Népszava, 1995. június (123. évfolyam, 127–151. sz.)
1995-06-01 / 127. szám
2 1995. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Csökkentik a hadsereg létszámát A következő három évben évente mintegy tíz-tízezer fővel tervezik csökkenteni a hadsereg létszámát, ha ezt a kormány és parlament jóváhagyja. Keleti György honvédelmi miniszer elmondta, hogy 1998-ra 65 ezer fősre akarják csökkenteni a hadsereget. A pénzhiány miatt kell ilyen ütemben végezni a létszámcsökkentést. Egyházi vezetők a miniszterelnöknél A négy történelmi egyház vezető személyiségeivel találkozott szerdán az Országházban Horn Gyula miniszterelnök. A katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó felekezet által kezdeményezett megbeszélés után Horn Gyula elmondta: az egyházak szeptember 30-ig eldöntik, mely ingatlanokat kérik vissza természetben abból a mintegy négy és fél ezerből, amely a törvény szerint jár nekik. A jövő évben is fenntartják az egyházak jelenleg érvényes költségvetési finanszírozási rendszerét. A felekezetek igénylik, hogy a kormány magasabb szinten foglalkozzon az egyházi ügyekkel, például nevezzen ki illetékes politikai államtitkárt, jelenleg ugyanis a művelődési minisztérium egyik főosztályához tartoznak e kérdések. Szemétszállítás pünkösdkor A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat a pünkösdi ünnepek miatt június 5-én, hétfőn csak az egyébként is a hét első napján esedékes lakótelepekről, valamint a hetenként egyszer, ugyancsak hétfőn esedékes területekről gyűjti össze és szállítja el a háztartási hulladékot. Diákbusz és kamion karambolja Szigetváron Nyolc felnőtt és hat gyermek sérülését okozta szerdán délelőtt egy kisdiákokat szállító autóbusz és egy kamion karambolja Szigetvár határában. A kanizsai negyedikeseket szállító Ikarus város keleti kijáratánál Pécs felé, a hatos útra balra kanyarodva vélhetőleg nem adott elsőbbséget a Pécs felől érkező kamionnak. A tizennégy sérült közül hárman szenvedtek súlyos sérülést, a szigetvári kórházban ápoltak állapota kielégítő. Rövidebb ügyfélfogadás A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár társadalombiztosítási igazolványokat érvényesítő irodája (mely a VI. kerület, Damjanich utca 48. alatt található) a felhalmozódott adatfeldolgozási munkák miatt napi egy órával szűkíteni kényszerül ügyfélfogadási idejét. A változtatás június 5-től szeptember 1-jéig tart. Hétfőn, kedden és csütörtökön 8-15 óráig, szerdán 8-18 óráig, pénteken 8-12 óráig lesz félfogadás. Az 1995/96-os tanév rendje A jövő tanév szeptember 4-én, hétfőn kezdődik, és 1996. június 14-ig tart. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap december 21., január 3-án kell folytatni a tanulást. A tavaszi szünet április 19-ig tart. Ezentúl bármelyik közép- és szakiskola szervezhet előzetes felvételit. Minden nyolcadikos három helyre jelentkezhet. A továbbtanulási lapot február 15-ig kell eljuttatni az első helyre. Nem terjeszthető a „Gyilkosságok belső parancsra” A Legfőbb Ügyészség a sajtótörvény rendelkezése alapján azonnali hatállyal felfüggesztette Peremiczky Attila „Gyilkosságok belső parancsra” című könyvének nyilvános közlését, és indítványozta a Fővárosi Bíróságnak a könyv nyilvános közlésének megtiltását. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást folytat több személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt Balogh Lajos és társai, százhalombattai lakosok ellen. A könyv az áldozatok hozzátartozóinak hozzájárulása nélkül ismerteti, hogy a gyanúsítottak miként oltották ki az áldozatok életét, kegyeleti jogot sértő módon ábrázolja személyiségüket. ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Felelős szerkesztő: PALLAGI FERENC Főszerkesztő-helyettes: PUSKÁS CSABA Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Lapszerkesztő: TÓTH JENŐ, TRIZNA ISTVÁN Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), H. BÍRÓ LÁSZLÓ (belföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), LAKATOS MÁRIA (gazdaság) SZÉKELY ANNA (kultúra) TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó), Rovatszerkesztő: KOVÁCS ILDIKÓ (levelezés), SZIGETI PIROSKA (szolgáltatás) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Kiadó: FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Népszava Rt. Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Szerkesztőség és kiadó: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1539 Budapest, Pf. 785 Telefon: 202-7788, 202-2988, telefax: 202-7798 Hirdetés: telefon: 202-7788, 202-2988 telefax: 202-2988/71,212-4023 Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és a regionális részvénytársaságok valamint az alternatív terjesztők Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodánál (Hellr) 1990 Budapest XIII., Lehel utca 10/A. közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Hellr 219-98636-02102799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 559 Ft, negyedévre 1677 Ft, fél évre 3354 Ft, egy évre 6708 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: KARKUS GÁBOR Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 816 A kormány visszavonta saját törvényjavaslatát Kutrucz Katalin azzal vádolta a Belügyminisztériumot, hogy mindent titkosítani akar Visszavonta a kormány a saját előterjesztését a Társadalombiztosítási Alapok költségvetési tervezetének parlamenti általános vitája előtt, így a honatyák az önkormányzatok által benyújtottak alapján dönthetnek az alapok költségvetésének főösszegeiről. A kormány a maga álláspontját a kormánypártok képviselőinek módosító indítványaival érvényesítené. Az Országgyűlés tegnap délután megkezdte a titokvédelemről szóló törvényjavaslat vitáját. Danó Anna NÉPSZAVA Az Országgyűlés szerdán reggel megkezdte a Társadalombiztosítási Alapok költségvetéséről szóló törvénytervezet általános vitáját. Bár a honatyák elé mindkét alapról (egészség- és nyugdíjbiztosító) két költségvetési tervezet - külön a kormányé, külön az önkormányzatoké - került, a kabinet előterjesztését Szabó György népjóléti miniszter expozéjában visszavonta. A miniszter bejelentette, hogy az alapok továbbra is bejárhatnak a költségvetés forgóalapszámlájára a nagy összegű kifizetések - például nyugdíjfizetés - idejére. Sándor István, az Állami Számvevőszék alelnöke kevesellte az egészségügyben zajló reformokhoz szükséges pénzeket, és felhívta a képviselők figyelmét a társadalombiztosítás magas működési költségeire. Juhász Pál (SZDSZ) a költségvetési bizottság nevében szintén ezt a költségtételt kifogásolta. Pusztai Erzsébet (MDF) kisebbségi véleményként hangsúlyozta: a kormány ugyan visszavonta a saját tervezetét, de a saját akarata ettől még érvényesült. A költségvetés főszámait meghatározó döntéseit a kormány - például a járulékemelést, a huszonöt napos betegszabadságot, a térítési díjas fogászati ellátást - a Bokros-csomaggal keresztülerőszakolta a parlamenten. Szolnoki Andrea viszont a szabad demokrata frakció nevében kifogásolta, hogy a tb-önkormányzatok költségvetésében nem jelennek meg a kedden elfogadott Bokros-csomag következményei, ahogyan a kormány eddig hangoztatott törekvései sem. Kis Gyula József (MDF) szerint az utóbbi időben megkezdődött a társadalombiztosítás leépítése. A magyar politikai állapotokat „államliberalizmusnak” nevezte, melyben a tőke és a piac szabad, csak az állampolgárok kényszerülnek alattvalói létbe. Az Alkotmánybíróság döntése alapján 1995. június 30-án hatályát veszti a titokvédelemről szóló 1987-es törvényerejű rendelet, addigra az új jogszabályt mindenképpen meg kell hozni - mondta expozéjában Kuncze Gábor belügyminiszter. A javaslat pontosan meghatározza az államtitok fogalmát, a titkosítható adatok körét, ezzel megfordítja a korábbi felfogást, amely szerint a köziratok titkossága volt a főszabály és nyilvánossága a kivétel. Enyhébb, mint a korábbi szabályozás, ugyanis szűkébbre vonja a titkosítható adatok körét, és jogorvoslati lehetőséget biztosít minden határozattal szemben. Ugyanakkor szigorúbb: nem teszi lehetővé, hogy államigazgatási vezetők illetéktelenül betekinthessenek titkosnak minősített iratokba. A miniszter elismerte, hogy a 166 titokkört felsoroló lista a javaslat legsebezhetőbb pontja, de felhívta az ellenzék figyelmét arra, hogy nyitott minden módosító javaslatra. Az SZDSZ többé nem mondhatja magáról, hogy liberális párt, ugyanis a vezetése alatt álló tárca mindent titkosítani akar - jelentette ki az MDF vezérszónoka, Kutrucz Katalin a törvény vitájában. Az ellenzéki szónok rámutatott a javaslat legvitathatóbb pontjaira. Az titokköröket tartalmazó melléklet szerint például államtitokká minősíthetők a kormányülések döntés-előkészítése, ülésének szervezése és a testület működése során keletkező adatok, s minősítésük 80 évig nem vizsgálható felül. A többi adat minősítését 3 évenként felül kell vizsgálni, a javaslat tehát alkotmányellenes jogokat biztosít a kormány számára, ezért ha e pontjai változatlanok maradnak, az MDF az Alkotmánybírósághoz fordul. A délután folyamán folytatódott és lezárult a büntetőeljárásról és a polgári perrendtartásról szóló törvény részletes vitája. Gönczhöz fordultak a honor-tb ügyében (Folytatás az 1. oldalról) A parlament által kedden elfogadott törvénynek ezt a részét - amely a honoráriumokat, a szerzői jogdíjakat és az előadói díjakat tb-járulék-kötelessé teszi - a képviselők is ellentmondásosnak ítélték. Arra a módosító javaslatra, amely a honoráriumok társadalombiztosítási járulékát kivette volna a csomagból, 159 képviselő szavazott, 70 kormánypárti képviselő pedig tartózkodott a szavazástól. A törvénytervezetnek ezt a részét mindössze 117 képviselő szavazta meg, tehát ha a Pénzügyminisztérium nem egy törvénycsomag részeként, hanem önálló törvényjavaslatként vitte volna a parlament elé, akkor az nagy többséggel elbukik. A magyar kultúra és szellemi élet érdekvédelmi szervezetei az Országgyűlés Kulturális Bizottságával összhangban az elmúlt hetekben állásfoglalásaikban hangsúlyozták az a mérhetetlen kárt, amit a törvénynek ez a része a kultúra műhelyeinek okoz. Ezeknek a nyomós érveknek a hatására döntött sok képviselő úgy, hogy nem tartván magát a frakciófegyelemhez, ebben a kérdésben a saját lelkiismerete szerint szavaz. „Most, amikor a törvény egészének elfogadásával a parlament igent mondott a stabilizációs csomagra, mi, a magyar kultúra és szellemi élet szervezetei arra kérjük Elnök Urat, hogy az alkotmány 26. paragrafusa 4. bekezdésében foglalt hatáskörében alkotmányellenesség előzetes vizsgálatát kérje sürgősséggel az Alkotmánybíróságtól” - zárják levelüket a kérelmezők. A tiltakozók álláspontja szerint a törvénymódosítás ellentétes az alkotmánynyal, mert a 44 százalékos járulék megfizetése ellenére sem nyernek jogosultságot semmiféle társadalombiztosítási ellenszolgáltatásra. Erre az