Népszava, 2002. január (130. évfolyam, 1–26. sz.)
2002-01-02 / 1. szám
4s Kevés kisebbségi képviselő lesz A pártok többsége nem tervez a Fidesz-Lungo Drom megállapodáshoz hasonló választási együttműködést cigányszervezetekkel. Ugyanakkor kivétel nélkül minden parlamenti párt indít listán vagy egyéniben kisebbségi jelöltet, a leggyakrabban éppen roma nemzetiségűt. A hazai kisebbségek parlamenti képviselete azonban tíz éve megoldatlan, noha azt az Alkotmánybíróság is előírta a T. Háznak. NÉPSZAVA-összeállítás A Fidesz és a Lungo Drom megegyezése alapján a kisebbségi szervezet három jelöltjét az országos, további hetet pedig megyei listákon indít a vezető kormánypárt a 2002-es országgyűlési választásokon. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke és Farkas Flórián, a Lungo Drom vezetője arról is megállapodott, hogy választási győzelem esetén külön kormányszervezetet hoznak létre Cigány Integrációs Hivatal néven. Ez a hivatal összefogná az összes olyan államigazgatási területet, amely a cigánysággal foglalkozik. Farkas lapunknak azzal indokolta a választási szövetséget, hogy a Fidesz az a politikai erő, amely akarja és tudja is képviselni a romák érdekeit. Az MDF - a Fidesszel kötött választási szövetsége révén - részese a Lungo Drom-megállapodásnak, a dokumentumon szerepel Dávid Ibolya aláírása is. A párt által kapott 27 parlamenti helyen azonban romák nincsenek. Kósáné Kovács Magda, a parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának szocialista elnöke úgy látja, a kisebbségeknek alanyi jogon kellene biztosítani képviseletüket a parlamentben, azonban erre az alkotmány nem ad lehetőséget. Bár a kisebbségi jogi anyag elkészült - és az MSZP módosító indítványt is benyújtott hozzá -, az Országgyűlés egyáltalán nem foglalkozott a törvény megalkotásával. Kósáné lapunknak azt mondta: ebben a helyzetben az egyetlen megoldás, hogy a pártok országos listájukra vesznek vagy egyéniben indítanak kisebbségi jelölteket. Az MSZP ezért tárgyalásokat folytat több szervezettel is, a konkrét személyi kérdésekről a januári választmányi ülésen döntenek. Az SZDSZ - mint eddig - most is indít olyan jelölteket a jövő évi választásokon, akik valamely kisebbséghez tartozónak vallják magukat. Nem ez volt azonban kiválasztásuk legfőbb szempontja, nyilatkozta lapunknak Gulyás József, a párt jelölőbizottságának elnöke. Hozzátette: az SZDSZ mindig örül annak, ha olyanok vállalják a párt színeiben a megmérettetést, akik valamelyik etnikumhoz tartoznak. Éppen ezért kisebbségi kvótát nem állapítottak meg, de az egyéni indulók között ezúttal is lesz roma és német származású is. A kisgazdapártnak természetesen lesznek roma jelöltjei a választásokon - mondta lapunknak Béres Béla, a párt alelnöke. Mivel a párt lefedi a magyar lakosság egészét, más kisebbséghez tartozókat, például német nemzetiségit is indítanak — tette hozzá. G. Nagyné Maczó Ágnes, a párt másik alelnöke korábban úgy fogalmazott, hogy bár néhány szervezet megkereste őket, választási szövetséget nem kötnek kisebbségiekkel, csak egy-egy politikust indítanak. Az idei választásokon két vagy három roma indul a MIÉP színeiben - mondta Győri Béla, a MIÉP szóvivője. Az országos lista még nem készült el, de az már biztos, hogy egyéni jelöltként szerepelnek. Az előző választásokon négy roma is indult a MIÉP képviseletében, de nem ugyanazok, mint ezúttal. A párt jelöltjei között vannak még német, horvát és szlovák nemzetiségűek is. A rendszerváltás óta összesen három roma képviselője volt a parlamentnek. Hága Antónia (1990, 1994) és Horváth Aladár (1990) az SZDSZ listájáról került be, az azóta elhunyt Péli Tamás (1990, 1994) pedig az MSZP- frakcióban ült. Jelenleg nincs cigány képviselő a parlamentben. A kisebbségek parlamenti képviselete ugyanakkor alkotmányos kötelezettség, amely tíz éve nem teljesül. Az Alkotmánybíróság 1992-ben megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követett el azzal, hogy nem hozott törvényt a kisebbségek parlamenti