Népszava, 2001. december (129. évfolyam, 280-303. sz.)

2001-12-06 / 284. szám

2 2001. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Kapolyi a közös jelölt­­ Juhász Ferenc, a Magyar Szo­cialista Párt alelnöke egyéni képviselőjelöltként indul a 2002-es országgyűlési választá­sokon Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3-as számú, tiszavasvári szavazókerületében, míg Baja Ferenc pártigazgató a megyei listát vezeti majd. Az MSZP vá­lasztási szövetséget kötött a Magyarországi Szociáldemok­rata Párttal, amelynek elnöke, Kapolyi László, a térség 10-es számú, fehérgyarmati választó­kerületében lesz a két politikai szervezet közös jelöltje. A párt jelenlegi országgyűlési képvise­lői közül Vojnik Mária, Csabai Lászlóné, Veres János, Bajor Ti­bor, Kiss Gábor és Kertész Ist­ván indul egyéni jelöltként. A nagykállói körzetben Sándor Elek jogász, a baktalórántházi kerületben pedig Gazda László, a térségi fejlesztési ügynökség igazgatója lesz a szocialisták je­löltje. Növelnék a dolgozók számát A szocialisták szerint a követke­ző kormányzati ciklusban a gaz­dasági növekedés éves ütemével megegyező reálbér-növekedésre van szükség ahhoz, hogy a ma­gyar jövedelmek közelítsenek az európai unió bérszínvonalá­hoz. Kiss Péter szocialista or­szággyűlési képviselő szerint pártja célja, hogy a következő négy évben 10-15 százalékkal növekedjék a foglalkoztatás mértéke. Az MSZP felkészült Kovács László szerint az MSZP felkészült akár az áprilisi, akár a májusi országgyűlési választá­sokra. A jövő hét szerdára össze­hívott hatpárti egyeztetésen a szocialisták azt javasolják Mádl Frenc köztársasági elnöknek, hogy a már két alkalommal jól bevált májusi időpontra írja ki az országgyűlési képviselő vá­lasztásokat. A májusi időpont 1994-ben nem érintette hátrá­nyosan a baloldalt, 1998-ban pe­dig kiderült, hogy ez az időszak nem hátrányos a jobboldalnak sem. A pártelnök ugyanakkor a rendszerváltás óta eltelt tizenegy év „legkorruptabb kormányának” nevezte az Orbán-kabinetet. A Happy End sietve lépett Megpróbálja bejegyeztetni a „Magyarország mindannyiun­ké” szlogent a Fidesz választási kampányait szervező Happy End Kft. - tudta meg az Index. A cég a lépésre azt követően szánta el magát, hogy az MSZP a nyáron egymilliárd forintos fizetési felszólítást küldött szá­mukra, mert a 4,2 milliárdos or­­szágimázs-pályázatot egyebek mellett a szocialisták maguknak tulajdonított jelszavával nyerték el még az év elején. Közben egy magánszemély plágium miatt büntetőeljárást kezdeményezett a cég ellen. Székely a bíróságon is vádolt Hiányoztak a nagykövetségi megfigyelők a volt kisgazda honatya peréről Tagadta bűnösségét a veszte­getéssel vádolt Székely Zoltán képviselő a Fővárosi Bírósá­gon tegnap kezdődött büntető­perében. A tárgyaláson nem jelentek meg nemzetközi meg­figyelők, jóllehet Székely ed­dig példátlan módon több nagy­­követségtől is kért támogatást az ügyészség ellen. Pálmai Erika NÉPSZAVA Nemzetközi megfigyelők nem je­lezték részvételi szándékukat a vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán egykori kisgazda ország­­gyűlési képviselő tegnap kezdő­dött büntetőperén a Fővárosi Bí­róságon. A jelenleg független Székely, mint emlékezetes, több nappal a kitűzött tárgyalás előtt három budapesti nagykövetségtől kért „védelmet” az ügyészség túl­kapásai ellen. A szerdai tárgya­láson Székely ismét többször cél­zott arra, hogy szerinte az ügyész­ség politikai nyomásnak engedve koncepciós eljárást folytat ellene azzal a céllal, hogy őt minden­képpen elítéljék. A képviselő azonban válaszolt a neki feltett kérdésekre. Tegnapi meghallgatásán ha­zugságnak nevezte Székely Zol­tán Em­őd polgármesterének azt az állítását, hogy ő pénzt kért vol­na tőle a Környezetvédelmi Alap Céltámogatásából. Valótlannak nevezte azt a vádat is, mely sze­rint megpróbálta rábírni az ön­­kormányzati vezetőt arra, hogy az építkezésbe vonjon be egy ál­tala megnevezett céget. Az ügyészség azzal