőrség helyi őr­seire. A moldovai belügyminisz­térium kedd délelőtt arról adott tájékoztatást, hogy Benderi közelében a Dnyesz­ter-menti erők új, eddig nem használt, nagy robbanóerejű rakétákat vetettek be, ame­lyeket nyilvánvalóan a 14. számú hadseregtől kaptak. Tyiraszpolból ezzel szem­ben olyan értesüléseket kö­zöltek, amelyek szerint Ben­deriben a moldovai erők ágyúkkal és aknavetőkkel vették tűz alá a város több negyedét. A lövöldözésben hárman vesztették életüket, közel negyven személy meg­sebesült. A moldovai parlament ked­den elfogadta a kormány le­mondását. A­­kabinet a hiva­talos közlés szerint hibás gazdaságpolitikája miatt tá­vozott.­ ­(MTI) Klaus Csehországról Kisebb, de egyneműbb Egy önállósodó Csehország „kevésbé lesz érdekelt a vi­segrádi és hasonló hexagoná­­lás kezdeményezésekben” — jelentette ki Václav Klaus, a cseh kormányfői poszt váro­mányosa, a Respekt című prágai hetilap legfrissebb számában megjelent interjú­jában. Václav Klaus szerint két­ségtelen, hogy a cseh állam kisebb lesz, mint Csehszlo­vákia, de egyben sokkal egy­­neműbb is lesz a közös ál­lamnál. Megszűnnek a véget nem érő viták a két köztár­saság árszínvonaláról, a fű­tőanyag, a közlekedés, az ivóvíz árának alakításáról — állapította meg egyebek közt. Elismerte ugyanakkor, hogy rövid távon számolni kell a cseh—szlovák gazdasági kap­csolatok zavaraival. (MTI) Az UNESCO szakított Belgráddal Érkezik a segély Szarajevóba A szarajevói repülőtéren négy, segéllyel megrakott francia repülőgép szállt le, köztük az a Hercules típusú szállítógép, amely eddig Splitben várakozott arra, hogy bejuthasson a boszniai fővárosiba. A segélyek szétosztása egyes jelentések szerint már megkezdődött, de a szerve­zett segélyezés feltételeit még nem tudták megteremteni. A rendszeres segélyprogram megkezdéséhez feltétlenül biztosítani kell a tartós tűz­szünetet, s ez rendkívül ne­héz feladat, mivel a légiki­kötő környékén még mindig farkasszemet néznek egy­mással a szerb és a muzul­mán erők. Orvlövészek könnyebben megsebesítették kedden az ENSZ három katonai megfi­gyelőjét a szarajevói repülő­tér környékén. Erről a helyi rádió számolt be Lewis Mackenzie ENSZ-tábornok tájékoztatására hivatkozva. A Vajdaságban megkezdő­dött a horvátok, ruszinok és ukránok üldözése. Némely szerémségi falvakban és te­lepüléseken valóságos nép­irtás folyik, s a hivatalos szervek szemet hunynak az őslakosok elüldözése és zak­latása fölött. Ezt hangsúlyoz­ta kedden kiadott közlemé­nyében a Vajdasági Szociál­demokrata Liga. Felfüggesztette a tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködést Kis-Jugoszláviával az ENSZ oktatásügyi, tudomá­nyos és kulturális szervezete, az UNESCO. (MTI) Az utolsó szava az „iszlám” volt (Folytatás az 1. oldalról) Tetlenség 30. évfordulójának ünnepségei elmaradnak. A televízió jelentése szerint az ülésteremben két kisebb bomba is felrobbant, s 41 sze­mély sérült meg, köztük az ország ipari minisztere, Ab­­dem­ur Keraman is. A várost változatlanul katonai egysé­gek zárják körül. Rejtélyes, egyelőre tisztá­zatlan részlet merült fel Bu­­diaf algériai elnök hétfői meggyilkolásával kapcsolat­ban: az algíri katonai kórház — a merénylet után ide szál­lították a súlyosan sebesült államfőt — azt adta kedden hírül, hogy az algériai rádió már akkor