Népszava, 1994. április (122. évfolyam, 76–100. sz.)
1994-04-01 / 76. szám
21994. ÁPRILIS 1., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára - az Európai Kulturális Hónap, a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából csütörtökön kitüntetéseket adott át a Parlament Kupolatermében. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozta ifj. Bartók Bélának, dr. Fabiny Tibornak, az Evangélikus Országos Múzeum főigazgatójának, dr. Fábry György tanszékvezető egyetemi tanárnak és Juhász Ferenc Kossuth-díjas költőnek. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta irodalmi, illetve művészeti munkássága elismeréseként 39 elismert alkotóművésznek, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést adományozta tevékenységük körében végzett kiváló munkásságuk elismeréseként tizenhét alkotóművésznek, tudósnak, újságírónak. Segítség Tokióból A Menekülteket Segélyező Szövetség (AAR), egy tokiói székhelyű nonprofit magánszervezet 24 000 dollár értékben vásárolt gyógyszert a MEDIMPEX-től, hogy azt a belgrádi Szerb Menekültügyi Hivatalnak adományozza. Az AAR korábban már 2 db gépjárművet ajándékozott a budapesti Magyar Menekültügyi Hivatalnak. Sokoldalú érdekegyeztetésre van szükség A kormány, a munkaadók és a munkavállalók párbeszédére az Érdekegyeztető Tanács biztosít fórumot, az ÉT-ben elért eredmények azonban nem ellensúlyozzák azt, hogy a kormány hosszú időn át kizárólag ezt a fórumot tekintette a társadalom különböző csoportjaival kialakított kapcsolat egyedüli színterének - hangzott el a Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (MAGOSZ) csütörtöki közgyűlésén. A törvényileg szabályozott formális keretek hiányát a MAGOSZ kétoldalú együttműködési megállapodásokkal ellensúlyozza. Ilyet eddig az OMFB-vel és az ÁVÜ-vel sikerült létrehoznia. Tisztújítás a művészek szakszervezetében A Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete a héten tartotta küldöttértekezletét. Fabók Gyula festőművésznek, a szakszervezet elnökének véleménye, hogy ez a szakszervezet az egyetlen a képzőművész területen, amely megőrizte függetlenségét és stabilitását. Továbbra is harcol a műteremlakásokért, az autonóm művészek önnállóságáért, biztonságáért, a művészek kiszolgáltatottságának megszüntetéséért. A szakszervezet új elnöke Mózessy Egon Sándor ötvösművész lett. Felmentő ítélet Szügyi Zoltán ügyében A Legfelsőbb Bíróság csütörtöki döntésében - helyt adva a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati kérelmének felmentette a háborús bűntett vádja alól Szügyi Zoltán vezérőrnagyot. Az 1967-ben elhunyt tábornokot a népbíróság 1948-ban megalapozatlanul ítélte életfogytiglani fegyházra, ahonnan 1956- ban amnesztiával szabadult. Az ÁSZ az idegenforgalom támogatásáról Az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága csütörtökön elfogadta az Idegenforgalmi Alap (IFA) pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről szóló ÁSZ-jelentést. A vita megkezdése előtt Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke elmondta, hogy bár sokkal nagyobb szabálytalanságokra itt sem találtak, mint másutt, az ÁSZ véleménye, hogy az alap jelenlegi formájában nem alkalmas az idegenforgalom szervezett fejlesztésének támogatására. Ismét módosul a Kresz A közlekedési tárca reményei szerint június elejétől léphet életbe az új Kresz. A közlekedésbiztonság erősítése érdekében a hátsó biztonsági övek használatát kötelezővé teszik lakott területen belül is. Várhatóan újra életbe lép az a korábbi rendelkezés, mely a tehergépjárművek haladását a külső közlekedési sávra korlátozza, és az új Kreszben részletesebben kívánják szabályozni a tilosban parkoló autók elszállításának feltételeit is. Konferencia az üzemi tanácsokról Az üzemi tanácsok egy