Népszava, 2001. december (129. évfolyam, 280-303. sz.)

2001-12-08 / 286. szám

2 2001. DECEMBER 8., SZOMBAT RÖVIDEN Hegedűs Lóránt maga kéri kiadatását_______ Ifjabb Hegedűs Lóránt, a MIÉP alelnöke kéri, hogy az Országgyű­lés függessze fel mentelmi jogát. A képviselő az mondta, bízik a magyar bíróság függetlenségében. Hozzátette: bízik abban is, hogy „az ultraliberális hisztériakam­pány ellenére pártatlanul ítélik majd meg a XVI. kerületi Ébresz­tő című újságban megjelent cikk tartalmát”. A Legfőbb Ügyészség a közelmúltban közösség elleni izgatás bűncselekményének ala­pos gyanúja miatt kezdeményez­te a képviselő kiadatását. Törvényt sürgetnek a diszkrimináció ellen Átfogó jellegű antidiszkriminá­­ciós törvényre van szükség Ma­gyarországon a jogszabályi ren­delkezések kiegészítése és mó­dosítása helyett, így összegezte Kaltenbach Jenő a témáról tar­tott kétnapos konferencia tapasz­talatait. A kisebbségi ombuds­man elmondta: az antidiszkrimi­­nációs kódex elfogadása után kell majd az egyes területek jog­anyagait az európai normákhoz igazítani. Kaltenbach szerint azért nem hívták meg előadónak a kormányzat egyetlen képvise­lőjét sem, mert a szakértőből ál­ló szakmai fórumot távol akarták tartani a politikától. Államfői egyeztetés a választások időpontjáról Mádl Ferenc államfő jövő szer­dán egyeztet a parlamenti, vala­mint az előző választásokon egy­százalékos támogatottságnál jobb eredményt elért pártok illetékesei­vel a jövő évi országgyűlési vá­lasztások időpontjáról. A szava­zást az alkotmány szerint április­ban vagy májusban kell megtar­tani. A Fidesz, az SZDSZ és az MDF nem hozta nyilvánosságra álláspontját, az MSZP szerint má­jusra kellene a választások első fordulóját kiírni. Az FKGP azt szeretné, hogy április 7-én legyen az első forduló, míg a MIÉP mi­nél előbb, lehetőleg április elején tartaná a választásokat. ­ Kisgazdákat támogat a Fidesz NÉPSZAVA-információ A kisgazdapárt főtitkára árulónak nevezte a pártja által miniszteri és államtitkári posztra jelölt Vonza Andrást és Kékkői Zoltánt. Árulá­sukat nemcsak az bizonyítja - mondta Gyimóthy Géza -, hogy kiárusítják a magyar földet, ha­nem az is, hogy a jövő évi válasz­tásokon a Fidesz színeiben indul­nak majd. A főtitkár tudni vélte, hogy Vonza Nagykállón, míg Kékkői Villány térségében jelöl­teti magát. Még három további kisgazdafrakció-tag képviselőt nevezett meg, akik jövőre a veze­tő kormánypárt támogatásával in­dulnának: Balogh Józsefet, Feny­vesi Mátét és Vincze Lászlót. Mindhárman egyénileg jutottak a parlamentbe, ami igazolná jelölt­ségüket, hiszen Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke korábban azt nyi­latkozta, hogy pártja az FKGP egyéni képviselői közül néhányat egyéni körzetben támogatna. La­punk megpróbálta elérni az emlí­tett képviselőket, eredmény nél­kül. A kisgazdapárt alelnöke újra kijelentette, hogy pártja túljutott a válságon. G. Nagyné Maczó Ágnes ezt azzal indokolta, hogy a párt által támogatott jelölt fö­lényes többséggel, a leadott sza­vazatok 66 százalékával nyerte meg a Heves megyei Tarnabo­­don a hét végén tartott időközi polgármester-választást. Szavai­ból kiderült, hogy az FKGP he­lyi