közölte a halál­hírt,­­ amikor az elnök még életben volt. A halál valójá­ban ezt követően 3 órával állt be. Az algériai televízióban be­mutatták a merényletet kö­vető perceket, a lövések utá­ni zűrzavaros jeleneteket. Budiaf merénylet előtti utol­só szavai a következők vol­tak: világosan kell látni, hogy az emberélet rövid, mindany­­nyian meghalunk, miért kell úgy ragaszkodnunk a hata­lomhoz? Az iszlám... — mondta az államfő, amikor eldördültek a gyilkos lövések. Az algériai elnök meggyil­kolása kiváltotta ijedtség és átmeneti áremelkedés ellené­re végül is estek az olajárak a nemzetközi piacokon — je­lentette a UPI. Lengyel médiaelnök Ha nem bírált volna... Waldemar Pawlak­­ lengyel kormányfő kedden azonnali hatállyal felmentette állásá­ból Krzysztof Czabanskit, a PAP lengyel hírügynökség elnökét, aki az előző minisz­terelnök megbízásából alig több mint negyed éven át töltötte be e funkciót. Czabanskit érdemei elis­merése mellett mentették fel, de nyilván nem függetlenül attól, hogy — csatlakozva a bukott kormány politikusai­hoz — több nyilatkozatban bírálta az új kormányfőt és csapatát. (A PAP a tervezett változtatások ellenére egye­lőre hivatalosan a kormány hírügynöksége.) (MTI) Menekülők, sebesültek, halottak Tádzsikisztán a polgárháború szélén Számos kétoldalú megálla­podás aláírásával kedden be­fejeződött Rahman Nabijev tádzsik államfő iráni láto­gatásának hivatalos prog­ramja. Nabijev és Rafszan­­dzsani iráni elnök kézjegyé­vel látta el a két ország kö­zötti baráti kapcsolatok alapelveiről szóló deklarációt. A kormány hívei és az iszlám fundamentalista erők között Dél-Tádzsikisztánban kirobbant véres villongások elől, hivatalos keddi jelenté­sek szerint, több mint har­mincezer ember menekült el. Az Izvesztyija azt közölte, hogy a hét végi összecsapá­sokban harmincöt ember életét vesztette, ötvenhatan pedig megsebesültek. — Tádzsikisztán a polgár­­háború szélére sodródott — idézte kedden a dpa a RIA orosz távirati irodát. Az em­berek nagy csoportokban menekülnek Kurgán-Tübe vidékéről a szomszédos Kul­­jak területére. (MTI) Követendő példa Venezuelából Venezuelában egyszerre ti­zenegy miniszter mondott le, hogy elősegítse az államház­tartás költségeinek csökken­tését. A lemondások nem te­remtettek kormányválságot az országban, mint ahogy nem hozták kellemetlen hely­zetbe a­ minisztereket, és nem csorbították teljesítmé­nyük megítélését sem — je­lentette ki a történtek után Celestino Armas, az elnök­ség főtitkára, tárca nélküli miniszter. A 27 miniszteri tárca 9-re csökkentésének ötlete egyéb­ként az állami reformokkal foglalkozó elnöki bizottságtól származott, amely így látta a leggyorsabban mérsékelhet­nek az 1,2 millió főt foglal­koztató államigazgatási rend­szer fenntartási költségeit. A miniszterek egyébként to­vábbra is hivatalban marad­nak, valószínűleg egészen a jövő év elejéig, mire a kong­resszus is jóváhagyja a köz­ponti vezetés reformjának törvénytervezetét, és érvény­be is léptetik azt. A leépítések — az ameri­kai gazdasági hírügynökség szerint — inkább összevoná­sokat jelentenek: az eddigi 27 posztot kilencbe tömörí­tik. 1992. JÚLIUS 1., SZERDA NÉPSZAVA Érm­­lékházrom­bolás A kaliforniai La Habra város vezetői álmukban sem gondolták volna, hogy egy roskadozó ház lebontásának terve politikai vihart