Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)

2001-01-04 / 3. szám

­ Torgyán folytatja a rendcsinálást Folytatás az 1. oldalról Mindez persze annak függvénye, hogy a két párt aláírja-e az FKGP-vel az együttműködési megállapodást. Torgyán József a nyilvánosság előtt nem tulajdoní­tott jelentőséget a megegyezés el­halasztása miatt, de ahogy azt la­punk tegnapi számában megír­tuk, a kisgazda pártelnök az el­nökség többnapos év végi ülésén azt vetette fel: ultimátumot kelle­ne intézni a Fideszhez. Ha rövid időn belül nem írják alá a megál­lapodást, az FKGP az első fordu­ló előtt később már ne kössön együttműködési megállapodást a legnagyobb kormánypárttal. Az elnökség tagjai azonban lebeszél­ték erről Torgyánt. A kisgazdapárt elnöke a megyei elnökökkel folytatott szerdai ta­nácskozása után bejelentette: az országos elnökség ajánlása értel­mében felfüggesztette az FKGP budapesti elnökségét. Szerinte ugyanis a budapesti szervezet munkájában változtatást kellett hozni. Mint mondta, a szervezet elnökét, Liebmann Katalint érté­kes tagnak tekinti, de az elnöki tisztséggel nem tudott úgy meg­birkózni, ahogyan kellett volna. Torgyán tájékoztatása szerint a bu­dapesti szervezet elnöki posztjára Szentgyörgyvölgyi Pétert jelölte, aki az általános frakcióvezető-he­lyettesi tisztség várományosa is. Lapunk ezzel szemben úgy tudja, hogy az országos elnökség nem hozott olyan ajánlást, ami a buda­pesti elnökség felfüggesztésére vonatkozik. Éppen ellenkezőleg, többségük azt javasolta, hogy Liebmann Katalint ne függessze fel a pártelnök. Úgy tudjuk, hogy Torgyán kedden magához kérette Liebmannt, de a megbeszélésen még nem közölte vele a szerdán ismertetett döntését. A fővárosi kisgazda elnökség felmentésével kapcsolatos dön­tés azok közé az intézkedések közé tartozik, amelyekkel Tor­gyán rendet akar teremteni saját pártjában. Ismert, hogy a kisgaz­dapárt elnökének indítványa alapján az elnökség egyhangú ajánlást hozott arról, hogy Pallag László és Kékkői Zoltánon kívül valamennyi frakcióvezető-he­lyettest váltsák le, és helyükre a „vidéki szárny” képviselői ke­rüljenek. Ezt az érintettek közül Csúcs László úgy kommentálta, hogy a pártban teljes a zűrzavar és az értékvesztés. Torgyán és közte kölcsönös a bizalomvesz­tés. Úgy fogalmazott, ha a párt­ban egyszemélyi az irányítás, a felelősség is az egyszemélyi ve­zetőt terheli az FKGP népszerű­ségvesztéséért. Lányi Zsolt, akit ugyancsak leváltana Torgyán a frakcióvezető-helyettesi tiszt­ségről, úgy fogalmazott, hogy a pártelnök bizonyára körültekin­tően hozta meg ezt a döntést, de a történtekért is neki kell vállal­nia a felelősséget. Az FKGP frakciója január végi ülésén dönt arról, hogy eleget tesz-e a párt elnöksége ajánlásának. A kisgaz­da képviselők közül többen puccsnak értékelik a személy­­cserékre irányuló szándékot, és egyértelműen Bánk Attila frak­cióvezető bizalomvesztésének értékelik a történteket. A kisgaz­da pártelnök szerdán arra a kér­désre válaszolva, hogy Lányi Zsolt és Pokol Béla frakcióveze­tő-helyettesekkel kapcsolatban született-e hasonló ajánlás az or­szágos elnökség ülésén, mint Horváth Béla, illetve Várhelyi András esetében, Torgyán József úgy fogalmazott: Pokol Béla az alkotmányügyi testület elnöke, „ami annyit jelent, mint az Or­szággyűlés 386 tagját irányító jogi testület fejének lenni, és ennél többet nem lehet elképzel­ni”. „Lányi Zsolt a honvédelmi bizottság elnöki tisztét tölti be, más szóval Kossuth Lajos széké­ben ül. Mennyire lenne az még tekintélyt emelőbb, hogy ugyan­akkor egy ténylegesen be nem töltött funkció is ott legyen a ne­ve mellett?” - mondta FKGP el­nöke. Csúcs László nyilatkoza­taira úgy reagált Torgyán: nem a képviselő elképzeléseivel ér majd el sikereket a 2002-es vá­lasztásokon az FKGP. 2 2001. JANUÁR 4., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Schmidt Mária pert nyert A Legfelsőbb Bíróság felülvizs­gálati kérelem során helyreigazí­tásra kötelezte a Magyar Hírla­pot, s ítéletében megállapította: a lap 2000 januárjában megjelent cikkében valótlanul híresztelte, hogy Schmidt Mária miniszterel­nöki tanácsadó rendszeresen egyeztetett az MTV Híradó tar­talmáról a szerkesztőkkel. A Legfelsőbb Bíróság határozatá­val a jogerős ítéletet hatályon kí­vül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és kötele­zi a Magyar Hírlapot, hogy a per­ben kifogásolt sajtóközlemény­nyel azonos helyen és betűsze­déssel nyolc napon belül tegye közzé a helyreigazítást. Kordax: ismét a bírák előtt Tanúmeghallgatásokkal folyta­tódott a Fővárosi Bíróságon a Kordax-per. Kelemen Ivánt, a felszámolás alatt álló cég egy­kori többségi tulajdonosát és ve­zérigazgatóját, valamint a ko­rábbi kereskedelmi igazgatót, Siska Lajost üzletszerűen, bűn­­szövetségben, jelentős értékű vámárura, folytatólagosan elkö­vetett csempészettel, továbbá az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás­sal vádolja az ügyészség. A teg­napi tárgyaláson tanúként meg­hallgatott vámügyintézőknek el­mondásuk szerint nem volt tu­domásuk a vádiratban szereplő bűncselekményekről. A büntető­ügy tárgyalása tanúk és szakér­tők meghallgatásával májusban folytatódik majd. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel: 303-47381 Fax: 303-4744 ifflpd/WWW.observer.hu Tisztelt Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk rendel­kezésükre minden, előfize­téssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszá­mon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. ("Mobilkészülékről nem hívható) Korlátozható-e a vélemény a sajtóban? ! Újra jöhet a lex-Pokol­­ A Fidesz még nem döntött arról, hogy támogatja-e a javaslatot Alkotmánysértő a sajtóban megjelenő vélemények helyreigazí­tásáról szóló törvényjavaslat - állítja az alkotmányjogász, aki szerint civilizált jogrendekben ez nem szokás. A Magyar Újság­írók Országos Szövetségének elnöksége jövő kedden alakítja ki álláspontját az ügyben. Két évvel ezelőtt a szervezet akkori el­nöksége a kisgazda Pokol Béla javaslatát alkotmánysértőnek tartotta, s leszögezték, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha azt változatlan formában elfogadja az Országgyűlés. Pungor András NÉPSZAVA A sajtójog eszközeivel akar fel­lépni „a közvéleményt befolyá­soló egyoldalú és hamis vélemé­nyek sajtó útján való terjesztése ellen” Pokol Béla FKGP-frak­­cióvezető-helyettes, az alkot­mányügyi bizottság elnöke ked­den benyújtott törvénymódosí­tási javaslatával. A kisgazda képviselő már 1998-ban