szervezete „ellenállt” a kor­mánypártokkal való közös jelö­lésnek. Ezt a döntést a siker utó­lag is igazolta. Növekvő kisgazda-népszerűség (balról): Béres, Gyimóthy és Maczó Gy. Balázs Béla felvétele BELFÖLD Eredménytelen szembesítés Székely Zoltán bírósági tárgyalásán Nem sikerült megegyeznie tegnap a bíróságon Székely Zoltán­nak és Balla Dániel vállalkozónak abban, hogy mi és miért tör­tént a Gellért Szállóban és annak parkolójában. A vállalkozó a várt kenőpénzt vitte, az országgyűlési képviselő viszont - akit ezért vesztegetéssel vádolnak - leleplező dokumentumokat várt. Pálmai Erika NÉPSZAVA A másodrendű vádlott vallomásá­val folytatódott tegnap Székely Zoltán korábban kisgazda, jelen­leg független országgyűlési kép­viselő büntetőpere. A befolyással üzérkedéssel vádolt Földvári Zsolt - aki korábban Székely szakértője volt - tagadta, hogy ő kereste volna meg ajánlatával Forró község illetékeseit a csator­názási pályázattal kapcsolatban. Azt mondta, az ügyészség állítá­sával ellenétben a nyertes cég je­lentkezett nála. Borsodszirák pol­gármesterét pedig régóta ismerte, és azért látogattak el a település­re, mert Székely Zoltán hibát ta­lált a csatornázásra kiírt pályázat elbírálásában. A település egyéb­ként minden állami támogatást megkapott már az egyébként majdnem kész csatornázáshoz, ezért nem is ígérhettek további támogatást - mondta Földvári a másik vádponttal kapcsolatban. A tegnapi tárgyaláson hallgat­ták meg Balla Dániel vállalkozót is (akinek a keresztnevét csütör­töki tudósításunkban tévesen ír­tuk, amiért elnézést kérünk). Ne­ki köszönhetően sikerült Székely Zoltánt tetten érni, miután átvett tőle 20 millió forintot. Balla szinte ugyanúgy mesélte el a tör­ténteket, ahogy az ügyészségen is tette. Elmondta, hogy Molnár László akkor még kisgazda, má­ra szintén független képviselőn keresztül vette fel a kapcsolatot Székely Zoltánnal. Azt akarta tisztázni vele, miért terjeszti azt, hogy az ő cége azért nyerte meg a szigethalmi csatornázási pályá­zatot, mert megkente a polgár­­mestert - hangzott el. Az első személyes találkozó augusztus 21-én, a Kútvölgyi kórházban volt. Itt találta ki Székely azt a rejtjelezést is, amely szerint egy „dokumentáció” - nem doku­mentum, mint amiként az elhíre­­sült - egymillió forinttal egyenlő. A kórházban Székely azt közölte, hogy harmincmillió dokumentá­ció kell, amivel Bálla cége belép a kedvezményezett és így állan­dóan munkához jutó cégek közé. Bálla elmondta, elhangzott még az is, hogy a pénz a kisgazda pártkassza feltöltéséhez, vala­mint a Fradinak kell. Miután Bálla cége szerződést kötött a szigethalmi önkormányzattal Székely sokáig nem jelentkezett, az APEH viszont átfogó vizsgá­latot kezdett nála. Azt nem tudta, miért, de a Székely által kilátás­ba helyezett hátrányok miatt in­kább felvette a kapcsolatot a képviselővel. Azt mondta, sze­retne békét kötni, de soknak tart­ja a 30 milliót. Ezek után beszél­ték meg az első októberi találko­zót, ahova Bálla már bemikrofo­­nozva érkezett, és ott állapodtak meg 20 millióban. A pénzt kész­pénzben, kicsit körülményesen - átadás előtt még kávéztak, be­szélgettek - a következő alka­lommal, a Gellért Szálló