vádolja a honatyát, az Országgyűlés Kör­nyezetvédelmi Alap Céltámoga­tás (KAC) ellenőrző albizottságá­nak volt elnökét, hogy még 1999- ben egy találkozón megpróbálta rávenni Em­őd polgármesterét ar­ra, hogy a település által elnyert 464 millió forintos csatornaépítési támogatás 30 százalékát adja ne­ki. Székely Zoltán szerint ez pénzügyileg is lehe­tetlen lett volna kivi­telezni. Az előzetes le­tartóztatásban lévő képviselő a tegnapi tárgyaláson több ponton kifogásolta a vádirat állításait. Ar­ról is beszélt, hogy az emődi csa­tornaépítés számára gyanús volt, ezért bejelentést tett a belügy- és a környezetvédelmi miniszternek is. Elhangzott az is, hogy az APEH jelenleg is több olyan ügy­ben vizsgálódik, amelyet egyko­ron Székely Zoltán bolygatott meg. A Székely Zoltán elleni másik vádpont a parlament közbeszer­zéseket ellenőrző bizottságának elnökeként végzett tevékenysé­géhez kapcsolódik. Az ügyészség vádja szerint Székely előbb 20, majd 30 millió forintot kért - és kapott - Balla Zoltán vállalkozó­tól, hogy ne vizsgál­ja felül a vállalkozó közbeszerzési pá­lyázatát. Székely ezzel a váddal kap­csolatban kitért egy szigethalmi beru­házásra is, ahol a nyertes cég ajánlata 20 százalékkal volt magasabb a legolcsóbb ajánlatnál. Hangsú­lyozta, hogy az ügyben ő kezde­ményezte a közbeszerzési eljárás felülvizsgálatát. Az eljárás azon­ban akkor már az egyik vesztes fél kérésére megindult. Ballával egyébként Molnár Róbert, egykori párttársra hozta össze. Székely állítása szerint itt használta Balla először a „doku­mentum” kifejezést. Ez két dol­got jelentett: egyrészt politikuso­kat és vállalkozókat leleplező ira­tokat fedő neve volt, a százszáza­lékos dokumentum pedig a kis­gazdapárt támogatását jelentette. Székely azt is mondta, hogy Bal­la Zoltánnal háromszor beszélt telefonon, az illegálisan rögzített szalagokon pedig jól érezhető az irányítottság és a provokáció. A Gellért Szálló parkolójában poli­tikusokra nézve terhelő doku­mentumokat akart átvenni Ballá­tól. Ám a kocsiban ülve 20 millió forintot talált a táskában. A pénzt a beszélgetés alatt nem nézte meg, bár Balla kérte rá - jegyezte meg tettenérésével kapcsolatban. Székelyt figyelmeztették a hamis vád következményeire, ő azon­ban fenntartotta azt a kijelentését, hogy az ügyészségen pszichikai kényszer hatására tett vallomást. A tárgyalás pénteken többek kö­zött Balla Zoltán meghallgatásá­val folytatódik. Székely: 20 milliós „dokumentum” helyett leleplező papírokat várt a vállalkozótól Székely hiába várta a nemzetközi megfigyelőket Szalmás Péter felvétele Nincs kompromisszum az alkotmánymódosításról NÉPSZAVA-MTI-információ Az MSZP csupán annyiban vál­toztatna a múlt pénteki hatpárti találkozón felmerült kompro­misszumos javaslaton, hogy a magyar haderők külföldi csapat­­mozgásait továbbra is a Parla­ment kétharmada, és nem az egyszerű többség engedélyez­hetné - nyilatkozta lapunknak Juhász Ferenc. A párt azonban továbbra is elfogadja a parla­ment összehívásának leegysze­rűsítését szolgáló javaslatot, vagyis a csapatmozgások napi­rendre vételéhez nem lenne szükség a képviselők négyötö­dének támogatására. Azzal, hogy a Fidesz mindezt úgy értékeli, mintha az MSZP nemet mondott volna az alkot­mánymódosító javaslatra, Ju­hász szerint azt bizonyítja: a Fi­desz nem akarja a változtatást, ám felelősként a szocialista pár­tot nevezi meg. A politikus úgy véli, hogy a legnagyobb kor­mánypárt fél a választási ku­darctól, és ezért nem akar a kö­vetkező kormánynak nagyobb felhatalmazást biztosítani. Ju­hász hozzátette: az MSZP állás­pontja egyértelmű, így csak a Fideszen múlik, hogy módosul­jon az alkotmány. Amennyiben nem kezdeményeznek az ügy­ben újabb tárgyalásokat, úgy az MSZP a korábban parlamenthez eljuttatott indítványát módosí­tott formában ismét beterjeszti - mondta el a szocialista politikus. Pokorni Zoltán sajnálattal vet­te tudomásul, hogy a szocialista párt nemet mondott a kormány alkotmánymódosító