Népszava, 2001. december (129. évfolyam, 280-303. sz.)

2001-12-14 / 291. szám

r . A Magyar Televízió Rt. kuratóriuma egyhangúlag elfogadta az intézmény közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatát. Ezt - a médiatörvény értelmében - 1996-ban el kellett volna készíteni. A kuratórium már többször el is készítette, de eddig a médiaha­tóság egyetlen esetben sem fogadta azt. Azt kifogásolták, hogy a szabályokhoz nem rendeltek szankciókat. Az ORTT végül konk­rét irányelveket adott az MTV-nek, ennek alapján készült el a KMSZ. A kuratórium tegnap tárgyalt az MTV Rt. 2002. évi üz­leti tervéről, a kuratórium első félévi munkatervéről, valamint a televízió műsorstruktúrájának fogadtatásáról is, bár az idei má­sodik féléves üzleti tervet még mindig nem fogadták el, ahogyan szervezeti és működési szabályzata sincsen a köztévének. Mend­­reczky Károly, az MTV elnöke lapunknak elmondta: az SZMSZ-t legkésőbb januárig elkészíti, s ennek alapján nevezi ki a köztévé két alelnökét is. 2 2001. DECEMBER 14., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Egyértelműbb hirdetések A házbizottság tegnapi ülésén szó volt arról, hogy a szocialista párt választ vár, miképpen ma­radhatott ki az Országgyűlési Beszámoló nevű kiadványból az MSZP álláspontja. A kormány képviselője jelezte: a jövőben egyértelműbben tüntetik majd fel, hogy a kabinet - az Ország­­gyűlésben elhangzott - parla­menti beszámolójának egy szer­kesztett változatáról van szó. Is­mert, hogy a szocialisták kifogá­solták: a parlament tudta nélkül jelent meg napilapokban a Mi­niszterelnöki Hivatal hirdetése. Kossuth-év Európa-szerte Megalakult a Kossuth Emlékbi­zottság. Feladata, hogy koor­dinálja az államférfi születésé­nek 200. évfordulójának megün­neplését. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hamaro­san pályázatot hirdet egy 220 millió forintos keretre, amelyből kiadványokat, szakmai konfe­renciákat támogat, szobrok és emléktáblák állítását segíti. 168 óra a Klubrádióban Vitray Tamás, Szilágyi János és Aczél Endre is műsort vezet majd a megújuló Klubrádióban. Ezen­túl ott jelentkezik majd a 168 Óra című hangos politikai magazin. Az adó nem lesz túlpolitizált és nem kötődik egyetlen párthoz sem, elgondolkoztató vélemény­rádió kíván lenni - mondta Kom­­lósi Gábor vezérigazgató. Helyreigazítás A Székely Zoltán peréről de­cember 6-án megjelent cikkünk­ben tévesen írtuk, hogy Molnár Róbert országgyűlési képviselő hozta össze a volt kisgazda Szé­kely Zoltánt Balla Dániel vállal­kozóval. Valójában a szintén ex­­kisgazda Molnár László volt a közvetítő. Az érintett képvise­lőktől és olvasóinktól elnézést kérünk. Milliós plusz az állami vezetőknek Vámosok és adóbeszedők gazdag karácsonya az idei NÉPSZAVA-információ Körülbelül 8-10 millió forintot fordítanak a költségvetésből az ál­lami vezetők és a kormánytagok 13. havi fizetésére. A törvények alapján kötelezően járó egyhavi illetmény összege 300-400 ezer forint közötti. Mádl Ferenc köz­­társasági elnök, Orbán Viktor mi­niszterelnök, Áder János, a parla­ment elnöke, valamint Németh János, az Alkotmánybíróság és Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke havonta legalább 289 ezer forintot kap egy tavaly elfogadott törvény alapján. A miniszterek és az államtitkárok bruttó havi illet­ménye szintén 300 ezer forint kö­rüli. Igaz, a teljes összeg ennél magasabb, a különböző pótléko­kat, illetménykiegészítéseket is fi­gyelembe véve. Ez ugyanakkor nem érinti a 13. havi fizetést, azt ugyanis csak a köztisztviselői il­letményalap befolyásolja (ez ta­valy 28 ezer, idén 30 600 forint). A 13. havi fizetést értesüléseink szerint még ebben az évben meg­kapják a kormánytagok. Ebben az évben egyébként a 45 állami vezető fizetésére körülbe­lül 160 millió forintot költöttek a központi költségvetésből. Ebben az összegben a közigazgatási ál­lamtitkárok nem, csak a politikai államtitkárok szerepelnek. A vám- és pénzügyőrség 7900 alkalmazottja között 2,9 