Népszava, 1994. december (122. évfolyam, 282-307. sz.)

1994-12-01 / 282. szám

1994. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Ma ülést tart a kormány A kormány mai ülésén szerepelnek a jövő évi energiaárak, valamint az ehhez kapcsolódó lakossági és intézményi kom­penzáció kérdései, az MTI információja szerint azonban még nem biztos, hogy döntés születik az áremelésről. A több variá­cióban elkészült előterjesztések a vilamos energiánál 65-75, a gázenergiánál pedig 53-78 százalék közötti tarifanövelést javasolnak. Téma lesz a kormányülésen a vasutassztrájk, il­letve bérkövetelés is. A közlekedési miniszter várhatóan ki­kéri a kormány véleményét a MÁV-dolgozók jövő évi bérke­retének emeléséről. Címzetes államtitkári kinevezés A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára - a Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács titkári teendői­nek ellátására dr. Koncz Istvánt címzetes államtitkárrá kine­vezte. Az erről szóló okmányt Göncz Árpád szerdán délután a Parlament Nándorfehérvári Termében nyújtotta át, ahol az újonnan kinevezett államtitkár letette hivatali esküjét is. A Szocintern nőtagozata a nőkről A munkához és a munkakereséshez való jogtól a nőket sem lehet megfosztani - hangzott el a Szocialista Internacionálé Nőtagozata tanácskozásának szerdai zárónapján.­­ Ennek kapcsán a tanácskozás aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kelet-Európában a munkanélküliség és az alulfoglalkozta­­tottság következtében ismét a hagyományos női szerepmo­­dellek kerülnek előtérbe, a nők tevékenységét a háztartási munka ellátására és családjuk jólétének biztosítására korlá­tozzák. Megújul a hajó­nyilvántartási rendszer A hajónyilvántartási rendszer ezentúl jobban igazodik a meg­változott nemzetközi kötelezettségekhez és a hazai jogsza­bályokhoz. A jövőben a hajólevélben fel kell tüntetni a vízte­rület veszélyességét jelző belvízi hajózási zónát, valamint az engedélyezett hajózási körzetek megjelölését is. A hajózási zónákat az egyes vizeken mérhető mértékadó hullámma­gasság alapján osztályozzák. Eszerint a Balaton a II. zónába került, mivel itt már az erősebb szél is méteres hullámokat okozhat. Minden egyéb hazai belvizünknek III. a besorolása. Több kell az idén végkielégítésre Az idei pótköltségvetésben tervezett 500 millió forint helyett előreláthatólag 1,6 milliárd forintra lesz szükség a központi költségvetési szerveknél történő létszámcsökkentések egy­szeri többletkiadásainak fedezésére. A Földművelésügyi Mi­nisztériumhoz tartozó intézményeknél 1100 fő, a Belügymi­nisztériumnál 370 fő, a Honvédelmi Minisztériumnál 150 fő, a Népjóléti Minisztériumnál 240 fő, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál pedig 160 fő menesztésével számolnak. Ez derült ki az Országgyűlés költségvetési bizottságának teg­napi vitáján. Egyesületté alakul a Haladó Erők Fóruma A Haladó Erők Fóruma hároméves tevékenysége után ma bejegyzett egyesületté alakul. A pártoktól független társadal­mi szervezet célja, hogy a maga eszközeivel, lehetőségeivel hozzájáruljon hazánk külső és belső békéjének megóvásá­hoz. Együtt kíván működni azokkal a személyekkel és szer­vezetekkel, amelyek a humanizmus érvényesüléséért, a tár­sadalmi igazságosságért, a demokráciáért tevékenykednek, s nem törekszenek egyetlen társadalmi erő hátrányos meg­különböztetésére sem. Átadták a Világ Igaza kitüntetéseket Izrael állam budapesti nagykövetségén tegnap kiosztották a Jad Vasem Intézet a Világ Igaza kitüntetéseit. A zsidó állam legmagasabb kitüntetésében Magyarországon az idén tizen­négyen részesültek. Hatan már nem érhették meg a jelképes köszönetmondást. Helyettük leszármazottaik vették át az emlékplakettet. Az idei díjazottak: Mravik József, Lengyel Pál, Ladányi Endréné, Mészáros Istvánné, Péntek István és felesége, Varga