Népszava, 1997. június(125. évfolyam, 126–150. sz.)

1997-06-02 / 126. szám

NÉPSZAVA Nincs naprakész tb-nyilvántartás Danó Anna NÉPSZAVA Csődközeli helyzetbe so­dorhatja a társadalombiz­tosítási alapokat az egyéni nyilvántartás hiánya. A csaknem 250 milliárdos kinnlevőség behajthatat­lanságának egyik oka, hogy nincs naprakész egyé­ni nyilvántartási rendszere az alapoknak. Ennek meg­oldására 1993-ban egy vi­lágbanki hitelszerződéssel mintegy 132 millió dolláros hitelt kaptak az fb-önkor­­mányzatok. Ám ebből a pénzből az elmúlt négy év alatt mindössze 10 millió dollárt használtak fel. A kölcsönből az alapok egy­séges járulékbehajtó, de külön járulék-nyilvántartó rendszert valósítanának meg. Az egyéni járulék-nyil­vántartást sürgetné az a jú­lius elsejétől hatályos tár­sadalombiztosítási­­ tör­vény is, miszerint egy hó­nap múlva igazolnia kel­lene minden orvoshoz for­dulónak, hogy biztosítási díját a munkáltatója befi­zette, illetve hogy milyen jogcímen jogosult a tb terhére orvosi ellátásra. Ellenkező esetben az egészségügyi intézmény­nek számlát kellene kül­denie az ellátott járulékfi­zetésre kötelezettjének. Az már most látszik, hogy a törvény betarthatatlan. A járuléktartozás adósa a munkáltatóide az nyomon követhetetlen, hogy éppen melyik alkalmazottja után tartozik. Az egyéni járulékfolyó­­számla-rendszert a pénz­ügyi tárca is szorgalmazza, véleményük szerint a mun­káltatóknak havonta kelle­ne jelezniük a megyei pénztáraknak, hogy alkal­mazottanként mennyi volt a járral­ékalapjukat­­képező­, jövedelem/Az egészségbiz­­­tosító főigazgató-helyette­se, Berényi Sándorné sze­rint viszont ez aggályos. Amellett, hogy a munkál­tatókra többletmunkát ró­nának, nem derülne ki, hogy a munkáltató melyik dolgozója után nem fizetett járulékot, ha csak részben egyenlítette ki a tb­­tartozását. De az egyéni nyilvántartás bevezetésé­hez több jogszabályt is kell majd módosítani, így pél­dául: a tb-járulék köteles jövedelmét mindenkinek magának - és nem a mun­káltatónak - kellene ha­vonta bevallania és befi­zetnie. Ám a személyi jövede­lemadóval tartozó munkál­tatókról sem derül ki soha, hogy melyik dolgozójuk adójával tartoznak, noha van egyéni nyilvántartó rendszer. Az APEH-nek a magánszemélyek évente egyszer az egyéni nyilván­tartási rendszerben beval­lást készítenek, de a mun­káltató az általa havonta levont szja-előleget egy összegben az összes dolgo­zója után fizeti be. Az adó­levonásról pedig igazolást ad. Ám ha a munkáltató ezt az adóelőleget csak részben fizeti be az APEH- nek, nem lehet meghatá­rozni, hogy ki után nem fi­zetett, mert a befizetés egy összegben történik. A helyzetet nehezíti az is, hogy míg orvosi ellátásra minden magyar állampol­gár jogosult, a nyilvántar­tásnak minden állampol­gár, így a nem járulékfize­tők adatait is tartalmaznia kellene. Berényi Sándorné szerint az egészségbiztosí­tás informatikai rendsze­rén belül az egyéni járulék­­folyószámla köré épülne az összes részrendszer, így a különböző pénzbeli ellátá­sok - táppénz -, egészség­­ügyi intézmények, finanszí­­r­ozása, 09» sájjtr­­v Máltai gyermeknap Több játszóteret építenének Budapesten MTI-információ A hátrányos helyzetű gye­rekek számára rendezett gyermeknapi ünnepséget a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat szombaton Buda­pesten. A Máltai gyermek­nap elnevezésű rendez­vényre mintegy ötszáz gyermek érkezett, többek között a Mozgásjavító Inté­zet, a Bicebóca Alapítvány, a Védőszárny szervezet, és a Bonaventura Alapítvány szervezésében. A négy éve, minden gyermeknapkor és kará­csonykor megtartott ren­dezvényeket azoknak a gyerekeknek szervezik, akik hátrányos helyzetük miatt nagyon ritkán vagy egyáltalán nem jutnak el színházba. A szombati ünnepségen több más színművész mellett fellépett Ulmann Mónika, Csepregi Éva, Verebély Iván és a Táncművészeti Főiskola végzős növendékei. A gyerekek a műsor közben uzsonnát, búcsúzóul pe­dig egy-egy ajándékcso­magot kaptak. Vecsei Miklós, a szerve­zet budapesti központjának vezetője arról szólt, hogy civil szervezetek összefogá­sával szeretnék elérni, hogy Budapesten az elha­nyagolt terek hasznosítá­sával több száz játszóteret alakítsanak ki. BELFÖLD 1997. JÚNIUS 2., HÉTFŐ Önálló bértábla tanároknak Magyar Bálint: A vatikáni megállapodás szétveri az önkormányzati iskolarendszert A művelődési tárca ismét kísérletet tesz arra, hogy a pedagógusok keresetét önálló bértáblában szabályozzák - jelentette ki Magyar Bá­lint művelődési és közoktatási miniszter az iskolaigazgatók második országos fórumán. A pedagógusok június első napjaiban kézhez kap­ják nettó 6811 forintos szakkönyvvásárlási támogatásukat. A minisz­ter szerint a Vatikánnal kötendő kormánymegállapodás hosszú távon az önkormányzati iskolarendszer szétverését eredményezheti. si helyettes államtitkára, aki kö­zölte, hogy június végére teljes lesz a NAT-hoz kapcsolódó dokumen­­tumredszer. A csütörtöki kor­mányülésen ugyanis várhatóan jó­váhagyják az új érettségiről szóló vizsgaszabályzatot, a jövő héten pedig megjelenik a 16 éves korban leteendő alapvizsga követelmé­nyeit szabályozó miniszteri rende­let. Az iskolában használható tan­eszközökről szóló rendelet június folyamán szintén megjelenik. Hosszú távon az önkormányzati iskolarendszer szétveréséhez ve­zethet, ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában elfogadja a Vati­kánnal tervezett kormánymegállapodást - válaszolta egy igazgatói kérdésre Magyar Bálint. A miniszter szerint ugyanis ha az egyházi iskolák teljes fenntartási költségét magára vállalja az állam, és nem csak a normatív támogatást biztosítja, akkor a szektorsemleges fi­nanszírozás elve miatt ugyanezt kell tennie az alapítványi iskolák­kal is. A szegényebb önkormányzatok ezért várhatóan átadják is­koláikat alapítványoknak vagy egyházaknak. A miniszter szerint gyakorlati problémák is felmerülnek, mivel ismeretlen, hogy meny­nyibe kerül a megállapodás végrehajtása. Zappe Gábor NÉPSZAVA A közalkalmazotti bértábla nem szolgálja a minőséget, a pedagógu­sok ráadásul minden egyes emelés­kor távolabb kerülnek attól, hogy munkájukat megfelelően elismer­jék. Az önálló pedagógus-bértábla bevezetését korábban a kormány­zat és a szakszervezetek is elvetet­ték, a művelődési minisztérium azonban ismét megpróbálja elérni a külön bértábla bevezetését. Eb­ben a minőségi szempontokat is fi­gyelembe lehetne venni, akárcsak a speciális, csak a pedagógusszak­mában létező képzettségeket - je­lentette ki Magyar Bálint művelő­dési és közoktatási miniszter az is­kolaigazgatók második országos fórumán. Az eseményre az összes közép- és általános iskola igazga­tóját meghívták, akik közül mint­egy ezren jelentek meg. A közoktatási törvényben a pe­dagógusoknak biztosított szak­könyvvásárlási támogatást a taná­rok májusi fizetésükkor, június