Népszava, 2002. január (130. évfolyam, 1–26. sz.)
2002-01-02 / 1. szám
I . Az egészségügyi ellátórendszer 2002-ben is működőképes marad, sőt az év folyamán bizonyos javulás is észlelhető lesz az intézmények munkafeltételeiben - nyilatkozta Mikola István egészségügyi miniszter az MTI-nek. A szaktárca vezetője szerint a választási kampányt megkezdve sok „próféta” szeretne magának politikai tőkét kovácsolni az egészségügyi ellátórendszer csődjének hirdetésével. - Ez nem jó, és az sem szerencsés, amikor a média katasztrófahangulatot sugároz, mert a betegekben ok nélkül kelt túl sok aggodalmat az egészségügyi ellátás iránt - mondta Mikola István. A miniszter szerint a tárca munkatársai természetesen tudomásul veszik, hogy megkezdődött a kampány, de a szakapparátus az áprilisi választásokig is a szakmai feladatok megoldásával fog foglalkozni. Hangsúlyozta: a szakapparátusnak bőven van programja áprilisig. Mikola István hozzáfűzte: bár a tárca által megindított és tervezett változtatások körül nagy a „habverés”, olyat mégsem lát köztük, amelyet később bárkinek módosítania kellene. Az új szabályozások az európai trendekhez igazodást jelentik, ami jó a betegeknek, az egészségügyben dolgozóknak, mert megindul az ellátórendszer átfogó szerkezeti, működési és morális megújítása. NÉPSZAVA Eltérő mértékben emelkednek a lakbérek Folytatás az 1. oldalról A IV. kerületben az infláció mértékével nőttek a lakbérek, de a többi kerülethez képest most sem magasak - tudtuk meg Hock Zoltán alpolgármestertől. Újpesten ugyanis 1995 és 2000 között nem kellett többet fizetni bérleti díjként. Egy évvel ezelőtt mintegy 50 százalékkal drágítottak. Jelenleg az összkomfortos lakások négyzetmétere 88, a komfortosok esetén 68, a félkomfortosok esetén 28, a komfort nélküliek esetén pedig 25-35 forint számítanak fel. Nem tervezik a lakbérek emelését a VII. kerületben, ahol utoljára tavaly szeptemberben drágultak az önkormányzati lakások, tudtuk meg Hagymási Zsuzsa sajtóreferenstől. Pillanatnyilag 110 forintba kerül az összkomfortosok lakások négyzetmétere és 32- be a komfort nélkülieké. A VIII. kerületben utoljára 2000-ben átlagosan 10 százalékkal emelkedtek a lakbérek, és egyelőre nem terveznek újabb drágítást, mondta Hohe Frigyesné, a polgármesteri hivatal lakásosztályának vezetője. Idén januárban emelkedtek a lakbérek a XII. kerületben, az összkomfortos lakásokért 71, a komfort nélküliekért 20 forintot kellett fizetni négyzetméterenként. A kerületi önkormányzat ugyanakkor arról is döntött, hogy naptári évenként legfeljebb 150 százalékkal lehet emelni - nyilatkozta lapunknak Tikász Mariann sajtóreferens. Mivel a 2002. évre nem született a lakbéremelésről döntés, egyelőre nem változnak az árak. Idén júliusban emeltek lakbért a XXII. kerületben, és a decemberi testületi ülésen nem született döntés újabbról - tudtuk meg Pölös Géza jegyzőtől. Mivel ezeket az anyagokat a kerületi vagyonkezelő társaság készíti elő a testületnek, arról nem tudott tájékoztatni, hogy tervezték-e jövő januártól a lakbérek emelését. Lapunk információi szerint azonban éppen ez a kerület szándékozott megháromszorozni a díjakat. A XVI. kerületben még szeptemberben megállapították a 2002. január 1-jétől esedékes drágítás mértékét: átlagosan 9 százalékkal kell magasabb havi összeget fizetniük ebben a városrészben a bérlőknek. A kerületben egyébként 10 különböző összeget állapítottak meg annak megfelelően, hogy hol helyezkedik el az ingatlan és milyen állapotban van. Az elmúlt egy év tapasztalatai igazolták az új rendszert: a korábbinál kevesebb reklamáció érkezett ez ügyben a polgármesteri hivatalba. A januártól esedékes új árak kapcsán a legalacsonyabb emelésre azoknak kell számítaniuk, akik eddig is az alacsonyabb összeget fizették. A közepesnek mondható otthonokban élők esetén 165 forint havi díjat számítanak fel négyzetméterenként az összkomfortos és a komfortos lakások lakóinak, a