Népszava, 1996. november (124. évfolyam, 255–280. sz.)

1996-11-01 / 255. szám

­2 1996. NOVEMBER 1., PÉNTEK Szekeres az MSZP-SZDSZ találkozóról Szekeres Imre szerint várhatóan a jövő hét második felében kerül sor az MSZP és az SZDSZ között arra a találkozóra, amelyet a két párt vezető testülete, az elnökség, illetve az ügyvivő testület készít elő. A képviselőcsoport nem foglalkozott a koalíciós tár­gyalásokkal, munkájuk során ugyanis a törvényho­zással kapcsolatos szakmai és politikai kérdéseket kell megoldaniuk. Mindezt egy sajtóbeszélgetésen közölte az MSZP frakcióvezetője Veszprémben. Hajdú-Bihar Giczyt jelöli A KDNP Hajdú-Bihar megyei választmánya október 4-én a 32 jelen lévő küldött egyhangú szavazatával Giczy György jelenlegi elnököt javasolta elnöknek a januárra tervezett tisztújításra - közölte tegnap la­punkkal László Ildikó sajtófőnök. A választmány azt is javasolta, hogy az országos alelnököket az elnökkel azonos nézeteket vallók köréből válasszák meg, jelölt­jeik Gáspár Miklós és Báthori Gábor. Vagyonvesztés a Taverna eladásánál A Fidesz levélben fordul Kovács Árpádhoz, hogy az ÁPV. Rt. igazgatótanácsának új elnöke vizsgálja ki a Tarverna Szálloda és Étterem Rt. ügyét - jelentette be Kósa Lajos alelnök. Az ÁPV Rt. és a Taverna Rt. perben állt egymással egy perértéken 800 millió, be­csült értéken 1,5 milliárd forintos ingatanrész miatt. Az ÁPV Rt. peren kívül megegyezett a Taverna Rt.­­vel. A gond csak az - mondta Kósa Lajos -, hogy ez­zel az ÁPV Rt. reálértéken 70 milliós vagyonhoz jutott. Alkotmánykoncepció új változatban Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottsága teg­nap elfogadta az új alaptörvény koncepcióját, amit hamarosan a Ház elé terjesztenek - tudtuk meg Gál Zoltán házelnöktől. Információink szerint a szavazás­nál a kisgazda frakció tartózkodott, az öt másik képvi­selőcsoport, amelyik az alkotmány-előkészítésben részt vesz, elfogadta a tervezetet. Tiszaújvárosi tűzpróba -Tűzpróbát tartott az Országos Tűzoltó-parancsnokság Tiszaújvárosban. A kísérlet során háromszáz négyzet­­méteres területen gyújtottak l ebben azint,­ hogy a Ma­­­ gyarországon rendszeresített háromféle oltóanyag együttes hatását vizsgálják. Megtévesztő lappiaci statisztika Kétszázezer forint bírságot szabott ki a Magyar Hírlap című napilapra megtévesztő lappiaci statisztikák köz­lése miatt tegnap a Gazdasági Versenyhivatal ver­senytanácsa. A tanács megállapította, hogy az újság 1996. május 28-tól június 7-ig „Átalakulóban a ma­gyar lappiac” címmel közölt sorozatában egyes napi­lapok olvasótáborát saját szempontrendszer alapján százalékos megoszlásban mutatta be. Nem tüntette fel azonban sem a saját, sem a többi lap olvasóinak abszolút számát, s ezzel megtévesztette a fogyasztó­kat. Az eljárást a lapunkat kiadó Egyesült Kiadói Holding Kft. kezdeményezte. Távozó rendőrök Baján A bajai rendőrkapitányságtól három rendőr vesz vég­leges búcsút. G. József a közelmúltban könyvet írt, amelyben kitálalta a bajai rendőrség belső ügyeit. Őt leszázalékolják. K. Tibor halálos balesetet okozott néhány hónapja, ezért kell távoznia. Sz. László rendőrhöz méltatlanul a bajai Petőfi-szigeten meg­verte barátnőjét. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-B­AN Megbízott főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Főszerkesztő-helyettes: LAKATOS MÁRIA, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉNES D. ISTVÁN (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, ZSIGOVICS ZSOLT Népszava Rt. FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Kiadó: EKH Kft. Levelezési cm: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész U..30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272,326-8252, telefax: 328-8267 Rovattelefonok: belföld 326­ 8271, külföld: 3286564, gazdaság 3288261,­­ publicisztika 3288273 Hirdetés: telefon: 3288260,3288272,3288252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@datanet.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Hellr Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11691102, Hellr 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára.­­ Romániában terjeszti a BOPAL PRESS Kft. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210665), valamint a Herrnél. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1677 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1046 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 BELFÖLD Meghallgatták az ÁPV Rt. menesztett igazgatóságát György Bence NÉPSZAVA Heves politikai vitával kez­dődött tegnap az ÁPV Rt.-Tocsik-ügyben vizsgá­lódó parlamenti különbi­zottság ülése. Göndör Ist­ván (MSZP) arra kérte Deutsch Tamást (Fidesz- MMP), a bizottság elnökét, sajtónyilatkozataiban ve­gye figyelembe, hogy ha Deutsch gyanúit a bizottsá­gi vizsgálat nem tudja alá­támasztani, az alkalmas az egész testület lejáratására. Göndör konkrétan arra utalt, amikor Deutsch gya­­níthatónak nevezte, hogy az ügyben felmerült össze­gek pártkasszákhoz ván­doroltak. Deutsch Göndör felvetését nyílt politikai támadásnak nyilvánította, amelyet visszautasított, s hozzátette, nyilatkozataiért vállalja a felelősséget. A parázs vita után Deutsch bejelentette: To­­csik Márta faxon tudatta, a meghallgatáson nem tud részt venni, mert a rendőr­ség hasonló ügyben hall­gatja ki, s ebből egy napra egy is elég. Ezután a bi­zottság rátért az ÁPV Rt. menesztett igazgatósági tagjainak meghallgatásá­ra. Virágh Attila, az ÁPV Rt. volt elnökhelyettese ar­ra a kérdésre, hogy a koalí­ciós kormány által kineve­zett igazgatóságba a sza­bad demokraták jelöltje­ként került-e be, elmond­ta: nem tartja kizártnak, hogy az egyeztetések során ez a szempont is szóba ke­rült. Cáfolta, hogy szoros üzleti kapcsolat fűzné Bu­dai Györgyhöz és Bern­hardt Barnabáshoz, az SZDSZ-hez közel álló vál­lalkozókhoz, de elismerte, hogy kinevezése előtt mindkét személlyel társtu­lajdonos volt egy-egy vál­lalkozásban. Arra a kér­désre, hogy tudta-e az ÁPV Rt. igazgatósága, mekkora a tétje az ÁPV Rt. és az ön­­kormányzatok közötti jog­vita kezelése érdekében To­­csik Márta megbízásának, Virágh elmondta: hivata­losan erről nem értesültek, informálisan azonban a ta­gok tudomást szerezhettek róla. Réti Tamás arra a kér­désre, tudnia kellett-e Suchman Tamás privatizá­ciót felügyelő tárca nélküli miniszternek az esetleges visszaélésekről - magyarán a Tocsik-ügyről -, azt felel­te, a tanácsadó felvétele nem spontán folyamat volt. A megbízásról szóló hatá­rozat szavazásakor tiltako­zott az elfogadás ellen, és ezt jelezte a felügyelőbi­zottság jelen lévő elnöké­nek is. A bizottság ülése lapzár­tánkig tartott, meghallgat­ták még Hegedűs Évát, Ko­máromi Gábort, Győrffy Istvánt, Spanyol Józsefet, Lajtner Tamást és Hídvégi Gábort is. Megakadtak a KBI nyomozói Tegnap ismét kihallgatták a Gyorskocsi utcában To­csik Mártát. A jogásznő segített a hatóságnak értel­mezni a lefoglalt iratokat. Lapunk úgy tudja, a KBI nyomozógárdája az ÁPV Rt. vezérkarának szerepét elemezve „megakadt”, és a Tocsik Márta elleni vád­­számviteli törvény megsértése és adócsalás) is - jogi­lag - egyre inkább inog. A vallomások és a dokumen­tumok alapján a KBI Liszkai Péteren kívül máig nem tudott új gyanúsítottat „felmutatni.” Az egyre kénye­sebbé váló Tocsik-ügyben a Vektor Rt. szerepe is mind homályosabb, és az alvállalkozók állítólagos pártkap­csolatainak sem lelik bizonyítható nyomát. Változat­lanul nem kapnak magyarázatot arra sem, hogy hol le­het az ÁPV Rt.