Népszava, 1995. november (123. évfolyam, 256–281. sz.)
1995-11-01 / 256. szám
2 1995. NOVEMBER 1., SZERDA BELFÖLD RÖVIDEN Nincs megállapodás a vasútnál Továbbra sincs megállapodás a MÁV és a vasutasszakszervezetek között. A keddi bértárgyaláson a munkáltató ígéretet tett: jövő év utolsó napjáig hajlandó meghosszabbítani a kollektív szerződés hatályát. Hosszabbításra azonban csak akkor kerülhet sor, ha a munkáltatónak és a munkavállalóknak sikerül megegyezniük a végkielégítés, a 13. havi fizetés, a motivációs rendszer és a távolléti díj alkalmazásában. Az egyeztetés jövő kedden folytatódik. Nagy Imre-emlékplaketteket adott át Göncz Göncz Árpád köztársasági elnök tizenkét jeles személyiségnek adta át a Nagy Imre-emlékplakettet a Parlamentben. Az elismerést azok kapták, akik munkásságukkal segítettek megőrizni az 1956-os magyar forradalom örökségét. Kitüntették András Sándor írót, Timothy Garton Ash politológust, Ember Mária írót, Gáli Mária újságírót, Kasza Lászlót, az egykori Szabad Európa Rádió szerkesztőjét, Mészáros Márta filmrendezőt, Adam Michnik lengyel közírót, Murányi Gábor szerkesztőt, Nagy Csabát és Nagy Évát, az Irodalmi Újság Baráti Körének vezetőit, Petri György költőt, Tibori Szabó Zoltán újságírót és Rónay György költőt posztumusz. Drasztikusan emelkedhet a gyógyszerek ára Átlagosan 35 százalékos, számos gyógyszer esetében ennél jóval magasabb áremelésre számíthatunk jövőre, ha az egészségbiztosító 1995-ben csak 70 milliárd forintot fordíthat gyógyszerár-támogatásra. A legjelentősebb áremelés az alaplistás gyógyszereknél lehet, amelyeket a krónikus betegek és az idősek használnak. Ezek idei áremelését a tervek szerint január 1-jétől a lakosságra hárítanák. A tűzoltók csatlakoznak a tiltakozáshoz A tűzoltók számára elfogadhatatlan, hogy az általuk kért 25 százalékos béremelés helyett jövőre csak 15 százalékosban részesüljenek - hangzott el a munkavállalók keddi sajtótájékoztatóján. Ezért a Hivatásos Tűzoltók Szakszervezete csatlakozik a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége által meghirdetett országos tiltakozó demonstrációhoz. Leépítés a honvédségnél A honvédelmi tárca még az idén megszüntet legalább két össz- és egy egyfegyvernemi dandárt, két ezredet, három zászlóaljat, valamint átalakítanak egy egyfegyvernemi dandárt, hat ezredet és tíz, zászlóalj szintű szervezetet. A jövő évi terveikben két összfegyvernemi dandár, három ezred, két zászlóalj és két légvédelmi rakétaosztály megszüntetése szerepel. Petíció a repülőtér ellen Ezernél több aláírással tiltakoztak a debreceniek a volt szovjet katonai repülőtér nemzetközivé fejlesztése ellen. Hevessy József polgármester elmondta: belátható időn belül autópálya nem éri el a várost, így a város megközelítésére némi reményt csak a repülőtér adhat. Lotz Károly közlekedési miniszter a hét végén közölte: központi támogatásra a repülőtér kapcsán ne számítson a város. Könyv az SZDSZ politikájáról Történeti vázlat a Szabad Demokraták Szövetségének politikájáról (1988-1994) címmel megjelent a Politikatörténeti Intézet kiadójának első kötete. Ripp Zoltán történész áttekintést ad a párt stratégiájáról. A szerző a bemutatón hangsúlyozta: az SZDSZ-en belüli személyi kérdések csak abban az értelemben kaptak helyet a könyvben, amennyiben azok a párt hosszú távú politikáját befolyásolták. ALAPÍTVA 1873-BAN Főurisemite: KERESZTY ANDRÁS Felelős