javaslatára. A Fidesz elnöke úgy értékelte, hogy az MSZP rövid távú párt­érdekei alá rendelte a nemzet biztonságának érdekeit, és ezt szerinte a szocialisták miniszter­elnök-jelöltjük véleménye és a hatpárti egyeztetések ellenére teszik. Mint mondta: a NATO erköl­csi alapja az, hogy a szövetséget ért támadást hasonlóan ítéljük meg, mintha Magyarországot érte volna támadás. Pokorni vé­leménye az, hogy ezt az erkölcsi alapot támadja a mostani szocia­lista álláspont. A Fidesz elnöke végül leszögezte: biztos abban, hogy a következő parlamenti ciklusban ezzel a kérdéssel fog­lalkozni kell. Horváth Béla papírjai nem kellettek Mindent rendben találtak az SZDSZ-nél a számvevők NÉPSZAVA-információ Az Állami Számvevőszék ismé­telt vizsgálata nem talált sza­bálytalanságot a Szabad De­mokraták Szövetsége székház­vásárlása kapcsán. Az ezzel rá­cáfolt Horváth Béla kisgazda képviselő állításaira, aki számos fórumon fogalmazott meg váda­kat az ügyben, sőt a „postaládá­jában talált” papírok alapján az ügyészségen is feljelentette a pártot. Az Állami Számvevőszék új­ra áttekintette az SZDSZ gaz­dálkodásával kapcsolatos doku­mentumokat, összevetette azo­kat a Horváth Béla által mellék­letként megküldött dokumentu­mokkal. Ezt követően az ÁSZ azt tudatta Horváth Bélával, il­letve az Országgyűlés számve­vőszéki bizottságának elnöké­vel, hogy az elszámolás teljes körűen tartalmazta a párt könyv­vitelében nyilvántartott ország­­gyűlési választásokkal kapcso­latos bevételeket és kiadásokat. Sem a helyszíni vizsgálatok al­kalmával,­sem a dokumentációk között nem került az Állami Számvevőszékhez olyan adat, ami azt mutatta volna, hogy más természetes vagy jogi személy a párt kampányára egyéb forráso­kat fordított volna. Az ÁSZ megállapította azt is, hogy az SZDSZ a valóságnak megfelelően számolt be a kam­pányra fordított költségekről, Horváth Béla pedig nem tárt fel új adatot. A párt 1997-1998. évi gazdálkodása törvényességét el­lenőrző munkatársak a párt által rendelkezésre bocsátott összes dokumentumot látták, ellenőriz­ték és azok adatait a beszámoló­ban megtalálták, így a pártot köz­vetlenül érintő tartozások rendezé­sének adatai is szerepelnek a párt számviteli nyilvántartásaiban. Mindezek alapján az ÁSZ úgy látja, hogy Horváth Béla valótla­nul állította: az SZDSZ az Álla­mi Számvevőszéknek nem mu­tatta be a gazdálkodásával kap­csolatos összes iratot. Valótlan­nak bizonyult az a vád is, hogy az SZDSZ részvényvásárlással megsértette a párttörvényt, hi­szen a részvényvásárlásra kikö­tött opció nem teljesült. Az SZDSZ már korábban sze­mélyiségi jogi pert indított Hor­váth ellen, aki több sajtótájékoz­tatón és a parlamentben is sú­lyos, szerinte akár a párt meg­szüntetéséhez is elégséges gaz­dálkodási szabálytalansággal vádolta az SZDSZ-t. Horváth mindvégig azt állította, hogy a terhelő adatokat tartalmazó vas­kos iratcsomagot postaládájában találta. Az ÁSZ elnöke, Kovács Árpád kedden parlamenti bizott­sági meghallgatásán azt mondta: Horváth dokumentumai miatt nem kezdenek új vizsgálatot az SZDSZ-nél. NÉPSZAVA Ki mondta, hogy Riglernek nincs tartozása? Folytatás az 1. oldalról Világosi amiatt írt levelet, hogy a fideszes politikus - aki pártja vállalkozói tagozatának elnöke - egy APEH-igazolással bizo­nyította októberben, hogy a fel­számolás alatt álló cégének nincs adótartozása. Azt mond­ta, a tartozásról papírt nem ka­pott, holott még ő a cég tulajdo­nosa. „Nem gondolom, hogy az APEH-nél hitelesebb a felszá­moló cég papája” - mondta. Az adóhivatal igazolását újság­íróknak nem adta oda. Egyik televíziós nyilatkozatában pe­dig úgy fogalmazott: a kft.-nél 2000. február 1-jén végzett pénzforgalmi ellenőrzés alap­ján a felszámolás kezdő idő­pontjáig a társaság adótartozása nulla. A nyilvánosságra került zárómérlegekből és felszámo­lóbiztosi beszámolókból kide­rült viszont, hogy a cég adótar­tozása 1997-ben 78 millió, ’99- ben több mint 117 millió forint volt, idén pedig már meghalad­ta a 152 millió forintot (időköz­ben tartozása az APEH-től a Magyar Követeléskezelő Rt.