Népszava, 2001. március (129. évfolyam, 51-76. sz.)

2001-03-01 / 51. szám

NÉPSZAVA Véget ér a jelentkezés a felsőoktatásban Egységesen korlátozták a kedvezményeket Ma éjfélig adhatják be jelentkezési lapjukat a felsőoktatási intézménybe pályázók. Az Országos Felsőoktatási és Felvételi Irodába tegnapig 30 ezer jelentkező dokumentumai érkeztek meg, ami azt jelenti, hogy a felvételizők döntő többsége még nem adta be lapját. Újdonság, hogy az egyetemek és főiskolák idén már egységesen 120 pontos értékelési rendszert alkalmaznak és korlátozzák a különféle kedvezményeket is. Kirády Attila NÉPSZAVA Idén tovább növekszik a felsőoktatási intézményekbe felvehetők létszáma: szeptembertől 55 ezer fiatal tanulhat államilag finanszírozott képzés keretében. A továbbtanulók közül 48 ezren nappali, kétezren esti, ötezren pedig levelező tagozaton kezdhetik meg tanulmányaikat. Az oktatási tárca ebben az évben mintegy 140 ezer jelentkezőre számít, eddig azonban alig több, mint 30 ezer lap érkezett be az Országos Felsőoktatási és Felvételi Irodához (OFFI). Mindez azt jelenti, hogy a jelentkezők többsége az utolsó pillanatban, ma éjfélig adja be felvételi lapját. (A határidő után beérkezett jelentkezéseket semmilyen körülmények között nem fogadják el.) Felvételi kérelmet az előző évek gyakorlatának megfelelően az idén is korlátlan számú helyre nyújthatnak be a diákok. A pályázóknak az Oktatási Minisztérium által kiadott „A” (törzslap) és „B” (intézményi felentkezési lap) jelű lapokat kell kitölteniük. Az „A” lapon megjelölt sorrenden a papír beadása, illetve a felvételi vizsga után változtatni nem lehet. A „B” jelű lapokat a kiválasztott egyetemre, főiskolára kell elküldeni. Ahány intézménybe, szakra jelentkezik valaki, annyi „B” lapot kell kitöltenie. A lapok kitöltése során már az integrált egyetemek és főiskolák karait, illetve szakait kell feltüntetniük a továbbtanulásra készülőknek. Az idén érettségizőknek középiskolájuk kódját is rá kell írniuk a jelentkezési lapra. A felvételi eljárás alapdíja a tavalyi 2250 forintról 2500-ra emelkedett. A felvételizőknek ezen felül külön kell fizetniük az egyes intézményi jelentkezésekért. Idén némileg átalakul a felvételi rendje. Újdonság, hogy a felsőoktatási intézmények mindenütt egységesen 120 pontos rendszert alkalmazhatnak. Korábban ugyanis egyes helyeken 70 pont volt a felső határ, máshol viszont 500-at is elérhettek a felvételizők. Az egyetemek között így lehetetlen volt az átjárhatóság, hiszen a pontrendszerek nem alkalmazkodtak egymáshoz. (A jelentkezőknek most minimum 60 pontot kell elérniük a felvételhez.) Az új rendszerben korlátozzák a felvételin adható többletpontok számát. Idén pluszpont csak egy nyelv ismeretéért, felsőfokú szakmai képzettségért és sportteljesítményért adható. Ezek száma legfeljebb 6 lehet, így a maximális pontszámhatár egységesen 126 lesz. Új eleme a felvételi eljárásnak az is, hogy az érettségizett olimpiai bajnokok felvételi mentességet élveznek, a címük megszerzését követő öt évig bármely általuk választott felsőoktatási intézményben és szakon. A felvételről szóló döntésüket a felsőoktatási intézmények július 20. után hozzák meg. Aki sikertelen felvételi vizsgát tesz vagy valamilyen okból nem nyújt be kérelmet a rendes eljárás során, ezt a várhatóan augusztus első hetében meghirdetendő nyári felvételiken megteheti. (A diákok ekkor már csak egyetlen helyre, közvetlenül a felsőoktatási intézményhez nyújthatják be kérelmüket). Az egyetemek és főiskolák a nyári eljárás során általában nem tartanak felvételi vizsgát, hanem a középiskolai eredmények vagy az eseti felvételi vizsga alapján döntenek majd, várhatóan szeptember első napjaiban. Három hét alatt mintegy 100 ezer támogató aláírást gyűjtött össze a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) a diákigazolvány ingyenessé tételéért - mondta el Keszei Sándor elnök. A szülői szervezet február első hetében indította útnak akcióját annak elérésére, hogy a diákigazolvány alanyi jogon, ingyenesen járjon. Az MSZOE az íveket mintegy 3000 közoktatási intézménybe juttatta el, és felvették a kapcsolatot a főváros valamennyi kerületének önkormányzatával. Az új rendszerben korlátozzák* a felvételin adható többletpontok számát BELFÖLD 2001. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK 3 Az ÁNTSZ jelentése szerint nem voltak súlyos hibák a kórházban Ismét fogad a Nyíró belosztálya Nem talált súlyos szabálytalanságokat az ÁNTSZ részletes vizsgálata a Nyíró Gyula Kórházban, csupán néhány apróbb hiányosság szerepel a tisztiorvosi jelentésben. Az osztály tegnap óta ismét fogad betegeket. Jóllehet, Mikola István egészségügyi miniszter a vizsgálat elrendelésekor és a kórház belosztályának lezárásakor kijelentette: jól működő intézményben a Fekete Angyal esete nem fordulhat elő. Kun J. Viktória NÉPSZAVA Mint ismert, a kórház nővére ellen 30-40 beteg halálba segítése, meggyilkolása miatt folyik jelenleg is rendőrségi nyomozás. Egy ápolásetikai szakértő adjunktus elképzelhetőnek tartja, hogy szakmai tévedés miatt történtek a halálesetek. Etikailag elmarasztalja a kórházat, amiért egyszerű szakápolóra ilyen feladatokat bízott. Ugyan a minisztérium egyelőre semmilyen felvilágosítást nem adott a Nyírő Gyula Kórházban végzett ellenőrzésekről, és Mikola István sem kívánt reagálni annak eredményére, az ÁNTSZ úgy döntött, nyilatkozik a jelentésről. A szakfelügyeleti vizsgálat nem állapított meg a budapesti Nyírő Gyula kórház I. számú belgyógyászatán olyan szabálytalanságot, amely az osztály működésének további felfüggesztését indokolná - tájékoztatta lapunkat Lun Katalin, az ÁNTSZ Fővárosi Intézetének vezetője. Mint ismert, az ÁNTSZ az úgynevezett Fekete Angyal-ügy miatt folytatott vizsgálatot a kórház belgyógyászati osztályán, miközben annak működését felfüggesztette. Ezt a határozatát azonban most szerdától visszavonja. Kiderült, az ellenőrzés során csupán néhány belső szabályozási hiányosságot tártak fel a munkatársak. Az ügyeletátadással kapcsolatban, a gyógyszer-dokumentációban találtak a felügyelők apróbb szabálytalanságokat. Hiba volt például, hogy a nővér orvosi utasításra vett ki gyógyszert, azt felvezette a kórlapra, azonban az orvos külön regisztrációja, amit a lázlapon kell elvégeznie, egy-két esetben elmaradt, így a két dokumentálás természetesen nem egyezett. Olyan szabályozások elkészítését írtuk most elő, amelyek pontosan rögzítik egyes ellenőrzések rendjét, például az éjszakás nővéri munka fölött. Ugyan az ehhez hasonló szabályozások elkészítését jogszabály nem írja elő, az intézmények tulajdonosai ezeket általában megkívánják - mondta a vezetőnő. Hozzátette: a kábítószerekhez való hozzáférés szabályozott az osztályon és azt be is tartják. Ismertetése szerint ugyanúgy, mint máshol, a Nyírő Gyula Kórház belgyógyászatán is csak orvos juthat a kábítószer-tartalmú készítményekhez, illetve időnként nővér is, de abban az esetben személyi adatait rögzítik. A fővárosi tiszti főorvos megítélése szerint egyértelműbb helyzetet eredményezne, ha kizárólag orvos férhetne hozzá a kábítószerekhez. A tiszti főorvos szerint ugyan nem számít szabálytalanságnak, azonban az ellenőröknek feltűnt, hogy a kórházban különösen kevés elhunytnál rendelték el a boncolást. Míg az átlagos arány 25-30 százalék, egyetemi klinikákon pedig 55- 60, addig a Nyírő Gyula Kórházban az esetek mintegy 8 százalékában kérték a szakértők az elhunyt patológiai vizsgálatát - tájékoztatott Lun Katalin. A kórház belgyógyászati osztályának vezetője szerint viszont a fennmaradó 92 százalékban a betegek írásban, kegyeleti okokra hivatkozva kérték, hogy a kórház tekintsen el a boncolástól.A törvény rendkívüli, illetve gyanús, nem tisztázott esetekben