el­ső napjaiban kapják kézhez. En­nek összege a közterhek levonása után 6811 forint lesz - közölte Borbola István, a közoktatás-ter­vezési főosztály vezetője. A pénzt a tanárok kizárólag könyvekre költ­hetik, az összeggel december vé­géig kell elszámolniuk. Nincs elfogadható érv arra, hogy eltérjenek a Nemzeti Alaptanterv bevezetésétől 1998 szeptemberé­ben az első és a hetedik évfolya­mon. Semmi sem tiltja azt, hogy más évfolyamokon is a NAT sze­rint tanítsanak a bevezetés idő­pontjától - jelentette ki Báthory Zoltán, a minisztérium közoktató­ A hazai piac hatékonyabb védelmét kérték a fuvarozók Élénk vitát váltott ki a kormánnyal foly­tatott tárgyalás során elért eredmény ér­tékelése a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) szombaton Buda­pesten megtartott közgyűlésén. De Sorgo Tibor, a­z MKFE elnöke beszámolójában eredményként könyvelte el, hogy a megál­lapodás értelmében a magyar tulajdonú és telephellyel rendelkező kamionok, ha a korlátozás kezdetéig, azaz szombat reggel nyolc óráig átlépik a határt, a június 15- től augusztus 31-ig tartó forgalomkorlá­tozás idején is elmehetnek a telephe­lyükig. A napidíj-követelés ügyében szü­letett kompromisszum szerint a kormány megígérte, hogy a kamionosok 25 dollár napidíjat vehetnek fel adó- és tb-men­­tesen. A fuvarosok azonban ennél többre, 40 dollár adó- és tb-mentességére számí­tottak. A felszólalók ennek megfelelően élesen bírálták a tárgyalódelegációt, amiért bele­ment ebbe a kompromisszumba. A tárgya­lások eredményeként hangoztatta az el­nök azt is, hogy a vámhatóság a fuvarozók helyzetén könnyítő intézkedéseket veze­tett be, például április elejétől forródrót működik a VPOP és az MKFE között. A vita résztvevői kevesellték azt a támo­gatást is, amit a kormány új jármű beszer­zéséhez akar adni. Véleményüket többek között azzal indokolták, hogy a járműre­­konstrukció megvalósítása kormányzati érdek is. Egyetértés fogadta viszont, hogy az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium vámtarifa-bizottsága meg­határozott kontingensen belül tárgyalja majd az importált gépjárművek vámmen­tességét. Általános kívánságként hangoztatták a felszólalók, hogy a kormány az eddiginél hatékonyabban védje a hazai piacot, s kérték, hogy jogszabályokban rendezze a külföldi szállítók helyzetét. A magyar kamionok elmehetnek telephelyükig, ha még a korlátozás kezdetéig átlépik a határt IVL­­­i-információ Alkalomszerűen adakozó polgárok (Folytatás az 1. oldalról) Az életkörülmények romlása mindinkább összetartásra készteti az ismerősöket, illetve a szolidari­tás lehetőségei szélesebbek, mint vidéken. Falukban, községekben továbbra is él a családi összetartás, ott inkább a rokonság segít egy­máson. A KSH adatai szerint két éve vi­déken több mint kétmillióan ter­mészetben, míg a fővárosban mintegy 700 ezren ruhákkal, élel­miszerekkel segítettek másokon. Majdnem hárommillió vidéki szánt pénzt a jószívűségére, míg a fővárosban mintegy 900 ezren nyi­tották meg pénztárcájukat. Majd­nem kétmillió ember vállalt ön­kéntes munkát vidéken, Budapes­ten ötszázezren dolgoztak máso­kért. (Az adatok természetesen csak a nagyságrendeket jelzik, nem pontosak. A feldolgozás során a népesség tényleges korösszetéte­lének megfelelő korrekció végre­hajtásával került sor a mintavételi adatok felszorzására. A KSH ösz­­szesen 14 833 személyt, a főváros­ban 3049 polgárt kérdezett meg.