Népszava, 1992. szeptember (120. évfolyam, 206–231. sz.)

1992-09-01 / 206. szám

2 Bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Panic ellen A jugoszláv parlament hét­fői ülésén bizalmatlansági in­dítványt terjesztettek be Mi­lan Panic szövetségi minisz­terelnök ellen, s erről három nap múlva szavaznak. A javaslatot a Szerb Szo­cialista Párt és a Szerb Ra­dikális Párt képviselői ter­jesztették be. A két párt a parlamentben abszolút több­séget élvez. A bizalmatlan­­sági indítványt azzal indo­kolták, hogy Milan Panic a londoni konferencián „eltért az előzetes parlamenti felha­­talmazástól”. A miniszterel­nök — min­t ismeretes — Londonban több ízben tá­madta Slobodan Milosevic elnököt, s korábban, leváltot­ta egyik hívét, Kertész Mi­hály belügyminiszter-helyet­test. A zágrábi rádió értékelése szerint a bosnyák fővárosban hétfőn viszonylagos nyuga­lom volt, a többi frontszaka­­szon azonban súlyos harcok voltak. A közös horvát-mu­­zulmán­ erők állítólag előre­­­nyomulóban vannak. Szara­jevóban a fegyvernyugvás ellenére néhány gránát a la­kótelepekre hullott. Egy sze­mély életét vesztette, hár­man megsebesültek. A bos­nyák főváros már 27. napja áramellátás nélkül van, és második napja teljesen szü­netel a vízellátás. Összecsa­pásokról érkeztek hírek Mos­tarból is, ahol kedden teme­tik el azt a 88 személyt, aki­ket a hercegovinai város kö­zelében végeztek ki a szerb csapatok. Horvátországban sem hall­gattak a fegyverek. Slavons­­ki Brodban többször is volt általános riadó, a várost a szerb ellenőrzés alatt álló boszniai területről lőtték. Ketten életüket vesztették. Gorazdébe csak szerdán indítják a­ az ENSZ-segély­­­szállítmányt, mert a kelet­­boszniai város körzetéből is­mét riasztó hírek érkeztek, noha vasárnap már voltak olyan jelentések, amelyek szerint befejeződött a­ csak­nem négy hónapig tartó ost­rom. A londoni , konferencián kötött megállapodásnak ele­get téve Radovan Karadzic boszniai szerb elnök bejelen­tette, hogy beszüntették a város ostromát. Egyúttal kö­zölte, hogy hamarosan lesze­relnek mintegy 1200 fegyve­rest is. Most azonban egyre több jel mutat arra, hogy nem egyoldalú szerb döntés­ről van szó, hanem arról, hogy a muzulmán erők áttör­ték az ostromgyűrűt és a szerb fegyveresek visszavo­nulnak. A város határáig el­jutott egy brit tudósító, aki arról számolt be, hogy a szerb csapatok pánikszerűen menekülnek állásaikból. A Szerbia és Montenegró ellen életbe léptetett ENSZ- szankciókat kijátszva a ma­gyar határon keresztül to­vábbra is jut el áru Kis-Ju­­goszlávia területére — állí­tották hétfőn az egyik hol­land szállítási szakszervezet képviselői. A Reuter jelentése szerint a holland Vervoersbond kép­viselői a napokban tértek vissza a magyar—szerb ha­tárról, ahol ka­mionvezetőket, vámosokat és az Európai Kö­zösség illetékeseit kérdezték ki tapasztalataikról. „Az a benyomásunk alakult ki, hogy a szankciókat egyálta­lán nem tartják be” — kö­zölte Fons Tuynstra, aki ma­ga is részt vett a tényfeltáró úton. Tuynstra szerint a menet­levél szerint más úticélok felé haladó kamionok veze­tőit arra kényszerítik, hogy a szankciókat megszegve Szerbiában rakodják le árui­kat, vagy szerb árukat szál­lítsanak el rendeltetési he­lyükre. (MTI) Národná Obrodá A szlovák—magyar „kiegyezésről” Az önálló nemzetközi jogala­nyiság küszöbén álló Szlová­kia számára nagy jelentősége van a Magyar Köztársaság­hoz fűződő kapcsolatoknak — állapítja meg a Národná Ob­rodá című tekintélyes szlová­kiai polgári lap hétfői számá­nak kommentárja. A kommentár szerint Bu­dapestről olyan jelzések ér­keznek a szlovák politikai vezetés címére, melyek idő­szerűnek tartják, hogy stra­tégiai fordulat álljon be a szlovák—magyar kapcsola­tokban. Ennek