Népszava, 1994. október (122. évfolyam, 230-255. sz.)

1994-10-04 / 232. szám

1994. OKTÓBER 4., KEDD BELFÖLD RÖVIDEN Médiatörvény: egyeztetés előtt a végső változat Az Igazságügyi Minisztérium tegnap megküldte a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat legújabb, a tervek szerint végső változatát a művelődési tárcának. A még tisz­tázandó kérdésekről várhatóan a következő két hétben tár­gyalnak. A koalíciós pártok álláspontja még különbözik arról, hogy privatizálják-e a TV második csatornáját; önállóan vagy az MTV-n belül sugározzon-e a Duna TV, milyen formában működjön a két közszolgálati intézmény. Szünetelhet majd a munkanélküli-járadék? # A munkanélküli-járadék szüneteltetésének lehetőségét rég­óta javasolják munkaügyi szakemberek, de az Érdekegyez­tető Tanács szakbizottsága csak nemrég értett egyet a foglal­koztatási törvény módosításával. A javaslat lényege, hogy rö­­videbb, legfeljebb 3 hónapos időtartamokra a munkanélküli akár többször is vállalhasson munkát úgy, hogy ne szűnjön meg, csak szüneteljen jogosultsága a járadékra. A rövid idejű munkavállalásokat követően a korábbi feltételek szerint fizet­nék részére a még hátralévő járadékot. A legidősebb hajadont köszöntötték Demszky Gábor főpolgármes­ter tegnap Göncz Árpád köz­­társa-sági elnök jókívánságait is tolmácsolva köszöntötte a 105 éves Zolnai Ilkát. Az idős aszszony, aki a fővárosi szoci­ális otthonok 6500 lakója közül a legidősebb, öt éve él a Már­­tonhegyi úti intézetben, és kis segítséggel, de önállóan látja el magát. Sohasem volt férjnél, és mindig háztartásbeliként dolgozott. A kisebbségek választási aggályai Az önkormányzatokról és az azok választásáról szóló törvé­nyek módosítása a nemzeti és etnikai kisebbségek szem­pontjából előrelépést jelent, de a szabályozás még mindig aggodalomra ad okot - nyilatkozta Lásztity Pero. A Kisebb­ségi Kerekasztal ügyvezető elnöke kifogásolja például, hogy a magyarországi kisebbségek nem delegálhatnak képviselőt az Országos Választási Bizottságba. A kisebbségi önkor­mányzatok megválasztásához szükséges érvényességi kü­szöb felállítását súlyos diszkriminációnak tartja. Az Agrárszövetség nem csatlakozik az ellenzéki koalícióhoz Mégsem csatlakozik az ellenzéki pártok: az FKGP, a KDNP és az MDF szabolcsi önkormányzati választási koalíciójához az Agrárszövetség nyírségi szervezete. Erről a párt megyei választmánya hétfőn határozott Nyíregyházán. A testület ugyanakkor egyhangúlag úgy döntött, hogy az Agrárszövet­ség szabolcsi vezetői az MSZP-vel kezdjenek tárgyalásokat az együttműködésről. A külföldiek helyzete Magyarországon Egyre több külföldi, telepedik le hazánkban, és például a FÁK- országaiból érkező turisták közül is nagyon sokan akarnak itt maradni - vezette be a Nyitott tárcák elnevezésű, a külföldiek magyarországi helyzetével foglalkozó sajtótájékoztatót hét­főn Forró Evelyn kormányszóvivő. Néhány jellemző adat: 1989. és 1994. között összesen 125 433 ember menekült Magyarországra. A Menekülteket Ellátó Alap 1994-ben 900 millió forintot kapott a költségvetésből, jövőre azonban már 1 milliárd forintra lesz szükség. Az országban több százezer külföldi él, közülük viszont csak 18 600-an rendelkeznek ér­vényes munkavállalási engedéllyel. A statisztika szerint há­romszorosára nőtt a külföldiek által elkövetett bűncselekmé­nyek száma. A nemzetközi vonatok biztonságáért Az Országos Rendőr-főkapitányság és a MÁV összehangolt intézkedéseket tervez a nemzetközi vonatok fokozott rendőri és vasúti rendészeti ellenőrzése érdekében. Erről hétfőn ál­lapodtak meg a két fél vezető képviselői. A nemzetközi vona­tok közbiztonsági helyzete ugyanis nem javult, a járatok kö­zül különösen a Belgrád, a