Népszava, 1996. január (124. évfolyam, 1–26. sz.)

1996-01-12 / 10. szám

4 1996. JANUÁR 12., PÉNTEK BELFÖLD Drága az átállás az olajfűtésről, de hosszabb távon megéri A háztartási tüzelőolaj árának folyamatos drágulása miatt egy­re nagyobb az igény a másfajta fűtési módra való átállásra. Cik­künkben megpróbáljuk felvázolni a lehetséges alternatívákat. NÉPSZAVA-információ A Népjóléti Minisztériumban fel­mérés készül a háztartási tüzelő­olajjal fűtő háztartások számáról. Egyelőre még nincsenek pontos adatok, de a becslések szerint az országban 185-190 ezer család fűt HTO-val. A kistelepüléseken használnak a legtöbben olajkály­hát. A városokban, mint például Budapesten, leginkább a zöldöve­zeti családi házakban fordul elő ez a fűtési mód. A kormány két ütemben hétmil­­liárd forintot szán 1996-ban a HTO-áremelés ellentételezésére. Gyulai Gabriella, a népjóléti tárca főosztályvezetője elmondta, hogy ha minden a tervek szerint halad, az összeg első része február köze­pén megérkezik az önkormányza­tokhoz. A második részlet novem­berben, a fűtési szezon kezdetén jut el a helyi hatóságokhoz. A fel­osztási arányról még nem szüle­tett döntés, de februárban való­színűleg három-, novemberben négymilliárd forintot kapnak a rászorulók. A kompenzáció szé­tosztásánál előnyben részesülnek azok a háztartások, amelyekben - ha van rá lehetőség - tervezik az energiatakarékosabb fűtési mód­ra átállást. Az energiahordozó cseréjének legegyszerűbb módja a gázpalac­kos konvektor, amely 35 000 forint­ba kerül, és beállítható az olaj­­kályha helyére. Ha a kormánytá­mogatást egyenlően osztanák el a HTO-val fűtők között, akkor min­den család éppen egy ilyen kon­vektort tudna magának vásárolni. A fűtési költség mintegy fele - 20- 25 000 forint - az olajkályháénak. Ennél a módnál korszerűbb a gáztartályos ellátás. A tartályt szabad levegőre helyezik, legalább hat méterre a faltól. Mérettől füg­gően egyszerre több lakást is ellát­hat, viszont zárt függőfolyosós bérházakban nem ajánlott. A pro­pángáz ugyanis súlyosabb a leve­gőnél, és szivárgáskor a föld fel­színén halad. Ha az udvar egyik oldala sem nyitott a szabadra, bajt okozhat. A gáztartály telepítésére össze­sen 190 000 forint befektetés szük­séges. Az éves fűtési költség egy­száz négyzeméter alapterületű csa­ládi háznál 130-140 000 forint (a propángáz ára évi százezer, ehhez jön még a tartálybérleti díj, amely évente negyvenezer forint). A háztartási tüzelőolaj drágulá­sa ismét divatba hozhatja a cse­répkályhákat. Egy két szobát fű­tő, úgynevezett falközti kályhát a szakemberek mérettől függően 100-130 000 forintért építenek fel. A számítások szerint az átállási költség négy év alatt megtérül, egy jól üzemeltetett cserépkályha időtartama 15 év. Egyévi fűtés körülbelül harminc mázsa száraz fát igényel, amely hatszáz forintos mázsánkénti áron számolva 18- 20 000 forintos évi költséget je­lent. Német brikettel fűtve ez az összeg évi 39-40 000 forint. Kétféle villamos fűtés is alter­natívát jelenthet a tüzelőolaj ki­váltására. Egy átlagos családi házhoz szükséges hét elektromos minikazán szerelési munkálatai szerelvényekkel együtt mintegy százezer forintba kerülnek. A fű­tés automata, és hálózati áramról működik. A havi fűtési költség egy 125 négyzetméteres családi háznál a számítások szerint 15 700 forint. A korszerű hőtárolós kályhák nagyobb befektetést igényelnek. Egy két szoba, konyhás családi házba legalább három 3,15 kilo­­wattos kályha szükséges, amely­nek ára egyenként 50 000 forint. A belső átalakítás 60-70 000 fo­rintos összegéhez még hozzá kell számolni a hálózatfejlesztési hozzájárulást és az éjszakai órát, amely 80 000 forintba kerül, így a befektetés végösszege elérheti a 300 000 forintot. A rendszer éj­szaka töltődik fel árammal, há­rom kályha esetén ez napi mint­egy 70 kilowatt szükségletet je­lent. A havi fűtési díj így mintegy 10-11 000 forint. Fűtési mód Befektetési költségÉvi fűtésszámla (öt hónapra) HTO_ 250-280 000 Ft Gázpalackos konvektor 35 000 Ft 120-130 000 Ft Gáztartályos fűtés 190 000 Ft 130-140 000 Ft Cserépkályha 00-130 000 Ft fával 25 000 Ft - brikettel 40 000 Ft Minikazán 100 000 Ft 80 000 Ft Hőtárolós kályha 300 000 Ft 50-60 000 Ft Géppisztollyal lövik a vadakat A szarvasagancsok igen kelendők a nyugati feketepiacon Géppisztolyropogás veri fel a csendet a Cserhát, a Bükk és a Börzsöny erdőségeiben. A Kis-Balaton környékén és az Aggteleki Nemzeti Parkban is orvadászok gyilkolják az állatokat. Az elmúlt hetekben a rendőrség két garáz­dálkodó bandát buktatott le. A természetvédelmi hivatal egyelőre tehetetlen: hiányoznak a lesipuskásokat vissza­tartó törvények, hatósági intézkedések. Illés György NÉPSZAVA Babcsa József, a Palóc Vadász­­társaság elnöke szerint négy­öt éve szaporodtak meg az orv­lövészek. Sűrűn találkoznak ve­lük mostanság a fenyvesekben, tölgyesekben. Pisztolyokkal, pus­kákkal felszerelkezve lesik az alkalmat, olykor géppisztolyro­pogást is hallani. A rendszer­­váltás óta a Cserhát vadállomá­nya egyharmadára apadt. Az elmúlt napokban a Cser­hát három pontján hallottak gép­fegyversorozatot a vadászok - mondta Szatmári József, a Cser­hát Vadásztársaság elnöke. Bab­csa József szerint a lelőtt állatok értéke ötven-százezer forint, a szarvasagancsok kelendők a nyugati feketepiacon. Előfor­dult, hogy felfigyeltek az ille­téktelen behatolókra, az orv­vadászok gyakran a lesben álló vadászra is fegyvert fognak, s leparancsolják őrhelyéről, ki­lyukasztják autója gumijait. A vadőrök és a természeti felügyelők bejelentése alapján novemberben és decemberben két bandát sikerült lefülelni - közölte Gábriel Géza alezredes, a Rétság Városi Rendőrkapi­tányság bűnügyi vezetője. Egy háromfős váci társaság másfél évig abból élt, hogy a Börzsöny­ben géppisztollyal vadakat ej­tett. Főleg Diósjenő körzetében tevékenykedtek: 15 szarvast, 14 őzet, 4 borzot és rengeteg ap­róvadat öltek meg. Az állatok bőrét és a trófeákat eladták, a húst pedig eladták vendéglő­söknek. Három testvér a Bükk­­ben ugyanezt tette. Hónapokig fosztogatták a nyaralókat, fegy­vereikkel leterítették a vadakat. A lebukott orvvadászok egyál­talán nem szegény sorsú fiata­lok - fűzte hozzá az alezredes. A Kis-Balaton körzetében és az Aggteleki Nemzeti Parkban szintén gépfegyverrel felszerel­kezett orvvadászok garázdál­kodnak - tájékoztatott dr. Tardy János helyettes államtitkár, a természetvédelmi hivatal ve­zetője. Ameddig egy természet­­védelmi őrre 4200 hektár jut, a hivatal szinte tehetetlen - fűz­te hozzá. A helyettes államtit­kár szerint a hatóság sem vet be minden eszközt az orvlövészek megfékezésére. Míg a szabályos fegyverviselést agyonszabályoz­zák, addig a tiltottakat alig bün­tetik. Tardy szerint ezeket a kiadá­sokat egyesek úgy próbálják ki­egyenlíteni, hogy a lelőtt álla­toknak csupán töredékét ad­ják a közösbe, a többit a ko­csik csomagtartójába süllyesz­tik. Ráadásul manapság az jut fegyverhez, aki akar - fűzte hozzá a helyettes államtitkár. Ledarálják a kidobott karácsonyfákat NÉPSZAVA-információ Idén először kaptak munkát a Fővárosi Kertészeti Részvény­­társaság komposztálótelepén a darálógépek: 500-600 köbmé­ter fenyőfa