Lajos és felesége, Varga Klára, Domokos Jenő, Tóth János, Józan Vilma, Dobos Károly és felesége Ágoston Ilona. Közös ellenőrzés az osztrák-magyar határon Kamion-határátkelőhely léte­sítéséről írt alá egyezményt Erich Kussbach, az Osztrák Szövetségi Köztársaság ma­gyarországi nagykövete és Zsuffa István, a Belügymi­nisztérium közigazgatási ál­lamtitkára szerdán. Az egy­szerűbb és gyorsabb határát­lépést lehetővé tevő nickels­­dorfi néhány napja már mű­ködik, a rábafüzesit pedig rö­videsen átadják rendeltetésé­nek. Az egyezménynél tekin­tetbe vették, hogy Ausztria ja­nuártól az Európai Unió rész­évé válik, így az osztrák határ egyúttal az unió keleti határát is jelenti, a 15 tagállam között ugyanis nem lesznek belső határellenőrzések. Fertőző rémhírek Hazafi Zsolt NÉPSZAVA A rendőrségi vizsgálat ed­digi adatai szerint nem va­lószínű, hogy szándékosan fertőzték volna meg Dom­bóvár ivóvízkészletét. Novemberben több szá­zan kaptak szalmonellafer­tőzést Dombóváron. A hír­adásokból kiderült, hogy egészen ritka módon a vá­ros vízrendszere közvetítet­te a baktériumot. Dr. Szabó Imre, Dombóvár polgármes­tere, feljelentést tett isme­retlen tettesek ellen. Azért követelt vizsgálatot, mert az ellenőrzésbe csak így tud be­vonni olyan hivatalokat és szakembereket, akik ki tud­ják deríteni a fertőzés okát. A Tolna Megyei Rendőr­főkapitányság bűnügyi osz­tályvezetője, dr. Kodba Fe­renc alezredes elmondta: a vizsgálatok még folynak ar­ról, hogy miként kerülhe­tett szalmonellabaktérium olyan kútba, amely elméle­tileg teljesen biztosított volt a fertőzésektől. Eddig semmilyen adat nem mutat arra, hogy emberi mulasz­tás okozta volna a fertőzést. Valószínűleg rémhírnek bi­zonyul az a feltevés, amely direkt mérgezésnek tartot­ta a dombóvári esetet. Az ÁNTSZ dombóvári tisztiorvosa, dr. Katz Anna saját bevallása szerint fel­lélegezhetnek, mert elmúlt a járvány, újabb megbete­gedésekről nem tud. Elégedetlen BM-dolgozók MTI-információ A Belügyi Dolgozók Szak­­szervezetének (BDSZ) intéző­­bizottsága elégedetlen az Ér­dekegyeztető Tanácsban szü­letett béralkuval - olvasható szerdai közleményükben. A belügyi közalkalmazottak­nak mintegy 10 százaléka ré­szesül különböző pótlékok­ban, így az illetményük alap­szorzójának 8500 forintra emelése nem hoz érezhető bérnövekedést. Megdöbbe­néssel fogadták Békesi Lász­lónak a központi igazgatás­ban dolgozók létszámának 20 százalékos csökkentését cél­zó kijelentését is. Egyáltalán nem firtatták az agrárvámok kérdését Az államtitkár szerint a franciák udvariasak voltak A várakozásokkal ellentétben a francia tárgyaló­fél nem hozta szóba a Magyarország által beve­zetett agrár­védővámokkal kapcsolatos ellenvé­leményét Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisz­térium államtitkárának Angersben tett látogatá­sa során. Az államtitkár egy tízmillió frankos magyar-francia mezőgazdasági alapítványról szóló megállapodással a tarsolyában érkezett haza szerdán este. Szabó Iréné NÉPSZAVA Mint azt a Ferihegyen meg­jelent újságíróknak a kora esti órákban Kis Zoltán el­mondta, a két ország szak­minisztériuma között húsz év óta működő albizottság ülésén négy fontos téma ke­rült szóba: a szakoktatás­szakképzés helyzete, a sző­lészeti-borászati együttmű­ködés, a tejtermékek keres­kedelme, illetve a nemzet­közi szabványok és a minő­ségvédelem ügye. Mint azt az államtitkár el­mondta, a francia fél tovább­ra is részt vállal a magyar gazdák képzésében, így mi­vel a felvállalt ezer személy továbbképzésének mintegy fele már megtörtént, a hátra­maradók képzését is el fogja végezni. Nagy hangsúlyt ka­pott a megbeszélések során a hazai borok védelme, amely hazánkban nem a legjobban működik. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a francia partnerekkel a harmadik piacon kívánnának közösen megjelenni, elsősorban tej- és hústermékekkel. Vagyis nem konkurenciaharcról van szó a magyar mezőgazdasági területen dolgozók és a fran­cia parasztok között. A Népszava kérdésére Kis Zoltán elmondta, hogy szá­mított ugyan különféle ész­revételekre a magyar védő­vámokkal kapcsolatosan, de a vendéglátók nagyon udva­riasak voltak és még csak szóba sem hozták a kérdést. Mint megtudtuk, a francia­magyar alapítvánnyal kap­csolatban már november 9- én megállapodás jött létre a két kormány között, s fölötte a miniszterelnök vállalt véd­nökséget. Képviselői ügynökgyanú (Folytatás az 1. oldalról) Jobb híján „érintettnek” le­het nevezni a BM ügynök­nyilvántartásában szereplő képviselőket, hiszen nem tisztázott, hogy milyen mi­nőségben jelennek meg a bírák előtt, s jogilag az sem egyértelmű, milyen eljárás keretében hallgatják meg őket. Erről dr. Eigner nem kívánt nyilatkozni, csupán annyit jegyzett meg, hogy - számára érthetetlen okból - az ügynökbírák munkájának működési szabályzatát egyet­len hivatalos lap sem közöl­te (a Magyar Közlöny­­és­ a Ha-­ tározatok Tára című kiadvá­nyokról van szó - a szerk.). Az ügynökbírák fölesküd­tek a titoktartásra, s - aho­gyan dr. Eigner József fogal­mazott - tőlük az egyes eljá­rások jogerős befejezése előtt biztosan nem szivárog ki olyan konkrétum, ami az érintettek személyiségi jo­gait sértheti. Ez már csak azért is fontos, mert időköz­ben az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyez­tethetetlennek ítélheti az ügynöktörvényt. Az ügynökbírák azért for­dultak a nyilvánossághoz, hogy megmutassák: végzik munkájukat, és így a közvé­lemény esetleg következtet­het arra, hány volt ügynök ülhet az Országgyűlés pad­soraiban. A parlament 386 tagja kö­zül tehát „mintegy negyven” múltját vizsgálták meg a rendelkezésekre álló archí­vumból. Az első negyven képviselő névsorának isme­retében egyetlen biztos pont van: kereszténydemokrata pártállása nincs köztük. Hu­szonnégy szocialista párti, hat SZDSZ-es, négy MDF-es, három kisgazda és három fi­­deszes található az első negyvenben. Köztük két kor­mánytag, Baja Ferenc környe­zetvédelmi és Békesi László pénzügyminiszter, az előző kormány igazságügyminisz­tere, külgazdasági államtit­kára, és Boross Péter, egyko­ri miniszterelnök, korábban belügyminiszter, illetve a titkosszolgálatokat felügye­lő tárca nélküli miniszter. „Elkeseredetten értesültem a hírről” - nyilatkozta a rá­dió Krónika című műsorá­nak Gál Zoltán, az Ország­­gyűlés elnöke. Rámutatott arra, hogy a nyilvántartások még nem bizonyítják az ille­tő bűnösségét. Gál szerint elhamarkodott Eigner­ Jó­zsef nyilatkozata. Sajnálja, hogy az Alkotmánybíróság fél év alatt nem foglalt ál­lást a törvénnyel szemben benyújtott indítványokról. Dr. Tarr György bíró, az egyes fontos tisztségeket be­töltő személyek ellenőrzé­sét végző bizottság másik tagja úgy véli, kedvező vál­tozás, hogy az érintett mi­nisztériumok vezetői, a ko­rábbi elutasító magatartá­suk helyett együttműködnek velük. Ennek is köszönhető, hogy az első negyven parla­menti képviselő átvilágítá­sakor - alfabetikus sorrend­ben a „C” betű­nél járnak - egyről már feltételezhetően kiderült, hogy együttműkö­dött az egykori belső bizton­sági szolgálattal. A másodfokú bírói kijelö­lési kérésük elutasításával kapcsolatos állásfoglalá­sukra a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem válaszolt, mondta Tarr bíró, miként arról sincs információjuk, hogy az Alkotmánybíróság a héten miként foglalkozott az ügynöktörvénnyel kapcsola­tos alkotmányossági aggá­lyokkal. Ködbe vész az érkezési terv? (Folytatás az 1. oldalról) Ez az időjárási jelenség rendkívül kedvező a köd­képződés számára - mondta lapunknak Wantuch Ferenc, repülőmeteorológus. Az elő­rejelzések szerint tehát nagy a valószínűsége, hogy december 4-én, vasárnap, az EBEÉ-küldöttek érkezésekor köd