Dacia, és a Hellas nemzetközi vonatokon sok bűntény történik. Átadták a színikritikusi díjakat Az elmúlt évad színikritikusi díjait hétfőn adta át Koltai Ta­más, a Magyar Színházművészeti Szövetség kritikusi tago­zatának elnöke a Rátkai Klubban. A legjobb rendezés díját megosztva kapta Ascher Tamás és Mohácsi János; a leg­jobb női alakításért járó elismerésben Molnár Piroska része­sült. A legjobb férfi alakítás díját Garas Dezső kapta, a leg­jobb férfi mellékszereplő címet Haumann Péter érdemelte ki. A legjobb díszlettervezésért részesült elismerésben Kentaur (Erkel László), valamint Igor Popov, a legjobb jelmez díját Bartha Andrea kapta. A hétfői ünnepségen adták át a Bálint Lajos-emlékgyűrűt. Az elismerést ezúttal Kamarell Márta, a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti titkára vehette át. Készül az új alkotmány A kormánykoalíció nem érti az ellenzék érvelését Elfogadhatatlan mindkét koalíciós párt számára az ellenzék érvelése, miszerint azzal vonják két­ségbe a pénteki törvényalkotást, hogy az nem legitim, mert az önkormányzati és a választójogi törvény módosításakor alkotmánymódosítás is történt - jelentette ki Pető Iván a koalíciós egyeztető tanács tegnapi ülése után. Danó Anna NÉPSZAVA Nem tudják elfogadni a Fi­desz érveit, miszerint az al­kotmány módosításához ke­vés két párt diktátuma. A koalíció úgy véli, az ellen­zék éppen azzal legitimálta az önkormányzati törvényt, hogy bennhagyta módosító indítványait. A megszava­zott módosítások zöme ép­pen hogy ellenzéki javaslat­ként vált a törvény részévé. Nem volna jó, ha olyan módszerek uralkodnának el a parlamentben, mint az a pénteki önkormányzati tör­vény végszavazásánál elő­fordult - hangsúlyozta Pető, aki úgy véli, az ellenzék ki­vonulását semmilyen érde­mi indok nem támasztotta alá. Az alkotmány négy pon­ton módosult, melyből há­rom változtatás elkerülhe­tetlen volt. Az első három szorosan összefüggött a köz­vetlen megyei önkormány­zati képviselő-, és a közvet­len polgármester-választás­sal, a kisebbségi önkor­mányzatok megválasztásá­val, és a választás időpont­jának egyértelmű rögzítésé­vel. Ezekben a kérdésekben az ellenzék is támogatta az előterjesztést. Az alkot­mánymódosítás egyetlen vi­tatható pontja a köztársa­sági megbízotti rendszer megszüntetése volt, hiszen azt előzetesen csak a Fidesz támogatta. Az önkormányzati válasz­tások idei kiírása alkotmá­nyos kötelezettség, ezért a koalíció azt kéri a köztár­sasági elnöktől, hogy a vá­lasztásokat mielőbb, a lehe­tő legrövidebb határidővel írja ki. A koalíció döntött az új al­kotmány előkészítésének megkezdéséről. Még e héten tárgyalásokat kezdeményez­nek ez ügyben a két párt szak­értői, frakciótagjai az igaz­ságügyi tárcával. Már a jövő hétre koalíciós egyeztetés elé kerülhet az alkotmányo­zás előkészítésének techni­kai feladatairól szóló javas­lat. A koalíció elvei szerint az új alkotmánynak hatpárti konszenzussal kell készül­nie, és a meglévő politikai rendszer intézményeire kell épülnie. Az alkotmányozás megkezdéséről tárgyaló el­lenzéki delegáció a parla­ment elnökénél már jelezte: bizonyos feltételek teljesü­lése mellett hajlandóak az alkotmányozásban részt ven­ni. Pető Iván ezekről a felté­telekről úgy vélekedett, hogy azokban semmi olyan nincs, amiről a koalíció ki­békíthetetlenül másként vé­lekedne. Tovább tartó támadások a pótköltségvetés ellen A parlamentben tegnap napirend előtt az ellen­zéki pártok szónokai támadták a kormánykoalí­ciót az önkormányzati törvénycsomag elfogadá­sa miatt. A visszamenőleges nyugdíjemelésről egyetértőén, míg a pótköltségvetésről kritikai éllel nyilatkoztak az ellenzéki képviselők. Kármentő expót akar a Fidesz Csík Rita NÉPSZAVA Bár tartalmilag egyetértett a Fidesz azzal a levéllel, amit az ellenzéki pártok a múlt hét végén intéztek Göncz Árpád köztársasági elnökhöz az önkormányzati csomag módosítása miatt, azt nem írták alá, mert úgy ítélték meg, hogy személye­sen is módjuk lesz a köztár­sasági elnök előtt érveik ki­fejtésére - jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz frakcióvezetője, a frakció és az elnökség tegnapi kibőví­tett ülését követően. A Fi­desz politikusa elmondta: vitán felül áll, hogy a köz­­társasági elnök hatásköre az önkormányzati választá­sok időpontjának meghatá­rozása, ezért a Fidesz sem­miféle időpont megjelölésé­vel nem kíván tippeket adni. Deutsch Tamás kategori­kusan visszautasította a kor­mánypártok azon állítását, hogy az ellenzék az előzetes egyeztetések során nem emelt kifogást az alkotmány­­módostás ellen. A politikus kiemelte, ő maga volt az egyik, aki pártja nemtetszé­sét az előzetes egyeztetések során kifejtette. Elmondta azt is, az ellenzék már nyá­ron is több ponton élesen bí­rálta az önkormányzati cso­magtervet, így a kormánypár­tokat, állításukkal ellentét­ben, nem érhették meglepe­tésként az ellenzék parla­menti bíráló megjegyzései. A Fidesz frakciója kibőví­tett ülésén hosszas vita után úgy döntött, hogy megvál­toztatva korábbi álláspont­jukat, nemmel fognak sza­vazni a kormány expót le­mondó törvényjavaslatáról - jelentette ki Kása Lajos, a frakció gazdasági szakértő­je, aki elmondta, az előter­jesztés alapján az expo le­mondásáról alig lehet tár­gyalni, hiszen a törvényja­vaslat például nem tartal­mazza a bevételeket, ugyan­akkor meglehetősen nagy­vonalúan kezeli a millecen­­tenárium megrendezésének költségeit, pár 10 milliárd­­ban megfogalmazva. Ennek alapján nem lehet tudni pontosan, hogy milyen meg­takarítás származik a lemon­dásból. A Fidesz a továbbiakban sem szereti az expót, de úgy ítéli meg, hogy pillanatnyi­lag a lemondás költségei, va­lamint a lemondásból ere­dő erkölcsi és presztízskárok nagyobbak lennének, mint amennyi megtakarítás elér­hető a lemondással. Ezért valamilyen kármentő jelle­gű expo megrendezése mel­lett vannak. Pálffy Katalin NÉPSZAVA Napirend előtt mind a négy ellenzéki párt szónoka ösz­­szefoglalta frakciója fő el­lenérveit a pénteken elfoga­dott önkormányzati törvé­nyekkel és alkotmánymódo­sítással szemben. Ismételten kifejezték amiatt érzett ag­godalmukat, hogy a koalíció egyoldalúan, erejével visz­­szaélve módosította az al­kotmányt hatpárti egyetér­tés nélkül és hogy közvetle­nül a választás előtt változ­tatta meg az erre vonatkozó jogszabályt. Kuncze Gábor válaszában újra leszögezte: a kormány abban a tudat­ban nyújtotta be javaslatát, hogy a főbb kérdésekben nyáron sikerült megegyez­niük az ellenzéki pártokkal. Egyetértettek a közvetlen polgármester- és Önkormány-Szép Zsuzsa NÉPSZAVA Az idei pótköltségvetés in­dokolatlan, csak politikai célt szolgál - szögezte le La­torcai János, a Keresztény­­demokrata Néppárt alelnö­­ke, országgyűlési képviselő tegnap este a párt székházá­ban tartott vitafórumon. Sze­rinte a pótköltségvetés csak arra jó, hogy jelezze, mi vár­ható a jövő évi költségvetés­től. A volt ipari miniszter szerint a gazdaság - szemben azzal a politikai szlogennel, amelyet a Horn-kabinet zász­lajára tűzött - jobb helyzet­ben van, mint 1990-ben volt. Latorcai hosszan ecsetel­te azt a helyzetet, amelyet a Szovjetunió összeomlása oko­(Folytatás az 1. oldalról) Az Országgyűlés a már elfo­gadott törvényt nem veheti elő, újratárgyalásra csak akkor van mód, ha az elnök visszadja azt a parlament­nek. Ez esetben a jövő hét­főn a parlament különleges eljárással a részletes vitá­nál folytatja a törvényalko­tást. A változások nem érintik zati képviselő-választással, vi­ta csak a köztársasági meg­bízotti intézmény eltörlése kapcsán alakult ki. A KDNP volt az egyetlen, amely ra­gaszkodott a 30 százalékos érvényességi küszöbhöz. E kérdésben a koalíció enge­dett volna, ekkor azonban bebizonyosodott, hogy az el­lenzék célja az időhúzás, minthogy az utolsó pillanat­ban elzárkózott a megegye­zéstől - állapította meg a belügyminiszter. A nyugdíjemelésről szóló határozati javaslatot amely a nyugdíjak az év első nyolc hónapjára szóló visz­­szamenőleges, nyolcszáza­lékos emelését és ennek egy összegben való kifizetését írja elő - Kovács Pál népjó­léti miniszter ismertette. A miniszter elmondta: a dön­tés azért húzódott mostanáig, mert az új kormánynak meg zott a magyar gazdaságban. Véleménye szerint négy év­vel ezelőtt a XX. század egyik, ha nem a legnagyobb válsághelyzetét éltük át. Megszűnt a fizetőképes ke­reslet, az akkori kormányzat intézkedései pedig nem vol­tak szerencsések, mert ma­gára hagyták a gazdaságot. 1992 közepéig szervezett formában a gazdasági vál­ságkezelésre nem került sor, csak kivételes esetek­ben. Akkor készült el a jövő­képfeltáró program, ame­lyet az Antall-kabinet ipar­­politikai koncepciónak ne­vezett. Szabó Iván, akkor még ipari miniszter, az ipar válságkezelő téziseit ke­resztülvitte a kormányzat­az alkotmány módosítását, amely egyebek közt egyfor­dulóssá teszi a választást. A részvételi és eredményessé­gi küszöbök megtartásával ­­sikertelenség esetén - idő­közi választáson kell betöl­teni a képviselői helyet. El­vileg elképzelhető, hogy egy-egy önkormányzat vala­mely képviselői helye üre­sen marad, amikor megala­kul a képviselő-testület. kellett vizsgálnia, honnan teremti elő a szükséges 21,2 milliárd forintot. Minthogy a társadalombiztosítás kasz­­szájában nincs ennyi pénz, a többlet a költségvetés hiá­nyát növeli. Kovács Pál arra kérte a parlamentet, mi­előbb fogadja el a javasla­tot, hogy a nyugdíjasok már novemberben kézhez kap­hassák a nyolchavi emelés öszszegét. A felszólaló ellenzéki kép­viselők - Semjén Zsolt (KDNP), Lányi Zsolt (FKGP), Kis Gyula (MDF) és Selmeczi Gabriella (Fidesz) üdvözöl­ték a javaslatot. Nehezmé­nyezték azonban a döntést megelőző hosszan tartó huza­vonát, és kifejezték gyanúju­kat, hogy a koalíció a törvény által előírt nyugdíjemelést kampányfogásként alkalmaz­za. A vita lezárása és a hatá­rozathozatal ma várható. Ellenzéki hozzászólások­kal folytatódott a pótkölt­ségvetés általános vitája is, amelynek résztvevői fölös­legesnek, károsnak ítélték a kormány által benyújtott tervezetet. A vita ma dél­után folytatódik. ban, amelyet ’93-ban fogad­tak el, s a feltételeit is ki­harcolta. Azoknak a vállala­toknak, amelyeknek tartozá­suk volt az állammal szem­ben, elengedték vagy átüte­mezték. A bankoknak vi­szont nem állt módjukban hasonló jó cselekedetet ten­ni. Nem volt hozzá eszközük. A volt ipari miniszter sze­rint a volt központi szerep­­vállalás elindította az ipar növekedését. A honatya hiányolja a be­ruházások ösztönzését a pót­költségvetésből. Szerinte az államnak szerepet kell vállal­nia a gazdaságban, a pénz­ügy és a gazdasági diplomá­cia eszközeivel. Csak így kép­zelhető el a kilábalás. Együttműködés Flandriával Az ipari és kereskedelmi miniszterrel kezdett tárgya­lást hétfőn Luc van den Brande, hivatalos látogatá­son Magyarországon tartóz­kodó flamand miniszterel­nök. A belga tartományi ve­zető kormányközi együtt­működési szerződést írt alá Pál László ipari és kereske­delmi miniszterrel. A flamand miniszterelnö­köt hétfőn fogadta Horn Gyula miniszterelnök. Kivezető út - a múltból? Megegyezést kér az elnök a pártoktól

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék