Népszava, 1993. március (121. évfolyam, 50–75. sz.)

1993-03-01 / 50. szám

2 Beharangozták az amerikai segélyakciót (Folytatás az 1. oldalról) az Ausztria és Magyarország légterén át vezető rövidebb útvonalon közelítették meg célpontjukat. A röplapszórási akció egyébként egy óra hosszat tartott. Katonai pszichológusok segítségével kétfajta, szerbül és horvátul megszövegezett szórólapot készítettek. A gépek pilótái minden külső fényt kikapcsoltak, és infravörös sugarakat kibocsátó készülékek segítségével repültek. A Deutschlandfunk a Tanjug hírügynökségre hivatkozva arról számolt be, hogy a szerbek által ellenőrzött területre bosnyák különleges egységek hatoltak be. Céljuk állítólag az volt, hogy lelőjék valamelyik amerikai gépet, majd a szerbekre hárítsák a felelősséget. Cheney volt amerikai védelmi miniszter a CNN-nek elmondta: már a Bush-kormányzat is fontolgatta, hogy repülőgépekkel küld humanitárius segélyt Boszniába. Az ötletet azért vetették el, mert tartottak tőle, hogy a boszniai muzulmánok — az amerikai katonai beavatko Mi van a csomagban ? Az amerikaiak a sajtónak bemutatták, milyen csomagokat állítottak össze a frankfurti légibázison. Az amerikai hadseregben rendszeresített, légmentesen záródó sötétbarna konzervcsomagok rizses csirkét, sült húst burgonyával, mogyoróvajat, kekszet, tartósított gyümölcsöket, gyümölcslőporokat és rágógumit tartalmaznak. A csomagokra rétegesen 40 centiméter vastag kartont erősítettek, hogy a rakomány a földre éréskor, az ütődéskor ne sérüljön meg. A küldeményt másodpercenként 26 métert zuhanó ejtőernyőkre erősítve dobják majd ki. A nagy sebességű ejtőernyő viszonylag pontos „célzást” tesz lehetővé: az eltérés 500—1000 méter lehet a célpont és a célba jutás tényleges helye között. (MTI) Inkább adják az ENSZ-nek a pénzt... Egy bombázó árát sem költik békefenntartásra Az ENSZ tavaly 1,4 milliárd dollárt költött békefenntartásra, az idei számla 3,6 milliárd lesz, s azután majd még több , ám ezek az összegek eltörpülnek a fegyverkezési kiadások mellett, ezért a kormányok adják inkább az ENSZ-nek a pénzt. Ezt ajánlja egy nemzetközi bizottság, amely a Ford-alapítvány számára készült jelentésében rámutat: a békefenntartás tavalyi teljes költsége is kevesebb volt, mint egyetlen amerikai B-2-es bombázóé, s az Egyesült Államok kétezerszer annyit költ fegyveres erőire, mint békefenntartásra. A célszerű az lenne, ha az államok védelmi kiadásaikat csökkentve a megfelelő összeget az ENSZ- akciók rendelkezésére bocsátanák, hiszen a feladatok tovább nőnek: békefenntartókra lehet szükség a Balkánon, Libériában, Afganisztánban és a FÁK közép-ázsiai köztársaságaiban is. Ugyanakkor az Egyesült Államok 850 millió dolláros hátralékban van ENSZ-hozzájárulásával, s egyre nagyobb összegekkel tartoznak a szovjet utódállamok, amelyeknek pedig a költségvetés 11 százalékát kellene fedezniük. A tanácsadó bizottság élén — amint a The New York Times jelentette — Paul Volcker, az amerikai szövetségi bankrendszer korábbi elnöke állt, a tagok között pedig Raymond Barre volt francia kormányfő és Karl Otto Pöhl, a német jegybank volt elnöke is szerepelt. (MTI) Kalasnyikov-alapítvány Alapítványt akar tenni a nevét viselő fegyverrel elkövetett merényletek és általában a háború áldozatainak megsegítésére Alekszej Kalasnyikov, a híres-hírhedt AK—47- es típusú géppisztoly feltalálója. A Kazahsztánban született 73 éves orosz feltaláló előlépett a közel öt évtizedes hadititok homályából. Nemrég Abu Dhabiban részt vett egy nemzetközi fegyverkiállításon és -vásáron, s ott nyilatkozott a Jane’s Defence Weekly című angol katonai szaklapnak. Az Alfred Nobel nyomdokaiba lépő idős fegyverkovács 15 éve özvegyen él háromszobás lakótelepi lakásában, a géppisztolyát készítő gyár közelében, ahol ma is naponta kilenc órát dolgozik. A helyszínt nem említette az angol lap. Kalasnyikov nem gazdagodott meg találmányából, amely az egykori Varsói Szerződés hadseregeinek rendszeresített fegyvere, Nyugaton és a harmadik világ országaiban pedig lázadók és terroristák kedvelt jelképe. A géppisztolyból eddig 55 millió darabot gyártottak. (MTI) Walesa majd rendet csinál? A demokrácia szép dolog, de nekünk hatékonyságra van szükségünk — mondotta Lech Walesa lengyel államfő a gdanski hajógyárban a Szolidaritás képviselőivel tartott találkozóján. Megerősítette, hogy változatlanul érvényesnek tartja azt a programot, amellyel elnökké választották, de azt a jelenlegi helyzetben nem áll módjában végrehajtani. Ezért lehetséges, hogy ha az a társadalom helyeslésével találkozik, visszatér az erős elnök koncepciójához, és megalakítja saját pártját. Hangsúlyozta, hogy a rendcsinálásban kulcsszerepet játszhatna az általa javasolt, s közvetlenül parancsnoksága alá tartozó Nemzeti Gárda, „az elnök fegyveres karja”. Walesa azonban attól tart, hogy e fegyveres szervezet megteremtéséhez a parlament nem fog hozzájárulni. Kijelentette: „ha a parlament nem adja nekem a Nemzeti Gárdát, a nemzethez fellebbezek!” (MTI) Nem volt nehéz megjósolni, hogy Clinton nem lehet „belpolitikai” elnök, ugyanis az egyetlen világhatalom nem fordíthat hátat a világnak azért, mert belső problémákkal van elfoglalva. Nixon volt elnöknek, akit a történelem alighanem jóval kedvezőbben ítél majd meg, mint az 1974-es Watergate politikai drámát megélő honfitársai — igaza volt, amikor azt mondta, hogy a kül- és a belpolitika olyan, mint a sziámi ikrek, egyiket nem lehet a másiktól elválasztani. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja, hogy Clinton elnök részletes gazdasági reformprogramját majd csak valamikor április elején tudja a törvényhozás elé terjeszteni, mert külpolitikával foglalatoskodik. Az ellenzéki republikánusok máris támadják a tervet, amire a Fehér Ház válasza az, hogy 12 éven át az ő pártjuk adta az elnököt, négyszerezte meg a deficitet, ők juttatták az országot oda, ahol van, főként miattuk kell Clintonnak adót emelnie, a lakosság egészének zsebét érintő intézkedéseket tennie. Ha nem tetszik a reformprogram, ajánljanak alternatívát. Ebben az érvelésben sok igazság van, egyúttal sok retorika is, hiszen Amerikában azért még mindig sokkal jobb, szabadabb az élet, mint bárhol másutt a világon. A fő figyelem Washingtonban Boszniára központosul. Clinton jól tudja, hogy a belháború Macedóniára, Koszovóra is átterjedhet, a Balkán-térség államai is belekeveredhetnek, köztük két NATO-állam, Görög- és Törökország és nem okvetlenül azonos oldalon. A veszélyt tehát nem becsülik le, inkább arról van szó, hogy Amerika — amelynek az egész világra oda kell figyelnie — azt várja: a nyugat-európaiak és az oroszok többet tesznek a békés rendezés érdekében. A Clinton-csapat által kiötölt légi segélynyújtási akció elsősorban jelképes lépés, azt mutatja — Európában így is értelmezik —, hogy Amerika hajlandó nagyobb részt vállalni a megoldásból, fokozottabban elkötelezi magát. Moszkvának