ellátásra csak akkor lesznek jogosultak, ha külön szerződést kötnek a tb-vel, és jövedelmük után 54 százalékos biztosítási díjat és nyugdíjjárulékot fizetnek. A tiltakozók szerint ez azt jelenti, hogy jövedelmük után összesen 98 százalékot kell fizetni. Álláspontjuk szerint ez azért ellentétes az alkotmánnyal, mert a kétszeresen is díjat fizetők súlyosan hátrányos helyzetbe kerülnek azokkal szemben, akik 54 százalékos társadalombiztosítási díj ellenében jutnak a tb szolgáltatásaihoz. Másrészt - szól az érdekképviseletek indoklása - a szociális biztonsághoz való jogot sérti a törvény, mert a társadalombiztosítási törvény alapelvként kimondja, hogy a társadalombiztosítási ellátáshoz való jog a munkavégzéshez és a járulékfizetéshez kapcsolódó jogviszony. Kis Daisy, a köztársasági elnök alkotmányjogi tanácsadója lapunknak elmondta: a köztársasági elnöknek, amennyiben aggályai támadnak egy törvénynyel kapcsolatban, jogában áll, hogy visszaküldje azt az Országgyűlésnek megfontolásra vagy véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. Az alkotmánybíráknak ebben az esetben sürgősen kell tárgyalnia a kifogásokat, mivel az alkotmány erre kötelezi őket. Az alkotmányossági vizsgálatot követelő szervezetek: Magyar Fotóriporterek Kamarája, Magyar Színészkamara, Magyar Színházművészeti Szövetség, Független Rádiós Szakszervezet, Művészeti Szakszervezetek Szövetsége és tagszervezetei - Artistaművészek Szakszervezete, Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, Írók Szakszervezete, Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete, Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, Színházi Dolgozók Szakszervezete, Sajtó Szakszervezet, Magyar Lapkiadók Egyesülete, Magyar Film- és TV-művészek Szövetsége, Táncművészeti Kamara, Magyar Írószövetség, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, Könyvszakma Dolgozóinak Szakszervezete, Magyar Zenei Tanács, Magyar Zeneszerzők Egyesülete, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, Mozgóképszakmai Munkavállalói Egyesülés, Nyelviskolák Kamarája. Pontokra fizetnék a nyugdíjat (Folytatás az 1. oldalról) A járulékfizetés kötelező lenne a bérből és fizetésből élőkre. Összege a mindenkori minimálbértől az átlagkereset 2,5-3-szorosáig terjedne. Az alsó határnál alacsonyabb járulékot csak részmunkaidős foglalkoztatott után lehetne fizetni, de ezért csak részleges jogszerző idő járna. A többszörös jogviszony utáni fizetést külön rendben szabályoznák. Az önkéntes biztosítópénztárak elsősorban a biztosítási plafon fölötti jövedelemmel rendelkezőket célozhatnák meg. Az állásfoglalás készítői szerint megfontolandó, hogy az egyéni vagy családi vállalkozások maguk választhassák meg, hogy milyen jövedelemszint után fizetnek járulékot. A szolgálati időbe beszámító, de munkajövedelem nélküli idő után a biztosítási minimumnak megfelelő öszszeg után kapnának ellátást, az ennek megfelelő járulék befizetése a központi költségvetést terhelné. A kötelező biztosításhoz önkéntesen is csatlakozni lehetne. A tervezet készítői felvetik, hogy a munkavállaló és a munkáltató mellett az állam is szerepet vállalna a terhekből. Ezzel párhuzamosan viszont megfontolandónak tartják a nyugdíj adókötelezettségének bevezetését. Nincs tétje a vitának Szinte tét nélküli a Társadalombiztosítási Alapok költségvetési tervezetének parlamenti tárgyalása - állítja Sándor László, az Egészségbiztosítási önkormányzat elnöke. Az Országgyűlés döntésén csak annyi múlik, hogy az év első, vagy második felében lehet-e a több mint ezermilliárd forinttal gazdálkodó alapoknak 1995. évi költségvetése. Danó