Népszava, 2001. december (129. évfolyam, 280-303. sz.)
2001-12-08 / 286. szám
2 2001. DECEMBER 8., SZOMBAT RÖVIDEN Hegedűs Lóránt maga kéri kiadatását_______ Ifjabb Hegedűs Lóránt, a MIÉP alelnöke kéri, hogy az Országgyűlés függessze fel mentelmi jogát. A képviselő az mondta, bízik a magyar bíróság függetlenségében. Hozzátette: bízik abban is, hogy „az ultraliberális hisztériakampány ellenére pártatlanul ítélik majd meg a XVI. kerületi Ébresztő című újságban megjelent cikk tartalmát”. A Legfőbb Ügyészség a közelmúltban közösség elleni izgatás bűncselekményének alapos gyanúja miatt kezdeményezte a képviselő kiadatását. Törvényt sürgetnek a diszkrimináció ellen Átfogó jellegű antidiszkriminációs törvényre van szükség Magyarországon a jogszabályi rendelkezések kiegészítése és módosítása helyett, így összegezte Kaltenbach Jenő a témáról tartott kétnapos konferencia tapasztalatait. A kisebbségi ombudsman elmondta: az antidiszkriminációs kódex elfogadása után kell majd az egyes területek joganyagait az európai normákhoz igazítani. Kaltenbach szerint azért nem hívták meg előadónak a kormányzat egyetlen képviselőjét sem, mert a szakértőből álló szakmai fórumot távol akarták tartani a politikától. Államfői egyeztetés a választások időpontjáról Mádl Ferenc államfő jövő szerdán egyeztet a parlamenti, valamint az előző választásokon egyszázalékos támogatottságnál jobb eredményt elért pártok illetékeseivel a jövő évi országgyűlési választások időpontjáról. A szavazást az alkotmány szerint áprilisban vagy májusban kell megtartani. A Fidesz, az SZDSZ és az MDF nem hozta nyilvánosságra álláspontját, az MSZP szerint májusra kellene a választások első fordulóját kiírni. Az FKGP azt szeretné, hogy április 7-én legyen az első forduló, míg a MIÉP minél előbb, lehetőleg április elején tartaná a választásokat. Kisgazdákat támogat a Fidesz NÉPSZAVA-információ A kisgazdapárt főtitkára árulónak nevezte a pártja által miniszteri és államtitkári posztra jelölt Vonza Andrást és Kékkői Zoltánt. Árulásukat nemcsak az bizonyítja - mondta Gyimóthy Géza -, hogy kiárusítják a magyar földet, hanem az is, hogy a jövő évi választásokon a Fidesz színeiben indulnak majd. A főtitkár tudni vélte, hogy Vonza Nagykállón, míg Kékkői Villány térségében jelölteti magát. Még három további kisgazdafrakció-tag képviselőt nevezett meg, akik jövőre a vezető kormánypárt támogatásával indulnának: Balogh Józsefet, Fenyvesi Mátét és Vincze Lászlót. Mindhárman egyénileg jutottak a parlamentbe, ami igazolná jelöltségüket, hiszen Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy pártja az FKGP egyéni képviselői közül néhányat egyéni körzetben támogatna. Lapunk megpróbálta elérni az említett képviselőket, eredmény nélkül. A kisgazdapárt alelnöke újra kijelentette, hogy pártja túljutott a válságon. G. Nagyné Maczó Ágnes ezt azzal indokolta, hogy a párt által támogatott jelölt fölényes többséggel, a leadott szavazatok 66 százalékával nyerte meg a Heves megyei Tarnabodon a hét végén tartott időközi polgármester-választást. Szavaiból kiderült, hogy az FKGP helyi szervezete „ellenállt” a kormánypártokkal való közös jelölésnek. Ezt a döntést a siker utólag is igazolta. Növekvő kisgazda-népszerűség (balról): Béres, Gyimóthy és Maczó Gy. Balázs Béla felvétele BELFÖLD Eredménytelen szembesítés Székely Zoltán bírósági tárgyalásán Nem sikerült megegyeznie tegnap a bíróságon Székely Zoltánnak és Balla Dániel vállalkozónak abban, hogy mi és miért történt a Gellért Szállóban és annak parkolójában. A vállalkozó a várt kenőpénzt vitte, az országgyűlési képviselő viszont - akit ezért vesztegetéssel vádolnak - leleplező dokumentumokat várt. Pálmai Erika NÉPSZAVA A másodrendű vádlott vallomásával folytatódott tegnap Székely Zoltán korábban kisgazda, jelenleg független országgyűlési képviselő büntetőpere. A befolyással üzérkedéssel vádolt Földvári Zsolt - aki korábban Székely szakértője volt - tagadta, hogy ő kereste volna meg ajánlatával Forró község illetékeseit a csatornázási pályázattal kapcsolatban. Azt mondta, az ügyészség állításával ellenétben a nyertes cég jelentkezett nála. Borsodszirák polgármesterét pedig régóta ismerte, és azért látogattak el a településre, mert Székely Zoltán hibát talált a csatornázásra kiírt pályázat elbírálásában. A település egyébként minden állami támogatást megkapott már az egyébként majdnem kész csatornázáshoz, ezért nem is ígérhettek további támogatást - mondta Földvári a másik vádponttal kapcsolatban. A tegnapi tárgyaláson hallgatták meg Balla Dániel vállalkozót is (akinek a keresztnevét csütörtöki tudósításunkban tévesen írtuk, amiért elnézést kérünk). Neki köszönhetően sikerült Székely Zoltánt tetten érni, miután átvett tőle 20 millió forintot. Balla szinte ugyanúgy mesélte el a történteket, ahogy az ügyészségen is tette. Elmondta, hogy Molnár László akkor még kisgazda, mára szintén független képviselőn keresztül vette fel a kapcsolatot Székely Zoltánnal. Azt akarta tisztázni vele, miért terjeszti azt, hogy az ő cége azért nyerte meg a szigethalmi csatornázási pályázatot, mert megkente a polgármestert - hangzott el. Az első személyes találkozó augusztus 21-én, a Kútvölgyi kórházban volt. Itt találta ki Székely azt a rejtjelezést is, amely szerint egy „dokumentáció” - nem dokumentum, mint amiként az elhíresült - egymillió forinttal egyenlő. A kórházban Székely azt közölte, hogy harmincmillió dokumentáció kell, amivel Bálla cége belép a kedvezményezett és így állandóan munkához jutó cégek közé. Bálla elmondta, elhangzott még az is, hogy a pénz a kisgazda pártkassza feltöltéséhez, valamint a Fradinak kell. Miután Bálla cége szerződést kötött a szigethalmi önkormányzattal Székely sokáig nem jelentkezett, az APEH viszont átfogó vizsgálatot kezdett nála. Azt nem tudta, miért, de a Székely által kilátásba helyezett hátrányok miatt inkább felvette a kapcsolatot a képviselővel. Azt mondta, szeretne békét kötni, de soknak tartja a 30 milliót. Ezek után beszélték meg az első októberi találkozót, ahova Bálla már bemikrofonozva érkezett, és ott állapodtak meg 20 millióban. A pénzt készpénzben, kicsit körülményesen - átadás előtt még kávéztak, beszélgettek - a következő alkalommal, a Gellért Szálló parkolójában adta át. A többek között emiatt is vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán a tárgyaláson úgy vélte, Balla közlései megtévesztőek. Mivel mindketten fenntartották az elmondottakat, a szembesítés is eredménytelen maradt. A tárgyalás szerdán tanúk meghallgatásával folytatódik majd. Medgyessy-ügy: döntés hétfőn NÉPSZAVA-információ Három nap gondolkodási időt kapott a rendőrség a Medgyessy Péter elleni feljelentéssel kapcsolatos döntésre. Lapunk információi szerint várhatóan megtagadják a nyomozást. A Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltjét egy eddig meg nem nevezett magánszemély jelentette fel befolyással üzérkedés gyanújával. Medgyessy tanácsadó vállalkozása még 1998 őszén százezer dollárt vett fel a Gresham-palota eladása kapcsán. Az ügyészség az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szervezett bűnözés elleni igazgatóságát jelölte ki arra, hogy elvégezze a feljelentéskiegészítést. A hatóságnak át kellett vizsgálnia a feljelentők által benyújtott dokumentumokat, illetve beszerzett olyan iratokat, amelyek a döntéshez szükségesek. A rendőrség csütörtökön fejezte be az adatgyűjtést és az aktát megküldte az ügyészségre. Azt kérték, hogy a nyomozás-felügyeleti szerv foglaljon állást, induljon-e nyomozás. Az ügyészség azonban érdemi vizsgálat nélkül, még aznap visszaküldte az anyagot az ORFK-ra, hogy a hatóság saját hatáskörében döntsön. A rendőrség várhatóan hétfőn határoz. Lapunk úgy értesült, hogy a nyomozó hatóság arra az álláspontra helyezkedett: leghelyesebb, ha megtagadja a nyomozást. Ha