Népszava, 2001. szeptember (129. évfolyam, 204-228. sz.)

2001-09-01 / 204. szám

ÁRA: 96 FORINT "­tvezető részvények napi mozgása: Matáv708 Ft O +1,14% Mal4 120 Ft O* +0,49% OTP14 700 Ft O* +1,03% Richter16 100 Ft­­O -0,62% TVK2 750 Ft O -3,34% BUX6360,17 % OI +0,27% Tőzsdehírek intim www. népszava. h­u Szép Szó melléklet Segítség! Győztünk!? - Hittérí­tés a tálibok között - Mitől pusztult ki „Gyapjas”? - Siketek operája - Iskolai buktatók - A megszólított élet - A mágikus számok és a teknősbékatorony 11-15. oldal Belügyi lakásprogram előtakarékossággal_____ A belügyi dolgozók életkörülmé­nyeinek javítására lakásprogra­mot indított a tárca. Ennek kere­tében két év alatt az ország több nagyvárosában építenek garzon­házakat, illetve előtakarékosság­­ra késztetik az állományt. Ennek ellenére a lakás továbbra is szin­te teljesen elérhetetlen marad a legtöbb beosztott számára. 3. oldal Szombati randevú Szi Katalinnal A parlament alelnöke szégyen­letesnek tartja, hogy az Ország­­gyűlés csaknem két éve alkot­mányos mulasztásban van, nem teljesíti az Alkotmánybíróság­nak azt a határozatát, amely sze­rint szabályozni kellene a Ház ülésezésének gyakoriságát. Szili Katalin szerint 1998 óta a ko­rábbi munkaparlament korláto­zott nyilvánosságú „vitaparla­mentté” alakult. 6. oldal Európában normává vált a tisztesség Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon nincs an­­tis­­emitizmus, csupán antisze­mita jelenségek vannak, s hogy „ezeket a dolgokat a maguk he­lyén és súlyával kell kezelni”. Más országokban a szélsőséges megnyilvánulásokat komolyab­ban veszik. Például Németor­szágban vagy Franciaországban, melynek két vezetője képünkön látható. 9. oldal ALAPÍTVA 18­7­3- BAN A kancellária mindenről tudott, ami az FVM-ben történt Torgyán: a kormányfő elégedett volt a tárcával A volt agrárminiszter szerint a miniszterelnök Szabadi Béla exállamtitkár és a tárca tevékenységével is mindig elégedett volt. Torgyán József a kormányfő felelősségét vizsgáló ellenzéki részbizottságban beszélt. Nyusztay Máté NÉPSZAVA A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) mindenről tudott, ami a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztériumban (FVM) történt, Orbán Viktor miniszter­­elnök mégis csak az idén január­ban bírálta először a tárcát, és akkor is csak Szabadi Béla poli­tikai államtitkár külföldi útjait kifogásolta. Erről Torgyán József volt agrárminiszter beszélt teg­nap az ellenzéki pártok által megalakított rész-vizsgálóbi­zottság ülésén. A volt agrármi­niszter Keller László (MSZP) meghívására ment el a tanácsko­zásra, amelyen a szocialista és szabad demokrata képviselők ar­ra keresték a választ: terheli-e felelősség a kormányfőt a jelen­leg előzetes letartóztatásban lévő Szabadi Béla ügyeiben. Torgyán szándékaival ellentétben a majd­nem háromórás tanácskozás a teljes nyilvánosság előtt zajlott. A kisgazda pártelnök kérdésre válaszolva megerősítette: a MeH a hetenkénti közigazgatási egyez­tetések miatt az FVM összes bel­ső döntéséről tudott. Ennek elle­nére a kormányfő mindvégig „a legnagyobb elismerés hangján” szólt az FVM működéséről. Az ellenzéki képviselők - Polt Péter legfőbb ügyész átiratára hivatkozva - felvetették: az FVM 1998-as átalakításakor módosí­tott szervezeti és működési sza­bályzat szerint a politikai állam­titkár utasíthatta a főosztályveze­tőket, a tárca költségvetését is be­folyásolhatta, továbbá a miniszté­riumhoz tartozó cégek tulajdono­si jogait is ő gyakorolta. Torgyán ezzel kapcsolatban elmondta: a koalíciós tárgyalásokon több he­lyettes államtitkárt kért a minisz­terelnöktől, hogy az FVM felduz­zasztása miatt megnövekedett feladatokat elláthassák. Ezt azon­ban