Népszava, 2001. március (129. évfolyam, 51-76. sz.)

2001-03-01 / 51. szám

2 2001. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Mádl megbékélést sürget Mádl Ferenc köztársasági elnök a kommunizmus áldozatainak em­léknapjával kapcsolatos közle­ményében emlékeztet arra, a Par­lamentben elmondott beszéde hí­ven tükrözte álláspontját a nem­zetet sújtó diktatúrákról. Mint is­mert, a szocialisták Mádl állás­­foglalását kérték azokról a felszó­lalásokról, melyek gyalázkodva vádolták meg a demokratikus baloldalt. A köztársasági elnök beszédében kifejtette: az emléke­zés békévé oldhatja a fájdalmat, megválthat bűneinktől, méltóvá tehet a jobb és szebb életre. Em­berségünk része, hogy keressük ezt a megbékélést, keressük ezt a megváltást. Munkámat továbbra is e közös jövő érdekében, elnöki hitvallásomhoz hűen, a nemzeti egységet kifejezően kívánom vé­gezni - zárni a közlemény. Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője sajnálatosnak tartja, hogy Mádl Ferenc érdemben nem reagált hozzá írt levelére. új rádiófrekvenciák Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) négy pályázót hirdetett ki nyertesként a testület által kiírt körzeti és helyi rádió­­frekvenciák hasznosítására vo­natkozó pályázaton. Műsorszol­gáltatási jogosultságot nyert a kecskeméti Partner Rádió Kft. Konzorcium (helyi 97,7 MHz), a kiskunhalasi Halas Hangja Kft. (helyi 92,9 MHz), a keszthelyi Helikon Rádió Kft. (helyi 99,4 MHz), valamint a debreceni HPZH 4 Konzorcium (helyi 90,0 MHz, nonprofit). Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http:"­WWWobserver.hu Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk rendel­kezésükre minden, előfize­téssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszá­mon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (*Mobilkészülékről nem hívható) la ellenzék feloszlatni­ a vagyonbizottságot Az SZDSZ javasolja az Országgyűlésnek, hogy­ oszlassa fel a Tor­­gyán József villaépítési botránya kapcsán, a kisgazdaelnök javas­latára létrehozott vagyonbizottságot, mely az összes képviselő be­vallását vizsgálja. Az indítványt a szocialisták is támogatni fogják. Az MDF nem akarja újratárgyalni a kérdést. Pungor András NÉPSZAVA Tegnap estig több mint 200 képviselő küldte be vagyonnyilatkozatait­tuális vagyonnyilatkoz­atukat, il­letve korábbi titkos bevallásaik másolatát. Tegnapig 33 képviselő egyáltalán nem kérte ki a mentel­mi bizottságtól az ott őrzött titkos nyilatkozatai hitelesített másola­tát. Számos képviselő csak 1998- as dokumentumát kérte ki, de a korábbiakat nem. A vagyonbi­­zottság pénteki ülésén nyilvános­ságra hozza azok névsorát, akik nem küldték el do­kumentumaikat. Szent-Iványi úgy véli, ha szükséges, a jelenlegi szabá­lyok alapján is meg lehet vizsgálni az adott képviselő va­gyonnyilatkozatá­nak valódiságát. Az SZDSZ kép­viselői nem küldik el a bizottság­nak vagyonnyilatkozataikat, ha­nem azokat internetes honlapju­kon hozzák nyilvánosságra. A szocialisták is így tettek, mi­vel törvénysértőnek tartják a bi­zottság létrehozását és működé­sét. Úgy döntöttek, nem jelennek meg a testület előtt. Az MSZP-s honlapon olvasható állásfoglalá­st, vagyis tegnapig küldték el ak- suk is, mely szerint mindenkor A szabad demokraták a napokban határozati javaslatot terjesztenek az Országgyűlés elé, mely szerint meg kell szüntetni a Torgyán Jó­zsef kisgazdaelnök javaslatára létrejött vagyonbizottságot. Szent-Iványi István frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy „a testü­letnek amúgy is