szerkesztő: PALLAGI FERENC Főszerkesztő-helyettes: PUSKÁS CSABA Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Lapszerkesztő: TÓTH JENŐ, TRIZNA ISTVÁN Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), H. BÍRÓ LÁSZLÓ (belföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), LAKATOS MÁRIA (gazdaság) SZÉKELY ANNA (kultúra) TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó), Rovatszerkesztő: KOVÁCS ILDIKÓ (levelezés), SZIGETI PIROSKA (szolgáltatás) __________Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Kiadó: FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Népszava Rt. Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Szerkesztőség és kiadó: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1539 Budapest, Pf. 785 Telefon: 202-7788, 202-2988, telefax: 202-7798 Hirdetés: telefon: 202-7788, 202-2988 ________________________telefax: 202-2988/71,212-4023 Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp ), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636, Helir 021-02799 pénzforgalmi jelző számára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp IIL, Kerék u. 80., levélcím: 1389 Bp. Postafiók 149., Hungarian Credit Bank 1133 Bp 202 10995), valamint a Helimél. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 124 816 Adókedvezményt kapnak az exportnövelő beruházások A Fidesz hatpárti tárgyalást kezdeményez a mohi atomerőmű ügyében Az Országgyűlés tegnap megkezdte az államháztartási törvény módosításának általános vitáját, valamint napirendjére tűzte a társasági adóról, a fogyasztási adóról, az általános forgalmi adóról, a helyi adókról s az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatok általános vitájának megkezdését. Határoztak a vámtörvények és a devizatörvény módosításairól is. NÉPSZAVA-tudósítás A magyar diplomáciának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kassai ipari balesetnél Magyarországra sokkal nagyobb veszélyforrást jelentő mohi atomerőmű üzembe helyezését megakadályozza. Az egységes fellépés érdekében a Fidesz azonnal hatpárti tágyalásokat kezdeményez - jelentette be Deutsch Tamás fiataldemokrata képviselő napirend előtt. Szent-Iványi István külügyi államtitkár elmondta: a kormány kész erről beszélni. Pusztai Erzsébet (MDF) a kiszámíthatóság, az érdekegyeztetés és ó nak tartja. Kormánya nem tuvazott - tette hozzá -, hogy nem hozta , mindjárt a ciklus elején nyilvánosságra azt a súlyos örökséget, amit■ felelősség tusokat - frakcióve- 90 és 1994 ózták meg írásról és a mérhetetseiket. ISZNTRó?át & főbb Pénzügyi tár feladata lesz egyebek közt a számlavezetésen és a kifizetéseken túl a likviditás menedzselése, a kincstári kör pénzügyi folyamatainak könyvelése, nyilvántartása. A társaságiadó-törvény beruházás- és exportösztönzési, illetve környezetvédelmi célokat szolgál. Az exportot növelő vállalkozások számára öt évre 50, a magas munkanélküliségű településeken 100 százalék adókedvezményt javasol. Afogyasztási adóról szóló törvénytervezet alapvető célja a forrasztási adótételek valorizálása, emelése. E szerint az adóbevételek 1996-rairányzott összegének biztosítása érdekében a jövő évtől a kőolajtermálfik, a szesz- és az szer és a C1garetta ma éméA^^»retela átlagosan 15 Ezzel az f&llá^fek költsggvetplqjynte minttgy »21,5 milliárd Snt többlet Vtgyaszási adót szedht be. a hatásvia^fiatal^lányát kérte számon a Ak^aselek