része csak megalakult, de érdemi munkát nem végez - hangzott el az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat csütörtöki sajtótájékoztatóján. A szolgálat tájékoztató kiadványokat készít az üzemi tanácsok részére, ajánlásokat dolgoztak ki az üzemi tanácsok munkatervére, vállalják az üzemi tanácstagok felkészítését, tanácsadást is végeznek részükre. A szolgálat más szervezetekkel közösen április 12-re országos konferenciát hívott össze. Bombariadó a választási gyűlésen Vaklármának bizonyult a bombariadó, amely csütörtökön este szakította félbe az MSZP választási gyűlését a komlói sportcsarnokban. A gyűlés szónoka, Horn Gyula pártelnök a rövid beszédét követő fórumon váratlanul bejelentette: üzenetet kaptak, hogy bomba van a sportcsarnokban. Megkérdezte közönségét, mit tegyenek, mire az összegyűlt négyezer ember többsége úgy döntött, marad, mert bizonyos benne, hogy a bomba híre csak provokáció, amitől nem hagyják zavartatni magukat. A fórum folytatódott, bomba nem robbant. Kitüntetések a tavaszi fesztivál alkalmából Torgyán: erősödik a párt Halász István, piacpárti honatya kedden átült a Független Kisgazdapárt soraiba. Ezzel úgy tűnt, hogy az utolsó napokra ismét lett FKgP-frakció a parlamentben. A képviselő azonban tegnap levelet küldött Szabad György házelnöknek, amelyben közli: nem vált ki a Piacpártból, hanem a tavaly szeptemberben megalakított - ám a mai napig el nem fogadott - Piacpárt-FKgP közös frakciót kívánja reprezentálni kettős párttagként. NÉPSZAVA-információ Az Országgyűlés Sajtóirodája az MTI-hez eljuttatott közleményében megjegyzi: az Országgyűlés Házbizottsága, az Alkotmányügyi Törvény-előkészítői és Igazságügyi Bizottság és az Ügyrendi Bizottság véleményének meghallgatása után a fennálló szabályokkal összeegyeztethetetlennek ítélte a két párt közös frakciójának megalakulását. Torgyán lapunktól értesült Halász István leveléről, ám nem kívánta kommentálni, amíg nem egyeztetett a képviselővel. Mint mondta, Halász régi barátja, az átülésről megállapodtak. A kérdésre, hogy mi a jelentősége a Kisgazda-frakció újbóli létrejöttének a parlamenti ciklus utolsó napjaiban, azt felelte: ez elsősorban jelzésértékű, a párt megerősödött. Azt pedig, hogy a frakció létrejötte anyagilag segíthetné a pártot, hiszen egymillió forintos kampánytámogatást kapnának, Torgyán azzal válaszolt: ha anyagi okokból szerették volna föléleszteni a frakciót, akkor visszafogadták volna a kivált 36-ok egyik-másik visszakéredzkedő tagját. Ezekből az pártelnök szerint volt elég. Torgyán egyelőre arra sem kívánt kitérni, hogy Halász átüléséért cserébe az országos FKgP-lista hányadik helyét kapja meg. Azt viszont bejelentette, hogy Pongrácz Gergely, aki több ’56-os tömörülésben is vezető pozíciót tölt be, szintén csatlakozik a párthoz. Elmarad a fogászat reformja Az SZDSZ szerint a nővérbéremelés csak kampányfogás Pálffy Katalin NÉPSZAVA A nővérbéremelés módjáról, a vérellátás helyzetéről, az elmaradt fogászati reformról és az SZDSZ családi pótlékkal kapcsolatos elképzeléseiről beszélt Szolnoki Andrea, az SZDSZ egészségügyi programjának kidolgozója, tegnapi sajtótájékoztatóján. Nem a béremelés ténye, hanem módszere az, amivel nem érthetünk egyet - mondta Szolnoki Andrea, hozzátéve: a kormány központi bérintézkedése ellentétben áll a korábban kimondott teljesítményarányos finanszírozással. Kampányízűnek nevezte a családi pótlék egyszeri kiegészítését is, amely nem oldja meg a nagycsaládosok anyagi gondjait. Az SZDSZ programjában új, differenciált családipótlék-rendszer szerepel, amely szerint figyelembe vennék a családok jövedelmi helyzetében fennálló különbségeket. Kritikusan szólt az SZDSZ képviselőjelöltje a vérellátás mai helyzetéről is, majd kifejtette: olyan informatikai