Népszava, 2001. december (129. évfolyam, 280-303. sz.)

2001-12-06 / 284. szám

NÉPSZAVA Válaszlépést fontolgat a kormány vízumügyben A kötelezettség nem szól hosszú időre Nem szól hosszú időre a magyar állampolgárok számára beveze­tett kanadai vízumkötelezett­ség, bár még nem határozták meg, mikor vonják vissza a mostani határozatot. A magyar kormány jövő héten dönt arról, hogy Magyarország tesz-e vá­laszlépést Kanadával szemben, derült ki Orbán Viktor minisz­terelnök szokásos szerda regge­li rádióinterjújából. Leopold Erika NÉPSZAVA Kanada sajnálja, hogy vissza kel­lett állítania a vízumkötelezettsé­get Magyarországgal szemben, de ez volt az egyetlen lehetősége a nagymértékben megalapozatlan menekültkérelmek kezelésére - mondta Marta Moszczewska, Ka­nada budapesti nagykövete. Az észak-amerikai ország kedden je­lentette be, hogy a magyar állam­polgárok december 5-én éjféltől ismét csak érvényes beutazási ví­zummal utazhatnak Kanadába. A magyar kormány következő ülésén dönt arról, hogy Magyar­­ország tesz-e válaszlépést Kana­dával szemben a magyar állam­polgárok számára bevezetett ví­zumkötelezettség miatt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szo­kásos szerda reggeli rádióinterjú­­jában. A döntést kiváltó okról - a magyarországi romák Kanadába történő kivándorlásáról - Orbán Viktor úgy vélekedett, a kanadaiak nem látják szívesen, ha olyanok tömege próbál meg letelepedni Kanadában a menedékjogra hi­vatkozva, akiket semmilyen ül­döztetés nem ért hazájukban. A nagykövet elmondta, 1998 óta összesen 8600, míg csak az idén 3500 magyar állampolgár folya­modott menekültstátusért Kana­dában, ami Ottawa számára elfo­gadhatatlanul magas szám. Jim Versteegh, Kanada bécsi nagykövetsége vízumosztályá­nak - a régióért felelős - illeté­kese kitért arra, hogy országa nem készít statisztikát a kérel­meket beadók etnikai hovatarto­zására vonatkozóan, ám a ma­gyarországi kérelmezők „nagy számban vallották magukat egy kisebbség tagjának”. Vélemé­nye szerint a magyar uniós tag­ság meggyorsíthatja a vízum­mentesség visszaállítását. A ví­zumkötelezettség Jim Versteegh megfogalmazása alapján nem szól hosszú időre, bár még nem határozták meg, mikor vonják vissza a mostani határozatot. Tegnap vízumhivatal nyílt Ka­nada budapesti nagykövetségén, ahol a tájékoztatás szerint a ké­relmek beadásának napján vagy legkésőbb 24 órán belül kiállít­ják a vízumot. Ez szólhat egy­szeri beutazásra, adott időtar­tamra, illetve többszöri beuta­zásra, akár 5 éves időtartamra is. A vízumhoz érvényes útlevél, megfelelően kitöltött igénylő­lap, két fénykép és a költségtérí­tés befizetése szükséges. Ez a vissza nem térítendő összeg egyszeri beutazásra jogosító ví­zum esetében 75 kanadai dollár (13 500 forint), többszöri beuta­zást lehetővé tevő vízum eseté­ben ennek a duplája. Kanada mást nem kér, ám a vízum ki­adását megkönnyíti, ha a kérel­mező rendelkezik a visszaútra szóló repülőjeggyel, magyaror­szági munkahellyel, bankszám­lával. Azok a magyar állampol­gárok, akik december 7-én éjfél előtt érkeznek, még vízum nél­kül léphetnek be Kanadába. A miniszterelnök szerint a hatá­ron túli magyarok „lelkileg na­gyon rosszul fogadták” azt a ren­deletet, amely lehetővé tette a ha­tárőrségnek, hogy a beutazóknál ellenőrizze, van-e a tervezett itt­­tartózkodás napjaira 5-5 ezer fo­rintjuk, így a kormány a rendelet visszavonása mellett döntött. A rendelet bevezetését a kormányfő azzal indokolta, hogy minden or­szág megpróbálja megvédeni ma­gát azoktól a külföldiektől, akik nem tudják