Népszava, 1995. december (123. évfolyam, 282–305. sz.)
1995-12-01 / 282. szám
NÉPSZAVA A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Miért titkosították a jelentést? Válaszol: dr. Bárd Károly A Magyar Kriminológiai Társaság tájékoztatása szerint a december 8-ára tervezett tudományos ülést elhalasztották. A program elnapolását a társaság azzal indokolta, hogy az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának dokumentumát, amelyet a tudományos ülésen kívántak megtárgyalni, a kormány váratlanul titkosnak minősítette. Az intézkedés okáról kérdeztük dr. Bárd Károlyt, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárát. - A kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló strasbourgi egyezmény - amelynek a Magyar Köztársaság is részese - 11. cikkelye szerint a bizottság által látogatása során szerzett információk, a bizottság jelentése és a szerződő féllel folytatott megbeszélései bizalmasai?.. Tehát nem arról van szó, hogy a kormány önhatalmúlag titkosította volna az anyagot. - A bizottság mikor látogatott Magyarországra? - Tavaly novemberben a rendőrségi fogdákban, továbbá a börtönökben fogva tartottak, valamint a kerepestarcsai átmeneti táborban elhelyezettek körülményeit vizsgálták. A bizottság a júliusban megtartott plenáris ülésén fogadta el a megállapításokról készült jelentést, ami diplomáciai csatornákon augusztus végén érkezett meg az Igazságügyi Minisztériumhoz. - A továbbiakban mi lett e jelentés sorsa? - A bizottság jelentése alapján készített intézkedési tervet a kormány elfogadta, majd felhatalmazást kapott a Belügy- és az Igazságügyi Minisztérium, hogy a kabinet nevében tegye meg az észrevételeket, egyben kérje a bizottságtól, hogy hozza nyilvánosságra az anyagot a hozzá fűzött kommentárral együtt. - Mikorra várható, hogy nyilvánosságra kerül a magyarországi vizsgálatról készült jelentés? - A december 20-a körüli napokban. Schmidt Attila Tiltakozik a Nyilvánosság Klub NÉPSZAVA-információ Az egyesületi jogok megsértése' beavatkozás ?■ a tudományos élet szabadságába - állapította meg aNyilvánosság Klub ügyvivő testülete azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Kriminológiai Társaságnak el kellett halasztania tudományos ülését. „A büntetés-végrehajtás és egyéb szabadságelvonások gyakorlata Magyarországon” című vitára azért nem került sor, mert az Igazságügyi Minisztérium titkosította az Európa Tanács ténymegállapító bizottságának immár egy éve a kormány előtt heverő jelentését. A Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete emlékeztet arra, hogy 1993-ban az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika szerint hivatalos eljárás során 877 alkalommal regisztráltak bántalmazást, 275 esetben kényszervallatást, 94 esetben jogellenes fogva tartást. 1994-ben pedig 798 bántalmazás, 283 kényszervallatás és 102 jogellenes fogva tartás történt. BELFÖLD Kilábalhat a pénzügyi válságból a Miskolci Egyetem A belső vizsgálatok eredménye szerint a támogatás volt kevés, nem a gazdálkodás rossz Az alacsony állami támogatás okozta a közelmúltban a Miskolci Egyetem fizetési nehézségeit. Fodor Gábor művelődési miniszter ezért a kormány elé terjeszt egy 251 millió forintos adósságkezelő programot, az egyetem támogatása pedig jövőre havonta húszmilió forinttal nő - nyilatkozta a Népszavának dr. Molnár Géza, az egyetem gazdasági főigazgatója. Miskolcon a közeljövőben természettudományi kar elindítását is tervezik. Zappe Gábor NÉPSZAVA Mint arról a Népszava beszámolt, idén áprilisra a Miskolci Egyetem 411 millió forintos adósságot halmozott fel. Ennek jelentős részét adó- és társadalombiztosítási járuléktartozások tették ki, de az egyetem szállítóinak kifizetése is bizonytalanná vált. Az intézmény vezetői a művelődési minisztérium segítségét kérték, mert lehetetlenné vált a gazdálkodásuk. Fodor Gábor miniszteri biztost nevezett ki az egyetem vezetői mellé, hogy feltárja az eladósodás okát, és segítsen kiutat találni a válságból. Emellett vizsgálatot folytatott az Állami Számvevőszék, és a minisztériumi is revíziót tartott az intézményben. A vizsgálatok alátámasztották azt az előzetes feltevést, hogy az egyetem állami támogatása nem követte az intézmény átalakulását - mondta lapunknak dr. Molnár Géza gazdasági főigazgató. A Miskolci Egyetem három évvel ezelőtt indította be kormányzati hozzájárulással a bölcsészettudományi képzést, ehhez azonban nem kapott többlettámogatást. Nyolc év alatt hallgatói létszáma ezernyolcszázról hatezer-ötszázra nőtt, amit szintén nem követett a támogatás emelkedése. Ha a kormány jóváhagyja, idén százhatmillió forintot kap az intézmény, hogy helyzete ne romoljon tovább. Ebből kilencvenmilliót átutal a Pénzügyminisztérium, míg 16 millió forintnyi adóbírságot elenged az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal. További száznegyvenötmillió forintot a jövő év elején kap meg az egyetem - mondta dr. Molnár Géza. A 197 millió forintos társadalombiztosítási adósságra részletfizetést kért és kapott az egyetem, ezt a januártól havonta húszmillió forinttal növekvő állami támogatásból fogják törleszteni. A gazdasági főigazgató elmondta: az egyetem eddigi alacsony támogatását támasztja alá, hogy a bevezetés előtt álló normatív finanszírozási rendszer szerint is havonta húszmillió forinttal több járna az egyetemnek, mint idén. Az intézmény átalakítása keretében pedig természettudományi kart indítanak, ami azonban nem járhat az oktatói létszám emelésével, mert Miskolcon a műszaki karokon megvannak ennek a feltételei. Az egyetem emellett vállalta, hogy idén és jövőre megtakarít negyvennegyvenmillió forintot, valamint megválik az oktatáshoz nem szükséges ingatlanjaitól is, amiből újabb mintegy negyvenmillió forintot takaríthat meg. Jövőre terjesztik elő a lakáskoncepciót NÉPSZAVA-információ Az önkormányzati bérlakások vételi jogával kapcsolatos igénybejelentések határideje november 30-án járt le. A lakásállomány tíz százaléka maradt önkormányzati tulajdonban, melyek zöme rossz minőségű, szoba-konyhás lakás. Ezek a lakások a szociális bérlakás kategóriáját sem érik el - hangzott el tegnap a fővárosi lakáshelyzetről tartott tájékoztatón. Egerfai József, a Fővárosi Szociális Bizottság tagja elmondta: az 1990-től felgyorsult magánosítással olyan lakásokat értékesítettek a forgalmi érték töredékéért, aminek, további költségvonzatát az új tulajdonosok nem tudták felmérni. A lakásvásárlási láz a közelmúltban szökött fel, amikor a bérlők lakbéremeléstől tartva megvásárolták bérleményüket. Azzal azonban nem számoltak, hogy az önkormányzatiból társasházzá alakult épületek közös költsége a lakbérnek akár háromnégyszerese is lehet, a házak felújítása pedig másfélszeresére is rúghat egy új lakás építésének. Az önkormányzatok többsége költségvetési pénzből támogatja az újonnan alakult lakóközösségeket. Egerfai példaként említette, hogy a XII. kerületben 50 millió forintot különítettek el, amit pályázat útján társasházak alapvezetékeinek felújítására lehet fordítani. Az épületek homlokzatának felújításáig azonban hosszú idő fog eltelni. Egerfai szerint a fővárosban 100-120 életveszély-közeli ház ált. Eddig 15 kerület jelentette be: január 1-jétől 150 százalékos lakbéremelést hajt végre. A kerületek zöme a tulajdonukban maradt lakások félűszaki állapota, miatt és jótcsökkentő térnyékeket vesz figyelembe, így átlagosan 127 százalékos lakbérnövekedésre lehet számítani. Bakonyi Tibor MSZP-s képviselő kifejtette: a kormány a lakáskoncepció tervezetét a jövő év első negyedévében terjeszti elő. Tervezik a Lakás-előtakarékossági Pénztár létrehozását, amivel forrást biztosítanának lakásépítésre, -bővítésre és -felújításra. Aláírás helyett lemondott Információink szerint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnökségi ülésén lemondott a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság főigazgató-helyettese, Béltekiné dr. Major Mária. A Népszava információi szerint azért távozik posztjáról, mert nem hajlandó aláírni a negyedéves pénzügyi