Népszava, 1995. június (123. évfolyam, 127–151. sz.)

1995-06-01 / 127. szám

2 1995. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Csökkentik a hadsereg létszámát A következő három évben évente mintegy tíz-tízezer fővel tervezik csökkenteni a hadsereg létszámát, ha ezt a kormány és parlament jóváhagyja. Keleti György honvédelmi miniszer elmondta, hogy 1998-ra 65 ezer fősre akarják csökkenteni a hadsereget. A pénzhiány miatt kell ilyen ütemben végezni a létszámcsökkentést. Egyházi vezetők a miniszterelnöknél A négy történelmi egyház vezető személyiségeivel ta­lálkozott szerdán az Országházban Horn Gyula mi­niszterelnök. A katolikus, a református, az evangéli­kus és a zsidó felekezet által kezdeményezett megbe­szélés után Horn Gyula elmondta: az egyházak szep­tember 30-ig eldöntik, mely ingatlanokat kérik vissza természetben abból a mintegy négy és fél ezerből, amely a törvény szerint jár nekik. A jövő évben is fenn­tartják az egyházak jelenleg érvényes költségvetési finanszírozási rendszerét. A felekezetek igénylik, hogy a kormány magasabb szinten foglalkozzon az egyházi ügyekkel, például nevezzen ki illetékes politikai állam­titkárt, jelenleg ugyanis a művelődési minisztérium egyik főosztályához tartoznak e kérdések. Szemétszállítás pünkösdkor A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat a pünkösdi ünnepek miatt június 5-én, hétfőn csak az egyébként is a hét első napján esedékes lakótelepekről, valamint a hetenként egyszer, ugyancsak hétfőn esedékes terüle­tekről gyűjti össze és szállítja el a háztartási hulladékot. Diákbusz és kamion karambolja Szigetváron Nyolc felnőtt és hat gyermek sérülését okozta szerdán délelőtt egy kisdiákokat szállító autóbusz és egy kamion karambolja Szigetvár határában. A kanizsai negyedi­keseket szállító Ikarus város keleti kijáratánál Pécs felé, a hatos útra balra kanyarodva vélhetőleg nem adott elsőbbséget a Pécs felől érkező kamionnak. A ti­zennégy sérült közül hárman szenvedtek súlyos sérü­lést, a szigetvári kórházban ápoltak állapota kielégítő. Rövidebb ügyfélfogadás A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár társadalombiztosítási igazolványokat érvényesítő iro­dája (mely a VI. kerület, Damjanich utca 48. alatt talál­ható) a felhalmozódott adatfeldolgozási munkák miatt napi egy órával szűkíteni kényszerül ügyfélfogadási idejét. A változtatás június 5-től szeptember 1-jéig tart. Hétfőn, kedden és csütörtökön 8-15 óráig, szerdán 8-18 óráig, pénteken 8-12 óráig lesz félfogadás. Az 1995/96-os tanév rendje A jövő tanév szeptember 4-én, hétfőn kezdődik, és 1996. június 14-ig tart. A téli szünet előtti utolsó taní­tási nap december 21., január 3-án kell folytatni a ta­nulást. A tavaszi szünet április 1­9-ig tart. Ezentúl bármelyik közép- és szakiskola szervezhet előzetes felvételit. Minden nyolcadikos három helyre jelent­kezhet. A továbbtanulási lapot február 15-ig kell el­juttatni az első helyre. Nem terjeszthető a „Gyilkosságok belső parancsra” A Legfőbb Ügyészség a sajtótörvény rendelkezése alapján azonnali hatállyal felfüggesztette Peremiczky Attila „Gyilkosságok belső parancsra” című könyvének nyilvános közlését, és indítványozta a Fővárosi Bíró­ságnak a könyv nyilvános közlésének megtiltását. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást foly­tat több személy sérelmére elkövetett emberölés bűn­tettének alapos gyanúja miatt Balogh Lajos és társai, százhalombattai lakosok ellen. A könyv az áldozatok hozzátartozóinak hozzájárulása nélkül ismerteti, hogy a gyanúsítottak miként oltották ki az áldozatok életét, kegyeleti jogot sértő módon ábrázolja személyiségüket. ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Felelős szerkesztő: PALLAGI FERENC Főszerkesztő-helyettes: PUSKÁS CSABA Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Lapszerkesztő: TÓTH JENŐ, TRIZNA ISTVÁN Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), H. BÍRÓ LÁSZLÓ (belföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), LAKATOS MÁRIA (gazdaság) SZÉKELY ANNA (kultúra) TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó), Rovatszerkesztő: KOVÁCS ILDIKÓ (levelezés), SZIGETI PIROSKA (szolgáltatás) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Kiadó: FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Népszava Rt.­­ Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Szerkesztőség és kiadó: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1539 Budapest, Pf. 785 Telefon: 202-7788, 202-2988, telefax: 202-7798 Hirdetés: telefon: 202-7788, 202-2988 telefax: 202-2988/71,212-4023 Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és a regionális részvénytársaságok valamint az alternatív terjesztők Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodánál (Hellr) 1990 Budapest XIII., Lehel utca 10/A. közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Hellr 219-98636-02102799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 559 Ft, negyedévre 1677 Ft, fél évre 3354 Ft, egy évre 6708 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: KARKUS GÁBOR Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 816 A kormány visszavonta saját törvényjavaslatát Kutrucz Katalin azzal vádolta a Belügyminisztériumot, hogy mindent titkosítani akar Visszavonta a kormány a saját előterjesztését a Társadalom­­biztosítási Alapok költségvetési tervezetének parlamenti ál­talános vitája előtt, így a honatyák az önkormányzatok által benyújtottak alapján dönthetnek az alapok költségvetésének főösszegeiről. A kormány a maga álláspontját a kormánypár­tok képviselőinek módosító indítványaival érvényesítené. Az Országgyűlés tegnap délután megkezdte a titokvédelemről szóló törvényjavaslat vitáját. Danó Anna NÉPSZAVA Az Országgyűlés szerdán reggel megkezdte a Társadalombiztosí­tási Alapok költségvetéséről szóló törvénytervezet általános vitáját. Bár a honatyák elé mindkét alapról (egészség- és nyugdíjbiztosító) két költségvetési tervezet - külön a kormányé, külön az önkormány­zatoké - került, a kabinet előter­jesztését Szabó György népjóléti miniszter expozéjában visszavonta. A miniszter bejelentette, hogy az alapok továbbra is bejárhatnak a költségvetés forgóalapszámlájára a nagy összegű kifizetések - például nyugdíjfizetés - idejére. Sándor István, az Állami Szám­vevőszék alelnöke kevesellte az egészségügyben zajló reformok­hoz szükséges pénzeket, és felhívta a képviselők figyelmét a társada­lombiztosítás magas működési költ­ségeire. Juhász Pál (SZDSZ) a költ­ségvetési bizottság nevében szintén ezt a költségtételt kifogásolta. Pusztai Erzsébet (MDF) kisebb­ségi véleményként hangsúlyozta: a kormány ugyan visszavonta a sa­ját tervezetét, de a saját akarata ettől még érvényesült. A költség­­vetés főszámait meghatározó dön­téseit a kormány - például a járu­lékemelést, a huszonöt napos be­tegszabadságot, a térítési díjas fogászati ellátást - a Bokros-cso­maggal keresztülerőszakolta a par­lamenten. Szolnoki Andrea viszont a sza­bad demokrata frakció nevében ki­fogásolta, hogy a tb-önkormány­­zatok költségvetésében nem jelen­nek meg a kedden elfogadott Bok­ros-csomag következményei, aho­gyan a kormány eddig hangozta­tott törekvései sem. Kis Gyula Jó­zsef (MDF) szerint az utóbbi idő­ben megkezdődött a társadalom­­biztosítás leépítése. A magyar po­litikai állapotokat „államliberaliz­musnak” nevezte, melyben a tőke és a piac szabad, csak az állam­polgárok kényszerülnek alattvalói létbe. Az Alkotmánybíróság döntése alapján 1995. június 30-án hatá­lyát veszti a titokvédelemről szó­ló 1987-es törvényerejű rendelet, addigra az új jogszabályt minden­képpen meg kell hozni - mondta expozéjában Kuncze Gábor bel­ügyminiszter. A javaslat pontosan meghatározza az államtitok fogal­mát, a titkosítható adatok körét, ezzel megfordítja a korábbi fel­fogást, amely szerint a köziratok titkossága volt a főszabály és nyil­vánossága a kivétel. Enyhébb, mint a korábbi szabályozás, ugyanis szű­kébbre vonja a titkosítható ada­tok körét, és jogorvoslati lehető­séget biztosít minden határozat­tal szemben. Ugyanakkor szigorúbb: nem teszi lehetővé, hogy államigazgatási ve­zetők illetéktelenül betekinthes­senek titkosnak minősített ira­tokba. A miniszter elismerte, hogy a 166 titokkört felsoroló lista a ja­vaslat legsebezhetőbb pontja, de felhívta az ellenzék figyelmét arra, hogy nyitott minden módosító ja­vaslatra. Az SZDSZ többé nem mond­hatja magáról, hogy liberális párt, ugyanis a vezetése alatt álló tár­ca mindent titkosítani akar - je­lentette ki az MDF vezérszónoka, Kutrucz Katalin a törvény vitá­jában. Az ellenzéki szónok rámuta­tott a javaslat legvitathatóbb pont­jaira. Az titokköröket tartalmazó melléklet szerint például állam­titokká minősíthetők a kormány­ülések döntés-előkészítése, ülésé­nek szervezése és a testület mű­ködése során keletkező adatok, s minősítésük 80 évig nem vizsgál­ható felül. A többi adat minősíté­sét 3 évenként felül kell vizsgálni, a javaslat tehát alkotmányellenes jogokat biztosít a kormány szá­mára, ezért ha e pontjai változat­lanok maradnak, az MDF az Al­kotmánybírósághoz fordul. A délután folyamán folytatódott és lezárult a büntetőeljárásról és a polgári perrendtartásról szóló tör­vény részletes vitája. Gönczhöz fordultak a honor-tb ügyében (Folytatás az 1. oldalról) A parlament által kedden elfogadott törvénynek ezt a részét - amely a honorá­riumokat, a szerzői jogdí­jakat és az előadói díjakat tb-járulék-kötelessé teszi - a képviselők is ellentmon­dásosnak ítélték. Arra a módosító javaslatra, amely a honoráriumok társada­lombiztosítási járulékát ki­vette volna a csomagból, 159 képviselő szavazott, 70 kormánypárti képviselő pedig tartózkodott a sza­vazástól. A törvényterve­zetnek ezt a részét mind­össze 117 képviselő sza­vazta meg, tehát ha a Pénz­ügyminisztérium nem egy törvénycsomag részeként, hanem önálló törvényjavas­latként vitte volna a par­lament elé, akkor az nagy többséggel elbukik. A magyar kultúra és szel­lemi élet érdekvédelmi szer­vezetei az Országgyűlés Kulturális Bizottságával összhangban az elmúlt he­tekben állásfoglalásaikban hangsúlyozták az a mérhe­tetlen kárt, amit a törvény­nek ez a része a kultúra műhelyeinek okoz. Ezek­nek a nyomós érveknek a hatására döntött sok kép­viselő úgy, hogy nem tart­ván magát a frakciófegye­lemhez, ebben a kérdésben a saját lelkiismerete sze­rint szavaz. „Most, amikor a törvény egészének elfogadásával a parlament igent mondott a stabilizációs csomagra, mi, a magyar kultúra és szel­lemi élet szervezetei arra kérjük Elnök Urat, hogy az alkotmány 26. paragra­fusa 4. bekezdésében fog­lalt hatáskörében alkot­mányellenesség előzetes vizsgálatát kérje sürgős­séggel az Alkotmánybíró­ságtól” - zárják levelüket a kérelmezők. A tiltakozók álláspontja szerint a törvénymódosítás ellentétes az alkotmány­nyal, mert a 44 százalékos járulék megfizetése ellené­re sem nyernek jogosult­ságot semmiféle társada­lombiztosítási ellenszolgál­tatásra. Erre az ellátásra csak akkor lesznek jogo­sultak, ha külön szerző­dést kötnek a tb-vel, és jövedelmük után 54 szá­zalékos biztosítási díjat és nyugdíjjárulékot fizetnek. A tiltakozók szerint ez azt jelenti, hogy jövedel­mük után összesen 98 szá­zalékot kell fizetni. Állás­pontjuk szerint ez azért ellentétes az alkotmánnyal, mert a kétszeresen is díjat fizetők súlyosan hátrá­nyos helyzetbe kerülnek azokkal szemben, akik 54 százalékos társadalom­­biztosítási díj ellenében jutnak a tb szolgáltatásai­hoz. Másrészt - szól az ér­dekképviseletek indoklá­sa - a szociális biztonság­hoz való jogot sérti a tör­vény, mert a társadalom­­biztosítási törvény alap­elvként kimondja, hogy a társadalombiztosítási el­látáshoz való jog a mun­kavégzéshez és a járulék­­fizetéshez kapcsolódó jogviszony. Kis Daisy, a köztársasági elnök alkotmányjogi ta­nácsadója lapunknak el­mondta: a köztársasági el­nöknek, amennyiben aggá­lyai támadnak egy törvény­nyel kapcsolatban, jogá­ban áll, hogy visszaküldje azt az Országgyűlésnek megfontolásra vagy véle­ményezésre az Alkotmány­­bíróságnak. Az alkotmány­­bíráknak ebben az eset­ben sürgősen kell tárgyal­nia a kifogásokat, mivel az alkotmány erre kötelezi őket. Az alkotmányossági vizsgálatot követelő szervezetek: Magyar Fotóriporterek Ka­marája, Magyar Színész­kamara, Magyar Színház­­művészeti Szövetség, Füg­getlen Rádiós Szakszerve­zet, Művészeti Szakszer­vezetek Szövetsége és tagszervezetei - Artista­művészek Szakszervezete, Filmművészek és Filmal­kalmazottak Szakszerve­zete, Írók Szakszervezete, Képzőművészek, Iparmű­vészek és Művészeti Dol­gozók Szakszervezete, Ma­gyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszer­vezete, Színházi Dolgozók Szakszervezete­­, Sajtó Szakszervezet, Magyar Lapkiadók Egyesülete, Ma­gyar Film- és TV-művé­­szek Szövetsége, Táncmű­vészeti Kamara, Magyar Írószövetség, Magyar Új­ságírók Országos Szövet­sége, Neumann János Szá­mítógép-tudományi Társa­ság, Könyvszakma Dolgo­zóinak Szakszervezete, Ma­gyar Zenei Tanács, Ma­gyar Zeneszerzők Egyesü­lete, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egye­sülése, Mozgóképszakmai Munkavállalói Egyesülés, Nyelviskolák Kamarája. Pontokra fizetnék a nyugdíjat (Folytatás az 1. oldalról) A járulékfizetés kötelező lenne a bérből és fizetésből élőkre. Összege a minden­kori minimálbértől az át­lagkereset 2,5-3-szorosáig terjedne. Az alsó határnál alacsonyabb járulékot csak részmunkaidős foglalkoz­tatott után lehetne fizetni, de ezért csak részleges jog­szerző idő járna. A többszö­rös jogviszony utáni fize­tést külön rendben szabá­lyoznák. Az önkéntes bizto­sítópénztárak elsősorban a biztosítási plafon fölötti jö­vedelemmel rendelkezőket célozhatnák meg. Az állásfoglalás készítői szerint megfontolandó, hogy az egyéni vagy csa­ládi vállalkozások maguk választhassák meg, hogy milyen jövedelemszint után fizetnek járulékot. A szol­gálati időbe beszámító, de munkajövedelem nélküli idő után a biztosítási mi­nimumnak megfelelő ösz­­szeg után kapnának ellá­tást, az ennek megfelelő já­rulék befizetése a központi költségvetést terhelné. A kö­telező biztosításhoz önkén­tesen is csatlakozni lehetne. A tervezet készítői felve­tik, hogy a munkavállaló és a munkáltató mellett az állam is szerepet vállalna a terhekből. Ezzel párhu­zamosan viszont megfon­tolandónak tartják a nyug­díj adókötelezettségének bevezetését. Nincs tétje a vitának Szinte tét nélküli a Társadalombiztosítási Alapok költségvetési tervezetének parlamenti tárgyalása - állítja Sándor László, az Egészségbiztosítási önkormányzat elnöke. Az Országgyűlés döntésén csak annyi múlik, hogy az év első, vagy második felében lehet-e a több mint ezermilliárd forinttal gazdálkodó alapoknak 1995. évi