legrosszabb minősítésű lakásokban 135, míg a legjobbak esetén 231 forintot számítanak fel ugyanilyen komfortfokozat esetén. A rendszer alapvető hibája, hogy semmiféle nyilvántartás nincs arról, hol milyen magasak a bérleti díjak - tudtuk meg Battha Páltól, a Lakásbérlők és Lakók Egyesületének elnökétől. Arra pedig egyetlen érdekvédő szervezet sem vállalkozhat, hogy az ország valamennyi érintett települését időről időre végigtelefonálva szerezze be a szükséges adatokat. Nincs egyetlen olyan többé-kevésbé iránymutató szám sem, amely alapul szolgálhatna ahhoz, hogy az adott ingatlan lakóitól reálisan mekkora összeget lehet havonta követelni. Emiatt kerülhet sor a lakbérek gyakorta mértéktelen drágítására, s ez teszi lehetővé azt is, hogy ugyanazon a környéken hihetetlen árkülönbségek alakulnak ki. Budapesten például könnyen megtörténhet, hogy a Rákóczi út egyik oldalán akár többszöröse a fizetendő összeg annak, mint amit a másik illetékes önkormányzat az utca másik oldalán lévő házakra megállapít. Az erről szóló rendelkezéseket a kérdéseket a LABE vezetője szerint egyértelműen a statisztikai törvénynek kellene szabályoznia. Egyik járható út például a Németországban alkalmazott megoldás: itt bevezették a lakbértükröt, azaz egy adott környéken rögzítik az ott kiróható lakbér összegét ingatlanforgalmazók és ingatlanszakértők adatait figyelembe véve. BELFÖLD Nehezen szokják meg az emberek a szelektív gyűjtést Hulladékszigetek a fővárosban A fővárosi hulladékgazdálkodásra 2002-re előirányzott félmilliárdos keretösszegnek mindössze a felét tudják elkölteni. A vonatkozó jogszabályalapján készülő új hulladékgazdálkodási rendeletet ugyanis csak az év végén terjesztik a Fővárosi Közgyűlés elé. Terv és rendelet híján viszont szűkös mozgástere maradt a helyhatóságnak. Előrelépés így csupán az úgynevezett hulladékszigetek és hulladékudvarok létesítésével várható. NÉPSZAVA-információ Az elképzelések szerint első ütemben 100 forgalmas csomópontra állítanának ki 4-5, különböző hulladék - papír, üveg, alumínium italosdoboz és műanyag elhelyezésére alkalmas konténert. A tervek azonban ezen túlmutatnak: a szigetekből kétezret tervez a főváros. Az ez évi program hozzávetőleg 100 milliót emészt fel. De a főváros arra is számít, hogy a belügyi és a környezetvédelmi tárca közösen meghirdetett közszolgáltatási pályázatára benyújtott 15 milliós igényük kedvező elbírálás alá esik. Bódás Sándor, a fővárosi önkormányzat közműügyosztályának vezetője azonban azt állítja: a hulladékszigetek önmagukban, válogatóművek nélkül nem működnek. Ezek kialakítása azonban csak a szelektív gyűjtés elterjedése és hatékony működése után lehetséges. Az idei keretet 30 millió forinttal apasztja a jelenlegi 12 hulladékudvar további kettővelhárommal történő bővítése. A fővárosiakkal azonban máig sem sikerült megkedveltetni a szelektív gyűjtést: az udvarok gyér kihasználtságát elsősorban a forgalmas helyektől való távolság és az anyagi érdekeltség hiánya magyarázza. (A papír kilogrammjáért például mindössze egy forintot fizet a szolgáltató.) Ugyanis hiába csökken ily módon a háztartási hulladék mennyisége, a bizonylati rendszer bonyolultsága miatt a családok szemétdíja változatlan marad. Bódás Sándor ezért a következő évek célkitűzései között említette a hulladékbeszállítás után fizetendő pénz emelését is. A hulladékudvarok számát pedig 50-60-ra kívánja növelni a főváros. Az idei félmilliárdos büdzséből finanszírozzák a jogszabályelőkészítő munkálatokat is, erre 70-80 milliót szán a fővárosi önkormányzat. Mindezt összevetve azonban alig több mint 200 millió forintot fordíthatnak a főváros 2002. évi hulladékgazdálkodására. A keretösszeg fennmaradó része azonban nem „vész el”, 2003-ra átvihető - fűzte hozzá az ügyosztályvezető. A következő években talán növekednek az átvételi árak is Demecs Zsolt felvétele Több gyerek született tavaly MTI-információ Jelentősen emelkedett a születések