beszámolót. Danó Anna NÉPSZAVA A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat legutóbbi elnökségi ülésén lemondott Béltekiné dr. Major Mária, a nyugdíjfolyósító pénzügyekért felelős főigazgató-helyettese. Béltekiné lapunknak megerősítette lemondási szándékát, de bővebbet a két hét múlva esedékes közgyűlés előtt nem akart mondani. Mészáros Tamás, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke sem kívánta magyarázni a körülményeket, mint mondta, szeretné, ha munkatársa visszavonná lemondását. Információink szerint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke és a pénzügyekért felelős főigazgató-helyettes vitába keveredett az elnökség tagjaival, mert nem értettek egyet az önkormányzat hiányáról szóló jelentéssel. A Pénzügyminisztérium által kért - Béltekiné dr. Major Mária által készített - pénzügyi beszámoló ugyanis annak ellenére jelentős hiányt mutat, hogy a nyáron elfogadott, 1995-ös költségvetés szerint nullszaldósnak kellene lennie. Értesüléseink szerint a vita akörül folyt, hogy miképpen kell elszámolni azokat a költségeket, amelyek a költségvetés által be nem fizetett ellátások díjából és a minisztérium által el nem ismert működési költségekből adódnak össze. Béltekiné végül nem írta alá a jelentést. Információink szerint az is hozzájárult a lemondáshoz, hogy vita van a társadalombiztosítási alapok közötti vagyon megosztásáról. Az Egészségbiztosítási Önkormányzatnak ugyanis közel egy-két milliárdos többlete van a törvényben rögzített elosztáshoz képest. A nyugdíjbiztosító Richter gyógyszergyári részvényeket kért a különbség fejében, ám ezt az értekezleten részt vevő egészségbiztosítós szakemberek elutasították. Egyre több a rádióadó NÉPSZAVA-információ Szaporodnak a rádióadók az országban. Decemberben egy újabb adó kezdi meg Budapesten a sugárzást. Négy további rádiónál a műszaki feltételek megteremtésén dolgoznak, várhatóan jövő év elején megkezdik az adást. Az országban összesen százegy adó sugároz. Ebből a közszolgálati Kossuth, Petőfi és Bartók rádió körzeti adói osztoznak harmincegyen, a Juventus és a Danubius hét körzeti adóval rendelkezik, és hatvanhárom különféle helyi adó üzemel vidéken. A Hírközlési Felügyelet engedélyével a Radio Bridge, a Danubius, a Juventus, a Calypso és a három közszolgálati rendelkezik a fővárosban. Nemrég kapott engedélyt a Tilos, a Fix, a Civil Rádió és a Rádió M. A művelődési minisztérium háromszor írt ki pályázatot az elmúlt években helyi stúdió alapítására. Az ezt elnyert stúdióknak el kell készítenie a sugárzási tervet, telepíteni kell az adót, ki kell jelölni a frekvenciát, és be kell mérni, ezután kaphatják meg a Hírközlési Felügyelettől a végleges engedélyt. A műszaki előkészítés fázisában van az Európa 1, a Rádió 11, a Melody FM, a Randevú Rádió és a Budapest Rádió. A felügyelettől kapott információk szerint az utóbbi adó már valószínűleg decemberben megkezdheti a sugárzást. A következő stúdióalapítási pályázatra négyen várnak. A tendert jövőre a médiatörvényben meghatározott összetételű bizottság hirdeti ki és bírálja el. A grémium határozza meg azt is, hogy egy körzet mennyi rádióadót bír el, és ennek megfelelően limitálja számukat. A rádiózás 100., a Magyar Rádió műsorsugárzása megindulásának 70. évfordulója alkalmából Diósdon ma megnyílik a Rádió- és a Televíziómúzeum első állandó kiállítása. A műsorszórás múltját és jelenét dokumentáló csaknem félezer relikvia között olyan különlegességek is helyet kapnak, mint a székesfehérvári rádióállomás 1929-ben üzembe helyezett, 50 kilowatt teljesítményű motorgenerátora, több régi rádiós készülék, a Magyar Rádió egykori közvetítőkocsija. 