Népszava, 1994. január (122. évfolyam, 1–25. sz.)

1994-01-03 / 1. szám

NÉPSZAVA 199­4. JANUÁR 3., HÉTFŐ a Népszavánál Deák András, aki 1990-től volt a Népszava főszerkesz­tője, január elsejétől a lap brüsszeli tudósítójaként dolgozik tovább. Utóda a főszerkesztői poszton Ke­­reszty András lett. Kereszty András 51 éves, 19 éves kora óta újságíró. 1961 és 1967 között a Nép­sport szerkesztőségében dolgozott, s szerzett diplo­mát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar—orosz szakán. A hatvanas évek közepétől rendszeresen publikált az Élet és Irodalom riportro­vatában. 1968—1970-ig a Magyar Hírlap munkatársa. 1970- től a Népszabadságnál dol­gozott. Előbb a lap kairói tudósítója volt (1974—79) és rendszeresen tudósított a háborús Libanonból és Izraelből. Majd 1984— 1989-ig a Népszabadság washingtoni tudósítója. 1989 októberétől a Nép­­szabadság főszerkesztő­helyettese, 1990 júliusától a lap felelős szerkesztője. 1993 márciusától mosta­náig az újonnan szervezett Griff hetilap főszerkesztő­je. Tagja a főszerkesztők világszervezetének, az IPI­nek (International Press Institut). 1992-ben Tán­­csics-díjjal tüntették ki. Kilenc könyvet írt. Leg­ismertebbek a Tények és tanúk sorozatban megje­lent Piramis és Dávid-csil­­lag, a Gyorsuló idő soro­zatban kiadott Szadat-élet­­rajz, a Challenger-video, amely az amerikai űrka­tasztrófa krónikája és az íme, az elnök, az amerikai elnökválasztás krónikája. Távirányításra üléseznek a fiatal keresztények (Munkatársunktól) Mozgalmasan kezdődött az év az Ifjúsági Keresz­ténydemokrata Unió szá­mára. A Kereszténydemok­rata Néppárthoz közel álló ifjúsági szervezet országos választmányának január 2-i ülésén ugyanis menesz­tették a vezetőség több tagját. Információink szerint a­ tegnapi választmányi ülés összehívásának körülmé­nyei is tisztázatlanok. Az ifjú kereszténydemokraták évi rendes választmányi ülésüket még december 4-én tartották. Ekkor azon­ban a testület úgy döntött, nem váltja le a vezetőség tagjait. A dolog kellemet­lenül érinthette a KDNP alelnökasszonyát, Szilágyi­né Császár Teréziát, aki egyébként az Ifjúsági Ke­reszténydemokrata Unió elnökének, Szilágyi Sza­bolcsnak az édesanyja, ugyanis még december vé­gén a vezetőségi tagok egy táviratot kaptak az ő alá­írásával, amelyben össze­hívta az IKU választmányi ülését. Ezt a táviratot töb­ben is a szervezet életébe való durva beavatkozásnak minősítették, mondván, ők még soha nem hívták ösz­­sze a KDNP elnökségét. Erre egy újabb távirat volt a válasz, amelyben azt kö­zölték a vezetőség tagjai­val: adminisztrációs hiba történt, a választmányt Szilágyi Szabolcs, az IKU elnöke hívta össze. Bár az eljárás az alapszabály sze­rint így is kifogásolható, hiszen erre csak a vezető­ségnek van joga. A választmányi ülést ilyen előzmények után tar­tották meg tegnap, és azok a választmányi tagok, akik eljöttek, úgy döntöttek: a vezetőség néhány tagjának mennie kell. Göncz Árpád köszintője (Folytatás az 1. oldalról) — csillagszemű nők, akik ha telefüstölt szobába lép­nek, magától kinyílik az ablak, s beárad rajta a tiszta levegő. És vannak sugárzóan igazmondó, igaz­ságtudó férfiak. A min­dennapok hősei és szentjei, akiket arról lehet fölismer­ni, hogy