Népszava, 1996. február (124. évfolyam, 27–51. sz.)

1996-02-01 / 27. szám

16 OLDAL ÁRA: 35 FORINT Több egyetemen csökkenhet a költségvetési támogatás Elbocsátásokkal járhat értesüléseink szerint a normatív - hallgatói létszám­tól függő - finanszírozási rendszer bevezetése a felsőoktatásban. Az új finanszírozási rendszerben egy hall­gatóra számítva állapítják meg a képzésre fordítható költségeket, köz­tük az állam által finanszírozott okta­tók számát. A hallgatók és oktatók aránya több intézményben magasabb, mint amit a finanszírozási rendszer elismer, ezért több egyetem és főisko­la bérre fordítható költségvetési tá­mogatása csökkenni fog. A normatív finanszírozásra két ütemben, idén jú­liustól és a jövő év elejétől térnek át. Zappe Gábor NÉPSZAVA Idén júliustól kezdődik meg az áttérés a normatív finanszírozásra a felsőoktatás­ban. Korábban az egyetemek és főisko­lák állami támogatását nem egységes el­vek alapján határozták meg, hanem attól függően, hogy melyik intézmény mennyit tudott kialkudni magának a felsőokta­tásra fordítható állami támogatásból. En­nek következtében előfordul, hogy az egyik egyetemen háromszázezer forintot költenek évente egy bölcsész képzésére, míg máshol több mint félmillió forintot. A művelődési minisztérium szándéka szerint a normatív finanszírozás bevezetésével ezek a különbségek megszűnnének. A Népszava birtokában lévő finanszíro­zási modell dokumentumai szerint - me­lyet a művelődési minisztérium és a Fel­sőoktatási és Tudományos Tanács már el­fogadott - a próbaszámítások alapján járó költségvetési támogatás több intézmény­­csoport esetében jelentősen eltér attól, mint amit az intézmények eddig kaptak. Az orvosegyetemek esetében negyedével lenne alacsonyabb az új rendszer szerint juttatott támogatás, mint amit idén kap­nak az intézmények. Szintén jelentős mér­tékben csökken a közgazdasági és az ag­rár­szakirányok támogatási összege, intéz­ményenként eltérő mértékben. Az ELTE esetében a támogatáscsökkenés elérheti a 300 millió forintot is. Több intézmény támogatása a modell szerint magasabb lenne, mint amit idáig kaptak - a Miskolci Egyetemnek például évi negyvenmillióval növekedne a támo­gatása -, ám a máshol jelentkező támoga­táscsökkenésből eredő megtakarításokat nem osztják fel köztük, hanem tartalékot kívánnak képezni a rendszer korrekciói­hoz. Idén csak a képzési költségeket szá­mítják a hallgatói létszám alapján, mely az oktatók és oktatást segítők bérére, vala­mint közvetlenül az oktatás dologi kiadá­saira fordítható. Mivel a számítások alapja az egy hallgatóra jutó oktatók száma, azon intézmények bérre fordítható támogatása csökken a legjobban, ahol viszonylag sok oktató jut egy hallgatóra. (Folytatás a 3. oldalon) A nyugati valutákban jobban bíznak az emberek Az idei év egyik legfonto­sabb gazdasági eseménye a forint régóta várt konverti­bilissá tétele volt. A Marke­ting Centrum Országos Pi­ackutató Intézet január ele­jén végzett felmérése a kon­vertibilitással kapcsolatos lakossági véleményekre kér­dezett rá. Az emberek többsége, 87 százaléka hallott arról, hogy konvertibilis lett a forint, a vélemények azon­ban megoszlanak arról, hogy ez milyen hatással lesz a gazdasági helyzet, illetve az életszínvonal alakulásá­ra. A válaszadók közel fele úgy vélte, a gazdaság álla­pota idén inkább romlani fog, mindössze 16 százalék gondolta, hogy 1996-ban jobb lesz a helyzet. A javu­lást feltételezők elsősorban a felsőfokú végzettségűek köréből kerülnek ki, de op­timistábbak a fiatalok és a magasabb jövedelműek is. Jelentős a véleménykülönb­ség a koalíció és az ellenzék szavazótábora között, az előbbiek 26, az utóbbiak 15 százaléka hisz a gazdasági helyzet javulásában. Arról, hogy a forint kon­vertibilitása javítja a­ gaz­daság helyzetét, szinte tel­jesen egyenlően oszlanak meg a vélemények, 34 szá­zalék igen, 32 nem, míg a maradék 34 százalék nem tudta eldönteni. (Folytatás a 8. oldalon) , 124. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1996. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK ALAPÍTVA 1873-BAN Kiújult a vita a paksi atomerőmű biztonságáról A Greenpeace szóvivője hazudott, ami­kor a Népszavának azt nyilatkozta, hogy a paksi atomerőmű nukleáris magja ötször könnyebben megolvad, mint a nyugati szabvány, mert ilyen előírás nem létezik - állítja annak a ta­nulmánynak a készítője, amelyre a greifswaldi atomerőműnél kedden de­monstráló német környezetvédők hi­vatkoztak. A Greenpeace azonban tart­ja magát ahhoz, hogy a magyar erőmű nem felel meg a nyugati szabványok­nak. Az Atomenergia Bizottság titkára szerint a környezetvédők túl messzire mentek. A német fűtőanyagot is ki le­het majd vinni Oroszországba, az egy márkáért vásárolt szállítmány 32 mil­lió márkás megtakarítást hoz az erő­műnek. Lapunk megszerezte a Nem­zetközi Atomenergia Ügynökség jelen­tését is Paksról, amelyben néhány hiá­nyosságot valóban felsoroltak. NÉPSZAVA-összeállítás A környezetvédők és a szak­emberek egészen másként ítélik meg Paksot, még a korábban készített jelenté­sek tartalmán is vitatkoz­nak. A polémia akkor rob­bant ki ismét, amikor né­met környezetvédők kedden azért demonstráltak Greifs­­waldban, hogy megakadá­lyozzák az ottani bezárt atomerőmű alig használt fűtőelemeinek Magyaror­szágra szállítását. Az akti­visták szerint a nyugati szabványokhoz mérten a paksi erőmű ötször veszé­lyesebb. A Paksi Atomerőmű Rt. vezetése nem tekinti a Gre­­enpeace-t felkészültnek ah­hoz, hogy megítélje a ma­gyar reaktor biztonságát, nyilatkozta lapunknak Ko­­váts Balázs, az erőmű tájé­koztatási irodájának vezető­je, majd hozzátette: „Úgy gondoljuk, nem kell, mert nincs miért magyarázkod­nunk.” A zöldek nyilatko­zataiban nem technikai, hanem a biztonsági kultú­rával összefüggő hiányos­ságokra utalva állítják: az atomenergia-ügynökség is elmarasztalta a magyar céget. Lapunk tegnapi szá­mában Rüdiger Rosenthal, a német Greenpeace szóvi­vője úgy nyilatkozott: egy birtokukban lévő jelentés szerint Pakson ötször na­gyobb a nukleáris mag megolvadásának veszélye, mint amit a nyugati szab­vány megenged. A paksi vezetés, miköz­ben határozottan cáfolja a Greenpeace értesüléseit, el­ismeri, hogy voltak kifogá­sai a nemzetközi szervezet­nek. (Folytatás a 2. oldalon) A paksiak szerint nincs miért magyarázkodniuk Tapolcsányi Éva felvétele Szándéklevél az IMF-nek NÉPSZAVA-információ A Népszava értesülése sze­rint a múlt héten a kor­mány jóváhagyta és elküld­te az IMF-nek, a washing­toni székhelyű Nemzetközi Valutaalapnak azt a szán­déklevelet, amelyben hiva­talosan is kéri egy rövid le­járatú, készenléti hitel fo­lyósítását. Az összeg mint­egy 200 millió dollár lesz, és a hitel lejárata 1997 vége. Mint az IMF december­ben nálunk tárgyaló dele­gációja kifejtette, a hitel feltétele a társadalombiz­tosítási alapok költségve­tésének elfogadása. A PM számításai szerint március 12-én várhatóan elfogad­ja a parlament a költség­vetést, és még azon a héten összeül az IMF igazgatóta­nácsa, hogy tárgyalja a ma­gyar hitelkérelmet. Mint ismeretes, Magyarország pénzügyi helyzete az utóbbi hónapokban jelen-­­tősen javult, az elmúlt év második felében megszűnt a folyó fizetési mérleg hiá­nya. Viszont az ország meg­ítélését alapvetően befolyá­solja, hogy van-e érvényben lévő megállapodása