kétséges a legiti­mitása”, hiszen a Fi­­deszen, az FKGP-n és a MIÉP-en kívül más párt nem dele­gált tagokat a bizott­ságba. Mint ismert, Torgyán több tízmil­liós villaépítési bot­rányának kirobbaná­sa után a képviselők sorra hozták nyilvánosságra vagyonnyilatko­zatukat, ám erre a kisgazdaelnök nem volt hajlandó. Azt mondta, hogy ő csak az általa kezdemé­nyezett - az összes képviselő va­gyoni helyzetét vizsgáló - bizott­ságnak mutatja meg a dokumen­tumait. Az új testület határozatában előírta: a képviselők február 28-betartják az alkotmányt és a jog­szabályokat, készek vagyoni helyzetükről számot adni a men­telmi bizottság előtt, ha bárki el­járást kezdeményez velük szem­ben. Információink szerint a szo­cialisták támogatni fogják az SZDSZ indítványát. Szerintük a kisgazdapárt elnökének nincs er­kölcsi alapja az Országgyűlés képviselőinek vagyonvizsgálatát kezdeményezni. A frakció közjo­gi munkacsoportja az adatvédel­mi biztos szakmai állásfoglalását kérte az ügyben. Majtényi László adatvédelmi ombudsman el­mondta, hogy megkapta a doku­mentumot, de arra nem tudott vá­laszolni, hogy mikor készül el az állásfoglalással. Balsai István, az MDF frakció­­vezetője a szabad demokrata ja­vaslatról elmondta, képviselőcso­portjuk nem támogatja a kérdés újratárgyalását. Ugyan nem vesz­nek részt a bizottság munkájában, de elküldték nyilatkozataikat. Répássy Róbert, a vagyonbi­­zottság fideszes elnöke szerint tegnap estig több mint 200 képvi­selő küldte el a testülethez a va­gyonnyilatkozatát. Szerinte ez a magas szám is jelzi, hogy az Or­szággyűlés többsége támogatja a bizottság munkáját. Répássy sze­rint az ellenzéknek inkább az Or­szággyűlés határozatát kellene végrehajtania. Lehet, hogy nem lesznek júniustól ombudsmanok? Folytatás az 1. oldalról Ha a hat párt az ombudsmanok június végén lejáró mandátumáig sem tud megállapodni, akkor tu­lajdonképpen megszűnik az om­budsman hivatala is, hiszen ezek egyszemélyes intézmények. Ha tehát nincs konszenzus, akkor nincs intézmény sem. A Népszava a kormánypártok­tól megtudta, az ügyben nem volt új egyeztetés, ezért jelöltjeiket nem kívánják nyilvánosságra hozni. Arra sem kívántak vála­szolni, hogy támogatják-e az ed­digi ombudsmanok újraválasz­tását. Az MSZP-nek sincs még kialakított álláspontja, a párt ugyanakkor elégedett az eddigi tisztségviselőkkel. Továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy az el­lenzék tehessen javaslatot az álta­lános helyettes posztjára. Az SZDSZ az eddigi ombudsmanok újrajelölését támogatja, Polt pozí­ciójában pedig Margitán Évát, Gönczöl Katalin személyes je­löltjét látnák szívesen. Gönczöl Katalin kérdésünkre azt válaszolta: nem tartja szeren­csésnek és időszerűnek sem, hogy saját esetleges újrajelöléséről nyi­latkozzon. Kaltenbach Jenő, a ki­sebbségi biztos azt mondta, egy­értelmű támogatás esetén meg­fontolja, hogy elfogadjon-e egy újabb megbízatást. Nem kívánt állást foglalni Majtényi László adatvédelmi biztos sem. Ki kivel van a képviselőcsoportban? Torgyán József hívei Barkóczy Gellért, Bernáth Varga Balázs, Czoma Kálmán, Csatári József, Dán János, Dö­gei Imre, Fenyvessy Máté, Gyimóthy Géza, Hegedűs Mihály, Homoki János, Kávássy Sándor, Kékkői Zoltán, Pancza István, Szabadi Béla, Szentgyörgyvölgyi Péter, Torgyán József, Torgyánné Cseh Mária, Zsikla Győző A polgári platform megalapítói, „reformerek” Bánk Attila, Boros Imre, Hanó Miklós, Horváth Béla, Pokol Béla, Lengyel János, Sza­bó János, Várhelyi András, Vincze László, Zakó László Bizonytalanok, „ingadozók” Atyánszky