fenntartani magukat. Jövő hét szerdára halasztották a döntés nyilvánosságra hozatalát Százmilliárd a tét a metróperben Több mint százmilliárd forint sorsa a tét a metróper felülvizsgálati eljárásában. Ha a főváros nyeri a jogvitát, és az államnak fizetnie kell, elképzelhető: a kétéves költségvetés is módosításra szorul. A Legfelsőbb Bíróság tegnap egy héttel elhalasztotta a döntés nyilvánosságra hozatalát. Pálmai Erika NÉPSZAVA Csak a jövő szerdán hirdeti ki ha­tározatát a Legfelsőbb Bíróság öttagú felülvizsgálati tanácsa ar­ról a felülvizsgálati kérelemről, amelyet a fővárosi önkormány­zat terjesztett a tanács elé a 4-es metró ügyében. Az ügy tétje pél­da nélküli: abban az esetben, ha az állam elveszíti a pert és több mint százmilliárd forint megfize­tésére köteleznék, a kifizetéshez a kétéves költségvetést is módo­sítani kellene. Ezzel pedig új megítélés alá esnének azok a pluszjuttatások, amelyeket a kor­mány az elmúlt hónapokban ígért az árvízkárosultaknak, a nyugdíjasoknak vagy éppen az igazságszolgáltatásnak. A felülvizsgálati eljárásban a fővárosi önkormányzat egyrészt arra a korábbi jogerős bírói ítélet­re hivatkozik, amely kimondja, hogy az államnak fizetnie kell, így ezen eljárás csupán a fizetési kötelezettségét hivatott eldönte­ni. A felülvizsgálati kérelem másrészt azzal érvel, hogy a fe­lek között a metróberuházás fi­nanszírozásáról aláírt megállapo­dás köti az államot. A jogbizton­ságot fenyegeti, ha szerződésben vállalt kötelezettségének teljesí­tését bárki jogos érdek nélkül megtagadhatja - mondta a fővá­ros jogi képviselője a tegnapi tárgyaláson. A magyar állam képviselője a felülvizsgálati ké­relem elutasítása mellett érvelt, mert álláspontja szerint a metró­­beruházás finanszírozásáról alá­írt megállapodásra a költségveté­si jogot kell alkalmazni. A 4-es metró megépítésére vo­natkozó, a főváros és az állam ál­tal még 1998-ban létrejött és az Orbán-kormány által felmondott szerződés érvényességét már 1999 óta jogerős bírói ítélet mondja ki. Ennek ellenére nem teljesíti a kormány az ebben vál­lalt kötelezettségeit. Ezért is in­dult a második metróper, amiben azt kellett eldönteni, hogy a meg­állapodás alapján terheli-e fizetési kötelezettség az államot. Még ta­valy szeptemberben nem jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság úgy döntött: fizetnie kell az államnak. Mindazt, ami a metróberuházás­ról szóló eredeti szerződés szerint rá esik. A felek között aláírt meg­állapodás ugyanis egyértelmű akaratnyilvánítás volt, ami nem csak jogokat, de például fizetési kötelezettséget is ró az aláírókra. A szerződés jogtalan megtagadá­sa miatt ezért megalapozottan for­dult bírósághoz jogainak érvénye­sítése miatt a főváros. A felülvizs­gálati eljárásra azután kerül sor, hogy áprilisban a Legfelsőbb Bí­róság - megváltoztatva az elsőfo­kú ítéletet - elutasította a fővárosi önkormányzat keresetét a magyar állammal szemben. A második metróperben született jogerős döntés szerint a felek között még 1998-ban létrejött megállapodás­ban ugyanis a pénzügyminiszter olyan kötelezettséget vállalt, amely érinti az államháztartást. Ezt viszont kizárólag törvényi fel­hatalmazás alapján tehetné, nem pedig - mint jelen esetben - pol­gári jogi szerződésben. A törvényi felhatalmazást pedig nem pótol­hatja egy bírói ítélet - a döntés in­doklása szerint. Másodfokon a Legfelsőbb Bí­róság úgy ítélte meg, hogy a fe­lek között nem jöhetett létre pol­gári jogi szerződés, mivel az ál­lam nem rendelkezik szabadon saját vagyonával. Ha pedig nincs polgári