Népszava, 1994. november (122. évfolyam, 256-281. sz.)

1994-11-01 / 256. szám

1994. NOVEMBER 1., KEDD BELFÖLD RÖVIDEN A kormányfő kárpótlási aggodalmai Horn Gyula miniszterelnök egyre nyugtalanítóbbnak tartja a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyamának tartós csökkenését, ezért levélben fordult a privatizációs kormánybiztoshoz, hogy mielőbb tekintse át a lehetséges intézkedéseket az ÁV Rt. és az ÁVÜ vezetőivel. Ugyancsak levélben kérte Lakos László földművelésügyi minisztert, hogy mielőbb terjesszen a kormány elé olyan törvénymódosítási javaslatot, amely bő­víti azoknak a körét, akik kárpótlási jegyeiket életjáradékra kívánják váltani. Elbocsátási lista készül a tévében? Lapunk értesülései szerint a Magyar Televízió elnöksége ma értekezletet tart, amelyen listát készítenek; a lista állító­lag 500 elbocsátandó nevét tartalmazza majd. A feltételezett elbocsátások azonban nem fenyegethetik a tévé alkalmazot­tait, ugyanis a létszámleépítést fél évvel előre be kell jelente­ni. E tervet, amelyet korábban Csúcs László, a Magyar Rá­dió alelnöke végre is hajtott, a tévé gazdasági helyzete is ke­resztülhúzhatja, hiszen minden egyes elbocsátás 1 milliójá­ba kerülne az MTV-nek. Paksi megállapodás a társadalmi ellenőrzésről Hétfőn Pakson aláírták a Paksi Atomerőmű Rt., valamint a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás következő 3 évre szóló együttműködési-tájékoztatási megállapodását. Az rt. az információs tevékenységért a jövő évben 21 millió fo­rintot, 1996-ban 24 milliót, 1997-ben pedig 27 milliót fizet a társulásnak. Hamis bombariadó Hegyeshalomnál Bombariadó miatt hétfőn 18 órától 20 óráig szünetelt a határ­­átkelés Hegyeshalomnál. Miután az osztrák határőrizeti szervek tájékoztatták magyar kollégáikat, hogy ismeretlen telefonáló közölte velük: bombát helyeztek el a határátkelő­nél, a rendőrség tűzszerészei azonnal megkezdték a magyar határátkelőhely átvizsgálását. Mivel robbanóanyagot nem találtak, 2 óra elteltével újra megindulhatott a forgalom a ha­tárállomáson. Választással együtt tartsák meg a népszavazást A kereszténydemokrata Gáspár Miklós indítványa szerint, ha megvan a 100 ezer hitelesített aláírás, akkor az expóról tör­ténő népszavazást az önkormányzati választásokkal együtt lehetne lebonyolítani. A népszavazásról szóló törvény ilyen értelmű módosítását hétfőn írásban kezdeményezte Gáspár Miklós. A javaslattal a KDNP frakciója is egyetértett. Felmentették a köztársasági megbízottakat A köztársasági elnök hétfőn felmentette az ország 8 régiójá­nak köztársasági megbízottait. A távozó címzetes államtitká­rok részére 6 havi felmondási időre átlagfizetés jár, s emel­lett 2 havi végkielégítést is kapnak. A ki nem vett szabadsá­gok idejére átlagfizetést, erre az évre teljes, jövő év áprilisáig pedig az időarányos 13. havi illetményt is megkapják. Január 1-jétől megkezdik működésüket az új megyei hivatalok, me­lyeknek élére pályázat útján kinevezett vezetők kerülnek. Egyeztet a miniszter és a főpolgármester Az MTI értesülése szerint Békesi László pénzügyminiszter és Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere ma délelőtt egyezteti a kormány nemrég nyilvánosságra hozott lakás­­programjának, illetve a főpolgármester által szorgalmazott lakáspolitikai elképzeléseknek pénzügyi megvalósíthatósá­gát. A főpolgármester úgy véli, hogy a finanszírozási, támo­gatási és szociális ellátási rendszer átalakítása mellett szük­ség volna a bérlakásszektor megújítására is. Középiskolák börzéje Újpesten Az újpesti középiskolák harmadik börzéjét nyitották meg teg­nap. A diákok, például a háziasszonyképző, valamint a bőr­ipari szakközépiskola tanulói­­ a kezük alól kikerült legszebb darabokat sorakoztatták