Népszava, 1998. november (126. évfolyam, 256–280. sz.)

1998-11-11 / 264. szám

6­ 1998. NOVEMBER 11., SZERDA HÁTTÉR NÉPSZAVA A zöld árnyalatai különbözőek a politikában A magyar közélet csupán integrációs kényszerként kezeli a környezetvédelmi szempontokat Németországban néhány hete kormányzati tényezővé vált a Zöld Párt.­ Vasali Zoltán politológust arról kér­deztük, lehet-e közvetlen hatással a magyarországi ökopolitika alakulására a nyugat-európai szervezet po­litikai befolyásának növekedése. Működnek-e egyálta­lán ígéretes érdekérvényesítési mechanizmusok, ame­lyek a magyar pártokhoz közvetíthetnék az ökológiai színezetű problémákat? Megkapaszkodhatnak-e valaha a magyar politikai közéletben az itthoni zöldek? Spirk József NÉPSZAVA Miközben a németországi választásokat követően az egykori környezetvédő moz­galomból politikai párttá alakult földek bekerültek a szövetségi kormányba, Ma­gyarországon a vezető poli­tikai erők többsége még mindig úgy kezeli a kör­nyezetvédelem ügyét, mint­ha az pusztán a külső elvá­rások teljesítése miatt, az EU-csatlakozás szempont­jából lenne, fontos és nem az önmagában álló itthoni normarendszer kialakítása miatt, nyilatkozta lapunk­nak Vasali Zoltán politoló­gus a német ökoirányzat sikerének lehetséges ma­gyarországi következmé­nyeiről. A német zöld mozgalom,­ majd a viszonylag kicsi, de stabil párt folyamatos, je­lenlétével ,és a kifejezetten ökológiai kérdésekre ala­pozott politikai tőkéje ré­vén rá tudta szorítani a­ nagy pártokat is, hogy programjukban érdemben foglalkozzanak a témával. A baloldalt a liberálisok és a jobboldal, is - ha nem is, azon­os súllyal, de - beil­lesztette ideológiai érték­rendjébe a­ környezetvédel­met és a zöld gondolatok számos elemét.. Emellett' a­' zöldek fellépését egyfajta várakozás­ is övezete, amely szerint a „hatvannyolcas közösségi martalitásuk” jótékony hatást gyakorol­hat a szövetségi állam el­idegenedett politikai me­chanizmusainak alakulásá­ra. Sokan reménykednek abban, hogy a zöldek poli­tikai szerepvállalása nem pusztán az egyéni hatalmi ambíciók megvalósítására szorítkozik majd, hanem az ökopolitika melletti valódi elkötelezettség hathatósabb formája lesz. Magyarország más utat járt­ be a környezetvédelmi szervezetek fejlődésében, de Európa nyugati felében sem feltétlenül tipikus, hogy külön párt képvisel­je a területet a döntésho­zatali­­ folyamatokban. Va­sali Zoltán szerint már az* itthoni ökomozgalmak in­dulásakor* a rendszervál­tással összekapcsolódó Bős-Nagymaros-ügy az át­­politizáltság káros oldalait mutatta. Az akkor aktív szerepet játszó civil szerve­zetek és alternatív mozgal­mak Csak­­ addig tudhattak valódi társadalmi támoga­tást maguk mögött, amíg a politikai szintre emelke­dett konfliktus fokozottan foglalkoztatta a közvéle-­ ményt. Azóta mind a civil szervezetek száma, mind a támogatottságuk látványo­san nőtt ugyan, mégsem jött létre közöttük széles körű koordináció. Maguk­­­­nak a szervezeteknek nincs energiája az összehangolt­­ fellépés megteremtésére. Számos elemző a mozgal­­mak hibájának tartja azt is, hogy nem képesek "össze-" egyeztetni az ökológia radi­kális képviseletét azzal a független értelmiségi alap­pal, am­iből a­­ mozgalom­­ táplálkozik. Ennek a bér­­ultságnak az eredménye,­ hogy a Zöld szervezetek kezdeményezéseivel a la­kosság többsége nem tud azonosulni, és a­ politika sem veszi komolyan őket A politológus:­ úgy véli, hogy a német Zöldek kor­mányzati­­ szerepvállalása azért sem gyakorolhat je­lentősebb hatást a hazai mozgalmak jövőjére, mert­ itthon a szervezetek tagjai­nak többsége nem akarja veszélyeztetni önmaga hit­telességét azzal, hogy „jó-­­indulatú, megfontolásoktól vezérelve politikai karrier­rel kompromittálja­ magát”. Az apolitikus magatartás már a jelenleg­­aktív kör-­­nyezetvédő ,értelmiségi ré­teg jellemzője is, de ez az együttműködési fóbia a jö­vőben