az lenne a feladata, hogy rászorítsa a szerbeket az egyezkedésre, a légisegély pedig a bosnyákok számára ösztönzés. Amerika nem hagyta el őket, de üljenek le tárgyalni. Major angol miniszterelnök washingtoni látogatása rávilágított arra, hogy a Reagan—Thatcher időszakban elmélyült, konzervatív alapozású angol—amerikai „különleges kapcsolat” már nem a régi. Clinton nyilván nem felejtette el, hogy Major és a kormányzó Konzervatív Párt az elnökválasztási kampány során Bushnak drukkolt, olyannyira, hogy választási szakembereket küldtek Bush győzelme elősegítésére. De politikai és gazdasági nézetkülönbségek is mutatkoznak. Washingtonban mindenesetre arra számítanak, hogy az angol—amerikai viszony hamarosan újra meghitt lesz, tekintettel a két ország történelmi hagyományaira, egymásra utaltságára.* A legújabb mogadishui fegyveres összetűzések — amelyekben amerikai katonák is részt vettek — azt tanúsítják, hogy az amerikai katonai jelenlét többé nem „szafari” és egyre kevésbé korlátozódik emberbaráti teendőkre. Az események újabb bizonyítékai annak, hogy — jóllehet, az ENSZ- csapatok már két hónapja ott vannak — a helyzet nem szilárdult meg, a közrend nem állt helyre, a belháború folytatódik és az amerikai egységek is belesodródhatnak. A kritikusok emlékeztetnek, hogy Bush elnök a csapatokat eredetileg az élelmiszer-szállítmányok biztosítására küldte Szomáliába, feltehetően rövid időre. Azért biztosan nem, ahogyan az ENSZ-főtitkár az akciót értelmezte, hogy beleavatkozzanak a belháborúba, szétválasszák, lefegyverezzék a szemben álló feleket, rendet teremtsenek. Az élelmiszersegéllyel kapcsolatos amerikai teendők gyakorlatilag befejeződtek, itt az ideje, hogy a március közepére ígért amerikai csapatkivonás elkezdődjék, vélik a kritikusok.* A kelet-európai származású amerikaiak, így az amerikai magyarság körében megütközést, visszatetszést keltett a hír, hogy a kormány 1995-re be akarja szüntetni a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió működését. Kormánykörökben úgy látják, hogy fontosabb évi 200 millió dollár megtakarítása, mint a rádiók további működtetése a megváltozott kelet-európai helyzetben. A végső szó azonban még nem hangzott el. A törvényhozásban sok híve van a SZER-nek, támogatják további működését, mondván, hogy nem az egyébként alacsony költségvetésű rádión kell spórolni. A kelet-európai térség és a volt Szovjetunió politikai, gazdasági helyzete nem elég szilárd, a parlamentáris demokrácia gyökerei még nem mélyek, ezért változatlanul szükség van a rádiókra, működésük amerikai érdek is. Clintonról egyébként egyre javul a köz véleménye, jelentik a közvéleménykutatók. A legújabb adatok szerint az amerikaiak 65 százaléka tartja erőskezű vezetőnek, 71 százalék ért vele egyet, hogy áldozatokat kell hozni az ország érdekében. Az elnöknek hamarosan nem kell a főváros utcáin kocognia futóbajnokoknak álcázott titkosrendőrök kíséretében. Épül már a 400 méteres kocogópálya a Fehér Ház parkjában. Természetesen nem adódollárokból, hanem közvetlen adakozásból. Igass Vilmos Amerikai Jegyzetek Clintont leköti a külpolitika zás kikényszerítése végett — tüzet nyithatnak a gépekre. Alija Izetbegovic boszniai államfő Washingtonban találkozott Albert Gore amerikai alelnökkel és Anthony Lake nemzetbiztonsági főtanácsadóval. A másfél órás megbeszélésen Clinton elnök nem vett részt. A tanácskozás után Izetbegovic reményét fejezte ki, hogy az amerikai segélyakció új