Népszava, 1997. szeptember (125. évfolyam, 203–228. sz.)

1997-09-30 / 228. szám

6 1997. SZEPTEMBER 30., KEDD HÁTTÉR Képviselői körul a Rákóczi téren A jogalkotók törvényben szabályoznák a prostitúciót, ezért terepszemlére mentek Danó Anna NÉPSZAVA - óvszerrel csinálni? Úgy kevesebb a pénz. Itt senki sem akar óvszerrel. Ma még nem is kerestem egy huncut vasat se, pedig négy órája kinn vagyok üzletbe. Két hónapos kicsi gyere­kem van, nem tehetem meg, hogy valami bajt hazavi­gyek. Óvszer nélkül ezért aztán soha nem megyek - hadarja a vörös hajú. Öt lányt áll körbe a szocialista párt küldöttsége a főváros nyolcadik kerületének pros­tituáltnegyedében. Egyi­kük, Mezősi Szilvia, hason­ló korú, csak magasabb. Haját szolid lófarokba kö­tötte. Arca smink nélküli. Egy darabig zavarodottan mosolyog, erőt gyűjt. De aztán csak rákérdez. - Na és nem fél a betegsé­gektől?! - Félek - felel az egyre türelmetlenebbül -, de mondtam már, gumi nélkül én soha. Az utcán nem le­het szájat öblíteni. Ha nem volna ennyire sötét, még az a tucatnyi rendőr is megláthatná, akik a képviselőket érzik, hogy a kérdező mennyire elpirul. Egyre elmélyülteb­ben dörzsölgeti cipője orrát a kövezethez. A jogalkotók törvényben szabályoznák a prostitú­ciót, a belügyi tárca a na­pokban már elkészítette a tervezetet. Ezért jöttek helyszíni szemlére az Or­szággyűlés rendészeti al­bizottságának szocialista képviselői. Lusztig Péter, Pozsgai Balázs, Juhászné Lévai Katalin, Pálfi István és Mezősi Szilvia a cso­port szakértője. Valameny­­nyi képviselő választókör­zetéből is ismeri a problé­mát. Ki azért, mert határ menti,terepülésepel,. ..„RL meg szegeny." . .országrész választottja. A képviselői irodaháztól még rendőri kíséret nélkül indul a csapat. Nyolc óra is elmúlt, amikor leszál­­lunk a hatos villamosról. Keresztülvágnánk a Rákó­czi téren. A terv szerint gyalog megyünk a kerületi kapitányságig. Találgat­juk, milyen irányba kellene indulni. Lányok alig, kun­csaft meg sehol. A csarnok bal oldalánál néhány férfi iszogat és beszélget. Az el­ső sarkon jobbra fordu­lunk és az utca közepén vonulunk. Ekkor még nem tudjuk, hogy vétünk a ke­rületi kapitányság KRESZ 21 elnevezésű szabálya el­len. Amit az úttesten kun­csaftot fogó lányok ellen fogalmaztak meg. Ezt ké­sőbb a kapitány egyik munkatársa ismerteti. Aki az úttesten tartózkodik, vagy leugrik a járdáról, az ellen büntetés szabható ki, az összeg 10-15 ezer forint is lehet. A Józsefvárosi Önkormányzat helyi ren­delete szintén tízezer fo­rintnyi bírsággal fenyegeti mindazokat, akik másokat leszólítanak vagy kihívó öltözékük, magatartásuk felcsigázza mások vágyait. A rendőrök büntetik a lá­nyokat akkor is, ha éppen rajtakapják őket a kun­csafttal. Kökényesi Antal rendőr­­kapitány csaknem másfél órán át sorolja vendégei­nek a kerület nehéz rend­védelmi helyzetét. A rend­őrök itt csak ideig-óráig maradnak. Akik jönnek, pár hónap után kérik áthe­lyezésüket. Ez a legkemé­nyebb rendőrképző kapi­tányság. Évente 15 400 bűn­­cselekmény történik. Na­ponta hatvan-hetven em­bert gyűjtenek be a rend­őrök. A lakosság harmada cigány. De sok problémát okoznak az utca járőreinek a románok és a kínaiak is. A kínaiakkal még csak kö­zös nyelv sincs. Emiatt az ügyeleti szoba tartozéka az éjjel-nappal riasztható tolmácsok jegyzéke. A ke­rület rendőreinek éppúgy kell érteni a kurvák, stri­cik metakommunikáció­jához, mint az MTK-mecs­­csekre látogató vendég szurkolók kordában tartá­sához, vagy a diplomáciai küldöttségek útvonalainak biztosításához. A rendőrkapitány két év alatt 8 gépkocsit szerzett a meglévő négy mellé a kerü­let rendőrségének támoga­tására szerveződött alapít­ványtól. A rendőrkapitány­nak ezzel is kell foglalkoz­nia, mert Kökényesi Antal szerint az utcán erőt kell mutatni. Anélkül nincs te­kintély. A zsiványok lépést tartanak a technika fejlő­désével. A lányokat már mobiltelefonnal is felsze­relték, így azonnal kiürül egy-egy útszakasz, ha ki­kanyarodik néhány rend­­őrautóra kapitánysog épül A képviselőkkel, a rend­őrkapitánnyal és a kapi­tányság vezetőivel együtt zsúfolódunk a mikrobusz­ba. A busz ablakai elsöté­títettek. Prosti negyedné­­zőbe megyünk. A kapitány a vezető mellől sorolja az utcákat, amerre haladunk: József utca, Tavaszmező utca, Nagyfuvaros, Kisfu­varos utca, Auróra - Ba­ross utca, Horváth Mihály tér, Őr utca, Tömő utca, Mátyás tér és a Práter ut­cai lakótelep széle. Kika­nyarodunk az Üllői útra, aztán vissza a körútra, megint a Rákóczi tér. A rendőrségnek az egy­­irányúsítás miatt motoro­kat kellett vásárolnia, hogy szabadabban mozog­janak az egyirányú utcák­ban. A forgalomkorláto­zást az önkormányzat ta­lálta ki, hogy elvegye a vendégek kedvét és ezzel visszaszerezze az utcát a prostituáltaktól. De éppen az ellenkezője történt: a lá­nyok most már ott is áll­nak, ahol korábban soha­sem. A kapitány becslése szerint 750-800 lánynak ad munkát a kerület hat­nyolc utcája. Közülük mintegy 350-400 lánynak ez a megélhetési forrása, a többiek csak alkalman­ként, ha elfogy a koszt­­pénz, akkor jönnek. A lá­nyok mellett föltűntek a férfiprostituáltak is. A prostitúció üldözése, tiltásának stratégiája eddig teljes kudarcot vallott. Csak annyit értek el­ vele, hogy az egész üzletág a ku­lisszák mögé került. A je­lenség kezelhetetlenné, az érintett lakosság számára pedig elviselhetetlenné vált. A kocsisorokon lévő házak lakásai elértéktelenednek. Állaguk romlik. Itt­ már senki sem engedheti meg magának a költözést. Az udvarokat reggelre elborít­ják a használt óvszerek. Rendőri rádióból halljuk, a József utcában kivilágí­­tatlan Trabantot tartóztat­tak föl. Gyorsan odaérünk. Kiszállni nem szabad. De a Trabant két utasát már ki­szállították. Akciófilmben sem történhetne másként, kezek a motorháztetőn, lá­bak szétrúgva. Egy-egy rendőr tapogat. Szemből videokamerával egyik tár­suk rögzíti a történteket. A mikrobuszból csak a kapi­tány és egyenruhás vezető társa száll ki. A képviselők kukucskálnak. A főrend­őrök pár perc múlva térnek vissza. - Miért nem égett az autó lámpája? - kérdezem. - Nem tudom - feleli valamelyikőjük -, ezekben az utcákban nagyon rossz a közvilágítás. Gyakran köt­nek el úgy­ gépkocsikat, hogy az első pár méteren nem kapcsolják be a fény­szórókat. Tovább indu­lunk, és soha többé nem tu­dom meg, miért is nem égett a Trabant lámpája, és hogy segített vagy sem az eljáró rendőr kicserélni a kiégett izzókat. A képviselők a mustra