még mélyebb árkot húzhat a politikusok és a nem kormányzati szerve­­zetek tagjai­ közé. Jellemző példa, hogy a tavaszi közös gázellenes tüntetés résztve­­■­vői részéről, annak ellenére,­ hogy teljes volt a kitűzött célt illetően az egyetértés, mégsem, merült fel egy pil­lanatra sem annek megfon­tolása, hogy közeledni kel­lene az akkori ellenzékhez. Arra a kérdésre, hogy a parlamenti pártok­­miért nem hitelesek a környe­zetvédők szemében. Vasali Zoltán , a Fidesz-MPP pél­dáját emelte ki, amely a vá­lasztások előtt nagyon­ jól, és meggyőzően,tudott kom­munikálni a környezetvé­delmi szempontokról a po­litikában, el tudta hitetni­ a közvéleménnyel is, hogy autentikus és kemény kör­nyezetvéd­elmi érdekérvé­nyesítő politikát­­ kíván­nak folytatni. Később a kor­mányalakítás során mégis a­­ kisgazdapártnak juttatták a szaktárca vezetését. 11 Valódi, a némethez,ha­sonló múlttal rendelkező zöld pártok nincsenek a magyar politikai palettán, új pártoknak pedig mini­mális az esélyük arra, hogy megvessék a­ lábukat a par­lamenti demokrácia legitim keretei között. Jóllehet a legutóbbi országgyűlési vá­­­­lasztáson két, nevében zöld jelzőt használó párt is részt vett, szereplésük csupán kuriózum jellegű volt, tá­mogatottságuk pedig el­enyésző. A magyar zöld pártok története egyébként is meglehetősen problémás, hiszen jobbra tolódás volt a jellemzőjük, holott a zöld gondolat alapvetően balol­dali töltetű. A Bős utáni hazai zöld mozgalmak legfőbb prob­lémája az elszigetelődés. A társadalom mint, kisebbség szembesül a megoldandó gondokkal, mondja a poli­tológus. A helyi problémák sarkallta helyi szervezetek a helyi érdekeket próbálják érvényesíteni- Ezár többsé­gének protestkultúrája ki is merül a kis létszámú tünte­tések szervezésében, a loká­lis érdekek megjelenítésé­ben, mert nem tudják meg­találni azokat a csatorná­kat, amelyek a helyi kör­nyezetvédelmi érdekeket a gazdasági, megfontolá­sokkal szemben a politi­kai szférában képviselnék. Vasali Zoltán úgy­­ véli,­, hogy a német Zöld Párt kormánykoalíciós szerep­vállalása leginkább a euró­pai uniós nyomásgyakor­láson keresztül éreztethe­ti hatását a csatlakozást tervező államokban, így Magyarországon is. Né­metország egy zöld kül­ügyminiszterrel és egy zöld környezetvédelmi minisz­terrel elérheti, hogy a régió államaiban se kizárólag külső kényszerként kezel­jék a környezetvédelem ügyét, valamint, hogy élesszék fel azokat a de­centralizált mechanizmu­sokat, amelyek által a tár­sadalmi támogatás min­­­den egyes döntés esetében­­ konkretizálódhat és valódi szerephez­ juttathatják a civil szervezetek is. A németországi zöldek­ pártja, amelyet 1980-ban alapítottak, a hatvanas-hetvenes évek anarchista-radikális mozgalmaiból, akkori­ német kifejezéssel a „parlamenten kívüli ellenzékből”­­nőttk. Hivatalos nevének - „Szövetség 90/A Zöldek” - első tag­ja arra utal, hogy időközben egyesült a keletnémet polgárjogi harcosokat tömörítő Szövetség 90” elnevezésű csoporttal. Kezdeti korszakukban a zöldek az anarchis­tákhoz hasonlóan ellenségüknek tekintették a politikában és a gazdaságban kiala­kult hatalmi struktúrákat és a pártokat. Élesen antimilitaristák voltak, kiálltak min­denfajta kisebbség, továbbá a nők teljes jogegyenlősége mellett, ellenzik mind a mai napig az atomenergia mindenfajta felhasználását. Társadalmi elfogadásukkal és a hatalmi struktúrákba való beépülésükkel párhu­zamosan csökkenteniük kellett eredeti radikalizmusukat. Ez nem ment viták nélkül: a zöldek történetén végighúzódik az eredeti érvekhez foggal-körömmel ragaszkodó fundamentalisták - a pártszlengben a „fundik” - és az áramvonalasodásra hajlamos realisták - a „reálok” -­belharca. A zöldeknek a német pártstruktúrába való fokoza­tos­­beilleszkedése­­ utóbbiaknak kedvezett. Az 1983-as választásokon átlépték az ötszázalékos küszöböt, és bekerültek a Szövetségi Gyűlésbe. 