kavar. Nem műemlék épületről van szó, és különben is, az emléktáblával megjelölt ház nemcsak csúf, hanem életveszélyes is. Ám — amint az International Herald Tribune hírül adja — La Habra republikánus aktivistái megengedhetetlen­nek tartják az emlékház lerombolását. Itt kezdte ugyanis 1939-ben, 26 évesen, ügyvédi pályafutását (kliensenként 5 dollárért) Richard Nixon egykori el­nök. A republikánusok a ma is — avagy inkább újra — nemzetközi tekintélyű államférfi elleni durva sér­tésnek minősítik a becses emlékhely megsemmisítését. A lebontás mellett érvelők a vita hevében viszont arra emlékeztetnek, hogy Richard Nixon, a Watergate­­botrány miatt, szégyenben­ gyalázatban volt kénytelen távozni a Fehér Házból 1974 augusztusában. A város­atyák a maguk részéről kinyilvánították, hogy az em­lékház lerombolására vonatkozó döntésük teljesen po­litikamentes. Egyszerűen meg akarnak szabadulni a szörnyen lerobbant, omladozó, életveszélyes épülettől. kj. ÉGI VILLANYSZERELŐK Villanyszerelői képessé­geiket kellett bizonyítani­uk kedden az amerikai Columbia űrrepülőgép pi­lótáinak. Elromlott ugyan­is a legénységi kabin — új, először alkalmazott — légtisztító berendezése. A javítás sikerült. TÁMADÁS VASDORONGGAL Vasdorongokkal felfegy­verzett négy ismeretlen férfi Taskentben megtá­madta a legjelentősebb üzbég ellenzéki szervezet, a Birlik (Egység) vezető­jét. Abdurahim Pulatov súlyosan megsebesült. MERÉNYLET A CSECSEN TV ELLEN Két emberéletet követelt a csecsen televízióban kedd hajnalban történt robbanás. Az áldozatok egyike operatőr, a másik biztonsági ember volt. NŐSÜLNI AKARNAK II. János Pál pápának és a püspöki karnak címzett, a papi nőtlenség eltörlé­sét követelő petíciót nyúj­tott át hat lelkész kedden a Vatikánban. NACIONALISTA TÜNTETŐK Mintegy 300 tüntető gyűlt össze kedden az orosz par­lament épülete előtt, na­cionalista, Amerika-elle­­nes és antiszemita jelsza­vakat hangoztatva. KONVERTIBILIS RUBEL? Az orosz központi bank kedden bejelentette, hogy július elsejétől bevezeti a rubel konvertibilitását, 125,26 rubel/dolláros kez­dő árfolyamon. CLINTON VEZET A demokrata párti Bill Clinton vezeti az amerikai elnökjelöltek népszerűségi listáját a hétfőn közzétett közvélemény-kutatási ada­tok szerint. NEM KÖZLEKEDTEK A FRANCIÁK Megbénult a közúti közle­kedés kedden Franciaor­szágban : az új típusú bün­tetőpont-rendszer beve­zetése ellen tiltakozó ka­­mionosok és a közös pia­ci agrártámogatási rend­szer megváltoztatása el­len tüntető parasztok egy időben rendezett akciói szinte minden fontos fő­­közlekedési utat elvágtak. VERESÉG UTÁN EGYESÜLÉS A Mongol Demokratikus Erők Koalíciója elis­merte vereségét a vasár­napi parlamenti választá­sokon, és egyúttal beje­lentette: a négy legna­gyobb ellenzéki párt el­viekben megállapodott az egyesülésről. Új elnöke van a Fülöp-szigeteknek Letette kedden Manilában a hivatali esküt Fidel Ramos, a Fülöp-szigetek új elnöke — jelentették hírügynöksé­gek. Elődje, Corazón Aquino asszony Ferdinand Marcos diktatúrájának megdöntése, 1986 óta állt az ország élén. Fidel Ramos a május Il­ikén tartott elnökválasztáso­kon aratott győzelmet hat je­lölt előtt. Az új elnök 1986-ban,­ ve­zető szerepet játszott Ferdi­nand Marcos diktatúrájának megdöntésében. A nemzetvé­delmi minisztérium élén, hat