Népszava, 1994. július (122. évfolyam, 152–177. sz.)
1994-07-01 / 152. szám
I MÉPSZAV A NÉPSAVA KÉRDÉSE Miért állal! posztot kt hétre? Válasz: Szerdahelyi Péter Az FM vezetésben a miniszteren kívül csak az új politikai állatitkár személye bizonyos, a szabad demokrat Kis Zoltán kerül Medgyasszay László helyére még nem dőlt el, kik váltják fel Lovászy Csabaszőke Károly és Manninger Sándor helyetteslamtitkárokat. A földművelésügyi tárca hettes államtitkárát, Szerdahelyi Pétert bízta ki a napokban Szabó János leköszönő minisztr a közigazgatási államtitkári feladatok ellásával. Mint azt magától az érintettől megtuduk, a felmentett Raskó György teendőit valóban csak július 15-ig kell elvégeznie, meghatása eddig tart. - A hamarosaneköszön Szabó miniszter riasztása miért éppen önre lett? - Szabadság ügy egyik távollét eseténddig is én helyettesítette Raskót. A miniszter lépse mögött nem kell tudati megontolásokat keresi. Ez egyfajta természeti átódás, ami két hétig tart. - Igazak-e a hrek, miszerint a tárca vármánfsai minisztere is ön szélné a közigazgatási államtkárnak, valamint, hogy neve pénzügyminisztériumi államtitkárként is szóba jött. - Semmi sincs lezárva. Minden oldalról a tájékozódás és a gondolkodás időszaka zajlik. Jelenleg azt tudom mondani, sok érv szól amellett, hogy maradjak. Hétfőn talán már okosabb leszek. Lakos László, az szocialista miniszterjelölt eddig még nem keresett meg. Szabó Iréné Elnök-vezérigazgató lehet a biztos Rákos József NÉPJAVA Egyetértés van a kdekedési tárca új vezetése s a MÁV Rt. miniszteri bizosa között. Előbb a cég pérgyi szanálásának kell mi történnie, majd felelős vettőt kell kinevezni az eln£-vezérigazgatói székbe. , A minap vettél a Magyar Államvasutak rt. 20 milliárd forint állni hitelt, s a héten egy némi állami kölcsönből finansírozott beruházásra kötő szerződést. Az Alcatel-evezmény jelentős vasútiztonsági berendezéseképítését teszi lehetővé, ame vegyes vállalatot hozna létre. Ebben a MÁV 30, a tySEV pedig tízszázalékos alajdonos lesz. A korszerű biztosítóberendezések kipítése segítséget nyújt ahoz, hogy a Budapest és Bős közötti távolság 1996-ra vasúton alig haladja majd meg a két órát. Eközben élénk találgatás folyik, hogy ki lesz a MÁV Rt. új vzérigazgatója. Az eddigi eképzelések szerint az elnök és a vezérigazgatói posztot egy személy látná el, ám a korábbi pályázók közül senki sem lenne alkalmas a kettős szerepkör betöltésére. A tárca jövendő irányítóitól származó hírek szerint semmiféle kifogás sincs a jelenlegi miniszteri biztos, Berényi János tevékenysége ellen, szívesen látnák az ország legnagyobb vállalata élén. Az érintettek eddig személyes tárgyalást még nem folytattak, ám abban megegyezik véleményük, hogy a legfontosabb a MÁV pénzügyi szanálása. Információnk szerint a tegnap délutáni tárgyaláson mindkettőről szó volt. A jelenlegi miniszteri biztos ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Lapunknak kinevezéséről annyit mondott, hogy ha felkérik, akkor a kérés tartalma lesz a meghatározó. Nehezíti a helyzetet, hogy Berényi nem szívesen válna meg a GySEV vezetésétől, márpedig a miniszteri biztosi feladat elvállalása előtt is ragaszkodott e beosztásához. BELFÖLD 1994. JÚLIUS 1., PÉNTEK Mától emelik a fogyasztási adót Nyomában nőnek az árak Drágább a benzin, a sör, a cigaretta Ma lép hatályba a fogyasztásiadó-emelésről szóló törvény második üteme, amelybe alapvető árucikkek és termékek tartoznak. A pénzügyi tárca szakembereitől kapott tájékoztatás szerint az intézkedés