milliárd forint teljesítményjutalmat oszt­hat szét. A VPOP első ízben kap a költségvetésbe befolyt bevéte­lek túlteljesüléséhez kötődő ju­talmat. Átlagosan háromhavi bé­rüknek megfelelő prémiumot kaptak kézhez ezen a héten a pénzügy­őrök, míg az ala­csonyabb fizetésű végrehajtók leg­alább 4-5 havi fize­tésüket vihették ha­za. A VPOP úgy juthatott hozzá a jutalomhoz, hogy teljesültek a költségvetési törvényben megfo­galmazott kritériumok, vagyis a vám- és importbefizetésekből egész évre előirányzott 121 mil­liárd, valamint a fogyasztási és jövedéki adóból betervezett 530 milliárd forint több mint 89 szá­zaléka befolyt november 30-ig. A múlt hónap végéig vám- és importbefizetésekből 116,4 mil­liárd forinttal gyarapodott a költ­ségvetés, ami az éves előirány­zat 96,2 százaléka, fogyasztási és jövedéki adóból pedig 490,8 milliárd forint bevétel, az egész évre tervezett 92,7 százaléka származott. Nem volt nehéz túl­teljesíteni a vámosoknak az elő­irányzatokat, a Pénzügyminisz­térium ugyanis jócskán alulter­vezte az idei vámbevételeket. Az adóhivatalnak összesen 8,8 milliárd forint prémiumot tenne lehetővé a költségvetés, amiből 7,5 milliárd forintot hagyott jó­vá a pénzügyi tár­ca. A jutalom felté­tele a vámhatóság­hoz hasonlóan az volt, hogy novem­ber 25-ig a szemé­lyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, vala­mint a társadalombiztosítási já­rulék-előirányzatok 89 százalé­ka teljesüljön. Ehhez képest múlt hónap végéig személyi jövedelemadóból 731,4 milliárd forint folyt be, ami csak a 85,3 százaléka az éves tervezetnek. Általános forgalmi adóból vi­szont teljesült a feltétel, hogy az egész évre előirányzott bevétel 92,5 százalékával, összesen 1193,8 milliárd forinttal gazdagodott a költségvetés. Az idén a 45 állami vezető fizetésére körülbelül 160 milliót költöttek a központi Széchenyit tenné Kossuth helyére a színművész NÉPSZAVA-információ Méltatlanul áll a Hősök terén Kossuth Lajos szobra, így véle­kedett nemrég egy televíziós műsorban Eperjes Károly Kos­­suth-díjas színművész. Kifejtet­te, hogy szerinte a kossuthi esz­meiség alapozta meg a trianoni logikát. A színművész korábban többször is hangot adott Kos­suthtal szembeni ellenszenvé­nek. Most a csornai helyi televí­zióban sugárzott beszélgetésben szólt erről. A riporter Áder Já­nos házelnök volt. Az Index című internetes új­ságban a színész magánvéle­ménynek nevezte az elmondot­takat, és hozzátette: nem dolga lépéseket tenni a szobor ügyé­ben. Azt mondta, nem ítéli el Kossuthot, bár nagy fájdalma, hogy a Hősök terén bekerült a nagy államférfiak sorába. Eper­jes a „nemzetre tett jó hatása mi­att” szívesen tenné a helyére Széchenyit. ­ Eltérőően értelmezik a különböző rádiósok összeférhetetlenségét Lakos Nóra NÉPSZAVA Miközben az ellenzék szerint összeférhetetlen, hogy a Magyar Rádió elnöke az MDF egyik he­lyi szervezetének rendezvényein rendszeresen beszélget közéleti személyiségekkel politikai kér­désekről is, a közrádió vezetése meg akarja akadályozni neves munkatársak televíziós szereplé­seit. Értesüléseink szerint Perjés Klára, a Kossuth adó főszerkesz­tője levélben értesítette Bolgár Györgyöt, hogy televíziós tevé­kenysége összeférhetetlen a rá­dióban végzett munkájával. A fő­­szerkesztő a rádió belső szabály­zatára - a közműsor-szolgáltatási szabályzatra - hivatkozik. Ez tilt­ja, hogy dolgozóik más elektroni­kus médiában is műsort készítse­nek. Bolgár György lapunknak elmondta: a levelet visszautasí­totta, miután meghívott résztve­vő a Magyar ATV Sajtóklub cí­mű műsorában és nem műsorké­szítő. Hozzátette: ezt ő is levél­ben hozta a közrádió vezetésének tudomására, erre még nem ka­pott választ. Bolgár Györgynek egyébként Beszéljük meg! című műsora január 1-jétől az eddigi két alkalom helyett csak hetente egyszer lesz hallható, s annak is egyik felében a betelefonálók he­lyett politológusok véleményét kell kérnie. Ezt a döntést ugyan­csak az adófőszerkesztő hozta. A telefonos sáv ugyanakkor