elsősorban azt kellene szolgálnia, hogy a történelem során felgyülem­lett problémák ne akadályoz­zák a rövidesen önállóvá vá­ló Szlovák Köztársaság és a déli szomszéd majdani együttműködését. Hétfő délután a szlovák parlament megkezdte a Me­­ciar-kormány alkotmányter­vezetének vitáját. A parlament plenáris ülé­sét Ivan Gasparovic elnök nyitotta meg. Gasparovic az ülés előtt azt nyilatkozta, hogy az új szlovák alkot­mány elfogadásának előrelát­hatólag nem lesz akadálya. A vitát három és fél naposra tervezik. (MTI) Meghalt egy magyar diplomata Életmentős kísérlet köz­ben halálát lelte Pakisz­tánban Regénye Győző magyar kereskedelmi ta­nácsos. Az ötvenkét éves diplomata szombaton be­következett haláláról Ka­rácsból telefonon hétfőn tájékoztatta az MTI-t Szi­­lasi István, a tragikus vé­get ért tanácsos utódja, Regenye Győző, aki a napokban költözött volna haza feleségével Magyar­­országra, Szilasiékkal és más magyarokkal pihent a tengerparton. A kora délutáni órákban történt, hogy a vízisportokkal és a helyi fürdési viszonyokkal ismerős Regenye Győző a partról észrevette: utód­jának fia, a 16 éves Szila­si András, veszélyes sodrás­ban úszik a parttól 30-40 méternyire. Regenye és Szilasi István a hullámok közé vetették magukat, hogy Andrást figyelmez­tessék. Miközben azonban a fiatalembernek és édes­apjának sikerült nagy ne­hezen partot érnie, a két életmentő közül az egyik­nek — éppen a leg­tapasz­taltabbnak — ez nem si­került. Regenye Győző hirtelen eltűnt szem elől és csak a parttól 15 mé­ternyi távolságra, a sekély vízben bukkant fel, de már nem volt benne élet. Abháziában kiújultak a harcok A hétfőn életbe lépő tűzszü­net ellenére tovabb folyta­­tottak a harcon Aonaziaban. Az AP jelentése szerint már vasárnap kiújultak, a harcok a grúz csapatok által ellenőr­zött­­Jogra város környékén. A támadás megindításával egymást vádolták a harcoló felek. Az APA hírügynökség jelentése szerint az abház csapatok hétfő hajnalban Szuhumi környékén táma­dást indítottak a grúz állá­sok ellen. Az orosz televíziónak az abház parlamentre hivatkozó értesülései szerint legalább 35 grúz katona életét vesztet­te és 150 megsebesült a leg­utóbbi harcokban. Azonnali tűzparancsot he­lyezett kilátásba hétfőn az orosz vezérkari főnök arra az esetre, ha grúz vagy ab­ház oldalról újabb támadás éri az Abháziában állomáso­zó orosz deszantosokat vagy az ott üdülő orosz polgáro­kat. Viktor Dubinyin vezér­­ezredes az után nyilatkozott, hogy a hét végén és hétfőn tüzérségi tűz alá vettek né­hány orosz célt. — Mindeddig távol tartot­tuk magunkat a konfliktus­tól, s ehhez a jövőben is ra­gaszkodunk — jelentette ki. Nyomban hozzáfűzte azon­ban: abban a pillanatban, amint életveszélybe kerülnek a katonák, családjuk vagy más polgári személyek, meg­semmisítik a támadókat. Közben ellenzéki tüntetők hatoltak be hétfő délután a tádzsik elnöki palotába, s hatalmukba kerítették a kor­mány három tagját, miután hiába követelték, hogy talál­kozhassanak Rahman Nabi­­jev elnökkel. Az AFP helyszíni jelenté­se szerint mintegy ezren tün­tettek Dusanbéban az elnöki palota előtti téren. A meg­mozdulást a „Dusenbei Ifjak Mozgalma" szervezte, amely pénteki ultimátumában há­rom napot adott Nabijevnek, hogy vessen véget a véron­tásnak Tádzsikisztánban, vagy mondjon le. Az iszlám ellenzék szerint az ország déli részében kommunistaba­rát népfelkelők csütörtökön megrohanták Kurgan-Tübe városát. A támadás 180 ál­dozatot követelt. Észtországból az orosz csa­patoknak már több mint 60 százalékát kivonták, és tá­vozásuk továbbra is megle­hetősen gyors ütemben zaj­lik — nyilatkozta a Baltic News Service hírügynökség­nek Toomas Puura, az észt védelmi miniszter helyettese. A hét végén emlékülésen és bajtársi találkozón emlé­keztek meg alakulatuk meg­alakulásának 50. évforduló­járól az egykori észt SS-ek. Az észt külügyminisztéri­um külön nyilatkozatot is szentelt az eseménynek, a „nemzeti megbékélést előse­gítő” eseménynek nevezve az egykori észt légió, a későbbi 20. SS-hadosztály harcosai­nak találkozóját. (MTI) Palesztin foglyok szabadulása Izrael kész kivonulni Dél-Li­­banonból, ha Bejrút aláírja vele a békeszerződést, s olyan erős hadsereget állít fel, amely képes lesz megakadá­lyozni a libanoni területről indított Izrael-ellenes fegy­veres akciókat. Ezt a wa­shingtoni forduló keretében a libanoni delegációval tár­gyaló izraeli­­küldöttség társ­elnöke mondta meg vasárnap egy amerikai televíziós állo­másnak. Yoszef Hadasz sze­rint országa elismeri az Iz­rael és Libanon­­közötti nem­zetközi határokat. Az izraeli hadsereg hétfőn megkezdte valamivel több mint hatszáz palesztin „biz­tonsági fogoly" szabadon en­gedését a Negev sivatagbeli Khet börtönéből. Olyan pa­lesztinokat bocsátanak sza­badon, akiket „biztonsági vétség” címén vetettek bör­tönbe, de emberölést nem követtek el, és büntetésük kétharmadát már letöltötték. Másfél órát tárgyalt hétfő reggel Kairóban Jasszer Ara­fat, a PFSZ VB elnöke Osza­­ma el-Baz egyiptomi elnöki tanácsadóval. Kairó hivatalos közlés sze­rint a közel-keleti békefolya­matról, nevezetesen a Wa­shingtonban e napon máso­dik hetébe lépett újabb tár­gyalási forduló menetéről volt szó. (MTI) A brazil elnök nem hajlandó lemondani Fernando Collor de Mello brazil elnök visszautasította az ellene felhozott korrup­ciós vádakat, és közölte: ad­dig nem mond le, amíg a kongresszus nem hagyja jóvá gazdasági reformjait. Az elnök, akit egy parla­menti vizsgálóbizottság kor­rupció vádjában bűnösnek talált, rádióbeszédében alap­talannak és választási fogás­nak minősítette az ellene fel­hozott vádakat. Az őt ért konkrét vádak­kal kapcsolatban az elnök hosszasan magyarázta, hogy semmiféle törvénytelen vagy rendkívüli nem volt magán­rezidenciái helyreállításában (­amelynek költségét, több mint egymillió dollárt a vizs­gálóbizottság megállapítása szerint egy vállalat fizette). Nem tért­­ki arra, hogy­­bi­zalmasa és volt kormányfő­nöke, Paulo Cesar Farias — akit azzal vádolnak, hogy több tízmillió dollárt kitevő csúszópénzt fogadott el — rendszeresen juttatott jelen­tős összegeket a Coller-csa­­lád magánszámláira. Az ügyvédi kamara előre­láthatólag ma javasolni fog­ja a képviselőháznak az el­nök lemondatását, amelyhez kétharmados többségre van szükség. (MTI) Megnyílt a kabuli repülőtér Kabul nemzetközi repülőte­rét hétfőn állítólag ismét megnyitották a belföldi pol­gári légi közlekedés és a nemzetközi járatok előtt. A hírt a kormánnyal szemben álló erők hírügynöksége, az AIP közölte. A repülőteret három hete zárták le a heves rakétatá­madások és bombázások mi­att. A Gulbuddin Hekmatjar iszlám fundamentalista ve­zető fegyveresei által végre­hajtott támadások során je­lentősen megrongálódott a leszállópálya és az irányító­­torony. Hétfőn megkezdték a kiégett repülőgépek eltávolí­tását. 199­2. SZEPTEMBER 1. KEDD NÉPSZAVA EK-segély Szomáliának Az Európai Közösségek és az ENSZ újabb akciót tervez a Szomáliai éhezők megsegíté­sére. A mintegy 6 millió ECU értékű segély keretében ez­úttal egyebek közt mintegy 72 ezer tonna élelmiszert szállítanak Szomáliába. A DPA-nak EK-diploma­­tákra hivatkozó jelentése szerint az EK-segély összvo­­lumene nagyobb az ameri­kainál. Amíg az Egyesült Ál­lamok példa nélkül álló ak­ció keretében 145 ezer ton­na élelmiszert juttatott el eddig légi úton az éhezőknek, az EK 185 ezer tonnát szál­lított Szomáliába. (MTI) Ki örülhet London után ? Történészek és