1985-től pedig a külön­böző tartományokban - először Hessenben - tagjai lettek a helyi kormányoknak is. Az 1998. szeptemberi országos választások eredményeként koalícióra léptek a szoci­áldemokratákkal, legismertebb, vezetőjükből, a magyarországi származású Joschka Fischerből pedig külügyminiszter és alkancellár lett. A mindenfajta tekintélyt eluta­sító lázadók a hatadom részévé váltak. Zöldek tüntetése Budapesten: a lázadók a hatalom részeseivé válhatnak Molnár Péter felvétele A Hungária Biztosító klubkártyával ajándékozza meg kötelező gépjármű­felelősségbiztosítással rendelkező, kiemelten jó ügyfeleit Mit nyújt a Hungária Bonusz Klub ? Árengedményt! A klubtagok az ország több mint 500 kereske­delmi és szolgáltató egységében - amelyek tagjai a rendszer­nek­­ árengedménnyel vásárolhatnak, vagy kedvezményesen vehetnek igénybe szolgáltatásokat A klubtagok csökkenthetik az autó fenntartási költségeit, sőt kártyájuk használatával éves szinten az élet egyéb területein is jelentős megtakarításhoz juthatnak. Ha ön is szeretne a klub tagja lenni, érdeklődjék a feltételekről! Hívja a Hungária Biztoson telefonszolgálatot, vagy keresse fel honlapunkat az Interneten. (06-1)421-1­421 www.hbrt.hu * * A toplistában­­az öt percnél hosszabb mű­sorok szerepelnek Ezek a tények a tv2-n! A VSS a Tények televíziója, hiszen a „Tények” és az azt követő „Tények plusz” a legnézettebb hírműsorok.­­ Egyéb tényekben is bővelkedik a tv2: - tény, hogy a múlt héten a legtöbb néző a tv2-t választotta, - tény, hogy a „Napló-t a múlt héten nézték a legtöbben, -tény, hogy Lagzi Lajcsi a Dáridó második legnézettebb adását könyvelhette el múlt péntekért,­­ tény, hogy a „Légizsaruk” nemcsak a légteret, hanem a képernyőket is uralják, s remélhetőleg még később is fogják, hiszen a sorozat decemberben folytatódik,­­­ tény, hogy Rex eddigi kollégája, Moser felügyelő meghalt, de a sorozat nem ér véget, hiszen Rex új partnerével is sikeresen veszi fel a harcot a bűnözők ellen. De nemcsak Rex és kollégája sikeres, hanem a tv2 is a Forró nyomonban, a meg­oldások magazinjában. Ámor földi helytartója is jól végzi a dolgát, hiszen a múlt héten is született néhány szerelem első látásra. 1129 Magyarország vezető televíziója. Az Önök jóvoltából. Mindezekből is kitűnik. Toplista a 45. hét legnézettebb műsorai alapján a teljes lakosság (N 1 9 398 700) körében Időszak: 1998. november 7.-november 8. Műsor Csatorna Dátum Nap Kezdési idő AMR%SHR% 1. Rex felügyelő (német-osztrák filmsor.) TV2 07/11/98 Szombat 19:59:55 31,2 54,5 2. Dáridó TV2 06/11/98 Péntek 19:51:18 27,8 51,3 3. Rex felügyelő (német-osztrák filmsor.) TV2 05/11/98 Csütörtök 20:41:55 27,5 51,4 4. Napló (TV2 heti magazin) TV2­­ 08/11/98 Vasárnap 18:46:16 26,8 50,1 5. Légizsaruk (német filmsor.) TV2 08/11/98 Vasárnap 20:02:41 26,6 46,6 6. Tények - hírösszefoglaló TV2 07/11/98 Szombat 19:00:00 26,5 52,3 7. Vészhelyzet (am. tv-filmsor.) MTV1 03/11/98 Kedd 20:03:47 25,8 45,8 8. Szerencsekerék TV2 07/11/98 Szombat 18:30:51 24,2 50,2 9. Xena (am. filmsor.) TV2 08/11/98 Vasárnap 17:28:30 ■24,0 52,2 10. Tények - filmösszefoglaló TV2 08/11/98 Vasárnap 18:30:18 23,7 48,6 11. Szeszélyes évszakok MTV1 08/11/98 Vasárnap 20:08:39 23,5 38,2 12. Szomszédok (magyar teleregény) MTV1 05/11/98 Csütörtök 20:07:51 23,2 43,2 13. Szerelem első látásra TV2 08/11/98 Vasárnap 19:31:09 23,0 38,5 14. Tények - hírösszefoglaló TV2 04/11/98 Szerda 19:00:12 23,0 45,8 15. Tények plusz TV2 04/11/98 Szerda 19:26:40 22,8 43,7 16. Kriminális­­ bűnügyi magazin MTV1 03/11/98 Kedd 21:04:21 22,3 44,2 17. Meglepő és mulatságos­­ Friderikusz SándorralRTL Klub 02/11/98 Hétfő 20:02:05 22,3 42,5 18. Tények-hírösszefoglaló TV2 06/11/98 Péntek 19:00:29 22,1 45,9 19. Szerencsekerék TV2 04/11/98 Szerda 18:28:24 20,5 45,9 20. Szerelem első látásra ! TV2 07/11/98 Szombat 19:26:23 20,3 37,3­0

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék