Népszava, 1999. január (127. évfolyam, 1–25. sz.)
1999-01-02 / 1. szám
NÉPSZAVA Igényelni kell a szülőnek a gyermekgondozási segélyt MTI-információ Januártól a család jövedelmétől függetlenül, alanyi jogon jár a gyermekgondozási segély (gyes), amelynek összege havi 15 ezer 300 forint lesz - közölte a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője. A gyesre a gyermek 3 éves koráig jogosult valamelyik szülő, nevelőszülő vagy gyám. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után 10 éves korig folyósítják majd az ellátást - mondta Forgó Györgyné. A szociális és családügyi miniszter méltányossági alapon megállapíthatja, illetve meghosszabbíthatja a gyest a gyermek általános iskolai tanulmányainak kezdetéig vagy legfeljebb 8 éves koráig, ha betegsége miatt intézményben nem gondozható a kiskorú. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében 14 éves korig hosszabbíthatja meg a miniszter az ellátás folyósítását - tette hozzá a tárca főosztályvezetője. A gyermekgondozási segély a munkahelyi családtámogatási kifizetőhelyeken és a megyei egészségbiztosítási pénztárak fiókjaiban igényelhető az erre rendszeresített adatlapokon. Méltányossági kérelmet szintén ezeken a helyeken lehet benyújtani. Nem kell új nyomtatványt beadniuk azoknak, akik eddig is részesültek az ellátásban. Adataikat az eddigi folyósító márciusig átadja az egészségbiztosítónak, a gyermekgondozási segély folyósítása zavartalan lesz. Forgó Györgyné felhívta a figyelmet arra, hogy a gyesben részesülő szülő a gyermek másfél éves koráig kereső tevékenységet nem folytathat. Azt követően legfeljebb napi 4 órát dolgozhat. Nincs időkorlátozás akkor, ha a munkát otthon végzi a szülő. Előnytelen munkaszerződések az őrző-védő vállalkozásoknál Ellenőrzést tartottak a munkaügyi főfelügyelőség dolgozói az őrző-védő cégeknél. A vizsgálat során sok esetben hiányosságot találtak a vállalkozások működésében. A legjellemzőbb, hogy a munkatársak alkalmazásakor igyekeznek megkerülni a közterhek fizetését és előnytelen feltételek szerint szerződnek dolgozóikkal. Munkaügyi kérdések tisztázása érdekében bírósághoz fordult a felügyelőség. NÉPSZAVA-információ Bejelentések alapján tartottak ellenőrzéseket az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkatársai az országban több őrzővédő vállalkozásnál. Mint Gáspár Imréné dr., az OMMF főosztályvezetője a Népszavának elmondta, szinte általánosnak nevezhető, hogy az ilyen cégek előnytelen feltételekkel alkalmazzák munkatársaikat. A biztonsági őröket igen alacsony bérért foglalkoztatják, ugyanakkor szinte kötelezik őket, hogy vállalkozói vagy megbízási szerződést is kössenek. Több esetben előfordult, hogy munkaviszonyt nem is létesítettek velük, csak megbízásos alapon kaptak pénzt. Mindez a munkavállalók számára azért hátrányos, mert - szemben a munkaviszonnyal - semmiféle garanciális elemet nem tartalmaz. Szabadság, betegség idejére például nem jár fizetés, a túlmunka díjazása sem a törvény szerint történik, s a felmondásra vonatkozó szabályok sem érvényesek rá. Emellett a cégek nem fizetnek dolgozóik után közterheket. A felügyelőség a vizsgált vállalkozásoknál tapasztalt visszásságok miatt komoly pénzbírságokat is kiszabott, a munkaügyi kérdések tisztázása érdekében pedig bírósághoz fordult. Az őrző-védő vállalatok vezetői azzal érvelnek, hogy a szabályok szerint a vagyon- és személyvédelem vállalkozási formában is működhet, tehát nem sértettek szabályt, amiért munkaviszonyon kívül foglalkoztatnak embereket. A felügyelőség ezzel szemben arra a jogszabályra hivatkozik, amely szerint a szerződés nem megnevezése, hanem tartalma szerint értelmezendő. A vagyonőrökkel kötött megállapodások lényegében munkaszerződések, a munkáltatónak tehát eszerint kell eljárnia s megfizetnie a „megspórolt” kiadásokat, juttatásokat is. Az első per tárgyalására a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon kerül majd sor, várhatóan az év elején. A majdani jogerős ítéletet precedens értékűnek tekintik mindkét fél részéről. A jogvitákban érintett egyik vagyonvédelmi vállalkozás névtelenséget kérő vezetője a Népszavának elmondta, álláspontjuk szerint a vitatott gyakorlat a dolgozó érdekeit is