Népszava, 1993. június (121. évfolyam, 125–150. sz.)
1993-06-01 / 125. szám
2 Albánia NATO-segítséget Az albán elnök egy amerikai lapnak nyilatkozva sürgette, hogy az Egyesült Államok és a NATO alakulatai vonuljanak be Koszovóba, megakadályozandó ezt az etnikai tisztogatást. Eközben tovább folynak a véres harcok Szarajevó környékén. Egy albán illetékes kijelentette, hogy Tirana kész engedélyezni területének felhasználását a NATO szárazföldi alakulatai számára a délszláv konfliktus felszámolása érdekében. Sali Berisha a hétfőn megjelent The New York Times-ban nyilatkozva legfontosabb külpolitikai céljának azt tartotta, hogy elhárítsa az egykori Jugoszlávia több pontján zajló harcok átterjedését Koszovó területére. Szarajevóban folytatódott a véres csata a belvárosban és környékén, a halottak száma 24, a sebesülteké 170 fő, a lakónegyedekben percenként lövedékek robbannak, állandó gépfegyverropogás hallatszik. Bosznia más vidékein is fellángoltak a harcok. A boszniai szerb hadsereg vezérkara az ENSZ-erőkhöz eljuttatott levelében azt állította, hogy a muzulmán erők vasárnapra virradóra két általános támadást kezdtek a szerb állások ellen. A közlemény Majevicát, Brckot, Dobojt, Ozrent, Szarajevót, Jahorinát és Visegrádot említi — tehát a szerb állítás szerint a harcok felölelik az egész szerb ellenőrzés alatt lévő körzetet. Mostarból a muzulmán erők üzenetet küldtek Szarajevóba, gyors segítséget kérve a nemzetközi erőktől, hangsúlyozva, hogy a szakadatlan horvát támadások miatt reménytelenné vált a városban rekedt muzulmánok helyzete, fogytán az élelmiszer, és nincs víz. (MTI) Walesa feloszlatta a szejmet (Folytatás az 1. oldalról) fő rendeletét a parlament feloszlatásáról, vagyis e naptól lépett hatályba a rendelet, s ezzel befejezte munkáját a parlament. A szejm és a szenátus még egész héten üléseket akart tartani, hogy a rendelet hatálybalépése előtt lezárja a folyó ügyeket, és döntsön a legfontosabb kérdésről: megadja-e a jogot a kormánynak a törvényerejű rendeletekkel való kormányzásra. A hírt bejelentve, a lengyel televízió esti híradója a kormány sajtóhivatalára hivatkozva közölte: nem volt esély arra, hogy a kért felhatalmazást a kormány megkapja. Ugyanakkor a Belweder bejelentette: Lech Walesa államfő úgy döntött, hogy aláírja az új választójogi törvényt, tehát az új parlamenti választásokra már annak alapján kerül sor. Ez lehetővé teszi a többségi elv alkalmazásával, hogy a következő törvényhozás és kormány stabilabb legyen, mivel 68 párt képviselői juthatnak majd be a parlamentbe, ahol jelenleg 29 párt küldöttei ülnek. (MTI) Dél-Morea A bűnösök fejét követelik Rendőrök törtek be tegnap két szöuli egyetem területére, és őrizetbe vettek 44 diákot. Nem tudni, ezek között vannak-e azok is, akik a hatóságok szerint az elmúlt hetek erőszakos tüntetéseit irányították, és a törvényeket megszegve kapcsolatba léptek észak-koreai társaikkal. Az örökké lázongó délkoreai diákok azt követelik, hogy vizsgálják ki, milyen szerepet játszott az ország előző két elnöke, Cson Tu Hvan és Ro Te Vu a 13 évvel ezelőtti kvangdzsui vérengzésben. Ennek során hivatalos adatok szerint kétszáz, az ellenzék szerint legalább kétezer ellenzékit mészároltak le. A diákok a bűnösök fejét követelik, továbbá azt, hogy az Egyesült Államok — melyet ugyancsak felelősnek tartanak Kvangdzsuért — kérjen bocsánatot a koreai néptől. Kim Jung Szam, az egykori ellenzékiből