írja elő kötelezően a kórbonctani vizsgálatot, s kegyeleti okokra hivatkozva bármelyik hozzátartozó kérheti, ne „háborgassák” elhunyt rokonát -mondta dr. Vadnai Marianna, az osztály vezetője. - Persze ha erőszakosabbak vagyunk, hoszszas rábeszéléssel biztosan rá tudjuk venni az érintetteket, de ezt akkor nem tartottuk indokoltnak. Az ügyben elindult másik szakmai intézkedést, valamenynyi kórház átfogó vizsgálatát a Magyar Kórházszövetség is támogatja. A társaság elnöke, Ajkai Zoltán azonban annyit kér: ez ne zavarja a kórház működését s ne rontsa a betegek bizalmát. - Minden valós szakmai vizsgálat, amit a szövetség, illetve szakmai szervezetek folyamatosan végeznek országszerte, jót tesz az egészségügynek. Most az ÁNTSZ is erre koncentrál, míg eddig elsősorban gazdasági, pénzügyi ellenőrzések voltak napirenden - mondta az elnök. Dr. Vadnai Marianna osztályvezető főorvos és dr. Egyházi László alorvos vizsgálják az első beteget, Horvát nénit, a visszaköltözés után Veres Viktor felvétele Internetszolgáltatás ingyen Díjmentes internetszolgáltatást biztosít az ifjúsági szervezetek számára a Hálózat az Ifjúságért Kht. tavasztól; a pályázatra már várják a jelentkezőket - tudatta az ifjúsági tárca helyettes államtitkára szerdán. Szabó László tájékoztatása szerint az Ifjúsági és Sportminisztérium szakmai és anyagi támogatásával indított program keretében a fiatalok közösségei teljes körű világháló-elérhetést kaphatnak. A projektben részt vehetnek a határon túli magyar fiatalok szervezetei is. Megszűnik a koalíciós feszültség Folytatás az 1. oldalról Demszky hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a költségvetéssel egyidejűleg józan, felelős, gazdálkodást kifejező döntést lehet hozni, és arra kell törekedni, hogy az ajánlatok versenyeztetése biztosított legyen. Vagyis mindkét fél szeretné lezárni a villamos vásárlásból fakadó ellentétet és kész alávetni magát a Közbeszerzési Tanács döntőbizottsága által megszülető döntésnek. Ennek értelmében arra kérik a hannoveri felet, hogy március 14-ig adjon haladékot (ugyanezt kérte a hannoveri polgármestertől már Demszky Gábor múlt csütörtöki faxában), hogy a tárgyalások a március 6-ig meghozható döntőbizottsági határozat értelmében folytatódhassanak tovább. Kovács László úgy értékelte Demszky Gáborral folytatott tárgyalását, mint amelynek eredményeként megszűnik a koalíciós feszültség. Demszky pedig azt mondta, hogy a közös cél az, győzzön Budapest és a demokrácia. A megbeszélésen nem merült fel a két párt országos viszonyának kérdése, de mindketten úgy értékelték, hogy arra is kedvező hatással lehet a megbeszélés. A költségvetés ügyében tegnap egyeztetett először a fővárosi szabad demokrata és szocialista képviselőcsoport a koalíciós válság kitörését követően. Úgy tűnik, megtört a jég, s az egyeztetéseket követően előbb-utóbb megszülethet Budapest költségvetése. Tegnap javasoltuk a főpolgármesternek, kezdje meg újra a tárgyalásokat a két párt, s javaslatunkat az SZDSZ elfogadta, így szerdán délután a két delegáció megkezdhette az egyeztetéseket - tudtuk meg Gy. Németh Erzsébettől, az MSZP fővárosi frakcióvezetőjétől. Azt gondoljuk, a két frakció előbb-utóbb megállapodik egymással - fűzte hozzá. A szocialisták szerint azonban a tárgyalások ellenére sem várható, hogy már ma megszavazza a közgyűlés a költségvetést. A tárgyalások megszakadása, a jelentős időkiesés hátráltatta ezt, ám a szándék megvan bennük, s rövid időn belül megszülethet a rendelet - mondta a frakcióvezető. Nem tartja valószínűnek a mai végszavazást Bőhm András, az SZDSZ frakcióvezetője sem. Az általános vitára biztosan sor kerül, a részleteket illetően azonban csak egy hét múlva várható végleges döntés - jelentette ki Bőhm András. Hozzátette: Budapestnek lesz költségvetése. - Teljesen szabályszerű volt a BKV tárgyalása a hannoveri villamosok