rendszerre van szükség, amely azonnal jelzi, hol, milyen típusú vérre van szükség, hogy késlekedés nélkül pótolhassák a hiányt. Kétségbeejtőnek nevezte a fogászat helyzetét, amelynek reformja éppen a nővérbérek emelése miatt újra elmaradt. A fogászat amúgy is rendkívül alacsony, 6 milliárd forintos évi költségvetéséből 2 milliárdot ugyanis a fenti célra vettek el. Pedig a reform végre megnyitotta volna az átlagpolgár előtt is a jól felszerelt magánrendelők ajtaját, hiszen a kezelés költségeit - az alapellátás körébe tartozó beavatkozások esetén - ott is az egészségbiztosító fedezte volna. Az SZDSZ a privatizáció felgyorsításától várja a helyzet lényeges javulását, amely végre többlettőkét hozna ebbe a pénzhiányos szférába - fejezte be tájékoztatóját a szabad demokrata képviselőjelölt. A dudari bányászok nem engednek Andrássy Antal NÉPSZAVA Nagy reményeket fűztek Dudaron, a Palotás János nevével fémjelzett Terrum- Dudarite Kft.-hez, amely az itteni szén huminsav-tartalmának hasznosítására jött létre. Ez ugyanis több száz bányász további foglalkoztatását garantálta volna, az egyébént bezárásra ítéltetett Dudaron. Ám mint azt lapunkban is megírtuk, a vállalkozásból egyelőre semmi sem lesz, a szénbányát felszámoló szervezet és a kft. közötti adásvételi viták miatt. A munkahelyük egy részét megőrizni kívánó bányászok azonban úgy tűnik, nem adják fel. A felszámoló közreműködésével létrehoztak egy egyszemélyes kft.-t, amely bérli a bányát, s így több mint 300 bányász újra leszállhat. A Bakony Erőmű Rt.-től ugyanis megrendelést kaptak 65 ezer tonna energetikai szénre, amely lehetővé teszi a válogatást igénylő lakossági széntermelés folytatását. Természetesen csak ha olyan önköltségi árral dolgoznak, amelyet elfogad a piac, hiszen állami támogatásra nem számíthatnak. A „tiszta lappal” induló Duszén Kft. - a bánya korábbi tartozásait a felszámoló szervezet rendezi - ügyvezetője, Boros Dénes elmondta lapunknak, hogy az ez évre tervezett mintegy 120 ezer tonna energetikai és lakossági széntermelés csakis a „lélegzetvételhez” elég. A nagy reményű hummpiac elmaradásával, ha nem kapnak jövőre is megrendelést az erőműtől, elkerülhetetlen Dudar teljes bezárása az esztendő végével. Marinkót nem adják ki Hantos Nagy László NÉPSZAVA Igazságügyi delegáció járt csütörtökön Szegeden Kis- Jugoszláviából, hogy Magda Marinko időleges kiadatásáról, úgynevezett kölcsönadásáról tárgyaljanak. A szerb illetékesek a nyomozás felgyorsítása szempontjából látták fontosnak a délvidéki gyilkosságsorozat legfőbb gyanúsítottjának időleges hazaszállítását is. Mint illetékes helyen megtudtuk, erre azt követően kerülhet sor, hogy a belgrádi igazságügy-miniszter kérését a magyar legfőbb ügyésznek eljuttatja, és az minden tekintetben teljesíthetőnek találja. A kiadatás alapja a két ország közötti jogsegélyegyezmény, mely - miután a kis-jugoszláv utódállam azt nem mondta föl - a korábbiak alapján érvényben van. Mindemellett számos szigorú jogi normához kötött az időleges kiadatás is. Közülük az egyik lényeges, hogy maga a terhelt hozzájárul-e a dologhoz. Ily módon, Magda Marinko egyelőre a Csillag börtön lakója marad, ahová immár két hónapja egy adategyeztetést követő vizsgálat utáni menekülési kísérletet követően került. A Csongrád megyei rendőröknek információink szerint, a szervezett bűnözés elleni szolgálat „súgott”, akiknek, lévén hivatásosok, nem jár a beígért magas jutalom. A Csillagban Magda Marinkon kézbilincs van, cellája ajtaja padlótól a mennyezetig átlátható vasrács, minden mozdulatát egy rendőr, egy fegyőr és a tévékamera vigyázza. Kétforintos hírlevél A Posta minden pártnak felajánlotta a lehetőséget Pálffy Katalin NÉPSZAVA A parlament keddi ülésén Kőszeg Ferenc (SZDSZ) napirend előtti