Népszava, 1997. november (125. évfolyam, 255–279. sz.)

1997-11-01 / 255. szám

2 1997. NOVEMBER 1., SZOMBAT BELFÖLD RÖVIDEN Biztonságot nyújthat a NATO-csatlakozás A NATO a világ legnagyobb és leghatékonyabb ere­je, amelyhez ha csatlakozunk, hosszú távú bizton­ságra számíthat az ország. Ezt Gál Zoltán jelentette ki pénteken este Debrecenben egy lakossági fóru­mon. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: ritkán adatott meg a magyar nemzetnek, hogy közvetlenül döntsön az ország politikai jövőjéről. November 16- án erre lesz lehetőség, ezért fontos, hogy minél töb­ben menjenek el szavazni, s mondjanak igent az eu­rópai integrációnkat jelentő első lépésre. Gál Zoltán úgy véli, hogy a november 16-i népszavazási döntés hatással lesz a térség NATO-ba és az Európai Unió­ba tartó országai számára is, sőt befolyásolhatja az Ausztriában folyó NATO-val kapcsolatos vita ki­menetelét is. Ez tehát történelmi lehetőség, amit nem hagyhatunk ki, most megmutathatjuk érettsé­günket - mondta a házelnök. Együtt Magyarországért­­ új párt alakul Az Együtt Magyarországért választási szövetség párttá alakításával a Szövetség a Köztársaságért Egyesület is egyetértett. A jelenleg tíz politikai és civil szervezetet összefogó tömörülés többi tagja már korábban támogatásáról biztosította a javasla­tot. Az egyesület vezetői pénteki közgyűlésük után elmondták: álláspontjuk szerint csak párttá szerve­ződve lehet esélyük arra, hogy a jövő évi országgyű­lési és önkormányzati választásokon friss erőt vi­gyenek az országos és a helyi politikába. A szerve­zet azért választotta az uniós formát, mert arra szá­mít, hogy így nemcsak egyéni jelöltjeik számára te­remthetnek nagyobb győzelmi esélyeket, de lehető­ségük nyílik a különben elvesző töredékszavazatok felhasználására is. Ombudsman­ ellenőrző vizsgálat Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának ál­talános helyettese ellenőrző vizsgálatot tartott a Magyar Honvédség Aknakutató és Tűzszerész Zász­lóaljánál. Az ajánlásai következtében kialakult helyzetet vizsgálta meg. Polt Péter megállapítása szerint az ajánlásaiban foglaltak végrehajtásának ütemezése újabb problémákat okozott. A közle­mény szerint elsősorban a bejelentések ellátásában felgyülemlett rendkívüli hátralék jelent gondot, amely a lakosság életét és személyes biztonságát il­letően hosszú távon magában hordozza az alkotmá­nyos visszásság veszélyét. Polt Péter a júniusi duna­­haraszti tragikus tűzszerészbaleset nyomán indított eljárást. Az akkori ajánlásai nyomán meghozott mi­niszteri döntés értelmében sorkatona nem végezhet a honvédségnél éles tűzszerészfeladatokat. A civilek hazai világtalálkozója A magyar civil társadalom elismertsége nemzetközi méretekben is számottevő, mindinkább egyenrangú partnerévé válik a politikai és a gazdasági szektor­nak. A civilek világszövetsége (Civicus) elmúlt havi budapesti közgyűlésének eredményeit összefoglalva beszélt erről Barabás Miklós, az Európa Ház veze­tője pénteken a fővárosban megtartott ünnepi be­számolójában. Véleményeket idézve rámutatott: a hetvenöt országból jött mintegy 500 résztvevő egyöntetű elismeréssel szólt a parlamenti vita alatt álló hazai nonprofit törvényről. A Civicus közgyűlé­sén jó visszhangot váltott ki az is, hogy az állam tizenötmillió forinttal járult hozzá a nemzetközi eseményhez, amely jól szolgálta a nemzetközi kap­csolatok ápolását is. Jogrend és társadalmi biztonság Jogrend és társadalmi