ugyanis az ügyészség valamiért mégis az eljárást tartja szükségesnek, azt a határozat elleni panasz elbírálásakor mégis elrendelheti, ez azonban már az ő felelőssége. Az ORFK csak így védheti ki, hogy politikai támadások kereszttüzébe kerüljön. Ha ugyanis saját hatáskörében dönt a nyomozás megkezdéséről, akkor az esetleges kudarc miatti szakmai felelősséget is vállalnia kell. Átláthatatlan kampánypénzek Folytatás az oldalról Az ÁSZ minden olyan esetben kérheti az adóhatóság, illetve az ügyészség közbenjárását, amikor tisztázatlan pénzfelhasználást gyanít, a gyakorlatban azonban eddig nem kérte, lévén, hogy a pártok elszámolásából hiányzó finanszírozási formákat legfeljebb sejtheti, de bizonyítani nem tudja. A kampánypénzek átláthatósága érdekében minőségi és nem pedig mennyiségi változás szükséges - véli Kolláth György alkotmányjogász. Elsőként arról kellene dönteni, hogy a pártok kapjanak-e több pénzt vagy sem. Ha ez nem lenne megvalósítható, akkor nyitottabbá kellene tenni a gazdálkodásukat, ehhez azonban a még 1989-ben elfogadott és mára elavult párttörvényt kellene módosítani. Ahhoz pedig, hogy a pártokhoz kapcsolódó és tulajdonképpen a létfenntartást biztosító gazdasági társaságok támogatási módját is lehessen ellenőrizni, a közhasznú társaságokra vonatkozó nyilvánosságot kellene ezekre is kiterjeszteni. Pillanatnyilag azonban a pártok mindebben ellenérdekű felek, így semmi esély nincs a változtatásokra. A jelöltekre fordítható egymillió forint felhasználása veti fel legszembetűnőbben az ellenőrizhetetlenséget. Azt ugyanis nem határozza meg a törvény, hogy mi minősül választási kampánynak. Például egy helyiség bérlése - mondjuk egy sörös-virslis összejövetelhez - nem feltétlenül számít annak. Más kérdés, ha a színpadon a képviselőjelölt háta mögött jól látható az őt támogató párt emblémája, így tehát csak esetenként lenne eldönthető az, hogy a pénz a kampányhoz kellett-e vagy sem. Túl azon, hogy milyen nehezen kivitelezhető ez az ellenőrzés, nincs, aki eldöntse azt, hogy a rendezvény kampányesemény vagy sem. A bíróságnak erre nincs hatásköre. Nem ellenőrizhetőek azok az öszszegek sem, amit a gazdasági társaságok „adományoznak” a számukra szimpatikus pártnak. Ezeket az adományokat elvileg be kell vallani, de ha ezt elmulasztják, annak sincs következménye. Sok esetben azért, mert ha mindkét oldal hallgat róla, nem _____ derül ki. A gazdasági társaságok felett törvényességi felügyeletet gyakorló cégbíróság szintén csak arról értesül, amit a cégek bevallanak. Ha a gazdasági társaságok adózott jövedelmükből tesznek felajánlást, az legális. Az pedig, hogy mi minősül illegálisan juttatott kampánypénznek és ezért ki vonható felelősségre, az az egyedi ügyektől függ. Nehéz-Pozsony István ügyvéd úgy látja, a helyzet átláthatóságához törvények és még talán az alkotmány módosítására is szükség lenne. Az MSZP támogathatónak tartja, hogy bővítsék az ÁSZ-nak a pártok gazdálkodását érintő jogkörét - nyilatkozta lapunknak a párt elnökhelyettese. Szili Katalin nem lát kivetnivalót abban, hogy az Állami Számvevőszék áttekintse, miképpen érinti egy párt gazdálkodását az, hogy saját cégekkel rendelkezik. A politikus fontosnak tartja, hogy ezek a vizsgálódások valamennyi pártra kiterjedjenek. Ha az összes párt cégei vizsgálhatóvá válnak, akkor az SZDSZ frakcióvezetője sem talál kifogásolnivalót az ÁSZ jogkörének bővítésében. Szent-Iványi István azonban hozzátette: a pártnak nincs még kialakult álláspontja, de az általánosság elvének érvényesülése mellett támogathatónak tűnik. Megvitatásra érdemesnek tartja az ÁSZ jogosítványainak kibővítését Perlaki Jenő. Az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának fideszes tagja azonban úgy látja, hogy a szervezet feladatai és kapacitása már most sincsenek összhangban. Az MDF szerint nem kell szélesíteni az ÁSZ vizsgálati jogosítványait, mert a jogkörök jól leosztottak a különféle vizsgálati szervek között. Font Sándor frakcióvezető-helyettes szerint a számvevőszék olyan, a közszféra hierarchiájában magasan elhelyezkedő szervezetek átvilágítását végzi, amelyre a többi ellenőrző szervnek nincs lehetősége. Az utóbbiak viszont vizsgálhatják a pártokhoz kötődő cégeket. Gyimóthy Géza, az FKGP főtitkára kiemelte, hogy az ÁSZ vizsgálata mindig rendben talált mindent a párt elszámolásaiban. Mivel a számvevőszéket nagy tekintélyű, független szervezetnek tartják, támogatnák hatáskörének kiterjesztését, hogy vizsgálhassák a pártokhoz kötődő cégeket is. Győri Béla, a MIÉP szóvivője szerint pártja egyetértene azzal, hogy az ÁSZ vizsgálódásai a pártok vállalkozásaira is kiterjedjenek. Hozzátette: könyveléseikben az ÁSZ apróságoktól eltekintve soha nem talált hibát. A Magyar Fórm című lap pénzügyeiről annyit mondott, hogy azt nem a pártkasszából finanszírozzák, hanem a lapot kiadó Magyar Út Körök állja a számlát. Ha mindkét oldal hallgat az adományokról, soha nem derülnek ki Műsorvezetős: Áder János eleik Beszédes esték címmel indított televíziós sorozatot Áder János, az Országgyűlés elnöke. A helyszín a házelnök választókörzetének központja, Csorna, az első vendég Eperjes Károly színművész volt. Simon Zoltán NÉPSZAVA A Csornai Baráti Kör felkérésére Áder János elvállalta egy beszélgetőműsor vezetését, ez azonban nem minősíthető tévéműsornak - nyilatkozta lapunknak az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője. Altorjai Anita elmondta, hogy a műsor nem a helyi tévéstúdióban készült, a helyi televízió csak leadta. A házelnök fizetést sem kap a műsorért, és elkészítésénél a parlament stábja nem volt jelen. Arra a kérdésre, hogy legalábbis szokatlan, ha egy parlamenti elnök műsort vezet, Altorjai nem kívánt válaszolni, mondván, hogy nem minősítheti a házelnök tevékenységét. Azt sem tudta megmondani, hogy a műsor a csornai képviselő kampányának a része-e, miután hivatalos bejelentés arról, hogy Áder hol jelölteti magát 2002-ben, még nem történt. Azt azonban Altorjai Anita elárulta, hogy még sok ilyen beszélgetést szerveznek. Eperjes Károly után az Aranycsapat két tagja, Buzánszky Jenő és Grosics Gyula lesz a házelnök vendége. A Kisalföld című lap számolt be elsőként arról, hogy még november végén Áder televíziós műsort indított. Az Index internetes újság információja szerint a sorozatot maga Áder János kezdeményezte, a gyártást pedig a helyi Rábaközi Stúdió végezte. Értesülésük szerint a forgatáson jelen volt az Országgyűlés stábja is. Maga a beszélgetés csaknem három órán át tartott, szóba kerültek Eperjes Károly politikai nézetei is. A színész elárulta: közel áll a Fideszhez, melynek rövid ideig képviselője is volt. „A tehetséges fiatalokat politikus-művésszé lelkesíteni” - jellemezte a Kossuthdíjas színész szerepét a pártban, melynek azonban tagja soha nem volt. „Örültem annak, hogy a Kossuth-díjat tőletek kaptam” - intézte szavait az est házigazdájához, Áder Jánoshoz. NÉPSZAVA Orbán Viktor ebédje uniós nagykövetekkel MTI információ Az európai uniós csatlakozás után két-három évvel Magyarország szeretne az euróövezet tagjává válni. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, miután együtt ebédelt az Európai Unió tagországainak budapesti nagyköveteivel. A találkozón - amelynek az EU soros elnökségét ellátó Belgium nagykövetsége adott otthont - Magyarország következő nyolctíz évéről beszélgettek: ennek egyik eleme az uniós tagság, a másik pedig az, hogy a csatlakozás után képes lesz-e Magyarország arra, hogy ésszerűen használja fel az EU-tól várható jelentős fejlesztési forrásokat. A kormányfő közölte, hogy Magyarországnak van egy hosszabb távú nemzeti fejlesztési terve, amelynek gerincét az olimpia adja. A miniszterelnök szerint a belga EU-elnökségi program lényegében teljesült, s bízik abban, hogy a januártól kezdődő spanyol elnökség is ilyen eredményes lesz.