fel, mások szerelőtudományukat csillogtatták. Hiányzik egymillió forint, bezárják a zicsi iskolát A Somogy megyei Zics képviselő-testülete nemrégiben úgy döntött, hogy - mivel nem tudja tovább finanszírozni a hely­beli általános iskola működését - átmenetileg január elsejé­től bezárja a 200 éves intézményt. Az alig több mint 100 lel­ket számláló kisközség 14 alsó tagozatos kisdiákja tanul az általános iskolában, mellettük 16 óvodás kap helyet. Mind­össze 1 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy ne kelljen lakatot tenni az iskola kapujára. Olajezredesek a bírák előtt Szabó Iréné NÉPSZAVA Harminchat katonát és pol­gári személyt vádol a Buda­pesti Katonai Ügyészség abban a perben, amelynek közel másfél évig készült a nyomozati anyaga, s ame­lyet a Fővárosi Bíróság Hil­debrand Róbert hadbíró ve­zette Katonai Tanácsa a tervek szerint 1995 február­jáig fog tárgyalni. Tegnap délelőtt a nyilvá­nos vádirat ismertetésén ki­derült: a vádhatóság elisme­ri, a rendszerváltozással mó­dosult katonai készletgaz­dálkodási elvek tették lehe­tővé a feleslegessé vált anya­gok és eszközök vállalkozá­sokban történő értékesítését, de álláspontjuk szerint épp ezt a tényt használták ki a vádlottak. Az ügyész részle­tesen sorolta, hogy 1990-től milyen üzemanyagfajta el­adása melyik telephelyen, milyen időszakban okozott a készletekben hiányt, ame­lyet az illetékesek nem pó­toltak, így a vádlottak jelen­tős része különféle felelős­ségi szinten, időpontban és alakulatnál veszélyeztette a harckészültséget. E mellett a visszatérő vád mellett - ami miatt a tár­gyalások zömét zárt ajtók mögött folytatják majd - szerepelt például a készle­tek szabálytalan adásvétele, a tranzakciók során adott osztalékok, jutalmak jogos­ságának megkérdőjelezése, utasítások, szabályok meg­szegése, a sikkasztás, a külö­nösen nagy vagyoni kárt oko­zó bűncselekmény elköveté­se, a kötelességszegésből el­követett vesztegetés bűntet­te. Taglalta a vádirat azt a veszprémi vegyipari egyete­men kidolgozott újítást is, amely a szovjet csapatoktól vett, rossz minőségű üzem­anyag használhatóvá tételét volt hivatott megoldani, ám visszaélések forrásává vált. A per vádlottjainak sorát Dósa Árpád, Vasas Mihály és Grubicza Gyula ezredes nyit­ja. Védőik a Népszava kér­désére kijelentették, szerin­tük a vádirat ellentmondá­sos: miközben elismeri a gazdálkodási kötelezettsé­get, valójában annak a had­seregen belüli szabályozat­lan gyakorlatáért is azokat az ezredeseket vádolja, akik egy parancsuralmi szerve­zetben engedelmes végre­hajtók. A védők közölték, a gazdálkodás nem ismeri a pa­rancsot, és törvényszerűen kockázattal jár. De azon a kapun nem megy be az üzlet, amely előtt őr áll. Ennek az ügynek szerintük a társasági törvény a nyitja, és ahogyan egyikük fogalmazott: „Az ez­redesek legnagyobb bűne az ügyetlenség volt!” NÉPSZAVA Támadja az ellenzék a tb-engedmények tervét Az ügyészségi törvényről és a társadalombiztosí­tási alapok kintlevőségeinek rendezéséről foly­tatódott a múlt héten megkezdett vita tegnap a parlamentben. Bak Mihály, Pálffy Katalin NÉPSZAVA Az ózdi munkanélküliek helyzetéről beszélt napirend előtt Torgyán József. Múlt heti írásunkat idézve a kisgazda­elnök kijelentette: nem igaz, hogy a kormány tehetetlen. „Ha a kormány nem tesz Óz­diért, akkor a Kisgazdapárt tesz, de abban nem lesz köszö­net” - dörögte Torgyán Jó­zsef. Senki sem fogja elbo­csátani az ózdi Foglalkozta­tási Társaság 1650 dolgozóját - válaszolta a munkaügyi mi­niszter. Kósáné Kovács Magda bejelentette, hogy a tárca hatvanmillió forintot utalt át a múlt héten, amelyből Ózd környékének rekonstrukció­jához szükséges berendezé­seket vásárolnak. Az ellenzéki képviselők (Balsai István, MDF, Torgyán