Népszava, 2001. március (129. évfolyam, 51-76. sz.)
2001-03-01 / 51. szám
2 2001. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Mádl megbékélést sürget Mádl Ferenc köztársasági elnök a kommunizmus áldozatainak emléknapjával kapcsolatos közleményében emlékeztet arra, a Parlamentben elmondott beszéde híven tükrözte álláspontját a nemzetet sújtó diktatúrákról. Mint ismert, a szocialisták Mádl állásfoglalását kérték azokról a felszólalásokról, melyek gyalázkodva vádolták meg a demokratikus baloldalt. A köztársasági elnök beszédében kifejtette: az emlékezés békévé oldhatja a fájdalmat, megválthat bűneinktől, méltóvá tehet a jobb és szebb életre. Emberségünk része, hogy keressük ezt a megbékélést, keressük ezt a megváltást. Munkámat továbbra is e közös jövő érdekében, elnöki hitvallásomhoz hűen, a nemzeti egységet kifejezően kívánom végezni - zárni a közlemény. Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője sajnálatosnak tartja, hogy Mádl Ferenc érdemben nem reagált hozzá írt levelére. új rádiófrekvenciák Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) négy pályázót hirdetett ki nyertesként a testület által kiírt körzeti és helyi rádiófrekvenciák hasznosítására vonatkozó pályázaton. Műsorszolgáltatási jogosultságot nyert a kecskeméti Partner Rádió Kft. Konzorcium (helyi 97,7 MHz), a kiskunhalasi Halas Hangja Kft. (helyi 92,9 MHz), a keszthelyi Helikon Rádió Kft. (helyi 99,4 MHz), valamint a debreceni HPZH 4 Konzorcium (helyi 90,0 MHz, nonprofit). Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http:"WWWobserver.hu Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöldszámunkon is állunk rendelkezésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszámon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (*Mobilkészülékről nem hívható) la ellenzék feloszlatni a vagyonbizottságot Az SZDSZ javasolja az Országgyűlésnek, hogy oszlassa fel a Torgyán József villaépítési botránya kapcsán, a kisgazdaelnök javaslatára létrehozott vagyonbizottságot, mely az összes képviselő bevallását vizsgálja. Az indítványt a szocialisták is támogatni fogják. Az MDF nem akarja újratárgyalni a kérdést. Pungor András NÉPSZAVA Tegnap estig több mint 200 képviselő küldte be vagyonnyilatkozataittuális vagyonnyilatkozatukat, illetve korábbi titkos bevallásaik másolatát. Tegnapig 33 képviselő egyáltalán nem kérte ki a mentelmi bizottságtól az ott őrzött titkos nyilatkozatai hitelesített másolatát. Számos képviselő csak 1998- as dokumentumát kérte ki, de a korábbiakat nem. A vagyonbizottság pénteki ülésén nyilvánosságra hozza azok névsorát, akik nem küldték el dokumentumaikat. Szent-Iványi úgy véli, ha szükséges, a jelenlegi szabályok alapján is meg lehet vizsgálni az adott képviselő vagyonnyilatkozatának valódiságát. Az SZDSZ képviselői nem küldik el a bizottságnak vagyonnyilatkozataikat, hanem azokat internetes honlapjukon hozzák nyilvánosságra. A szocialisták is így tettek, mivel törvénysértőnek tartják a bizottság létrehozását és működését. Úgy döntöttek, nem jelennek meg a testület előtt. Az MSZP-s honlapon olvasható állásfoglalást, vagyis tegnapig küldték el ak- suk is, mely szerint mindenkor A szabad demokraták a napokban határozati javaslatot terjesztenek az Országgyűlés elé, mely szerint meg kell szüntetni a Torgyán József kisgazdaelnök javaslatára létrejött vagyonbizottságot. Szent-Iványi István frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy „a testületnek amúgy is