lett új dél-koreai elnök a kormányzat nevében mindenesetre már bocsánatot kért, és megígérte: az áldozatok hozzátartozói kárpótlást kapnak. Az elnök leváltotta továbbá a hadsereg főparancsnokát és több olyan tábornokot, akik részt vettek a Cson Tu Hvant hatalomra juttató 1979-es puccsban. (A kvangdzsui áldozatok részben éppen a puccs ellen tiltakoztak.) A külső szemlélőt meglepi a diákmegmozdulások hevessége. Hiszen Dél-Korea immár véglegesen a demokratizálódás útjára lépett, és az új elnök határozott lépéseket tesz a régi korrupt katonai-bürokratikus apparátus hatalmának megnyirbálására. Nem is szólva arról, hogy ez az apparátus — bármilyen bűnök terheljék is — gazdaságilag virágzó országgá fejlesztette Dél- Koreát, és végül is nem akadályozta meg az átalakulást. (Népszava) SZOLGÁLTATÁS CSAK A NÉPSZAVA OLVASÓINAK! Ha ön 20 szavas hirdetését szeretné megjelentetni lapunkban, vágja ki a szelvényt, és ragassza fel egy levelezőlapra, önnek csak ennyi a dolga. 1 szelvény , 1 hirdetés! Akár többször is élhető lehetőséggel! Kérjük, hogy a hirdetés szövegét, valamint a feladó nevét, címét, telefonszámát olvashatóan, nyomtatott betűvel írja! Cím: Budapest, Rákóczi út 54. 1074 INGYENES LAKOSSÁGI HIRDETÉS CÍMERVÁLTÁS Elkészült Oroszország új címertervezete. A címeren piros mezőben kétfejű arany sas látható — karmaiban a jogart és az országalmát tartva — Nagy Péter három történelmi koronájával, mellén Sárkányölő Szent György ábrázolásával. A sas felett elhelyezkedő három korona az ország szuverenitását jelképezi. Az egyik kiemelkedik: ez a föderáció egészének, míg a másik kettő alanyainak szuverenitását ábrázolja. A piros és az arany szín a régmúltat, a Nagy Péter előtti időket idézi. Egyebek között ezt a színösszeállítást használta zászlaján Alekszandr Nyevszkij. Szulamit tárcát cserélt Izraelben véget ért a közel egy hónapja kirobbant kormányválság: a kabinet rendkívüli ülésén megállapodás született arról, hogy a vallási pártok által bírált Szulamit Aloni oktatási miniszter másik tárca élére kerül. Alonit a Sasz párt vallásellenességgel vádolta, s mivel hiába követelte távozását, a Sasz vezetője, Arie Deri belügyminiszter május elején lemondott tisztségéről. Hosszas egyeztető tárgyalások után Jichak Rabin kormányfő most végül kisebb kormányátalakítással oldotta meg az ügyet. Szulamit Aloni oktatási minisztert — aki 12 képviselői helylyel rendelkező baloldali Merec párthoz tartozik — átteszik a távközlési tárca élére, az oktatási minisztériumot a Merec egy másik vezetője, Amon Rubinstein eddigi energetikai miniszter kapja meg. (MTI) 1993. JÚNIUS 1., KEDD NÉPSZAVA Egynemű szerelem Szabad a szerelem Oroszországban — immár az azonos neműek között is. A hivatalos publikálással ugyanis életbe lépett az orosz parlamentnek az a határozata, amely érvényteleníti a homoszexuális kapcsolatokat büntető korábbi törvényt. Eszerint a homoszexuális kapcsolatot fenntartókat akár ötéves börtönbüntetéssel is sújthatták. Az oroszországi homoszexuálisok érdekvédelmi szervezete azonban már egy ideje követelte az idejétmúlt törvény érvénytelenítését. Sikerrel jártak: diplomatavíkend A román külügyminisztérium meghívására többnapos körutat tett a bukaresti diplomáciai testület Erdélyben: Brassóban, Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Marosvásárhelyen és több más városban fordultak meg az országjáráson. LETARTÓZTATÁS A pártoknak fizetett korrupciós