György, Balogh Gyula, Balogh József, Boda Ilona, Czira Szabolcs, Danka Lajos, Koppánné Kertész Margit, Kurucsai Csaba, Orosházi György, Pallag László, Si­mon Miklós, Tímár György, Túri-Kovács Béla, Tóth Imre NÉPSZAVA Kihez jutott a pénz... NÉPSZAVA-információ Benczéné Tóth Judit, az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának kisgazda­­párti tagja, a lapunk által kirob­bantott kazettaügy egyelőre egyetlen gyanúsítottja a rendőrsé­gen tett beismerő vallomásában azt állította: a Torgyán Attilának szánt hárommillió forint kenő­pénzt átvette ugyan tavaly május­ban, de azt nem adta tovább az az­óta lemondott agrárminiszter fiá­nak, hanem maga költötte el. Ér­tesülésünket hírzárlatra hivatkoz­va sem az ügyészég, sem a rend­őrség nem kívánta kommentálni. Úgy tudjuk, Benczéné szám­lákkal kívánja bizonyítani állítá­sait. Az ügyvédnőt azonban cá­folják az eddigi tanúvallomások. A tavaly májusi, hangfelvételre rögzített és a kenőpénz célba jut­tatásának körülményeiről szóló megbeszélés másik négy résztve­vője ugyanis azt mondta jegyző­könyvbe, hogy ők látták, amint Benczéné és Mittelmayer Ferenc, az Agropark Kht. vezetője elindul a pénzzel ifjabb Torgyánhoz. A pénz átadásának körülményeiről korábban nyilatkozott lapunknak Deésy Géza, a felvételt készítő koronatanú. Állítása szerint Mit­­telmayer Ferenc arról számolt be, hogy Torgyán Attila lakásáig kí­sérte Benczénét, aki kis idő múl­tán a volt miniszter fiával együtt jött ki a házból, s akkor ifjabb Torgyán kézmozdulattal jelezte Mittelmayernek, hogy a pénz cél­ba ért. Ha Benczéné azt vallotta, ő kö­vette el a bűncselekményt egye­dül, ez nem sokban módosítja az ügy minősítését. A Btk. szerint ugyanis a befolyással való üzér­kedést - ennek a bűncselekmény­nek a gyanúja miatt indult nyo­mozás - az követi el, aki azt a lát­szatot kelti, hogy képes egy hiva­talos személy döntését befolyá­solni és ezért valamilyen ellen­szolgáltatást kér vagy elfogad. A bűncselekmény elkövetéséhez nem kell, hogy a hivatalos sze­mély döntését ténylegesen befo­lyásolja és nem szükséges, hogy a kért ellenszolgáltatást meg is kapja. Elég kérnie. Aki saját magának kéri az el­lenszolgáltatást és magáról hiteti el, hogy képes döntéseket befo­lyásolni, az a tettes. Aki más ne­vében ígér és kér, az a bűnsegéd. A bíróság előtt azonban - bár a bűnsegéd enyhébb büntetést kap­hat, mint a tettes - a büntetés szempontjából mindegy, hogy valaki tettes vagy csak bűnsegéd, mivel a közélet tisztaságát súlyo­san veszélyeztető cselekményről van szó. Aki viszont már tesz is valamit azért, hogy a hivatalos személy döntését befolyásolja, az már veszteget. Ha sikeres a próbálko­zás, vagyis az előnyt elfogadják és befolyással van egy ügy elinté­zésére, aki adja és aki kapja, az is veszteget. Attól, hogy a hivatalos személynél kudarcot vall a kísér­let, még veszteget, aki megpró­bálta. Vesztegetés az is, ha nem a hi­vatalos, hanem egy hozzá közel álló személy kap ellenszolgálta­tást intézkedéséért. Aki pedig eb­ben segédkezik, vesztegetésben lesz bűnsegéd. Ma döntenek a közrádió elnökéről Az SZDSZ kivizsgáltatná az MTV gazdálkodását Lakos Nóra, László Boglár Az SZDSZ büntetőjogi felelős­ség megállapítását kéri az ügyészségtől, miután Szabó Lász­ló Zsolt volt MTV-elnök lemon­dása elfedi a kuratórium elnöksé­gének felelősségét. Szerintük tisztázásra szorul, hogy miért asszisztált a testület vezetése ah­hoz, hogy a televízió alkalmazot­taitól levont adó- és tb-járuléko­­kat nem befizette az intézmény vezetése, hanem