kezde­ményezte, hogy kötelezzék azt az újságot ellenvélemény közzé­tételére, amely másokról hátrá­nyos véleményt hoz nyilvános­ságra. Akkor a lex-Pokolként el­­híresült javaslatot a képviselő visszavonta, mivel a kormány, illetve a Fidesz-frakció azt át­dolgozás nélkül nem támogatta. A napokban Torgyán József vetette fel, hogy a kisgazdapárt ellen sajtótámadás indult, amely mögött szerinte elősorban az SZDSZ áll. A kisgazda pártel­nök szerint fel kell lépni egyes újságírók rágalmazása, hamis vádaskodása ellen. Ezért meg­bízták Pokol Bélát, hogy ter­jessze be ismét törvényterveze­tét az Országgyűlés elé. Január 2-án Pokol változtatás nélkül nyújtotta be a polgári törvény­­könyvet módosító javaslatát. Az indítvány indoklásában a kisgazda képviselő leszögezi, hogy a hatályos jogszabályok szerint „az ember legfeljebb csak becsületsértés címén perel­heti be a vaskosabb minősítése­ket tartalmazó cikkek szerzőit, de sajtó-helyreigazítási igény magasabb szintjét, amely során az ember kifejtheti saját véleményét is, nem veheti igény­be”. Ezért szüksé­gesnek tartja a tör­vény módosítását, mely szerint majd „a társadalmilag hátrányosnak te­kintett vélemény és értékelés közlése esetén a személyesen érintett követelheti a vélemény vagy az értékelés cáfolására közlemény közzétételét”. A Fidesz parlamenti képvise­lőcsoportja még nem alakította ki álláspontját arról, hogy támo­­gatja-e Pokol Béla törvényja­vaslatát - mondta Mátrai Már­ta, a Fidesz frakcióigazgatója, aki szerint vagy a polgári tör­vénykönyvben, vagy azzal össz­hangban indokolt szabályozni a sajtó felelősségét. Az egész kormányzati oldal számára elfogadhatatlan az a hozzáállása néhány sajtóorgánumnak, hogy a hamis vád­tól vagy rágalma­zástól sem vissza­riadó módon igye­keznek lejáratni embereket, csalá­dokat, pártokat­­ _________ fogalmazott Tor­gyán József. Halmai Gábor alkotmányjo­gász szerint alkotmánysértő Po­kol Béla indítványa, hiszen a vé­leménynyilvánítás szabadságát és az annak részét képező szer­kesztői szabadságot sérti. Úgy véli, civilizált jogrendekben nem szokás a véleményt helyre­igazítani, hiszen annak szabad­nak kell lennie. Elképzelhetet­lennek és technikailag is indo­kolatlannak tartja a jogszabály­módosítást, hiszen sokfajta na­pilapot, hetilapot adnak ki Ma­gyarországon, így az ellentétes vélemények közlésének számos orgánum helyt adhat. Wisinger István, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének elnöke szerint a MÚOSZ elnöksége jö­vő kedden alakítja az álláspont­ját az ügyről. 1998-ban a szerve­zet akkori elnöksége elutasította a probléma Pokol Béla által ja­vasolt megoldását. Egyrészt al­kotmánysértőnek tartották, más­részt úgy vélték, mivel a kéthar­mados sajtótörvény módosítása elképzelhetetlen volt, ezért ke­rült a javaslat egy feles törvény­be, ahová nem való. Két éve le­szögezték, ha változtatás nélkül elfogadják az indítványt, a MÚOSZ az Alkotmánybíróság­hoz fordul. Torgyán szerint fel kell lépni egyes újságírók rágalmazása, hamis vádaskodása ellen. Ezért módosítanák a Ptk. szabályait Fény derülhet arra, ki a legnagyobb utazó MTI-információ Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) el­nökénél, hogy oldja fel az állami vezetők 1999. évi külföldi