meg­marad, de Bolgár helyett egy má­sik műsorkészítő várja majd a hallgatók véleményét külpoliti­kai kérdésekről. Farkasházy Tivadar már ko­rábban levelet kapott az össze­férhetetlenségről a rádió elnö­kétől. Kondor Katalinnak vála­szolva ő is azzal érvelt, hogy nem műsorkészítőként, hanem vendégként vesz részt az RTL Klub Heti Hetes című adásában. Kondor Katalin lapunknak azt nyilatkozta: nem tudja elfogadni Farkasházy érveit, hiszen a kér­désben felkért ügyvédek szak­mai álláspontja szerint is össze­férhetetlen a két tevékenység. Mint mondta, amennyiben Far­kasházy lemond a belső munka­társi státusról - ő a Rádiókabaré vezetője -, annyi paródiát írhat a Rádiókabarénak, amennyit csak akar. Az MSZP viszont Kondor Ka­talinnak az MDF XI. kerületi ren­dezvényén való szereplését tartja összeférhetelennek. Ezért kérték az Országgyűlés kulturális bizott­ságát, foglaljon állást, mi várható a közszolgálati médiumok veze­tőitől a választási időszakban. Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke lapunknak elmondta: a Magyar Rádió elnöke a múlt héten az MDF helyi szervezetének rendez­vényén egyértelművé tette politi­kai nézeteit. Makovecz Imre Kos­­suth-díjas építésszel beszélgetve­­ az Egyesült Államok új budapesti nagykövetére utalva - többek kö­zött azt mondta: „idejön valaki, ...aki két hónapja sincs itt, és eb­ben a pillanatban antiszemitiz­musról brekeg”. Azt is kifejtette, nem gondolná, hogy nagy kü­lönbség lenne „ a kormány gaztet­teiről” szóló nyilatkozatok és Bayer Zsoltnak az ATV Sajtó­klubjában tett kijelentései között. Az újságíró a műsorban többek közt „mocsadék utolsó állatok­nak" és „gyilkos, hazaáruló, sen­kiházi rohadékoknak” nevezte azokat az ellenzéki politikusokat, akiket kifütyültek az ’56-os meg­emlékezéseken. Lendvai Ildikó levélben for­dult a Magyar Rádió kuratóriu­mának elnökéhez és választ vár, hogyan ítéli meg a nyíltan vál­lalt politikai elkötelezettséget a közszolgálati rádió elnöke ese­tében. Szadai Károly, a Magyar Rádió kuratóriumának elnöke elmondta: a levelet még nem kapta meg, de ismerve a történe­tet, nem érzi indokoltnak, hogy bármilyen lépést kezdeményez­zen az ügyben. NÉPSZAVA Törvényt sértett és fizetett tavasszal a Fidesz NÉPSZAVA-információ­­ A Fidesz több mint hatvannégy­ezer forinttal lépte túl a 2001. évi időközi választásoknál a vá­lasztási eljárásról szóló törvény­ben meghatározott jelöltenként felhasználható 1 millió forintos keretet. Ezt állapította meg az Állami Számvevőszék, amely tegnap tette közzé az idei időkö­zi választások kampányára for­dított összegek felhasználásának törvényességéről szóló jelenté­sét. A pártnál, miután észlelték a hibát, önrevízió keretében befi­zették az összeg kétszeresét a költségvetésbe. Az ÁSZ szerint a törvényes határidőn túl tette közzé beszámolóját az MDNP és a Zöld Demokraták, míg a Harmadik Oldal Magyarorszá­gért Egyesület a számvevők fel­hívása ellenére sem számolt el a kampányra fordított összegek­kel. A határidő-túllépést vagy a beszámolás elmulasztását azon­ban a törvény nem szankcionál­ja, ezért az ÁSZ-nak nem volt lehetősége felelősségre vonni ezeket a szervezeteket. A szám­vevők szerint az idei időközi vá­lasztásokon az MSZP volt az egyetlen jelölő szervezet, amely minden tekintetben eleget tett ez irányú kötelezettségeinek. Azt is megállapították, annak ellenére sem biztosított a kampányban felhasznált összegek teljes körű vizsgálata, hogy arra az ÁSZ már több vizsgálata során fel­hívta a kormány figyelmét. Az 1999. októberi és a 2000. áprilisi időközi választások kam­pányaira fordított pénzeszközök ellenőrzéséről szóló ÁSZ-jelen­­tésben is szerepelt, hogy pénz­ügyi szempontból máig nem tisz­tázott a választási kampány fo­galma. Ebből következően nem lehet tudni, hogy pontosan mi tartozik a választási költség foga­lomkörébe. A megfelelő jogi sza­bályozás hiányában ma azok az összegek minősülnek kampány­költségnek, amelyeket a pártok annak nyilvánítanak, illetőleg