Orbán megtagadta, így végül Szabadi Bélára hárult­­a feladat nagy része. Hozzátette: a szerve­zeti szabályzat módosítását a MeH soha nem kifogásolta. Or­bán Viktor sem bírálta Szabadi Béla tevékenységét, sőt, többször dicsérte az államtitkárt, amikor miniszterét helyettesítette a kor­mányüléseken. Folytatás a 2. oldalon A kisgazdák elnöke szerint Orbán Viktor csak év elején bírálta a tárcát, akkor is csupán Szabadi külföldi útjait kifogásolta Demecs Zsolt felvétele Közös érdek az együttműködés László Boglár NÉPSZAVA Lapzártánk idején ugyan még nem írta alá a Fidesz és az MDF a választási együttműködési m­egállapodást, de az elvi egyet­értés már megszületett, így mind­ez párt már csak fom­ai kérdés­­nek tekinti, hogy mikor kerül az elnökök aláírása a dokumentum­­ra. Mindenesetre igyekeznek m­indkét pártban, hogy még a Protokolláris eseményre is sor kerülhessen éjfél előtt. Az MDF országos választmánya ugyanis augusztus 31 -ét szabta határidőül a megállapodás megszületésé­nek. Az egyetértéshez az kellett, hogy a Fidesz teljesítse a demok­rata fórum feltételeit, így a két pártnak lesz közös listája Fidesz- MDF néven, újra indulhat a párt­nak az a 16 képviselője, aki jelen­leg is tagja a parlamentnek. Ön­álló frakciót is alakíthatnak majd, s az MDF-nek vagy egyéni, vagy közös listás jelöltje lesz az ország minden megyéjében. A Fidesz elnöke többször is hangoztatta, hogy pártja a lehető legteljesebb mértékben igyekezett teljesíteni az MDF elvárásait. Pokorni Zoltán azt emelte ki, azért kell megállapodást kötniük, mert a pártoknak nem a maguk számára jó utat kell követniük, hanem azt, amely a polgári politizálás iránt el­kötelezettek összefogását jelenti. Dávid Ibolya még tegnap is azt tartotta a leglényegesebb­nek, hogy a megállapodás min­den vitás kérdését pártja érde­keinek figyelembevételével old­ják meg. Ezen könnyített az MDF és az MKDSZ tegnap alá­írt választási megállapodása. A kereszténydemokrata szövetség kész módosítani a Fidesszel ta­vasszal kötött választási egyez­ményt, amelyben neki ígérték két MDF-es képviselő körzetét. Törvényre várnak a kórházak Pénz nélkül kényszermegoldás a privatizáció Több fórumon is vizsgálják a szegedi egészségügy-privatizáció terveit. Az Országgyűlés szakbizottsága a polgármester meg­hallgatását kezdeményezte. A jövő héten másik két egészség­­ügyi magánosítás előtt álló város, Kiskunhalas és Sopron város­­vezetését is meghallgatják a képviselők a tervekről. Miután Mikola István egészségügyi miniszter egyértelműen jelezte: az új jogszabály értelmében csak nonprofit formában valósulhat meg a privatizáció, várhatóan sehol nem folytatódhat az erede­ti tervek szerint az átalakítás. Kun J. Viktória NÉPSZAVA Az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága kezdemé­nyezte Szeged polgármesterének jövő heti meghallgatását. Az el­múlt napokban több fórumon is foglalkoztak a szegedi egészség­ügy privatizáció ügyével. A szak­mai szervezetek tiltakoztak, az Egészségügyi Dolgozók Demok­ratikus Szakszervezete pedig so­ron kívüli vizsgálatot kezdemé­nyezett a szaktárca vezetőjénél. Többek között arról kérnek tájé­koztatást az egészségügyi mi­nisztertől, hogy az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, valamint az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénz­tárnak van-e hivatalos állásfog­lalása az egészségügyi intéz­mények teljes vagy részleges privatizációja során követendő szempontokról. Mikola István egészségügyi miniszter, mint ismert, Kiskun­halason leállíttatta a privatizá­ciós folyamatot, most Szegeden is halasztást kért a város polgár­­mesterétől. Hangsúlyozta: Sze­geden semmilyen törvénytelen­ség nem történt, de felkérte a vá­ros