Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)

2001-01-11 / 9. szám

S­ rintenek Székely fogva tartásáról A képviselő letartóztatásának meghosszabbítását kéri az ügyészség Az ügyészség azt javasolja, hatvan nappal hosszabbítsák meg Szé­kely Zoltán és két szakértője előzetes letartóztatását. Azt is indít­ványozzák a bíróságnak, hogy utasítsa el Székely ügyvédjének ké­rését, ne rendelje el a képviselő házi őrizetét. A jogi képviselő vi­szont úgy véli, a bíróság csak akkor lenne következetes, ha szaba­don engedné védencét, hiszen Székely ügyénél sokkal súlyosabb, életellenes bűncselekmények gyanúsítottaival is így tett a közel­múltban. Pungor András NÉPSZAVA A Fővárosi Főügyészség azt java­solja a bíróságnak, hogy hatvan nappal hosszabbítsák meg Szé­kely Zoltán, a kisgazda frakcióból kizárt országgyűlési képviselő és két szakértője előzetes letartózta­tását - tudtuk meg a főügyészség megbízott főügyészétől. Sodor István a döntést azzal indokolta, hogy tartani lehet a gyanúsítottak szökésétől és elrejtőzésétől, vala­mint a bizonyítékok elrejtésétől, a bizonyítási eljárás meghiúsítá­sától. A megbízott főügyész elmond­ta javasolják a bíróságnak, utasít­sa el Székely ügyvédjének indít­ványát, melyben az előzetes letar­tóztatás megszüntetését, illetve házi őrizet elrendelését kérte. Futó Barnabás, Székely ügy­védje bízik abban, hogy a bíróság nem ad helyt az ügyészség indít­ványának és elrendeli a képvise­lő házi őrizetét. Szerinte ugyanis csak ez esetben lenne következe­tes a bírói döntés, hiszen legutóbb egy utcai késelés, illetve egy lö­völdözés gyanúsítottainak előze­tes letartóztatását sem tartották szükségesnek. Futó úgy véli, az életellenes bűncselekmények sú­lyosabbak annál, mint amilye­nekkel Székelyt gyanúsítják. A Fővárosi Bíróság sajtótitkár­ságától megtudtuk: várhatóan ma dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság arról, hogy Székely to­vábbra is rács mögött marad-e vagy szabadon engedik. A bíró­ság december 15-én rendelte el Székely Zoltán és két szakértője harmincnapos előzetes letartózta­tását. Két nappal azután vették őket őrizetbe, hogy házkutatást tartottak náluk. Az Országgyűlés először októ­ber 17-én függesztette fel Szé­kely Zoltán mentelmi jogát, mi­vel öt nappal korábban a Főváro­si Főügyészség Nyomozó Hiva­talának nyomozói és az ORFK munkatársai a Gellért szálló par­kolójában tetten érték, amint Bal­la Dániel vállalkozótól átvett 20 millió forintot. Balla, aki egy csaknem egymilliárdos csatorná­zási beruházásban érdekelt, azért fordult a rendőrséghez, mert Szé­kely állítólag közölte vele: elle­hetetleníti vállalkozását, ha nem engedi át a beruházás 50 százalé­kát az általa megjelölt alvállalko­zónak vagy nem ad át 30 millió forintot. Később az összeget leal­kudták 20 millióra. December 12-én a parlament másodszor is felfüggesztette Székely Zoltán képviselő mentelmi jogát az úgy­nevezett emődi kazettaügy miatt. Em­őd polgármestere magnóra vette, hogy a képviselő állítólag megpróbálja megzsarolni őt. 2 2001. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Orbán Viktor az utazásokról Orbán Viktor nem tud olyan té­nyekről, hogy a kormány egyik tagja olyan utazási irodától ren­delte meg szolgálati útjai lebo­nyolítását, amellyel hozzátarto­zója munkakapcsolatban áll. A kormányfő a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli in­terjújában elmondta: egyelőre nem olvasta a Kormányzati El­lenőrzési Hivatalnak az utakról szóló jelentésének teljes szöve­gét. Mint közölte, egyelőre csak a főleg javaslatokat tartalmazó, rövidített változatot látta. Átvilágítanák az egész sajtót A Magyar Igazság és Élet Pártja szerint elkerülhetetlen a magyar közszolgálati és kereskedelmi sajtó átvilágítása. Csurka István elnök indoklásában tarthatatlan­nak nevezte, hogy a sajtó önálló hatalmi ágként nemcsak tudósít a politikai életről, hanem „te­remti, csinálja” azt. Mint mond­ta, az olyan munkatársaknak, akik az elmúlt rendszer vala­mely elnyomó szervének dol­goztak vagy elkötelezettjei vol­tak a régi rezsimnek, nem lehet keresnivalójuk az érintett intéz­ményekben. Járványügyi miniszteri biztos A nyugat-európai szivacsos agy­sorvadás járványért is felelős­nek tartott prionfehérjék okozta betegségek miniszteri biztosává nevezte ki Nagy Attila főállator­vost, a Magyar Zoonózis Társa­ság alelnökét Mikola István egészségügyi miniszter. Mikola elképzelhetőnek tartja, hogy a menedzsment megerősítése ér­dekében változik a budapesti Országos Kardiológiai Intézet vezetése. .­­ Lapunkat rendszeresen szemlézi St. Magyarország legnagyobb 17 médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk rendel­kezésükre minden, előfize­téssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszá­mon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. ("Mobilkészülékről nem hívható) NÉPSZAVA Torgyánnal szemben állók összefogása Folytatás az 1. oldalról Arról is beszámoltunk, hogy Cseh Sándor független képvise­lőhöz olyan jelzések érkeztek, ha Torgyán megbuktatása nem sike­rül, akkor 8-10 kisgazda képvise­lő a függetlenek közé ülne át. Molnár Róbert, a főtitkár-helyet­tesi posztjáról lemondott kisgaz­da képviselő pedig azt mondta lapunknak: a napokban három képviselőtársa is megkereste, mi­tévő legyen. Bánk Attila, a parla­menti képviselőcsoport vezetője viszont határozottan állítja, hogy a kisgazda frakció egységes. A frakcióvezető Cseh Sándor állítá­sát úgy kommentálta, hogy „éhes disznó makkal álmodik”. Sze­rinte téved az, aki az elmúlt idő­szak egy-két vélt vagy valós sé­relme miatt talán nem teljesen pontosan fogalmazó kisgazda képviselő nyilatkozatából azt a következtetést vonja le, hogy bármi probléma lenne a frak­cióban. A kisgazdapárt megyei elnökei is kiálltak a pártelnök mellett. A Győr-Moson-Sopron megyei el­nökség tegnapi nyilatkozatában felszólítja Csúcs László képvise­lőt, hogy mondjon le az FKGP országos listáján szerzett ország­­gyűlési mandátumáról. A nyilat­kozat szerint - amelyet Gulyás Balázs megyei elnök ismerte­tett - a Csúcs László által indí­tott aláírásgyűjtés igazi célja a párt lefejezése, megsemmisítése. Kérdésre válaszolva a megyei el­nök úgy fogalmazott: „a science­­fiction kategóriájába” tartozik az a feltevés, hogy Torgyán Józsefet bárki le tudja mondatni. Csúcs László szerint ez súlyta­lan emberek kívánságműsora. Az őt lemondásra felszólítók Tor­gyán klientúrájához tartoznak, a pártelnök tenyeréből esznek, de ha fordulna a helyzet, elsőként állnának át. Nem tagadta, elkép­zelhető, hogy január végén kizár­ják a frakcióból, de szerinte reni­tens és koalícióellenes magatar­tása miatt inkább Torgyán Józse­fet kellene eltávolítani a képvise­lőcsoportból. Csúcs kezdeményezte azt a megbeszélést is, amelyet a Tor­gyánnal nyíltan szembenálló kis­gazda politikusokkal - Kiszely Katalinnal, Lányi Zsolttal, Mol­nár Róberttel és Liebmann Kata­linnal tartott az FKGP pártalkot­mányáról, illetve a pártelnöki posztról. Mint mondta, „el akar­ták mélyíteni az országos nagy­gyűlés összehívására irányu­ló aláírásgyűjtéshez szükséges szakmai előkészítő munkát”. Je­lezte: a megbeszélésen vita volt arról, hogy „a minden részében pongyola, slendrián” pártalkot­mánynak mi legyen a sorsa. - Voltak olyan vélemények, hogy teljesen új pártalkotmányt kelle­ne készítenünk, de aztán abban állapodtunk meg, hogy átmeneti megoldásként az elnökválasztás­ról szóló részeket kellene meg­újítani - fejtette ki a kisgazda ho­natya. Mint mondta: munkájuk célja Torgyán József eltávolítása az FKGP éléről. Lányi Zsolt újból megerősítet­te: ha a párt azt mondja, hogy ő legyen az elnök, és a nagyvá­lasztmány is őt választja, akkor nem hátrálhat meg. Megjegyez­te: többen drukkolnak neki, tár­sadalmi szervezetek, pártok, fi­­deszes képviselőtársai. Szavai szerint amiatt támogatják, mert ő „végre” megmondta, „egy de­mokratikusabb kisgazdapárt kel­lene”. Véleménye szerint jó len­ne, ha Torgyán József pártelnök - külföldi útjáról hazatérve - összehívná az országos nagygyű­lést, ahol megerősíttethetné legi­timitását. Mint mondta, Torgyán Józsefnek az országos nagygyű­lésen kellene megnyugtatnia a kisgazdapárt tagjait, és ott kelle­ne a bizonytalanokat maga mellé visszaállítania.­­ Ez már nem­csak a kisgazdapárt érdeke, ha­nem a koalícióé - hangsúlyozta Lányi Zsolt, hozzátéve: az orszá­gos nagygyűlés az esetleges koa­líciós szerződéssel kapcsolatos problémák megbeszélésére is al­kalmas lenne. Egységes, Torgyán nélküli kisgazdapárt megteremtését sürgeti a Kisgazda Szövetség Pártja - hangzott el a szer­vezet tegnapi vezetőségi gyűlésén. Cseh Sándor elnök, független képviselő azt hangsúlyozta, mindazon törekvé­seket támogatják, amelyek Torgyán József eltávolítását célozzák a kormányból és az FKGP éléről. A tavaly meg­alakult, a Torgyán által korábban kizárt kisgazdákat tömörítő párt arra készül, hogy önállóan indul a 2002-es választásokon. Utassy Béla főtitkár lapunknak elmondta, az FKGP eredeti demokratikus alkotmányához kíván­nak visszatérni, és mindenkivel együttműködnek, aki ennek megvalósításában érdekelt. Úgy tudjuk, a párt fel­vette a kapcsolatot vezető kisgazda politikusokkal és a megyei pártszervezetekkel is. Nem kizárt, hogy a Torgyán nélküli kisgazdapárttal érdemi együttműködést alakítanak majd ki a pártból kizárt politikusok, igaz, ez többek között attól is függ, hogy az FKGP jelenlegi vezetői visszafogadják-e azokat a politikusokat - köztük Zsíros Gé­zát-, akiket 1992-ben zárt ki a párt nagyválasztmánya, a jogerős bírósági ítélet szerint törvénytelenül. (A képen - balról - Cseh Sándor, Kiss Gyula volt munkaügyi miniszter és Utassy Béla) Gy. Balázs Béla felvétele Koalíciós egység Dabason László Boglár NÉPSZAVA A Magyar Demokrata Fórum a Fidesz jelöltjét támogatja a daba­­si választókörzetben a márciusi időközi választásokon. Az MDF Pest megyei választmánya elfo­gadta a helyi szervezetek kezde­ményezését. A dabasi, örkényi, pilisi MDF-szervezetek egybe­hangzóan javasolták, hogy Szűcs Lajost erősítsék szavazataikkal. Korábban vitát keltett a párt­ban az, hogy az MDNP elnöke bejelentette, a Békejobb mozga­lom és az MDF helyi szervezetei­nek támogatásával indul a tavaszi választáson. Pusztai Erzsébet mondatai után az MDF-ben töb­ben is úgy tartották, hogy ez a lé­pés kedvezőtlenül befolyásolná a Fidesz elnökével az esetleges kö­zös választási felkészülésről fo­lyó tárgyalásokat. Úgy vélték, íz­léstelen lenne a fideszes körzet­ben megosztani a szavazatokat. (Az időközi választásokat Búza Attila fideszes országgyűlési kép­viselő halála miatt tartják.) Az MDF utolsóként jelentette be döntését. Az FKGP röviddel azután támogatásáról biztosította Szűcsöt, hogy a Fidesz megne­vezte jelöltjét. Az MDF Pest me­gyei választmányának elnöke szerint ez a pártbeli tisztújítással magyarázható. Vona Ferenc la­punknak nyilatkozva azt mondta, hogy úgy jártak el, ahogy egy de­mokratikus párttól elvárható: a különböző szervezetekben tartott tisztújítás után foglalkoztak a je­löléssel. Vona szerint nem vártak arra, hogy körvonalazódjon a Fi­desz és az MDF elnöke közötti egyeztetés végkimenetele. Megtidakolná az MSZP, mik Németh Miklós szándékai Nincs elnökségi felhatalmazás az exkormányfővel való tárgyalásra A szocialista párt alelnöke és választmányának elnöke egy­előre nem készül megbeszélésre Németh Miklóssal. Szili Kata­lin és Jánosi György egyaránt cáfolta az erről szóló híreket. Az MSZP elnöksége ennek el­lenére mindenképpen meg akar­ja tudakolni a volt kormányfő­től, milyen együttműködésre hajlandó. László Boglár NÉPSZAVA Szili Katalin és Jánosi György egyaránt cáfolja azokat a la­pértesüléseket, amelyek szerint kettejüket bízta meg az MSZP elnöksége azzal, hogy a közel­jövőben tárgyaljanak Németh Miklóssal. Szili Katalin kabi­netfőnöke lapunknak azt mond­ta, hogy az MSZP elnökhelyet­tese nem kapott ilyen felhatal­mazást a párt vezető testületé­től. Wéber Attila hozzátette, hogy az elnökhelyettes egyéb­ként sem kívánna túlzott jelen­tőséget tulajdonítani annak, hogy ki és mikor tárgyal az ex­­miniszterelnökkel. Azt Jánosi György sem igazol­ta, hogy elnökségi döntés szabta volna meg a Németh Miklóssal való kapcsolatfelvétel menet­rendjét és eszerint Szili Katalinnak kell _____ lene megtennie az első lépést, majd Já­nosi is szerepet kap­na a tárgyalásokon. A választmány elnö­ke ugyan indokolt­nak tartja, hogy in­formális párbeszéd­­ legyen a párt megha­tározó egyéniségei között, de ezeket nem elnökségi felhatalma­zások szokták szabályozni. Ilyen nem született Németh Miklós esetében sem - mondta Jánosi. Információink szerint viszont a párt decemberi utolsó elnökségi ülésén valóban szóba került, hogy valakinek meg kellene tu­dakolnia Németh Miklóstól, mi­lyen együttműködésre hajlandó az MSZP-vel. Va­­lóban elhangzott, hogy ez a valaki Szili Katalin, illetve Jánosi György le­hetne, de az elnök­ség nem fogalma­zott meg felhatal­mazást. Ugyanak­...........ITr"'m­i­kor időszerűnek tartották annak tisz­tázását, milyen szerepkörben szá­míthatnak a szocialisták az egy­kori miniszterelnökre, hiszen ja­nuár végéig megalakul az MSZP programszerkesztő bizottsága. A választmány elnöke indokoltnak tartja az informális párbeszédet a párt meghatározó egyéniségeivel Kérdés Grespik megtartásáról Kóródi Mária SZDSZ-es képvi­selő írásos kérdést intéz a belügy­miniszterhez: meddig élvezi még Pintér Sándor bizalmát a főváro­si közigazgatási hivatal vezetője. Azt is szeretné megtudni, hogy mikor hoznak nyilvánosságra részleteket a hivatalt érintő bel­ügyminisztériumi átfogó vizsgá­latból, s hogy „mitől annyira nél­külözhetetlen Grespik László”. Mekkorát kell még hibáznia a közigazgatási hivatal vezetőjének ahhoz, hogy elveszítse a bizal­mat? - szól­ az írásban feltett kér­dés. Pintér Sándornak - a jogsza­bály értelmében - 15 napon belül kell írásban válaszolnia. Az MSZP vezetése nevében Juhász Ferenc cáfolta, hogy érdem­ben felvetődött volna Szili Katalin leváltása parlamenti alelnöki tisztségéből. Az MTI-nek nyilatkozó alelnök hozzátette: a frak­cióvezetés tisztújítása kapcsán e poszttal külön foglalkoztak, és kiderült, hogy Szili Katalin a képviselőcsoport „99 és fél száza­lékának” támogatását bírja ebben a tisztségben. ­­ Betegség miatt elnapolták a Tocsik-pert NÉPSZAVA-információ Betegsége miatt nem folytatta hétfőn megkezdett vallomását Tocsik Márta az ellene különö­sen nagy kárt okozó csalás miatt indult büntetőügy tegnapi tárgya­lásán. A 804 millió forintos sikerdí­járól elhíresült jogásznő távollé­tének okáról ügyvédje mutatott be orvosi igazolást. A bíróság ezután rövid szünetet tartott és megkereste Tocsik Márta keze­lőorvosát, aki szerint a jogásznő a jövő héten szerdán már foly­tatni tudja vallomástételét. A különösen nagy kárt okozó csalással vádolt jogásznő hétfőn kezdte meg háromnaposra terve­zett vallomását. Pontról pontról pontra, tételesen kezdte cáfolni a vádirat rá vonatkozó állításait, azaz, hogy érdemi munkavégzés nélkül vette fel sikerdíját. Több­órás beszéde közben azonban egyre zaklatottabbá vált, sírni kezdett és jelezte a bírónak, hogy rosszul van. A hétfői tárgyalást ekkor - mivel a bíró nem szakor­vos és így nem tudta felmérni a helyzet súlyosságát - félbeszakí­tották. Tocsik Márta azóta folya­matos orvosi kezelés alatt áll.

Next