tartósan békében élnek önmagukkal. Róluk senki nem vezet listát, nem tömörülnek szö­vetségbe, nem igazolják egymás múltbeli tetteit, nincs mit titkolniuk, feled­tetniük vagy túlteljesíte­niük. Mert tudják — ők tud­ják! —, amit mindenkinek tudnia kéne: hogy minden társadalomban állandó a jó és a rossz egyensúlya. Ha megbillen a kettő mérlege, az idő helyrebillenti. Tör­vényszerűen. Bosszúval, ami bosszút szül, kár az idő dolgát késleltetni. Meg azt, hogy az ember­nek egyetlen java van, amit ha két kézzel szór szét, magának lesz annál többje belőle: a szeretet. A közalkalmazottak kérik a rendelet érvénytelenítését (Munkatársunktól) A Legfelsőbb Bírósághoz fordul a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgo­zók Szakszervezete, hogy kérje egy friss kormány­­rendelet érvénytelenítését. A december 30-i kormány­ülés — a törvényben elő­írt kötelező érdekegyezte­tés elmulasztásával — fo­gadta el a művészeti, köz­­művelődési és közgyűjte­ményi intézményekben foglalkoztatott közalkal­mazottak jogviszonyát sza­bályozó kormányrendelet módosítását. A változtatás, mely ellentmond a közal­kalmazotti törvénynek, mintegy ötvenezer munka­­vállalónak okoz újabb hát­rányt. A kormány eredetileg a parlament év végi bakizá­sát szerette volna helyre­hozni. A Tisztelt Ház a hajrában a költségvetési törvény végszavazása előtt még módosította a közal­kalmazottak jogállásáról szóló törvényt, s ebben egy olyan paragrafus szö­vegére hivatkoztak, ame­lyet végül nem alkottak meg a honatyák. A törvény úgy rendelte, hogy 1993. december 31-ig el kell készíteni az intéz­ményekben foglalkoztatott minden főfoglalkozású, mellékfoglalkozású, rész­­munkaidős, valamint nyug­díjas alkalmazott új beso­rolását. Ezért az év utolsó napjaiban mindenhol gőz­erővel készítették a beso­rolásokat, ám ezek jelentős része hibás lett. Ugyanis a kormányrendelet nem tar­talmazza egyértelműen azt, hogy már a mostani besoroláskor figyelembe kell venni a munkaválla­lók 1992. évi július 1-jét megelőzően fennállt mun­kaviszonyait. Ahol nem a törvényt, hanem a tör­vényhozó szándékát elken­dőző kormányrendeletet vették alapul, ott a közal­kalmazottak rosszul jár­tak. Az ő sérelmük összes­ségében hétmilliárd forint „megtakarítást” jelenthet a költségvetésnek. A szakszervezet kifogá­solja azt is, hogy a kor­mányrendelet szerint, az „F” fizetési osztályba tör­ténő átsorolásnál nem ve­hetik figyelembe a felső­fokú politikai végzettséget. Ez Vadász János, a KKDSZ országos titkára szerint, veszélyes prece­denst teremt, mert e pél­dán felbuzdulva egy eset­leges következő kormány például a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szer­zett felsőfokú végzettsége­ket, egy azt követő pedig más egyetemeken, főisko­lákon megszerzett végzett­ségeket tilthatna ki az „F” közalkalmazotti osztályból, s ez pedig súlyos jogbi­zonytalansághoz vezethet. I­rágul az influenza is (Folytatás az 1. oldalról) (gyermek köhögéscsillapí­tó) 100 grammos 307 forint, 200 grammos 422,50 forint, a Mucopront kapszula (köptető) 570 forint. Sol­­mucol granulátum (köpte­tő) 100 grammos 124,50, 200 grammos 165 forint. Coldrex tabletta 252 forint, Panadol (fájdalom- és láz­csillapító) 165 forint, a húsz darabos Algopirin 