Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)
2000-12-14 / 292. szám
* 4) Őrizetbe vették Székely Zoltánt Folytatás az 1. oldalról A Népszava információi szerint egyik őrizetbe vett szakértő az a K. Ferenc, akiről korábban megírtuk: a Székely tulajdonában lévő Epsilones Kft. alkalmazottja, a másik F. Zsolt. A négyórás kihallgatás során Székely Zoltán tagadta bűnösségét. Ismeretes, hogy a volt kisgazda honatya ellen vesztegetés alapos gyanúja miatt folytatnak büntetőeljárást. Erre azután nyílt lehetőség, hogy a parlament kedden felfüggesztette mentelmi jogát. A jogi képviselő elmondta azt is, védencét azzal gyanúsítják, hogy egy 450 millió forint összértékű csatornázási beruházás 30 százalékát kérte Emőd polgármesterétől, Lehóczki Istvántól, továbbá azt is kérte, hogy vonjanak be egy általa megnevezett céget az üzletbe, különben meghiúsítja a beruházást. Emiatt az ügyészség hivatalos személy által, fontosabb ügyben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsítja. Ha a bíróság megalapozottnak találja a vádat, a képviselő 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Futó Barnabás megjegyezte, az ügyészség nem ismertette velük annak a hangszalagnak a tartalmát, amelyet az emődi polgármester készített a vesztegetésről. A polgármester állítása szerint egy presszóban találkozott a honatyával, és a beszélgetést rögzítette. Ugyanakkor Székely sohasem járt a helyszínen - állította az ügyvéd. Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője lapunknak elmondta, Székely őrizetbe vételét a büntetőeljárás meghiúsításának, valamint elrejtőzésének veszélyével indokolták. Balla Dániel vállalkozó, aki egy táskában húszmillió forintot adott át a képviselőnek, mint utóbb kiderült, a nyomozóhatóság tudtával és közreműködésével, lapunknak úgy nyilatkozott, örül, hogy őrizetbe vették a képviselőt, mivel ez őt igazolja. Kérdésünkre kéri-e rendőrségi védelme megszüntetését - úgy reagált, ezt egyelőre nem tartja indokoltnak, hiszen Székely nem egyedül tette, amit tett. Lehócki István a hírre úgy reagált, „nem hagyja hidegen az ügy”. Majd hozzáfűzte, ezzel beigazolódott a gyanúja, úgy érzi, helyesen tette, hogy átadta a kazettát az ügyészségi nyomozóknak. Ismeretes, hogy Székely korábban a parlament közbeszerzési vizsgálóbizottságának elnöke volt. Először a bizottság tagjaival került összetűzésbe. Fél évvel ezelőtt tett nyilatkozatában 6 település összesen 8 milliárd forint értékű beruházását minősítette törvénytelennek, és közölte, a közbeszerzési bizottság nevében feljelentést tesz. Kiderült azonban, hogy ezeket az ügyeket a közbeszerzési bizottság nem vizsgálta, csak a környezetvédelmi alap célelőirányzatokat ellenőrző albizottság, amely elnöke szintén Székely Zoltán volt. Font Sándor (MDF) emiatt lemondásra szólította fel Székelyt. Font azt is kifogásolta, hogy a politikus mellett olyan szakértő is dolgozott, aki az üzlettársa (arról a K. Ferencről van szó, akit tegnap szintén őrizetbe vettek - a szerk.). A Népszava elsőként számolt be arról, hogy Székely Kávássy Sándornak, a környezetvédelmi minisztérium politikai államtitkárának írt levelében lobbizott egy közel 4 milliárd forint összértékű, Tolna megyei szennyvízcsatorna-beruházásért. Azt írta, „egyértelmű szakmai hozzá nem értésről tanúságot téve” felülbírálta a tárcaközi bizottság támogató határozatát, és elutasította a pályázatot, amelyen így a Székely közvetett érdekeltségében lévő cég vesztett. Ezt követően a politikus több alkalommal élesen bírálta a környezetvédelmi tárca vezetését, majd ezt az összes kisgazda irányítású tárcára és saját pártjára is kiterjesztette. Azt állította, hogy az FKGP-be, illetve a minisztériumokba befészkelték magukat a bolsevikok, a moszkoviták és a Lenin-fiúk, így végül a pártelnökkel, Torgyán Józseffel is összeveszett, aki két hónapja azt mondta róla: nem is tagja az FKGP-nek. A Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatalának nyomozói és az ORFK munkatársai október 12-én délután, a Gellért Szálló parkolójában érték tetten a képviselőt, amikor 20 millió forintot (Székely megfogalmazása szerint 20 „dokumentumot”) vett át Bálla Dánieltől. Az ügy előzménye, hogy Bálla Dániel egy közel egymilliárdos csatornázási beruházásban érdekelt. Székely közölte vele: ha nem engedi át a beruházás ötven százalékát egy általa megjelölt alvállalkozónak, vagy nem ad harmincmillió forintot, ellehetetleníti vállalkozását. Később az összeget lealkudták 20 millióra, és megbeszélték a találkozót is, de időközben Balla a rendőrségtől kért segítséget. Ezután Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Áder János házelnöknél a képviselő kiadását. Az Országgyűlés felfüggesztette mentelmi jogát. Nemrégiben Lehóczki István polgámester arról nyilatkozott, hogy Székely őt is megkereste a helyi csatornaberuházás kapcsán. A polgármester hangfelvételt készített a beszélgetésükről, amelyet átadott az ügyészségi nyomozóknak. Polt Péter legfőbb ügyész ennek alapján december 4-én kérte Áder János házelnöktől Székely mentelmi jogának felfüggesztését. Ezt a parlament kedden meg is szavazta. 2 2000. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Rapcsák letette az esküt Letették az esküt Hódmezővásárhely újonnan megválasztott önkormányzati képviselői, illetve Rapcsák András polgármester tegnap, a város alakuló közgyűlésén. A képviselő-testület Rapcsák havi illetményét 390 ezer forintban, Almási István alpolgármesterét pedig 330 ezer forintban állapította meg. Rapcsák legfontosabb feladatnak a város gazdasági egyensúlyának helyreállítását, a biztonságos működés feltételeinek megteremtését jelölte meg. Szerinte a „csődmenedzselés” egy-másfél évet fog igénybe venni, addig szigorú takarékosságra van szükség. Kovács a csatlakozásról Kovács László egyetért Orbán Viktor miniszterelnökkel abban, hogy a nizzai csúcs után csak saját butaságunk akadályozhatja meg az ország csatlakozását. Az MSZP elnöke tájékoztatóján úgy vélekedett: ilyen akadályt jelenthet, ha a kormány és a miniszterelnök „homokba dugja a fejét” a kritikai észrevételek elől, és nem hajlandó változtatni olyan hiányosságokon, mint az egészségügy reformja, a jogharmonizációs lemaradás vagy a korrupciógyanús ügyek sora. Lapunkat rendszeresen szemlézi iffi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vikkert Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Ingyenesen hívható zöldszámunkon is állunk rendelkezésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszámon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink.*Mobilkészülékről nem hívható Népszava fotói a PHOTO nyersanyagaival készülnek. A szankció a nyilvánosság lehet Összeférhetetlenségi eljárás indul a Torgyán házaspár ellen Nyusztay Máté, Pungor András NÉPSZAVA Holnap megindul a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi eljárás a Torgyán házaspárral szemben - nyilatkozta lapunknak Isépy Tamás, a mentelmi bizottság fideszes elnöke. Valószínűleg jövő kedden sorsolják ki a mentelmi bizottság tagjai közül a vizsgálóbizottság három tagját. A testületben az ellenzék túlsúlyban lesz, hiszen a házszabály szerint az elnök a mentelmi bizottság két alelnöke közül kerül ki (akik jelenleg ellenzékiek), ezenkívül egy kormánypárti és egy ellenzéki tagja lesz a testületnek. Isépy elmondta: az eljárást kezdeményező kilenc SZDSZ-es politikus december 5-én pontosította, hogy milyen indok alapján kéri a vizsgálatot. Szerintük Torgyán nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában a tulajdonában lévő pénzeszközöket, nagy értékű ingóságokat, melyek lehetővé tették egy több tízmillió forint értékű ingatlan megvásárlását. Ezt követően Isépy levélben szólította fel Torgyán Józsefet és Torgyánné Cseh Máriát arra: öt napon belül nyilatkozzanak arról, hogy vagyoni helyzetükkel kapcsolatban fennáll-e összeférhetetlenség. A két képviselő nemmel válaszolt, mondván: vagyonnyilatkozatuk megfelel a valóságnak. Egyébként az összeférhetetlenség megállapítása esetén a szankció legfeljebb annyi, hogy az érintett képviselőknek nyilvánosságra kell hozniuk vagyonnyilatkozatukat. Torgyán József kisgazda pártelnök az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy kizárólag az általa kezdeményezett, a képviselők vagyongyarapodását vizsgáló bizottságnak bocsátja rendelkezésére vagyonnyilatkozatának titkos részét. Isépy lapunknak elmondta: ha a Torgyán-féle indítványt jövő kedden megszavazza az Országgyűlés, akkor megkérdezi az összeférhetetlenségi eljárást kezdeményező SZDSZ-es képviselőket, hogy fenntartják-e kérésüket (tehát szükségesnek tartják-e, hogy két bizottság vizsgálódjon az ügyben). Kuncze Gábor (SZDSZ) elmondta: szükség van az összeférhetetlenségi eljárásra. Úgy véli, a Torgyán-féle vizsgálóbizottság felállítása felesleges, hiszen a jelenlegi törvények alapján is rendezni lehet a kérdést. ............. Torgyán tegnap az Infó Rádiónak elmondta: nincs olyan adat, amely eltérne a titkos, illetve a nem titkos vagyonnyilatkozat között. A kisgazda pártelnök alaptalannak tartja a szabad demokraták indítványát. Torgyán azt mondta: ha az általa kezdeményezett vizsgálóbizottság megkezdi munkáját, ő soron kívül, elsőként fog megjelenni a testület előtt. Erre egyébként van lehetőség, hiszen a parlament kedden elfogadta Répássy Róbert (Fidesz) módosító indítványát, amely szerint bármelyik képviselő soronkívüliséget kérhet. Módosítása szerint egyébként a képviselőket ábécésorrendben ellenőriznék. A vizsgálat során felszólítják a képviselőt, hogy adja át korábbi vagyonnyilatkozatainak a mentelmi bizottság által hitelesített másolatát, illetve nyilatkozzon jelenlegi jövedelmi viszonyairól is. Ha ezt egy képviselő megtagadja, úgy ezt a tényt a bizottság „jogosult nyilvánosságra hozni”, és a vagyonnyilatkozatok hiányában vizsgálódni. Magyarul: akár Torgyán, akár más képviselő nem adja át vagyonnyilatkozatát, azt semmilyen módon nem büntetik. SSSĥĥSSWSK Torgyán azt ígérte, soron kívül, elsőként jelenik meg az új vizsgálóbizottság előtt Torgyán: mondja vagy mutatja?Gy. Balázs Béla felvétele Demszky az MSZP-t és a Fideszt bírálta MTI-információ Demszky Gábor SZDSZ-elnök szerint a választók többsége antikommunista, utálta az előző világot, ezért nem akar az MSZP-re szavazni, s ha a szabad demokraták alternatívát tudnak felmutatni, a választók az SZDSZ-re adják le szavazatukat. A főpolgármester-pártelnök a Pénzügykutató Rt. klubjának szerda esti budapesti beszélgetésén kifejtette: a következő választáson az az SZDSZ célja, hogy megakadályozza a szocialisták abszolút többséghez jutását. Demszky Gábor úgy vélekedett: Magyar Bálint volt pártelnök és elődei nem merték vagy nem tudták meghozni azt a kétségtelenül konfliktusokkal járó döntést, hogy az SZDSZ leváljon a szocialista pártról. Demszky olyan SZDSZ- ről szólt, amely nem ragaszkodik „katekizmusként" a szociálliberális értékrendhez, hanem nyitott a magukat egyszerűen liberálisnak vagy nemzeti liberálisnak vallók felé. Demszky szerint mind az MSZP, mind a Fidesz Budapest „kifosztásában” érdekelt, mivel úgy gondolják, hogy nem az önkormányzat, hanem az állam tudja jól elkölteni a forrásokat. Úgy látja ugyanakkor: a szocialistáknak nem érdekük, hogy felmondják a koalíciós együttműködést a szabad demokratákkal. Demszky Gábor érvelése szerint a fővároshoz hasonlóan az országos politikában is egy privatizációra, deregulációra és költségvetési megtakarításokra épülő gazdaságfilozófiát kíván a gyakorlatba átültetni. NÉPSZAVA Szilveszter Happy Enddel Nyusztay Máté NÉPSZAVA Ötszázmillió forint körüli összeget költ a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) a millenniumi szilveszteri ünnepségsorozat megszervezésére és lebonyolítására - nyilatkozta lapunknak dr. Tóth István Zoltán, a MeH Országimázs Központjának vezetője. Az évezred utolsó szilveszterének kivitelezője - stílszerűen - a Happy End Kft. Az Álomalapítás elnevezésű program szerint négy helyszínen, Budapesten, Esztergomban, Kaposváron és Szegeden tartanak felvonulást, utcabált és tűzijátékot. Tóth István Zoltán a programról nem árult el részleteket, a rendezvényeket a jövő héten ismertetik. Hozzátette, semmi újdonság vagy meglepetés nincs abban, hogy a Happy End Kft. készíti elő és tervezi meg a rendezvényeket, hiszen a cég két éve - nyílt közbeszerzési eljárás nyerteseként - szervezi a központi állami ünnepségeket, illetve a kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatokat. (Ismert, hogy ez a cég részt vett a Fidesz választási kampányának előkészítésében is, és azóta több sokmilliós állami megrendelést kapott. Legutóbb Sydneyben rendezett magyar napot, de a hannoveri világkiállításon is volt munkája.) - Szent István király egy erős, független Magyarországot álmodott. Most akkor emlékezünk meg méltón államalapítónk megkoronázásának ezredik évfordulójáról, ha személyes és közös álmainkat átvisszük a XXI. századba, a remény évszázadába - mondta dr. Tóth István Zoltán. Olajjelentés: hegyek vajúdtak, egerek születtek Az ellenzék a jobboldali, a kormánypártok a baloldali kormányok felelősségét hangoztatták olajügyben. Érdemi megállapítások azonban nem hangzottak el, hiszen azt az összes párt képviselője elismerte: az olajbizottság jelentése finoman szólva is hiányos. A parlamenti vitában többen felvetették: az ügyészség, illetve a belügyi tárca csak „mértéktartóan” segédkezett a testület munkájában. NÉPSZAVA-MTI-információ Hegyek vajúdtak, egerek születtek - így jellemezte az olajügyeket vizsgáló országgyűlési bizottság jelentését Dorkota Lajos (Fidesz) a dokumentum parlamenti vitájában. A képviselő az olajjügyek kapcsán a Németh-kormány és a Horn-kormány felelősségét is felvetette. Kifogásolta azt is, hogy az „olajtanú" Nógrádi Zsolt vallomásának boncolgatásával három hónapig foglalkozott az olajbizottság, ugyanakkor a jelentésben egyetlen szót sem ejtett a testület a politikai felelősség megállapításáról. Tóth Károly (MSZP) szerint a jelentés rávilágít a korrupció létére Magyarországon. A képviselő megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy a dokumentum tárgyalásánál sem a belügyminiszter, sem a titokminiszter nincs jelen. A bizottság munkáját értékelve azt mondta, hogy sok hibával működött és sokat foglalkozott részletkérdésekkel a testület. Szerinte Nógrádi tanúvallomása rámutatott arra, hogy az olajbotrány elérte a vám- és pénzügyőrséget, illetve a rendőrséget is. Tóth mértéktartónak nevezte azt a segítséget, amelyet a bizottság munkájához a BM, illetve az ügyészség nyújtott. Bejelentette azt is, hogy a szocialisták egy, a korrupció elleni harcot koordináló állandó vagy eseti parlamenti bizottság felállítását kezdeményezik. Pallag László (FKGP), a megszűnt bizottság elnöke úgy vélekedett: ha az olajbizottság munkájához a többség pozitívan állt volna hozzá, akkor elegendő időt adtak volna arra, hogy a testület elkészítse jelentését. Pallag szerint nem volt még a parlamentben olyan vizsgálóbizottság, amely hasonló mélységű munkát végzett volna. Ennek ellenére közölte azt is, a testület nem kapta meg a hatóságoktól a kellő mennyiségű dokumentumot. Az SZDSZ-es Kóródi Mária felszólalásában arra figyelmeztetett: bár a bizottság ideje lejárt, a társadalom türelmetlensége tovább tart az olajügyekkel kapcsolatban, ezért reméli, hogy egyszer a demokrácia szabályainak megfelelően véget ér az a tisztázó folyamat, ami most félbemaradt. Szerinte a testület nem teljesítette feladatát, mert noha hozzájárult a tisztánlátáshoz, munkáját túl korán kellett befejeznie. Nem sikerült feltárni, miért nem egységesítette az Antall-Boross-kormány a tüzelőolaj és a gázolaj árát, mennyiben integrálódott a szervezett bűnözés a legális gazdaságba, mi vezetett pontosan az alvilág háborújának kitöréséhez a '90-es évek közepén, illetve milyen mértékű a rendvédelmi, pénzügyőri szervek „fertőzöttsége”. Úgy vélte, a bizottság működése kényelmetlenné vált a kormánypártok számára éppen akkor, amikor a hatóságok újból elővett, korábban lezárt ügyekben új következtetésekre jutottak. „Ha ez a kormány igazi harcot akarna a korrupció ellen, egy embert venne fel a Fidesz-FKGP közös listára, ez az ember pedig Pallag László lenne”, mondta Kóródi. Ez a jelentés annyit sem ér, mint a papír, amire nyomtatták - jelentette ki Balogh László (MDF), aki jelezte, hogy frakciója nem járul hozzá a jelentés elfogadásához. Elmondta: bár a testület munkájának voltak konkrét eredményei, a jelentés elfogadói megakadályozták, hogy bekerüljön az anyagba, kik „olajoztak". Balogh szerint bebizonyosodott, hogy egy kormány sem támogatta intézményesen a szervezett bűnözés kialakulását, de voltak olyan közéleti személyiségek, akik dokumentálhatóan segítettek bűnelkövetőket.