után beszélgetnének is né­hány lánnyal. Hosszú per­cek telnek el, mire egy jár­őr visszajelentkezik, hogy néhány lány hajlandó be­szélgetni a képviselőkkel. A sarokról már látni a kék lámpák pásztázó fényeit, az ácsorgó rendőröket. Legalább másfél tucatnyi rendőrrel fogjuk közre a lányokat. Juhászné Lévai Katalin, a Szabolcs megyei képviselő asszony könnye­dén, természetesen kérdez­get: mi volna a jó a lá­nyoknak. Eltűrnék-e vagy sem, ha korlátoznák a prostitúcióra használható tereket. A lányok zöme földije, csaknem vala­mennyien szabolcsi fal­vakból, városokból kerül­tek ide. Otthon senki nem tudja, hogy a fővárosban milyen munkát vállaltak. Pozsgai Balázs győri kép­viselő a települések lélek­­számarányában engedné vagy tiltaná a prostituál­taknak, hogy dolgozzanak. A falvakban tiltaná, míg a nagyobb városokban zó­nákat jelölne ki. - Ezeknek a lányoknak - mutat körbe társaira egy piros kabátos asszonyka - nyolc általánosuk vagy an­nál is kevesebb iskolájuk van. Semmilyen munkát nem kapnak. A gyereknek viszont ennie kell, meg is­kolába járni. Nekem is két gyerekem van otthon. Reg­gel magam költöm őket, vi­szem iskolába. Délben ebéd­del várom őket." Este,a fürde­tés után munkába jövök. - Muszáj volt lejönnöm. Pedig a fiam két hónapos. A Hungaroringről vittek be, azonnal császároztak. Most a nővérem vigyáz es­ténként az ötéves lányom­ra meg a picire. A nagyob­bik mondja is, amint látja, hogy festem magam: anya dolgozni megy. Mit mond­hatnék neki. Amikor a stricikre tere­lődik a szó, egyszerre kia­bálják: itt senkinek sincs stricije. Azért néha a né­hány méterrel távolabb parkoló Mercedest fixíroz­­zák. Hatalmas vállú férfi ül a volánnál és kitartóan fi­gyel. A rendőrök sem za­varják. Csak ül. Az utca sar­kán, éppen a lámpa alatt. A rendőrök elvétve szól­nak csak a beszélgetésbe és csak akkor, amikor a lá­nyok elbeszélése érinti az ő munkájukat is. De a höl­gyek egyre bátrabbak.­­ A lányokat megbünte­tik 10-15 ezer forintra is. A mostani időkben, honnan vennénk ennyi pénzt? A pa­sik egyre csóróbbak, már kétezer forintot is alig ad­nak üzletenként. Néha ez az összeg egész éjszaka ke­resménye. Persze, hogy nem fizetjük be, meg más nevet diktálunk. A striciket persze soha nem büntetik. De még ennél is rosszabb, amikor bevisznek egész éj­szakára, aztán még telefo­nálni se engednek. A gye­reknek meg fogalma sincs, hogy miért nem mentem haza. A gyilkosok is telefo­nálhatnak, mi meg nem csi­náltunk semmit. A prostitúció kezeléséről szóló kormány­zati tervezetet társadalmi vitára bocsátja a törvényjavaslatot előkészítő belügyi tárca. A vitában 20 társadalmi szervezet, négy tudományos munkát folytató állami intézmény, öt egyetem, önkormányzati szövetségek, a­ fővárosi polgármesteri hi­vatal, a fővárosi kerületi önkormány­zatok, parlamenti pártok vettek részt. Az összefoglaló szerint a vitában szereplők valamennyien az egyéni vállalkozói ala­pon működő, az adózást is lehetővé tevő törvényi szabályozás mellett voksolt. Egyetlen szervezet sem javasolta az ENSZ-egyezmény felmondását, annak el­lenére, hogy szinte mindenki gátjának te­kintette az egyezmény elvárásait a prosti­tuáltak ügyének rendezésében. A fővárosi önkormányzat a nyilvánosházak