képviseletéről. A parlamenti képviselet szükségességéről a mai kormány szerint sincs vita, eltérő nézetek csak a megvalósítás módjáról vannak. A helyzet egyik lehetséges megoldása Medgyessy Péternek, a szocialisták kormányfő-jelöltjének ötlete volna a kétkamarás parlamentről, amelynek felsőházában a kisebbségek is szerepet kapnának. L 2002. JANUÁR 2., SZERDA RÖVIDEN Légisztrájk igen, fennakadás nem Várhatóan ma sztrájkba lép a légiforgalmi irányítók egy része, miután sikertelenül zárultak a bértárgyalások a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI), valamint a Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete között. A szakszervezet által követelt százszázalékos emelést az LRI irreálisnak nevezte, de a légiforgalmi irányítókat és műszaki dolgozókat tömörítő nagy szakszervezetek is elhatárolódnak a munkabeszüntetéssel fenyegető szervezettől. Éppen ezért az LRI nem számol számottevő fennakadással a légi közlekedésben. A cég ebben a formájában egyébként január 1-jével megszűnt, tevékenységét a továbbiakban a jogutód szervezetek - a Budapest Airport Rt. és a Hungarocontrol - végzik. A püspök önpusztítónak látja az emberiséget A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint az emberiség reménységgel és félelmekkel lépett át az új évezredbe. A debreceni Református Nagytemplomban tartott újévi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv püspök emlékeztetett rá, hogy a múlt esztendő megmutatta: a természetet legyőzni akaró ember önmagát pusztítja el. Bölcskei Gusztáv az év eseményei közül az árvizet, valamint a szeptember 11 -i eseményeket emelte ki. Ezek szerinte azt bizonyították, hogy az emberi természet nem változott semmit. Sikeres volt az ö ökumenikus találkozó Mintegy hetvenezer fiatal vett részt a Taizéi Közösség ötnapos budapesti találkozóján. A franciaországi alapítású ökumenikus szerzetesközösség 24. európai ifjúsági találkozóját rendezték a magyar fővárosban. Magyarország másodszor adott otthont a találkozónak. A programban közös imák, elmélkedések és éneklések, valamint témák szerinti összejövetelek szerepeltek. A fórumokon szó volt a politikáról, Európa jövőjéről, a segítségnyújtás lehetőségeiről és az erőszakról. Szilveszter éjjelén a résztvevők virrasztást rendeztek az egyházközségekben a békéért s mindazokért, akik szenvednek a világ különböző tájain. BELFÖLD NÉPSZAVA Ringbe szállnak a pártok az frt karikáért Már csak tíz év a felemelkedésig - Tetőfokon az olimpiai láz Három gyerek, három szoba, négy kerék, öt karika, így hangzik a kibővített szlogen, amely jelzi: a választási kampány nem lesz mentes a 2012-es nyári játékok témájától. Az utóbbi egy hónap belpolitikai eseményeiből kiderült: sok társadalmi, politikai erő magáénak érzi az olimpia ötletét, a nemzeti egység tehát ebből a szempontból adott. Sőt, egyes politikusok 2012-re teszik a magyar nemzet felemelkedésének kezdő időpontját. Nyusztay Máté NÉPSZAVA A politika résztvevői az utóbbi időszakban láthatóan nemcsak azt ismerték fel, hogy az olimpia ellen kampányolni veszélyes, hanem azt is: bár csak 2005-ben derül ki, melyik város rendezhet olimpiát mostanhoz tíz évre, már az idei választásokon is szavazatokat hozhat a terv felkarolása, így valószínű, hogy az egészségügy és a családok támogatása mellett a 2012-es olimpia magyarországi megrendezésének kérdése is központi téma lesz a választási kampányban. Lapunk néhány hete már beszámolt arról, hogy a közelmúltban olyannyira népszerűvé vált a téma, hogy önkormányzatok és társadalmi szervezetek, miniszterek és pártvezetők is megkezdték az olimpiai kampányt. Nemrég informális olimpiai tanácsadó testület is alakult, amely rögtön megállapította, hogy „az olimpia új utakat, hidakat jelent”. Az olimpiai láz a kormányt és a parlamentet sem kímélte: a kabinet két héten belül háromszor is foglalkozott a kérdéssel, a parlament pedig idei utolsó ülésnapján vitatta meg, miért jó az országnak, ha Budapesten lesz az olimpia. Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban a „hosszabb távú nemzeti fejlesztési terv gerincének” nevezte az olimpiát. Nyilatkozata után Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke és Deutsch Tamás sportminiszter beszélt a legtöbbször a témáról. A vezető kormánypárt választmányának legutóbbi ülésén Pokorni úgy fogalmazott, az olimpia a munkahelyteremtés szempontjából felér egy kormányzati ciklus teljesítményével. Deutsch pedig azt mondta: a következő tíz esztendőben az olimpia rendezéséhez szükséges infrastrukturális beruházásokra kétszer annyi költségvetési forrást kellene biztosítani, mint amennyit a kabinet a Széchenyiterv keretében történő fejlesztésekre költ. A pártelnök „a magyar nemzet nagy lehetőségének” nevezte az olimpia megrendezését, a sportminiszter viszont azt mondta, az nem csak Magyarország, hanem Közép-Európa nagy lehetősége is. Sőt: a parlamentben a sportminiszter a 21. század lehetőségéről beszélt. A Budapest Társaság konferenciáján - amelyen Pokorni és Deutsch is részt vett - a sportminiszter úgy fogalmazott: a 2012-es olimpiai pályázók közül Budapest tart a legelőrébb, hiszen a Magyar Olimpiai Bizottság, a fővárosi közgyűlés és a kormány egyaránt támogatja a tervet. A Fidesz elnöke pedig azt mondta: a miniszterelnök által meghirdetett szlogen így bővül: három gyerek, három szoba, négy kerék, öt karika. A parlamenti vitában Bánki Erik (Fidesz) történelmi lehetőségnek, Weszelovszky Zoltán (Fidesz) az egész nemzetre kihatónak minősítette a nyári játékok megrendezését. A többi párt óvatosabban ugyan, de szintén támogatásáról biztosította a tervet (a MIÉP-es Bognár László szavai szerint az olimpia „tartásra serkenti, összefogásra készteti a nemzetet”). Csak az SZDSZ ellenzi alapjaiban a tervet. Bauer Tamás (SZDSZ) a vitában úgy fogalmazott, a jelenlegi kormány gátolja azokat a budapesti és főváros környéki infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek az olimpia rendezéshez nélkülözhetetlenek lennének. Demszky Gábor főpolgármester viszont - pártja álláspontjával szemben - „hasznosnak és kívánatosnak" tartja, hogy 2012-ben Budapest rendezze az olimpiát. Ő azzal érvelt, hogy a mindenképpen szükséges fővárosi, köztük közlekedésfejlesztési beruházásokat az olimpiai felkészülés kapcsán előre lehetne hozni. Az olimpiai pályázat támogatásáról szóló előterjesztés részletes vitája a parlament februári ülésén folytatódik, lesz tehát még alkalmuk a pártoknak arra, hogy kifejtsék az ország felvirágoztatásával kapcsolatos elképzeléseiket. Egyébként Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke az év első negyedében Budapestre készül. Orbán Viktor meghívására a tervek szerint alig több mint egy hónappal a választás előtt, március 9-én látogat az olimpiai rendezésre aspiráló magyar fővárosba. A magyar politikusoknak is hasonló a szemüvege, mint Juan Antonio Samaranch volt NOB-elnöknek Népszerűsség: szoros élvezőoj NÉPSZAVA-információ Bár decemberben is a 2001-et végig vezető Dávid Ibolya áll a politikusok népszerűségi listájának élén, rokonszenvindexe a Szonda Ipsos és a TÁRKI mérése szerint is csökkent. A két közvélemény-kutató cég december eleji felmérése szerint a dobogós helyeket továbbra is Mádl Ferenc köztársasági elnök, illetve Martonyi János külügyminiszter foglalja el. Eltérés mutatkozik azonban a két adatsor között a további helyeket illetően, hiszen amíg a TÁRKI és a Századvég Politikai Elemzések Központja közös vizsgálata Orbán Viktort, illetve Pokorni Zoltánt teszi a negyedik és ötödik helyre, addig a Szonda felmérése szerint a miniszterelnök csupán a nyolcadik, míg a Fidesz pártelnöke a hetedik legnépszerűbb magyar politikus. A Szonda Ipsos által megkérdezettek körében náluk előkelőbb helyen szerepel Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnökjelöltje, illetve Kovács László pártelnök. A két vezető kormánypárti politikust ebben a felmérésben az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor is megelőzi. Jelentős eltérés, hogy a TÁRKI által megkérdezett