Népszava, 1998. március (126. évfolyam, 51–76. sz.)

1998-03-02 / 51. szám

2 1998. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ BELFÖLD RÖVIDEN Nikolits István a Carlos-ügyről Az ismert nemzetközi terrorista, Carlos magyaror­szági tartózkodásával kapcsolatban az egyik romá­niai napilapban közölt dokumentumokat Nikolits István nem ismeri, ezért arról nem tud véleményt for­málni, hogy hitelesek-e. A polgári titkosszolgálato­kat felügyelő tárca nélküli miniszter érdeklődésre elmondta: a Carlos-ügy magyarországi vonatkozású kisebb-nagyobb epizódjai már nyilvánosságra kerül­tek, és elég széles körben ismertté váltak. Nikolits István ugyanakkor érdekesnek találta: egy román újság miért nem arról ír inkább, hogy Carlos és cso­portja milyen szerepet játszott abban az országban. Szakadás előtt a Metész? A Metész Nemzeti Radikális Tagozata kész kiválni a szervezetből, ha a tömörülés ellenőrző bizottsága nem állapítja meg a február közepi tagfelfüggesztések ér­vénytelenségét, a szervezet vezetésébe­n fennálló össze­férhetetlenségeket, valamint a gazdálkodási szabály­talanságokat - nyilatkozta Thirring Ákos. A platform alapítója, akinek tagsági viszonyát szintén felfüggesz­tették, úgy látja: a tagságnak egy valódi érdekképvise­letet adó tömörülésre volna szüksége a mindinkább politizálódó, függetlenségét vesztő szervezet helyett. Nemzetközi diákjogi konferencia A magyar állam képviselője valószínűleg már a jövő héten át fogja adni a tanulói jogok egyetemes nyi­latkozatának tervezetét az UNESCO főigazgatójá­nak - jelentette be Magyar Bálint művelődési és köz­oktatási miniszter vasárnap, a művelődési tárca szervezésében Budapesten rendezett nemzetközi di­ákjogi konferencia záró sajtótájékoztatóján. Beszá­molt arról, hogy a hazai jogi, pedagógiai, szocioló­giai szakemberek több hónapos munkájának ered­ményeképpen megszületett dokumentumtervezetet az Európa Tanács 28 tagállamának képviselői tá­mogatásukról biztosították a konferencián. Választási menetrend - márciusi aktualitások Az országban egységesen március 9-én kell megkez­deni a május 10-i országgyűlési képviselő-választá­sokra szóló értesítők és ajánlószelvények eljuttatá­sát a választópolgárokhoz. Az Országos Választási Iroda előírása szerint azokban a választókerületek­ben, ahol a kézbesítés postai úton történik, az érte­sítést az érdekelteknek legkésőbb március 13-ig meg kell kapniuk. Akihez nem érkezik értesítés a névjegyzékbe való felvételéről, az legkésőbb márci­us 18-án 16 óráig nyújthat be kifogást MSZDP - együttműködési megállapodások Március közepéig megköti választási együttműködési megállapodásait a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Az MSZDP jelenleg az MSZOSZ szocialista­szociáldemokrata platformjával és a Társadalmi Unió nevű civil tömörüléssel tárgyal ilyen dokumentum aláírásáról. A megállapodás értelmében a szakszerve­zet helyi infrastruktúrájával támogatná a párt kam­pányát, míg a szociáldemokraták választási listáikon biztosítanának helyet MSZOSZben politikusok szá­­mára. A Társadalmi Unió Budapesten és Pest megyé­ben állítana egyéni jelölteket MSZDP-színekben, és helyeket kapna a listákon is. Indulóinak aránya or­szágos szinten harminc százalék körül mozogna. Az MSZDP március 14-i választmányi ülésén kívánja véglegesíteni a képviselőjelöltek névsorát Egyház-finanszírozási tapasztalatcsere A Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatok titkár­sága szervezésében nemzetközi tanácskozást tartottak szombaton Szentendrén az egyház-finanszírozás kér­déseiről. A házigazda, Platthy Iván címzetes államtit­kár bevezetőjében ismertette ,az év elején hatályba lépett törvénycsomag főbb jellemzőit. A hat