111 forint. A leggyakrabban szedett­­ altatóért, az Eunoc­­tinért 67 forintot fizetünk. A Panangin drazsé 56,50, a Trentál drazsé 50 dara­bos 141,70, 100 darabos 186,40-be kerül. Danó Anna Kisebb a forint Január 3-ával — saját hatáskörében — 1 száza­lékkal leértékelte a forin­tot a Magyar Nemzeti Bank. A leértékelést (Lásd LEXIKONunkat!) a dollár erősödése indokolta. Az MTI jelentése szerint a lé­pés összhangban van az MNB hivatalosan meghir­detett árfolyam-politiká­jával. Megbuktak az építők (Folytatás az 1. oldalról) set ilyen hamar felmondta a szolgálatot. A ledőlt te­tejű, berogyott folyosójú épületet megszemlélő szak­emberek — a polgármester szerint — szörnyülködve állapították meg, hogy egy magára valamit adó pa­rasztember a tyúkóljának különb tetőt épít. Kiderült, hogy a koszorúgerendák sem a szabványnak meg­felelően készültek; az egyéb kivitelezési hibákra feltehetően csak a romok eltakarítása után derül fény. A polgármesteri hivatal már az ősz folyamán pol­gári peres eljárást kezde­ményezett a kaj­árszói mgtsz építőbrigádjának jogutódja ellen, miután már ekkor észleltek bizo­nyos rendellenességeket az épületben. Kincses Miklós, aki az építkezés idején még „csak” állatorvosként mű­ködött a faluban, úgy lát­ta, hogy Luca székeként épült az iskolaszárny, hol dolgoztak rajta, hol nem. Mint munkatársunk kérdé­sére elmondta, félő, hogy már ki sem lehet javítani a hibát. Az épületszárny három és fél éve 4,7 millió forintba került, ma, megle­het, 10 milliót is elvisz egy új épületrész felépítése. A gyerekek az átmeneti idő­szakban a régi iskolaépü­letben tanulnak. A teljes körű szakértői szemlére ma, hétfőn kerül sor. Munkatársunk a hely­színen megkereste Fekete Jenőt, az iskola igazgató­ját, aki elmondta, hogy csak a romok eltakarítása után kezdik meg a taní­tást. Így a 134 fényői diák várhatóan csak hatodikán ül ismét iskolapadba. A te­rem nélkül maradt két osz­tály egyike a műhelyben, a másik a számítógépes szobában tanul majd. Ez már nem éri meglepetés­ként a gyerekeket, hiszen a szünet előtti utolsó taní­tási napokat is ott töltöt­ték, mivel huszadikán, a nagy hóesés nyomán meg­repedezett az új épület­­szárny, s már ekkor kiköl­töztették őket. Természete­sen az iskola régi, száz év­nél is idősebb szárnyába, amely bírja a havat. Horváth Ildikó — Pethő Lajos NAP KÉRDÉSE Mi lesz a bölcsődésekkel?­ ­ átúszni Surján László Nagyon sokan - természetesen az érintettek szü­lei - nem értik, miért nem kapnak a bölcsődék úgynevezett normatív támogatást, miközben az óvodák és az iskolák kapnak. Erről kérdeztük dr. Surján László népjóléti minisztert. — Való igaz, hogy 1989-ben még 1084 böl­­­csőde fogadta a gyere­keket, ma pedig csak 797. A többit azért kel­lett bezárni, mert csök­kent a gyermeklétszám, s így a bölcsődék igény­­bevétele is, következés­képpen az egy ellátott­ra jutó költségek emel­kedtek. — Számíthatunk-e ar­ra, hogy a minisztérium kezdeményezésére a par­lament napirendjére tűzi a legkisebbek intézmé­nyeinek normatív támo­gatását? Hiszen a kiala­kult helyzet sok helyen már a bölcsődék létét fenyegeti.