-től átutalt 804 millió forintos sikerdíj­ból eltűnt közel háromszázmillió. A Népszava infor­mációi szerint annak ellenére, hogy Kocsis Istvánt visszahelyezték az ÁPV Rt.-hez (vezérigazgató-helyet­tes), a KBI a nagy összegű kárt okozó hűtlen kezelés címén indított nyomozás során ki fogja hallgatni. Torgyán a szépasszonyokról Beszámoltatná a kormányt a kisgazdapárt Az FKGP országgyűlési határozatterve­zetet terjeszt a parlament elé, amely - el­fogadása esetén - arra kötelezné a kor­mányt, hogy 60 napon belül, visszame­nőleg tételesen számoljon be a T. Ház előtt az ÁPV Rt. és az elődjei (ÁVÜ, ÁV Rt.) privatizációs tevékenységéről, bevé­teleiről, kiadásairól, a tanácsadó cégek­nek, személyeknek kifizetett sikerdíjairól és egyéb közvetítők jutalékairól - jelentte be Torgyán József a párt tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján. Bartha Szabó József NÉPSZAVA A pártelnök-frakcióvezető elfogadhatatlannak és ci­nizmusnak mondotta az újonnan kinevezett privati­zációs miniszter asszony, Csiha Judit azon program­beszédét, amelyben beje­lentette: ott kívánja folytat­ni a privatizációt, ahol elődje abbahagyta. Kocsis István, az ÁPV­ Rt. vezér­igazgató-helyettesi kineve­zését pedig egészen elké­pesztőnek és nyílt provoká­ciónak minősítette Tor­­gyán, mondván: "­fkáisí£tök a legzsírosabb tedatot,­­"az energia privatizációját, "ha­lott egyértelmű és félreért­hetetlen felelőssége van a Tocsik-botrányban, hiszen ő szentesítette aláírásaival a sikerdíjszerződéseket. A magyar nép erkölcsiségé­nek megcsúfolása és becsa­pása, hogy miután menesz­tették az igazgatótanácsból a főkapun, a hátsó kapun vissza&fesztüt­” ' ’'v.* A pártelnök-frakcióvezető a sógorthomáság példája­ként említette továbbá, hogy azt az MSZP ügyvédi irodát (Czeglédi és Társai - A szerk.) bízta meg az ÁPV Rt. nyilvános pályázat nélkül, hogy újabb sikerdíj fejében hajtsa be Tocsik Mártától ,az ÁPV Rt. által korábban kifizetett sikerdíjat, amelyik Horn Gyula és Gál Zoltán közlekedési balesetéből is eljárt. „Ráadásul egészen dilettáns módon szólították fel a pénz visszafizetésére Tocsik Mártát, hiszen köz­tudott: szép asszonyt ke­mény szerszámmal, ügyvé­det perrel fenyegetni több mint nevetséges. ” Arról nem is szólva - tette hozzá Tor­­gyán- hogy az ÁFV­ Rt-nél havi 750 ezer forint fizetést kasszírozó 26 jogász is meg­írhatta volna ezt az ügyvédi gyakornoktól sem elfogad­ható szintű felszólító levelet. Emelnék a családi pótlékot MTI-információ A jövő évi költségvetés ál­talános vitájában tegnap Burány Sándor (MSZP) bejelentette: a szocialista frakció is amellett tette le voksát, hogy azt a 7,5 mil­liárd forintot, amit adó­­kedvezményre szánt a kor­mányzat, inkább a családi pótlék emelésére fordítsák. Ez ellen szólt viszont Orosz István (MSZP), aki szerint a családi pótlék nem ösz­tönzi a gyermekvállalást. Bauer Tamás (SZDSZ) ki­jelentette: pártja szerint nem a gyermekvállalást kell ösztönözni, hiszen az a családok természetes tö­rekvése, csupán a második és a