szélsőjobboldali államcsíny­­kísérlet leverésében szerzett kiemelkedő érdemeket. A beiktatás előtt néhány órával a város különböző pontjain négy pokolgép rob­bant. Áldozatok nem voltak, csupán kisebb anyagi károk keletkeztek. Kormányalakításból jeles Új m­iniszterek szakértői csapata Olaszországban Úgy tűnik, Giuliano Amato jelest kapott kormányalakí­tásból hazájának közvéle­ményétől. A pártpolitikai csatározásoktól felzaklatott Itáliában szinte zseniális tel­jesítménynek számít az, amit a szocialista párti miniszter­elnök Oscar Luigi Scalfaro államelnök megbízásából tett: képes volt „ingoványos” talajon is összehozni egy ütő­képesnek látszó csapatot. Az áprilisban lezajlott parlamenti választások egy sokáig jól működött párt­­struktúrát rongáltak meg. A hagyományos kormánypár­tok elvesztették parlamenti többségüket, megszaporodott a pártok száma, a választók szavazatai alaposan szétszó­ródtak. Létjogosultságukat vesztették a régi pártszövet­ségek, s ma már Olaszor­szágban is értelmezhetetlen­né vált a „jobb-” és baloldal” fogalma. Az olasz ember ma már nem politikai színská­lát lát, hanem azt tapasztal­ja, hogy sok apró elképzelés, érdek és presztízsszempont ütközik egymással a színpa­don. A meggyengült, de még talpon maradt hagyományos pártokban elmélyült az iden­titásválság. Az új csoporto­sulások viszont még nem ta­lálták meg végleges arcukat. Ehhez képest Olaszország­nak minden eddiginél sür­gősebb és gyakorlatiasabb feladatokat kell megoldania az egyeséges európai piac megteremtése elé tekintve. Ennek jegyében Rómában a kincstár hatalmas deficit­jét kell csökkenteni halaszt­hatatlanul. Amato csak úgy tudta át­hidalni ezt az ellentmondást, ha nem kifejezetten politikai szempontok alapján ková­csolja össze miniszteri gár­dáját, hanem inkább szakér­tői kormányt hoz világra. Ráadásul, meg is tette első takarékossági intézkedését: a korábbi harmincegy minisz­teri posztot huszonnégyre csökkentette. Természetesen ismert po­litikusok is bekerültek ebbe a kormányba­, de csak keve­sen. A kereszténydemokrata Vincenzo Scotti lett példá­ul a külügyek irányítója, a szocialista párti Claudio Mar­teni pedig az igazságügyi tárcát kapta. A pénzügymi­nisztérium élére került Gio­vanni Goria már szakértő­nek számít. Bár e határeset, a nyolcvanas években be­töltött miniszterelnöki poszt­ ■ ja akkoriban nagy politikai tekintéllyel ruházta fel őt. Valódi „technikai” embernek számít Franco Reviglio szo­cialista szenátor, valamint Piero Barucci professzor (egyik a költségvetési, a má­sik pedig a kincstárügyi mi­nisztériumba költözött be). Amato kormányfő egyébként ennek az utóbbi három tár­cának az összehangolt, ola­jozott működésére kívánja helyezni a jövőben a hang­súlyt, tekintettel a nyomasz­tó méretű államkincstárhi­ányra. Az olasz sajtó azt is az új miniszterelnök érdemeként említi, hogy Amatónak volt bátorsága meneszteni több, a pletykák által­ kompromit­tálódott, korábban érinthe­tetlennek tekintett politikust. Még a külföldön oly nagy tekintélyű Giulio Andreotti sem­­került be az új kabinet­be (ilyen se történt az el­múlt évtizedekben). Az olasz lakosság egy része úgyis évek óta morgolódott amiatt, hogy a háború óta „mindig ugyan­azok” vezetik az országot. Amato képzeletbeli jelese te­hát a tabudöntögetésnek is szól. (garzó)

Next