Népszava, 2000. január (128. évfolyam, 1–25. sz.)
2000-01-14 / 11. szám
NÉPSZAVA Nincs járványügyi szűrés a közösségi szállásokon A magyarországi közösségi szállásokon a fertőző betegségek ellen nincs egészségügyi szűrés, s ez folyamatos járványveszélyt jelent - állítja a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. A jogszabályok szerint a menedékkérőket szűrni kell, ezt a befogadóállomásokon meg is teszik, de a közösségi szállásokon élő illegális migránsok esetében már nem. Az ok: túl sokba kerülne a külföldiek vizsgálata. NÉPSZAVA-információ Tarthatatlan, hogy a magyarországi közösségi szállásokon nincs járványügyi szűrés - hangoztatta Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, aki szerint az emberi jogi bizottság több alkalommal jelezte, hogy a határőrség közösségi szállásain uralkodó zsúfoltság, a higiénia és az egészségügyi szűrés hiánya betegségek terjedéséhez vezethet, amely egyaránt veszélyezteti az ott tartózkodó külföldieket, valamint a szolgálatot teljesítő határőröket. A járványügyi szűrés elmaradására vonatkozó jelzéseikre minduntalan azt a választ kapták: nincs pénz a vizsgálatra. Információink szerint több tízezer forintba kerülne egy ember szűrése. Egyébként Magyarország nyolc közösségi szállásán 750, zömében indiai afgán, bangladesi, iraki és pakisztáni menekült tartózkodik. A jogszabályok szerint a menedékkérőket szűrni kell, ezt a befogadóállomásokon meg is teszik. De a többnyire kiutasítás előtt álló illegális migránsok esetében nem végzik el a szükséges vizsgálatokat. Vagy a pénzhiányra hivatkoznak, vagy arra, hogy hosszabb ideig tart a laborvizsgálat, mint maga a kiutasítási eljárás. Kőszeg szerint a menekültekről szóló, szeptember 1-jén életbe lépett törvénymódosítás szerint a közösségi szállásokon legfeljebb 18 hónapig tartózkodhatnak a külföldiek. - Ennyi idő alatt és ekkora zsúfoltságban egyetlen ember sem képes megőrizni sem emberi méltóságát, sem pedig lelki vagy testi egészségét - fogalmazott Kőszeg Ferenc. A bizottság elnöke hangsúlyozta: úgy látja, hogy a közösségi szállásokon jelenleg katasztrofális a helyzet, s ez folyamatos járványveszélyt jelent. Véleménye szerint senki sem tudja, hányan fertőződnek meg tbc-vel, lappangó trópusi betegségekkel vagy hányan kapnak AIDS-t. Krisán Attila, a határőrség szóvivője szerint ugyan a trópusi betegségek vagy az AIDS elleni szűrés valóban nincs a közösségi szállásokon, de minden befogadott megkapja a szükséges orvosi ellátást! Információink szerint az ombudsmani hivatal eddig hat közösségi szállást vizsgált már meg. Megállapították, hogy több helyütt nem alakítottak ki egészségügyi elkülönítő helyiséget. Emiatt sérülhet a szálláson élők testi, lelki egészséghez való joga. A szombathelyi közösségi szálláson a kötelező előzetes orvosi vizsgálaton kívül speciális szűrést nem végeznek. A helyi önkormányzat tavaly egy mozgó tüdőszűrő állomást biztosított a közösségi szállásnak, s így a tbc-szűrést el tudták végezni. Párbeszédet sürgetnek a felsőoktatási szakszervezetek MTI-információ A felsőoktatásnak az idén ötmilliárd forint hiánnyal kell számolnia - véli Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke. Az FDSZ, az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, valamint az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége nevében elmondta: megnyugvással veszik tudomásul, hogy 2000-ben nem lesz központi létszámleépítés a felsőoktatásban. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a 2000. évi, összesen 8,25 százalékos bérfejlesztésből a központi költségvetés csak 5 százalékot fedez, a fennmaradó hányadot saját forrásból kell kigazdálkodniuk az intézményeknek. Kis Papp László megszégyenítően alacsonynak nevezte a tanársegédek, az adjunktusok és a felsőoktatást segítő adminisztratív dolgozók fizetését. Az érdekképviseleteknek az Oktatási Minisztériummal folytatott tárgyalásairól szólva hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek ez év március végéig szeretnének olyan megállapodást kötni a szaktárcával, amely egészen a kormányzati ciklus végéig érvényes lenne. BELFÖLD 2000. JANUÁR 14., PÉNTEK 3 A jól működő kerületek rovására jutalmazzák a rosszul teljesítőket Költségarányos vízdíjat szorgalmaz a közgyűlés MIÉP-frakciója Megosztottak a kerületek a fővárosi forrásmegosztási tervek megítélésében, amely 15 szegényebb kerületnek reálértéken többet juttat a tavalyi összegnél, nyolcnak pedig kevesebbet. A támogatók szerint a javaslat előremutató, az ellenzők szerint Demszky Gábornak sikerült éket verni a kerületek közé. Tenczer Gábor NÉPSZAVA A rosszul gazdálkodó kerületeket jutalmazza az új forrásmegosztási tervezet a stabil, jó gazdasági mutatókkal rendelkező kerületek rovására - mondta lapunknak Derce Tamás, Újpest polgármestere. Derce azt is el tudja képzelni, hogy a főváros mérte fel rosszul a gazdasági körülményeket, azért jutott mínuszba az a kerület, amely az elmúlt időszakban gondos gazda módjára gazdálkodott. Derce szerint Demszky Gábornak ezzel a tervezettel sikerült éket verni a kerületek közé, aki ugyanis százmilliókkal többet kap a tavalyi összegnél, az nyilván nem fog panaszkodni. Atkári János, Budapest gazdasági főpolgármesterhelyettese szerint a most elkészült fővárosi forrásmegosztási rendelettervezetben figyelembe veszik a kerületek fejlesztési és felújítási igényét, a lakásokkal kapcsolatos kiadásokat, de a saját kerületi bevételeket is. Úgy véli, hogy a forrásmegosztás kiszámolásánál szigorúan a feladatok aránya szerint jártak el, amelyet az adott kerület saját bevételi forrásainak nagysága korrigált úgy, hogy a szegényebbeknek több jusson. Támogatja a tervezetet Hajdú László, a XV. kerület polgármestere, akinek nyilatkozata szerint a főváros 1994 óta először készített olyan tervezetet, amelyet kellett volna. Ez a javaslat ugyanis már figyelembe veszi a kerületek működési kiadásait is. Csécsei Béla, a VI. kerület polgármestere szerint előremutató a főváros szándéka és annak iránya. A 23 kerület és a fővárosi önkormányzat idén 154 milliárd forinton osztozik. A tervezet szerint rendkívül rosszul jár az V. kerület, amely jó mutatónak köszönhetően tavalyhoz képest mintegy hétszázmillió forinttal kevesebb pénzre számíthat. Hat-hét százalékkel csökken az előző évhez képest emellett az I., IV. és a VI. kerület „jussa” a közös pénzből. Reálértéken csökkennek forrásai a XI.,a XII., a XIV. és a XVIII. kerületnek. A legjobban a XVII. kerületi önkor,mányzat jár, amelynek 21 százalékkal (684 millió forinttal) növekszenek a forrásai.* Költségarányos vízdíjat szorgalmaz a Fővárosi Közgyűlés MIÉP-frakciója Budapesten, amelynek keretében a magasabban fekvő budai területek gazdagabb lakói 200-300 forintot, a Pesten élők pedig 50 forintot fizetnének köbméterenként az MTI tudósítása szerint. Az ellenzéki politikusok elmondták, hogy a Fővárosi Vízművek vezetőitől kapott tájékoztatás szerint a cég rendelkezik azzal a technikai háttérrel, amely a differenciált vízdíj bevezetéséhez szükséges. Lejár a keresztféléves szakok jelentkezési határideje Kirády Attita NÉPSZAVA Január 15-ig jelentkezhetnek a februárban a felsőoktatásban induló keresztféléves szakokra a speciális képzési forma iránt érdeklődők. Húsz szak alap-, huszonkettő pedig másoddiplomás, illetve kiegészítő képzésként indul az idén. Két szak esetében akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésre jelentkezhetnek a hallgatók. Az intézmények általában