Népszava, 1995. november (123. évfolyam, 256–281. sz.)

1995-11-01 / 256. szám

2 1995. NOVEMBER 1., SZERDA BELFÖLD RÖVIDEN Nincs megállapodás a vasútnál Továbbra sincs megállapodás a MÁV és a vasutas­szakszervezetek között. A keddi bértárgyaláson a munkáltató ígéretet tett: jövő év utolsó napjáig haj­landó meghosszabbítani a kollektív szerződés hatá­lyát. Hosszabbításra azonban csak akkor kerülhet sor, ha a munkáltatónak és a munkavállalóknak sikerül megegyezniük a végkielégítés, a 13. havi fizetés, a motivációs rendszer és a távolléti díj alkalmazásá­ban. Az egyeztetés jövő kedden folytatódik. Nagy Imre-emlékplaketteket adott át Göncz Göncz Árpád köztársasági elnök tizenkét jeles sze­mélyiségnek adta át a Nagy Imre-emlékplakettet a Parlamentben. Az elismerést azok kapták, akik mun­kásságukkal segítettek megőrizni az 1956-os ma­gyar forradalom örökségét. Kitüntették András Sán­dor írót, Timothy Garton Ash politológust, Ember Mária írót, Gáli Mária újságírót, Kasza Lászlót, az egykori Szabad Európa Rádió szerkesztőjét, Mészá­ros Márta filmrendezőt, Adam Michnik lengyel köz­írót, Murányi Gábor szerkesztőt, Nagy Csabát és Nagy Évát, az Irodalmi Újság Baráti Körének veze­tőit, Petri György költőt, Tibori Szabó Zoltán új­ságírót és Rónay György költőt posztumusz. Drasztikusan emelkedhet a gyógyszerek ára Átlagosan 35 százalékos, számos gyógyszer eseté­ben ennél jóval magasabb áremelésre számíthatunk jövőre, ha az egészségbiztosító 1995-ben csak 70 milliárd forintot fordíthat gyógyszerár-támogatás­ra. A legjelentősebb áremelés az alaplistás gyógy­szereknél lehet, amelyeket a krónikus betegek és az idősek használnak. Ezek idei áremelését a tervek szerint január 1-jétől a lakosságra hárítanák. A tűzoltók csatlakoznak a tiltakozáshoz A tűzoltók számára elfogadhatatlan, hogy az általuk kért 25 százalékos béremelés helyett jövőre csak 15 százalékosban részesüljenek - hangzott el a munka­­vállalók keddi sajtótájékoztatóján. Ezért a Hivatásos Tűzoltók Szakszervezete csatlakozik a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége ál­tal meghirdetett országos tiltakozó demonstrációhoz. Leépítés a honvédségnél A honvédelmi tárca még az idén megszüntet legalább két össz- és egy egyfegyvernemi dandárt, két ezredet, három zászlóaljat, valamint átalakítanak egy egy­fegyvernemi dandárt, hat ezredet és tíz, zászlóalj szintű szervezetet. A jövő évi terveikben két összfegyver­­nemi dandár, három ezred, két zászlóalj és két légvé­delmi rakétaosztály megszüntetése szerepel. Petíció a repülőtér ellen Ezernél több aláírással tiltakoztak a debreceniek a volt szovjet katonai repülőtér nemzetközivé fejlesz­tése ellen. Hevessy József polgármester elmondta: belátható időn belül autópálya nem éri el a várost, így a város megközelítésére némi reményt csak a repülőtér adhat. Lotz Károly közlekedési miniszter a hét végén közölte: központi támogatásra a repü­lőtér kapcsán ne számítson a város. Könyv az SZDSZ politikájáról Történeti vázlat a Szabad Demokraták Szövetségé­nek politikájáról (1988-1994) címmel megjelent a Po­litikatörténeti Intézet kiadójának első kötete. Ripp Zoltán történész áttekintést ad a párt stratégiájáról. A szerző a bemutatón hangsúlyozta: az SZDSZ-en be­lüli személyi kérdések csak abban az értelemben kaptak helyet a könyvben, amennyiben azok a párt hosszú távú politikáját befolyásolták. ALAPÍTVA 1873-BAN Főurisemite: KERESZTY ANDRÁS Felelős szerkesztő: PALLAGI