Népszava, 2000. október (128. évfolyam, 231–255. sz.)

2000-10-19 / 246. szám

2 2000. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Emléktábla Kővágó Józsefnek Budapest egykori polgármestere tiszteletére avattak emléktáblát. Kővágó Józsefet 1945 után két­szer is a főváros első emberévé választották. Demszky Gábor főpolgármester azt emelte ki, hogy Kővágó olyan ember volt, aki irányította a 11. világháború utáni újjáépítést, miközben szembeszállt a szélsőjobb és a szélsőbaloldali diktatúrával is. Egységes társadalmi) A társadalom békéje függ attól, hogy Magyarországon le tudják-e bontani a gondolkodásban évszá­zadok alatt emelt falakat a rassziz­mus terén, mert nincs más alterna­tíva. Egyebek közt erről beszélt a nemzeti és kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosa egy kisebbsé­gi közoktatási fórumon Szekszár­­don. Kaltenbach Jenő arra figyel­meztetett, hogy korunkban egyet­len ország sem lehet versenyké­pes, ha nem teszi lehetővé a társa­dalom minden tagjának - szárma­zástól, nyelvtől, bőrszíntől füg­getlen - integrációját. Korrupcióellenes MDF Az MDF biztosítani kívánja a sta­bil és kiszámítható kormányzást. Egyebek között ezt közölte a párt alelnöke. Hende Csaba elmondta: az MDF elnöksége tegnapi ülésén nem foglalkozott a kisgazdapárt belső problémáival. A párt frak­cióvezető-helyettese reményét fe­jezte ki, hogy a parlament elé ke­rül a korrupcióellenes törvény módosítása, amely szűkítené a képviselők mentelmi jogát. Hor­váth Balázs megerősítette, hogy az MDF frakciója minden olyan esetben támogatja a mentelmi jog felfüggesztését, amikor köztörvé­nyes bűncselekmény alapos gya­nújáról van szó. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu BELFÖLD Székelyt egyelőre nem veszik őrizetbe Folytatás az 1. oldalról Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese hozzátette: a közeljö­vőben kihallgatják Székelyt, és ezt a védekezését is ellenőrizni fogják. A jogszabályok szerint az őrizetbe vett személyt 24 órán be­lül - ha megkezdődött ellene a büntetőeljárás - gyanúsítottként ki kell hallgatni. De Székely ese­tében ez nem történhetett meg. Addig nem indíthattak ellene el­járást, míg a parlament nem füg­gesztette fel a mentelmi jogát. Polt ezért javasolja a hasonló ese­tekre vonatkozó jogszabályok fe­lülvizsgálatát, mivel azok hiá­nyosak, ellentmondásosak. Az ügyészségi nyomozó hiva­tal osztályvezető ügyésze, Túri András a Népszavának elmondta: a feljelentő először a rendőrséget kereste meg. A hatóság tanácsok­kal látta el Balla Dánielt, s felvilá­gosították arról is, hogy a megbe­szélésekről titokban magnófelvé­telt készíthet. A rendőrség egyide­jűleg értesítette az ügyészséget is, ezért Balla a kazettákkal már a nyomozó hivatalhoz fordult. Túri András közölte azt is, hogy a tet­tenéréshez az ügyészség feljegy­zett sorszámú pénzt bocsátott a feljelen­tő rendelkezésére. Az október 12-i rajtaütést vesztege­tés bűntette elkö­vetésének gyanúja alapján szervezték meg. A bűncselek­mény jelenlegi mi­nősítése: hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés, amelynek büntetési tétele 2-től 8 évig terjedő szabad­ságvesztés. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese szerint az ügy elején még korrupcióra gyana­kodtak. Később, az iratok, doku­mentumok beszerzése után zsaro­lás elkövetését valószínűsítették. Belovics szerint a bűncselek­mény minősítését Székely vallo­mása is befolyásolhatja. Mint azt Túri András osztályveze­tő ügyész elmondta, álláspontjuk szerint Székelynek, mint hi­vatalos személynek nem támadnia kell egy közbeszerzési eljárást, hanem - bi­zottsági elnökként - annak tisztaságának megőrzésére törekednie. A pénz át­adásakor egyébként Székely meg­nézte a neki átadott táskában lévő összeget, s csak ezután fogták el. A képviselőt a nyomozó hivatal azért gyanúsítja zsarolással is, mert korábban a feljelentőt fenye­getéssel arra igyekezett rávenni, hogy egy elnyert beruházás kivi­telezésébe