törvényből és a Szentszékkel tavaly megkötött megállapodásból álló szabályrendszer négy alapelvet követ: a szektor­­semlegességet, demokratikus és automatikus támoga­tás, kiemelt támogatások a nemzeti örökségek meg­őrzését segítendő, valamint a járadékrendszer. Platthy elmondta, hogy az egyszázalékos szja-támogatás mintá­jául olasz és spanyol módszerek, az örökös járadék alap­jául pedig, az 1960-ban bevezetett osztrák rendezési elvek szolgáltak. A magyar finanszírozás eredményei­ből most azonban több környező ország szakemberei kívánnak tanulságokat levonni a még előttük álló finanszírozási kérdések megoldása érdekében. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes KISS ANDREJ Lapszerkesztő DÉNES D ISTVÁN, HAHN PÉTER TÓTH JENŐ Képszerkesztő WEBER LAJOS Rovatvezető BARABÁS PÉTER (külföld) BOROS ISTVÁN (Szép Szó, BUZGÓ JÓZSEF (sport) DÉSI JÁNOS (belföld) FARKAS ZOLTÁN (velemeny) KATONA JÓZSEF (Internet) KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság) SZÉKELY ANNA mb (kultúra)­ SZIGETI PIROSKA (levelezes magazin szolgaltatási Vezető tervezőszerkesztő EGRI FERENC NYILASI GABRIELLA ZSIGOVICS ZSOLT Alapító: FENYŐ JÁNOS Kiadó EKH Kft Felelős kiadó SZILVÁSSY CSILLA Lapigazgató FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Levelezési cím 1022 Budapest Törökvész u 30 A Szerkesztőség 1022 Budapest Törökvész u 30 A Postacím 1535 Budapest Pf 785 Telefon 326-8272 326-8252 telefax 326-8267 Rovattelefonok belföld 326-8271 külföld 326-6564 gazdasag 326 8261 publicisztika 326-8273 Hirdetés telefon 326-8260 326-8272 326-8252 telefax 326-8252 71 212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt a HÍRKER Rt az NH Rt a KLK Kft és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím 1846 Bp ), az ügyfélszolgálati irodákban a Hírlap-előfizetési irodában (Helíz 1089 Bp , Orczy tér 1 levélcím 1900Bpl vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon valamint átutalással a Postabank Rt 11991102 Helir 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára Külföldre előfizethető a Helirnél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft -nél 1117 Bp Budafoki út 70 fax (361)206-1921, e-mail hunpress@hungaropress datanet hu Előfizetési díj egy hónapra 849 Ft negyed évre 2547 Ft fél évre 5094 Ft egy évre 10 188 Ft Nyomás CICERO-Lapnyomda Rt 1045 Budapest Elem u 5-7 Telefon 169-1773 Felelős vezető PERON ANTAL igazgató Index 25005 ISSN 0133-1701 Bp ISSN 0237-3785 Vidék 1 24816­­ Tüntettek a Duna-politika ellen (Folytatás az­­ oldalról) Vargha János, a Duna Kör egyik vezetője lapunknak elmondta, a tüntetés célja az volt, hogy megakadá­lyozzák a Pilismarót vagy Nagymaros közelébe terve­zett újabb gát felépítését, megvédjék a folyamból nyert ivóvízkészletet, vala­mint a folyó mentén lévő természeti értékeket és megőrizzék a Dunakanyar tájesztétikai szépségét. Vargha kijelentette, az újabb dunai beruházáso­kat előirányzó magyar­szlovák keretszerződés alá­írása miatt a zöldmozgal­maknak és a civil szerveze­teknek kell nyomást gyako­rolnia a kormányra, hogy a magyar lakosságnak a ké­sőbbiekben ne kelljen a na­gyobbik kormánypárt által vállalt gátépítés több száz­­milliárd forintnyi anyagi terheit elviselni. A tüntetők között felvo­nuló Éles Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi alelnöke a Népszavának nyilatkoz­va leszögezte: pártja hama­rosan az Alkotmánybíró­sághoz fordul, csakúgy, mint a Láng István vezette Országos Környezetvédel­mi Tanács. Ugyanis a kabi­net elmulasztotta a nem­zetközi szerződések meg­kötése előtt kötelező parla­menti egyeztetést az or­szággyűlési pártokkal. A Fidesz-alelnök úgy véli, a pénteken megkötött ma­gyar-szlovák keretmegálla­podás kormányzati elfoga­dása értelmetlen lépés len­ne, mivel a keretegyezmény fogalom a nemzetközi jog­ban nem létezik, így nincs is értelme egy ilyen szerző­dés m­egkötésének. A megmozdulás szerve­zői által készített petíciót a házelnök nevében dr. Bor­sos Csaba, az Országgyűlés szervezési és tájékoztatási vezetője vette át. A bead­vány, aláírói követelik, hogy"a kormány használja ki a­ nemzetközi bíróság ítéletéből adódó alkalmat a Duna megmentésére, mondjon le gátépítési szán­dékáról, s ezáltal több százmilliárd forint elpa­­zarlásáról. Emellett felszó­lítják a kabinetet, hogy a bősi ügyet nemzetközi sza­kértők bevonásával oldja meg. Az okmány készítői követelik az alkotmányos­ság helyreállítását a dön­téshozatalban, azt, hogy a Dunába kellő mennyiségű víz kerüljön, továbbá azt, hogy országunk a későbbiek-­­ ben is tartsa fenn a hága­i testülethez fordulás jogát.­­ Juhos László, a, Reális , Zöldek Klubjának elnöke­­ ugyanakkor üdvözli a pén­teken Pozsonyban aláírt­ keretmegállapodás-terveze- ■ tét, mert az lehetőséget ad arra, hogy az erőműrend- ,­szert az eredeti terveket megközelítő módon építsék fel. A klub hangsúlyozza, hogy a vízierőművek rend­kívül­­ környezetkímélő energiatermelést valósíta­nak meg. * A szombati megmozdulás kiindulópontja a József ná­dor tér, már a tüntetés kez­dési időpontjára kihirde-­­tett délután 3 órakor zsúfo­lásig megtelt. Innen a Nád­­dor utcán át, a tömeg elin­dult a Parlament irányába A résztvevők kezükben ,,a miniszterelnök félrelép", „azt kívánja Hága s Buda, medrében folyjék a Duna”, „Szigetköz­­ tiszta, száraz érzés ”, „nem volt 32 milli­árd a világkiállításra, most 600 milliárdot dobunk a Dunába" és „Júdás csók Nem­csók” feliratú táblá­kat tartottak. A többnyire csendesen bandukoló tö­meg menet közben több­ször skandálta: Gátat a gátnak, a sok hazugság­nak! Vizet, Dunát, demok­ráciát". A megmozdulás résztvevői közül többen el­mondták: azért vonultak az utcára, mert nem akar­ják azt, hogy visszatérjünk a tíz évvel ezelőtti állapo­tokhoz és egy általuk nem kívánt betonszörnnyel csú­fítsák el az ország egyik legszebb táját, a Dunaka­nyart. A Kossuth térre ér­kező emberáradatot az V. kerületi rendőrkapitány­ság és a Budapesti Rendőr­főkapitányság közrendvé­delmi főosztályának alaku­latai próbálták - sikertele­nül - a Parlament parkoló­ját elkerítő kordonon kívül tartani. Az Országház előtt összegyűlt tüntetők meg­hallgatták Karácsony Gá­bor és Vargha János Duna közös vezetők beszédét, majd Horváth Sándor szín­művész felolvasta a házel­nöknek szánt petíciót. Az okmány átadása után a résztvevők elénekelték a Himnuszt, majd néhány perccel délután 5 óra után a tüntetők elhagyták a te­ret. A hágai ítélet végrehajtásáról pénteken Pozsonyban aláírt megállapodást az elmúlt évtizedek egyik legna­gyobb diplomáciai kudarcának értékelték vasárnap a Mi lesz a Dunával Hága után? című konferencia részt­vevői Budapesten. Mádl Ferenc akadémikus, a Magyar Polgári Együtt­működés Egyesület elnöke hangoztatta: azáltal, hogy pénteken megszületett a szlovák-magyar megállapo­dás, a magyar fél a hágai döntéshez képest­­„lealku­dott", az ítélet által elő nem írt kötelezettségeket is vállalt. Elmondta: a C variáns működése ellentétes a nemzetközi joggal, nem lett volna szabad felépíteni Vida Gábor akadémikus, az ELTE genetikai tanszéké­nek vezetője arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy Nagymaros megépítése nemcsak tájesztétikai szem­pontból lenne előnytelen, hanem a duzzasztás alatti szakaszokon növekedne a meder mélyülése, amely a Szentendrei-sziget és a Budapest alatti kutak vízkész­letének megcsappanásához vezethetne Biztos sikert vár az MDF (Folytatás az­­ oldalról) Biztos benne, hogy szövet­ségeseivel le tudja majd váltani az MSZP-SZDSZ- kormányzatot Lezsák sze­rint egy mérsékelt, nem­zeti elvű, keresztényi elkötelez­­­zettségű politikával kell lezárni a rendszerváltást, és ennek az irányzatnak kell helyrehozni azokat a hibákat, amelyeket a koa­líció az elmúlt négy év so­rán elkövetett. Gémesi György ügyve­zető elnök, gödöllői pol­gármester is úgy véleke­dett, megvan az esély a kormányváltásra, és párt­ja akár tizenkét százalékos támogatottságot is elérhet a májusi választásokon. A párt választási prog­ramját elemezve Lezsák Sándor azt hangsúlyozta, hogy a program központi eleme a család és a csalá­dok­ anyagi biztonságának újbóli megteremtése, ezért a családi adózás és a váran­dósági pótlék bevezetését, valamint a gyes visszaállí­tását tartja a legégetőbb lé­péseknek. Gémesi György kiemelte, fontosnak tartja a magyar népesség drámai fogyását megakadályozó szociálpolitikát és az­ ön­kormányzatiság fejleszté­sét Boross Péter alelnök úgy vélekedett, hogy négy­év kormányzati és négy év ellenzéki múlttal rendelke­ző pártja elég erős ahhoz, hogy sikerrel vegye fel a vá­lasztási harcot a kormány­koalícióval­­ szemben. A nagygyűlésen az­­ MDF megjelent tagsága­ elfogad-­­t­ta azt az alapszabály-mó­dosítást, amely a későbbi­ekben megengedi, hogy az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt vezető tiszt­ségviselői és volt munkás­őrök is lehessenek MDF- képviselőjelöltek. A tilalom feloldása azért vált szüksé­gessé, mert a májusi válasz­tásokon Pozsgay Imre is az MDF színeiben kíván in­dulni. I­­­­­t Szabad demokrata vétó a láthatáron (Folytatás az 1. oldalról) A filozófus szerint a szo­cialista párt­ vezetőjének tudnia kell, hogy nemzet­közi szerződéseket érintő kérdésekben érvényes kor­mányhatározat nem szü­lethet az SZDSZ nélkül. Kuncze Gábor pártelnök a vétó mellett azzal érvelt, hogy a megalapozatlan döntés akár három Bok­ros-csomagnyi pénzébe is kerülhet az állampolgá­roknak, és ha ezt fizetni kell, akkor az SZDSZ-nek szegezhetik a kérdést, ho­gyan engedhette ezt a dön­tést. Lotz Károly hírközlé­si miniszter is tiltakozott a megkötendő megállapodás ellen. Mint mondta, eddig sem adta nevét megalapo­zatlan döntésekhez és ez­után sem teszi. Hack Péter ügyvivő lapunk kérdésére elmondta: a kormány 1994-ben a koalíciós meg­állapodás alapján alakítot­ta ki és fogadta el ügyrend­jét. Ez volt a közjogi garan­ciája a két párt együttkor­­mányzásának, így kor­mánydöntés csak akkor lé­tezik, ha a kormány javas­latait a kormánytagok többsége és az SZDSZ-es miniszterek is megszavaz­zák. Ha a kormány saját ügyrendjének megfelelő döntést akar hozni, akkor össze kell hívnia a Koalí­ciós Egyeztető Tanácsot. (Információink szerint lap­zártáig a szocialisták nem kezdeményezték a Koalí­ciós Egyeztető Tanács összehívását.) A küldöttgyűlés szocia­lista vendégeként jelen lé­vő Kósáné Kovács Magda az elhangzottakra reagál­va elmondta: biztos abban, hogy a kormány felelős­séggel dönt majd. A két párt közötti megállapodás lehetséges alapját is a kor­mányülésen kell kialakíta­ni. Ha csütörtökön még mindig lesz oka az SZDSZ-nek a koalíciós vétóra, akkor azt a koalí­ciós szerződés szabályai szerint kell feloldani, és összehívják majd a Koalí- SZDSZ választási prog­­ciós Egyeztető Tanácsot á ramjával, esélyeivel foglal- A bősi kérdés mellett az kozott a szombati küldött­Az SZDSZ választási programja sze­rint a következő kormány legfontosabb feladata az egészségügy átalakítása lesz. Az SZDSZ szerint először az alap­ellátásban kell megvalósítani a teljes körű privatizációt. Egyben az SZDSZ megszüntetné az Országos Egészség­­biztosítási Pénztár monopolhelyzetét, versenyhelyzetet teremtve a különböző biztosítók számára. Folytatnák a köz­biztonság reformját is. Új rendőrőrs­programot indítanának, hogy a rend­őrök gyorsabban juthassanak el a bűn­tettek színhelyére. 2002-ig 92 új rend­őrőrsöt létesítenének. Az SZDSZ ra­gaszkodik az igazságügy reformjához. Javaslatot tesznek arra, hogy az ügyészségek tartozzanak az Igazság­ügyi Minisztérium felügyelete alá. Gyor­sítanák a peres eljárásokat. Az oktatás és a kultúra területén 2002-ig az összes általános iskolát bekötnék az Inter­net-hálózatba. A minőségi közoktatást nem látják megvalósíthatónak a peda­­góguisok megfelelő bérezése nélkül. Programjuk szerint 2002-re az okítók bére 40 százalékkal növekedne reálér­tékben gyűlés. A küldöttgyűlés egyhangúlag fogadta el a „Jó irány: 1998-2002" című programot, mely a fenntart­ható gazdasági növekedést és az euroatlanti integrációt állítja középpontba. A kül­döttek felszólalásaikban optimisták voltak az esélyei­ket illetően. Az emelvényről többen is állították, hogy az SZDSZ egyéni jelöltjeivel még meglepetéseket okoz­hat a választásokon. Kis János elmondta azt is, hogy a választások tétje nem­eseik az, hogy melyik fél lesz nagyobb, a szocialista bal- vagy a Fidesz vezette kereszténydemokrata jobb­oldal, hanem az, hogy lesz-e erős liberális közép a két szél között. És ahhoz, hogy a meglévő gazdasági és po­litikai eredmények folyta­tódjanak, megkerülhetet­len liberális középre van szükség. Demszky Gábor, Magyar Bálint Szent-Iványi István és Kuncze Gábor Cseke Csilla felvétele / Kiegészülő alkotmánybírói testület (Folytatás az­­ oldalról) A parlament késlekedése miatt az Alkotmánybíró­ság korábban évekig mű­ködött úgy,­ hogy üres volt két bírói szék. A bírák megválasztásához ugyanis az ellenzéki pártok és a koalíció megegyezése szük­séges. Az alkotmánybírák személyére egy ellenzéki többségű jelölőbizottság tehet javaslatot, a jelöltek megválasztásához azonban a kormánypárti többségű parlament kétharmados támogatása kell. Úgy tűnik, most meg­egyeztek a pártok a jelöl­tekről. Valószínű, hogy a bi­zottság Erdei Árpád bünte­tőeljárás-jogászt és Kiss László államigazgatási jo­gászt jelöli alkotmánybíró­nak (Erdei az ELTE Jogi Karán, Kiss pedig a pécsi jogi egyetemen tanít) Gál Zoltán házelnök szerint, ha megvannak a jelöltek, már­ciusban megtartható a par­lamenti szavazás. A jelöltség azonban még nem jelenti az automatikus megválasztást Tavaly ta­vasszal is megegyezés szü­letett a pártok között két új bíró személyéről. Az ellen­zéki többségű jelölőbizott­ság jelölte is őket, a parla­ment azonban csak Holló Andrást, a kormánypárti jelöltet választotta meg. Bruhács János, az ellenzék jelöltje nem kapta meg a szükséges támogatást. Vidéki kampánynyitót tartott a Munkáspárt A Munkáspárt megérett a parlamenti tagságra je­lentette ki Thürmer­ Gyula elnök vasárnap Szolno­kon, a párt országos vidé­ki választási kampánynyi­­tó nagygyűlésén. A húsz­ezer tagot számláló Mun­káspárt százhetvenhat vá­lasztási körzetben állít je­löltet, a tagság huszonhat százaléka nyugdíjas. Az elnök reményének adott hangot, hogy a­­ korábbi választásokhoz hasonlóan az idén is legalább száz­­hetvenezren adják voksu­­kat a jelöltekre, így a párt akár ötszázalékos parla­menti mandátumarányt is elérhet. Ha a Munkáspárt bejut a parlamentbe, kép­v­­iselői nem járulnak hoz­zá a magyar föld eladásá­hoz, a szövetkezetek szét­veréséhez, illetve harcol­nak azért, hogy a munka­nélküliségi ráta öt száza­lék alá szoruljon. Az ügy érdekében a párt leendő honatyái attól sem riad­nak vissza, hogy ősszel al­kotmánymódosítást kez­deményezzenek. Azt is szorgalmazzák majd, hogy a fiatalok iskolavégzés után hat hónappal kapja­nak munkát.

Next