újrahasznosítását kezdték el szerdán. Elekes Gá­­borné, a komposztüzem veze­tője szerint a tavalyi 7000 köb­méter kidobott fenyőhulladék helyett idén a kitermelt fa kis mennyisége miatt csak 3000 köbméter kerülhet vissza táp­anyagként a természetbe. A karácsonyi ünnepek kiszá­radt, hasznavehetetlenné vált fáját feldolgozás után a kerté­szetben hasznosítják, illetve ér­tékesítik. Elekes Gáborné sze­rint a termék forgalmazásából egyelőre nem származik jelentős haszna a közelmúltban forint­milliókból épült új telepnek. Siklósi Mihály, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat fő­osztályvezetője elmondta, a sze­métdíjba beépítették a fenyőfa- és az évi egyszeri lombelszállí­tást, azért külön pénzt senkitől sem kérnek. A szeméttároló edény mellé tett kimustrált fá­kat az égetőbe szállítják, a komposztálótelepen azokat a fe­nyőket hasznosítják, amit a ki­sebb gyűjtőhelyekre tettek. A fenyőfa elszállításának költségei is benne vannak a szemétdíjban Gy. Balázs Béla felvétele Időközi választásra készülnek Cegléden Megkezdődött Cegléden a tavaly elhunyt polgármester örökébe lépő, az új vezető megválasztására kiírt időközi választás kampánya. A helyi választási bizottság által kiosztott ajánlóívekből egy-egy jelöltnek a választásra jogosult lakosság 3 százaléká­nak megfelelő számarányú aláírt ívet kell összegyűjtenie az induláshoz, ez esetben ez 889 érvényes ajánlást jelent. Eddig 7 induló felelt meg ennek a törvényes aláírásnak. Közöttük ketten függetlenként, egy je­lölt a Független Kisgazdapárt, egy a MIÉP támogatásával pályázik a polgármesteri székre, közös jelöltet indít az MSZP és az SZDSZ, és ugyancsak jelöltet ajánl az MDF, a KDNP, a Fidesz-Magyar Polgári Párt, s jelöltet állított a Magyar Népjóléti Szövetség is. Védtelen gyermekek MTI-információ Az 1995-ös Kriminológiai Évkönyvet és egy, a gyerekek sérelmére elkövetett bűn­­cselekményekkel foglalkozó tanulmányt mutattak be az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet sajtótájékoztató­ján. Kerezsi Klára, A védtelen gyermek cí­mű munka szerzője elmondta: hivatalos adatok szerint Magyarországon 300 ezer a veszélyeztetett gyerekek száma, és közü­lük 10 ezer válik bűncselekmény áldoza­tává. A családokon belül elkövetett fizikai bántalmazás és szexuális erőszak ellen je­lenleg szinte csak a büntetőjog eszközeivel lépnek fel, hiányzik ugyanis a hatékony gyermekvédelmi rendszer. Pusztai László, az intézet igazgatója, az Országos Bűnmegelőzési Tanács elnöke a Kriminológiai Évkönyvben megjelent, A bűnmegelőzés dilemmái című írásáról szól­va közölte: a nyugati országokkal ellen­­tétben Magyarországon elenyésző összege­ket költenek erre a célra. A minisztérium nem akar szegénykórházakat (Folytatás az 1. oldalról) A kórházakból elbocsátott, legyengült hajléktalanok meghalnak az utcán, ha a nem kapnak speciális kór­házi ellátást. Az otthontalanok egész­ségügyi ellátására, illetve a hálózat kialakítására tavaly 80 millió forintot fordított a kormány. Ezt a pénzt a Fő­városi Szociális Központ ál­tal működtetett és a hajlék­talanokkal foglalkozó inté­zetek és alapítványok kö­zött a népjóléti tárca osztot­ta szét. Ebből nyolc főváro­si, hat vidéki háziorvosi rendelőt hoztak létre. Ezek működéséhez az egészség­­biztosító tavaly további 60 millió forinttal járult hozzá. A hajléktalan betegek el­látása minimálisan kétszer annyiba kerül, mint ott­honnal rendelkezőké. Egy átlagos háziorvosi rendelő fenntartása havonta 230 ezer forint, a hajléktalanokkal foglalkozó rendelő költségei elérik a 400 ezer forintot. A hajléktalanok