Népszava, 1997. január (125. évfolyam, 1–26. sz.)

1997-01-02 / 1. szám

Halmai Gábor írása 7. oldal 16 OLDAL ÁRA: 39 FORINT Bál volt az Operában 12. oldal Tolnay Lajos a gazdasági kamarákról 5. oldal Szlovén győzelem síugrásban 15. oldal Az átalakulás végleges lesz Lövöldözés Hebronban Hét palesztin sebesülését okozta, amikor újév napján a ciszjordániai Hebronban egy izraeli katona automata fegyverből tüzet nyitott a város­ központi piacának bejáratánál. A fiatal izraeli férfi vagy húsz lövedéket lőtt ki, mielőtt az izraeli rendőrség őrizetbe vette volna. A m­erényletet izraeli és palesztin oldalról egyaránt elítélték, ugyanezt tette a Fehér Ház is. A képen a lövések pillanatában lát­ható a merénylő. (Tudósítás a 9.oldalon) . MTI-teljefotó Göncz Árpád köztársasági elnök újévi köszöntője Göncz Árpád köztársasági elnök szerdán, az 1997-es esz­tendő első perceiben az új év alkalmából a televízióban mondott ünnepi beszédet A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy szerinte Magyarország túljutott a válságon. A mintegy tíz percig tartó beszéd elején a köztársa­sági elnök hazánk múlt­járól, jelenéről és jövőjéről beszélt. Véleménye szerint az ed­dig történtek összefonód­nak minden magyar, az egész magyar nép jövőjével határainkon innen és ha­tárainkon túl. A köztár­sasági elnök külön szólt a szegényekről,­ az eleset­tekről és az ünnepek alatt dolgozókról s azokról, akik betegek, tévéjük sin­csen vagy a magány és ke­serűség tartja vissza őket az együttléttől és együtt­gondolkodástól. 1997-ben határvonalra értünk, ahol már ránk kö­szön a jövő - folytatta a köztársasági elnök. Véle­ménye szerint nem csak az év vége miatt vesz búcsút tőlünk a múlt. S ha holnap ugyanazokkal a gondok­kal kell is még küzdenünk, mint tegnap, ha az idő - a térképpel ellentétben - vörös vonallal megrajzolt határt nem ismer, akkor is­­ úgy véli a köztársasági elnök, hogy most dereng fel előttünk láthatóan az a választóvonal, amely át­alakulásunk véglegességét, közgondolkodásunk válto­zását többrendbeli múltja­ink halványultát jelzi. Ezt kinek-kinek a szíve joga sajnálnia vagy a szíve joga örülnie neki. De a je­len nem más, mint a múlt és a jövő között húzódó mozgó határ. S a múltunk két legutóbbi szakasza mindmáig itt élt közöt­tünk. Meghatározta gon­dolkodásunkat és hat még ma is. Nyugodtan beismerhet­jük - mondotta a továbbiak­ban Göncz Árpád - mind­kettőnek 1920-tól 1945- ig, majd 1948-tól 1989-ig voltak történelmi érde­mei. Sommásan: az előbbi örökítette át ránk régmúl­tunk szép emlékeit, azok­ érzelmi többletét. Az utób­bi építette be a nép tudatá­ba a társadalmi egyenlőség igényét és jogát. Mindkettőnek voltak emberyi emberei, hősei - akik épp a tulajdon esz­méik túlhajtásával sze­gültek szembe, akár az éle­tük árán, a magyar nép védelmében. Mindkettőnek voltak kiemelkedő tudó­sai, művészei. (Folytatás a 2. oldalon) Együtt bukunk vagy nyerünk Bukarest magyar alprefektusa feladatairól és az RMDSZ szerepéről A napokban kapta meg kinevezését és kezdte meg munkáját Czédli József, Bukarest új, az RMDSZ által delegált alprefektusa. Mi a dolga­ ebben tisztségben? - kérdeztük a politikust. Kepecs Ferenc NÉPSZAVA - Intézményeket fogok fel­ügyelni. A román törvé­nyek szerint a prefektúrák azoknak a részterületek­nek az ügyében illetéke­sek, amelyek nem a helyi önkormányzati szervek, hanem a minisztériumok alá tartoznak. Ezen belül - mint­ alprefektus és köz­gazdász - főként a főváros pénzügyi, munkaügyi és egészségügyi vezérigazga­tóságának munkáját koor­dinálom. -Az állam képviselőjeként? - Mint a kormány képvi­selőjét Ebben a minősé­gemben összehangolom ezeknek az intézmények­nek a működését, ellenőr­zöm, betartják-e a törvé­nyeket, s azt, hogy azt te­szik-e, működésük arra irányul-e, amire létrehoz­ták őket, vagyis a főváros lakosságának szolgálatára. - Hogy fogadták új mun­katársai? Nem lehet min­dennapos dolog a román­­ fővárosban, hogy egy ma­gyar nemzetiségű ember ilyen tisztséget kapjon! - Bukarestben magyar nemzetiségű személy való­ban nem látott el még ilyen feladatot. Ennek ellenére nem mondható, hogy telje­sen ismeretlenül kerültem volna ebbe a munkakörbe. 1992 és 1996 között a bu­karesti helyi tanács pénz­ügyi bizottságának az el­nöke voltam. Ebben, a mi­nőségemben megismertem a problémákat, és a kollé­gái is megismertek engem. Kijelenthetem, hogy na­gyon jól fogadtak. Buka­rest egyébként sem olyan hely, hogy valakit, akit szakemberként ismertek meg, ne fogadnák el csak azért, mert magyar.­­ Magyarként, az RMDSZ képviselőjeként m­ennyiben tud más lenni, több lenni, mint román kollégái? - Nem hinném, hogy több tudnék lenni. Másrészről viszont egész életemben ki­sebbségiként éltem, és a helyzet olyan volt, hogy ha egy kisebbséghez tartozó szakember nem tudott töb­bet nyújtani, mint a több­séghez tartozó kollégája, akkor nem boldogult. (Folytatás a 9. oldalon) , 125. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1997. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Tovább tombol a tél NÉPSZAVA-MTI információ Tegnap csaknem egész nap havazott hazánkban, s dél­utánra mindenhol 15-20­ centiméteres hólepés ta­karta be a közutakat. Mo­hácsi Márta, az Útinform munkatársa lapunknak elmondta, hogy a főutak még késő délután is hava­sak, hókásásak voltak. A hókotrók munkáját meg­nehezítette a gyenge for­galom, mert a kiszórt sót a kocsik nem gyúrták be eléggé a hótakaró belsejé­be. A mellékutak minde­nütt síkosak, mert " friss" hó ráesett a már megkemé­nyedett, megfagyott hóré­tegre, ami még az előző na­pok termése.. Az autópá­lyákon legfeljebb 60-70 ki­lométeres sebességgel le­hetett közlekedni. A főváros útvonalai egész nap nehezen voltak járha­tók. A Fővárosi Közterü­let-fenntartó Vállalat - mint azt Szegedi Péter szó­vivőtől megtudtuk - 83 hó­kotró járművel kezdte meg az utak tisztítását, majd délután 20 szemétgyűjtő gépre is hóekét szereltek. (Folytatás a 3. oldalon) Mátyás áll a történelmi toplista élén Marián Béla írása a NÉPSZAVÁNAK December elején a Marke­ting Centrum munkatársai megkérdezték, hogy - élet­útjuk, történelmi szerepük alapján - mennyire rokon­szenves néhány történelmi személyiség. A magyar történelem egyesi periódusaiban vala­milyen módon jelentős sze­repet­ játszó 30 személyi­ség­­közül átlagosan 25 ér­tékelésére vállalkoztak a m­egkérdezettek. Ez abból ered, hogy az emberek egy százaléka egyetlen törté­­­­nelmi szereplőt sem tudott , vagy akart megítélni, to­vábbi öt százalékuk pedig csak a listán szereplő köz­ismert­­ személyiségek ke­vesebb mint felének az ér­tékelésére vállalkozott. (Folytatás all. oldalon) pn||g ||PB Mátyás király Szent István Széchenyi István Kossuth Lajos II. Rákóczi Ferenc Hunyadi János Zrínyi Miklós Dózsa György Deák Ferenc Wesselényi Miklós 99 99 98 100 98 97 |g||g| 97 98 | 94 89 98 Ismertség | Rokonszenv- 1 g index ? | JEEJuHu Csökkenő bérek, növekvő megtakarítások A mérséklődő reálbérek ellenére - immár harmadik éve - növekedtek a megtakarítások. A Magyar Nem­zeti Bank várakozásai szerint 1996-ban a háztartások nettó megtakarításai 530 milliárd forinttal emelked­nek, miközben a reálbérek majdnem 5 százalékkal csökkennek. A szakemberek szerint a megtakarítások növekedése mögött egyrészt a jövedelemelosztás egyenetlensége ált, vagyis a módosabbak az eddigiek­nél is több pénzt tudtak félretenni. Várkonyi Iván NÉPSZAVA Az előzetes számítások sze­­rint 1996-ban a lakosság nettó pénzügyi megtakarí­tásai 530 milliárd forinttal emelkedtek. A polgárok - ugyanúgy, ahogy a korábbi években - az összjövedelem 10 százalékát tették félre, annak ellenére, hogy a ke­resetek reálértéken 5 szá­zalékkal mérséklődtek az elmúlt évben. A megtakarí­tások így reálértéken szá­molva 5 százalékkal emel­kedtek. A jegybank szakértőinek véleménye szerint az el­lentmondás magyarázata az lehet, hogy folytatódott a jövedelem szerkezetének módosulása: a polgárok korábban befektetett pén­zeik hozamából tesznek szert nagyobb jövedelem­re, és nem csak a munká­juk után járó fizetésből él­nek. A kisvállalkozásokból származó jövedelmek reál­értéke például - a 4-5 szá­zalékos reálkereset-csök­kenés mellett - reálértéken 5 százalékkal növekedett. A jövedelmek differen­ciálódása is magyarázhatja az ellentmondást, hiszen a magasabb keresetű rétegek az idén jóval többet takarít­hattak meg. A megtakarítá­sok emelkedését az is lehe­tővé tette, hogy a lakossági fogyasztás a reáljövedel­meknél is nagyobb mérték­ben csökkent. Ez a szakér­tők szerint arra utal, hogy a polgárok felismerték: gon­doskodniuk kell a jövőjük­ről. Az életszínvonal csök­kenésével a polgárok nem élik fel megtakarításaikat, inkább félretesznek, mert úgy gondolják, a jövőben még kevesebből kell majd eltartani magukat, és erre az időre spórolnak. Forrai Péter, az Országos Takarékpénztár és Keres­kedelmi Bank lakossági bankszámla szolgáltatási osztályának vezetője úgy véli, a keresetkimutatások nem mindig a valós adato­kat jelzik. Forrai szerint a megtakarítások alakulásá­nak vizsgálatánál figye­lembe kell venni a statisz­tika által kimutathatatlan fekete- és szürkegazdaság­ból származó jövedelmeket is. A megtakarítások nö­vekedésében szerepet ját­szották a kisvállalkozások is, hiszen az egyéni vállal­kozók és a kisebb társasá­gok nagy része pénzét a jobban kamatozó lakossági folyószámlákon tartja.

Next