útjai­ról készült jelentés titkosságát - közölte Borókai Gábor kor­mányszóvivő. A Magyar Hírlap közölte, a KEHI elnöke szolgálati titokká nyilvánította az állami vezetők külföldi útjáról készített jelentést. Az írásban megemlítik: MárHavi László adatvédelmi biztos állás­­foglalását­ kérték arról, hogy s­zol­­gálati titoknak minősíthető-e a je­lentés. Borókai elmondta: a külföldi utakra vonatkozó vizsgálatot a miniszterelnök kezdeményezte. Az ellenőrzésről készült jelentést Sepsey Tamás, a KEHI elnöke az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény alapján zárolta. A kormányfő azért kezdeményezte a jelentés minősítésének feloldá­sát, hogy a nyilvánosság is meg­ismerhesse annak tartalmát. Egyebek mellett az úti jelenté­seket és a napidíjak kifizetését vizsgálták. Arra vonatkozóan, hogy mikor lesz nyilvános a doku­mentum, Borókai elmondta: mivel a KEHI elnöke a titokgazda, ezért a feloldás időpontja is tőle függ. Sepsey Tamás kifejtette: a je­lentésnek azon része lehet publi­­kus, hogy az állami vezetők kö­zül ki, mikor, hányszor és hová utazott. A kormányfő levelét ta­nulmányozni fogja, ha megkapta. Hozzátette, hogy annak továbbra is titkosnak kell lennie, hogy egyes­ tárcák,mely utazási irodák­kal, milyen feltételekkel kötött szerződést. Sepsey Tamás elmondta: amennyiben a jelentés nem titkos részeit nyilvánosságra hozzák, azt a Miniszterelnöki Hivatal in­ternetes oldalán (www.meh.hu) is elhelyezik majd. A Magyar Hírlap értesülése szerint egyébként az agrártárcá­nál például nem írtak ki közbe­szerzési pályázatot a külföldi utak intézésére. A tárca repülője­gyeit az az OTP Travel szerzi be, amelynek jogi képviselője Tor­gyán Attila, a miniszter fia. NÉPSZAVA Gógl megy, a lakás marad A Miniszterelnöki Hivatal méltányossági haladékot adott Gógl Árpádnak, így a volt egészségügyi miniszternek nem kell rögtön kiköltöznie abból a 142 négyzetméteres budai várbeli lakásából, amelynek bérleti díját az Egészségügyi Minisztérium fi­zeti. Külön nehézséget okoz, hogy két különböző jogsza­bály eltérően rendelkezik ar­ról, hogy a posztjáról távozó miniszternek a hivatali lakás­ból is távoznia kell-e. ... Lakos Nóra NÉPSZAVA Nem költözik ki Gógl Árpád volt egészségügyi miniszter a számára miniszterként kijelölt budai várbeli lakásából - olvas­ható az Index internetes újság tegnapi hírei között. A szóban forgó Úri utcai lakás az I. kerüle­ti önkormányzat tulajdonában áll, s Gógl Árpád számára még 1999-ben a szaktárca bérleti jo­got jelölt ki. A 142 négyzetméte­res ingatlan bérleti jogának meg­szerzésére 11 millió forintot köl­tött a minisztérium, s a rossz ál­lapotban lévő lakás felújítására kiírt közbeszerzési felhívás sze­rint további milliókat terveztek áldozni az ingatlan átalakítására. Az állami vezetők juttatásainak feltételeiről szóló törvény alapján Gógl Árpádnak ki kell költöznie a várbeli lakásból, ugyanakkor egy másik, 1997-es kormányren­delet értelmében az állami veze­tőket megilleti a lakás, s így Gógl Árpádnak, mint a Miniszterelnö­ki Hivatal leendő kormányfőta­nácsosának, nem kell feltétlenül távozni otthonából is. Az bizonyos, hogy a Minisz­terelnöki Hivatal méltányossági haladékot adott Gógl Árpádnak, hogy ameddig nem talál új lakást, addig