politikusok sokáig elvitatkozhatnának erről, hogy a háborúk sorsa a tárgyalóasztaloknál, avagy a frontokon szokott-e eldől­ni. A délszláv válsággal kap­csolatban lényegében nap mint nap erről folyik a vita. Egyesek a katonai­­beavatko­zásiban látják az egyetlen megoldást, mások a békés szankciók szigorításában és a tárgyalásokban. Sokatmon­dó az, hogy az első nézetet képviselők azok, akik köz­vetlen közelről szemlélik az eseményeket, így érthetően ők voltak a legkevésbé opti­misták a londoni tanácsko­zást megelőzően. Túlzottan derűlátónak persze senki sem mutatkozott, a politiku­sok csak egy lehetséges fo­lyamat kezdetéről beszéltek. A­­konferencia szervezése­kor az ENSZ, az EK és a ren­dező házigazdák részéről több olyan nyilatkozat is el­hangzott,­­melyekből érző­dött, hogy a diplomaták igyekeznek bebiztosítani ma­gukat a kudarc esetére. Jel­lemző, hogy már az is fél si­kernek számított: az összes meghívott fél hajlandó volt megjelenni. Az érintettek tárgyalóasztalhoz kényszerí­tése a Londoniban lezajlott tanácskozás tagadhatatlan érdeme. Ezen túl viszont minden egyéb elért ered­ményt csakis kételkedve le­het fogadni. Sajnos a legkétségesebb pont az, aminek a legtöbben örülnek: a­­konszenzussal el­fogadott négy dokumentum, pontosabban azok megvaló­síthatósága. Természetesen mindenki csak üdvözölné a gyűjtőtáborok bezárását, az etnikai tisztogatások befeje­zését, az ENSZ megfigyelők­nek a szerb—bosnyák határ­ra való telepítését. A gond csak az, hogy semmi garan­cia nincs a vállalt kötelezett­ségek betartására. Az elfoga­dott négy dokumentum ezért inkább csak kívánságlistának tűnik. A négy dokumentumba annyi mindent belezsúfol­tak, hogy szinte biztosra ve­hető: egyik fél sem lesz ké­pes maradéktalanul betarta­ni a szavát. Még­­ha akarnák sem lennének képesek rá, hát még akkor, ha van, amit csak a pillanat kényszerített ki. Ahogyan a szembenállók nem szüntették be a harci cselekményeket, úgy a szer­­bek nehézfegyverzetének ENSZ-ellenőrzése is kétséges, s a fogolytáborok felszámo­lása sem várható a közeljö­vőben. A konferencia után kiújult harcok arra vallanak, hogy a mészárlásnak ezúttal sem lesz vége. Bár a szerbek már elfog­lalták Bosznia-Hercegovina kétharmadát, a bosnyákok a nemzetközi támogatás birto­kában még mindig nem te­kinthetők veszteseknek. Az erőviszonyok azonban gyöke­resen megváltozhatnak, ha például az európai nagyha­talmak végül is beleegyez­nek Bosznia-Hercegovina feldarabolásába. Douglas Hurd brit külügyminiszter feltehetően nem „hirtelen felindulásból” nyilatkozta azt, hogy „a nyugat alkalma­sint tudomásul veszi Bosznia feldarabolását, ha sikerül megteremteni a törvényesség látszatát". Sajnos úgy tűnik, hogy ez a konferenciatermen kívül elhangzott mondat többet su­gall, mint az egész tanácsko­zás. A katonai beavatkozást egyre magabiztosabban el­lenző nyugatnak ugyanis a szankciók eredménytelensé­ge láttán kényelmes megol­dásnak tűnhet a fegyverek­kel már bebiztosított területi igények kielégítése. A bos­nyák vidékeken tartósan be­rendezkedett horvátoknak és szerbeknek­­garantáltan tet­szene egy ilyen megoldás, így már csak azt kell kivár­ni, hogy a szarajevói vezetés még jobban beszoruljon a zsákutcába. Többen elégedetten távoz­tak Londonból. A magyar külpolitika például annak örülhetett, hogy hamarosan ENSZ-megfigyelő­ket külde­nek jugoszláviai határszaka­szunk mindkét oldalára. Ám a legelégedettebbek, furcsa mód, pont Kis-Jugoszlávia vezetői lehettek. Amellett, hogy elhárult a nemzetközi katonai beavatkozás veszé­lye, szinte minden fontos kérdésben a boszniai szerb Karadzicra hárították a fele­lősséget. Belgrád amellett, hogy levegőhöz jutott, még javított­­is tárgyalási pozí­cióin. Kiss Andrej MONMMNfl 