Népszava, 1994. január (122. évfolyam, 1–25. sz.)

1994-01-03 / 1. szám

2 KÜLFÖLD RÖVIDEN MAGYARORSZÁG nem állandó BT-tagsága le­járt január elsejével: a következő két évben ha­zánkat, Venezuelát, Ma­rokkót, Japánt és a Zöld-foki-szigeteket Ar­gentína, Csehország, Ni­géria, Omán és Ruanda váltja fel. AZ OROSZ—AMERI­KAI CSÚCS előkészíté­sére Washingtonba uta­zott vasárnap Georgij Mamedov, orosz külügy­miniszter-helyettes. Az amerikai fővárosban véglegesítik a január 12-én kezdődő, moszk­vai Clinton-látogatás na­pirendjét. INDIA ÉS PAKISZTÁN ismét megkezdte a tár­gyalásokat a nyugtalan Kashmirral (lásd Lexi­kon). Az újabb tárgya­lási fordulóban 16 hónap szünet után most újra nekirugaszkodtak a probléma megoldásá­nak, halálos Áldoza­tai ÉS SEBESÜLTJEI vannak Kabulban az af­gán elnök és a kor­mányfő hívei között két napja tartó harcoknak. A kormányellenes puccs­kísérletnek is felfogható összecsapásokba a bom­bázó légierő is beavat­kozott. gyújtóbombás me­rényletsorozat­tal kezdte az évet az IRA, a brit fennhatóság ellen küzdő katolikus terrorszervezet. Tíz bol­tot és áruházat gyújtot­tak fel, a jelek szerint a jövőben súlyos anyagi károkat okozó, de pol­gári áldozatokat nem követelő akciókkal akar­ják fenntartani a nyo­mást Londonra. Ismeretlen fekete TETTESEK hajtottak végre gyilkos merény­leteket Fokvárosban. Behatoltak egy zsúfolt vendéglőbe, ahol főleg fiatalok szórakoztak és tüzet nyitottak az ott tartózkodókra. Három fiatal lány és egy­­ férfi meghalt, öten megsebe­sültek a lövöldözésben. LETARTÓZTATTÁK az orosz fasiszták vezetőjét , három hónappal a tragikus moszkvai ese­mények után, még a múlt év végén. Alek­­szandr Barkasov fegy­veres hívei részt vettek a tavaly októberi zavar­gásokban. A hírt tegnap közölte az Interfax. LEXIKON KASHMIR ázsiai táj­egység, India Jammu és Kashmir szövetségi államának, illetve egy része Pakisztánnak a te­rületén fekszik, a Hima­lája és a Karakorum hegyláncai szelik át. Székhelye: Srinagar. Hosszú ideig független volt, majd a 16. század­tól a Nagymogul Biro­dalom része, 1819-ben afgán, majd húsz évvel később brit fennható­ság alá került. 1947-ben, India függetlenné válá­sakor a kashmiri maha­radzsa képtelen volt el­dönteni, Indiához vagy Pakisztánhoz csatlakoz­zanak, és a muszlim lá­zongások leverésére in­diai katonai segítséget kért. A két szomszéd ál­lam háromszor háború­zott Kashmir hovatarto­zása miatt, most ígére­tes tárgyalások kezdőd­tek e területi vita ren­dezésére. Államfők újévi üzenetei Baljóslatú horizont­? A petárdadurrogtatáson túlmenő véres összetűzések közepette zajlott némely országban az új év köszönté­se. Németországban anarchisták, újfasiszták provokál­tak összecsapásokat. Moszkvában idén petárdázás helyett a lövöldözés járta, sokan sortüzekkel jelezték az éjfélt. Az óév utolsó napján a csecsen maffia a kau­kázusi bűnözőkkel ütközött meg, ez volt az évbúcsúz­tató utolsó leszámolása. Belgiumban egy ámokfutó ta­nár lett a szilveszteri ünneplők közé. Az államfők hagyományos újévköszöntő üzeneteikben a jövő feladatait összegez­ték. Clinton amerikai el­nök rádióbeszédében hang­súlyozta: kemény munká­ra van szükség a biztonság és jólét megteremtéséhez. Clinton az üzenetben főleg a belpolitikára koncentrált. Mitterrand államfő egy­ségre és szolidaritásra szó­lította fel a franciákat. A faji gyűlölet és a naciona­lista szenvedélyek feléle­dését nevezte az elmúlt év legaggasztóbb jelenségé­nek, ám emlékeztetett ar­ra, hogy több krónikus válsággócban eljutottak a megbékélésig. Kohl német kancellár a Németországban élő idege­nek elleni támadásokat ítélte el újévi rádióbeszé­dében, kijelentve: az ide­gengyűlölet összeegyeztet­hetetlen a német hazafi­­sággal. Japán feltett szándéka, hogy segítsen megoldani a világot nyomasztó gondo­kat, erősítse az ENSZ bé­kefenntartó funkcióját, hozzájáruljon a környezet­­védelmi vagy a túlnépese­­dési problémák orvoslásá­hoz — hangsúlyozta újév­kor Hosokawa japán kor­mányfő. „Az olasz újjászületés­be” vetett reményét hang­súlyozta Scalfaro államfő, aki