kétséges a legitimitása”, hiszen a Fideszen, az FKGP-n és a MIÉP-en kívül más párt nem delegált tagokat a bizottságba. Mint ismert, Torgyán több tízmilliós villaépítési botrányának kirobbanása után a képviselők sorra hozták nyilvánosságra vagyonnyilatkozatukat, ám erre a kisgazdaelnök nem volt hajlandó. Azt mondta, hogy ő csak az általa kezdeményezett - az összes képviselő vagyoni helyzetét vizsgáló - bizottságnak mutatja meg a dokumentumait. Az új testület határozatában előírta: a képviselők február 28-betartják az alkotmányt és a jogszabályokat, készek vagyoni helyzetükről számot adni a mentelmi bizottság előtt, ha bárki eljárást kezdeményez velük szemben. Információink szerint a szocialisták támogatni fogják az SZDSZ indítványát. Szerintük a kisgazdapárt elnökének nincs erkölcsi alapja az Országgyűlés képviselőinek vagyonvizsgálatát kezdeményezni. A frakció közjogi munkacsoportja az adatvédelmi biztos szakmai állásfoglalását kérte az ügyben. Majtényi László adatvédelmi ombudsman elmondta, hogy megkapta a dokumentumot, de arra nem tudott válaszolni, hogy mikor készül el az állásfoglalással. Balsai István, az MDF frakcióvezetője a szabad demokrata javaslatról elmondta, képviselőcsoportjuk nem támogatja a kérdés újratárgyalását. Ugyan nem vesznek részt a bizottság munkájában, de elküldték nyilatkozataikat. Répássy Róbert, a vagyonbizottság fideszes elnöke szerint tegnap estig több mint 200 képviselő küldte el a testülethez a vagyonnyilatkozatát. Szerinte ez a magas szám is jelzi, hogy az Országgyűlés többsége támogatja a bizottság munkáját. Répássy szerint az ellenzéknek inkább az Országgyűlés határozatát kellene végrehajtania. Lehet, hogy nem lesznek júniustól ombudsmanok? Folytatás az 1. oldalról Ha a hat párt az ombudsmanok június végén lejáró mandátumáig sem tud megállapodni, akkor tulajdonképpen megszűnik az ombudsman hivatala is, hiszen ezek egyszemélyes intézmények. Ha tehát nincs konszenzus, akkor nincs intézmény sem. A Népszava a kormánypártoktól megtudta, az ügyben nem volt új egyeztetés, ezért jelöltjeiket nem kívánják nyilvánosságra hozni. Arra sem kívántak válaszolni, hogy támogatják-e az eddigi ombudsmanok újraválasztását. Az MSZP-nek sincs még kialakított álláspontja, a párt ugyanakkor elégedett az eddigi tisztségviselőkkel. Továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy az ellenzék tehessen javaslatot az általános helyettes posztjára. Az SZDSZ az eddigi ombudsmanok újrajelölését támogatja, Polt pozíciójában pedig Margitán Évát, Gönczöl Katalin személyes jelöltjét látnák szívesen. Gönczöl Katalin kérdésünkre azt válaszolta: nem tartja szerencsésnek és időszerűnek sem, hogy saját esetleges újrajelöléséről nyilatkozzon. Kaltenbach Jenő, a kisebbségi biztos azt mondta, egyértelmű támogatás esetén megfontolja, hogy elfogadjon-e egy újabb megbízatást. Nem kívánt állást foglalni Majtényi László adatvédelmi biztos sem. Ki kivel van a képviselőcsoportban? Torgyán József hívei Barkóczy Gellért, Bernáth Varga Balázs, Czoma Kálmán, Csatári József, Dán János, Dögei Imre, Fenyvessy Máté, Gyimóthy Géza, Hegedűs Mihály, Homoki János, Kávássy Sándor, Kékkői Zoltán, Pancza István, Szabadi Béla, Szentgyörgyvölgyi Péter, Torgyán József, Torgyánné Cseh Mária, Zsikla Győző A polgári platform megalapítói, „reformerek” Bánk Attila, Boros Imre, Hanó Miklós, Horváth Béla, Pokol Béla, Lengyel János, Szabó János, Várhelyi András, Vincze László, Zakó László Bizonytalanok, „ingadozók” Atyánszky