nem tartanak felvételi vizsgát, a képzés minden esetben költségtérítéses. A jelentkezőknek az elmúlt évekhez hasonlóan „A” és „B” jelentkezési lapot kell kitölteniük. A felvételi iratokat egységesen a választott intézménybe kell küldeni. A keresztféléves képzés keretében csak egy helyre jelentkezhetnek a diákok. A következő tanévre március elsejéig adhatják be jelentkezési lapjukat a felvételizők. Az oktatási tárca tájékoztatása szerint várhatóan 140 ezren próbálkoznak majd felvétellel a különféle egyetemek és főiskolákon. A kormány döntése értelmében az államilag finanszírozott keretszám nappali tagozatos alapképzésben és akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben egyaránt 1500-1500 fővel növekedik (43 500, illetve 2500) az idén. Az esti és levelező tagozaton viszont az államilag finanszírozott keretszám nem változik az elmúlt évhez képest (9000). A jelentkezési lap kitöltésekor - a keresztféléves és a hagyományos képzési formákban is - idén még a régi felsőoktatási intézmények nevét kell alkalmazni. Új feladatot kapnak a kórházak (Folytatás az 1. oldalról) Egynapos ellátási központ lesz a neve annak az új szolgáltatási formának,amely várhatóan a legnagyobb vihart kavarja majd. Az elképzelések szerint itt végeznék el azokat a beavatkozásokat, amelyek a beteg legfeljebb 24 órás megfigyelését igénylik. Amennyiben feltételezhető, hogy komplikációk léphetnek fel, természetesen kórházi ellátás keretében kell a beteget kezelni - áll a törvénytervezetben. Olyan beavatkozások esetén viszont, ahol nincs kockázat, az olcsóbb forrásigényű járóbeteg-ellátásban kell elvégezni a kisebb műtéteket. Ebbe a körbe tartoznának például a rövid altatással, érzéstelenítéssel járó beavatkozások. A beteg megfigyelésére ugyanitt úgynevezett ébredő megfigyelőt építenének ki. A privatizáció előkészítése céljából hasonló átalakítások várnak a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézményekre is. A kórházakat több csoportba osztja a törvénytervezet. Várhatóan általános vagy alapkórház lesz annak az intézménynek a neve, ahol rövid lefolyású, gyakran előforduló, egyszerűbb eseteket kezelnének. Ez a forma elsősorban a kisebb intézmények számára előnyös, hiszen rugalmasabban tudnak - akár kórházi osztályok nélkül - a beteg igényeihez alkalmazkodni. Az általános vagy alapkórház egyetlen osztályként működve legalább belgyógyászati, sebészeti, szülészet-nőgyógyászati, valamint egy további szakterületen nyújtana ellátást, s legalább 100-120 ággyal kellene rendelkeznie. Ez az az intézmény lenne, melyhez a beteg legkönnyebben „hozzáfér”, s a lakóhelyéhez is viszonylag közel lenne. A javaslat fedolgozói elképzelhetőnek tartják, hogy az általános vagy alapkórházban azok a szabadfoglalkozású orvosok is elláthatják majd betegeiket, akik a járóbeteg-szakellátásban dolgoznak. A ma még megyei kórházaknak nevezett intézmények - az alapkórházi feladatok mellett - a legfontosabb szakterületek mindegyikét lefednék. Új nevük várhatóan komplex kórház néven vonul be majd a köztudatba. A térségi kórházak ugyan általános feladatokat is ellátnának, de a tervek szerint kitüntetett szerepet egy-egy szakterület művelésében kapnának. Ilyen lehet például az onkológia vagy a szívsebészet. A nagy értékű műszereket lehetőleg ezekbe az intézményekbe szeretnék a döntéshozók telepíteni. Szakkórháznak minősülnének az egyetlen szakterületre specializálódó intézmények, mint például a kardiológia vagy a traumatológia. A rehabilitációs kórház azokat a betegeket fogadná, akiknél állapotjavulásra vagy a betegség lefolyásának lassítására lehet számítani. A kényelem és az otthonosság szempontjából a 80 ággyal rendelkező intézményeket tartja alkalmasnak e célra a