figyelmeztette honfi­társait, hogy a nemzetközi közösség higgadtságot és bölcsességet vár el az ola­szoktól a következő válasz­tásokon. „Fenyegetően baljóslatú horizontot” lát II. János Pál pápa, aki idei első megnyilatkozásában úgy vélte: a békét továbbra is csillapíthatatlannak tűnő testvérgyilkos konfliktu­sok veszélyeztetik. Vranitzky osztrák kan­cellár szerint a kelet- és délkelet-európai politikai válságok még inkább arra ösztönzik az osztrákokat, hogy az európai egység tervében keressék a béke és biztonság biztosítékát. Jelcin a társadalmi béke megőrzését nevezte egyik legfőbb feladatának. A moszkvai „Fehér Ház” ost­romát ítélte a tavalyi év legnehezebb döntésének és a parlamenttel való együtt­működésre szólított fel az elnöki apparátus tagjaival találkozva. Ünnepi köszön­tőjében az orosz elnök méltatta, hogy életbe lé­pett az új alkotmány. Havel cseh köztársasági elnök úgy vélte, az új ál­lami lét első esztendeje szétoszlatta a korábbi fé­lelmeket, s Csehszlovákia kettéválása nem rengette meg Közép-Európát. Ko­vác szlovák elnök vissza­fordíthatatlannak nevezte az önálló Szlovák Köztár­saság létrejöttét. Walesa lengyel államfő bátorságot és megfontoltságot kívánt az új baloldali vezetésnek. REFLEKTOR Észak-koreai kapunyitás Zsirinovszkij hagymázas világháborús tervekkel riogat, Szarajevóban az új év is áldozatokkal kö­szöntött be, ropogtak a fegyverek Karabahban, Ka­­bulban, Észak-Írországban. Igaza lenne a pápának, aki fenyegetőnek festette az 1994-es horizontot? Egy biztató újévi hír: áttörésről számolnak be az amerikai—észak-koreai tárgyalásokon. Phenjan ál­lítólag mégis engedélyezi a kapunyitást, azaz, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakemberei­­ átvizsgálhatják hét nukleáris létesítményét — ha nem is rendszeresen. Mennyire fenyegető az észak-koreai nukleáris alkimisták munkálkodása? Tényleg közelébe kerül­tek a bomba elkészítésének? Netán e veszély túl­hangsúlyozása azokat erősíti, akik fenn akarják tartani az­­amerikai—dél-koreai katonai együttmű­ködés jelenlegi szintjét? Persze, ahogy Szaddám Huszein, úgy Kim Ir Szen kezében sem lát szívesen a világ tömegpusztító fegyvert, ám egy újabb koreai háború rémét is sze­retnénk elkerülni. Washington komoly engedményt tett a tárgyalásokon: idén nem tartanák meg a Team Spirit amerikai—dél-koreai hadgyakorlatot,­­ amelyet Phenjan ítél propagandájában fenyegető­nek. Könnyen lehet, hogy Washington és Szöul na­gyobb engedékenysége mögött az húzódik meg, egyelőre nem siettetnék annyira a koreai ország­­egyesítést, amely — a német példából ítélve — fel­mérhetetlen feszültségekkel terhelné meg az ázsiai térséget. Szöul attól is tart, hogy megindul az észak­koreai gazdasági menekültek áradata dél felé. Wa­shington és Phenjan kiegyezése esélyt adhat a las­súbb, ellenőrzött átmenetre a Koreai-félszigeten. Elekes Éva : Igen? Nem? - Észak-koreai kislány tépdesi a nukleáris szirmokat International Herald Tribune Radioaktív „uzsonna" Les Aspin amerikai védel­mi miniszter elrendelte a Pentagon birtokában lévő akták átvizsgálását az 1940-es évekig visszame­nőleg, annak megállapítá­sára, hogy végeztek-e ra­dioaktív kísérleteket ame­rikai állampolgárokon tudtuk és beleegyezésük nélkül. A nukleáris kísérletekért felelős energiaügyi mi­nisztérium a közelmúltban hozta nyilvánosságra azo­kat a korábban titkosnak minősített okmányokat, amelyek feltárták, hogy a negyvenes és az ötvenes években a katonai célú tesztek során mintegy 600-800 embert tettek ki szándékosan radioaktív sugárzásnak. A Boston Globe értesü­lése szerint egy szellemi­leg visszamaradott gyer­mekeket foglalkoztató is­kolában — a Harvard Egyetem és a Massachu­­settsi Technológiai Intézet kutatóinak felügyelete alatt — egészen a hatva­nas évekig végeztek su­gárteszteket a tanulókon: időszakonként radioaktív anyagokat tartalmazó in­jekciókkal oltották be őket, illetve rendszeresen fertő­zött tejet itattak velük. Több törvényhozó — köztük Edward Kennedy szenátor — kongresszusi meghallgatásokat szorgal­maz az ügyben. 