FERENC Főszerkesztő-helyettes: PUSKÁS CSABA Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Lapszerkesztő: TÓTH JENŐ, TRIZNA ISTVÁN Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), H. BÍRÓ LÁSZLÓ (belföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), LAKATOS MÁRIA (gazdaság) SZÉKELY ANNA (kultúra) TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó), Rovatszerkesztő: KOVÁCS ILDIKÓ (levelezés), SZIGETI PIROSKA (szolgáltatás) __________Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Kiadó: FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Népszava Rt. Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Szerkesztőség és kiadó: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1539 Budapest, Pf. 785 Telefon: 202-7788, 202-2988, telefax: 202-7798 Hirdetés: telefon: 202-7788, 202-2988 ________________________telefax: 202-2988/71,212-4023 Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp ), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636, Helir 021-02799 pénzforgalmi jelző számára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp IIL, Kerék u. 80., levélcím: 1389 Bp. Postafiók 149., Hungarian Credit Bank 1133 Bp 202 10995), valamint a Helimél. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 124 816 Adókedvezményt kapnak az exportnövelő beruházások A Fidesz hatpárti tárgyalást kezdeményez a mohi atomerőmű ügyében Az Országgyűlés tegnap megkezdte az államháztartási törvény módosításának általános vitáját, valamint napirendjére tűzte a társasági adóról, a fogyasztási adóról, az általános forgalmi adó­ról, a helyi adókról s az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatok általános vitájának megkezdését. Határoztak a vámtörvények és a devizatörvény módosításairól is. NÉPSZAVA-tudósítás A magyar diplomáciának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kassai ipari balesetnél Ma­gyarországra sokkal nagyobb ve­szélyforrást jelentő mohi atomerő­mű üzembe helyezését megaka­dályozza. Az egységes fellépés érdekében a Fidesz azonnal hat­párti tágyalásokat kezdeményez - jelentette be Deutsch Tamás fi­ataldemokrata képviselő napi­rend előtt. Szent-Iványi István külügyi államtitkár elmondta: a kormány kész erről beszélni. Pusztai Erzsébet (MDF) a kiszá­míthatóság, az érdekegyeztetés és­ ó­ nak tartja. Kormány­a n­em tuva­­­­zott - tette hozzá -, hogy nem hozta , mindjárt a ciklus elején nyilvános­ságra azt a súlyos örökséget, amit■ felelősség tusokat - frakcióve- 90 és 1994 ózták meg írásról és a mérhetet­­seiket. ISZNTRó­­?át & főbb­ Pénzügyi tár feladata lesz egyebek közt a számlavezetésen és a kifizetéseken túl a likviditás menedzselése, a kincstári kör pénzügyi folyamatai­nak könyvelése, nyilvántartása. A társaságiadó-törvény beruhá­zás- és exportösztönzési, illetve kör­nyezetvédelmi célokat szolgál. Az exportot növelő vállalkozások szá­mára öt évre 50, a magas munka­nélküliségű településeken 100 szá­zalék adókedvezményt javasol. A­­fogyasztási adóról szóló tör­vénytervezet alapvető célja a fo­rrasztási adótételek valorizálása, emelése. E szerint az adóbevételek 1996-ra­­irányzott összegének biztosítása érdekében a jövő évtől a kőolajtermálfik, a szesz- és az sze­r és a C1garetta ma éméA^^»retela­ átlagosan 15 Ezzel az f&llá^fek költsggvetplqjynte mint­­tgy »21,5 milliárd Snt többlet Vtgyaszási adót szedht be. a hatásvia^fiatal^lányát kérte számon a Ak^aselek asszony sz«fl(íb^~Mmwité» kedések mífifdtt