asszony sz«fl(íb^~Mmwité» kedések mífifdtt a renakánKí^fl nincs érdema^^epcfl^Mbenáltt teljes a fejeTOnPjpErraRSEpom elbizonytalanodott. Az orsmgo^ sztrájkf hullám és a tájpmlmAék* íruVörzése érdekébe a n*p^t oztatásoka#kell«e pjbdiM l^Eia/»l kc^lenaullni#az Mabfl /e»|tiaAin^gn. fi s^n^E^eafl 4)érc*kltpfflHPl • tmn/mfwen m TWfMSZP) I foWd koncepciótlanságotH lcszögezte: f a kormány az intézkedések előtt végez hatásvizsgálatokat és az érdeiegyeztetést is változatlanul foly^ sPfIf^ Előzetes kontrollt kér az SZDSZ • Danó Anna NÉPSZAVA Néhány szabad demokrata képviselő kezdeményezte, hogy pártja kérjen előzetes alkotmányossági kontrollt a jövő évi adótörvény eljárási rendjéről. Az SZDSZ hétfői frakcióülésén dönt, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e vagy sem. Erről Dornbach Alajos honatya tájékoztatta a Népszavát a koalíciós pártok képviselőcsoportjának vezetői értekezlete után. Információink szerint a liberális képviselők egy része attól tart, hogy például az adóbecslésre, illetve a jelenleginél szigorúbb adóellenőrzésre vonatkozó szabályok sértik az alaptörvényt. Dornbach szerint a parlamenti vitát nem befolyásolhatja a normakontrolligény. A csaknem háromórás megbeszélés témája az év hátralévő részének törvényhozási menetrendje volt. Toller László (MSZP) és Dornbach Alajos a megbeszélés végén elmondta, hogy az idei törvényhozási munkában a költségvetés és a hozzá tartozó adótörvények kapnak elsőbbséget. A frakciók szeretnék, ha ezenkívül még az idén elfogadná a parlament a médiáról és a képviselők összeférhetetlenségéről szóló javaslatokat. A kormánypártok megegyeztek abban, hogy a kormány visszavonja a közraktározásról szóló törvényjavaslatot. Ellökik a pedagóguselbocsátást (Folytatás az 1. oldalról) A PM által a felfütgegetési törvény mellékleteként beterjesztett javaslatról tárgyalni sem voltak hajlandóak a KÉT önkormányzati, minisztériumi és szakszervezeti oldalai. Borbola István, a támogatott javaslat készítője elmondta: január elsejétől iskolatípusonként és évfolyamonként differenciáltan emelkednének az iskolafenntartó önkormányzatoknak utalt fejkvóták. Az új rendszer kiegészítő pénzt juttatna a háromezernél kevesebb lelket számláló kistelepüléseknek, mivel itt magasabb az egy főre jutó oktatási költség. A KIÉT állásfoglalása szerint az emelt normatívák sem fedezik az iskoláztatás valós költségeit. Borbála hozzátette, hogy mindkét javaslatnak ugyanaz a végösszege, tehát jövőre a központi költségvetés 145,9 milliárd forintot ad a közoktatásra. A művelődési minisztérium javaslata szerint tízmilliárd forintot tartalékolnak a pedagógusok bérének emelésére, ennek módjáról azonban még nem döntöttek. A PM javaslata Borbola István szerint 30 milliárd forinttal csökkentené a közoktatásra jutó támogatást. A Pénzügyminisztérium elképzelése szerint jövő év augusztusától nem a gyermekek, hanem a pedagógusok számított álláshelyeinek száma alapján utalnák az önkormányzatokhoz az állami támogatást. A tervezet szerint a költségvetési törvényben meghatároznák az álláshelyek számításához szükséges csoportlétszámokat és a tanítandó órák számát. A tervezetben szereplő számok magasabbak a jelenlegi előírásoknál, ez elbocsátásokhoz vezetne. A művelődési minisztérium szerint azonban ezeket a feltételeket a közoktatási törvényben kell előírni. Kopcsik István, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a kötelező óraszámok és az iskolai csoportlétszámok emeléséről rendkívüli ülésen kell tárgyalnia a KÖÉT-nek. A minisztériumi oldal azonban ezt elvetette, mivel a PM ez irányú javaslatát már korábban alkalmatlannak tartották a tárgyalásra, a közoktatási törvény módosítása viszont, amelyben elképzelhető az óraszámok és létszámok emelése, jelenleg nincs napirenden. A törvény módosításakor - amely leghamarabb májusban esedékes - azonban tárgyalni fogják. A Pedagógusok Szakszervezete ragaszkodik huszonöt százalékos béremelési igényéhez - mondta Kopcsik István -, ám ez nem mehet az önkormányzatok pénzéből, hanem a központi költségvetésnek kell többletforrást nyújtani hozzá. Ez bruttó 55 milliárd forint többletkiadást jelentene a költségvetésnek.indenkori pénzügyminiszter látja el. A kincs Vita a hajósi platformról (Folytatás az 1. oldalról) Gellért Kis Gábor szerint a rost felszínre törő feszültségek korábban is ott szunynyadtak az MSZP-ben, most azonban teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet tovább halogatni a megoldáskeresést, a kongresszuson szembe kell nézni vele, és politikailag is helyére kell tenni. A hajósi csoport kívánja reprezentálni - mondotta Gellért Kis - az MSZP-ben az úgynevezett népi szárnyat is. Ez nem baj, mert van létjogosultsága. Ha platformmá szerveződnek, mindenekelőtt definiálniuk kell a nagyon sok félreértésre okot adó, a népiességgel összefüggő harmadikutasság fogalmát. Egészen más összejönni, egy jót beszélgetni, meghányni-vetni a szocialista párt, a frakció, a koalíció, a kormány, valamint az ország sorsát fehér asztal mellett, mint kötelezettséget és felelősséget kiszabó platformot kialakítani - mondotta Alföldi Albert, a hajósi találkozó szervezője. - Ha a platformalapításról lett volna szó, feltehetően többen el sem jönnek a képviselők közül a megbeszélésre. Nem volt és a kongresszus előtt nem is lehet szándék a platformmá szerveződés. Azonban utána is fölöttébb meggondolandó lépés lenne ez, nehogy úgy járjunk, mint a korábbi parlamenti ciklusban az úgynevezett kormánypárti kisgazda harminchatok. Miniszterek ■ ■■ S£S BB közös javaslata Mucsányi Marianna / NÉPSZAVA p170 Közeledtek az álláspontok az energiaszektorban érdekelt szakszervezetek és a kormány képviselőinek keddi egyeztetésén. Áttekintették a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) és a privatizációs miniszter által még a nyáron aláírt megállapodás végrehajtását. Major Gábortól, a VDSZSZ elnökhelyettesétől megtudtuk, a szerződés be nem tartása vezetett a Pakson kialakult helyzethez. A felek megállapodtak, bizottságokat állítanak fel a privatizáció során érvényesíthető munkavállalói követelések végrehajtásának ellenőrzésére. Ismertették a szakszervezetekkel a privatizációs és ipari tárca vezetőjének a november 2-án a kormány elé kerülő javaslatát. Suchman Tamás és Dunai Imre szerint az infláció mértékének 70 százalékáig emelhetnék a béreket a nyereséges nagyvállalatoknál. Ez 9 százalék reálkereset-csökkenés lenne, szemben a szakszervezetek által elfogadható 7 százalékkal. Gál Rezső, a VDSZSZ elnöke elmondta: ragaszkodnak az inflációhoz mért 80 százalék béremeléshez, de nem a kormányhatározat a legfontosabb számukra, hanem a munkáltató ajánlata. A munkáltatói szövetség viszont egyelőre a kormányhatározatra vár. A külsősök miatt küldik el a tévéseket? A Magyar Televízió Közalkalmazotti