1995. DECEMBER 1., PÉNTEK 3 Tárgyalások vakvágányon »111 IP§ a ÉK I _ B üim híiái■ Nem közeledtek lényeges mértékben az álláspontok 91^su|^|r^egy^etempáq toapi ülésén. A MÁV kitart, 19,5 százalékos börtönelési javaslata mellett, míg a vasutasok ezt továbbra sem tekintik elfogadhatónak. A szakszervezetek ugyanakkor megállapodtak, hogy a további irsuálisi fordulók előtt különmegbeszélésen egyeztetik álláspontjukat A Mozdonyvezetők Szakszervezete egyébként várhatóan jövő hétfőn teljesíti be a sztrájkot .MTI-televajió Munkásgyűlés az Ikarusban NÉPSZAVA-információ Az Ikarus Járműgyártó Rt. mátyásföldi gyárának munkásai tegnap gyűlést tartottak, ahol tiltakozni kívántak a korábban megígért bérfejlesztésük elmaradása miatt. A munkásgyűlésen a dolgozók megállapodtak abban, hogy mint munkavállalók érdekeikért közösen lépnek fel. Megalakult a tárgyalóbizottság és a sztrájkbizottság is. A bizottságok a munkáltatóval tárgyalást kezdeményeznek; ha hét napon belül nem találnak megoldást, élnek törvényes jogukkal, és kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak. A sunkáltató 15 százalékos béremelést ígért visszamenőleg, augusztus 1-jétől. Az igazgatóság pénzhiányra hivatkozva visszavonta ígéretét. Szerettük volna a munkáltatói oldalt is megkérdezni, ám lapzártáig nem tudtuk az igazgatóság egyetlen tagját sem elérni. Kaposvár várja az amerikaiak döntését (Folytatás az 1. oldalról) A magyar kormány idén júniusban csatlakozott ahhoz az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti egyezményhez (az úgynevezett SOFA-megállapodáshoz), amely fegyveres erőik jogállásáról rendelkezik. Ez mintegy biztosítéka annak, hogy a külföldi csapatok, illetve katonáik által okozott esetleges károk, jogsérelmek - amelyektől a lakosság egy része máris tart megtérüljenek, illetve rendeződjenek. A konzultáció november 15-e óta tart és tovább folytatódik. Ennek keretében amerikai katonai szakemberek vizsgálják és felmérik a szóba jöhető logisztikai bázis legmegfelelőbb helyszínét. Ma már szinte mindenki biztosra veszi, hogy Kaposvár és Taszár lesz a befutó a bázis elhelyezése miatt indult városok közötti versenyben. Erdélyi Lajos ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta. A honvédelmi tárca szóvivője azt ígérte, amint az Amerikai Egyesült Államok közzéteszi a döntést, abban a pillanatban a magyar hírközlő szervek is tudomást szereznek minderről. Szita Károly, Kaposvár polgármestere elmondta: a város nem ülhet ölbe tett kézzel, amíg közlik, holnaptól itt lesz a bázis. A megyeszékhely is készül, és azt elvárja, ha itt lesz a hadtápközpont, akkor a helyi gazdaság húzza ebből a legnagyobb hasznot. Az MDF országos elnöksége - amennyiben ilyen irányú felkérést kapna hazánk ■- ellenezné, hogy a honvédség fegyveres alakulatai részt vegyenek a boszniai békefenntartó erők tevékenységében - szögezte le Pusztai Erzsébet elnökségi tag csütörtöki sajtótájékoztatóján. A fegyveres magyar részvétel szerintük ronthatná a térségben élő magyar kisebbség helyzetét. Hozzátette: humanitárius célú segítségnyújtást, kórházvonat, illetve fegyvertelen katonaorvosok küldését elfogadhatónak tartják. Boross Péter (MDF), a nemzetbiztonsági bizottság elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésének napirendjén szerepelt a magyar fegyveresek Boszniába küldése, de mivel a frakciók még nem alakították ki végleges álláspontjukat, a témát elnapolták. Egyetemi sztrájkra készülnek Zappe Gábor NÉPSZAVA Egynapos figyelemfelhívó sztrájkra és tüntetésre készül a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, mert álláspontjuk szerint csökkent a megállapodás esélye a bérköveteléseikről - jelentette be Kis Papp László, az FDSZ elnöke a szakszervezet rendkívüli országos választmányi ülése után. A demonstrációt még december 16-a előtt megtartják, mert utána szünet kezdődik az egyetemeken és főiskolákon. A sztrájk alatt fűtés sem lesz az intézményekben. A Pedagógusok Szakszervezete is egynapos munkabeszüntetésre készül. A kormány 19, ötszázalékos béremelési ajánlatát azért nem tartják elfogadhatónak, mert a forrását jórészt elbocsátásokból biztosítanák. Kis Papp kijelentette: ragaszkodnak ahhoz, hogy jövőre a reálbér- csökkenés mértéke ne haladja meg a két százalékot. Követeléseiket ezért ehhez igazítják. Az FDSZ elnöke kijelentette, hogy a felsőoktatásban nincs mód további elbocsátásokra.