Népszava, 2000. október (128. évfolyam, 231–255. sz.)

2000-10-20 / 247. szám

2 2000. OKTÓBER 20., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Novemberi pénz a szociális dolgozóknak• A szociális területen dolgozók november 12. előtt megkapják a nekik járó egyszeri bérjuttatást. Az egyszeri kiegészítés kifizeté­sére 6,3 milliárd forintot tartalé­kolnak. A Szociális és Családügyi Minisztérium adatai szerint az egyszeri bérkiegészítés az ágazat több mint 63 ezer dolgozóját érinti. A juttatásra az állami és ön­­kormányzati intézmények alkal­mazottai mellett a szociális terü­leten tevékenykedő társadalmi és egyházi szervezetek dolgozói is jogosultak. Millenniumi zászlót kapott Debrecen városa__ A magyar „álmodó, de nem ál­modozó nemzet”, s nincs az a diktatúra, amelynek hatalma len­ne az álmok felett. Egyebek kö­zött erről beszélt az Országgyűlés elnöke, amikor átadta a kormány millenniumi emlékzászlaját Deb­recenben. Áder János a követke­ző tíz év legfontosabb tennivaló­jának nevezte, hogy „mindenki­nek elérhetővé váljon a jólét”. Bezerédj-emlékdíjak modern tudósoknak Két szociológus kapta az idén a Bezerédj Alapítvány díját. Simon János és Körösényi András a Ma­gyar Nemzeti Múzeumban tartott ünnepségen vette át az elismerést. Az alapítványt a Kölnben élő, magyarországi születésű Bezerédj Zoltán író hozta létre 1993-ban, jeles felmenői - köztük Bezerédj Imre kuruc hadvezér - emlékére. Lapunkat rendszeresen szemlézi !) Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303­47381 Fax: 3034744 http:/WWW.observer.hu Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk rendel­kezésükre minden, előfize­téssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszá­mon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (­Mobilkészülékről nem hívható) Húsz „dokumentáció” volt a belépő Székely klubjába Sepsey: Készül a kabinet korrupcióellenes csomagja NÉPSZAVA-összeállítás Virágnyelven húsz „dokumentá­ció”, azaz 20 millió forint volt Bálla Dániel vállalkozó belépője Székely Zoltán képviselő „ked­vezményes klubjába". Bálla, aki múlt csütörtökön adta át a veszte­getési pénzt Székelynek, tegnap a Nap-kelte Kereszttűz című műso­rában úgy nyilatkozott: a pénzért cserébe az exkisgazda képviselő sorsa jobbra fordulását ígérte. Bálla azt is elmondta, Székely az FKGP-nek, illetve a Fradinak szánta a 20 millió forintot, közöl­te ugyanis: ő a kisgazdapárt kasz­­szafeltöltője. A vállalkozó beszámolt arról is, Székely azt kérte tőle, hogy a szigethalmi csatornaépítési pá­lyázat nyerteseként vonjon be egy általa megjelölt céget, a Pen­­ta Kft­.-t a munkába vagy fizessen 30 millió forintot. Ellenkező eset­ben tönkreteszi vállalkozásait, el­­tiltatja a közbeszerzési eljárások­ban való részvételtől. Ennek oka az volt, hogy a kisgazda politikus „más pályázót gondolt nyertes­nek” - közölte Bálla Dániel. Bálla több alkalommal találko­zott Székellyel, és közben a rend­őrséghez fordult segítségért. El­mondása szerint „diszkrét techni­kai segítséget” kapott a beszélge­tések rögzítésére. Az egyelőre kérdés, hogy a rögzített beszélgetések felhasz­nálhatóak-e bizonyítékként, kide­rült ugyanis: a Gellért Szállóban (ahol tetten érték Székelyt) virág­nyelven beszéltek. Első találko­zásukon, ahol a szóhasználatot egyeztették, Balla nem rögzítette a beszélgetést (egyébként Szé­kely Zoltán éppen arra hivatko­zott, hogy ő dokumentumokat várt a vállalkozótól). Székely Zoltánt - akit jelenleg a Kútvölgyi úti kórházban ápol­nak szívpanaszai miatt - igazság­ügyi orvos szakértő fogja meg­vizsgálni. Az RTL Klub Híradó­jának információi szerint ettől függ, hogy mikor hallgatja ki az országgyűlési képviselőt az Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A parlament időközben átküldte a honatya mentelmi jogának fel­függesztéséről szóló határozatot az ügyészségnek. Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnö­ke egy a hazai korrupciós hely­zettel foglalkozó konferencián úgy vélekedett, hogy amennyi­ben az igazságszolgáltatás nem érvényesíti a törvény teljes szi­gorát a korrupciós ügyekben, ak­kor nehéz lesz visszaszorítani a bűnügyeknek ezt a típusát. Sep­sey hozzátette, a bíróknak a köz­vetett bizonyítékokat is figye­lembe kellene venniük annak ér­dekében, hogy sikeresen szem­­beszálljanak a korrupció terjedé­sével. A Kehi elnöke szerint az elszánt kormányzati fellépés el­lenére sem szüntethető meg telje­sen a világméretűvé vált korrup­ció, ám annak mértékét azért csökkenteni lehet. Ezért hamaro­san elkészül a kormány 26 pon­tos korrupciós csomagja, amely többek között az összeférhetet­lenségi szabályok és a pártfinan­szírozás megváltoztatásával kí­ván hadat üzenni az állami intéz­ményeket is átszövő korrupció­nak. Erre azért is szükség van, mert a Gallup felmérése szerint a megkérdezett vállalkozók több mint fele állította, hogy az állami beruházások és a közbeszerzési üzletek megszerzésénél kenő­pénzt kell fizetni, és a parlamen­ti képviselők is előkelő helyet kaptak kenőpénzes listán. Pontosítás: Várhelyi András kisgazda országgyűlési képviselő, frak­cióvezető-helyettes 1999. február 15-i határnappal, az Árva Peták Kft. felügyelőbizottsági tagságáról szóban és írásban lemondott. A kisgazda képviselő 1998. október 18-tól 1999. február 15-ig volt tagja a felügyelőbizottságnak. Állítása szerint ott semminemű mun­kát nem végzett, semminemű ellenszolgáltatásban nem részesült. A rádiós kurátorok kétlik, hogy lehet új elnök Balázsi György NÉPSZAVA A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma jövő csütörtökön akarja megválasztani a rádió új el­nökét. Az általunk megkérdezett kurátorok azonban kevés esélyt látnak arra, hogy a választás ered­ményes lesz. Nem látnak ugyanis olyan jelöltet, akinek a pályázata szakmailag megfelelő és megsze­rezhetné a kormánypárti jelöltek­ből álló csonka elnökség, vala­mint a baloldali többségű civil ku­rátorok támogatását. Valószínű, hogy a pályázatot maga az elnök­ség nyilvánítja érvénytelennek, amennyiben nem lát reményt esé­lyes személy jelölésére. A rádióelnök-választáshoz a 4 elnökségi tagból és 21 civil kurá­torból álló testület kétharmadá­nak, 17 kurátornak a támogatásá­ra van szükség. Az október elején zárult második pályázatra 21-en jelentkeztek, és 13 pályázat volt érvényes. A jelentkezők közül Cs. Kádár Péter, Cs. Tóth János, Hajdú István, Szayly József, Do­mokos Gábor és Oberding László járult hozzá nevének közléséhez. A második pályázatot azért kel­lett kiírni, mert első alkalommal, augusztusban a kuratóriumi el­nökség jelöltjét, Kondor Katalin Kossuth-főszerkesztőt a civil ku­rátoroknak csupán egyharmada támogatta. Kevés köztisztviselő járna jól A köztisztviselői törvény tervezett változtatása következtében a teljes állománynak csak körülbelül három százaléka járna jól. Erre a következtetésre jutottak a szakszervezeti vezetők. A teg­napi budapesti fórumon azt is szóvá tették, hogy a kiemelt jut­tatások és az inflációt csak követő bérek közötti különbségek óriási feszültségeket okoznának. Kibédi Varga Sándor NÉPSZAVA A tegnapi köztisztviselői szak­­szervezeti fórumon főleg a költ­ségvetés irányzatairól és a köz­­tisztviselői törvény változtatásá­ról volt szó. Fehér József, a Ma­gyar Köztisztviselők és Közal­kalmazottak Szakszervezetének főtitkára szerint - a kormányza­ti deklaráció ellenére - jövőre még nem kezdődik el a közszol­gálati szféra felzárkóztatása. Ugyanis csupán 30 600 forintra emelnék az illetményalapot, vagyis a kezdő közszolgálatos 38 ezer forint bruttó bért kapna, miközben a tervezett minimál­bér eléri a 40 ezer forintot. Ezért azt javasolják, hogy jövőre az il­letményalap azonos legyen a minimálbérrel, vagy ha a kor­mány mégis ragaszkodik a csu­pán 8,75 százalékos emeléshez, akkor a besorolási szorzók vál­tozzanak, mégpedig úgy, hogy a keresetnövekedés 13-14 száza­lékot érjen el. Erre reagálva Aradi Zsolt, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetője kijelentette, a kor­mányzat nem akar mechaniku­san osztogatni, inkább a teljesít­ményekkel arányosan ösztönöz. Maradna tehát a 8,75 százalékos bérfejlesztés, ám sok kedvez­ményt vezetnének be: mindenki alanyi jogon megkapná a 14. ha­vi juttatást és a ruhapénzt, emel­nék az idegen nyelv ismeretéért járó pótlékot. Kiss Sándor, az MKKSZ el­nöke mindezt kevésnek tartja. Szerinte a köztisztviselői tör­vény tervezett reformjában a kormányzati és a munkáltatói érdekek kerültek előtérbe. Az úgynevezett címzetes főjegyző címet nem kifogásolja, mert az a szakmai megbecsülés jele lenne. Aki a titulust pályázat útján el­nyerné, annak évente huszon­négy­szeres illetményalap járna, s mivel az illetményalap 30 600 forint lesz, a juttatás összesen 720 ezer forint pluszt jelent majd. A valódi előrelépésnek azt tartaná azonban, ha a bérek álta­lában növekednének, mert az el­vándorlást, a negatív tendenciá­kat csak ez tudná fékezni, meg­állítani. Most ugyanis ha egy végzett jogász, szakvizsgával, a közigazgatást választja, maxi­mum 70 ezer forintra számíthat, ám ha az ügyészségre vagy bíró­ságra megy, 200 ezret kaphat. Kis túlzással azt lehet mondani, csak az „igazol” közigazgatás­ba, aki máshol nem talál mun­kát, aztán öt-tíz év múlva, tarso­lyában jelentős közigazgatási ta­pasztalattal, már kapós lesz má­sutt is. A főtisztviselőség szintén csak rang lenne, nem beosztás, mondta Kiss Sándor. Erre a titu­lusra is pályázni kellene annak, akinek az adott tevékenységi körben végzett munkája sikeres. A főtisztviselő nem lehet helyet­tes államtitkár, de a szakmai kvalitása olyan, hogy megér­demli ezt a titulust és javadal­mazást. Csakhogy a címzetes jegyzők száma száz-kétszáz, a főtisztviselőké 300-500 lehet, miközben 107 ezer köztisztvise­lő van, tehát az egész állomány körülbelül három százaléka jár­na jól. Vagyis óriási feszültsége­ket okozna a köztisztviselők kö­rében a tervezett változtatás, s lényegében semm­it sem oldana meg. Országszerte megkezdődtek a megemlékezések az 1956-os for­radalom és szabadságharc kezde­tének 44. és a köztársaság kikiál­tásának 11. évfordulójáról. A Belügyminisztériumban rendezett ünnepségen Kontrát Károly politikai államtitkár ki­emelte, hogy az 1956-ot jellemző széles körű összefogás és nemze­ti egység kivívta a világ nemze­teinek, népeinek elismerését, szimpátiáját. A beszéd után kitün­tetéseket és jutalmakat is átadtak a minisztériumi dolgozóknak. A Honvédelmi Minisztérium­ban a demokratikus Magyaror­szág honvédelmének megterem­tése érdekében végzett tevékeny­ségükért összesen 146-an vettek át különböző elismeréseket. A Történelmi Igazságtétel Bizott­ság és a Politikai Elítéltek Közös­ségének vezetőinek és aktivistái­nak Homoki János, a minisztéri­um politikai államtitkára adta át a kitüntetéseket. NÉPSZAVA Ellentétes vélemények az érdekegyeztetésről NÉPSZAVA-MTI-információ A Közgyűjteményi és Közműve­lődési Dolgozók Szakszervezete azt kéri a legfőbb ügyésztől, java­solja a parlament elnökének, hogy függesszék fel a 2001- 2002-es költségvetésről folyó parlamenti vitát. Polt Péternek küldött levelében az érdekképvi­seleti szervezet emlékeztet rá, hogy a KKDSZ jogerősen pert nyert a kormányt képviselő Gaz­dasági Minisztérium ellen, amiért tavaly elmaradt az érdekegyeztetés az idei költségvetésről. A szakszervezet sze­rint az új indítványt is előzetes érdek­­egyeztetés nélkül terjesztette a kor­mány a parlament elé. Csak a parla­ ________ menti vita megkez­dése után indultak meg a megbe­szélések a Költségvetési Intézmé­nyek Érdekegyeztető Tanácsában a kormány és a szakszervezetek között. Ezekre a tárgyalásokra a kormány képviselői felhatalma­zás nélkül, módosítási, változta­tási lehetőségek hiányában érkez­tek, ami megakadályozat az érde­mi, a törvényekben előírt valódi vitát. A jogerős fővárosi bírósági íté­letre és a jelenlegi helyzetre hivat­kozva kezdeményezi a KKDSZ, hogy a parlament­­függessze fel vagy legalább két héttel hosszab­bítsa meg az általános vita időtar­tamát. Azt is kérik, hogy a legfőbb ügyész szólítsa fel a kormányt az érdemi megállapodást is eredmé­nyező vagy ennek lehetőségét tar­talmazó, a Költségvetési Intézmé­nyek Érdekegyeztető Tanácsának keretében történő érdekegyeztető tárgyalásokra. A Pénzügyminisztérium sajtó­főnöke viszont azt közölte az MTI-vel, hogy - a szakszervezet állí­tásával ellentétben - a kormány érde­mi érdekegyezte­tést folytatott a Költségvetési In­tézmények Érdek­egyeztető Tanácsa­__________ ban. Pichler Ferenc szerint a KIÉT a parlamenti vita hétfői kezdete előtt kétszer is ülésezett. Azt is cáfolta, hogy a kormány képvise­lői nem rendelkeztek volna meg­felelő felhatalmazással a tárgya­lásokra, hiszen Varga Mihály, a tárca politikai államtitkára, illetve Mohos András helyettes államtit­kár képviselték a kormányt eze­ken az üléseken. A sajtófőnök ki­jelentette: a kormány érdemi megállapodásra törekedve egyez­tet a KIÉT-ben. A KKDSZ úgy véli, nem volt érdemi egyeztetés az új költségvetésről sem, a Pénzügyminisztérium szerint viszont volt Három pilléren nyugvó választási stratégia MTI-információ halkozó egyéni programmal is rendelkezzék. A másik pillért a pártvezetőség, illetve az elnökség alkotja; ezen a szinten készülnek fel a kormányzásra, dolgozzák ki a kormányprogramot. Ugyan­ilyen erős pillérnek kell lennie a frakciónak is, amely folyamatos munkájával jeleníti meg a parla­mentben a pártot - mondta. A volt kormányfő beszámolt arról is, hogy elképzeléseit már ismertette Kovács László pártel­nökkel, és ajánlását a kong­resszus elé is viszi. Meggyőző­dése ugyanis, hogy az MSZP- ben ma nem a személyi kérdé­sek a leglényegesebbek, hanem az, miként lehet a pártot győze­lemre vinni a következő válasz­táson. A most és másképpen gondolat je­gyében három pilléren nyugvó modellt dolgozott ki a választási előkészületekre Németh Miklós. A volt miniszterelnök veszprémi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy modelljét tizennyolc me­gyében szerzett tapasztalatai alap­ján állította össze. Úgy véli, hogy egyetlen csapat nem tud három feladatra egyformán koncentrálni, ezért dolgozta ki ezt a struktúrát. Németh Miklós szerint a vá­lasztási előkészületek három pil­lére közül az egyik a 176 egyéni képviselőjelölt kiválasztása, fel­készítése. Elengedhetetlennek tartja ugyanis, hogy minden egyes jelölt a saját térségére von Az MSZP országos egyeztető bizottságának állásfoglalása értelmé­ben a borsodi szocialisták kormányfőjelöléssel kapcsolatos kezde­ményezését a novemberi kongresszuson napirendi javaslatként kell kezelni, ha az indítvány megkapja 1000 párttag aláírással vagy 50 helyi szervezet határozattal kifejezett támogatását. Steiner Pál, a testület elnöke szerint ez esetben a kongresszus arról dönthet, hogy akar-e kormányfőjelöltet állítani, a jelölt személyére vonatkozó ja­vaslatot azonban az alapszabály szerint az elnökségnek és a vá­lasztmánynak kell megtennie. Az elnökség, amely november ele­jén foglalkozik majd ezzel a kérdéssel, várhatóan nem tesz szemé­lyi javaslatot a kongresszusnak a miniszterelnök-jelöltre. fi Mucsi Imre mögé állt az ellenzék Decemberben megmérkőzik a kormánykoalíció is Vásárhelyen NÉPSZAVA-MTI-információ Rapcsák András polgármester­jelöltként indul a december 3-i hódmezővásárhelyi időközi helyhatósági választáson. Ezt maga Rapcsák jelentette be teg­napi tájékoztatóján. A város felfüggesztett polgár­­mestere, a Fidesz országgyűlési képviselője egy választási koalí­ció jelöltjeként indul (a szövet­ség tagja a Fidesz, a Magyar Ke­reszténydemokrata Szövetség helyi csoportja és az Egységes Hódmezővásárhelyért Egyesü­let). Rapcsák elmondta: egyedül ő rendelkezik a jelöltek közül azokkal az információkkal, az­zal a felkészültséggel, amellyel a leggyorsabban ki lehet rántani a várost súlyos helyzetéből. A Népszava korábban már be­számolt arról, hogy a jobboldali pártok két választási tömörülést alakítottak. Rapcsákkal szem­ben a függetlenként induló Mu­csi Imrét - az agrártárca volt he­lyettes államtitkárát - támogatja az FKGP, az MDF, a Történelmi Kisgazdapárt és a Fiatalok Vá­sárhelyért Egyesület. Információink szerint az MSZP és az SZDSZ helyi szer­vezete is Mucsi Imrét támogatja a választásokon, ugyanakkor ezt nem az ő alkalmasságával, ha­nem Rapcsák alkalmatlanságá­val indokolják. A kormánykoalíció pártjai is megmérkőznek Rapcsák András és Mucsi Imre versenyében, amely a polgármesteri székért folyik

Next