költségvetése. Danó Anna NÉPSZAVA Tét nélküli a társadalom­­biztosítási alapok költség­­vetésének parlamenti vi­tája - felelte Sándor László a Népszava kérdésére. A költségvetési törvényterve­zethez kapcsolódó lényeges döntések ugyanis - a Bok­ros-csomagban - már meg­születtek, így a jövőben fi­zetni kell 18 és 62 év között a fogorvosi ellátásért, csak a betegség huszonötödik napjától illeti meg a bizto­sítottakat táppénz. Sávos minimum­ tb-járulékot kell fizetni a munkaadóknak, mely középfokú végzett­ségű munkavállaló után a minimálbér 1,25-szorosa, felsőfokú végzettségű mun­kavállaló után a minimál­bér 1,5-szerese. (Ezt az ösz­­szeget akkor is meg kell fi­zetni, ha a munkavállaló munkadíja nem éri el a mi­nimálbér összegét.) Negy­vennégy százalékos járulék terheli a szerző jogdíjakat és a honoráriumot. Nem kell nyugdíj- és egészség­­biztosítási díjat fizetni a végkielégítés, természet­beni juttatás, az étkezési hozzájárulás, a ruházati költségtérítés, tárgyjuta­lom, az üdüléshez adott hozzájárulás és a munkál­tató által kötött biztosítás díja után. Negyvennégy szá­zalékra emelkedett a vál­lalkozók és a kiegészítő te­vékenységet végző társas vállalkozások tagjai által fi­zetendő baleseti járulék. Az önkormányzat elnöke megalapozatlannak ítélte Bokros Lajos minapi beje­lentését, miszerint a jövő év elejétől csökkenthető a tár­sadalombiztosítási járulé­kok mértéke. Sándor László szerint ezt csak további ra­dikális ellátáscsökkentés árán lehetne megvalósítani. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a világ más országai­ban járulékkulcs-csökken­tést a reálbérek emelkedé­sekor szoktak végrehajtani, akkor is csak úgy, ha az adott gazdasági körülmé­nyek között nem érinti a társadalombiztosítási ala­pok abszolút bevételét. A biztosító elnöke Bokros Lajost bírálva elmondta, hogy szívesen vennék, ha a pénzügyminiszter a jövő­ben ugyanolyan figyelmet szentelne a makroszintű gazdasági egyensúly meg­teremtésének, mint amit a nyugdíj- és egészségbizto­sítóra az utóbbi időben fordít. Annál is inkább, mert az előbbiek a mi­niszter kompetenciájába tartoznak, de az utóbbiak­nak van saját önkormány­zatuk, ezek dolga az esedé­kes reformok előkészítése. Fejlesztés nemcsak válságövezetekben NÉPSZAVA-információ Nemcsak a válságövezetek fejlesztését segíti majd elő a készülő területfejlesztési törvény, hanem módot nyújt az erőforrások hatékonyabb kezelésével a dinamikusan fejlődő területek menedzse­lésére is - jelentette ki szer­dán Lamperth Mónika, az MSZP parlamenti frakció­jának helyettes vezetője. Elmondta: a kormány vár­hatóan a jövő héten tár­gyalja meg az előterjesztést, s őszre már a parlament is elfogadhatja a törvényt. Ezt követően állnak majd fel a regionális, megyei és kistérségi területfejlesztő tanácsok, illetve az orszá­gos területfejlesztési ta­nács - közölte Baráth Etele, a párt területfelesztési szak­Baráth Békési Joe fotógrafikája értője. Kérdésünkre el­mondta: a tanácsok kon­szenzussal döntenek a tér­ségben tervezett fejleszté­sekről. Baráth leszögezte: a ta­nácsok felállítása nem je­lenti azt, hogy az önkor­mányzatoktól elvonnák a jelenleg általuk megpályáz­ható címzett és céltámo­gatási alapokat. Több tele­pülés egy-egy beruházásra „kistérségi” társulást hoz­hatna létre, s az elnyert pénzt összeadva a megyei fejlesztési tanácstól további összegeket kapnak a helyi infrastrukturális beruhá­zásokhoz. A költségvetésben 100 millió forintot különítet­tek el a területfejlesztés szervezetrendszerének ki­alakítására. A tanács el­képzeléseit „ügynökségek” vagy a Magyar Vállalkozás­­fejlesztési Alapítvány me­gyei irodái közvetítik majd az érdekelteknek.

Next