vezetését, napolja el az egyébként éppen tegnapra terve­zett döntést, s várja meg a készü­lő törvényt. Ebben azonban már az szere­pel majd, nonprofit szervezeti formában működtethető csak a betegellátás, tehát profitorientált befektetők legfeljebb alvállalko­zóként jelenhetnek meg a mű­ködtetésben. A Magyar Orvosi Kamara ki­fogásával azonban, amely szerint az egészségügyi termékeket gyártók, illetve forgalmazók részvétele az egészségügyi szol­gáltatásban összeférhetetlenségi aggályokat is felvet, a miniszter már nem ért egyet, így ezek köz­reműködését nem zárja ki az új szabályozás. Folytatás a 3. oldalon Eltúlzott nyilatkozatok a Széchenyi-terv hatásáról Abszurdnak tartják a gazdaságkutatók Orbán Viktor és Matolcsy György azon kijelentéseit, amelyek szerint a Széche­­nyi-terv mentette meg a gazdaságot a visszaeséstől. A terv átütő sikeréről szóló nyilatkozatok azért félrevezetőek, mert nem ve­szik figyelembe, hogy a Széchenyi-terv mindössze 60-80 milliár­dos forrásnövekedést jelent a korábbi évek során kiosztott gaz­daságfejlesztési támogatások összegéhez képest. Dóra Melinda Tünde NÉPSZAVA Értetlenségüket fejezték ki a gaz­daságkutatók a Széchenyi-terv gazdasági hatásaira vonatkozó nyilatkozatokkal kapcsolatban. Ismeretes, a több tucat támogatá­si pályázatot egyesítő gazdaság­­fejlesztési programról Matolcsy György gazdasági miniszter azt mondta: ez másfél százalékkal járul hozzá Magyarország várha­tóan 4-4,5 százalékos gazdasági növekedéséhez. Ha a Széchenyi­­terv nem indította volna be hazai forrásokból a gazdasági növeke­dés motorjait, a bővülés üteme lassult volna, hiszen a világgaz­dasági környezet is kedvezőtle­nebbé vált - tette hozzá. Ezeket a gondolatokat lényegében megis­mételte később Orbán Viktor mi­niszterelnök is, annyi módosítás­sal, hogy ő már arról beszélt: a Széchenyi-terv nélkül 3,5 száza­lékra esett volna vissza a gazda­sági növekedés a nemzetközi ke­resletcsökkenés miatt, így vi­szont elérheti az 5 százalékot is. Szakértők a nyilatkozatokban szereplő számokat és azok in­doklását is erőteljesen vitatják. A lapunk által megkérdezett közgazdászok egytől egyig úgy vélik: félrevezető módon tálalja a kormány a Széchenyi-terv gaz­dasági hatásait. Úgy beszélnek a program keretében támogatott fejlesztésekről, mintha ezek ki­zárólag a nagy propaganda-had­járattal kísért állami támogatá­sok miatt valósulnának meg. Folytatás a 4. oldalon Konferencia a rasszizmusról Nem lesznek Izrael-ellenes kitételek a zárónyilatkozatban? MTI-információ Közös nyilatkozattal pozitív jel­zést kell küldeni a világba a rasszizmus ellen küzdő derék embereknek - hangsúlyozta Kofi Annan ENSZ-főtitkár a rasszizmus, faji megkülönböz­tetés, idegengyűlölet és intole­rancia elleni világértekezleten, amely pénteken nyílt meg a dél­afrikai Durbanben. Annan nyitó­beszédében arra kérte a küldötte­ket, hogy lépjenek túl személyes nézeteltéréseiken, és állítsanak össze nemzetközi tervet az elő­ítéletek elleni küzdelemre. A konferencián a résztvevők közötti leghevesebb vitára a közel-keleti válság és Izrael poli­tikája, illetve a rab­szolgaságért adandó kárpótlás témájának megbeszélésekor le­het számítani. A palesztin küldöttség pénte­ken beleegyezett, hogy a rassziz­mus elleni ENSZ-konferencia zárónyilatkozatának végső szö­vegezésébe ne kerüljenek bele Izraelt bíráló, illetve a cioniz­must elítélő kitételek. A hírt - amelyet a palesztin küldöttség még nem erősített meg - Jesse Jackson ame­rikai fekete polgár­jogi aktivista jelen­tette be Jasszer Arafat palesztin ve­zetővel folytatott háromórás megbeszélése után. Folytatás a 8. oldalon Annan arra kérte a küldötteket, hogy lépjenek túl személyes nézeteltéréseiken

Next