Népszava, 1995. november (123. évfolyam, 256–281. sz.)

1995-11-01 / 256. szám

OLDAL ÁRA: 29 FORINT Ellenzik a pedagógusok tömeges elbocsátását­ ­A szakszervezetek fenntartják korábbi béremelési igényüket A Közoktatási Érdekegyeztető Tanács (KÖÉT) egyhangúlag elfogadta a művelő­dési minisztérium által a következő évre készített finanszírozási tervezetet. A Pénz­ügyminisztérium által előkészített finan­szírozási tervezetet - mely 25 ezer pedagó­gus állását bizonytalaníthatta volna el - a­­ partnerek tárgyalási alapként sem voltak hajlandóak elfogadni. A pedagógus-szak­szervezetek fenntartják huszonöt száza­lékos béremelési követelésüket azzal, hogy ehhez a központi költségvetésnek kell több pénzt biztosítania. A közoktatási tör­vény módosításáig nem tárgyalnak a kö­telező óraszámok és csoportlétszámok eme­léséről, amely szintén elbocsátásokat ered­ményezhetne. A KÖÉT - amely a múlt héten alakult -, első ülésén elfogadta a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium által készített jövő évi közoktatás-finanszírozási tervezetet. (Folytatás a 2. oldalon) A Pénzügyminisztérium az óraszámok után fizetné a fejkvótát Zappé Gábor NÉPSZAVA Tapolcsányi Éva felvétele Üzenet az élőknek Az út menti keresztek mo­dern népszokása a hetvenes évek végétől terjedt el Ma­gyarországon. Ezek a me­­mentók a megmagyarázha­tatlan halál jelképei. Újabb keletű szokásnak tekinthető az egyre jobban terjedő hamvasztásos temetés is, az pedig régi-új szokás, hogy a hozzártartozók napokon keresztül sirathatják az el­hunytat. A temetésen és a halottak napján az emberek végiggondolják életük vi­szonylagosságát és értékeit. (Összeállítás a 8. oldalon) Dél-Tirol legyen a példa Tőkés László püspök megbékélési javaslata MTI-információ A román-magyar történel­mi megbékélés ügyében ha­marosan sorra kerülő po­litikai tárgyalásokon a ro­mán államfő által javasolt francia-német megbékélési modell helyett az olasz­osztrák, illetve a dél-tiroli mintát kell követni - indít­ványozta Tőkés püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyílt levelében Ion Iliescu román és Göncz Árpád ma­gyar államfőnek. Az október 31-i keltezésű levelet a nagyváradi püs­pök azon a keddi sajtótájé­koztatón ismertette, melyet a kezdeményezéséről szóló bejelentés végett hívott ösz­­sze Nagyváradon. A levél­ben, amelyet később eljut­tatott az RMDSZ elnöki hi­vatalához is, azzal indokol­ja javaslatát, hogy míg a francia-német viszony el­sősorban államközi rende­zést igényelt, addig a „ma­gyar-román kapcsolatok tétje inkább a romániai ma­gyar nemzetközösség hely­zetének a rendezése, úgy, ahogyan a dél-tiroli néme­tek esetében is volt”. , 123. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1995. NOVEMBER 1., SZERDA ALAPÍTVA 1873-BAN Orosz segítség a mohi erőmű felépítéséhez Meciar szlovák kormány­fő moszkvai tárgyalásain megállapodás jött létre a vitatott mohi atomerőmű befejezésében való orosz részvételről. Az aláírás után Viktor Csernomirgyin orosz mi­niszterelnök elmondta, hogy a megállapodás értel­mében Oroszország 70 mil­lió dollár értékű fűtőanyag­gal látja el az erőművet, s vállalta a létesítményben képződő nukleáris hulladék