törvénytervezet. Azokat a betegeket, akiknek minimális esélyük van csak a gyógyulásra, krónikus kórházakban kezelnék. Az újonnan létrejövő ápolási intézeteken keresztül a beteg otthonában látnák el a gyógyuló, de már kórházi ellátást nem igénylőket. E szervezet önálló intézményként, de a kórház önálló szervezeti egységeként is működhetne, amennyiben legalább 20 személy ápolására alkalmas. A beteg otthonában nyújtott szolgáltatások közé tartozna a védőnői vizit és családlátogatás, a háziorvosi vizit, a sürgősségi hívás, az ügyelet, a házi szakápolás, illetve a haldokló beteg otthoni gondozása. A Népszava birtokába került törvénytervezet az egyetemi klinikák és az orvosegyetemek betegellátó tevékenységét is szeretné definiálni. A klinikák feladata az oktatás, kutatás és gyógyítás lesz, az egyetemi kórházakban pedig az orvostudomány mindenkori állásának megfelelő legmagasabb szintű oktatást biztosítják - mondja ki a törvénytervezet. Oktató kórház lehet minden olyan intézmény, mely az egyetemmel szerződést köt. Fölösleges, hogy minden olyan beteg kórházi ágyon feküdjön, akinek ápolása szociális intézményben is megoldható képzett szakszemélyzet segítségével - állítja a törvénytervezet indoklása. Ezért a javaslat külön passzusban foglalkozik a bentlakásos szociális intézményekkel. őket önálló egészségügyi szolgáltatóként ismerné el, akikkel az egészségbiztosító szerződést köthet. Átalakul a kórházak feladatrendszere. Az egynapos ellátási központban végeznék azokat a beavatkozásokat, amelyek a beteg legfeljebb 24 órás megfigyelését igénylik. Olyan beavatkozások esetén, ahol nincs kockázat, a járóbeteg-ellátásban kell elvégezni a kisebb műtéteket. Ebbe a körbe tartoznának például a rövid altatással, érzéstelenítéssel járó beavatkozások NÉPSZAVA-archív Nem érkezett kártérítési igény a MÁV-hoz MTI-információ A hét eleji 60 órás vasutassztrájk miatt nem érkezett kártérítési igény a MÁV Rt.-hez - nyilatkozta Bajnai Gábor, a vasúttársaság vezérigazgató-helyettese csütörtökön. A vezérigazgatóhelyettes szerint ez annak tudható be, hogy időben értesítették a partnereket, köztük a külföldi vasúttársaságokat is a várható munkabeszüntetésről. Kukely Márton, a MÁV Rt. vezérigazgatója a sztrájk után tartott sajtótájékoztatón még szerdán kijelentette: ha megalapozott a kárigény, akkor azta MÁV megtéríti. Vitatott esetben jogi útra terelik az ügyet, és magyar bíróság dönt arról, hogy mekkora kártérítésre kötelezett a MÁV Rt. Bajnai Gábor, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese kifejtette: a hazai és a nemzetközi joggyakorlat a sztrájkot vis maior jellegű cselekményként kezeli. A Polgári törvénykönyv 359 szakaszának az általános kártérítésre vonatkozó kitétele kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, az azt köteles megtéríteni. Ugyanakkor mentesül a felelősség alól, ha úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható. A MÁV Rt. a sztrájkot megelőzően bejelentette, hogy az érvényes havi vasúti bérlettel rendelkezők esetében vizsgálják annak a lehetőségét, hogyan lehetne az adott viszonylatban a vonat és a busz viteldíja közötti különbséget kompenzálni azoknak, akik a sztrájk miatt busszal voltak kénytelenek utazni. Változnak a BKV-jegyek Vasárnaptól valamennyi, a későbbiekben is vásárolható jegyfajta árusítása kizárólag az új, január 1-jétől érvényes áron történik. A korábban vásárolt jegyek, amelyeken nincs feltüntetve az érvényesség ideje, a későbbiekben meghatározatlan ideig felhasználhatók - áll a közleményben. Január 31-től megszűnik a kétszeres átszállójegy, a tankötelesek csoportos gyűjtőjegye, az iskolások csoportos gyűjtőjegye, a tíznapos ifjúsági jegy, a hétvégi gyerekjegy és az arcképes heti bérlet.