érinti az ólmozott és az ólommentes benzint, a gázolajat, a sört, az égetett szeszes italokat, valamint a cigarettát. De a bor és a kávé hiányzik a sorból. Az utóbbinál várható, hogy növelik az árát a világpiaci tendenciák kedvezőtlen alakulása miatt. Szabó Iréné NÉPSZAVA Mint megtudtuk, az ólmozott benzin fogyasztási adója literenként 3 forint 80 fillérrel, az ólommentesé 1 forinttal emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az elsőként említett adója 36 forint 90 fillér, a másodiké pedig 29 forint lesz. A gázolajra az emelés után literenként 26 forint 20 fillért kell fizetni. Az emelkedésekre rakódik a 25 százalékos áfa, következésképpen az adóvonzata nagyobb, mint a fogyasztásiadó-emelésé. A szesznél és a cigarettánál közel tíz százalékkal emelik a mennyiségre megállapított tételes adót. Mivel az év elején a sör kimaradt, most 20 százalékos növekedéssel kell számolni. A literes sör fogyasztói adója 2 forint 60 fillérrel lesz több a mostaninál, a félliteresé ennek az 50 százalékával nő. Az égetett szeszes italok és a cigaretta mintegy tízszázalékos fogyasztásiadó-emelése a szakemberek szerint ötszázalékos fogyasztói áremelést jelenthet. Azt ugyanis nehéz elképzelni, hogy a termelők ugyanolyan nagyvonalúsággal „lenyelik” majd az újabb adóterheket, mint azt januárban a dohánygyárak tették. A pénzügyi szakemberek ma még nem tudnak választ adni arra a kérdésre, hogy a fogyasztási adóemelés milyen áremelkedést vonhat maga után. Várhatóan cégenként, vállalatonként más és más lesz a reakció. Elképzelhetőnek tartják, hogy a nagyobb készletekkel rendelkező szervezetek nem azonnal hárítják át a vásárlóra az adóemeléssel járó terheket. Egy azonban bizonyos, a fogyasztási adóemelés következményeit megérzi a pénztárcánk. A koalíciós megállapodás államháztartási reformra vonatkozó fejezete szerint: „Fogyasztási adók tételeit az inflációval összhangban karban kell tartani, növelni kell a jövedéki ellenőrzés hatékonyságát, határozottan kell fellépni az adókikerülés ellen.” Mostanában sűrűn cserélik Tapolcsányi Éva felvétele Félreértett bíróság Csík Rita NÉPSZAVA Az ügyvezető miniszterelnökhöz fordult a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, mert az ÁVÜ az Alkotmánybíróság egyik hét eleji döntésére hivatkozva folytatni akarja a gyógyszertári központok és a patikák privatizációját - tájékoztatta lapunkat Köllner Ferenc, a szervezet főtitkára. A levélben arról is érdeklődnek, hogy a kormány irányítása alá tartozó ÁVÜ vajon a miniszterelnök döntésével ellentétesen jár-e el. Köllner emlékeztetett rá: Boross Péter miniszterelnök rendelkezésének megfelelően májusban megállapodás született a TÖOSZ és a Belügyminisztérium között: a tárca a továbbiakban nem vitatja az önkormányzatok tulajdonjogát, s egyben másodfokú vagyonátadó bizottságként intézkedik a 40 milliárdos vagyon önkormányzatoknak történő átadásáról. Ezzel egy időben az ÁVÜ vállalta a privatizációs biztosok visszahívását. Ez utóbbi több cég esetében megtörtént, de a vagyonátadás ott sem kezdődött meg, ahol a Legfelső Bíróság megtámadhatatlan ítéletében rendelkezett erről. Az ÁVÜ most arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróság nem találta alkotmánysértőnek azt a törvénymódosítást, amivel egyes vagyontárgyakat - köztük a gyógyszertári központokat - utólagosan állami tulajdonba sorolta. De a vagyonügynökség ennek felemlegetésekor elfeledkezik arról, hogy az Alkotmánybíróság az ÁVÜ és az önkormányzatok közti tulajdonvitában a saját hatáskörének hiányát is kimondta, s egyben jelezte, hogy döntésük nem kérdőjelezi meg a Legfelsőbb Bíróság már megszületett, s a vitát az egyik megyei önkormányzat javára eldöntő ítéletet. Köllner elmondta azt is: az Alkotmánybíróság döntését követően megszületett a Legfelsőbb Bíróság újabb döntése egy másik megye és a belügy közti vitában is. Ebben ismét az önkormányzatok javára döntöttek, s a bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság határozata nincs hatással a BM és az önkormányzatok közti vitára, hiszen az önkormányzatok tulajdoni igénye korábban keletkezett, mint ahogy az említett törvény életbe lépett. A TÖOSZ főtitkára úgy véli, az önkormányzatoknak nincs oka aggodalomra, az MSZPSZDSZ közti koalíciós szerződés több helyen „ráutaló” jelleggel elismeri az önkormányzatok tulajdonjogát. Egyik szakaszában például kimondja, hogy egységes szakmai elvek alapján kell privatizálni az önkormányzatok tulajdonában lévő gyógyszertári központokat. S a leendő népjóléti miniszter, Kovács Pál, a patikavagyont érintő jogszabálymódosítás parlamenti vitája során hangsúlyozta: nem vitatható el az önkormányzatok igénye. Sok búza, drága kenyér (Folytaás az 1. oldalról) Nóvmnak számít, hogy az idén először életbe lép a 8200 forintos tonnánkénti garantált ár is. (Informátoraink elmondása szerint a termelők kifogásolják, hogy az intézkedés nem július elsejétől hatályos, hanem szeptember 15-től. A felvásárlók ezt a helyzetet kihasználhatják. Ráadásul a közraktározás méregdrága. Más forrásból szerzett értesülésünk szerint az agrárérdekvédő szervezetek törvénytelennek tartják, hogy a garantált búzaárral jóval a betakarítás után lehet csak számolni.) A szaktárca intézkedése kiterjed az exporttámogatásra is, ami a búzánál 15, a lisztnél 20, a száraztésztánál pedig 25 százalékra emelkedik. Mint megtudtuk, a gabonaágazat 100 milliárdos értéket jelent a magyar gazdaságnak, s ehhez képest jelentéktelen az a 2-3 milliárdos költségvetési teher, amit a jelzett könnyítő támogatások idéznek elő. A szakemberek szerint egyébként nagy szükség lesz arra, hogy az új agrárkormányzat búzaügyben megkezdje a gazdasági diplomácia élénkítését, mivel Horvátország, Románia és Ukrajna kis piacán kívül nagy szükség lenne a jelentős orosz piacra is. Kérdésünkre Papp Imre kijelentette, az aratáshoz szükséges technikai állomány elavult, hiszen 4 évig nem beszélhettünk beruházásról. A gépek ennek ellenére „hadra foghatók”. Gondot okozhatnak, de komoly probléma ezzel kapcsolatban nem várható. Ennek alapján országosan július végére befejeződhet a betakarítás és az átlagosan jó minőségű termés hetven százalékát lehet majd az étkezési búza kategóriájába sorolni. Lehet-e tudni, hogy a kedvező időjáráson kívül „beleszólt-e” a jelentős többlettermésbe a földhöz jutott új gazdák óvatossága? Nevezetesen az, hogy a választható növényi kultúrák közül sokan azért döntöttek a búza mellett, mert rizikómentesebb a többinél. A két szakember kijelentette, nincs olyan adatuk, hogy az idei búzatermésre az új kistermelők biztonságra való törekvése milyen hatással volt. Tény, mondották, hogy a gabona a legkisebb ráfordítást igényli, és viszonylag könnyű piacot találni rá. Majd megjegyezték, az állam a támogatással többlettermelést indukált, ami most, mint a bumeráng csapódik vissza. Neki kell a piaci zavart feloldania, és az egyensúlyt megteremtenie. A képlet persze nem ilyen egyszerű. Amit nyugodt szívvel állíthatnak, az egy- másfél millió tonna többlettermés többletráfordítás nélkül jött létre. A támogatás nem igazi kiadás, hiszen megtérül. Nem az a baj tehát, hogy nagy a termés, hanem az, hogy nincsenek kialakítva az új típusú kezelési struktúrák. Hová tűnt a bankvezér? Július végén lezárul az első nagy kereskedelmi bank privatizációja. Ennek részleteiről, valamint a többi előkészület alatt álló ügyletről szerettük volna megkérdezni dr. Boros Imrét, az Állami Vagyonügynökség Rt. igazgatóját. Ám a neves bankszakember helyett csak hiányos információkhoz jutottunk. NÉPSZAVA-információ A bankprivatizációval foglalkozó, első számú szakember - aki alig egy hónapja még sajtótájékoztatón adott részletes tájékoztatást a kereskedelmi bankok feltőkésítéséről - napok óta elérhetetlen. Titkárnője szerint immár két hete betegszabadságon van, s azt sem tudni, mikor áll újra munkába. Ugyanakkor otthoni számán is megközelíthetetlen. Egyszer vidéki útja, másszor vacsorameghívása miatt nem tudják átadni neki a telefont, ismét máskor közelebbről meg nem határozott ok miatt nem tud a telefonhoz jönni. Mindezek még valószerűtlenebbé tették azokat a városszerte szállingózó híreket, miszerint dr. Boros Imre megvált - vagy inkább megválni kényszerült - az Állami Vagyonkezelő Rt.-től, ahová sokak meglepetésére a tavalyi év végén került. Információnkat több, vezető állású bankár és privatizációs kérdésekkel foglalkozó szakember is megerősítette. Hozzátették ugyanakkor, hogy az ÁV Rt. vezetése még nem határozott arról, hogy miképpen szabadul meg a az elmúlt évben többször is a lapok címoldalára került gazdaságpolitikustól. El akarják kerülni, hogy „politikai mártírrá” váljon, és jelentős végkielégítéshez jusson. Dr. Boros Imre meglehetősen szövevényes és átláthatalan ügyeit egyébként a Népszava, a Griff, a Magyar Hírlap és a HVG közölte több alkalommal. Tolószék rágópapírért Szalóky Eszter NÉPSZAVA Egy felhívás került lapunkhoz: „A kék Orbit rágógumi papírját ne dobd el, mert az intézményben gyűjtjük!" Egy 16 éves, kitűnő gimnáziumi mozgássérült tanulólány csak szülei és társai segítségével tud közlekedni. Önálló mozgásához egy speciális járókocsira lenne szüksége, melyet az Orbit cég felajánlott abban az esetben, ha 50 ezer kék Orbit rágógumipapírt összegyűjt és elküld a céghez. Ehhez kér segítséget a Tihany utcai bölcsőde. Egy, a környezetének teljesen kiszolgáltatott kislányt nem szabad ilyen helyzetbe hozni. Megkérdeztük, hogy mit gondol erről a „felajánló”. Kézdy Gábor, a Wrigley Hungária Kft. ügyvezető igazgatója másfél hete értesült arról, hogy a várost „teleplakátozták” e felhívással. Néhány napja ők is kaptak egy példányt belőle. A cím, mely a borítékon volt, falsnak bizonyult. Kérdésünkre, hogy ezek szerint visszaélnek a cég nevével, Kézdy úgy válaszolt: nem, mivel Orbit cég nem létezik sehol a világon, e márka forgalmazója mindenütt a Wrigley. Ettől függetlenül szeretnének a dolog nyomára bukkanni, megtudni, ki, miért szórta szét ezt a cédulát. Az ügyvezetőnek az a gyanúja, hogy ez az egész „kiskereskedői fogás”. A továbbiakban Kézdy azt is elmondta, hogy keresik a felhívásban szereplő kislány szüleivel a kapcsolatot, mert természetesen szeretnének segíteni. Földtörvény Július 27-én lép életbe a földtörvény, amely szerint gazdasági társaságok és kevés kivétellel - például a kormány, az önkormányzatok, a közalapítványok - a jogi személyek, valamint külföldiek nem szerezhetnek földet Magyarországon. A belföldi magánszemélyek által megszerezhető földterület nem haladhatja meg a 300 hektárt, illetve értéke a 6000 aranykoronát.