az IMF-fel, vagy sem. Az utol­só hitelmegállapodás Szabó Iván pénzügyminisztersége idején született, ám az első részlet lehívása után az or­szág nem tudta teljesíteni kötelezettségeit, ezért a megállapodás még lejárta előtt hatályát vesztette. Hozzánk csempészik a hulladékot A hulladékok fuvarkölt­sége olcsóbb, mint a megsemmisítés. Ezért egyes külföldi cégek, fik­tív feladat megjelölve, becsempészik hazánkba a veszélyes vagy környe­zetre ártalmas hulladé­kot. ősz óta hét vagon gazdátlan és használha­tatlan gumiabroncs vesz­tegel a Józsefvárosi pá­lyaudvaron. A vámosok legújabb ötlete: a 100 tonna gumitól árverésen szabadulnak meg. Horváth Ildikó NÉPSZAVA A veszélyes hulladékaiktól szabadulni akaró cégek egy ideje Magyarországot is ki­szemelték illegális lerakó­helyként. Információnk sze­rint nemrégiben egy kórhá­zi hulladékkal teli hajó úszott be a Dunán hazánk­ba, azonban a vámosok idő­ben visszafordították. (Folytatás a 4. oldalon) Botka László, a pályaudvar kereskedelmi dolgozója a nem létező cég nevére szóló szállítólevéllel Knap Zoltán felvétele Kevesebb marad a borítékban Szigorodtak az adóelőleg-levonás szabályai Hamarosan kifizetik az első, az új adóelőleg-le­vonási szabályok szerint számolt munkabéreket. Sokakat valószínűleg kellemetlen meglepetés ér, hiszen akinek több forrásból származik a jöve­delme, az nem számíthat az előzetes kedvezmé­nyekre. Valószínűleg többet vonnak majd le tőle, mint amennyit végül fizetnie kell. Mint ismere­tes, évi háromszázötven, közel havi harmincezer forintos bruttó bérjövedelemnél mintegy évi har­minckilenc-, egymilliónál viszont csupán évi net­tó ötvenötezer forint a különbség, vagyis ennyi­vel kell többet fizetni pusztán az adórendszer változása miatt. Nem járnak igazán jól az önkén­tes nyugdíjpénztárakba fizetők sem. NÉPSZAVA-információ Az új adórendszer egyik leglényegesebb vonása, hogy kétféle adótáblát tartalmaz. Az egyik - a csak munkabérből élőkre vo­natkozó - szerint jár már az első hónaptól kezdve az adóvisszatérítés, így a le­vont adó nagysága körül­belül évi hatszáz-hatszáz­­ötvenezer forintig nem nö­vekszik. Akinek viszont ennél több jut egy évben, vagy bérjövedelmén kívül máshonnan is kap pénzt, jóval nagyobb elvonások­ra számíthat. A két adótáb­lából eredő különbség még a minimálbér környékén élőknél is közel havi három­ezer forint, a havonta har­mincötezer forintot keresők esetében ez az összeg 4100 forint fölé emelkedik, pon­tosabban ennyivel járnak rosszabbul. Miután na­gyon szigorúak az adóelő­leg-levonás szabályai, ezért csak azok nem járnak rosz­­szul, akiknek egy forrásból van bérjövedelmük. Ez a kör a közalkalmazottakra szűkíthető. . (Folytatás az 5. oldalon) Emlékülés a köztársaságról MTI-információ A honfoglalás millecentená­­riuma évében az új magyar államforma megfogalma­zásának 50. évfordulóját is ünnepeljük, és ez olyan ki­indulópont, ami közjogilag újabb évezredre nyit utat hazánk előtt. Ezt Göncz Árpád köztársasági elnök hangsúlyozta megnyitójá­ban a Magyarország állam­formájáról szóló 1946. évi I. törvénycikk kihirdeté­sének félszázadik évfordu­lója alkalmából rendezett tudományos emlékülésen szerdán, az Igazságügyi Mi­nisztériumban. Az államfő rámutatott: jogi és történelmi értelem­ben ebből az időszakból és e törvényből eredeztethet­jük mai köztársaságunkat. Ez nem kérdőjelezi meg a csaknem ezer évig fennállt magyar királyság múltját, de a II. világháború elvesz­tése után a gazdaságilag és eszmeileg is üres országnak újra meg kellett fogalmaz­nia önmagát. Ez a jog terü­letén a köztársasági állam­forma választását jelentette. (Folytatás a 2. oldalon)

Next