Népszava, 1993. november (121. évfolyam, 254–279. sz.)
1993-11-01 / 254. szám
A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK LAPJA ALAPÍTVA 1873-BAN Külföldön esik, nálunk nő az élelmiszerek ára Veszélyben a kenyerünk Az első félév adatai szerint tovább csökkent az élelmiszergazdaság teljesítménye. Ennek természetes következménye a hazai árak emelkedése és a kivitel csökkenése. Utóbbi mind kérdésesebbé teszi, hogy a mezőgazdaság képes lesz betölteni hagyományos hivatását, exportbevételeivel serkenteni a nemzetgazdaság stabilizálását. Az élelmiszergazdasági teljesítmény további csökkenésének oka a kedvezőtlen időjárás, valamint a tulajdonosi és szerkezeti viszonyok túlzottan lassú rendeződése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az aszály és az időjárás, valamint az évek óta nem kielégítő növényvédelem miatt a kalászos gabonák termésátlagai még a tavalyit sem érték el. Az előzetes adatok szerint az elmúlt évinél egymillió tonnával kevesebb gabona termett. (Folytatás az 5. oldalon) Szerencsére még van sütnivalójuk Besétált-e Nalilik csapdájába? Valóban besétáltam a csapdába. Hiba volt aránytalanul sokat foglalkozni a technikai kérdésekkel - véli Bánó András (3. oldal) Átlag úr hátránya Állam bácsival szemben A pénzügyesek viszik haza a legtöbb pénzt, a textilesek a legkevesebbet (6. oldal) A kocsisorra menekült a KGB ajánlata elől A férjet nem zavarták a szexpartik, de a képeknek nem örült (13. oldal) Grosszabdás harcok-Kivonulás, bevonulás Konföderációjához tartozó A grúz kormányerők elkeseredett harcok után vasárnap délután bevonultak a nyugat-grúziai Szenaki városába, ahol továbbra is ellenállást tanúsítanak Zviad Gamszahurdia hívei. Ezt katonai forrásokra hivatkozva jelentette vasárnap este az orosz hivatalos hírügynökség. Az Interfax korábban, ezzel ellenkezőleg, Gamszahurdia erőinek előrenyomulásáról számolt be. Zviad Gamszahurdia erői, amelyek — Tbiliszi szerint — az abház egységek, illetve a Kaukázusi Népek fegyveresek támogatását is élvezik, szombaton hajnaliban foglalták el Szenaki városát. A grúz védelmi minisztériumra hivatkozó jelentésében az Interfax hírügynökség beszámolt róla, hogy a kormányerők mellett Gamszahurdia erői is csapatokat vontak össze Szenakitól keletre, a Tehuri folyó mentén. Gamszahurdia katonái vasárnap hajnalban megpróbálták folytatni az előrenyomulást keleti irányban, de a kormányerők visszaverték a kísérletet. Borítékolt jóslat Július Binder, a bősi erőmű beruházási igazgatója „borítékolta” az erőmű kérdésében kialakult jogvita végkifejletéről szóló jóslatát. Binder a Slobodny piatok című hetilapnak nyilatkozva elmondta: bízik abban, hogy még a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése előtt sikerül megállapodni a magyar féllel és közös akarattal visszavonják a nemzetközi jogkeresletet, hiszen ez fölösleges kiadásokkal terheli meg a feleket. Fodor Gábor mindent átgondolt Szájer Józsefi biztos győzelme A Fidesz vezetésében elkelt az utolsó hely is — jelentette ki Orbán Viktor pártelnök szombaton Miskolcon, a Fidesz országos választmányának ülése után. A testület előzőleg Fodor Gábor ellenében Szájer Józsefet választotta elnökévé. A hetvenhat érvényes szavazatból ötvenhárman tették le voksukat Szájer József frakcióvezető-helyettes mellett. A hétvégén a fiatal demokraták egyik legnagyobb erőpróbájára került pont, hiszen a választmányi elnökségért folytatott harc már-már a párt egységét is megkérdőjelezte. Mint emlékezetes, Fodor Gábort a Fidesz budapesti választmánya csak azután választotta küldötté, miután Törő Imre lemondásával felszabadított számára egy helyet. Bár a szombati miskolci szavazást megelőző ülést zártnak nyilvánították, annyi azért kiszivárgott, hogy kampánybeszédében Fodor Gábor szóvá tette: át kell helyeznia hangsúlyokat a párt programjában, mert ellentétben a közvéleménykutatások látványos eredményeivel, már jó ideje nem a megfelelő irányba fordult a Fidesz. Szájer József véleménye szerint viszont éppenhogy olyan jó irányvonalat követett, amelyet az az elmúlt héten megválasztott megyei elnökök is képviselnek. (Folytatás a 3. oldalon) Pápább pápák Hat megtörténhetett! A pápa igent mondott arra, hogy a Római Kúria alkalmazottai is szerveződhessenek érdekeik védelmére. Sokat várt a Szentatya e döntés meghozatalával, ki tudja, hogy emberi érvek, vagy valami isteni sugallat győzte-e őt meg végül. Tény, hogy a Vatikán hivatalai sem élhetnek ápolt illemhelyiségek, gondozott kertek, rutinos sofőrök, szorgalmas levéltárosok és éber teremőrök nélkül. Ők viszont már már a kinti világhoz viszonyítják saját fizetésüket, megbecsülésüket. Az evangélium technikai kiszolgálása is a szabadpiachoz és a munkaügyi kapcsolatokhoz igazodik immár. Persze kérdezhetnénk magunkban: miért ódzkodott oly sokáig az egyházfő e döntés gyors meghozatalától? !Lehet, hogy valahol a Vatikánt is közszolgálati intézménynek tekintette, ahol az igehirdetés kötelezettsége nem tűr el semmiféle sztrájkot, bérkonfrontációt. Persze, sztrájkolni ezután sem lehet, tehát a szakszervezetbe tömörültek korántsem feszíthetik úgy a húrt, ahogy azt érdekeik esetleg megkívánhatnák. A Vatikán ugyanis nem holmi magyar média, ahol csak úgy bejelentés nélkül megtagadhatja valaki az aznapi „szertartást”. Még akkor sem, ha bizonyos Nahlik és Csúcs urak csalhatatlanabbnak, úgymond „pápábbnak” vélik magukat a pápánál. Garzó Ferenc A sajtószabadságért tüntettek Charta-nagygyűlés a Városházán Megmozdult a nyilvánosságot féltő sajtó Több ezren, egyes becslések szerint 5-6 ezren is tüntettek szombaton délután a Rádiós Kamara felhívására az MTV székháza előtt. A sajtószabadságot féltő újságírók és budapesti polgárok innen a Parlament elé vonultak, hogy jelképesen petíciót nyújtsanak át Kossuth Lajos szobrának. A dokumentumban a „tájékoztatásra szegődött újságírók” leszögezték: a rádió és a televízió ismét fegyver lett a kormányzó hatalom kezében, s pontosan azok ellen irányul, akikért a szabad sajtót kitalálták. (Munkatársunktól) Szintén a sajtószabadság védelmében szervezett nagygyűlést a Demokratikus Charta a Városházán. A sokezres tömeg előtt Balassa Péter,a Charta szóvivője leszögezte: álszent a kormány érvelése, miszerint nem tudott az elektronikus médiák minapi terveiről, hiszen éppen a kabinet volt azok kitervelője. A rádióban és a televízióban zajló események kapcsán Balassa a belpolitikai helyzet változására utalva rámutatott, hogy „a miniszterelnök távollétében a fegyveres erővel is rendelkező belügyminiszter a szélsőjobb elnöke kíván lenni”. Mészöly Miklós író arra hívta fel a figyelmet: nem az a fontos, hogy ezen az összejövetelen ki és mit mond, hanem hogy hányan vesznek részt rajta. Ez annál is inkább fontos, mivel „egy puccs árnyékában a Charta feladata a figyelemfelhívás”. (Folytatás a 4. oldalon) Kossuth Lajos a tájékoztatásra szegődött magyar újságírók hozzá intézett levelét hallgatja