­­ Mivel a bölcsődék társadalmi és szociális igényt elégítenek ki, a Népjóléti Minisztérium már többször kezdemé­nyezte a legalább az óvodai normatívával azonos mértékű nevesí­tett normatíva megadá­sát. E tárgyban képvise­lői, költségvetési módo­sító indítványt is tettek, amelyet az Országgyűlés szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottsá­ga támogatott, de a par­lament nem fogadta el. — És ezzel bezárult a kör? — Az említett megol­dás híján a miniszté­riumban a bölcsődés korú gyermekek fel­ügyeletét és nevelését biztosító más formák ki­dolgozása folyik. Sze­retnénk például, ha gye­sen lévő kismamák több más kisgyerek gondozá­sát vállalnák. Ez külö­nösen olyan települése­ken látszik indokoltnak, ahol bölcsőde létreho­zására és fenntartására nincs igény vagy lehető­ség. Nagy György „Hát egy darabig nem fogok idejárni" MTI Fotó : Matusz Károly felvétele BELFÖLD 3 DR. BOROSS PÉTER miniszterelnök — a jó­kívánságok jólesően nagy száma miatt — el­nézést kérve, hogy sze­mélyesen nem tud min­denkinek válaszolni, ez­úton köszöni meg mind­azoknak a testületek­nek, szervezeteknek, magánszemélyeknek a leveleiket és a távirato­kat, amelyekben minisz­terelnökké választása alkalmából jókívánsá­gaikat fejezték ki. Ami­kor ezeket az üdvözlete­ket viszonozza, a nemzet érdekében elkötelezett cselekvésre, helytállásra buzdít, és áldásos, ered­ményes új esztendőt kí­ván minden magyarnak. NAGYMAROS POLGÁ­RAI demonstrációt szer­veznek, tiltakozásul a Pest Megyei önkor­mányzat tervbe vett döntése ellen, amely sze­rint a Duna-parti üresen álló lakótelepen gyer­mekotthont szándékoz­nak elhelyezni. Azt ki­fogásolják a nagymaro­siak, hogy a döntés a hátuk mögött, megkér­dezésük nélkül született. Ugyanakkor vélemé­nyük szerint a Duna­kanyar legszebb részén álló épületeket inkább idegenforgalmi célokra kellene hasznosítani, mint a már jelzett célra. A PETŐFI-DOMBOR­MŰ vasárnap ismét ere­deti helyére került vissza, amelyet nemzeti költőnk születésének centenáriumára, 1923- ban helyeztek el először a fővárosban. A székes­­főváros egykori polgárai akkor a Horváth-házba tették a domborművet, oda, ahol 1848-ban a Nemzeti dalt és a 12 pontot cenzúra nélkül nyomtatták ki. Ez a ház jelenleg a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sar­kán áll. FIGYELMEZTETŐ SZTRÁJKOT helyeztek kilátásba január 4-re a Bács-Kiskun megyei Kunságvolán dolgozói. Ha addig nem sikerül megállapodásra jutniuk a bértárgyalásokon, ak­kor ehhez az eszközhöz fordulnak a munkások. A hosszú idő óta tartó bértárgyalások sajnos eddig sikertelenek vol­tak. A figyelmeztető sztrájk egyébként ja­nuár 4-én 13 óra 15 perctől 15 óra 15 percig fog tartani a Kunságvo­lán Rt. működési terüle­tén. LEXIKON LEÉRTÉKELŐDÉS. Egy valuta árfolyamának esése egy másik pénz­nemhez képest. Pl., ha 1 font , 2 dollár, és ha a font ára 1,8 dollárra csökken, akkor a font „esett” a dollárral szemben, azaz leértéke­lődött. Napjainkban­­korábban a valutának rögzített árfolyama volt és a leértékelődést meg­akadályozták), a valu­ták „lebegnek” és a piaci hatások folyama­tosan változtatják az árfolyamokat. Az EK egyesített valutarend­szer irányába halad, ahol valamennyi valuta meg­határozott sávon belül mozog. A leértékelődés egy ország exportját olcsóbbá, importját drá­gábbá teszi, ezzel javít­ja az ország valutatar­talék-pozícióit.

Next