szolgálja, hiszen így többet vihet haza a borítékban, mintha munkaviszonyban állna. Vállalkozóként, magánszemélyként egyébként egészség- és nyugdíjbiztosítást is fizet(het)nek. E módszerrel pedig céljuk nem az adó- és társadalombiztosítási „csalás”, mindössze a jogszabály adta lehetőségek kihasználása. Amennyiben a bíróság a felügyelőségnek ad igazat, ez nemcsak az őrző-védő cégek, de igen sok hazai vállalkozás számára teremtene új helyzetet, hiszen a munkaviszonyon kívüli - költségkímélőbb - foglalkoztatás igen elterjedt Magyarországon. BELFÖLD 1999. JANUÁR 2., SZOMBAT 3 Keveseken segített az adósságenyhítés (Folytatás az 1. oldalról) Az adósság enyhítéséről az elmúlt év elején hozott rendeletet a kormány. Eszerint az ilyen jellegű tartozással rendelkező háztartások támogatásként igényelhetik a teljes hátralék 70 százalékát az önkormányzatoktól, míg 30 százalékos önrésszel maguknak kell hozzájárulni az adósság felszámolásához. A 70 százaléknyi támogatás terhét az önkormányzat és a kormány közösen viseli 45-55 százalék, a gazdaságilag hátrányos települések esetében pedig 20-80 százalék arányban. A jogszabályt nyáron úgy módosították, hogy az ország 3200 önkormányzatának szeptember 30-ig rendeletben kell kidolgozni a részleteket és december 31-ig megkötni az igénylőkkel a szerződést a támogatásról. Mint azt megtudtuk, sok önkormányzat adós maradt az adósságrendezésről szóló helyi rendelet határidőn belüli meghozatalával, így kevés helyen kezdődhetett meg a szerződések megkötése. Ahol megszületett a helyi jogszabály, ott is gyakran egy összegben kellett volna letenni a 30 százalékos önrészt, ami egy hátrányos helyzetű családnál sokszor lehetetlen. Pedig Kőnigh Éva szerint a kormányrendelet lehetőséget ad az önrész részletre történő kifizetésére, közüzemidíj-hátralék esetében egy, lakáshiteltartozás esetében pedig hároméves futamidővel. Mint hozzátette, a kormány folytatja a programotaz 1999- es költségvetésben 900 millió forintot különítettek el erre a célra), így az idén több lehetőségük lesz az önkormányzatoknak a rendeletek ésszerűsítésére. Páternoszter Piroska, a győri polgármesteri hivatal szociálpolitikai irodájának helyettes vezetője elmondta, a városban 750 család igényelte az adósságrendezést, végül 507-tel kötöttek szerződést. Részletfizetési lehetőség az önrészre nincs. Pintér Jánosné, a fővárosi X. kerület népjóléti irodavezetője úgy tájékoztatott, hogy a várt 700 igény helyett mindössze 102 kérelem futott be. Ennek okát abban látja, hogy az önrész befizetése miatt sokan reménytelennek látták a konstrukciót. Ezért elképzelhető, hogy a hátrányos helyzetű családoknál a 30 százalékot is elengedik, ám a feltételeket szigorúan ellenőrzik, nehogy visszaélés történjen. Miskolcon a 3272 igénylőből eddig összesen 400- zal kötöttek szerződést - mondta lapunknak Dobos Gáborné, az önkormányzat szociálpolitikai osztályának munkatársa. A városban azért több az átlagosnál a jelentkező, mert itt részletben fizethetik be az önrészt azok, akiknek családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum (13 ezer 700 forint) összegét. 1999-ben összesen 1 milliárd 115 millió forintot biztosít a Fővárosi Önkormányzat közműdíj-kompenzációra. A rendszer segítségével 1998- ban mintegy 70 ezer háztartás részesült havi díjkompenzációban rászorultság alapján. TÁVFŰTÉS: Akik jelenleg is részesülnek távfűtési látogatásban, újabb igénylés nélkül folyósítják a kompenzácót. A támogatás mértéke a jövedelem és a szociális helyzet függvényében: 1999. áprilisban: 650 -1300 Ft/hó 1999. májustól-Szeptemberig: 450-900 Ft hó 1999. októberben: 650 -1300 Ft/hó 1999. novembertől 2000. márciusig: 1000 - 2000 Ft/hó I f í I í l ill). VÍZ-CSATORNADÍJ: A támogatás mértéke: 850 Ft/hó SZEMÉTDÍJ:Síi *!« A támogatás mértéke: 250 Ft/hó Rezsitámogatás Budapesten Január 15-étől lehet jelentkezni a fővárosiaknak az 1999-es, emelt összegű közműdíj-kompenzációra. Annak a 61 ezer háztartásnak, amelyek 1998-ban részt vettek a kompenzációs rendszerben - a közgyűlés egyszeri rezsitámogatásról szóló decemberi döntése alapján - pluszjuttatásként 10, illetve 8 ezer forinttal csökkentett számla érkezik januárban. Győri Péter, a fővárosi önkormányzat szociális bizottságának elnöke elmondta, az egyszeri rezsitámogatást nem kell külön kérelmezni. A távfűtéses lakásoknál 10 ezer forintot írnak jóvá az első hónapban, azaz ennyivel csökkentett összeget kell kifizetni. A nem távfűtéses lakások esetében pedig a közműdíjszámlákon (víz, csatorna, szemétdíj) megosztva jelentkezik 8 ezer forintos jóváírás. A Fővárosi Közgyűlés 1999-re 525 millió forintot szavazott meg az egyszeri rezsitámogatások forrásaként. Az 1999-re érvényes havi közműtámogatásokat viszont újra igényelni kell, január 15-étől december 31-éig, a lakóhely szerinti kerületi polgármesteri hivatalban. A kompenzáció az igénylés benyújtását követő hónaptól 2000 februárjáig jár. Távfűtési támogatás annak jár, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a 24 ezer forintot vagy annak, aki gyermekét (aki után családi pótlékot kap) egyedül neveli, vagy egyedül élő és havi nettó jövedelme nem haladja meg a 28 ezer forint. A távfűtési kompenzáció összege családonként 20 ezer forintos fejenkénti jövedelemhatárig és a gyermeküket egyedül nevelők esetében jár: májustól szeptemberig havi 900 forint, áprilisban és októberben havi 1300 forint, míg novembertől márciusig havi 2000 forint. Azokban a háztartásokban, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem havi 20 és 24 ezer forint között mozog, a támogatás összege családonként: májustól szeptemberig havi 450 forint, áprilisban és októberben havi 650 forint, míg novembertől márciusig havi 1000 forint. Víz-, csatorna- és szemétdíj-támogatásra az jogosult, akinek családjában valaki rendszeres gyermekvédelmi támogatást, gyermeknevelési támogatást, időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, munkanélküli jövedelempótló támogatást vagy lakásfenntartási támogatást kap, illetve közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem legfeljebb 10 ezer forint. A víz-, csatornadíj-kompenzáció havi összege családonként 850 forint, a szemétszállítási támogatást pedig havonta 250 forint. Kevés pénz a közutak fejlesztésére Az elhanyagolt mellékutak javítására 2 milliárd forintot különített el a szaktárca Az idei évben - a tavalyihoz hasonlóan - 80 milliárd forint jut majd az országos közúthálózat fenntartására és bővítésére. Egyes szakértők szerint ennek az összegnek a többszörösére lenne szükség, az uniós csatlakozással járó fejlesztések végrehajtása pedig szinte felbecsülhetetlen költségekkel járna. Az elhanyagolt mellékutak javításra az 1998-as keret négyszeresét, csaknem 2 milliárd forintot különít el a szaktárca. Lesznek azonban olyan beruházások, amelyek pénzhiány miatt elmaradnak. NÉPSZAVA-információ Az idén sem jut elegendő pénz a közutak állapotának javítására. A szakemberek szerint évente több százmilliárd forintba kerülne az ország mintegy 30 ezer kilométernyi hosszúságú közúthálózatának rendbetétele. Az utak életkora ugyanis helyenként eléri a 25-30 évet, holott az aszfaltréteg élettartamát csupán 10-12 éves időszakra tervezték. Az elöregedett burkolatok nemritkán a hivatalosan meghatározott 10 tonnás terhelést sem bírják el. A szakértők még felbecsülni sem tudják, mennyi pénz kellene ahhoz, hogy a hálózat teherbírását az Európai Unióban előírt 11,5 tonnára növeljék. 1999-ben - csakúgy, mint tavaly — hozzávetőleg 80 milliárd forintot fordít a közlekedési tárca az országos közutak fenntartására és fejlesztésére. Az útalap megszűnését követően ugyan kevesebb bevétellel számolhat a minisztérium, ám a szaktárca megszabadul az alapot terhelő költségvetési terhektől, befizetésektől is. Az idén összesen 27 milliárd forint jut majd az utak és hidak üzemeltetésre, karbantartására és felújítására. Az új beruházások elvégzésére pedig valamivel több mint 30 milliárdot különített el a tárca. Ebből az összegből fedezik például a bajai híd átépítését, a tiszaugi átkelő elkészítését, illetve a dunaföldvári híd rekonstrukcióját. Ugyancsak ezt a keretet terheli majd az Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd megépítésének első ütemére szánt 300 millió forintos összeg is. Holnapy László, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közúti főosztályának vezetőhelyettese lapunknak elmondta: a szakminisztérium szűkös