József, FKgP, Gáspár Miklós, KDNP) „lopakodó alkotmá­nyozásnak” nevezték az ügyészségi szolgálati vi­szonyt szabályozó törvényja­vaslatot, amely szerintük az alkotmány kereteit feszegeti. A legtöbb kritika a legfőbb ügyész és helyettese leváltá­sának módjára vonatkozó pontot érte, amelyet a parla­ment és a köztársasági elnök - csak alkotmányban szabá­lyozható - jogkörének kiter­jesztéseként értékeltek. A kormánypártok képvi­selői halaszthatatlannak ítélték az ügyészségi szolgá­lati viszony szabályozását, amely véleményük szerint teljes összhangban van az alkotmánnyal. A társadalombiztosítási alapok kintlevőségeinek ren­dezésére vonatkozó javasla­tot minden ellenzéki hozzá­szóló elutasította. Selmeczi Gabriella (Fidesz) szerint a javaslat alapjaiban ingatja meg a fizetési morált, míg Lányi Zsolt (FKgP) szerint feltételezi egyes vállalko­zókról, hogy lenne pénzük, mégsem fizetnek. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) úgy vélekedett, hogy megoldást csak a tb-járulékok csök­kentése és a nem fizetés szi­gorú szankcionálása hozhat. Pusztai Erzsébet (MDF) a ja­vaslattal szembeni jogi ag­gályait hangsúlyozta. Sirály Péter (MSZP) a javaslat és a tb-adósok védelmében el­mondta, hogy nemcsak fe­gyelmezetlenség okozta a felhalmozott tartozást, ha­nem sok vállalkozás tönkre­menetele is. A javasolt mód­szer az adósok egy részének kiutat jelenthet. Horn elodázta az alkut A miniszterelnök - a koalíciós partnert is meg­döbbentve - a hétfői koalíciós tárgyaláson beje­lentette: nincs helye most politikai egyeztetés­nek a médiáról szóló törvénytervezetről. A kor­mányfő a tervezetet a közigazgatási államtitká­rok értekezlete, majd a kormány ülése elé utalta. Az SZDSZ nem értett egyet a javaslattal. Danó Anna NÉPSZAVA Pető Iván, az SZDSZ elnöke úgy fogalmazott: Horn Gyula miniszterelnök - annak el­lenére, hogy az egyeztetőta­nács hétfői ülésén kellett volna megállapodni a még vitás pontokban - úgy ítélte meg, hogy politikai egyezte­tésnek nincs most helye. A médiatörvény-tervezetet előbb a közigazgatási állam­­titkári értekezlet, majd kor­mányülés tárgyalja meg. Pe­tő szerint a két párt szakér­tőinek álláspontja közelí­tett egymáshoz, így nagy esélye lett volna a hétfői megegyezésnek. Mint mond­ta, a miniszterelnök által ja­vasolt közigazgatási út sem zárta volna ki a tegnapi koa­líciós megállapodást. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője kérdésekre válaszolva elmondta: nincs különösebb háttere a mi­niszterelnök döntésének. A kormányfő arra tett javasla­tot, hogy a kormány és a közigazgatási államtitkári értekezlet foglalkozzon a tervezettel. A koalíciós egyeztetés pedig várja meg ezek döntését. A Népszava kérdésére Pe­tő Iván elmondta, hogy a mé­diatörvény-tervezetet nem a szokásos közigazgatási úton készítették elő. Az igazság­ügyi és a művelődési minisz­ter körülbelül három hónap­pal ezelőtt megbízott egy bi­zottságot, melynek tagjai kö­zött helyet kaptak a pártok és az érintett szakmák érdek­­képviseleti szervezeteinek képviselői, valamint jogászok is. Tehát nem az államigazga­tási apparátus, nem a tárcák végezték az előkészítést. Ha a most javasolt közigaz­gatási úton sem lesz egyetér­tés a vitás pontokban, úgy a tervezet ismét koalíciós egyeztetésre kerül. Minden­nek ellenére elképzelhető, hogy két héten belül a parla­ment elé terjeszthető a jog­szabályjavaslat. Az SZDSZ szerint viszont csak akkor kellene a javas­latot a parlament elé ter­jeszteni, ha az már megmé­­retődött a hatpárti tárgyalá­sokon, és tisztázták az ellen­zéki pártok álláspontját. Voksolás név szerint Csík Rita NÉPSZAVA Név szerinti szavazást kér ma a Fidesz parlamenti frakció­ja a képviselői összeférhetet­lenség módosításáról szóló indítványok napirendre tű­zéséről - jelentette ki tegnap Szájer József frakcióvezető. A fiatal demokraták javaslata arról szól, hogy parlamenti képviselők sem állami, sem magánvállalatok igazgatóta­nácsaiban, felügyelőbizottsá­gaiban ne vállalhassanak megbízatást, onnan ne kap­hassanak tiszteletdíjat. Szájer József szerint a je­lenlegi képviselői tisztelet­díjakból meg lehet élni, aki­nek pedig kevés ez a fizetség, az ne menjen képviselőnek. Robbantott és gyújtogatott a vállalkozók zsarolója (Folytatás az 1. oldalról) Vagy a vonaton jelentkezik a zsaroló, vagy jelzőrakétát lő föl a vágány mentén, s ott kell kihajítani a milliós cso­magot. Kenyó mindent meg­tett, ám a pénzért nem jött senki. Tóth László hentes au­gusztus tizenkettedikén kapta a következő, hirdetés feladására buzdító levelet. Az eddig érkezett küldemé­nyekről a szakértő már két­séget kizáróan megállapí­totta, hogy azonos írógépen írták azokat. Október harmadikán elő­zetes bejelentés nélkül TNT-vel felrobbantották a Németh Pál fuvarozó által bérelt teherautót. Kenyának pedig október hetedikén a Tápiógyörgyei Tsz raktárá­ban gázolajjal leöntötték és felgyújtották 1,3 millió fo­rint értékű áruját. Október 18-án mindhá­rom fenyegetett újabb leve­let kapott. Ebben egyértel­műen tudtukra adták, hogy a rongálásokat a zsaroló kö­vette el. Egyúttal kaptak újabb utasításokat is. Kenyó Lászlót - tizenkét millió forinttal együtt - most egy korábban induló szolnoki vonatra ültették föl. Előírás szerinti helyen várt, vissza is utazott - hiá­ba. Németh Pálnak hárommilliót kellett előké­szítenie, azzal, hogy a továb­bi részleteket majd az ugyancsak megzsarolt Tóth Lászlótól tudja meg. Tóth­­nak 6 millióval és persze Némethnel együtt október 20-án kellett elindulnia au­tóval Budapest felé. Milliói­kat letették a XVII. kerületi AFIT előtt, ám hiába vártak, a pénzért nem jött senki. A megzsaroltak - bár nem rendelkeznek a követelt összegekkel - mindannyi­szor végrehajtották az utasí­tásokat, ám a zsaroló egyszer sem tett kísérletet a pénz átvételére. Ezzel szemben a sértettek jó néhány névte­len s - az ügy szempontjá­ból - céltalan telefonhívást kaptak, sőt azt is észrevet­ték, hogy követik őket. Mivel a nyomozás ez ideig nem vezetett konkrét ered­ményre, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 100 ezer forint jutalmat ajánl - telefonszám: 11-24-278 - a nyomravezetőnek, továbbá 500 ezer forintot ajánlottak föl a sértettek annak, aki a zsarolási ügyekkel kapcso­latban érdemi adatokat kö­zöl a rendőrséggel. Megszűnt egy parancsnokság T. Katona József a NÉPSZAVÁNAK Megszűnik a II. katonai ke­rület parancsnoksága - je­lentette be tegnap Kaposvá­ron Keleti György honvédel­mi miniszter. Az állomány­gyűlésen elhangzott: a tárca költségvetésének reálértéke felére csökkent, ezért ha­laszthatatlan a szerkezetvál­tás és a pénzügyiválság-ke­­zelés. Az már eldőlt, hogy csak két katonai parancs­nokság marad, a kaposvári székhelyű megszűnik. Hogy milyen mértékű lét­számleépítésre lesz szük­ség, s hogy mi lesz a hivatá­sos állomány sorsa, egyelő­re még nyitott kérdés. A mi­niszter szerint tervezik egy katonai továbbképző köz­pont létrehozását Kaposvá­ron, a tisztek egy része itt kap majd munkát, sokan pe­dig más helyőrségben foly­tatják szolgálatukat. Keleti György további takarékos­­sági intézkedésekről is be­számolt: februárban két­ezer, augusztusban pedig újabb 5 ezer fővel kívánják csökkenteni a sorkatonák létszámát. A gyűlésen beje­lentették, hogy november 1- jei hatállyal felmentették tisztségéből a II. katonai ke­rület parancsnokát, Preinin­­ger Ambrus vezérőrnagyot, akit ezzel egyidejűleg a szá­razföldi csapatok parancs­nokává neveztek ki, helyére Bátor Ferenc dandártábor­nok kerül.

Next