maradhat várbeli otthoná­ban - tudtuk meg Kassai Szilvitá­­tól, a MeH sajtóosztályának mun­katársától. Megtudtuk továbbá: a méltányossági haladék oka, hogy Gógl Árpád előtt Nemcsók János lakott ugyanitt, és ő is több mint egy évvel az eredeti időpont után költözött ki hivatali lakásából, ezért akkor Gógl Árpádnak kel­lett várnia, így most őt is megille­ti a haladék. A volt egészségügyi miniszter méltányossági haladékot kapott CV Tanúkihallgatás a Székely-ügyben Pungor András NÉPSZAVA Pénteken tanúkihallgatással foly­tatódik a kétrendbeli vesztegetés­sel gyanúsított Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési kép­viselő ellen indított büntetőeljá­rás. Futó Barnabás, a letartózta­tott képviselő ügyvédje egyelőre nem tudja, hogy kit fognak meg­hallgatni az ügyben. Szerinte nem valószínű, hogy szembesíte­nék valakivel Székelyt a tanú­­kihallgatás során. A volt kisgaz­da képviselő fokozott őrizetét egyébként nem oldották fel. A le­tartóztatott képviselőnek celláján kívül azért kell bilincset horda­nia, nehogy kárt tegyen magában. Balla Dániel vállalkozó la­punknak elmondta, sem őt, sem Em­őd polgármesterét nem hív­ták meg a tanúkihallgatásra. Mostanában Ballát a Székely­ügyben nem kereste meg az ügyészség. Mint ismert, az Or­szággyűlés tavaly október 17-én függesztette fel Székely Zoltán mentelmi jogát, mivel öt nappal korábban a Fővárosi Főügyész­ség Nyomozó Hivatalának nyo­mozói és az ORFK munkatársai a budai Gellért szálló parkolójá­ban tetten érték, amint 20 millió forintot átvett Balla Dánieltől. Tavaly december 12-én másod­szor függesztették fel a képvise­lő mentelmi jogát az emődi ka­zettaügy miatt. Em­őd polgár­­mestere magnóra rögzítette, ahogy Székely állítólag megpró­bálja megzsarolni őt. Tavaly év végén a Fővárosi Bíróság má­sodfokon is elrendelte Székely és két szakértője január 15-ig tartó előzetes letartóztatását. Székely tavaly decemberben már jelezte, hogy Ballát és Em­őd polgármesterét feljelenti különböző bűncselekmények alapos gyanúja miatt. Tavaly de­cember 11-én aztán ismeretlen tettes vagy tettesek ellen tette meg indítványát három téma­körben. A szigethalmi önkor­mányzat, illetve a szigetszent­­miklósi önkormányzat és Bálla cége, a Pest Megyei Víz és Csa­tornázási Kft. vonatkozásában gazdasági bűncselekmény ala­pos gyanúja miatt, valamint Em­őd és társult önkormányza­tok ügyében csalás és okirat-ha­misítás miatt tett feljelentést. A Legfőbb Ügyészség a Pest Megyei Főügyészséghez továb­bította a feljelentést, ahol de­cember 22-én feljelentéskiegé­szítést rendeltek el - tudtuk meg Horányi Miklóstól, a Legfőbb Ügyészség sajtó- és tájékoztatási osztályának vezetőjétől. Az ügy­ben meghallgatták Székely Zol­tánt, aki elmondta, hogy állítá­sait okiratok is alátámasztják. A Pest Megyei Főügyészség elren­delte az iratok beszerzését, en­nek határideje január 20-án telik le. Ezután döntik el, hogy meg­indítják-e a nyomozást vagy ej­tik az ügyet. Balla Dániel la­punknak elmondta: a sziget­­szentmiklósi és szigethalmi köz­­beszerzési pályázat eredményét megtámadták, az ügyet a közbe­szerzési döntőbizottság meg­vizsgálta. Balla a feljelentéseket Székely bosszújának tekinti, le­szögezte, hogy semmi alapja nincs a vádaskodásoknak.

Next