elhelyezését is. A főként Ausztria által ellenzett beruházásból az eredetileg felajánlkozó nyu­gati partnerek, köztük a fi­nanszírozásban közremű­ködő Európai Bank, kivo­nultak, mert Pozsony úgy döntött, hogy az olcsóbb, de a nyugatiak szerint a biztonságot nem kellően garantáló cseh-orosz aján­latot fogadja el. S Új tulajdonos, régi koncepció a Videotonnál Andrássy Antal NÉPSZAVA Már fél évvel ezelőtt a Ma­gyar Hitel Bank stratégiai koncepciójának ismertté válásakor tudott volt, hogy a Videoton Holdingból idő­vel kiszáll a bank, mivel meg akarja tisztítani port­folióját, így ebben nincs semmi meglepő - mondotta a hír kommentálásaként a Népszavának Lakatos Pé­ter, a székesfehérvári vál­lalat vezérigazgató-helyet­tese. Az MHB a részvé­nyek mintegy 70 százaléká­val rendelkezik. (Folytatás az 5. oldalon) Az Alkotmánybíróságban bízik a közvélemény Marián Béla írása a NÉPSZAVÁNAK Az emberek döntő többsége az életszínvonal csökkené­sének megállítását tekinti az elsődleges kormányzati feladatnak, míg a költség­­vetési hiány lefaragását nem érzik igazán fontos teendőnek, így nem meg­lepő, hogy a kormány gaz­dasági szigorító intézkedé­seit majdnem egységes el­utasítás kíséri. Ezzel a köz­hangulattal találkozott, hogy az Alkotmánybíróság ismét hatályon kívül he­lyezte a Bokros-csomag néhány elemét. A döntés hatására a pénzügymi­niszter bizalomindexe min­den eddiginél mélyebbre süllyedt, míg az Alkot­mánybíróságé öt ponttal emelkedett. (Folytatás a 4. oldalon) A kormány megítélése pártpreferencia szerint százfokú bizalom elégedettség MSZP SZDSZ KDNP Fidesz MDF FKgP A miniszterelnök nem akar változtatni kormányán A szlovák nyelvtörvénytől a magyar koalíciós viszályokig, a NATO-csatla­­kozástól Horn Gyula szabadidőprog­ramjáig sok mindenről szó esett azon a miniszterelnöki sajtótájékoztatón, amelyet hagyományteremtő céllal ren­­dezett meg a Magyar Újságírók Orszá­­gos Szövetsége, és amelyet tegnap este láthattak a Tv 2 nézői. A fórumon - amelyen az újságírók negyvenöt per­cen keresztül a legváltozatosabb kér­déseket tehették fel a kormányfőnek - hatvannyolc magyar és nyolc külföldi sajtóorgánum képviselői vettek részt. Pálffy Katalin :pszava A kormányban és az MSZP-frakcióban tapasz­talható feszültségekre uta­ló kérdések kapcsán a mi­niszterelnök közölte: a kor­mány egységes abban, hogy a közalkalmazotti réteg az, amelynek helyzetén sürgő­sen javítani kell. A közal­kalmazottak reáljövedelme az utóbbi öt évben ötven százalékkal csökkent, to­vábbi ellehetetlenülésüket meg kell akadályozni. A miniszterelnök lát esélyt arra, hogy a bérek kérdé­sében kompromisszum szü­lessen az érdekegyeztető tárgyalások nyomán. Horn természetesnek tart­ja, hogy a kényszerű nép­szerűtlen döntések feszült­séget okoznak a pártban, a frakcióban. A novemberi pártkongresszus mindenre választ ad - mondta. (Folytatás a 4. oldalon) Horn vizsgáltatja a hídépítést Horn Gyula kormányfő tegnapi sajtókonferen­ciáján közölte: azért nem ment el a Lágymá­nyosi híd megnyitására, mert ki akarja vizsgál­tatni, hogy „bizonyos, az építkezéssel kapcso­latos ügyek hogyan is zajlottak”. Úgy tudjuk, a miniszterelnök olyan információkat kapott, hogy a