71 Jó hír a republikánusoknak Az amerikai Republikánus Párt választási kampány­­vezetői csupán rossz hírekkel traktálhatják Bush elnö­köt. A demokrata párti elnökjelölt, Bill Clinton to­vábbra is messze vezet a népszerűségi listán. Ha a vá­lasztásokat ma tartanák — írja a U. S. News and World Report — a Republikánus Párt soraiból minden harmadik ember Bush riválisára szavazna. Ráadásul egyelőre úgy tűnik, a demokraták a szenátusban is számos új széket szerezhetnek meg az idén. Mikor az egyik republikánus kampányvezetőt arról kérdezték, van-e egyáltalán jó híre a pártja számára, vállvono­­gatva azt felelte: talán csak az, hogy a választásokig még maradt néhány hónap ... L. A. ILIESCU INTERJÚJA A jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban senki sem engedi meg magának, hogy más állam területei­nek autonómiájáról be­széljen, és Magyarország sem engedhet meg ma­gának ilyet — jelenítette ki a UPI amerikai hír­­ügynökség bukaresti tu­dósítójának adott interjú­jában­ Ion Iliescu államfő. Az államfő a többi között arra a kérdésre válaszolt, hogy mit felelne Ro­mánia, ha Magyarország Erdély autonómiáját kér­né. Ion Iliescu szerint Ro­mánia területének autonó­­mizálását hirdetni olyan, mintha Romániában pél­dául Utah állam elszaka­dását propagálnák az Egyesült Államok szövet­ségi kormányzatától. ERDŐTÜZEK LENGYELORSZÁGBAN Országos ökológiai ka­tasztrófa méretét öltötték az utóbbi n­apokban a szá­razság okozta erdőtüzek Lengyelországban — je­lentette az ITAR-TASZSZ hírügynökség. Az ország történetében­ még soha nem volt annyi erdőtűz, mint most. Eddig 40 ezer hektár erdő vált a lángok martalékává. Különös ag­godalmat kelt Dél-Len­­gyelország egyik legna­gyobb összefüggő, a kato­­wicei és az opollei vajda­ságra kiterjedő erdőségét sújtó tűzvész. ELSŐ ALBÁN LÉGITÁRSASÁG Albánia első légitársasága, az Albanian Airlines hét­főn megkezdte működését. Egy De Havilland DASH —8 típusú turbópropedle­­res repülőgép Tiranából Münchenbe szállított uta­sokat. A Tyrolean Airlines nevű osztrák légitársaság­gal közösen alapított al­bán légiközlekedési válla­lat Münchenen­ kívül Bécsbe heti 2 alkalommal, továbbá Frankfurtba, Ró­mába és Zürichbe kínál repülési lehetőséget. A lé­gitársaság illetékesei élénk forgalomra számítanak az 50, illetve 36 férőhelyes repülőgépen. KISZABADULT SZÍRIA EGYKORI ELNÖKE Huszonkét évi börtönbün­tetés után Damaszkuszban szabadon engedték Szíria egykori elnökét, Nureddin al-Atasszit. Al-Atasszit 1970 novemberében távo­lították el a hatalomból, amikor is egy vér nélküli puccs után a Baath párt Háfez Asszad vezette ka­tonai (mérsékelt) szárnya ragadta magához a hatal­mat. Asszadot, az akkori védelmi minisztert 1971- ben választották elnökké. SZTRÁJKOK GÖRÖGORSZÁGBAN E héten is zavarók várha­tók Görögország működé­sében, miután, a szakszer­vezetek további sztrájko­kat hirdettek meg a kor­mány gazdaságpolitikája elleni tiltakozásul — je­lentette a Reuter és az AP. A Görög Általános Munkásszövetség, mely az állami- és magánszektor számos ágazatában tömö­rít dolgozókat, csütörtökre hirdetett egynapos általá­nos munkabeszüntetést. ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓK JAPÁNBAN Több mint a kétszeresére emelkedett a Japánban illegálisan tartózkodó kül­földiek száma: májusban 278 000-en tartózkodtak a szigetországiban törvény­telenül, számuk egy évvel korábban mindössze 119 000 volt. Az igazság­ügyi minisztérium egyéb módszer híján a Japánba belépő, illetve onnan tá­vozó külföldiek számának eltérése alapján állapítot­ta meg az illegális beván­dorlók létszámát. Thaiföl­di, iráni és malajziai ál­­lampolgárok állnak a lista élén, leszorítva onnan a dél-koreaiaikat és Fülöp­­szigetieket.

Next