ismételt bevezetését véli megoldásnak. Mások a holland példát javasolják. Hollandiában a városokban bizonyos részeket különíte­nek el és megszabják, hogy hány prostitu­ált dolgozhat a kijelölt helyen. Van, aki csak akkor áll ki, ha elfogyott a kosztpénz Gy. Balázs Béla felvétele ­­k • • A Petőfi­ és a Bartók Rádió korszerű, CCIR frekvenciára történő átállása alkalmából a Magyar Rádió Rt. és az Antenna Hungária Rt. közös telefonos kvíz­játékra hívja Önt. Tárcsázza a PETŐFI / / fm vagy a BARTÓK két 0 55 0011 -es TeleWestel telefonszámát 0 55 00­22 -es TeleWestel telefonszámát. szeptember 29.-október 31. között! JÁTSSZON VELÜNK EGY Ha helyesel­ válaszol kérdéseinkre és Önnek kedvez a szeret­cse, kétnormás, a nyugati URH sáv vételére is alkalmas rádiót nyer, amelyen tisztább hangminőségben, országszerte hallgathatja régi, kedvenc műsorait a Magyar Rádió Petőfi­ és Bartók adóján. (Minden 5. helyesen válaszoló nyer.) MOYAI A A 0 I 0 antenna hungária Váltson velünk, hangolódjon ránk! NÉPSZAVA Engedélyezzék-e az enyhe kábítószereket? Szakértők szerint Hollandiához hasonlóan hazánkban is legalizálni kellene a könnyű kábítószereket, a hasist és a marihuánát. Jelenleg a legcsekélyebb mennyiségű drog fogyasztása is börtönbüntetéssel fenyegetett cselkmény. Rendőrségi szakértők szerint a lágy drogok legalizálása miatt megnőne a kábítószerfogyasztók szá­ma, emelett ez azzal a veszéllyel is járna, hogy a fo­gyasztók nem tennének különbséget az könnyű és a ke­mény „anyagok” között.. Nagy Gergely, Dudás Gergely NÉPSZAVA Nincs értelme az enyhe ká­bítószereket fogyasztók büntetőjogi felelősségre vo­násának - állítja Németh Zsolt rendőr alezredes, a Rendőrtiszti Főiskola ta­nára. Véleménye szerint legalizálni kellene az ilyen drogok (marihuána és ha­sis) fogyasztását. Jelenleg a büntető törvénykönyv a legenyhébb kábítószer fo­gyasztását is börtönbünte­téssel fenyegeti. Németh szerint azonban a könnyű drogok fogyasztása nem okoz olyan élettani, bioló­giai elváltozásokat, ami a társadalom és az egyéb vé­delme érdekében indokolt­tá tenné büntetőjogi szank­cionálását. Azt az állás­pontját, hogy a könnyű drogok nem ártalmasab­bak, mint az engedélyezett nikotin vagy az alkohol, és hogy fizikai függőséget sem alakítanak ki, az orvos szakértők jelentős része is osztja. Az alezredes szerint a terjedő kábítószer-fo­gyasztással szemben nem a fogyasztókat fenyegető büntetőjogi eszközökkel, hanem komoly felvilágosí­tó munkával kellene fel­venni a harcot. Életveszélyes lenne a lágy drogok legalizálása - állítja Ignácz István, az Or­szágos Rendőr-főkapitány­ság bűnügyi főigazgatója. A könnyű drogok fogyasz­tásának szabaddá tétele után ugyanis vélhetően Ug­rásszerűen megnőne "az" ezeket kipróbálók, hasz­nálók száma. A lágy dro­goktól ugyanis számos külföldi tapasztalat sze­rint egyenes út vezethet a kemény, mindenütt tiltott kábítószerekhez. Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért (Tasz) jogvédő szervezet munka­társa elmondta, nem tud egyetérteni azokkal a véle­ményekkel, melyek szerint a magyar állampolgárok nem elég érettek ahhoz, hogy eldöntsék, mi a jó és mi a rossz számukra. A könnyű drogok fogyasztá­sának kérdésében nem az államnak kell döntenie a polgárok helyett, különö­sen nem úgy, hogy az ilyen kábítószerek fogyasztását bűncselekménynek nyilvá­nítja. A szakértő rámuta­tott: a külföldi példák azt támasztják alá, hogy nem nő jelentős mértékben a kábítószer-fogyasztók szá­ma, ha legalizálják a köny­­nyű drogokat. Az sem igaz, hogy a „soft drogokról” a fogyasztók előbb-utóbb át­térnek a kemény kábító­szerekre. Pelle Andrea el­mondta: orvosi vizsgálatok állapították meg, hogy az enyhe drogok alkalman­kénti használata kevésbé károsítja szervezetet, mint az alkohol. A Tasz munka­társa hangsúlyozta: az eny­he kábítószerek legalizálá­sa nem jelenti azt, hogy bárki is ösztönözné az ál­lampolgárokat a kábító­szer-fogyasztásra. Szerinte a kábítószer-használatot kordában lehetne tartani például úgy, hogy a gyógy­szertárakban csak megha­tározott mennyiségű dro­got vásárolhatnának a fo­gyasztók. Németországban koráb­ban a szövetségi alkot­mánybíróság olyan döntést hozott, mely szerint túlmé­retezett az enyhe drogok fogyasztásának büntetése. Pelle Andrea elmondta, a bíróság határozatában az egyes tartományokra bízta annak eldöntését, milyen mennyiségű enyhe drogot tarthatnak maguknál, s fo­gyaszthatnak el legálisan a német állampolgárok. In­formációink szerint az egyik szövetségi tartomány már döntést hozott ez ügy­ben, s 30 gramm marihuá­nában állapították meg a határt. A magyar alaptörvény­ből nem lehet olyan követ­keztetést levonni, hogy al­kotmányellenes a könnyű drogok fogyasztásának til­tása - állítja Bragy­ova András alkotmányjogász. A szakértő ugyanakkor hozzáteszi: az, sem olvasha­tó ki az alaptörvényből, hogy büntetni kell a lágy drogok fogyasztását, azaz a döntés a parlament kezé­ben van. Az Országgyűlés határozhat arról, legalizál­ják-e a soft drogokat. A rendőrség nem kezeli célpontként a kábítószer­fogyasztókat, a nyomozók a kereskedőkre koncent­rálják erőiket. Ebben az évben­ eddig körülbelül kétszáz eljárást indítottak kábítószer-fogyasztók el­len. Ez a tavalyi évhez ké­pest emelkedést jelent, a drogdiszkókban tartott razziák számának növeke­désének köszönhetően. Ugyanakkor tekintve, hogy becslések szerint az or­szágban legalább százezer rendszeres és alkalmi drog­­fogyasztó van, ez a szám is elenyészőnek tekinthető - mondta el lapunknak Hol­lósi György, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság kábítószer-ellenes osztá­lyának vezetője. Hangsú­lyozta ugyanakkor: abban a kábítószerrel foglalkozó szakemberek általában egyetértenek, hogy fontos cél a leszoktatás. Ennek pedig egyik lehetséges esz­köze az, hogy a fogyasztó a büntetőeljárás megindulá­sa után - élve a törvény ad­ta lehetőséggel - az elvonó­megelőző kezelést választ­ja, mely egyben büntetlen­séget is biztosít. (Erre a Btk. 1993-as módosítása óta van lehetősége a cse­kély mennyiséget saját cél­ra maguknál tartó szemé­lyeknek.) A potenciális fo­gyasztókban ugyanakkor a büntetőeljárások is tudato­sítják, hogy a törvény bün­teti a kábítószer-fogyasz­tást, és ennek így nem csak az eljárás alá vont szemé­lyek számára van vissza­tartó hatása. Az alezredes ugyanakkor hangsúlyozta: az Európai Unió szervei­nek elmúlt években szüle­tett állásfoglalásai ellenez­ték a legalizálást.

Next