kenőpénzek ügyében nyomozó milánói vizsgálóbírók rendeletére előzetes letartóztatásba került Bruno Musso, az IRI-csoporthoz tartozó Ansaldo energetikai gépgyártó nagyvállalat vezérigazgatója. ZUHANÓ RUBEL Minden eddigi negatív rekordot megdöntve, már több mint ezer rubelt fizettek a bankok egy amerikai dollárért Moszkvában. HAVELT MEGMŰTÖTTÉK Kisebb műtétet hajtottak végre szombaton Václav Havel cseh köztársasági elnökön — jelentette be a hét végén az elnök szóvivője. Az orvosok egy kisebb, jóindulatú daganatot távolítottak el Havel derekáról. Háború mint vállalkozás (Folytatás az 1. oldalról) Véget kapnak, a horvátokat főként amerikai, és kanadai zsoldosok támogatják, a muzulmánok oldalán pedig iszlám országokból érkezett fegyveresek harcolnak. Nem újkeletű az az információ, hogy egyre szaporodik azoknak a fegyvereseknek a száma, akik nem hivatalos katonai kötelékben, hanem „magánvállalkozásban” vesznek részt a harcokban. A zsoldosok jelenléte azonban mindeddig törvénytelen színezetet öltött, az nem kötődött a különféle országok hivatalos szerveihez. A The Times már 1991. októberében tudni vélte, hogy az akkori Horvát Védelmi Szövetség oldalán brit, német, osztrák, sőt, Fülöp-szigeteki zsoldosok is részt vesznek jugoszláviai harcokban. Több mint két és fél ezer brit zsoldos harcol a délszláv frontokon a szerbek, a horvátok és a muzulmánok oldalán. A februárban napvilágot látott hírek szerint ezek a fegyveresek egymásra is lőnek a csatatereken ; ők elsősorban volt hivatásos katonák, fiatal kalandorok, és „kiképzetten őrültek, pszichopaták”. A kölni alkotmányvédelmi hatóság április végén olyan információkhoz jutott, amelyek szerint német neonácik zsoldosnak szegődnek el Horvátország szolgálatába. A Bild magazin szerint a rendőrség eljárást indított az egyik neonáci szervezet ellen, amely a zsoldosok verbuválásával foglalkozott. Csak nehezítette Jelcin elnök belpolitikai helyzetét az a botrányos hír, miszerint kétszáz orosz harcol „saját szakállára” a boszniai szerbek oldalán a muzulmánok ellen a volt Jugoszlávia területén. Verbuválásukat és harcterekre szállításukat állítólag több, meg nem nevezett magánvállalat szervezi meg. A szentpétervári toborzó iroda e zsoldosok számát 500- ra becsülte, a belgrádi lapok 300 kozákról írtak. Az orosz főügyész a törvényhozó testülethez folyamodott, hogy elérje: akár öttíz évnyi börtönt is kiszabhassanak a jövőben azokra, akik szerepet játszanak zsoldosok toborzásában és felfegyverzésében. A magyar sajtóban kelt szárnyra tavaly év végén az az értesülés, miszerint a horvátok oldalán harcolt egy „nemzetközi brigád”, melynek soraiban Budapesten verbuvált orosz zsoldosok voltak. A Politika című belgrádi napilapban látott napvilágot 1992. szeptemberében a történet: Ausztriában, egy Innsbruck melletti táborban muzulmánokat képeznek ki, hogy terrorcselekményeket hajtsanak végre a szerb ellenőrzés alatt álló bosznia-hercegovinai területeken. A Moszkvai Televízió februárban készített mérlegében arról számolt be, hogy iráni, afgán és pakisztáni zsoldosok harcolnak a muzulmánok soraiban, brit, francia, német és holland katonák pedig a horvát hadseregben. Garzó Ferenc Jugoszlávia, m a vég kezdete il. A szlovének búcsút intenek Jugoszlávia szétesésének első félreérthetetlen jelei már 1989-ben megmutatkoztak. Az akkor államjogilag még egységes szövetségi formáción hajszálrepedések jelentek meg. A bomlást a