Anna NÉPSZAVA Tét nélküli a társadalombiztosítási alapok költségvetésének parlamenti vitája - felelte Sándor László a Népszava kérdésére. A költségvetési törvénytervezethez kapcsolódó lényeges döntések ugyanis - a Bokros-csomagban - már megszülettek, így a jövőben fizetni kell 18 és 62 év között a fogorvosi ellátásért, csak a betegség huszonötödik napjától illeti meg a biztosítottakat táppénz. Sávos minimum tb-járulékot kell fizetni a munkaadóknak, mely középfokú végzettségű munkavállaló után a minimálbér 1,25-szorosa, felsőfokú végzettségű munkavállaló után a minimálbér 1,5-szerese. (Ezt az öszszeget akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló munkadíja nem éri el a minimálbér összegét.) Negyvennégy százalékos járulék terheli a szerző jogdíjakat és a honoráriumot. Nem kell nyugdíj- és egészségbiztosítási díjat fizetni a végkielégítés, természetbeni juttatás, az étkezési hozzájárulás, a ruházati költségtérítés, tárgyjutalom, az üdüléshez adott hozzájárulás és a munkáltató által kötött biztosítás díja után. Negyvennégy százalékra emelkedett a vállalkozók és a kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozások tagjai által fizetendő baleseti járulék. Az önkormányzat elnöke megalapozatlannak ítélte Bokros Lajos minapi bejelentését, miszerint a jövő év elejétől csökkenthető a társadalombiztosítási járulékok mértéke. Sándor László szerint ezt csak további radikális ellátáscsökkentés árán lehetne megvalósítani. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a világ más országaiban járulékkulcs-csökkentést a reálbérek emelkedésekor szoktak végrehajtani, akkor is csak úgy, ha az adott gazdasági körülmények között nem érinti a társadalombiztosítási alapok abszolút bevételét. A biztosító elnöke Bokros Lajost bírálva elmondta, hogy szívesen vennék, ha a pénzügyminiszter a jövőben ugyanolyan figyelmet szentelne a makroszintű gazdasági egyensúly megteremtésének, mint amit a nyugdíj- és egészségbiztosítóra az utóbbi időben fordít. Annál is inkább, mert az előbbiek a miniszter kompetenciájába tartoznak, de az utóbbiaknak van saját önkormányzatuk, ezek dolga az esedékes reformok előkészítése. Fejlesztés nemcsak válságövezetekben NÉPSZAVA-információ Nemcsak a válságövezetek fejlesztését segíti majd elő a készülő területfejlesztési törvény, hanem módot nyújt az erőforrások hatékonyabb kezelésével a dinamikusan fejlődő területek menedzselésére is - jelentette ki szerdán Lamperth Mónika, az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetője. Elmondta: a kormány várhatóan a jövő héten tárgyalja meg az előterjesztést, s őszre már a parlament is elfogadhatja a törvényt. Ezt követően állnak majd fel a regionális, megyei és kistérségi területfejlesztő tanácsok, illetve az országos területfejlesztési tanács - közölte Baráth Etele, a párt területfelesztési szakBaráth Békési Joe fotógrafikája értője. Kérdésünkre elmondta: a tanácsok konszenzussal döntenek a térségben tervezett fejlesztésekről. Baráth leszögezte: a tanácsok felállítása nem jelenti azt, hogy az önkormányzatoktól elvonnák a jelenleg általuk megpályázható címzett és céltámogatási alapokat. Több település egy-egy beruházásra „kistérségi” társulást hozhatna létre, s az elnyert pénzt összeadva a megyei fejlesztési tanácstól további összegeket kapnak a helyi infrastrukturális beruházásokhoz. A költségvetésben 100 millió forintot különítettek el a területfejlesztés szervezetrendszerének kialakítására. A tanács elképzeléseit „ügynökségek” vagy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei irodái közvetítik majd az érdekelteknek.