budai levezető utak nyomvonalának kiválasztását bonyo­lult kisajátítási ügyek előzték meg. Szeretné megtudni, ki áll ezek mögött. A fővárosi ön­­kormányzattól jelen­tést kértek a miniszter­­elnök részére, hogy mi­ért éppen ezt a nyomvo­nalat választották. Lénárt Attila, Tenczer Gábor "7 NÉPSZAVA _ 2 (ÉV)V. Horn Gyula miniszterelnök az előzetes terv ellenér nem ment el a Lágymányo­si híd hétfői megnyitójára. Tegnapi sajtóértekezletén ezt azzal indokolta, hogy bizonyos ügyeket ki akar vizsgáltatni. Lapunk a kormányfőhöz közel álló köröktől úgy értesült, Horn jelzéseket kapott ar­ról, hogy a budai lehajtó­nál a kisajátítások során esetleg spekulációk tör­ténhettek. Információink szerint a kormányfő lépé­sét bizonyos lakossági til­takozások is inspirálták. A Városházáról származó ér­tesüléseink szerint a Sze­­rémi út környékén lakók már több fórumon tilta­koztak a növekvő forga­lom ellen. Állítólag hason­ló értelmű petíciót juttat­tak el a múlt hét végén Horn Gyulához is, amely­ben megemlítik, ha a kor­mányfő részt vesz a meg­nyitón, akkor demonstrá­ciót szerveznek. A Szerémi úti lakók kép­viselője, Kollár Lajos vi­szont cáfolta, hogy a közel­múltban levelet írtak volna a kormányfőnek. Mint mondta, megtették ezt még 1994-ben, majd 1995 ja­nuárjában. Ezekben sem telekügyeket reklamáltak, hanem a forgalomnöveke­dés ellen tiltakoztak. Mint elmondta, csütörtökön Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke lakossági fórumot tartott a körzetben, amelyen csak a hídról volt szó. (Folytatás a 3. oldalon) Az eredetileg tervezett, a ténylegesen megépült és a még hátra­lévő útszakaszok Lesz-e hajósi platform? Bartha Szabó József NÉPSZAVA A­ hajósi találkozó és az azt követő plat­­formosodás elhibázott. Szándékával ellen­tétben rosszul felfogott, kiegyensúlyozó­­nak szánt politikájával nem az egységet erősítette, hanem a bomlási folyamatot segítette - jelentette ki Gellért Kis Gá­bor szocialista politikus. Ilyen gazdasági helyzetben teoretikus kérdést csinálni abból, hogy ki hol áll az MSZP-ben, nem vezethet máshová, mint a párt felosztásához - mondotta Gellért Kis. Az MSZP képviselője szerint Alföldi Al­bert és Jánosi György nem mérte fel, mi­lyen következménnyel járhat az a kijelen­tésük, hogy az MSZP frakciójában ők, il­letve a Hajósra menők képviselik a cent­rumot. Ezzel - tette hozzá - óhatatlanul kiszorítják a hozzájuk nem csatlakozókat a centrumból, arról nem is szólva, hogy a többi platformot, szellemi műhelyt (Bal­oldali Alternatív Platform, Társulás a szoc­­dem értékekért, Munkástagozat, Hívő­tagozat) helyét is „meghatározzák”. Az efféle, személyes ambícióktól is ve­zérelt centrummeghatározás, amelyhez mindenki másnak igazodnia kellene, ab­szurdum - jelentette ki Gellért Kis. Sze­rinte ez az „MDF-esedés” biztos jele. Ott is annyian jelentették ki és be magukról, hogy „ők a centrum”, mígnem a centrum teljesen elveszett. (Folytatás a 2. oldalon) ....Trezor Értékjegy pénzügyi biztonsággal párosul. A Kamatőrben mindenki megbízhat. Kereskedelmi Bank Rt. A Trezor Értékjegy magas kamatai és rendkívül rugalmas konstrukciója a Kereskedelmi Bank Rt. által szavatolt tökéletes A HIVATÁSOS TT­T

Next