Tanácsának elnöke szerint a tévéseknek nem kellene tömeges elbocsátásoktól tartaniuk, ha változna a külsős-belsős foglalkoztatási arány. Az idei adatok szerint mintegy hétszázmillió forintot költenek külsősökre, akik rendszerint lényegesen drágábban végzik el ugyanazt a munkát, amit a belsősök. NÉPSZAVA-információ Horváth Ádám, a televízió elnöke szerint a jövő évi intézményi költségvetés jelentősebb elbocsátásokra kényszeríti. A tévé egyes személyiségei viszont az elmúlt évi adatok alapján cáfolják, hogy az elbocsátásokkal takarékoskodni lehetne, hiszen a túlköltés nem a belsősökre, hanem a külsős munkatársakra megy el. Több esetben megtörtént, hogy egy külsőstől többszörös áron vették meg ugyanazt a produkciót, mint amit belsősként előállított. Az 1994. évi tényleges előirányzathoz képest ugyanis az 1996-os 575 milliárdos növekedést mutat. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a belsősöknél 1994 óta nem volt béremelés, miközben valamelyest a létszám is csökkent, akkor nyilvánvaló, hogy a külsősök foglalkoztatása kerül egyre többe. Az idei adatok alapján információink szerint már tény, hogy az év első hónapjában csak külsős operatőrrére és kamegarnokra közel halzmillió forintnt költöttek. A kisláős rendezők és asszisztensek kapota átlagosart 15-20 millió foritot visznek el az intézményből/A második negyedévban. például mintegy 51 mOMfckjEi^du ez a költség, mi^pirepape]p»rendezők tjono^ffumjtnéR ff övlénkó forúTOtsem tenl 1f.f A felvétel vezető*nll L^hasonló a helyzet. Míg a nyíltpan belsős átlagosan havi bruttó *6 ezer forintot és tízezer forint átvágóbért kap, addig az év első hónaiban 180, március-májusban 130 külsős vett fel erre átlagosan havi 55-60 ezer forintot. Éves szintre vetítve tehát összesen mintegy 700 millió forintot emészt fel a külső munkatársak foglalkoztatása. Az elbocsátásokat ellenzők - így a közalkalmazotti tanács is - úgy vélik, hogy a televízió vezetése pazarlóan gazdálkodik. Horváth -rkési Joe (otografikája ) Dobos Menyert, a Magyar Televízió Közalkalmazotti Tanácsának elnöke lapunknak elmondta, azért is félnek az elbocsátástól, mert az előző - később alkotmányellenesnek bizonyult - leépítés úgy zajlott, hogy „az elnök úr kész listával állított be, hogy kik azok, akiket el kell bocsátani. Úgy nézett ki, mintha a nevekhez kellene elveket kitalálni. ” Hozzátette, a leépítés törvényességét is megkérdőjelezik és pénzügyileg sem tartják indokoltnak. Állítja, ezt be tudják bizonyítani, ha a döntéshozók megadják a lehetőséget. Dobos szerint a külsős-belsős foglalkoztatási arány helyes megválasztásával kell elérni a megtakarítást. Mivel az államháztartási törvény lehetőséget ad a költségvetési intézményeknek a szabad gazdálkodásra, a tv szabadon csoportosíthatja a pénzt, a gazdálkodásból befolyt jövedelmet pedig arra fordíthatja, amire akarja. Ám amikor az elnöknek kifejtették, hogy túlzottnak és aránytalannak tartják a külsősök részére kifizetett pénzt, az elnök közölte, hogy itt felvetődik a minőség kérdése. Magyarul a belül lévő alkotók nem alkalmasak a feladat ellátására. Ezt Dobos határozottan cáfolja. „Ha a foglalkoztatási arányt megváltoztatjuk a belsősök javára, megoldható a személyi kifizetés úgy, hogy nem kell elbocsátani. Tudjuk, hogy a külsősök részére milyen összegű kifizetés történt. Ez szerintünk indokolatlan.” - vélekedett a közalkalmazotti tanács elnöke.