kilenc­ven százaléka alkoholista, és körükben halmozottan fordul elő pszichiátriai megbetegedés. Sebeik a le­romlott védekezőképessé­gük miatt lassabban gyó­gyulnak, sokszor négyszer annyi idő is kell hozzá, mint normális körülmé­nyek között. A szociális mentőszolgálat (ezt is a Fő­városi Szociális Központ működteti) huszonnégy órán keresztül járja a fővá­rost, és begyűjti a hajlékta­lanokat, alkoholistákat. Ezeket az embereket ugyanis közegészségügyi­nanszírozza az egészség­­pénztár, a fennmaradó 80 ágyhoz szükséges pénzt pá­lyázatok útján „koldulja” össze a­ központ igazgatója, Iványi Gábor, illetve az el­szállásolásukra fordítandó állami normatív támogatá­sukból kénytelenek elven­ni. A központ 20 millió fo­rinttal tartozik a közmű­veknek, de az igazgató sze­rint ugyanennyi pénzzel tartozik nekik az egészség­­pénztár. Iványi elmondta: ha rövid időn belül az egészségpénztár nem ad pénzt a szociális mentő és a Dankó utcai kórház műkö­désére, kénytelenek lesz­nek megszüntetni azt. A minisztérium számítá­sa szerint idén legalább 60- 65 millió forintra volna szükség az ilyen jellegű rendelők és a kórházak mű­ködtetésére. Illés Béla, az Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese el­mondta, hogy idén szerző­dést kötnek egyes, hajlék­talanokat ápoló intéz­ménnyel, de csak gyógyí­tásra. Szakorvosi ellátást továbbra is a szakorvosi rendelőkben kell igénybe venniük a hajléktalanok­nak, mert sem a biztosító, sem a szaktárca nem akar „szegénykórházakat” létre­hozni. A szerződéskötések­re csak a tb-alapok költség­­vetésének elfogadása után kerülhet sor. A szociális el­látás költségeit nem vállal­ja az egészségbiztosító. A fővárosi önkormány­zat a kormány által nyúj­tott, hajléktalanok után já­ró normatív támogatást - ez jelenleg menhelyágyan- okokra hivatkozva nem szállítja el az Országos Mentőszolgálat. Egy ilyen mentőautó havi üzemelte­tési költsége meghaladja a 800 ezer forintot. A fővárosi önkormány­zat tulajdonában lévő Dó­zsa György úti és Dankó utcai fekvőbeteg-ellátó in­tézetben 103, úgynevezett kórházszerű ágyon fogad­ják az ápolásra szorulókat. Az új teljesítményfinanszí­rozási rendszer alapján csak a Dózsa György úti, 23 ággyal rendelkező krí­ziskórház működését fő­ként évi 87 ezer forint­­ ki­egészíti 45 ezer forinttal. A kerületi önkormányzatok egyáltalán nem járulnak hozzá a menhelyek, illetve a kórházak, rendelők mű­ködéséhez. A fővárosi ön­­kormányzat 1994-ig önál­lóan tartotta fenn az egész­ségügyi ellátást, és csak ezt követően járult hozzá az egészségpénztár a kiadá­sokhoz. Szolnoki Andrea, az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes el­mondta, hogy a Vas utcai kórházat hajléktalan-utó­gondozóvá alakítják át. A szociális mentőszolgálat statisztikai kimutatása, 1995 Megnevezés Június Július Augusztus Bejelentő Szociális központ 79 22 50 Utcai szoc. munkás 15 16 v 15 „Adriai" diszp.­közp. 35 Országos Mentőszolgálat 22 35 20 Állampolg. bejelentés 16 25 , 20 Saját feltalálás ■­ 215 Rendőrség 9 11 12 Kórházak 10 37 22 MÁV, BKV 13 10 10 Orvosi ügyelet 1 6 5 Szállítási hely Hajléktalanszálló 30 36 41 Kórház 75 39 55 Egyéb egészségügy 25 36 30 Kiérkezés előtt eltáv. 10 10 20 Helyszínen maradt 12 17 10 Vaklárma1­4 10 Átadva Orsz. Mentőszolg.-nak 108 1 Az Országos Rendőr-főkapitányság Panaszok és Bejelentések Irodája ügyfélfogadási rendje 1995. december 1-jétől a következők szerint módosult: hétfő: 08.30 órától 15.00 óráig kedd: 08.30 órától 16.30 óráig szerda: 08.30 órától 15.00 óráig csütörtök: 08.30 órától 16.30 óráig péntek: 08.30 órától 15.00 óráig

Next