biztonság címmel fórumot rendezett a TIT Hadtudományi és Biztonságpoliti­kai Egyesület pénteken Budapesten a rendőrség Te­ve utcai székházában. Horváth József rendőrezre­des, az Országos Rendőr-főkapitányság hivatalve­zetője rámutatott arra, hogy míg néhány évvel ez­előtt százhúsz-száznegyvenezer bűncselekmény vált ismertté évente, ez a szám mostanra mintegy ötszázezerre nőtt. Napjainkban a bűncselekmények hetven-hetvenöt százalékát a vagyon elleni jogsér­tések teszik ki, az erőszakos cselekmények között megjelent a bérgyilkosság, a zsarolás, az önbírásko­dás és az emberrablás. Az eredményességet tekintve a rendőrség főként a lakásbetörések, az autólopások és a rablások felderítési arányával elégedetlen. :NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN FSzm­kenti: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KISS ANDREJ Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉSI JÁNOS (belföld), FARKAS ZOLTÁN (vélemény), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA mb. (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó), KATONA JÓZSEF (Internet) Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, NYILASI GABRIELLA, ZSIGOVICS ZSOLT FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A.­­ Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260,326-8272,326-8252 telefax: 326-8252/71, 212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt., a KLK Kft. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati Irodákban, a Hírlapelőfizetős­ Irodában (Hellz 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Hellz 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Hellrnél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)206-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 750 Ft, negyedévre 2250 Ft, fél évre 4500 Ft, egy évre 9000 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: FERÓN ANTAL igazgató Index: 25005 I88- 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 A tábornokok levelüket megírták Keleti György elutasította a vezérkar százötven százalékos bérigényét A honvédelmi miniszter információnkat megerősítve la­punknak kijelentette, valóban béremelési igénnyel for­dultak hozzá a napokban a tábornokok, ám ezt ő erköl­csi okok miatt nem tudja teljesíteni. A Honvédszakszer­vezet és a szaktárca hetek óta folyó bértárgyalásainak pénteki fordulóján történt előrelépés, de az érdekvédők Keleti György ajánlatát még megtárgyalják szakértőik­kel, így a végső egyeztetés november 4-én lesz. Szabó Iréné NÉPSZAVA A Honvédszakszervezet utolsóra tervezett pénteki bértárgyalásának mégis lesz a jövő héten folytatása. A tegnapi egyeztetés során ugyanis Keleti György hon­védelmi miniszter a bonyo­lult matematikai kérdéssé vált egyeztetés kapcsán kö­zölte: a tárca jövőre az ága­zat személyi kiadásaira 30 százalékot kap a kormány­tól, amelyből 23,5 százalék jut illetményfejlesztésre, ami 11,2 milliárd forintot jelent. Az összeg növelésé­ről fölösleges vitázni, nem lesz több. Az elosztás mód­ján lehet változtatni, hang­súlyozta a miniszter. Majd elmondta, két javaslatot tett az érdekvédőknek. Az egyik: meg fogja találni a módját annak, hogy a ki­képzőbázisokon feszített munkát végző tiszteket kü­lön jutalomban részesítse. A másik: a három elemből összetevődő bérszerkezet­ben az alakulatok hivatásos katonáit legjobban foglal­koztató pótlékok jövő évi 30 százalékos emelését év közben, valamilyen pénz­ből plusz 20 százalékkal