György, Balogh Gyula, Balogh József, Boda Ilona, Czira Szabolcs, Danka Lajos, Koppánné Kertész Margit, Kurucsai Csaba, Orosházi György, Pallag László, Simon Miklós, Tímár György, Túri-Kovács Béla, Tóth Imre NÉPSZAVA Kihez jutott a pénz... NÉPSZAVA-információ Benczéné Tóth Judit, az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának kisgazdapárti tagja, a lapunk által kirobbantott kazettaügy egyelőre egyetlen gyanúsítottja a rendőrségen tett beismerő vallomásában azt állította: a Torgyán Attilának szánt hárommillió forint kenőpénzt átvette ugyan tavaly májusban, de azt nem adta tovább az azóta lemondott agrárminiszter fiának, hanem maga költötte el. Értesülésünket hírzárlatra hivatkozva sem az ügyészég, sem a rendőrség nem kívánta kommentálni. Úgy tudjuk, Benczéné számlákkal kívánja bizonyítani állításait. Az ügyvédnőt azonban cáfolják az eddigi tanúvallomások. A tavaly májusi, hangfelvételre rögzített és a kenőpénz célba juttatásának körülményeiről szóló megbeszélés másik négy résztvevője ugyanis azt mondta jegyzőkönyvbe, hogy ők látták, amint Benczéné és Mittelmayer Ferenc, az Agropark Kht. vezetője elindul a pénzzel ifjabb Torgyánhoz. A pénz átadásának körülményeiről korábban nyilatkozott lapunknak Deésy Géza, a felvételt készítő koronatanú. Állítása szerint Mittelmayer Ferenc arról számolt be, hogy Torgyán Attila lakásáig kísérte Benczénét, aki kis idő múltán a volt miniszter fiával együtt jött ki a házból, s akkor ifjabb Torgyán kézmozdulattal jelezte Mittelmayernek, hogy a pénz célba ért. Ha Benczéné azt vallotta, ő követte el a bűncselekményt egyedül, ez nem sokban módosítja az ügy minősítését. A Btk. szerint ugyanis a befolyással való üzérkedést - ennek a bűncselekménynek a gyanúja miatt indult nyomozás - az követi el, aki azt a látszatot kelti, hogy képes egy hivatalos személy döntését befolyásolni és ezért valamilyen ellenszolgáltatást kér vagy elfogad. A bűncselekmény elkövetéséhez nem kell, hogy a hivatalos személy döntését ténylegesen befolyásolja és nem szükséges, hogy a kért ellenszolgáltatást meg is kapja. Elég kérnie. Aki saját magának kéri az ellenszolgáltatást és magáról hiteti el, hogy képes döntéseket befolyásolni, az a tettes. Aki más nevében ígér és kér, az a bűnsegéd. A bíróság előtt azonban - bár a bűnsegéd enyhébb büntetést kaphat, mint a tettes - a büntetés szempontjából mindegy, hogy valaki tettes vagy csak bűnsegéd, mivel a közélet tisztaságát súlyosan veszélyeztető cselekményről van szó. Aki viszont már tesz is valamit azért, hogy a hivatalos személy döntését befolyásolja, az már veszteget. Ha sikeres a próbálkozás, vagyis az előnyt elfogadják és befolyással van egy ügy elintézésére, aki adja és aki kapja, az is veszteget. Attól, hogy a hivatalos személynél kudarcot vall a kísérlet, még veszteget, aki megpróbálta. Vesztegetés az is, ha nem a hivatalos, hanem egy hozzá közel álló személy kap ellenszolgáltatást intézkedéséért. Aki pedig ebben segédkezik, vesztegetésben lesz bűnsegéd. Ma döntenek a közrádió elnökéről Az SZDSZ kivizsgáltatná az MTV gazdálkodását Lakos Nóra, László Boglár Az SZDSZ büntetőjogi felelősség megállapítását kéri az ügyészségtől, miután Szabó László Zsolt volt MTV-elnök lemondása elfedi a kuratórium elnökségének felelősségét. Szerintük tisztázásra szorul, hogy miért asszisztált a testület vezetése ahhoz, hogy a televízió alkalmazottaitól levont adó- és tb-járulékokat nem befizette az intézmény vezetése, hanem másra