harmadik gyermek vállalásának anyagi felté­teleit kellene javítani. Sel­­meczi Gabriella (Fidesz) kifogásolta, hogy jövőre nem emelkedik a családi pótlék jogosultsági küszö­be, s emiatt minden ötödik­hatodik család elveszti majd jogosultságát a támo­gatásra. A három- vagy többgyermekes családok­nak az előterjesztésben szereplő adókedvezménye elhanyagolható hatással lenne a családokra, hiszen a gyerekek többsége egy- és kétgyermekes családban él. Lamperth Mónika (MSZP) kifejtette: az ön­kormányzati beruházások és fejlesztések finanszíro­zásának javítására az egyik lehetséges megoldás a hosszú lejáratú hitelkonst­rukciók feldolgozása. Elis­merte, hogy a költségvetés önkormányzatokkal kap­csolatos keretei szűkek, de - mint mondta - a szüksé­ges kiegyenlítő funkciók megjelenésével a szocialista képviselőcsoport támogatni tudja annak elfogadását. i­s Járulékmentes szerzői jogdíjak (Folytatás az 1. oldalról) A kormány támogatta a mini­mumjárulékról szóló módosító in­dítványt. Eszerint a munkaadók járulékkötelezettsége 3,5 száza­lékkal csökkenne, azaz 39 száza­lékos tb-j­árulék terhelné a mun­kajövedelmeket. Emellett 1800 forintos egészségügyi hozzájáru­lást kellene fizetniük alkalmazot­taik után. Egészségügyi ellátásra a minimálbér után fizetendő 11,5 százalékos egészségügyi járulék és az 1800 forintos hozzájárulás együttesen jogosítana. A kormány kiegészítette a szociális bizottság javaslatát azzal, hogy a szerzői jogvédelem hatálya alá eső hono­ráriumokat nem terhelnék tb-já­­rulékkal. A mentességet élvezők körét azonban még nem határoz­ták meg. A kormány elképzelése szerint nem kapnának mentességet a szoftverkészítők, illetve a piaci tevékenységhez kötődő szerzői jogdíjasok. Ez a döntés ellentétes­nek tetszik Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter azon keddi állás­pontjával, hogy a társadalombiz­tosítási rendszer reformjának egységesnek kell maradnia, így a járulékalap szélesítéséből a hono­ráriumokat sem lehet levenni. Ezt a miniszter a kulturális és tu­dományos élet képviselőivel folytatott tárgyalás után nyilat­kozta. A miniszterelnök Surányi György egy levelére tekintettel fogadta el a Magyar Nemzeti Bank két alelnökének azt a fel­ajánlását, hogy lemondanak posztjukról - jelentette ki Kiss Elemér a kormány ülését követő sajtótájékoztatón. A Miniszterel­nöki Hivatal államtitkára el­mondta, a jegybank elnöke októ­ber 15-én kelt levelében az MNB- nek okozott jelentős kárra, illet­ve az ügy komolyságára hivat­kozva tartotta szükségesnek Czirják Sándor és Hárshegyi Fri­gyes felelősségre vonását. A Nép­szava kérdésére válaszolva Kiss közölte: a kérdés - bár a jegy­bankelnök jelen volt - nem vető­dött fel a kabinet ülésén. Mint mondta, azért tartotta ezt szük­ségesnek nyilvánosságra hozni, hogy mindenki „pontos képet kapjon az ügyről”. Mint ismere­tes, Surányi a héten tartott sajtó­tájékoztatóján azt mondta: azt ajánlotta volna a miniszterelnök­nek, ne fogadja el a két alelnök felajánlását.