megemeljék. Volentér Mihály alezre­des, a HOSZ ügyvezető el­nöke a miniszter ajánlatait ugyan pozitív módon minő­sítette, de mint mondotta, szakértőikkel a hét végén még megvizsgálják azokat, és kedden fejtik ki róluk ál­lásfoglalásukat. Mint meg­tudtuk, a szakszervezet hétfőn az MSZP parlamen­ti frakciójával is leül tár­gyalni a bérkérdésről. Lapunnk értesülése sze­rint a vezérkar 14 táborno­ka néhány napja levélben kérte Keletitől, hogy jöve­delmüket a jelenleg 100 százalék körüli bérbeállás­ról növelje 150 százalékra. (Információink szerint ké­résüket azzal indokolták, hogy a belügyminiszter a rendőrtábornokok eseté­ben így járt el. Kérdésünk­re a Független Rendőr­szakszervezet­­ titkára, Fá­bián Ágota elmondta, tá­mogatásukkal 200 rendőri vezető részesült ilyen nagyságrendű illetmény­­emelésben. Úgy gondolták ugyanis, hogy ha egy kezdő ügyész kereshet havi 160 ezer forintot, akkor egy sú­lyos felelősséget viselő me­gyei rendőrfőkapitány és városi kapitány munkáját is lehet 180-200 ezer fo­rinttal honorálni.) . Keleti György nem ta­gadta, valóban kapott ilyen igényt megfogalmazó leve­let a tábornokoktól. Kéré­süket nem azért utasítja el, mert nem lenne rá pénz. „Erkölcsi okok miatt nem tehetem meg” - jelentette ki a miniszter. Majd hozzá­tette, akkor, amikor a csa­patoknál a bérek miatt fe­szültség van és a szakszer­vezettel folyó tárgyalások középpontjában éppen az áll, hogyan lehet a törvény által meghatározott bérbe­állást viszonylag zökkenő­­mentesen elrendezni, ak­kor ez a kérés enyhén szól­va tapintatlan. Mint azt a miniszter közölte, ennek ellenére megtalálják a módját annak, hogy a ki­magasló munkát végző tá­bornokok plusz pénzhez jussanak. (A statisztikák szerint jövőre a tiszti állo­mány havi átlagjövedelme bruttó 111 ezer 300 forint lesz. Ma egy dandártábor­nok hadosztály-parancs­noki beosztásban bruttó 135 ezer forint havi jövede­lemmel rendelkezik, a jövő évi emelés után járandósá­ga bruttóban meg fogja kö­zelíteni a 173 ezer forintot.) Azt az állítást Keleti ha­tározottan cáfolta, amely a fegyveres és rendvédel­mi szakszervezetek közös fórumán hangzott el. Mint mondotta, a belügyi és a honvédelmi tárca semmi­féle előterjesztést nem nyújtott be a kormánynak a bértábla módosításáról. Kétségtelen, hogy Keleti javasolta a belügyminisz­ternek, növeljék a tiszthe­lyettesek bértáblában sze­replő szorzószámait, mert ennek az állománykategó­riának jelentősen megnö­vekedtek a feladatai, amit a jelenleginél is magasabb bérrel kellene honorálni. Rosszindulatú pletykának nevezte azt a feltételezést, hogy a bértábla-módo­sítással a két minisztéri­um pénzt akarna megspó­rolni. A szándék épp en­nek a fordítottja, emiatt azt kell hozzá kitalálni, honnan és hogyan lehet megvalósításához előte­remteni a plusz pénzt. Végül a miniszter kérdé­sünkre elmondta, a külön­féle számok és százalékok között világosan azt kell látni, a 23,4 százalékos bérfejlesztés jövőre lehető­vé teszi, hogy a rendfoko­zati illetmény elérje a 100 százalékot, a beosztási il­letmény a tiszteknél 80, a tiszthelyetteseknél 90 szá­zalékos legyen. A bér har­madik elemét jelentő pót­lékokban viszont a jogsza­bály előírása szerinti 60 százalékon túl plusz 20-as emelést terveznek. Keleti György közölte,­ pontosan tudja, hogy az emelésekkel várható bruttó 111 ezer fo­rintos tiszti átlag és a brut­tó 59 ezer forintos tiszthe­lyettesi átlag nem tükrözi a katonák hallatlan erőfe­szítéseit. De méltánylan­­dónak véli a tényt: 1996- tól 1998-ig a tisztek illet­ménye 66,5 százalékkal nő, a tiszthelyetteseké pedig 54,5 százalékkal. (Magyarországon a ta­valyi, a várható idei és a jövő évre tervezett inflá­ció együttes értéke meg­haladja az 55 százalékot.) Az egyes állománycsoportok tényleges illetményének alakulása (az 1998. évi adat­becslésen alapul) Év Tiszti illetmény Tiszthelyettesi illetmény összege növekedés összege növekedés (Ft/fő/hó) (%) (Ft/fő/hó) . (%) . 