lendületet ad a szembenálló felek tárgyalásainak. Többhetes szünet után New Yorkban várhatóan ma folytatódnak a tárgyalások a boszniai rendezésről. Az ENSZ és az EK közvetítői mellett bekapcsolódik a munkába az amerikai és az orosz kormány megbízottja is. (MTI) Pozsony nehezményezi a vonakodást Antall még nem válaszolt Meciarnak Ján Lisúch szlovák külügyi államtitkár szerint „szokatlan és félrevezető” az, hogy a magyar fél feltételhez köti a Pozsony által javasolt szlovák—magyar miniszterelnöki találkozót. Lisúch szombaton juttatta el a CTK cseh hírügynökséghez ezzel kapcsolatos nyilatkozatát. Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök azután tett javaslatot Magyarországnak kétoldalú kormányfői találkozóra, hogy megegyezés nélkül ért véget február 16-án Brüsszelben a legutóbbi bősi háromoldalú (közös piaci— magyar—szlovák) tárgyalási forduló. Antall József magyar kormányfő még nem válaszolt Meciar indítványára — írta a CTK, ugyanakkor emlékeztetett Martonyi János külügyi államtitkár azon nyilatkozatára, miszerint az Antall— Meciar találkozónak csak akkor van értelme, ha a felek megegyeznek abban, milyen kérelmet terjesszenek a bősi vitában a hágai Nemzetközi Bíróság elé. A CTK arra is felhívta a figyelmet, hogy Bába Iván helyettes külügyi államtitkár szlovákiai látogatásakor kijelentette: a bősi kérdés megoldásának hiányában aligha lesz mód megkötni a magyar—szlovák kapcsolatokról szóló alapszerződést. Bába szerint a nemzeti kisebbségek kérdése is megoldásra vár még — tette hozzá a cseh hírügynökség. A szlovák külügyi államtitkár közölte: tájékoztatta Martonyi Jánost arról, hogy a szlovák külügyminisztérium kész felújítani a tárgyalásokat a Nemzetközi Bíróság elé terjesztendő kérelem végleges megszövegezésének ügyében. Pozsony szerint már a héten le lehetne ülni a tárgyalóasztalhoz. (MTI) Befejeződött az Együttélés kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Ús demagógia veszélyezteti a törékeny demokráciát, mely demokráciának elsősorban a magyar nemzeti közösség helyzetének alakulása lehet a fokmérője. Szűk látókörűnek bizonyulna politizálásunk, ha nem figyelmeztetnénk arra, hogy a szlovák kormányzatnak ez a politikája ezúttal nemcsak a magyarokat fogja sújtani, hanem katasztrófát hozhat az egész szlovák nemzet számára is, mondta. Duray Miklós elnök zárszavában korszakalkotó jelentőségűnek nevezte a kongreszszuson elfogadott dokumentumokat, mert azokban sokkal összetettebben fogalmazódnak meg a kisebbségben élő nemzeti közösségek jogai, a gazdasági kérdések iránti felelősségük. „Nemzetiségre való tekintet nélkül is képviselni akarjuk mindazoknak az érdekeit, akik Szlovákiában mint demokratikus politikai erőkre, mint érdekeik képviselőire tekintenek ránk” — mondotta. Jogi státusunkat az önkormányzatokon keresztül fogjuk tudni megfogalmazni és kibontakoztatni. Ez a kongresszus vitájából, de még az elhangzott kételyekből is egyértelművé vált. Ezen az úton lehet haladni, ez egyeztethető össze a nemzetközi jogrenddel — mondta az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. (MTI) 1993. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ NÉPSZAVA Szirénázó nők Németországban is gyakran megtámadják a nőket. Sokféle módszert találtak már ki az önvédelemre. A legújabb sziréna szólal meg a megtámadottnál. A kis szerkezet nem nagyobb egy gyufásdoboznál, de ugyanolyan erős hangot ad ki, mint az autók riasztója. Könnyen elfér a kabátzsebben. A dolog új, de már beváltnak mondható, nagy iránta a kereslet. Nem szabad a fal közelében elhelyezni, mert az erős hang árthat a dobhártyának. „Csak” 98 márkába kerül. De nincs raj(ka f) ta afa . .. HORN GYULA IZRAELBE LÁTOGAT Horn Gyula, az MSZP elnöke március 7. és 10. között az izraeli Munkapárt meghívására hivatalos látogatást tesz Izraeliben, ahol elsősorban a kormányzó Munkapárt vezetőivel, köztük Rabin kormányfővel és Joszi Beilin külügyminiszter-helyettessel folytat eszmecserét. Horn találkozik a betlehemi főpolgármesterrel, valamint az izraeli szakszervezetek elnökével is. OLASZ SZAKSZERVEZETEK Olaszország három legnagyobb szakszervezetének felhívására mintegy százezren tüntettek szombaton Róma központjában. A megmozdulás résztvevői — akiket több mint ötszáz busz, s számos különvonat szállított a fővárosba az ország minden részéről — Giuiliano Amato miniszterelnök lemondását követelték. GORBACSOV MEGPRÓBÁLTA Gorbacsov, volt szovjet pártfőtitkár már 1985 nyarán, alig néhány hónappal hatalomra kerülése után megpróbálta rábeszélni az SZKP KB PB tagjait az afganisztáni kivonulásra. Ezt Anatolij Csernyajev, Gorbacsov egyik korábbi tanácsadója közölte azon a konferencián, amelyet az amerikai Princeton Egyetem rendezett a hidegháború végéről. UKRAJNAI ÜZEMANYAGSTOP Ukrajnában hétfőtől nem adnak el üzemanyagot a magángépkocsisoknak. Az ukrán televízióban ismertetett közlemény szerint az állami készletek 80 százalékát a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére bocsátják, hogy elvégezhessék a tavaszi vetést. A magángépkocsisok csak a magán üzemanyag-elosztóktól vásárolhatnak, az államinál lényegesen magasabb áron. KONVERTIBILIS A RÚPIA Indiában hivatalosan közölték, hogy a rúpia, India nemzeti valutája ezentúl teljesen konvertibilis. Politikai próba lesz A Le Monde a magyar szakszervezeti választásokról Fontos fordulatnak nevezi a Le Monde budapesti tudósítója a lap vasárnapra keltezett számában azt, hogy a magyar Országgyűlés törvényt hozott az első demokratikus szakszervezeti választásokról. Yves-Michel Riols szerint a döntés annak ellenére született, hogy a törvényhozás „a volt kommunisták” győzelmét tartja valószínűnek. A tudósító azt írja, hogy a munka világa, amely sokáig távol maradt a politikai színpadtól, most lassacskán felemeli a fejét, ahogy egyre érezhetőbbé válik, mibe kerül az átmenet. Az új politikai osztály eddig lekezelően bánt a szociális igényekkel, a szakszervezetekkel, amelyeket a régi rendszer maradványainak tekintett. Most e tekintetben következett be jelentős fordulat az új törvény elfogadásával. A májusi két szakszervezeti választás „politikai próbának” számíthat egy évvel az országos választások előtt, mivel a három nagy szakszervezet politikailag másmás erőkhöz kötődik. „Az MSZOSZ a volt kommunista, ma Szocialista Párt politikai szövetségese, a Liga az ellenzékhez kötődik, a Munkástanácsok elnöke viszont az MDF, a hatalmon levő koalíció legfőbb pártjának képviselője.” A tudósító szerint „az MDF képviselői, akiket a Fidesz ifjú demokratái is követtek, megriadtak attól, hogy túl jó helyzetbe kerül a volt kommunista szakszervezet, s a »litván szindróma« hatása alá kerülve jogosan félnek attól, hogy májusban az MSZOSZ arat sikert. Ez nemcsak legitimálná a szakszervezeti szövetséget, hanem egyúttal hatalmas gazdasági befolyást is adna neki a társadalombiztosítási alap feletti ellenőrzéssel” — vélekedik a Le Monde tudósítása. (MTI)