Népszava, 1994. december (122. évfolyam, 282-307. sz.)
1994-12-01 / 282. szám
1994. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Ma ülést tart a kormány A kormány mai ülésén szerepelnek a jövő évi energiaárak, valamint az ehhez kapcsolódó lakossági és intézményi kompenzáció kérdései, az MTI információja szerint azonban még nem biztos, hogy döntés születik az áremelésről. A több variációban elkészült előterjesztések a vilamos energiánál 65-75, a gázenergiánál pedig 53-78 százalék közötti tarifanövelést javasolnak. Téma lesz a kormányülésen a vasutassztrájk, illetve bérkövetelés is. A közlekedési miniszter várhatóan kikéri a kormány véleményét a MÁV-dolgozók jövő évi bérkeretének emeléséről. Címzetes államtitkári kinevezés A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára - a Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács titkári teendőinek ellátására dr. Koncz Istvánt címzetes államtitkárrá kinevezte. Az erről szóló okmányt Göncz Árpád szerdán délután a Parlament Nándorfehérvári Termében nyújtotta át, ahol az újonnan kinevezett államtitkár letette hivatali esküjét is. A Szocintern nőtagozata a nőkről A munkához és a munkakereséshez való jogtól a nőket sem lehet megfosztani - hangzott el a Szocialista Internacionálé Nőtagozata tanácskozásának szerdai zárónapján. Ennek kapcsán a tanácskozás aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kelet-Európában a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság következtében ismét a hagyományos női szerepmodellek kerülnek előtérbe, a nők tevékenységét a háztartási munka ellátására és családjuk jólétének biztosítására korlátozzák. Megújul a hajónyilvántartási rendszer A hajónyilvántartási rendszer ezentúl jobban igazodik a megváltozott nemzetközi kötelezettségekhez és a hazai jogszabályokhoz. A jövőben a hajólevélben fel kell tüntetni a vízterület veszélyességét jelző belvízi hajózási zónát, valamint az engedélyezett hajózási körzetek megjelölését is. A hajózási zónákat az egyes vizeken mérhető mértékadó hullámmagasság alapján osztályozzák. Eszerint a Balaton a II. zónába került, mivel itt már az erősebb szél is méteres hullámokat okozhat. Minden egyéb hazai belvizünknek III. a besorolása. Több kell az idén végkielégítésre Az idei pótköltségvetésben tervezett 500 millió forint helyett előreláthatólag 1,6 milliárd forintra lesz szükség a központi költségvetési szerveknél történő létszámcsökkentések egyszeri többletkiadásainak fedezésére. A Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó intézményeknél 1100 fő, a Belügyminisztériumnál 370 fő, a Honvédelmi Minisztériumnál 150 fő, a Népjóléti Minisztériumnál 240 fő, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál pedig 160 fő menesztésével számolnak. Ez derült ki az Országgyűlés költségvetési bizottságának tegnapi vitáján. Egyesületté alakul a Haladó Erők Fóruma A Haladó Erők Fóruma hároméves tevékenysége után ma bejegyzett egyesületté alakul. A pártoktól független társadalmi szervezet célja, hogy a maga eszközeivel, lehetőségeivel hozzájáruljon hazánk külső és belső békéjének megóvásához. Együtt kíván működni azokkal a személyekkel és szervezetekkel, amelyek a humanizmus érvényesüléséért, a társadalmi igazságosságért, a demokráciáért tevékenykednek, s nem törekszenek egyetlen társadalmi erő hátrányos megkülönböztetésére sem. Átadták a Világ Igaza kitüntetéseket Izrael állam budapesti nagykövetségén tegnap kiosztották a Jad Vasem Intézet a Világ Igaza kitüntetéseit. A zsidó állam legmagasabb kitüntetésében Magyarországon az idén tizennégyen részesültek. Hatan már nem érhették meg a jelképes köszönetmondást. Helyettük leszármazottaik vették át az emlékplakettet. Az idei díjazottak: Mravik József, Lengyel Pál, Ladányi Endréné, Mészáros Istvánné, Péntek István és felesége, Varga Lajos és felesége, Varga Klára, Domokos Jenő, Tóth János, Józan Vilma, Dobos Károly és felesége Ágoston Ilona. Közös ellenőrzés az osztrák-magyar határon Kamion-határátkelőhely létesítéséről írt alá egyezményt Erich Kussbach, az Osztrák Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete és Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerdán. Az egyszerűbb és gyorsabb határátlépést lehetővé tevő nickelsdorfi néhány napja már működik, a rábafüzesit pedig rövidesen átadják rendeltetésének. Az egyezménynél tekintetbe vették, hogy Ausztria januártól az Európai Unió részévé válik, így az osztrák határ egyúttal az unió keleti határát is jelenti, a 15 tagállam között ugyanis nem lesznek belső határellenőrzések. Fertőző rémhírek Hazafi Zsolt NÉPSZAVA A rendőrségi vizsgálat eddigi adatai szerint nem valószínű, hogy szándékosan fertőzték volna meg Dombóvár ivóvízkészletét. Novemberben több százan kaptak szalmonellafertőzést Dombóváron. A híradásokból kiderült, hogy egészen ritka módon a város vízrendszere közvetítette a baktériumot. Dr. Szabó Imre, Dombóvár polgármestere, feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. Azért követelt vizsgálatot, mert az ellenőrzésbe csak így tud bevonni olyan hivatalokat és szakembereket, akik ki tudják deríteni a fertőzés okát. A Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályvezetője, dr. Kodba Ferenc alezredes elmondta: a vizsgálatok még folynak arról, hogy miként kerülhetett szalmonellabaktérium olyan kútba, amely elméletileg teljesen biztosított volt a fertőzésektől. Eddig semmilyen adat nem mutat arra, hogy emberi mulasztás okozta volna a fertőzést. Valószínűleg rémhírnek bizonyul az a feltevés, amely direkt mérgezésnek tartotta a dombóvári esetet. Az ÁNTSZ dombóvári tisztiorvosa, dr. Katz Anna saját bevallása szerint fellélegezhetnek, mert elmúlt a járvány, újabb megbetegedésekről nem tud. Elégedetlen BM-dolgozók MTI-információ A Belügyi Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) intézőbizottsága elégedetlen az Érdekegyeztető Tanácsban született béralkuval - olvasható szerdai közleményükben. A belügyi közalkalmazottaknak mintegy 10 százaléka részesül különböző pótlékokban, így az illetményük alapszorzójának 8500 forintra emelése nem hoz érezhető bérnövekedést. Megdöbbenéssel fogadták Békesi Lászlónak a központi igazgatásban dolgozók létszámának 20 százalékos csökkentését célzó kijelentését is. Egyáltalán nem firtatták az agrárvámok kérdését Az államtitkár szerint a franciák udvariasak voltak A várakozásokkal ellentétben a francia tárgyalófél nem hozta szóba a Magyarország által bevezetett agrárvédővámokkal kapcsolatos ellenvéleményét Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának Angersben tett látogatása során. Az államtitkár egy tízmillió frankos magyar-francia mezőgazdasági alapítványról szóló megállapodással a tarsolyában érkezett haza szerdán este. Szabó Iréné NÉPSZAVA Mint azt a Ferihegyen megjelent újságíróknak a kora esti órákban Kis Zoltán elmondta, a két ország szakminisztériuma között húsz év óta működő albizottság ülésén négy fontos téma került szóba: a szakoktatásszakképzés helyzete, a szőlészeti-borászati együttműködés, a tejtermékek kereskedelme, illetve a nemzetközi szabványok és a minőségvédelem ügye. Mint azt az államtitkár elmondta, a francia fél továbbra is részt vállal a magyar gazdák képzésében, így mivel a felvállalt ezer személy továbbképzésének mintegy fele már megtörtént, a hátramaradók képzését is el fogja végezni. Nagy hangsúlyt kapott a megbeszélések során a hazai borok védelme, amely hazánkban nem a legjobban működik. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a francia partnerekkel a harmadik piacon kívánnának közösen megjelenni, elsősorban tej- és hústermékekkel. Vagyis nem konkurenciaharcról van szó a magyar mezőgazdasági területen dolgozók és a francia parasztok között. A Népszava kérdésére Kis Zoltán elmondta, hogy számított ugyan különféle észrevételekre a magyar védővámokkal kapcsolatosan, de a vendéglátók nagyon udvariasak voltak és még csak szóba sem hozták a kérdést. Mint megtudtuk, a franciamagyar alapítvánnyal kapcsolatban már november 9- én megállapodás jött létre a két kormány között, s fölötte a miniszterelnök vállalt védnökséget. Képviselői ügynökgyanú (Folytatás az 1. oldalról) Jobb híján „érintettnek” lehet nevezni a BM ügynöknyilvántartásában szereplő képviselőket, hiszen nem tisztázott, hogy milyen minőségben jelennek meg a bírák előtt, s jogilag az sem egyértelmű, milyen eljárás keretében hallgatják meg őket. Erről dr. Eigner nem kívánt nyilatkozni, csupán annyit jegyzett meg, hogy - számára érthetetlen okból - az ügynökbírák munkájának működési szabályzatát egyetlen hivatalos lap sem közölte (a Magyar Közlönyés a Ha- tározatok Tára című kiadványokról van szó - a szerk.). Az ügynökbírák fölesküdtek a titoktartásra, s - ahogyan dr. Eigner József fogalmazott - tőlük az egyes eljárások jogerős befejezése előtt biztosan nem szivárog ki olyan konkrétum, ami az érintettek személyiségi jogait sértheti. Ez már csak azért is fontos, mert időközben az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek ítélheti az ügynöktörvényt. Az ügynökbírák azért fordultak a nyilvánossághoz, hogy megmutassák: végzik munkájukat, és így a közvélemény esetleg következtethet arra, hány volt ügynök ülhet az Országgyűlés padsoraiban. A parlament 386 tagja közül tehát „mintegy negyven” múltját vizsgálták meg a rendelkezésekre álló archívumból. Az első negyven képviselő névsorának ismeretében egyetlen biztos pont van: kereszténydemokrata pártállása nincs köztük. Huszonnégy szocialista párti, hat SZDSZ-es, négy MDF-es, három kisgazda és három fideszes található az első negyvenben. Köztük két kormánytag, Baja Ferenc környezetvédelmi és Békesi László pénzügyminiszter, az előző kormány igazságügyminisztere, külgazdasági államtitkára, és Boross Péter, egykori miniszterelnök, korábban belügyminiszter, illetve a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. „Elkeseredetten értesültem a hírről” - nyilatkozta a rádió Krónika című műsorának Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Rámutatott arra, hogy a nyilvántartások még nem bizonyítják az illető bűnösségét. Gál szerint elhamarkodott Eigner József nyilatkozata. Sajnálja, hogy az Alkotmánybíróság fél év alatt nem foglalt állást a törvénnyel szemben benyújtott indítványokról. Dr. Tarr György bíró, az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság másik tagja úgy véli, kedvező változás, hogy az érintett minisztériumok vezetői, a korábbi elutasító magatartásuk helyett együttműködnek velük. Ennek is köszönhető, hogy az első negyven parlamenti képviselő átvilágításakor - alfabetikus sorrendben a „C” betűnél járnak - egyről már feltételezhetően kiderült, hogy együttműködött az egykori belső biztonsági szolgálattal. A másodfokú bírói kijelölési kérésük elutasításával kapcsolatos állásfoglalásukra a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem válaszolt, mondta Tarr bíró, miként arról sincs információjuk, hogy az Alkotmánybíróság a héten miként foglalkozott az ügynöktörvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályokkal. Ködbe vész az érkezési terv? (Folytatás az 1. oldalról) Ez az időjárási jelenség rendkívül kedvező a ködképződés számára - mondta lapunknak Wantuch Ferenc, repülőmeteorológus. Az előrejelzések szerint tehát nagy a valószínűsége, hogy december 4-én, vasárnap, az EBEÉ-küldöttek érkezésekor