lesz. Hogy ennek pontosan hány százalék a valószínűsége, azt a szakember nem tudta megmondani. Úgy fogalma­zott: „Nagyobb az esélye an­nak, hogy köd lesz, mint an­nak, hogy nem.” Nem zárha­tó ki az sem, hogy az egész Kárpát-medence, sőt, még Bécs is ködbe burkolózik a hét végén. De az is lehetsé­ges, hogy Ferihegy környé­kén tiszta lesz az ég. A repü­lésmeteorológus elmondta: emlékszik olyan esetre, ami­kor az egyik leszállópálya gyakorlatilag láthatatlan volt a ködtől, míg a másiknál jók voltak a látási viszonyok. A sokéves adatok alapján egyébként december a má­sodik legködösebb hónap, csak a január tesz túl rajta. Az EBEÉ-csúcsértekezlet szervezőbizottságának ille­tékeseitől megtudtuk: első­sorban jó időre készültek, de van ködtervük is. Ha az időjárási viszonyok indokol­ják, akkor a gépeket tarta­lékrepülőterekre irányítják át. A környező országok lé­gikikötői közül elsősorban a bécsi jöhet szóba. Az osztrák fővárosból vo­naton utaznának tovább Bu­dapestre a küldöttek. Más hazai repülőterek „beveté­sét” nem tervezik, nem tar­tanak igényt a honvédség bázisaira sem. Ha a környező országok repülőterei valamiért nem tudnák fogadni a diploma­ták gépeit, úgy a Chicagói Egyezmény értelmében a honvédségi bázisok kötele­sek lennének kisegíteni őket. Belső István ezredestől, a Repülésirányító Főközpont katonai légi forgalmi szolgá­latának parancsnokhelyet­tesétől megtudtuk: a hon­védségi repülőtereknek kor­látozott műszaki lehetősége­ik vannak a polgári gépek műszeres leszállításához, mert a katonai berendezések a polgáriaktól eltérő szab­vány szerint működnek. Ez nem azt jelenti, hogy ne tud­nák gond nélkül lehozni a gépeket. A polgári légi közlekedést szabályozó egyezmények és előírások rendkívül szigorúak a bonyolult időjárási körül­mények között történő repü­lésekre. Alapvetően a gép és a kapitány szakszolgálati en­gedélyétől függ minden. Az állam- és kormányfők gépei és azok személyzete azon­ban a legmegbízhatóbbak, így az EBEÉ-re sem tanuló­pilóták jönnek. A hazai repülésirányítási szakemberek a Népszavának elmondták, hogy a számba jöhető géptípusok - Boe­­ing-737, 747, 767, DC-9, Air­­bus, TU-154, 134, C-130 - már mind alkalmasak a leg­szigorúbb időjárási mini­mum repülésére. Rendel­keznek az úgynevezett Inst­­rumental Landing System (ILS) berendezéssel, ami még szinte a fedélzeti személy­zetet is feleslegessé teszi. A ferihegyi repülőtér mű­szerezettsége ezt tovább erősíti, s ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a földi mű­szeres és emberi irányítás még akkor is le tudja szállí­tani a gépet, ha a pilóták semmit sem látnak. A­z esetleges köd nem érné váratlanul az EBEÉ-csúcsra érkező gépek pilótáit. Minden felszállás előtt vala­mennyi pilóta részletes meteorológiai jelentést kap az indulási ponttól az érkezésig, a teljes útvonalra. Ekkor érte­sül arról is, hogy bármilyen rendkívüli esemény - akár köd - miatt milyen tartalékrepülőterek jöhetnek számításba. Az or­szág légihatárának átlépésekor a távolkörzeti irányítók már pontos adatokat adhatnak, majd a leszállási fázis kezdete­kor a közelkörzeti irányítók - ők már Ferihegyen ülnek - még részletesebb információkkal látják el. A leszállási fázis utolsó 750 méterén vagy direkt, vagy is­kolakörös leszálláshoz kell felkészülni, a repülőtéri torony irányítása mellett. Ez a legkritikusabb szakasz, hiszen a gép sebessége még nagy, miközben erősen süllyed. A pilóta az utolsó 30-80 méteren ér a „végső döntési ponthoz”. Ekkor még választhatja az átstartolást, a másik repülőtér megkö­zelítését. A legkorszerűbb gépek és a ferihegyi műszerek együttműködésével „vakon” is érkezhet a betonra a gép, a berendezések a leszállópálya tengelyén tartják a repülőt, s még a betonon szükséges fékutat is kiszámítják. Innen azonban csak ember vezetheti be a fogadóépülethez.

Next