felszólalásában nehezményezte, hogy Schamschula György miniszter hírlevelét a felügyelete alá tartozó Magyar Posta, a szokásos tarifa - a képviselő információi szerint 63 forint - helyett mindössze 2 forintért kézbesítette a választókörzetében élő nyugdíjasoknak. Egyik laptársunk tegnapi interjújában Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára szintén elmarasztalólag nyilatkozott az ügyről. Hogyan vélekedik minderről? - kérdeztük Hermann Ottótól, a Kőszeg Ferenc által említett 62-es számú postahivatal vezetőjétől. - Fatális tévedésről van szó, hiszen semmiféle szabálytalanság nem történt. A postai szabályzat szerint a címzetlen nyomtatványt a feladó által megjelölt körnek kézbesítik, kétforintos tarifa ellenében. Úgy tudom, a posta központja ezt a szolgáltatást minden pártnak felajánlotta, s információim szerint, mások is éltek ezzel a lehetőséggel. Az MDF szerződést kötött a Magyar Postával hírleveleinek kézbesítésére - jelentette ki kérdésünkre Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum szóvivője. - Az ország egész területén ennyi a tarifa. Úgy érzem, hangulatkeltésről van szó, a miniszter urat akarják lejáratni egyesek. Nem hiszem, hogy ez lenne most a parlament legfontosabb feladata. A választási kifogásokat peren kívül bírálják el Schmidt Attila NÉPSZAVA Nem újkeletű jogintézmény a választójogi bíráskodás, bár a század elején hatályban lévő jogszabályok meszsze nem érték el az európai színvonalat. Az első magyar választójogi törvény 1925- ben született, amely a nagyobb törvényhatósági jogú városok kivételével, nyílt választást írt elő. A titkos választójogot 1938-ban vezették be, és 1945-ben hozták létre az önálló választójogi bíróságot. A választójogi bíráskodással foglalkozó jogászokat, az Országos Választási Bizottság elnökét és a BM Választási Iroda vezetőjét tegnapra hívta meg a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete, azzal a céllal, hogy közösen beszéljék meg. A közelgő országgyűlési választással kapcsolatos feladatokat. Amint azt dr. Lomnici Zoltán, a társaság ügyvezető elnöke a tanácskozás utáni tájékoztatón elmondta, a választási törvény megsértése miatt a választási szervek tevékenysége, intézkedése, döntése és mulasztása ellen az érintett választópolgárok, a jelöltek és a pártok kifogással élhetnek. A kifogást szóban vagy írásban az illetékes választási bizottságnál lehet előterjeszteni, legkésőbb a kifogásolt intézkedést, eseményt - például a kampánycsend megsértését - követő 3 napon belül. A kifogással egyidejűleg bizonyítási indítványt kell előterjeszteni. A bizonyíték lehet személy, tárgyi vagy fotó, film, videó, rögzített hanganyag, hogy csak néhány példát említsünk. A szavazatszámláló bizottságok hatáskörébe tartozó döntések ellen benyújtott kifogásról az illetékes választási bizottság köteles 3 napon belül dönteni. A választási bizottság döntése ellen a választási eredmények megállapításának a kivételével - a fővárosi, illetve megyei bíróságokhoz lehet jogorvoslatért fordulni. Az ilyen esetekben ugyancsak 3 nap alatt döntenek. A választási bizottság választás eredményét megállapító döntése ellen benyújtott kifogásról, az Országos Választási Bizottság szintén 3 nap alatt dönt. Az Országos Választási Bizottság határozata ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni. A bírósághoz került ügyekben, három hivatalos bíró nem peres eljárásban, 3 napon belül hoz határozatot. Amennyiben a bíróság megalapozottnak tartja a jogorvoslati kérelmet, akkor az új rendelkezések értelmében megállapítja a törvénysértést, azt az érintett felek, valamint a Magyar Távirati Iroda tudomására hozza. Az 1990-es országgyűlési választásokkal összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság 31 kifogást bíráltel.