parko­lójában adta át. A többek között emiatt is vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán a tárgyaláson úgy vélte, Balla közlései meg­­tévesztőek. Mivel mindketten fenntartották az elmondottakat, a szembesítés is eredménytelen maradt. A tárgyalás szerdán ta­núk meghallgatásával folytató­dik majd. Medgyessy-ügy: döntés hétfőn NÉPSZAVA-információ Három nap gondolkodási időt ka­pott a rendőrség a Medgyessy Péter elleni feljelentéssel kapcso­latos döntésre. Lapunk informá­ciói szerint várhatóan megtagad­ják a nyomozást. A Magyar Szo­cialista Párt miniszterelnök-je­löltjét egy eddig meg nem neve­zett magánszemély jelentette fel befolyással üzérkedés gyanújá­val. Medgyessy tanácsadó vállal­kozása még 1998 őszén százezer dollárt vett fel a Gresham-palota eladása kapcsán. Az ügyészség az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szervezett bűnözés elle­ni­ igazgatóságát jelölte ki arra, hogy elvégezze a feljelentéski­egészítést. A hatóságnak át kellett vizsgálnia a feljelentők által be­nyújtott dokumentumokat, illetve beszerzett olyan iratokat, ame­lyek a döntéshez szükségesek. A rendőrség csütörtökön fejez­te be az adatgyűjtést és az aktát megküldte az ügyészségre. Azt kérték, hogy a nyomozás-fel­ügyeleti szerv foglaljon állást, in­dulj­on-e nyomozás. Az ügyész­ség azonban érdemi vizsgálat nél­kül, még aznap visszaküldte az anyagot az ORFK-ra, hogy a ha­tóság saját hatáskörében döntsön. A rendőrség várhatóan hétfőn ha­tároz. Lapunk úgy értesült, hogy a nyomozó hatóság arra az állás­pontra helyezkedett: leghelye­sebb, ha megtagadja a nyomo­zást. Ha ugyanis az ügyészség valamiért mégis az eljárást tartja szükségesnek, azt a határozat el­leni panasz elbírálásakor mégis elrendelheti, ez azonban már az ő felelőssége. Az ORFK csak így védheti ki, hogy politikai támadá­sok kereszttüzébe kerüljön. Ha ugyanis saját hatáskörében dönt a nyomozás megkezdéséről, akkor az esetleges kudarc miatti szak­mai felelősséget is vállalnia kell. Átláthatatlan kampánypénzek Folytatás az­­ oldalról Az ÁSZ minden olyan esetben kérheti az adóhatóság, illetve az ügyészség közbenjárását, amikor tisztázatlan pénzfelhasználást gyanít, a gyakorlatban azonban eddig nem kérte, lévén, hogy a pártok elszámolásából hiányzó fi­nanszírozási formákat legfeljebb sejtheti, de bizonyítani nem tudja. A kampánypénzek átláthatósá­ga érdekében minőségi és nem pedig mennyiségi változás szük­séges - véli Kolláth György al­kotmányjogász. Elsőként arról kellene dönteni, hogy a pártok kapjanak-e több pénzt vagy sem. Ha ez nem lenne megvalósítható, akkor nyitottabbá kellene tenni a gazdálkodásukat, ehhez azonban a még 1989-ben elfogadott és mára elavult párttörvényt kellene módosítani. Ahhoz pedig, hogy a pártokhoz kapcsolódó és tulaj­donképpen a létfenntartást bizto­sító gazdasági társaságok támo­gatási módját is lehessen ellen­őrizni, a közhasznú társaságokra vonatkozó nyilvánosságot kelle­ne ezekre is kiterjeszteni. Pilla­natnyilag azonban a pártok mind­ebben ellenérdekű felek, így sem­mi esély nincs a változtatásokra. A jelöltekre fordítható egymil­lió forint felhasználása veti fel leg­szembetűnőbben az ellenőrizhe­tetlenséget. Azt ugyanis nem hatá­rozza meg a törvény, hogy mi mi­nősül választási kampánynak. Pél­dául egy helyiség bérlése - mond­juk egy sörös-virslis összejövetel­hez - nem feltétlenül számít an­nak. Más kérdés, ha a színpadon a képviselőjelölt háta mögött jól lát­ható az őt támogató párt emblémá­ja, így tehát csak esetenként lenne eldönthető az, hogy a pénz a kam­pányhoz kellett-e vagy sem. Túl azon, hogy milyen nehezen kivite­lezhető ez az ellenőrzés, nincs, aki eldöntse azt, hogy a rendezvény kampányesemény vagy sem. A bí­róságnak erre nincs hatásköre. Nem ellenőrizhetőek azok az ösz­­szegek sem, amit a gazdasági tár­saságok „adományoznak” a szá­mukra szimpatikus pártnak. Eze­ket az adományokat elvileg be kell vallani, de ha ezt elmulasztják, an­nak sincs következménye. Sok esetben azért, mert ha mindkét ol­dal hallgat róla, nem _____ derül ki. A gazdasági társa­ságok felett törvé­nyességi felügyeletet gyakorló cégbíróság szintén csak arról ér­tesül, amit a cégek bevallanak. Ha a gazdasági társa­ságok adózott jövedelmükből tesz­nek felajánlást, az legális. Az pe­dig, hogy mi minősül illegálisan juttatott kampánypénznek és ezért ki vonható felelősségre, az az egyedi ügyektől függ. Nehéz-Po­­zsony István ügyvéd úgy látja, a helyzet átláthatóságához tör­vények és még talán az alkotmány módosítására is szükség lenne. Az MSZP támogathatónak tart­ja, hogy bővítsék az ÁSZ-nak a pártok gazdálkodását érintő jog­körét - nyilatkozta lapunknak a párt elnökhelyettese. Szili Katalin nem lát kivetnivalót abban, hogy az Állami Számvevőszék átte­kintse, miképpen érinti egy párt gazdálkodását az, hogy saját cé­gekkel rendelkezik. A politikus fontosnak tartja, hogy ezek a vizsgálódások valamennyi pártra kiterjedjenek. Ha az összes párt cégei vizsgál­­hatóvá válnak, akkor az SZDSZ frakcióvezetője sem talál kifogá­solnivalót az ÁSZ jogkörének bő­vítésében. Szent-Iványi István azonban hozzátette: a pártnak nincs még kialakult álláspontja, de az általánosság elvének érvényesü­lése mellett támogathatónak tűnik. Megvitatásra érdemesnek tartja az ÁSZ jogosítványainak kibővíté­sét Perlaki Jenő. Az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának fide­­szes tagja azonban úgy látja, hogy a szervezet feladatai és kapacitása már most sincsenek összhangban. Az MDF szerint nem kell szélesíte­­ni az ÁSZ vizsgálati jogosítványait, mert a jogkörök jól leosz­tottak a különféle vizsgálati szervek között. Font Sándor frakcióvezető-he­lyettes szerint a számvevőszék olyan, a közszféra hierarchiájában magasan elhelyez­kedő szervezetek átvilágítását vég­zi, amelyre a többi ellenőrző szerv­nek nincs lehetősége. Az utóbbiak viszont vizsgálhatják a pártokhoz kötődő cégeket. Gyimóthy Géza, az FKGP főtit­kára kiemelte, hogy az ÁSZ vizs­gálata mindig rendben talált min­dent a párt elszámolásaiban. Mi­vel a számvevőszéket nagy tekin­télyű, független szervezetnek tartják, támogatnák hatáskörének kiterjesztését, hogy vizsgálhassák a pártokhoz kötődő cégeket is. Győri Béla, a MIÉP szóvivője szerint pártja egyetértene azzal, hogy az ÁSZ vizsgálódásai a pár­tok vállalkozásaira is kiterjedje­nek. Hozzátette: könyveléseikben az ÁSZ apróságoktól eltekintve soha nem talált hibát. A Magyar Fórm című lap pénzügyeiről annyit mondott, hogy azt nem a pártkasszából finanszírozzák, ha­nem a lapot kiadó Magyar Út Kö­rök állja a számlát. Ha mindkét oldal hallgat az adományokról, soha nem derülnek ki ­ Műsorvezetős: Áder János eleik Beszédes esték címmel indított televíziós sorozatot Áder János, az Országgyűlés elnöke. A helyszín a házelnök választókörzeté­nek központja, Csorna, az első vendég Eperjes Károly színmű­vész volt. Simon Zoltán NÉPSZAVA A Csornai Baráti Kör felkérésére Áder János elvállalta egy beszél­getőműsor vezetését, ez azonban nem minősíthető tévéműsornak - nyilatkozta lapunknak az Or­szággyűlés sajtóirodájának veze­tője. Altorjai Anita elmondta, hogy a műsor nem a helyi tévé­stúdióban készült, a helyi televí­zió csak leadta. A házelnök fize­tést sem kap a műsorért, és elké­szítésénél a parlament stábja nem volt jelen. Arra a kérdésre, hogy legalábbis szokatlan, ha egy par­lamenti elnök műsort vezet, Altorjai nem kívánt válaszolni, mondván, hogy nem minősítheti a házelnök tevékenységét. Azt sem tudta megmondani, hogy a műsor a csornai képviselő kam­pányának a része-e, miután hiva­talos bejelentés arról, hogy Áder hol jelölteti magát 2002-ben, még nem történt. Azt azonban Altorjai Anita elárulta, hogy még sok ilyen beszélgetést szervez­nek. Eperjes Károly után az Aranycsapat két tagja, Buzánszky Jenő és Grosics Gyula lesz a ház­elnök vendége. A Kisalföld című lap számolt be elsőként arról, hogy még no­vember végén Áder televíziós műsort indított. Az Index interne­tes újság információja szerint a sorozatot maga Áder János kez­deményezte, a gyártást pedig a helyi Rábaközi Stúdió végezte. Értesülésük szerint a forgatáson jelen volt az Országgyűlés stábja is. Maga a beszélgetés csaknem három órán át tartott, szóba kerül­tek Eperjes Károly politikai néze­tei is. A színész elárulta: közel áll a Fideszhez, melynek rövid ideig képviselője is volt. „A tehetséges fiatalokat politikus-művésszé lel­kesíteni” - jellemezte a Kossuth­­díjas színész szerepét a pártban, melynek azonban tagja soha nem volt. „Örültem annak, hogy a Kossuth-díjat tőletek kaptam” - intézte szavait az est házigazdájá­hoz, Áder Jánoshoz. NÉPSZAVA Orbán Viktor ebédje uniós nagykövetekkel MTI információ Az európai uniós csatlakozás után két-három évvel Magyarország szeretne az euróövezet tagjává válni. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, miután együtt ebédelt az Európai Unió tagorszá­gainak budapesti nagyköveteivel. A találkozón - amelynek az EU soros elnökségét ellátó Belgium nagykövetsége adott otthont - Magyarország következő nyolc­tíz évéről beszélgettek: ennek egyik eleme az uniós tagság, a másik pedig az, hogy a csatlako­zás után képes lesz-e Magyaror­szág arra, hogy ésszerűen hasz­nálja fel az EU-tól várható jelen­tős fejlesztési forrásokat. A kor­mányfő közölte, hogy Magyaror­szágnak van egy hosszabb távú nemzeti fejlesztési terve, amely­nek gerincét az olimpia adja. A miniszterelnök szerint a belga EU-elnökségi program lényegé­ben teljesült, s bízik abban, hogy a januártól kezdődő spanyol elnök­ség is ilyen eredményes lesz.

Next