száma a korábbi évhez képest, ugyanakkor, bár csökkenő ütemben, de továbbra is tart a népesség fogyása - erről a szociális és családügyi miniszter beszélt kedd délelőtt a fővárosi Schöpf- Merei kórházban. Az év első újszülöttjét egyébként még keresik, a címre a Szent István Kórházban hajnali fél egy előtt öt perccel született Kristóf tűnik a legesélyesebbnek. Egyelőre kevés a műhibaper Folytatás a 3. oldalon Az az ötlete, hogy egyszerűen rajzoljanak egy piros jelet a betegre, onnan már biztosan tudható, kinek és melyik testrészéről van szó. A megoldás ötletes és humoros, a téma azonban nyilvánvalóan ennél sokkal komolyabb. Magyarországon egyelőre egyik szakmai szervezet sem ítélte ilyen tragikusnak az állapotokat. Igaz, még az is vitatott, mennyire gyakoriak, illetve mennyire maradnak titokban az ilyen jellegű „balesetek”. A szakma képviselői szerint Magyarországon olyan a munkaszervezés, hogy az orvosok csapatmunkában dolgoznak, egy teljes csoport felelős a betegért, így többen is figyelnek, mit és hogyan csinálnak. Éppen emiatt kisebb az esélye, hogy felcseréljék a pácienseket vagy más hibát kövessenek el. Az egyik szakértő jogász szerint viszont a különbség csak annyi: itt az orvosok együtt nem tudják, mit kell tenniük, s egyáltalán nem ritkábbak nálunk az ilyen vétségek. Büntetőjogi perek viszont - amelyeket személy szerint az orvosokkal szemben lehet kezdeményezni - nemigen indulnak. Szinte kivétel nélkül a kórházakat perelik, méghozzá polgári perben, s a kórházak fizetik a kártérítést. Más vélemények szerint viszont éppen mostanában kezdenek gyakoribbá válni a perek. Magyarország ugyanis most kezd abba a betegjogi helyzetbe kerülni, mint amilyenben amelyben Amerika a 80-as években volt. Akkor mind többen nyújtottak be keresetet, s egyre elképesztőbb összegeket ítéltek meg a bíróságok a károsultaknak. Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint ez a folyamat mindenki számára káros, s az Egyesült Államokban is idővel odáig fajult a helyzet, hogy a legkockázatosabb területekre már orvost sem lehetett találni. Magyarországon már most is súlyos gondot jelent a kórházak felelősségbiztosítása, a kockázat miatt ugyanis a díj egyre magasabb, a biztosítók közül pedig már alig vállalják ezt a biztosítási formát. Ráadásul az új tervezet, amely lehetővé teszi, hogy az orvosok vállalkozók legyenek, ezzel egy időben korlátlan kártérítési felelősséget is „akaszt a nyakukba” - mondta a kamarai elnök. A jogszabály szerint ugyanis az intézmény csak első lépésben felel majd, a második körben azonban már átháríthatja a doktorokra a kár megtérítését. Kupcsulik Péter szerint az egészségbiztosítónak egyértelműen részt kell vennie a kockázatvállalásban, a kórházak zárt kasszájából ugyanis a kártérítés összegét végső soron a betegektől veszik el. A Változnak a szabályok, rendeletek az új esztendőben Nem nő a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás összege NÉPSZAVA-összeállítás Az év elejétől ismét új adójogszabályok léptek életbe. Módosulnak a személyi jövedelemadó sávjai, amelyeket az infláció arányában megemeltek, így a 20 százalékos adókulcs hatályát 600 ezer forintra emelték, a harmincszázalékos adókulcs 1,2 millió forintig terjed. Akinek jövedelme több mint 1,2 millió forint lesz, jövőre a 40 százalékos adókulcs hatálya alá esik majd. Jelentős változás lesz továbbá az is, hogy a nyugdíj akkor is adómentes marad, és nem számítják bele az adóalapba, ha a nyugdíjasnak más bevétele is van. Megszűnik január elsejétől a devizakorlátozás, és bár továbbra is a forint marad a hivatalos fizetőeszköz, de - megegyezés esetén - valutával is lehet fizetni majd az országban. Megszűnik a deviza-bűncselekmény is. Kibővülnek jövőre a munkaügyi ellenőrzések szabályai, és így alaposabb górcső alá lehet venni majd az esetleges diszkriminációt, különös tekintettel a pályázati eljárásokra és a kiválasztásra. Kizárólag biztonsági