­ Budapesten a természetben ado­mányozók és az önkéntes munkát végzők elsősorban magánszemé­lyeken segítettek, főleg a rászoruló ismerősöknek. Akik pénzzel ada­koztak, azoknak 40 százaléka csak magánszemélyt, mintegy 70 száza­léka magánszemélyt is támogatott, s mindössze egynegyedük adako­zott kizárólag alapítványoknak, egyesületeknek. A vidékiek, ha pénzt ajánlanak fel, azt inkább a szervezeteknek juttatják, szemben a fővárosiak­kal. Vidéken például a pénzzel tá­mogatók közel kétharmada segí­tette az egyházat is, míg a főváros­ban mindössze háromtizede. Akik a különböző szervezeteket részesí­tették előnyben, azok főként az egyesületeket segítették termé­szetben, pénzzel az egyházakat, önkéntes munkával a helyi önkor­mányzati intézményeket. Érdekes jelenség, hogy az egyesületek több segítőt vonzottak. Vidékiek, fővárosiak közös vo­nása, hogy segítségnyújtásukat nem a rendszeresség jellemzi. In­kább alkalomszerűen, valamilyen indíttatásra szánják rá magukat az emberek, hogy pénzzel vagy mun­kával segítsenek. Az önkéntes munkákat általában a helyi közös­ségek érdekében vállalják, leg­gyakrabban a lakóhely, a telepü­lésfejlesztés érdekében jelesked­nek a polgárok, de adminisztratív feladatokat is szívesen elvállalnak. A legjótékonyabb a középkor­­osztály, az önkéntes segítésben vi­szont a fiatalabbak jeleskednek. A nyugdíjkorhatár fölöttiek kisebb támogatási kedve a csökkent jöve­delemmel magyarázható. A kor előrehaladtával a romló egészségi állapot mellett a közösségektől va­ló elszakadás is jellemző, így a több szabadidővel rendelkező idő­sek kevesebb munkát vállalnak, mint a lényegesen elfoglaltabb munkaképes korúak. A jó kondí­ciónak örvendő nyugdíjasok in­kább gyermekeiket, unokáikat se­gítik munkával és pénzzel. A felmérés szerint a magasabb iskolázottságúak inkább adomá­nyoznak. A diplomások körében nagyobb a jótékonykodás, mint a szakmunkások, a segédmunkások, valamint a mezőgazdasági fizikai dolgozók körében. Az is jellemző az adakozókra, hogy többségükben népesebb csa­ládból származnak, illetve leg­alább két eltartott gyermekük van. Az alacsonyabb jövedelmi szinten élők lehetőség szerint nem pénzzel, hanem természetben, illetve ön­kéntes munkával segítenek a rá­szorultakon. Érdekes, hogy a vallási meggyő­ződés kevésbé befolyásolja a jóté­konykodást, ez inkább valamely szervezet tagjaira jellemző. Az is meglepő, hogy az adakozók több mint 80 százalékánál nem játszott szerepet az adókedvezmény, a költségtérítés lehetősége. A KSH adataiból az­­is kitűnik, hogy az adakozók többsége a gye­rekeken, az öregeken, a súlyos be­tegeken segít a legszívesebben, míg a szegények iránti szolidaritás gyengébbnek bizonyul. A támoga­tók és a nem segítők egyetértenek abban, hogy az államnak vagy az önkormányzatoknak kötelességük lenne a szociális problémák meg­oldása. A jótékonykodók szerint a hívő emberekre és az egyházakra lehet legjobban számítani a közös­ségi problémák megoldásában. Polgármesteri konferencia MTI-információ Az egyes régiókon belüli települések megyéken, ha­tárokon átívelő összefogá­sát szorgalmazta Kuncze Gábor belügyminiszter, a Szabad Demokraták Szö­vetségének elnöke szomba­ton, a Miért sikeresek az önkormányzatok? címmel Budapesten tartott konfe­rencián. Az SZDSZ, a D-66 nevű holland liberá­lis párt és a Friedrich Neu­mann Alapítvány által rendezett tanácskozáson magyarországi szabad