-hez került). A Népszava már beszámolt arról, hogy a Világosi Gábor ál­tal kezdeményezett összeférhe­tetlenségi eljárás, amely a közel­jövőben lezárul, várhatóan Rig­­ler Zoltán tisztázásával zárul. A testület vizsgálata ugyanis csak arra terjed ki, hogy képviselői munkája során juthatott-e olyan információkhoz, amelyek fel­­használásával került többségi tulajdonába az Alba Regia Rt. Az összeférhetetlenségi eljárás nem terjed ki a köztartozásokra, mint ahogy a magánhitelek el­lenőrzésére sem. (Rigler 114 cégnek és magánszemélynek is adósa.) Mendreczky: megállapodtak a Postabankkal Sasvári hallgatott az MTV hiteléről Lakos Nóra NÉPSZAVA Mendreczky Károly, a köztévé elnöke tegnapi közleményében megerősítette lapunk információ­ját, miszerint a Magyar Televízió Rt., a Magyar Televízió Közala­pítvány és a Postabank Rt. között megállapodás jött létre. Mint megírtuk, az MTV Rt. faktoráltat­ta a tv2 koncessziós díjából várt 5 milliárd forintot, így mintegy 3,5 milliárd forintos bevételhez jutott az akkor a csőd szélén álló intéz­mény. Erről ez idáig semmilyen bejelentést nem tett a köztévé el­nöke, újságírói és képviselői kér­désekre reagálva annyit mondott: az ügy folyamatban van. A közlemény szerint mindkét szerződő félnek méltányolható ér­dekei fűződnek a szerződések ti­tokban tartásához. Mendreczky közleményében kifejti: a megálla­podás célja az MTV Rt. törvényes kötelezettségeinek folyamatos tel­jesítése volt. A megállapodással kapcsolatban az MTV Közalapít­vány Kuratóriuma az előzetes tárgyalási felhatalmazást megad­ta, azt folyamatosan figyelemmel kísérte, a szerződés megkötésé­ben pedig félként részt vett. A szerződés tehát mind e tekintet­ben, mind egyéb szempontból a törvényes feltételeknek megfelelt - áll Mendreczky közleményé­ben. A szerződésben érintett felek között létrejött megállapodás nem érinti a tv2 kereskedelmi televí­ziós csatorna tulajdonosait sem közvetlenül, sem közvetve, velük kapcsolatban az MTV Rt.-nek e körben közvetlenül jogviszonya nincs, ezért a megállapodás az említett kereskedelmi csatornát közvetlenül semmilyen módon nem érinti, jogait és kötelezettsé­geit tekintve e szerződéssel válto­zás nem állt be - áll a köztévé el­nökének közleményében. Mint megírtuk, Keller László szocialista képviselő levélben fordult Varga Mihály pénzügymi­niszterhez és Áder János házel­nökhöz az üggyel kapcsolatos kérdéseivel. Levelében arra is fel­hívta a figyelmet, hogy a faktorá­­lásról csak Sasvári Szilárdot, az Országgyűlés kulturális bizottsá­gának fideszes elnökét értesítet­ték, ellenzéki képviselőket nem. Sasvári Szilárd lapunk kér­désére elmondta: az MTV kon­cessziós díjának faktorálásáról a televíziótól kapott névre szóló ér­tesítést, s miután az MTV Rt. 12,5 milliárdos támogatás bizott­sági megtárgyalásán a módosító indítványának indoklásáról - amelyben leírta az addig be nem jelentett faktorálás tényét - nem esett szó, erről a bizottsági ülésen nem is beszélt. Csurka István tegnapi sajtó­­tájékoztatóján értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az MTV reklámidejének értékesíté­sét kiadta egy külföldi tulajdon­ban lévő cégnek. Ezzel a politi­kus az In­média Kft.-vel kötött szerződésre célzott. Csurka sze­rint a szerződés gazdaságilag több szempontból hátrányos az MTV számára, többek között azért, mert meghatározatlan időre szól, a reklámidő értékének csu­pán a 45 százalékát fizeti a cég a közszolgálati tévének, az eddig megkötött szerződések után is tíz százalék jutalék illeti meg, továb­bá a teljesítés után 80 nappal kell csak fizetnie. Mendreczky Ká­roly lapunk kérdésére korábban elmondta: az In média Kft.-t rek­lámfelület-értékesítéssel bízta meg, a reklámidő-értékesítésre közbeszerzési pályázatot írnak ki. Az In Médiával még Szabó Lász­ló Zsolt kötött előnytelen feltéte­lekkel szerződést, azonban azt a kuratórium nem fogadta el.

Next