vegyen be alvállalko­zónak egy, a saját érdekkörébe tartozó vállalkozást is. Ellenkező esetben befolyásolja majd Balla további tendereinek elbírálását. Arra a kérdésre, hogy az ügyészségnek van-e lehetősége, oka Székely Zoltán őrizetbe véte­lére, Túri András így válaszolt: - Lehetőségünk van rá, de ma még, úgy tudom, kórházban van a képviselő úr. Döntésünket egyébként a nyomozás további fejleményei is meghatározhatják. Amikor a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. - amely­nek ügyvezető igazgatója Balla Dániel - másodszor is nyert a szi­gethalmi önkormányzat csatorna­építési pályázatán, a vállalkozót megkereste Székely Zoltán kép­viselő, aki arra akarta kényszerí­teni, hogy a munka felét adja át egy általa megjelölt cégnek vagy fizessen 30 millió forintot - hangzott el az RTL Klub televízió szerda esti híradójában. A híradás szerint a vállalkozó először a bu­dapesti Kútvölgyi kórházban ta­lálkozott Székellyel, aki Bálla el­mondása alapján már ekkor jelez­te, hogy inkább a pénzt kéri, mint a munka felének átadását. Bálla Dániel a hírműsorban el­mondta: már első találkozásuk­kor megállapodtak abban, hogy a továbbiakban milliók nem hang­zanak el, hanem egymilliót egy dokumentációnak neveznek. Bal­la Dániel szeptember elején for­dult a rendőrséghez, azóta lehall­gatták telefonját. Október első napjaiban Székely egy belvárosi étterembe hívta Ballát találkozó­ra, ahol igyekeztek megállapodni a „dokumentációk” mennyiségé­ben. A vállalkozó szerint Székely Zoltán 30 millióról indult, ezzel szemben ő tízet ajánlott. Végül a képviselő javasolt húszat. Ezt követően Balla Dánielt a rendőrök az ügyészséghez irányí­tották. Balla az ügyészek által megjelölt pénzzel és mikrofonnal felszerelve érkezett a Gellért Szállóba, ahonnan kimentek a képviselő kocsijához. Miután a vállalkozó kiszállt az autóból, ügyészségi nyomozók vették kö­rül a képviselőt.* Nagy nyilvánosság előtt elköve­tett rágalmazás miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a Leg­főbb Ügyészségen csütörtökön Bánk Attila kisgazda frakcióveze­tő. A politikus azért fordul a Leg­főbb Ügyészséghez, mert a kép­viselőcsoport egyes tagjai hétfői postájukkal egy - a személyüket érintő - névtelen levelet kaptak. A levél tartalmát ismertette a tv2 Tények című adása szerda este. A kereskedelmi televízió híradása szerint a névtelen levél írója tör­vénytelen ügyletekkel gyanúsítja Bánk Attilát és családját, illetve Boros Imre kisgazda tárca nélkü­li minisztert. Állítja továbbá, hogy a két FKGP-s politikus kül­földi titkosszolgálatokkal és a szervezett alvilággal is kapcsola­tot tart. A frakcióvezető az MTI- nek elmondta: csütörtökön etikai vizsgálatot kezdeményez a Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­ségénél a tv2 magatartásával kap­csolatban. A bűncselekmény jelenlegi minősítése: hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés A cégnyilvántartás adatai szerint beigazolódni látszik Székely ál­lítása, hogy Várhelyi András, a FKGP elnöki kabinetjének tagja az Árva Peták Kft.-ben felügyelőbizottsági tagként működik közre, ahogyan Boros Imre tárca nélküli miniszter lánya, Boros Eszter is.­­ Százmillió forint értékű hitelt kapott a Magyar Fejlesztési Banktól a kisgazda kötődésű Árva Peták Kft. - tudtuk meg Mis­­koltzy Zsuzsannától, az MFB kabinetfőnökétől. A bankhitel kama­tait a kft. utoljára januárban törlesztette. A bank tavasszal felmond­ta a hitelt. Ugyanakkor az Árva Peták Kft. a banknak egy, az FVM háttérintézményéből érkező levelet is mellékelt, melyben az FVM- hez tartozó Országos Területfejlesztési Központ főigazgatója leír­ja: a cég 68 millió forintos területfejlesztési támogatáshoz jut. Konferenciák ez országimázsról NÉPSZAVA-információ Konferenciasorozatot indít az Országimázs Központ (OK) jö­vő csütörtökön. Az első tanács­kozásra, amelynek helyszíne az Országház lesz, ír és portugál szakembereket is meghívnak - jelentette be Tóth István Zoltán, az OK vezetője. A téli és nyári szünetet leszámítva havonta kö­vetkező konferenciákat - ame­lyek költségvetése a tervek sze­rint egyenként 5 millió forint alatt lesz - vidéki városokban rendezik meg, a novemberit pél­dául az egri Gárdonyi Géza Színházban. Az eladások össze­foglalóit előzetesen, teljes szö­vegét utólag felteszik az inter­netre, a résztvevők e-mailben és SMS-en beküldött észrevételei­vel együtt. A Millenniumi Or­szágjáró külön mellékletben számol be a rendezvényekről. Tóth István Zoltán megerősítet­te, hogy az adatvédelmi biztos hivatala a helyszínen vizsgáló­dott az OK-ban az augusztus 20-i állami ünnep költségeire vonatkozó beadványokkal kap­csolatban. Elmondta azt is, hogy egyedüli pályázóként a Magyar Posta nyerte az OK kiadványai­nak terjesztésére kiírt közbe­szerzési eljárást. Fodor versenyre kel Demszkyvel Az MSZP visszautasítja a főpolgármester vádjait Egy nappal Demszky Gábor után Fodor Gábor is bejelentette, hogy indul a Szabad Demokraták Szövetségének elnöki posztjáért. Fodor közölte, csak a párt vezetésében rivalizál a főpolgármester­rel, akit kitűnő miniszterelnök-jelöltnek tart. Demszky kitűnő hír­nek nevezte, hogy lesz vetélytársa a decemberi választáson. NÉPSZAVA- MTI-infom­áció Vállalja a pártelnöki jelölést Fo­dor Gábor is az SZDSZ tisztújí­tó küldöttgyűlésén. Tegnapi tá­jékoztatóján kijelentette: na­gyon tiszteli riválisát, Demszky Gábor budapesti főpolgármes­tert, akivel elnökké választása esetén is együtt kíván dolgozni. Egyúttal korrekt versengést ígért a pártelnöki posztért. Fodor Gábor szerint jelentős eltérés van programjukban, ő ugyanis a Fideszt antiliberális pártnak tekinti, amellyel lehetet­len a koalíció 2002-ben. Úgy fo­galmazott: a Fidesz ellenfél, akit le kell győzni a következő vá­lasztáson, az MSZP pedig ve­­télytárs, amelynél jobbnak kell bizonyulni. A politikus kiállt amellett, hogy az SZDSZ-nek önálló, határozott, liberális arcu­lata legyen. Szerinte pártjának öt területen - a gazdaság, a sze­génység leküzdése, a közélet tisztasága, a jogállamiság hely­reállítása és a közbiztonság kér­dése - kell kidolgoznia a válasz­tókhoz szóló liberális progra­mot. Mint mondta, az SZDSZ büszke múlttal és ígéretes jövő­vel rendelkező párt. A jelölt elmondta: ha pártel­nökké választják, együttműkö­dik Demszky Gáborral, Kuncze Gábor frakcióvezetővel, a párt régi és új generációjával egy­aránt. Demszkytől eltérően ő nem állít össze ügyvivői listát, mert úgy véli, egy demokratikus párt­ban nem az elnöknek, hanem a küldöttgyűlésnek kell döntenie a vezető testület összetételéről. Demszky Gábor kitűnő hírnek nevezte, hogy Fodor is indul az elnöki tisztségért. Úgy vélte, így a küldötteknek alkalmuk lesz két eltérő álláspont között választa­ni. Hozzátette, hogy ő maga is rábeszélte Fodort a versenyre.­­ Amennyiben Demszky Gábor az MSZP-vel kapcsolatos állás­pontját a gyakorlatban is érvé­nyesíti, akkor a szocialistáknak is végig kell gondolniuk, érde­mes-e, szükséges-e és szabad-e folytatni az SZDSZ-szel való együttműködést a jelenlegi kere­tek között - jelentette ki a Ma­gyar Szocialista Párt elnöke. Ko­vács László arra reagált, amit Demszky kedden mondott az MSZP-ről, midőn bejelentette, hogy indul pártja elnöki tisztéért. Kovács aláhúzta: a szocialis­táknak nincs és nem is lehet véle­ményük a szabad demokraták el­nökjelöltjéről. Természetesnek nevezte, hogy az SZDSZ saját utat keres, és mint mondta, azt sem lehet kifogásolni, hogy a párt önállóan akar jelölteket indí­tani mind a 176 egyéni választó­­körzetben. Ugyanakkor a szocia­lista pártelnök szerint Demszky úgy igyekszik megkülönböztetni pártját, hogy közben alaptalanul rágalmaz. A főpolgármester állí­tásával szemben az MSZP nem avítt párt, s amennyiben ez igaz lenne, akkor a két párt nem tudott volna négy évig együtt kormá­nyozni. Kovács László vissza­utasította azt a véleményt is, amely szerint az MSZP a kétpárt­­rendszer megteremtésére törek­szik. Mint mondta, ez nem áll szándékukban, és az egyébként sem elhatározás kérdése, hanem választói döntés eredménye. Fodor Gábor leszögezte, hogy csak a pártelnöki tisztért versenyez NÉPSZAVA Pert nyert a szakszervezet a kormány ellen Folytatás az 1. oldalról Ez most különösen fontos, hiszen a 2001-2002. évi költségvetést is törvénysértő módon, érdekegyez­tetés nélkül nyújtották be az Or­szággyűlésnek - mondta a szak­­szervezeti vezető. A KKDSZ le­vélben hívta fel a parlamenti pár­tok frakcióvezetőinek, a házel­nöknek, valamint az alkotmány­­ügyi és a költségvetési bizottság elnökének figyelmét az újabb tör­vénysértésre, egyben kezdemé­nyezte a költségvetési vita felfüg­gesztését. Vadász kérdésünkre el­mondta, amennyiben a kormány nem változtat a törvénysértő gya­korlatán, újabb pert indítanak. Ezenkívül tiltakozó akciókat is szerveznek a jövőben. Egyébként a KKDSZ is részt vesz azon a tiltakozó nagygyűlé­sen, amelyet a hat országos szak­­szervezeti konföderáció rendez november 11-én, a Nemzeti Sport­csarnokban, a kormány érdek­­egyeztetési és bérpolitikája miatt. A gyűlésen megvitatják az úgyne­vezett civil országjelentést, ame­lyet a szakszervezetek készítettek a munkavállalók helyzetéről. Szó lesz továbbá a parlamentnek arról a döntéséről is, amely szerint a jö­vőben az Országos Munkaügyi Tanácsnak nem lesz döntési joga a minimálbér ügyében (eszerint, ha nem tudnak e fórumon megegyez­ni a minimálbérről, úgy a kor­mány határozza meg annak össze­gét). Mint arról lapunk már beszá­molt, e döntés miatt az Autonóm Szakszervezetek az Alkotmánybí­rósághoz fordulnak. Felháborítónak tartják a szak­­szervezetek a Munka törvény­­könyvének módosítási szándékát is. A konföderációk jövőre leg­alább 4-5 százalékos reálbér-nö­vekedést akarnak elérni a bértár­gyalásokon. Nagy Imre, a Mun­kástanácsok Országos Szövetsé­gének alelnöke tegnapi sajtótájé­koztatóján közölte, a szakszerve­zeteknek a végsőkig el kell men­niük azért, hogy újra tartalommal tölthessék fel a kiüresedett társa­dalmi párbeszédet. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában tegnap nem született döntés a jövő évi bérekről. A szakszer­vezetek azt szerették volna el­érni, hogy a kormányzat 7,2 milliárd forinttal többet for­dítson 2001-ben a közalkal­mazotti bérek növelésére. A kormányzat azonban ezt nem teljesíti. Szabó Endre, a SZEF elnöke elmondta: a többletből azoknak a közalkalmazottak­nak a jövedelmét növelték volna, akiket jövőre nem érint a minimálbér-emelés. Kovács László: nincs titok Velancsics Béla NÉPSZAVA A vezető szocialista politikuso­kat érintő terhelő adatok nyilvá­nosságra hozatalára szólította fel a Fidesz-MPP ifjúsági pártszer­vezete Kovács László szocialista pártelnököt. A Fidelitas elnöksé­ge azért kezdeményezte ezt, mert Schmuck Andor, az MSZP váci szervezetének kongresszusi kül­dötte a Magyar Nemzet keddi számában megjelent interjújában azt állította, hogy személyesen közölt az MSZP elnökével olyan tényeket, amelyek az ellenzéki párt több vezető személyét sú­lyosan érintik. Schmuck az inter­júban kijelentette: Kovács e té­nyeknek az eltitkolását kérte tőle. Kovács László közölte, a leve­let ugyan még nem kapta meg, a Schmuck Andor által elmondot­takat azonban a valóság bármifé­le elemét nélkülöző állításoknak nevezte. Mint mondta a váci MSZP-s küldött készülő könyve kapcsán két eszmecserét kezde­ményezett. Kovács László hang­súlyozta, hogy már az első be­szélgetésen is nyilvánvalóvá tet­te, nem fog ajánlatot tenni Schmucknak és nem is fogja megfenyegetni semmivel. A má­sodik találkozón maga Schmuck közölte, hogy mindent megfon­tolva úgy döntött, nem jelenteti meg könyvét. Kilépett az MSZP-ből a párt győri szervezetének alapító el­nöke, Bakó Ferenc, aki az elő­ző önkormányzati ciklusban a város alpolgármestere is volt. Döntését azzal indokolta: nem tud azonosulni a győri szerve­zetben zajló „elvtelen, haszon­leső, az önkormányzatot lerab­­ló politizálással”.

Next