másra költötte, holott ezt nem tehette volna meg. Az SZDSZ ügyvivője arra emlé­keztetett, hogy a parlament meg­fizette ezt a tévés adósságtételt, vagyis az adófizetőket kétszere­sen rövidítették meg. Haraszti Miklós megkérdőjelezhetőnek tarja azt is, hogy tavaly három­­milliárd forinttal többet költött a tévé vezetése külső gyártású műsorokra, mint amennyit saját üzleti terve lehetővé tett volna. Ugyanakkor a bérköltség csak tíz százalékkal csökkent, holott 1200 alkalmazottat, a teljes állomány csaknem felét elbocsátották. Mint arról tegnap beszámol­tunk, a civil kurátorok is a Leg­főbb Ügyészség vizsgálatát kérik, ha a márciusi kuratóriumi ülésen sem tekinthetnek be a megbízási szerződésekbe. Ez azért lenne fontos, mert a köztévé költségve­tésében feltűnően magas az az ösz­­szeg, amely a külső produceriro­dák által készített műsorokra szól, amit az elkészített műsorok száma nem magyaráz. Ahogyan arról sincs tételes adat, hogy a fel­halmozott 20 milliárdos veszte­ség miből jön össze. Változások várhatók a Magyar Rádió élén. Az MR Közalapít­vány kuratóriumának elnöksége Marinovich Endrét, az Antall­­kormány volt kabinet­főnökét je­lölte a rádió elnöki posztjára. A testület mai ülésén dönt a javaslat­ról. Marinovichnak jó esélye van, hiszen a testület egyhangúan az ő pályázatát találta a legjobbnak. Szóba került, hogy a leendő rádió­elnök Kondor Katalint, a Kossuth adó főszerkesztőjét jelölné az al­elnöki tisztségre. Marinovich sze­rint erről még korai beszélni. 4­i­*é Folytatás az 1. oldalról Bánk Attila nem cáfolta azt a hírt, amely szerint Boros kedden lemondásra szólí­totta föl Torgyán Józsefet. Sajtótájékoztatóján Bánk Attila el­mondta azt is, hogy Torgyán, értesülve az ülés elhalasztásáról, „köztelefon-há­­borúba” bocsátkozott. Azt kívánta elérni, hogy a kisgazda képviselők menjenek el a csütörtöki ülésre, és módosítsák a frak­ciószabályzatot úgy, hogy a képviselő­­csoport egyszerű többséggel is hozhas­son döntéseket. (Bánk Attila szerint a frakció polgári platformjához eddig hú­szan csatlakoztak, ami azt jelenti: egyik tábornak sincs meg a személyi döntések­hez jelenleg szükséges, kétharmados tá­mogatása.) Torgyán József pártelnök délutáni rög­tönzött sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy mindenképpen megtartják a frak­cióülést, amelyen a megjelenés kötelező. Szerinte Bánk Attila azért ijedt meg, mert elkészült két szakértői vélemény, amely súlyos hibákat tárt fel a képviselő­­csoport gazdálkodásában. Emiatt szerin­te Bánk nem maradhat tovább a frakció vezetője. (Torgyán korábban azt állította, hogy nem is Bánk Attila a frakcióvezető, hanem ő maga.) Mint ismert, Torgyán vizsgálatot indított a frakció elmúlt két­éves gazdálkodásának ellenőrzésére, és az erről készült beszámolót a mai frak­cióülésen kívánja ismertetni a képvise­lőkkel Hegedűs Mihály frakcióvezető­­helyettes. Ezt követően bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Bánk Attila el­len. Valószínű, hogy ezúttal is vitatott lesz a frakció vagy annak egy része által ho­zott döntések jogszerűsége. Ez viszont ismét zavart okozhat a parlament műkö­désében, hiszen csütörtökön ülésezik a parlament házbizottsága, amelyen a pár­tok frakcióvezetői vesznek részt.