de­mokrata polgármesterek, határokon túli magyar kol­légáik, illetve holland szak­értők vesznek részt. Kuncze kifejtette: az új, most kör­vonalazódó Európa a ré­giók kontinense lesz, és ez megköveteli a közvetlen együttműködést és tapasz­talatcserét a különböző ön­­kormányzatok között. Az együttműködés - hangsú­lyozta - amellett, hogy elő­segíti a térségek fejlődését, a szélesebb, a tágabb piacok kialakulásával konkrét gaz­dasági eredményekkel is jár. A belügyminiszter szólt ar­ról is, hogy idővel meg kell teremteni annak lehetősé­gét, hogy minél nagyobb mértékben növekedjenek az önkormányzatok saját forrásai. Átadták a szupersztrádát MÁR CSAK 943 NAP KÉTEZERIG Szakemberek szerint az ezred­fordulóig nem lesz vetélytársa a multimédiás alkalmazások­ban az úgynevezett ATM- technológiának. A múlt héten adták át a Budapestet Béccsel összekötő ATM-vonalat. A je­lenlegi kísérleti szakaszban -----------------------------­még csak a hazai kutatói hálózat külföldre irányuló Internet-forgalmának egy része halad ezen keresztül. Balázsi György NÉPSZAVA Azt, hogy az ezredfordu­lóig mennyit fejlődhet a hazai Internet-infrastruk­túra, a terület rendkívüli dinamizmusa miatt ma még senki nem látja előre. Az biztos, hogy 2000-ig nem lesz versenytársa a legújabb - nálunk egyelőre még csak Internet-for­galom továbbítására hasz­nált - távközlési technoló­giának, az aszinkron átvi­teli módnak (ATM), amely­nek elsősorban a mozgóké­pet, hangot és szöveges in­formációt egyszerre közve­títő multimédiás alkalma­zások terén jósolnak nagy jövőt - mondta érdeklődé­sünkre Tétényi István, az MTA Számítástudományi és Automatizálási Kutató­­intézetének munkatársa. Az is biztos viszont - tette hozzá -, hogy az ezredfor­dulón a lakásában még nem lesz ATM-kapcsolat. Az ATM alkalmazása terén Tétényi szerint együtt haladunk az euró­pai élvonallal: a múlt hé­ten adták át a Budapestet Béccsel összekötő kísérleti ATM-vonalat, amelyet a Matáv épített ki. A jelen­legi kísérleti szakaszban a vonalon keresztül a hazai kutatói, oktatási, köz­­gyűjteményi és államigaz­gatási Internet-hálózat (a Nemzeti Informatikai Inf­rastruktúra-fejlesztési Program keretében műkö­dő HBONE-hálózat) csat­lakozik a nyugat-európai kutatói hálózatokat és legfontosabb távközlési szolgáltatókat összekötő úgynevezett TEN-34 pro­jekthez. A TEN az „Euró­pát átívelő hálózat” kife­jezés angol nyelvű rövidí­tése, míg a 34 arra utal, hogy a hálózatot harminc­négy megabit/secundu­­mos sebességűre kívánják kiépíteni. A Bécs-Budapest vonal kapacitása most 10 megabit/secundum (ekko­ra sebességgel egy nagyre­gényt néhány perc alatt át lehet rajta juttatni), az üzembe helyezés óta eltelt néhány napban három me­­gabit/secundumos átlag­­forgalom ment át rajta. Az ATM-technológia szé­les körű elterjedésének egyelőre az ára szab kor­látot, de ha egyszer majd általánossá válik, kitű­nően lehet használni táv­munkához és távtanulás­hoz, otthoni vásárláshoz, videokönyvtárak elérésé­hez, interaktív multimé­diás játékokhoz, video­­konf­erenciákhoz. Az ATM-technológia leírása az Interneten megtalálha­tó például a http://www.cyberus/~swanson/ címen. A TEN-34 programról információ a http://www.dante.net címen érhető el. A múlt héten megtartott keszthelyi Networkshop konferencián a témával kapcsolatban elangzott előadások szövege megtalálható a: http://www.nif.hu/rendezvenyek/networkshop/97/címen.

Next