szavazópolgároktól a szabad demokrata pártelnök csak a 11. helyre elegendő szavazatot kapott, így Demszky Gábort követi a sorban. A főpolgármestert egyébként a Szonda csupán a 13. helyre sorolta. Az említetteken kívül nemigen található ellenzéki politikus a TÁRKI-Századvég által összeállított népszerűségi listán. A Fidesz vezető politikusai mellett azon csupán egy-két kormánytag és kisgazda politikus, valamint Csurka István szerepel. A Szonda Ipsos felmérése viszont rajtuk kívül szocialista, szabad demokrata, illetve MDF-es vezetőket is a helyezettek közé sorol. A legnépszerűtlenebb politikus mindkét közvélemény-kutató szerint továbbra is Torgyán József. Hatékonyabban működik már a Történeti Hivatal 2001-ben hússzor több embert világítottak át a Történeti Hivatalban, mint az előző évben. Az intézmény vezetője, Markó György szerint a múltjukra kíváncsi ügyfelek átlagos várakozási ideje a kezdeti fél évről három hónapra csökkent. Dikász János írása a NÉPSZAVÁNAK Eddig 7596 ügyfél fordult a Történeti Hivatalhoz (TH), hogy betekintsen a személyét érintő iratokba - nyilatkozta lapunknak Markó György, az intézmény elnöke. Mint ismert, az 1997-ben alapított TH-ban őrzik - többek között - az egykori állampárt belügyi szervezetei által megfigyelt személyekről készült dossziékat. Ezekhez az iratokhoz - a törvényi szabályozás betartása mellett - hozzáférhetnek a kutatók és az adott ügyben érintett állampolgárok is. A törvény értelmében a hivatal által kiadott iratmásolatokban számos nevet ki kellett takarni, ami nemtetszést keltett az ügyfelek többségben. Markó szerint ezen pozitívan változtatott a nyáron módosított ügynöktörvény. Ezután a témát kutató történészek és a dossziékba betekinteni akaró átlagemberek több adathoz juthatnak, a TH-nak pedig már nem kell a törvényes kiskapukat keresnie, hogy kielégítse az igénylők információéhségét. Ez azt jelenti, hogy a korábbi gyakorlattal szemben például egy olyan nyomozati iratot, amelyet a korabeli törvények alapján csak a benne szereplők olvashattak, a nyár óta a betekintő ügyfelek is megismerhetik. Az ügynöktörvény ezen kívül a TH jogállását szaklevéltárként határozta meg. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy titkosszolgálatoknál lévő iratok a keletkezésüket követő 15 év múlva a TH- ba kerülnek és kutathatóvá válnak. A rendszerváltás évének adataira így például már csak négy évet kell várni. Erre a folyamatos iratbővülésre készülve alakítottak ki az Eötvös utcai székház pincéjében újabb tárolóhelyeket. Az elmúlt időszak statisztikáit áttekintve Markó György kiemelte, hogy amíg kezdetben a doszsziék feldolgozatlansága miatt csak minden harmadik ügyfélnek tudtak érdemi információval szolgálni, az idei 1447 kérelmező közül már 725-en elégedetten távozhattak. Az átlagosan féléves várakozási idő a felére csökkent. Az új számítógépes rendszer folyamatosan bővülő adatbázisában jelenleg csaknem 300 ezer név szerepel. A 2000-ben elfogadott átvilágítási törvény kibővítette az érintettek körét, jelentősen megnövelve a TH kötelezettségeit: az első évben 97 embert kellett átvilágítaniuk, tavaly viszont már mintegy kétezret. Markó szerint a 2004-ig tartó munka nagy része még hátravan, hiszen eddig jórészt csupán az elektronikus sajtóban dolgozókkal végeztek. Azt az iratot, amelyet korábban csak a benne szereplők olvashattak, nyár óta a betekintő ügyfelek is megismerhetik «OWWOOeWMWWOftfrMOWCWOWWWWOWM&MMaowaoCMWMWWOWWOfr á Kibernetikus államtitkár Január elsejétől tölti be hivatalát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának új politikai államtitkára. Halász János - a Fidesz debreceni országgyűlési képviselője - végzettsége alapján matematikus-kibernetikus, valamint művelődési és felnőttképzési menedzser diplomával is rendelkezik. A politikus Várhegyi Attila helyére kerül. Ő novemberben mondott le, miután a bíróság első fokon pénzbüntetésre ítélte. Várhegyi váltja egyébként Halászt a parlament társadalmi szervezetek bizottsága alelnöki tisztségében.