költötte, holott ezt nem tehette volna meg. Az SZDSZ ügyvivője arra emlékeztetett, hogy a parlament megfizette ezt a tévés adósságtételt, vagyis az adófizetőket kétszeresen rövidítették meg. Haraszti Miklós megkérdőjelezhetőnek tarja azt is, hogy tavaly hárommilliárd forinttal többet költött a tévé vezetése külső gyártású műsorokra, mint amennyit saját üzleti terve lehetővé tett volna. Ugyanakkor a bérköltség csak tíz százalékkal csökkent, holott 1200 alkalmazottat, a teljes állomány csaknem felét elbocsátották. Mint arról tegnap beszámoltunk, a civil kurátorok is a Legfőbb Ügyészség vizsgálatát kérik, ha a márciusi kuratóriumi ülésen sem tekinthetnek be a megbízási szerződésekbe. Ez azért lenne fontos, mert a köztévé költségvetésében feltűnően magas az az öszszeg, amely a külső producerirodák által készített műsorokra szól, amit az elkészített műsorok száma nem magyaráz. Ahogyan arról sincs tételes adat, hogy a felhalmozott 20 milliárdos veszteség miből jön össze. Változások várhatók a Magyar Rádió élén. Az MR Közalapítvány kuratóriumának elnöksége Marinovich Endrét, az Antallkormány volt kabinetfőnökét jelölte a rádió elnöki posztjára. A testület mai ülésén dönt a javaslatról. Marinovichnak jó esélye van, hiszen a testület egyhangúan az ő pályázatát találta a legjobbnak. Szóba került, hogy a leendő rádióelnök Kondor Katalint, a Kossuth adó főszerkesztőjét jelölné az alelnöki tisztségre. Marinovich szerint erről még korai beszélni. 4i*é Folytatás az 1. oldalról Bánk Attila nem cáfolta azt a hírt, amely szerint Boros kedden lemondásra szólította föl Torgyán Józsefet. Sajtótájékoztatóján Bánk Attila elmondta azt is, hogy Torgyán, értesülve az ülés elhalasztásáról, „köztelefon-háborúba” bocsátkozott. Azt kívánta elérni, hogy a kisgazda képviselők menjenek el a csütörtöki ülésre, és módosítsák a frakciószabályzatot úgy, hogy a képviselőcsoport egyszerű többséggel is hozhasson döntéseket. (Bánk Attila szerint a frakció polgári platformjához eddig húszan csatlakoztak, ami azt jelenti: egyik tábornak sincs meg a személyi döntésekhez jelenleg szükséges, kétharmados támogatása.) Torgyán József pártelnök délutáni rögtönzött sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy mindenképpen megtartják a frakcióülést, amelyen a megjelenés kötelező. Szerinte Bánk Attila azért ijedt meg, mert elkészült két szakértői vélemény, amely súlyos hibákat tárt fel a képviselőcsoport gazdálkodásában. Emiatt szerinte Bánk nem maradhat tovább a frakció vezetője. (Torgyán korábban azt állította, hogy nem is Bánk Attila a frakcióvezető, hanem ő maga.) Mint ismert, Torgyán vizsgálatot indított a frakció elmúlt kétéves gazdálkodásának ellenőrzésére, és az erről készült beszámolót a mai frakcióülésen kívánja ismertetni a képviselőkkel Hegedűs Mihály frakcióvezetőhelyettes. Ezt követően bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Bánk Attila ellen. Valószínű, hogy ezúttal is vitatott lesz a frakció vagy annak egy része által hozott döntések jogszerűsége. Ez viszont ismét zavart okozhat a parlament működésében, hiszen csütörtökön ülésezik a parlament házbizottsága, amelyen a pártok frakcióvezetői vesznek részt. Szabályos volt, ugyanakkor pazarló az FKGP frakciójának gazdálkodása - tartalmazza a Szép Tamás könyvvizsgáló és adószakértő tegnap lezárlt vizsgálata. A február 20-i frakcióülésen Hegedűs Mihály országgyűlési képviselőt bízták meg azzal, hogy egy háromfős bizottság élén vizsgálja át a képviselőcsoport 1998 és 2000 közötti gazdálkodását. - Bánk Attila frakcióvezető úgy kezelte a frakció pénzét, mint a sajátját és sok esetben magára költötte - jelentette ki Hegedűs, aki jelezte, a frakció csütörtöki ülésén emiatt bizalmatlansági indítványt terjeszt be Bánk ellen. Bánk blöffnek, nevetségesnek, az Aradi-ügyhöz hasonló politikai támadásnak minősítette a jelentést, melynek szerinte csak az a célja, hogy őt leválthassák. Úgy véli, a frakció gazdálkodásának törvényességéhez és célszerűségéhez kétség nem férhet. Lapunknak elmondta: a képviselőcsoport minden évben megvitatta a költségvetést. Bánk szerint a jelentést az a szakértő készítette, akinek három éven át az volt a feladata, hogy az esetleges hibákra felhívja a figyelmet. A jelentés szerint Bánk súlyosan megszegte a frakció alapszabályait, miután a frakció gazdasági vezetőjének gazdasági tervét a frakcióvezetés nem tűzte napirendre. Az FKGP frakciója előzetes engedélykérés nélkül szerzett be 1999-ben 6,3 millió forintért Audi Quatro gépjárműveket, s további 6,2 milliót költött VW Passat típusú autókra. Ugyancsak a képviselőcsoport jóváhagyása nélkül jutott hozzá tavaly 12,5 millió ellenében több Audihoz is. Mindeközben sorozatosan áron alul értékesítette meglévő gépparkját. Mindössze 532 ezer forintért adtak el például egy Toyota Corollát, holott a gazdasági vezető által bekért árajánlat szerint több mint egymilliót ért a személygépkocsi. A jelentés szerint a frakció tavaly öt autóval rendelkezett, s ebből hármat a frakcióvezető, illetve titkársága használt. A Bánk Attila által használt gépjárművek fenntartása ezek szerint csaknem 10 millió forintot emésztett fel. A jelentés szerint nem született frakciódöntés egyetlen szakértő alkalmazásáról sem, így Bánk minden magyarázat nélkül bízta meg az általa kiválasztott szakértőket. Tavaly csaknem 13 millió forintot költöttek szakértői díjakra. A frakcióvezetőnek összesen 14 állandó és 4 külön szakértő, valamint egy újságíró segítette munkáját. Dr. Kovács Lajos Péter újságíró több mint félmillió forintot kapott a Kis Újságban megjelent cikkeiért, amelyeket Bánk Attila kérésére készített el. A jelentés szerint a frakcióvezető két éve sofőrjét egyben mezőgazdasági szakértőként is alkalmazta, miközben a sofőrnek a jelentés szerint nem volt jogosítványa, s legmagasabb iskolai végzettsége a 8 általános volt. Az összesítésben említésre kerül még, hogy Horváth Béla frakcióvezető-helyettes telefonszámlái gyakran meghaladták a 100 ezer forintot is, míg Bánk telefonköltségeit senki nem korlátozta. A frakció pénzügyi vezetője szerint a tájékoztatóban leírtak valós adatokon alapulnak, a tételeket a frakció gazdasági dokumentációi alátámasztják. Bartosné Kívés Hajnal megjegyzése szerint pénzügyi vezetőként nem volt joga arra, hogy célszerűségi szempontból bírálja feletteseinek kötelezettségvállalásait. A frakció 2000. évi gazdálkodására vonatkozó adataiból kiderül, hogy a tavalyi összbevétel valamivel több mint 70 millió forint volt, míg a kiadás 68 millió forint, így a bevételek és a kiadások szinte teljesen takarják egymást. Orbán Viktor az RTL Klub műsorában elmondta, addig nem hallgatja meg Torgyán miniszterjelöltjeit, amíg Boros Imre nem teszi le jelentését a miniszterelnök asztalára. A tv2 információi szerint Torgyán levelet írt Orbánnak, s azt közölte a kormányfővel, hogy alkalmatlannak tartja Borost az agrártárca hosszú távú irányítására. Van és nincs frakcióülés a kisgazdáknál