demokratizálódási folyamatban élen járó szlovénok gyorsították fel. Ők vetették fel elsőként a föderatív államforma konföderációvá alakításának gondolatát. A kötelékek lazításának szorgalmazásában Belgrád egyértelműen elszakadási, függetlenedési szándékot gyanított. A Jugoszláv Kommunista Szövetség már azon is felháborodott, amikor a szlovén kommunisták bejelentették szervezeti kiválásukat. Ljubljanában a kommunista vezetés és a nyíltan pártokká szerveződő ellenzék lépésről lépésre szembehelyezkedett Belgrád görcsös központosító terveivel. A szlovénok fenyegető üzenetként értelmezték az 1989. márciusában elfogadott új szerbiai alkotmányt, mely szerint megvonták a Vajdaságtól és Koszovótól az autonóm státust, és az azzal járó jogokat. A szerb lépés nyomán kirobbant koszovói zavargások és a rendkívüli állapot bevezetése még a kétkedő szlovénokat is arról győzte meg, hogy nem szabad sokáig halogatni a kiugrást. Ebben az időszakban Koszovó kötötte le a szerb hatalmi gépezet figyelmét és erejének javát. Ljubljanában ez idő tájt kezdték el szervezni a köztársaság önálló rendőri egységeit, melyek később a svájci mintájú területvédelmi alakulatok gerincét képezték. Jugoszlávia gazdaságilag legfejletteb tagállama kormányzati szinten először csak nagyobb részesedést követelt magának a közös költségvetésből. Amikor a befizetésarányos elosztást Belgrádban elvetették, akkor került elő az önálló gazdasági egységgé válás terve. A szembenállás kiéleződésével viszont Ljubljana végképp megtagadta a hozzájárulást a közös költségvetéshez. Tette mindezt azzal a felkiáltással, hogy nem hajlandó pénzelni annak a hadseregnek a fenntartását, mellyel Szlovéniát fenyegetik. A kényszerű változások hatására a szerb vezetés 1990-ben már arról szónokolt, hogy egy új, harmadik Jugoszláviát épít. A probléma csak az volt, hogy Belgrádban az újat mindennemű engedmény nélkül képzelték el. Sőt, a Nagy-Szerbia koncepció hivatalos szintre emelésével végképp elvágták a megegyezés lehetőségét Szlovénia után Horvátországgal is. Azzal a Horvátországgal, ahol megközelítően félmilliós szerb kisebbség élt. Az első szabad horvátországi választásokon 1990 májusában a kemény nemzeti vonalat képviselő, jobboldali Horvát Demokratikus Unió győzött. A Franjo Tudjman vezette párt programjában nyíltan szerepelt Zágráb szakítása Belgráddal. Számos értékelés szerint Tudjmanék azért győzhettek, mert Szerbiában már nagy sikereket ért el a Szlobodan Milosevics-féle „nemzeti ébredés”. A hatalmi bázisának átmentésével foglalatoskodó Milosevics akarva akaratlanul „megalkotta” Tudjmant. A lehető leghorvátabb vezér ugyanúgy félresöpörte a horvátországi Kraina szerb közösségének autonómiatervét, mint Belgrád a zágrábi konföderációs gondolatokat. Az első lövések 1990-ben dördültek el. Hogy ki húzta meg elsőként a ravaszt , kideríthetetlen. Bár arról nem szabad elfeledkezni, hogy a krajnai Kninben megalakult szerb fegyveres csoportok ellen Zágráb pillanatok alatt bevetette sebtiben felállított köztársasági, belügyi alakulatait. A délszláv tragédia polgárháborús fejezete kicsiben bemutatta mindazt, ahova az esztelenség vezette a szerbeket, szlovénokat, horvátokat és később a bosnyákokat. A jugoszláv szövetségi hadsereg leplezett, passzív támogatása is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a szerbek Horvátország vegyes nemzetiségű területeiről elűzzék a horvátokat. Kiss Andrej (folytatjuk)