anyagi lehetőségei ellenére több pénzt kívánnak fordítani a rossz állapotban lévő mellékútvonalak helyreállítására. Az idén az 1998-as keret négyszerese, közel 2 milliárd forint jut majd az elhanyagolt mellékutak rendbetételére. Az elkövetkező évben kiemelt feladatként kezelik majd a közlekedésbiztonságot javító burkolat felfestéseket is, csakúgy, mint a padka és árok karbantartási munkálatokat. Egyes beruházások azonban az anyagi forrás hiányában elmaradnak majd, így nem kerül sor a 4-es, a 8-as, a 63-as és a 74-es út egy-egy várost elkerülő szakaszának megépítésére, illetve a 35-ös és a 47-es út korábbi tervekben szereplő bővítésére. Az utak életkora 25-30 év - az aszfalt élettartamát 10-12 évre tervezték Felemás bérmegállapodás (Folytatás az 1. oldalról) A 1,5 százalékos teljesítményfüggő juttatást csak az rt. üzleti évének eredményessége esetén kapják meg. A 0,5 százalékos differenciált emelés pedig csak néhány szakma dolgozóit érinti. Úgy, ahogy a 1,5 százalékos soros előléptetési díj is. Gaskó István kifejtette: nem tekintik bérmegállapodásnak a másik két szakszervezet és a munkáltató által január 4-én aláírandó paktumot. A mozdonyvezetők szakszervezetének (MOSZ) véleménye szerint A munka törvénykönyvének 194. §-a alapján kezdeményezett egyeztető tárgyalások befejeződtek a tervezett bérpaktum elfogadásával s a sztrájkfelhívások visszavonásával. Borsik János, a MOSZ ügyvezető alelnöke cáfolja a társszervezet elnökének azon állítását, mely szerint szervezetük soraiból is jó néhányan a sztrájk mellett döntöttek. „A VBSZSZ, felelőtlen viselkedésével bizonytalanságban tartja a vasúti dolgozókat és az utazóközönséget” - nyilatkozta lapunknak Domokos Lajos. A sztrájk ideje alatti elégséges szolgáltatásról ma tartandó egyeztetéssel a munkáltató mindent el fog követni azért, hogy a teljes hálózaton zavartalan maradhasson a közlekedés. A MÁV úgy véli, hogy a három elemből álló bérfejlesztés minden egyes vasutasnál 1,7 százalékos reálbér-emelkedést eredményez. Ezt az újonnan beépített differenciált emelés garantálja. A 0,5 százalékos emelést azok a vasutasok kapják meg, akiknek bére az átlagosnál nagyobb mértékben maradt el az öt-,1 szágos 1,átlagtól. Domokos elmondta, a megállapodás értelmében mintegy húszezren részesülnek ebben a juttatásban. A december 31-i nyilatkozat szerint a felek minden eddig szignált részmegállapodásukat elfogadják, s a kollektív szerződés hatályát 1999. december 31-éig kiterjesztik. Ezt a nyilatkozatot azonban a VBSZSZ elnöke nem látta el kézjegyével. Fagyhalál nélküli újévkezdés NÉPSZAVA-információ Senki nem fagyott meg szilveszter éjszakáján az országban tudtuk meg az Országos Mentőszolgálatügyeletétől. A fővárosi hajléktalanszállók többsége azonban zsúfolásig megtelt január elsejére virradóra. A Budapesten üzemelő 16 menedékhely közül tíz 100 százalék feletti kihasználtsággal működött - mondta Gubás Ildikó, a Menhely Alapítvány munkatársa. A többi hat közül volt amelyik csak félig telt meg. A szállókon általában egy nap egyszer teát és zsíros kenyeret kapnak a fedél nélkül maradottak, van, ahol egy tál meleg étel is jut - mondta Gubás Ildikó. Az alapítvány szívesen fogad adományokat, az ünnepekről maradt ételeket is. A felajánlásokat a 333-59-87- es telefonszámon lehet bejelenteni, amelyekért a szervezet szociális munkásai el is tudnak menni. Laktanyából lakónegyed MTI-információ Az egykori szovjet laktanyából lett negyed hatszázadik lakásába a napokban költözhet be tulajdonosa Tökölön - mondta Hoffman Pál, a nyolcezres lélekszámú település polgármestere. A volt szovjet katonai lakótelepen ma kétezren élnek. A telephez iskola, óvoda, orvosi rendelő és két szociális otthon is tartozik. Egy-egy átlagosan 52-64 négyzetméteres, igényesen kialakított új otthon ára négyzetméterenként 83 ezer forint. A közműhálózat kiépítését az önkormányzat vállalta magára, a lakásfelújítások költségeit a vevőknek kellett vállalniuk. A helyi önkormányzat irányításával átalakított, felújított épületekben most húsz lakás vár vevőre. Az építési munkák jövőre is folytatódnak, s a terv szerint 2000 végéig befejeződnek; ekkorra végeznek a fennmaradó 160 lakás korszerűsítésével az új lakótelepen.