­­ Szabályos volt, ugyanakkor pazarló az FKGP frakciójának gazdálkodása - tar­talmazza a Szép Tamás könyvvizsgáló és adószakértő tegnap lezárlt vizsgálata. A február 20-i frakcióülésen Hegedűs Mi­hály országgyűlési képviselőt bízták meg azzal, hogy egy háromfős bizottság élén vizsgálja át a képviselőcsoport 1998 és 2000 közötti gazdálkodását. - Bánk Attila frakcióvezető úgy kezelte a frak­ció pénzét, mint a sajátját és sok esetben magára költötte - jelentette ki Hegedűs, aki jelezte, a frakció csütörtöki ülésén emiatt bizalmatlansági indítványt ter­jeszt be Bánk ellen. Bánk blöffnek, nevetségesnek, az Aradi-ügyhöz hasonló politikai támadás­nak minősítette a jelentést, melynek sze­rinte csak az a célja, hogy őt leválthas­sák. Úgy véli, a frakció gazdálkodásá­nak törvényességéhez és célszerűségé­hez kétség nem férhet. Lapunknak el­mondta: a képviselőcsoport minden év­ben megvitatta a költségvetést. Bánk szerint a jelentést az a szakértő készítet­te, akinek három éven át az volt a felada­ta, hogy az esetleges hibákra felhívja a figyelmet. A jelentés szerint Bánk súlyo­san megszegte a frakció alapszabályait, miután a frakció gazdasági vezetőjének gazdasági tervét a frakcióvezetés nem tűzte napirendre. Az FKGP frakciója előzetes engedély­­kérés nélkül szerzett be 1999-ben 6,3 millió forintért Audi Quatro gépjárműve­ket, s további 6,2 milliót költött VW Passat típusú autókra. Ugyancsak a kép­viselőcsoport jóváhagyása nélkül jutott hozzá tavaly 12,5 millió ellenében több Audihoz is. Mindeközben sorozatosan áron alul értékesítette meglévő géppark­ját. Mindössze 532 ezer forintért adtak el például egy Toyota Corollát, holott a gazdasági vezető által bekért árajánlat szerint több mint egymilliót ért a sze­mélygépkocsi. A jelentés szerint a frak­ció tavaly öt autóval rendelkezett, s eb­ből hármat a frakcióvezető, illetve titkár­sága használt. A Bánk Attila által hasz­nált gépjárművek fenntartása ezek sze­rint csaknem 10 millió forintot emésztett fel. A jelentés szerint nem született frakció­döntés egyetlen szakértő alkalmazásáról sem, így Bánk minden magyarázat nél­kül bízta meg az általa kiválasztott szak­értőket. Tavaly csaknem 13 millió forin­tot költöttek szakértői díjakra. A frakció­­vezetőnek összesen 14 állandó és 4 kü­lön szakértő, valamint egy újságíró segí­tette munkáját. Dr. Kovács Lajos Péter újságíró több mint félmillió forintot ka­pott a Kis Újságban megjelent cikkeiért, amelyeket Bánk Attila kérésére készített el. A jelentés szerint a frakcióvezető két éve sofőrjét egyben mezőgazdasági szakértőként is alkalmazta, miközben a sofőrnek a jelentés szerint nem volt jogo­sítványa, s legmagasabb iskolai végzett­sége a 8 általános volt. Az összesítésben említésre kerül még, hogy Horváth Béla frakcióvezető-helyettes telefonszámlái gyakran meghaladták a 100 ezer forintot is, míg Bánk telefonköltségeit senki nem korlátozta. A frakció pénzügyi vezetője szerint a tájékoztatóban leírtak valós adatokon alapulnak, a tételeket a frakció gazda­sági dokumentációi alátámasztják. Bar­­tosné Kívés Hajnal megjegyzése sze­rint pénzügyi vezetőként nem volt joga arra, hogy célszerűségi szempontból bírálja feletteseinek kötelezettségválla­lásait. A frakció 2000. évi gazdálkodására vonatkozó adataiból kiderül, hogy a tavalyi összbevétel valamivel több mint 70 millió forint volt, míg a kiadás 68 millió forint, így a bevételek és a kiadások szinte teljesen takarják egy­mást. Orbán Viktor az RTL Klub műsorában elmondta, addig nem hallgatja meg Tor­gyán miniszterjelöltjeit, amíg Boros Im­re nem teszi le jelentését a miniszterel­nök asztalára. A tv2 információi szerint Torgyán levelet írt Orbánnak, s azt kö­zölte a kormányfővel, hogy alkalmatlan­nak tartja Borost az agrártárca hosszú tá­vú irányítására. Van és nincs frakcióülés a kisgazdáknál

Next