a renakánKí^fl nincs érdema^^epcfl^Mbenáltt teljes a fejeTOnPjpErraRSEpom elbizonytalanodott. Az orsmgo^ sztrájkf hullám és a tájpmlmAék* íruVörzése érdekébe a n*p^t oztatásoka#kell«e pjbdiM l^Eia/»l kc^lenaullni#az Mabfl /e»|tiaAin^gn. fi s^n^E^eafl 4)érc*kltpfflHPl • tmn/mfwen m TWfMSZP) I foWd­ koncepciótlanságotH lcszögezte: f a kormány az intézkedések előtt vé­gez hatásvizsgálatokat és az érde­i­egyeztetést is változatlanul foly^ sPfIf^ Előzetes kontrollt kér az SZDSZ • Danó Anna NÉPSZAVA Néhány szabad demokrata képviselő kezdeményezte, hogy pártja kérjen előzetes alkotmányossági kontrollt a jövő évi adótörvény eljá­rási rendjéről. Az SZDSZ hétfői frakcióülésén dönt, hogy az Alkotmánybíróság­hoz fordul-e vagy sem. Er­ről Dornbach Alajos hon­atya tájékoztatta a Népsza­vát a koalíciós pártok kép­viselőcsoportjának vezetői értekezlete után. Informá­cióink szerint a liberális képviselők egy része attól tart, hogy például az adó­becslésre, illetve a jelenle­ginél szigorúbb adóellen­őrzésre vonatkozó szabá­lyok sértik az alaptörvényt. Dornbach szerint a parla­menti vitát nem befolyá­solhatja a normakontroll­­igény. A csaknem háromórás megbeszélés témája az év hátralévő részének törvény­hozási menetrendje volt. Toller László (MSZP) és Dornbach Alajos a megbe­szélés végén elmondta, hogy az idei törvényhozási mun­kában a költségvetés és a hozzá tartozó adótörvények kapnak elsőbbséget. A frak­ciók szeretnék, ha ezenkí­vül még az idén elfogadná a parlament a médiáról és a képviselők összeférhetet­lenségéről szóló javaslato­kat. A kormánypártok meg­egyeztek abban, hogy a kor­mány visszavonja a közrak­tározásról szóló törvény­­javaslatot. Ellök­­ik a p­edagóguselbocsátást (Folytatás az 1. oldalról) A PM által a fe­lfüt­gegetési törvény mellékleteként be­terjesztett javaslatról tár­gyalni sem voltak hajlan­dóak a K­ÉT önkormány­zati, minisztériumi és szak­­szervezeti oldalai. Borbola István, a támoga­tott javaslat készítője el­mondta: január elsejétől is­kolatípusonként és évfolya­monként differenciáltan emelkednének az iskola­­fenntartó önkormányzatok­nak utalt fejkvóták. Az új rendszer kiegészítő pénzt juttatna a háromezernél ke­vesebb lelket számláló kis­településeknek, mivel itt magasabb az egy főre jutó oktatási költség. A KIÉT állásfoglalása szerint az emelt normatívák sem fe­dezik az iskoláztatás valós költségeit. Borbála hozzá­tette, hogy mindkét javas­latnak ugyanaz a végössze­ge, tehát jövőre a központi költségvetés 145,9 milliárd forintot ad a közoktatásra. A művelődési minisztéri­um javaslata szerint tízmil­­liárd forintot tartalékolnak a pedagógusok bérének emelésére, ennek módjáról azonban még nem döntöt­tek. A PM javaslata Borbo­la István szerint 30 milliárd forinttal csökkentené a köz­oktatásra jutó támogatást. A Pénzügyminisztérium elképzelése szerint jövő év augusztusától nem a gyer­mekek, hanem a pedagógu­sok számított álláshelyei­nek száma alapján utalnák az önkormányzatokhoz az állami támogatást. A terve­zet szerint a költségvetési törvényben meghatároznák az álláshelyek számításához szükséges csoportlétszámo­kat és a tanítandó órák szá­mát. A tervezetben szerep­lő számok magasabbak a jelenlegi előírásoknál, ez el­bocsátásokhoz vezetne. A művelődési minisztérium szerint azonban ezeket a feltételeket a közoktatási törvényben kell előírni. Kopcsik István, a Peda­gógusok Szakszervezeté­nek elnöke szerint a kötele­ző óraszámok és az iskolai csoportlétszámok emelésé­ről rendkívüli ülésen kell tárgyalnia a KÖÉT-nek. A minisztériumi oldal azon­ban ezt elvetette, mivel a PM ez irányú javaslatát már korábban alkalmatlannak tartották a tárgyalásra, a közoktatási törvény módo­sítása viszont, amelyben el­képzelhető az óraszámok és létszámok emelése, jelen­leg nincs napirenden. A törvény módosításakor - amely leghamarabb május­ban esedékes - azonban tár­gyalni fogják. A Pedagógusok Szakszer­vezete ragaszkodik huszon­öt százalékos béremelési igényéhez - mondta Kop­csik István -, ám ez nem mehet az önkormányzatok pénzéből, hanem a központi költségvetésnek kell több­letforrást nyújtani hozzá. Ez bruttó 55 milliárd forint többletkiadást jelentene a költségvetésnek.­indenkori pénzügyminiszter látja el. A kincs­ Vita a hajósi platformról (Folytatás az 1. oldalról) Gellért Kis Gábor szerint a rost felszínre törő feszültségek korábban is ott szuny­­nyadtak az MSZP-ben, most azonban telje­sen nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet to­vább halogatni a megoldáskeresést, a kong­resszuson szembe kell nézni vele, és politi­kailag is helyére kell tenni. A hajósi csoport kívánja reprezentálni - mondotta Gellért Kis - az MSZP-ben az úgynevezett népi szárnyat is. Ez nem baj, mert van létjogo­sultsága. Ha platformmá szerveződnek, mindenekelőtt definiálniuk kell a nagyon sok félreértésre okot adó, a népiességgel összefüggő harmadikutasság fogalmát. Egészen más összejönni, egy jót beszél­getni, meghányni-vetni a szocialista párt, a frakció, a koalíció, a kormány, valamint az ország sorsát fehér asztal mellett, mint kötelezettséget és felelősséget kiszabó platformot kialakítani - mondotta Alföldi Albert, a hajósi találkozó szervezője. - Ha a platformalapításról lett volna szó, felte­hetően többen el sem jönnek a képviselők közül a megbeszélésre. Nem volt és a kongresszus előtt nem is lehet szándék a platformmá szerveződés. Azonban utána is fölöttébb meggondolandó lépés lenne ez, nehogy úgy járjunk, mint a korábbi par­lamenti ciklusban az úgynevezett kor­mánypárti kisgazda harminchatok. Miniszterek ■ ■■ S£S BB közös javaslata Mucsányi Marianna / NÉPSZAVA p170 Közeledtek az álláspontok az energiaszektorban érde­kelt szakszervezetek és a kormány képviselőinek ked­di egyeztetésén. Áttekintet­ték a Villamosenergia-ipa­­ri Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetsége (VDSZSZ) és a privatizációs minisz­ter által még a nyáron aláírt megállapodás végrehajtását. Major Gábortól, a VDSZSZ elnökhelyettesétől megtud­tuk, a szerződés be nem tar­tása vezetett a Pakson ki­alakult helyzethez. A felek megállapodtak, bizottsá­gokat állítanak fel a pri­vatizáció során érvénye­síthető munkavállalói kö­vetelések végrehajtásának ellenőrzésére. Ismertették a szakszerve­zetekkel a privatizációs és ipari tárca vezetőjének a november 2-án a kormány elé kerülő javaslatát. Such­­man Tamás és Dunai Imre szerint az infláció mérté­kének 70 százalékáig emel­hetnék a béreket a nyere­séges nagyvállalatoknál. Ez 9 százalék reálkereset-csök­kenés lenne, szemben a szakszervezetek által elfo­gadható 7 százalékkal. Gál Rezső, a VDSZSZ elnöke elmondta: ragaszkodnak az inflációhoz mért 80 szá­zalék béremeléshez, de nem a kormányhatározat a legfontosabb számukra, hanem a munkáltató aján­lata. A munkáltatói szö­vetség viszont egyelőre a kormányhatározatra vár. A külsősök miatt küldik el a tévéseket? A Magyar Televízió Közalkalmazotti Tanácsának elnöke sze­rint a tévéseknek nem kellene tömeges elbocsátásoktól tarta­niuk, ha változna a külsős-belsős foglalkoztatási arány. Az idei adatok szerint mintegy hétszázmillió forintot költenek külsősökre, akik rendszerint lényegesen drágábban végzik el ugyanazt a munkát, amit a belsősök. NÉPSZAVA-információ Horváth Ádám, a televízió elnöke szerint a jövő évi intézményi költ­ségvetés jelentősebb elbocsátásokra kényszeríti. A tévé egyes személyi­ségei viszont az elmúlt évi adatok alapján cáfolják, hogy az elbocsá­tásokkal takarékoskodni lehetne, hiszen a túlköltés nem a belsősök­­re, hanem a külsős munkatársakra megy el. Több esetben megtörtént, hogy egy külsőstől többszörös áron vették meg ugyanazt a produkciót, mint amit belsősként előállított. Az 1994. évi tényleges előirányzathoz képest ugyanis az 1996-os 575 mil­liárdos növekedést mutat. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a belsősöknél 1994 óta nem volt béremelés, mi­közben valamelyest a létszám is csökkent, akkor nyilvánvaló, hogy a külsősök foglalkoztatása kerül egyre többe. Az idei adatok alapján információink szerint már tény, hogy az év első hónapjában csak külsős operatőrrére és kamegar­nokra közel halzmillió forintn­t köl­töttek. A kisláős rendezők és asszisz­tensek kapota átlagosart 15-20 millió foritot visznek el az intéz­­ményből/A második negyedévban. például mintegy 51 mOMfckjEi^d­u ez a költség, mi^pirepape]p»ren­­dezők tjono^ffumjtnéR ff övlén­­k­ó forúTOtsem tenl 1f.f A fel­vétel vezető*nll L^hasonló a helyzet. Míg a nyíltpan belsős át­lagosan havi bruttó *6 ezer forintot és tízezer forint átvágóbért kap, ad­dig az év első hón­aiban 180, már­cius-májusban 130 külsős vett fel erre átlagosan havi 55-60 ezer fo­rintot. Éves szintre vetítve tehát összesen mintegy 700 millió forin­tot emészt fel a külső munkatársak foglalkoztatása. Az elbocsátásokat ellenzők - így a közalkalmazotti tanács is - úgy vélik, hogy a televí­zió vezetése pazarlóan gazdálkodik. Horváth -­rkési Joe (otografikája )­­ Dobos Menyert, a Magyar Tele­­vízió Közalkalmazotti Tanácsának elnöke lapunknak elmondta, azért is félnek az elbocsátástól, mert az előző - később alkotmányellenes­nek bizonyult - leépítés úgy zajlott, hogy „az elnök úr kész listával állí­tott be, hogy kik azok, akiket el kell bocsátani. Úgy nézett ki, mintha­ a nevekhez kellene elveket kita­lálni. ” Hozzátette, a leépítés törvé­nyességét is megkérdőjelezik és pénzügyileg sem tartják indokolt­nak. Állítja, ezt be tudják bizonyí­tani, ha a döntéshozók megadják a lehetőséget. Dobos szerint a külsős-belsős fog­lalkoztatási arány helyes megválasz­tásával kell elérni a megtakarítást. Mivel az államháztartási törvény lehetőséget ad a költségvetési intéz­ményeknek a szabad gazdálkodás­ra, a tv szabadon csoportosíthatja a pénzt, a gazdálkodásból befolyt jö­vedelmet pedig arra fordíthatja, amire akarja. Ám amikor az elnök­nek kifejtették, hogy túlzottnak és aránytalannak tartják a külsősök részére kifizetett pénzt, az elnök kö­zölte, hogy itt felvetődik a minőség kérdése. Magyarul a belül lévő al­kotók nem alkalmasak a feladat el­látására. Ezt Dobos határozottan cáfolja. „Ha a foglalkoztatási arányt megváltoztatjuk a belsősök javára, megoldható a személyi kifizetés úgy, hogy nem kell elbocsátani. Tudjuk, hogy a külsősök részére milyen összegű kifizetés történt. Ez szerin­tünk indokolatlan.” - vélekedett a közalkalmazotti tanács elnöke.

Next