­­ A kormány tegnap döntött az Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő Részvénytársaság két újabb igazgatósági tagjának kine­vezéséről, így már csak egy poszt maradt betöltetlen a testületben. Az ÁPV Rt. igazgatóságának két új tagja Szabó Zsolt, a borsodi térség reorganizációért felelős kormánybiztosa és Mészáros Já­nos, az orvosi műszereket forgal­mazó Omker elnöke lett. A kormány tárgyalt az adótör­vények változtatásához benyúj­tott módosító indítványokról is. A miniszterek elfogadták, hogy az adójóváírás ne a bér 18, hanem 20 százaléka legyen. Az adóból azonban továbbra is csak maxi­mum 3600 forintot lehet majd le­vonni. Ezzel a kabinet tulajdon­képpen a legrosszabbul kereső­ket mentesítette a személyi jöve­delemadó-fizetési kötelezettség alól, így azoknak, akiknek csak bérből van jövedelmük, és 18 ezer forintnál nem kapnak többet ha­vonta, nem kell személyi jövede­lemadót fizetniük. Ez a nulla kulcs visszavezetését jelenti a rendszerbe. A kabinet álláspontja szerint jövőre nem kellene a munkahelyi étkeztetés után adót fizetni. Kiss Elemér szerint a módosítás mint­egy 3 milliárd forintos bevételtől fosztja meg a költségvetést. Részben a bevételek biztosítása érdekében 1997-től még nem lép­ne életbe az a rendszer, amely sze­rint fontosnak tekintett társadal­mi célokra lehetett volna fordíta­ni az szja 1 százalékát. Az állam­titkár közölte, a kormány átte­kintette a helyzetet, és úgy látta, az adó átirányításához szükséges rendszer még nem alakult ki, így a bevezetésnek egyébként sincse­nek meg a feltételei. A Népszava információi szerint a kabinet többek között az egyházak kéré­sére tekintett el a rendszer beve­zetésétől. Mint ismeretes, a beve­zetéssel párhuzamosan csökken­tették volna a kedvezményezett társadalmi szervezetek költség­­vetési támogatását. Az intézke­dés egyébként a számítások sze­rint 3 milliárdos megtakarítást jelent. NÉPSZAVA Nem engednek a szocialisták NÉPSZAVA-információ Groteszk versenyfutás ala­kult ki a parlamenti pártok közt az összeférhetetlensé­gi törvény kapcsán - jelen­tette ki a frakcióelnökség csütörtöki ülése után Lam­­perth Mónika, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Bi­hari Mihály, az MSZP köz­jogi munkacsoportjának el­nöke szerint reális esély van arra, hogy az összefér­hetetlenségi törvény még az idei év vége előtt ha­tályba lépjen. A szocialisták nem ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a képviselői vagyonnyilatko­zatokat csak a többi képvi­selő ismerhesse meg. Haj­landók méltányolni, ha a többi párt igényli, hogy mások számára is hozzá­férhető legyen valamilyen formában. A vagyonnyilat­­kozat-tételi köztelezettség a képviselőn kívül kiterjed a vele egy háztartásban élő családokra, s nemcsak az ingatlanról és a bankbetét­ről kell számot adni, ha­nem a megbízatás kezdete­kor és leteltekor az üzletré­szekről és a vagyoni értékű jogokról is. Be kellene je­lenteni a társadalmi szer­vezeteknél, alapítványoknál betöltött pozíciót is. A bevallás benyújtásáig a képviselő nem vehetne részt a parlament munká­jában, a ciklus végén pedig a mulasztást adóbírsághoz hasonló pénzbüntetéssel sújtanák. Az MSZP rugal­mas a törvény megalkotá­sában, ám az összeférhetet­lenségi szabályok kéthar­mados elfogadást igényel­nek. A kultúra védelmében NÉPSZAVA-információ Az­ MSZP parlamenti kép­viselőcsoportja szerda éj­szakai ülésén heves és hosszan tartó vitát váltott ki a honoráriumok társa­dalombiztosítási járulék­kal terhelése. Több képvi­selő, köztük Lendvay Ildi­kó, Kósa Ferenc pártelnök­ségi tag, valamint Vitányi Iván, a parlament kulturá­lis bizottságának elnöke azt javasolta, hogy a kiemelke­dő nemzeti értéket létreho­zó művészeti ágakat a ma­gyar kultúra védelme érde­kében vegyék ki e körből. A honoráriumok tb-men­­tességét ellenzők azzal érveltek, hogy politikai kérdéseket nem az adó­rendszer, illetve a társada­lombiztosítás rendszeré­ben kell megoldani. A frakció végül úgy határo­zott, további egyeztetések­re van szükség.

Next