jogi szerződés, nincs mit teljesítenie az államnak, így tehát a Legfelsőbb Bíróság ítéletét fogja a Legfelsőbb Bíró­ság felülvizsgálni. Elutasíthatja a fővárosi önkormányzat kérelmét vagy helyt adhat neki. Dönthet úgy is, hogy új eljárásra utasítja az elsőfokú bíróságot. Az ügy bonyolultsága miatt még nem döntöttek Szalmás Péter felvétele Pert vesztett az alapítvány Pert vesztett az egészségügyi tár­cával szemben a Gyermekrák Alapítvány; a Fővárosi Bíróság nem jogerős ítélete szerint kama­tokkal együtt kell visszafizetnie 135 millió forintot a tárcának. Hírszerzést oktat a Defend Folytatás az 1. oldalról A Clavis Intézet a titokvédelem mellett azt is tanítja, hogyan lehet legális módszerekkel a lehető leg­több információhoz jutni egy cég­ről vagy személyről. A vállalko­zásbiztonság módszerei kiterj­ed­hetnek az adott cég dolgozójának legintimebb titkaira éppúgy, mint esetleg eltitkolt előéletére. Egyes vélemények szerint ezzel a Clavis lényegében a leendő üzleti hír­szerzők oktatási központjaként kí­vánt tevékenykedni. A Clavis kft­­ben lényegében ugyanazok a ne­vek fedezhetők fel, mint a Defend menedzsmentjében, illetve a Per­fect Trade Connection Kft.-ben. Utóbbi egyik tulajdonosa - mint azt megírtuk - diplomáciai kine­vezést kapott Jordániába. A Nyír­fa-per másodrendű vádlottja, Föl­di cégtársa, Balogh János pedig - APEH-elnöksége idején - Si­­micska Lajos tanácsadója volt. Orbán Viktor miniszterelnöktől, Stumpf István kancelláriami­nisztertől, Dávid Ibolya igazságügy-minisztertől, valamint Polt Péter legfőbb ügyésztől vár írásban választ a Defend Kft. üzleti tevékenységével kapcsolatban Keller László szocialista képvise­lő. Vajon milyen kormánystratégiába illeszkedik a Defend autó­pálya-üzletben és az olajüzletben folytatódó terjeszkedése és va­jon mindez nem vet-e fel törvényességi aggályokat - teszi fel a kérdését a szocialista honatya. Keller úgy látja, a Defend számos olyan tevékenységi körrel rendelkezik, amelyeket csak erős túl­zással lehet a személyi és vagyonvédelemmel közvetlenül össze­függő tevékenységnek nevezni. Márpedig a törvény világosan fogalmaz: az a vállalkozó, amely személy- és vagyonvédelem­mel és magánnyomozással foglalkozik, mást nem végezhet, ki­véve ha az közvetlenül összefügg a korábban felsorolt tevékeny­ségével. Ezek alapján Keller nem érti, hogy a Defend közvetve többségi tulajdonos lett az Olajber Olajipari Fővállalkozó és Be­ruházó Rt.-ben. A társaság egyik részvényese az autópálya-épí­tések fővállalkozójának, a Vegyépszer Rt.-nek. Keller megemlí­ti, hogy egyes források összefü­ggésbe hozzák az Olajtervet és annak alapítóit az M7-es autópálya építésével összefüggő speku­latív ingatlanfelvásárlásokkal. BELFÖLD A Magyar Posta Rt. a közúti pénz­­szállításra 2005. december 31-ig szóló szerződést kötött a Defend Security Kft.-vel, melynek részle­teit a felek üzleti titokként kezelik. A Magyar Posta szerint 100-500 millió forint megtakarítást jelent az intézménynek, hogy nem maga végzi, hanem külső szolgáltatóval végezteti a pénzszállítást. Kalmár István, a posta elnök­vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy folyik-e belső vizsgálat a Postánál az onnan kikerült és nyilvánosságra hozott különböző dokumentumok ügyében, kifejtet­te: ez a vizsgálat valóban folyik a társaságnál, s ennek során hazug­ságvizsgáló gépet is használnak. 2001. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK 3 Terv a kórházi adósságrendezésre Folytatás az 1. oldalról­­ A már elkészült kimutatások pontos képet adnak arról, mely szakterületeken, milyen beteg­­forgalom mellett, milyen gépek esetében mekkora amortizáció számolható el. En­­nek alapján egé­szítjük ki a közpon­ti finanszírozást. Ez éves szinten 40- 50 milliárd forintos többletet jelent. A szakértők a be­tegellátási gyakorlat átrendezésé­től mintegy 20 százalékos felsza­baduló többletet remélnek. Ivády Vilmos szakvéleményekre hivat­kozva azt mondja: olyan ösztön­zőrendszerre van szükség, amely érdekeltté teszi a rendszert abban, hogy ne küldjék feltétlenül to­vább a pácienst a fekvőbeteg-el­látásba. Becslések szerint a be­tegforgalom legalább 20 százalé­kát látják el teljesen fölöslegesen a kórházakban. Ha ezeket a pá­cienseket szakrendelőkben kezel­nék, a rájuk fordított kifizetések ugyanúgy a kórházi kasszában maradhatnának, kisebb forgalom­ra elosztva, így automatikusan ,-----------re csökkenne az intéz­mények működési költsége, kevesebb anyagkiadással, ki­sebb létszámmal tudnának dolgozni. Számítások sze­rint a gyermekgyó­gyászatban jellemző leginkább a fölösleges kórházi ellátás, ott ugyanis 30-40 százalékkal csök­kenthető lenne a fekvőbeteg-el­látás - nyilatkozta Ivándy. A tárca szakembere szerint a most kialakult helyzetet az ágazat valamennyi szereplőjének, így a piaci résztvevőknek is viselniük kell.­­ A nagykereskedőknek, gyógyszerbeszállítóknak - utalt a cégek keddi levelére a helyettes államtitkár - tudomásul kell ven­niük: nem dolgozhatnak olyan magas árakkal, amelyeket az itte­ni fizetések járulékából nem va­gyunk képesek finanszírozni. Al­kalmazkodniuk kell ahhoz, hogy vásárlóik, történetesen a kórházak, szegények - állítja Ivády Vilmos. Az elmúlt évtizedek beruházá­sainak, fejlesztéseinek elmaradá­sát azonban biztosan nem lehet egy-két éven, egyetlen cikluson belül megoldani. A tárca elkép­zelései szerint azonban ehhez, a számítások szerint mintegy 300 milliárdos elmaradáshoz a Szé­­chenyi-terv gazdaságélénkítő programja adhatna forrást.­­ Igaz ugyan, hogy költségvetési intéz­mény nem pályázhat, de ha az in­tézetek közhasznú társaságokká alakulnak, banki hitelre, kamat­­kedvezményekre, s a program milliárdos forrásaira is számít­hatnának. Az elmúlt évtizedek elmaradását nem lehet egy-két éven belül behozni Népszavazás a szegedi egészségügy privatizációjáról A Szegedért Egyesület helyi népszavazást kez­deményezett a város tervezett egészségügyi pri­vatizációjával kapcsolatban. A helyi népszava­zás célja, hogy az önkormányzat az egészség­­ügyi dolgozók és szakmai érdekvédelmi szerve­zeteik bevonásával határozza meg a járó- és fek­vőbeteg-ellátás átalakításának módját. Ezt ugyanis a szervezet szerint az önkormányzat ed­dig elmulasztotta. Bár a szegedi polgármester a minap az átalakítás elhalasztásáról nyilatkozott, a Szegedért Egyesület mégsem látja megnyugta­tónak a helyzetet. A város vezetőinek az az el­képzelése, hogy az érintettek által kifogásolt be­fektető helyett az intézményrendszert egy erre a célra létrehozandó, száz százalékban önkor­mányzati tulajdonú cég működtesse, még inkább kizárja az egészségügyi dolgozók, szakmai, ér­dekvédelmi szervezetek véleménynyilvánítási lehetőségét, hiszen a döntések „házon belül” születhetnének meg - véli az egyesület. A város jegyzője megkapta az egyesülettől a helyi népszavazás kiírására vonatkozó kérdést, s 15 nap áll a rendelkezésére, hogy megvizsgálja, megfelel-e a formai és tartalmi előírásoknak. Ahhoz, hogy kiírhassák a helyi népszavazást, csaknem 27 ezer hiteles aláírás szükséges. Tv magazin, országos moziműsor és színházműsor az interneten

Next