1­994. JANUÁR 3., H­É­T­F­Ő NÉPSZAVA Zsirinovszkij hadat üzent (Folytatás az 1. oldalról) nak orosz katonák, mint­­egy 30 ezer fő, kiknek ki­vonását augusztus 31-vel bezárólag tervezik. Zsir­­novszkij azonban nemcsak a kivonulás leállítását he­lyezte kilátásba, hanem 300 ezer katona Németország­ba küldését is, ha hatalom­ra jut Moszkvában. A li­berális demokratának ne­vezett oroszországi párt vezetője 1996-ban szeretne Oroszország elnöke lenni. Zsirinovszkij — írta a Welt am Sonntag — Szó­fiában kijelentette: a nagy számú katonának biztosíta­nia kell, hogy Németország eleget tegyen a második világháborúból származó orosz „jóvátételi követelé­seknek”. Németországnak még sokat kell fizetnie és ennek következtében „sze­gény országgá” válik. Zsirinovszkij dühösen azt is közölte, hogy a beutazá­si tilalomhoz hasonló dön­tések a harmadik világhá­ború kirobbanását, Német­ország „teljes szétrombolá­­sát” eredményezhetik. Az elutasítási végzést tolmá­csoló német diplomatát az orosz pártvezér „likvidá­lással” fenyegette meg. Zsirinovszkij a jövőben „egyedi esetben” kaphat beutazási engedélyt Német­országba — jelentette ki vasárnap Klaus Kinkel né­met külügyminiszter a SAT 1-nek adott nyilatko­zatában, noha elítélte az orosz politikus kijelentése­it. Ujj Jaltától tartva Az amerikai vezetés kam­pányt kezdett annak érde­kében, hogy az azonnali NATO-tagság helyett a fo­kozatos kibővítés helyessé­géről győzze meg a közép- és kelet-európai országokat — erről számolt be a hét végén több véleményfor­máló amerikai napilap, így a The Washington Post és a The New York Times. A Post szerint a visegrá­di országok — köztük ha­zánk — gyors felvétele szö­vetségbe forrasztaná a je­lenlegi orosz vezetést és a Nyugatra ellenségként te­kintő nacionalistákat. Ha az érintettek elutasítanák a fokozatos közeledést kí­náló „Partnerség a bé­kéért” koncepciót, az se­beket ejtene — nyilatkozta egy meg nem nevezett kül­ügyi tisztviselő. Ugyanak­kor ez rávilágítana az érin­tettek félelmeire, hogy ez a terv nem más, mint egy új Jalta, a Nyugat hallgató­lagos belenyugvása abba, hogy Kelet-Európa orosz vonzáskörzetbe kerül. A Times szerint a wa­shingtoni adminisztráción belül a visegrádiak felvé­telét ellenző tábort Stroble Talbott, az újonnan kine­vezett külügyminiszter-he­lyettes vezeti, aki még ok­tóberben feljegyzésben fej­tette ki: ha a NATO meg­nyitja kapuit azok előtt, akik legmesszebbre jutot­tak a demokrácia kiépíté­sében, ezzel évekre kire­keszti és perifériára sodor­ja Oroszországot. Manilában is a petárda szedte áldozatait, de divat a levegőbe lövöldözés is az új év köszöntésére. A Fülöp-szigeteki fiatalem­bernek a főváros egyik kórházában nyújtottak elsősegélyt Telefotó : MTI Külföldi Képszerkesztőség Élő „elrabolt" gyermek kálváriája Cicciolina bírósági döntésre vár Egy New York-i bíróság előtt folytatódik az új év­ben Cicciolina kálváriája, aki kétségbeesetten igyek­szik visszaszerezni férje által fondorlatos módon „elrabolt” gyermekét. Staller Ilona — korábbi szándékát megmásítva — december végén mégis el­utazott Amerikába, ahol azonban egy bíróság meg­tiltotta neki, hogy átlépje közös lakásuk küszöbét, és megtiltotta azt is, hogy a 14 hónapos Maximilian Ludwiggal a következő egy hónapban átlépjék New York állam határát. A bí­róság e határidő lejárta után dönt arról, hogy mi legyen a gyermek sorsa. A férj, Jeff Koons avant­gárd szobrászművész, akit Amerikában egy „új Andy Warhol”-ként ünnepelnek, nem habozik lejáratni fe­leségét annak érdekében, hogy megtarthassa kisfiát. Egy, a bírósághoz beadott iratban 21 oldalon át ecse­teli gyermeke sanyarú sorsát a „feslett életű” anya mellett. A férfi egye­bek közt azzal vádolja Cicciolinát, hogy „pornog­ráf környezetben” hagyta hátra kisbabáját, amikor nemrég dél-amerikai tur­néra utazott.­­ „A gyer­mek pornósztárok, prosti­tuáltak, a legkeményebb pornóipar mecénásai és menedzserei karmába ke­rült” — írta a beadvány­ban a nyárspolgárrá vált férj. A New York-i bíróság január 26-ikára tűzte ki az ügy tárgyalását.

Next