gyermekülésben utazhatnak január elsejétől a 12 évesnél fiatalabb és 150 centisnél alacsonyabb gyermekek, mivel kedden hatályba lépnek a KRESZ új előírásai. A jogszabály a gyermekülés használata alól csak azoknak az autótulajdonosoknak ad felmentést, akinek gépkocsija gyárilag alkalmatlan a gyerekülés felszerelésére. Felmentést kapnak azok is, akinek autójában a gyárilag felszerelt biztonsági övvel is sikeresen kivédhető, hogy a gyermek hirtelen fékezéskor kirepüljön az ülésből. A heves viták és alkotmánybírósági beadvány ellenére hatályba lép a gazdasági reklámokról szóló törvény közterületi reklámokra vonatkozó rendelkezése. Január elsejétől szabadtéri reklámhordozókon sem lehet már dohányárut reklámozni. E tilalom alól azonban a gazdasági miniszter felmentést adhat, „világszintű motorsportrendezvény vonatkozásában, különös méltánylást érdemlő esetben, kérelemre és meghatározott esetben”. Emelkednek év elejétől a gyermekek után járó ellátások és támogatások. A gyermekgondozási segély (gyes) összege 20 100 forint lesz havonta. A gyermekgondozási díj(gyed) a naptári átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb 83 ezer forint. Az anyasági támogatás jövőre 30 150 forintot jelent. Ez év elején alakul meg az a külön- ———— leges csoport a rendőrségen belül, amely a tanúvédelmi programnak megfelelően a különösen védett tanúk valódi biztonságát szavatolja majd. Az új, 2003-ban hatályba lépő tanúvédelmi törvény szerint a jövőben meghatározott körben elrendelhető lesz a tanúk program szerinti védelme, ami annyit jelent, hogy Magyarországon is lehetőség nyílik majd szükség esetén a névváltoztatásra, ideiglenesen vagy különösen indokolt esetben véglegesen a személyazonosság megváltoztatására vagy akár a külföldre költöztetésre is. Ennek végrehajtására alakul meg 2002 elején egy külön szolgálat, amelynek a tagjai intéznek mindent, amit a tanú biztonságát garantáló életmódváltás szükségessé tesz. Az öregségi nyugdíjminimum, a sajátjogú és hozzátartozói nyugellátás, valamint a baleseti járadék összege 9,7 százalékkal emelkedik január elsejétől, a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás összege azonban változatlan marad. Az öregségi nyugdíjminimum összege 2002-ben 20 ezer 100 forint. Ezzel megegyező összeget kapnak havonta azok, akik gyermekgondozási segélyben (gyes), gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülnek. Nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíjminimumnál az ápolási díj összege sem a súlyosan fogyatékos és 18 éven aluli tartósan beteg gyermek gondozása esetén. A nyugdíjminimum 80 százalékában - idén ■......... 16 080 forintban -meghatározott ellátások közé tartozik a rendszeres szociális segély, a nem egyedül álló időskorúak havi járadéka, valamint a hat....................... mozottan fogyatékosoknak járó támogatás magasabb összege. A fogyatékossági támogatás alacsonyabb, a nyugdíjminimum 65 százalékának megfelelő összege 13 065 forintot jelent havonta a jogosultaknak. A gyermekgondozási díj (gyed) a naptári átlagkereset 70 százaléka, az ellátás felső határa 2002- ben havi 83 ezer forint. A családi pótlék és a vele azonos összegű iskoláztatási támogatás összege nem változik a tavalyihoz képest: egy gyermek esetében marad havi 3800 forint. A gyermekét egyedül nevelő szülő havonta 4500 forintra jogosult. Kétgyermekes család esetén gyermekenként havonta 4700 forint, csonka család esetében gyermekenként havi 5400 forint a családi pótlék összege 2002-ben. Három- vagy többgyermekes családnál gyermekenként havonta 5900, csonka család esetében gyermekenként havi 6300 forint az ellátás. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után havonta 10 500 forintnyi családi pótlékot folyósítanak. A kiegészítő családi pótlék összege gyermekenként havonta 4200 forintra emelkedett. Január elsejétől szabadtéri reklámhordozókon sem lehet már dohányárut reklámozni 2002. JANUÁR 2., SZERDA 3