azok, amelyek megjelennek a pártok számviteli nyilvántartásá­ban. Az ÁSZ a jogi szabályozás hiányosságainak kiküszöbölése érdekében javasolta a kormány­nak, hogy az Országgyűlésben kezdeményezze a választási eljá­rásról szóló törvény helyett egy új, a kampányfinanszírozás átlát­hatóságát szavatoló, átfogó tör­vény megalkotását. Újratemették Barankovics Istvánt A Fiumei úti sírkertben újratemették Barankovics Istvánt. Az egykori kereszténydemokrata politikus 1974- ben az Egyesült Államokban hunyt el. Az Országgyűlés elnöke beszédében azt emelte ki, hogy a politikus a józan többséggel együtt vallotta: a demokrácia rendet kell jelentsen a szabadságban és szabadságot a rend­ben. Áder János elítélte az egykori állampártot, amely emigrációba kényszerítette a Demokrata Néppárt ve­zetőjét, miután pártját szélsőségesnek és a klerikális reakció hívének minősítették. A házelnök a magyar tör­ténelem különös jellegzetességének nevezte az újratemetéseket. Ezek a ceremóniák szerinte arról vallanak, hogy a nagy eszmék áldozatok nélkül nem győzhetnek Még csak terv a romahivatal Folytatás az 1. oldalról Ez a hivatal kikerülne a NEKH szervezeti felügyelete alól és va­lószínűleg a Miniszterelnöki Hi­vatal alá tartozik majd. Mindez nem biztos - tette hozzá -, mert hallott már arról is, hogy a szo­ciális tárca lesz a felügyeleti szerv. Ami biztos, hogy a hivatal­nak a hosszú távú cigányügyi program megvalósítása lenne a feladata, de ebben a ciklusban Osztojkán sem lát esélyt a létre­hozására. Szerinte a szervezet ki­alakítása nem új ötlet, az OCÖ is kezdeményezte már, de most a Fideszben partnerre találtak. A lényeg, hogy a cigányügy keze­lése egy kézben legyen, nem meg­osztva több szervezet között és elkülönítve más kisebbségektől. A CTB egy kormányközi koor­dinációs szervezet, amelynek elnö­ke az igazságügy-miniszter, Dávid Ibolya, tagja tizenegy szaktárca helyettes államtitkára, valamint ál­landó meghívott Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman is. A CTB- nek nincs önálló költségvetése, az adminisztrációs, titkári költségeket a NEKH állja. A bizottság - szer­vezeti szabályzata alapján - egy évben legalább négyszer ülésezik, de az idén már ötször tanácskozott. Dávid Ibolyát rendszeresen politi­kai államtitkára, Hende Csaba he­lyettesíti. Lapunk kérdésére az ál­lamtitkár semmi konkrétumot nem tudott mondani az új szervezetről. Mint fogalmazott, egyelőre az el­képzeléseket tekintik át, mérlege­lik a lehetőségeket. Hende nem merné megjósolni, hogy ebben a ciklusban megalakul-e az új hiva­tal, de szerinte elvileg semmi sem lehetetlen. Nem tisztázottak még a Fidesz és az országos cigány érdekvé­delmi szövetség, a Lungo Drom tervezett megállapodásának pon­tos részletei sem. Pokorni nyilat­kozatában néhány helyet ígért a roma szervezetnek a párt orszá­gos listáján, valamint 5-6 helyet megyei listákon. Azt viszont nem tudni, ez hogyan függ össze a kisgazda politikusok Fidesz-szí­­nekben indulásával. Ismert, hogy Kövér László és Turi-Kovács Bé­la tárgyalásain 6-8 Torgyánnal szembeni kisgazda képviselő je­löltségéről volt szó, a roma szer­vezettel kötött megállapodás azonban tovább bonyolíthatja a vezető kormánypárt szövetségesi viszonyait. Csurka Népfront-Fideszt lát A Magyar Igazság és Élet Pártja attól tart, a Fidesz hasonlatossá válik az egykori Népfronthoz. A pártelnök szerint a vezető kor­mánypárt a választási eredményesség érdekében demokratikus alapelveket áldoz fel. Csurka István a Fidesznek a Lungo Drom cigányszervezettel, az egykori kereszténydemokratákkal, illetve a volt kisgazdákkal tervezett választási együttműködése miatt fogalmazta meg bírálatát. Úgy vélte, bizonytalanná válhat a kor­mányzás is egy ennyire vegyes összetételű koalícióban. A MIÉP elnöke szerint ha a Fidesz népfrontszerűen kiszélesített párttá válik, amelyben különböző és komoly mértékben ütköző elemek foglalnak helyet, akkor nem lehet szilárd, egyértelmű kormány­zást várni tőle.

Next