ügyében - szögezte le lapunknak Aba Botond, a közlekedési vállalat vezérigazgatója. - Minden tekintetben a jogszabályok szerint jártunk el, a BKV- nak volt joga közbeszerzési eljárás keretében tárgyalni. Demszky Gábor főpolgármester azonban éppen ennek kivizsgálására fordult a közbeszerzési döntőbizottsághoz. Mint lapunk tagnapi számában már megírtuk, a fővárosi szabaddemokrata frakció álláspontja szerint a BKV jogtalanul folytatott közbeszerzési eljárást, hiszen erre nem volt felhatalmazása. A közbeszerzési eljárás szövegében benne volt, hogy a döntés közgyűlési hatáskör. A BKV tehát nem kötelezte el magát. Arra várt, hogy lebonyolódjon az eljárás. A szerződés elő van készítve, oldalanként leszignálták, már csak a főaláírás, Aba Botond kézjegye hiányzik róla. A BKV vezetése egyébként még azon is gondolkozott, hogy szükség esetén saját forrásból is előteremtik a villamosok árát. Természetesen ez így csak hitel révén lenne lehetséges - tette hozzá a vezérigazgató. Aba Botond egyébként Tiba Zsolt főjegyző és a tulajdonosi bizottság állásfoglalását kérte arról, hogy milyen jogi következményekkel jár a megismételt közgyűlés. Információink szerint nincs halasztó hatálya annak, hogy Demszky Gábor újratárgyaltatja a hannoveri villamosok ügyét. Azaz: továbbra is érvényben van a testület korábbi döntése. Az újabb határozat a költségvetési végszavazással egyidejűleg várható. A Hetente két pihenőnapnak kellene járnia NÉPSZAVA-összeállítás Napirenden van az Országgyűlés előtt a Munka törvénykönyvének módosítása. A vasárnapi munkavégzéssel kapcsolatban felvetődött az üzletek nyitva tartásának szabályozása is. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke és az Országgyűlés Foglalkoztatási Bizottságának MSZP-s tagja elmondta: a kialakult vásárlási szokásaink miatt jelenleg nem lát esélyt arra, hogy a boltok vasárnapi nyitva tartását megszüntettessék. Ha azonban lenne egy minden üzletre kötelező zárvatartási törvény, akkor nem csorbulna egyik üzlet versenyképessége sem, hiszen akkor az emberek hat nap alatt költenének el ugyanannyi pénzt, mint most hét nap alatt. Szerinte erősíteni kell a vasárnap munkaszüneti nap jellegét. Jelenleg az alkalmazottak bérezésében indifferens, hogy a munkanap vasárnapra esik-e. Érdeklődésünkre az elnök elmondta, a kereskedelemben dolgozók átlagkeresete 60 ezer forint, de a bérek Budapest javára 20 százalékos különbséget mutatnak a vidékkel szemben. A minimálbér megemelése előtt a vidéki dolgozók 30 százaléka keresett kevesebbet 40 000 forintnál. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint a javaslat a vasárnapi munkavégzés lehetőségét szűkíti ugyan, de nem zárja ki. A törvényjavaslatból a következőket emelte ki: hetente két pihenőnap járjon, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie, hat nap után kötelezően kiadandó egy pihenőnap, és a napi munkaidő semmiképpen ne lépje túl a tizenkét órát. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint Nyugat-Európában csupán Németországban és Ausztriában találhatunk szigorú szabályozást az üzletek nyitva tartására. A többi országban, például Olaszországban vagy Görögországban elfogadott és természetes a hét végi, illetve a késő esti nyitva tartás. A főtitkár elmondta még, az esetleges nyitvatartási szabályozás érzékenyen érintené a kisvállalkozókat, akik részben éppen a hét végi nyitva tartással tudnak lépést tartani vetélytársaikkal. A Lurdy-ház a hét minden napján nyitva van. A bérlőknek minden nap nyitva kell tartaniuk meghatározott ideig, de a meghatározott időn túl is nyitva lehetnek. Vasárnap 10-16 óráig kötelező a nyitva tartás. A megkérdezett vásárlók hét végén szívesen „bóklásznak" a bevásárlóközpontban. Vásárolni azonban nem ekkor, hanem hét közben, munka után szoktak. A hét végi élelmiszer-bevásárlást a többség péntekre vagy szombaton délelőttre hagyja.