1989 19 085 13 392 1990 24 468 28,2 16 976 26,8 1991 33 995 38,9 22 557 32,9 1992 38 467 13,2 25 044 11,0 1993 45 134 17,3 28 946 15,6 1994 50 600 12,1 32 328 11,7 1995 57 296 14,5 35 855 10,9 1996 69 933 21,2 42 365 18,2 1997 85 616 23,3 49 697 17,3 1998 111 300 30,0 58 642 18,0 Csapody magyarázza Lezsákot Az MDF elnöke nem az alkotmány tekintélyén ejtett csorbát NÉPSZAVA-információ Csapody Miklós a­ Magyar Demokrata Fórum pénteki sajtótájékoztatóján foglal­kozott a pártelnök múlt heti, nagy visszhangot ki­váltott nyilatkozatával. Állítása szerint Lezsák Sándor felhívásával nem az „alkotmány és a demok­ratikus intézmények te­kintélyén” ejtett csorbát, ahogy ezt a koalíció kom­mentárjai sugallják, csu­pán rávilágított a választá­sok rendszerének azon rej­tett pontjaira, amelyek le­hetőséget teremthetnek az eredmények megmásításá­­ra. Csapody szerint az al­ternatív számítógépes ellen­őrző rendszer kiépítéséről szóló hírek is csupán ferdí­tései Lezsák szavainak. A párt informatikusai meg­szemlélték az Országos Választási Iroda számító­gépközpontját és hamaro­san irodájuk is bekapcso­lódik­ a"r­en­dszerbe. Gyenge pontoknak a választói névjegyzéke,"ellenőrzését és­ a szavazatok manuális összesítését tartja mind a 11 000 választókört illető­en, mind megyei és orszá­gos szinten. Az MDF kör­levélben fordul a parla­ment pártjaihoz, hogy mozgósítsák tagságukat az ellenőrző testületekben való részvételre, ezzel „biztosítsák túl” a válasz­tások tisztaságát. I­mmmuni ! Sürgős feladatok előtt az igazságszolgáltatási tanács (Folytatás az 1. oldalról) így a tanács összetétele a magyar bírókar akaratának megfelelően alakult. Vastagh Pál igazságügy­miniszter ugyancsak azt hangsú­lyozta, az OIT tagjait a magyar bí­róságokat reprezentáló küldött­­gyűlés választotta, így semmikép­pen nem lehet kudarcnak tekinteni a választás végeredményét. A Legfelsőbb Bíróság elnöke la­punk kérdésére elmondta, az OIT legsürgősebb feladata, hogy kiala­kítsa a bíróságokra vonatkozó új törvények - így például a bírósági szervezeti törvény­­ egységes jogér­telmezését. Az elnök hangsúlyozta: ez azonban csak időbeli elsőbbsé­get élvez. Solt szerint ugyanis a ta­nács egyik legfontosabb feladata a bíróságok gazdasági helyzetének, s anyagi igényeinek feltérképezése lesz, hiszen a jövő évtől az OIT ké­szíti majd el a költségvetés bírósági fejezetére vonatkozó javaslatot, s hajtja végre az anyagi eszközök el­osztását is. Számos szakértő többek között ebben látja a bírói hatalmi ág vég­rehajtó hatalomtól való végleges el­különülését. Arra egyébként, hogy a bíróságok csúcsszerve készítse el saját költségvetését, Európában nincs példa. Solt Pál rámutatott, ugyancsak fontos feladat, hogy az OIT ellenőrzi majd a bírósági veze­tők igazgatási tevékenységét. A végrehajtó hatalmi ágtól való elkülönülést jelzi az is, hogy az íté­lőtáblák s a megyei bíróságok veze­tő bíráit is az OIT nevezi majd ki. Solt Pál elmondta, elképzelhető­nek tartja, hogy a későbbiekben az OIT-t s személy szerint őt is érik majd támadások a hazai igazság­szolgáltatásban tapasztalható problémák miatt. Hozzátette, leg­felsőbb bírósági elnökként is fele­lősséget érzett a bíróságok ítélke­zési gyakorlatáért, ez most azon­ban a működésükért s az igazgatá­sukért való felelősséggel is kiegé­szült. Az OIT a jogszabály szerint az el­következendő két hétben tartja­ meg alakuló ülését, működését pe­dig december 1-jén kezdi meg.­­ A 220 millió forintos költséggel fel­újított pápai bírósági épület tegna­pi átadásán dr. Vastagh Pál mi­niszterrel először jelent meg együtt új tisztségében dr. Solt Pál, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke, aki egyút­tal a nemrég létrehozott Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is. Vastagh Pál a Népszavának elmondta: végéhez­­közeledik az igazságügyi reform törvénykezési szakasza, aminek keretében ez év­ben az Országgyűlés hét alapvető törvényt és egy alkotmánymódosí­tást fogadott el. Ez többek között megteremtette a négyszintű bírósá­gi szervezetet, megváltozott a bírák jogállása, a bírák, ügyészek előme­neteli rendszere, változott az ügyészségre vonatkozó törvény, módosult a polgári perrendtartás, a büntető törvénykönyv. Az Ország­­gyűlés már tárgyalja az ügyvédség­ről szóló törvényt, folyik a cégnyil­vántartási, cégeljárási törvény­ elő­készítése, parlament elé került a büntető kódex. Mindemellett, hangsúlyozta a miniszter, arra is jutott idő és pénz, hogy a bíróságok igazgatása teljes egészében új alapokra kerüljön, s hogy technikai, működési feltételei is számottevően javuljanak. Ez utóbbi körbe tartozóan új vagy fel­újított épületbe került a Zala me­gyei, a budai központi kerületi, a miskolci, az orosházi, s most a pá­pai bíróság. Rövidesen elfoglalhat­ja új helyét a Pesti Központi Kerü­leti Bíróság is az Igazságügyi Mi­nisztérium jelenlegi épületében, amely mindenképpen jobb feltéte­leket teremt számára. A minisztéri­um tegnap kezdte meg a kiköltö­zést, s e hét, valamint a jövő hét vé­gén rendezkedik be a Miniszterel­nöki Hivatal három emeletén. A bí­róságok működéséhez biztosított jobb feltételek alapján már joggal elvárható, hogy a hozzájuk érkező évi 1,5-1,6 millió ügyben gyorsab­ban szülessék meg a szükséges döntés. Jelenleg ezeknek 20 száza­léka egy éven túl kerül a bírák elé. Vastagh Pál hangsúlyozta, hogy a bíróságok bővülő feladatainak el­látását továbbra is kiemelten tá­mogatják, amit igazol, hogy a tárca jövő évi költségvetésében a bírósá­gok működtetésére, fejlesztésére az ideinél 7 milliárd forinttal jut több, ami 44 százalékos növekedésnek felel meg. v tv­i Solt Pál Vastagh Pál NÉPSZAVA Megszűnt a nyomozás Simsa Péter ügyében Keller László, a népjóléti t­árca politikai államtitkára nehezményezi, hogy a Nép­jóléti Minisztérium, mint a vizsgálat kezdeményezője, nem kapott hivatalos érte­sítést arról, hogy a Köz­ponti Bűnüldözési Igazga­tóság (KBI) megtagadta a nyomozást bűncselekmény hiányában Simsa Péter el­len. Mint az ismeretes, a népjóléti tárca augusztus közepén tett feljelentést a KBI-nél hűtlen kezelés kí­sérlete miatt Simsa Péter ellen. A vád szerint az egészségbiztosító korábbi alelnöke egy ingatlanvá­sárlási tranzakció során mintegy 142 millió forint­tal megkárosította a bizto­sítót. A szaktárca ezért az ingatlanvásárlást is sem­misnek ítélte. Információ­ink szerint Pusztai Erzsé­bet, az MDNP képviselője kedden szintén ez ügyben intéz kérdést a miniszterel­nökhöz.

Next