köd lesz. Hogy ennek pontosan hány százalék a valószínűsége, azt a szakember nem tudta megmondani. Úgy fogalmazott: „Nagyobb az esélye annak, hogy köd lesz, mint annak, hogy nem.” Nem zárható ki az sem, hogy az egész Kárpát-medence, sőt, még Bécs is ködbe burkolózik a hét végén. De az is lehetséges, hogy Ferihegy környékén tiszta lesz az ég. A repülésmeteorológus elmondta: emlékszik olyan esetre, amikor az egyik leszállópálya gyakorlatilag láthatatlan volt a ködtől, míg a másiknál jók voltak a látási viszonyok. A sokéves adatok alapján egyébként december a második legködösebb hónap, csak a január tesz túl rajta. Az EBEÉ-csúcsértekezlet szervezőbizottságának illetékeseitől megtudtuk: elsősorban jó időre készültek, de van ködtervük is. Ha az időjárási viszonyok indokolják, akkor a gépeket tartalékrepülőterekre irányítják át. A környező országok légikikötői közül elsősorban a bécsi jöhet szóba. Az osztrák fővárosból vonaton utaznának tovább Budapestre a küldöttek. Más hazai repülőterek „bevetését” nem tervezik, nem tartanak igényt a honvédség bázisaira sem. Ha a környező országok repülőterei valamiért nem tudnák fogadni a diplomaták gépeit, úgy a Chicagói Egyezmény értelmében a honvédségi bázisok kötelesek lennének kisegíteni őket. Belső István ezredestől, a Repülésirányító Főközpont katonai légi forgalmi szolgálatának parancsnokhelyettesétől megtudtuk: a honvédségi repülőtereknek korlátozott műszaki lehetőségeik vannak a polgári gépek műszeres leszállításához, mert a katonai berendezések a polgáriaktól eltérő szabvány szerint működnek. Ez nem azt jelenti, hogy ne tudnák gond nélkül lehozni a gépeket. A polgári légi közlekedést szabályozó egyezmények és előírások rendkívül szigorúak a bonyolult időjárási körülmények között történő repülésekre. Alapvetően a gép és a kapitány szakszolgálati engedélyétől függ minden. Az állam- és kormányfők gépei és azok személyzete azonban a legmegbízhatóbbak, így az EBEÉ-re sem tanulópilóták jönnek. A hazai repülésirányítási szakemberek a Népszavának elmondták, hogy a számba jöhető géptípusok - Boeing-737, 747, 767, DC-9, Airbus, TU-154, 134, C-130 - már mind alkalmasak a legszigorúbb időjárási minimum repülésére. Rendelkeznek az úgynevezett Instrumental Landing System (ILS) berendezéssel, ami még szinte a fedélzeti személyzetet is feleslegessé teszi. A ferihegyi repülőtér műszerezettsége ezt tovább erősíti, s ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a földi műszeres és emberi irányítás még akkor is le tudja szállítani a gépet, ha a pilóták semmit sem látnak. Az esetleges köd nem érné váratlanul az EBEÉ-csúcsra érkező gépek pilótáit. Minden felszállás előtt valamennyi pilóta részletes meteorológiai jelentést kap az indulási ponttól az érkezésig, a teljes útvonalra. Ekkor értesül arról is, hogy bármilyen rendkívüli esemény - akár köd - miatt milyen tartalékrepülőterek jöhetnek számításba. Az ország légihatárának átlépésekor a távolkörzeti irányítók már pontos adatokat adhatnak, majd a leszállási fázis kezdetekor a közelkörzeti irányítók - ők már Ferihegyen ülnek - még részletesebb információkkal látják el. A leszállási fázis utolsó 750 méterén vagy direkt, vagy iskolakörös leszálláshoz kell felkészülni, a repülőtéri torony irányítása mellett. Ez a legkritikusabb szakasz, hiszen a gép sebessége még nagy, miközben erősen süllyed. A pilóta az utolsó 30-80 méteren ér a „végső döntési ponthoz”. Ekkor még választhatja az átstartolást, a másik repülőtér megközelítését. A legkorszerűbb gépek és a ferihegyi műszerek együttműködésével „vakon” is érkezhet a betonra a gép, a berendezések a leszállópálya tengelyén tartják a repülőt, s még a betonon szükséges fékutat is kiszámítják. Innen azonban csak ember vezetheti be a fogadóépülethez.