Népszava, 2002. január (130. évfolyam, 1–26. sz.)

2002-01-04 / 3. szám

NÉPSZAVA 5 ml 5.45 Agrárvilág 6.00 Ma reggel 8.30 Topmodell 9.05 Naprakész magazin 11.05 Derült égből egy család 12.00 Híradó délben 13.00 Srpski ekran 13.30 Unser Bildschirm 14.05 Szeretni kell 15.05 Évgyűrűk 15.35 Váratlan utazás 16.30 Tűzfal 17.05 Szilveszter újra! 18.00 Híradó hatkor 18.10 Esti mese 18.35 Ablak 19.30 Híradó 19.53 Sporthírek 20.05 A szív titkai 21.55 Aktuális 22.15 Híradó este 22.30 THÉMA 22.45 A szemük sem áll jól 0.25 Kárpáti krónika 0.30 Világhíradó m2______ 5.45 Agrárvilág 6.00 Ma reggel 8.35 „Gyáva földön a göröngy” 9.00 Horvátország nemzeti parkjai 9.55 Zenelánc 10.05 A bábu 11.05 +1 12.00 Topmodell 1230 Tetovált paradicsom 13.00 Híradó délben 14.00 Koffer 14.25 Farkas Ferenc zenés játékaiból 15.25 Magyar Ház 15.55 Zenelánc 16.05 Naprakész magazin 18.00 TS 1935 Esti mese 19.50 THÉMA 20.05 Híradó este 2030 Sporthírek 20.40 Századunk 21.05 Magyarország, 2001 2135 Tüzelj vissza! 23.05 Záróra 0.05 Éjszakai telefon 1.40 Éjszakai választék Duna Tv 5.30 Indul a nap 8.40 Összkép 9.05 Bartók Román népi táncok 9.10 A szellem órája 10.00 A siker édes illata 11.35 Állatmentők 11.50 Híradó 12.05 Miért? 12.30 Equator klub 12.55 Bulányi György 13.25 Kónya - Donia 14.00 A Túr 15.00 A világvége forgatókönyvei 15.55 Vad sziklafalakon 16.25 A tudomány kincsesháza 16.55 Ötórai zene 17.00 Kalendárium 18.00 Hírek. Váltó. Sport 1835 Mese 19.00 Udvarház 19.25 A holnap világa 20.00 Lottózsonglőrök 21.30 Pege Aladár Ballada régi stílusban 21.45 Híradó, sport 22.00 Győzelemre született 23.25 Strand 23.40 Szilveszter 23.55 Hírek. Vers tv2 5.50 Jó reggelt, Magyarország 1­9.00 Délelőtt a tv2-vel 13.20 A kis herceg 14.50 Széllovagok 15.45 Kapcsoltam 16.10 Sebzett szívek 16.30 Lucecita 17.05 Barátok és szerelmek 18.00 Szeretni beindulásig 18.30 Tények 19.00 Fort Boyard - Az erőd 19.55 Jó barátok 20.25 Activity 21.10 Jimmy-emlékműsor 22.25 Dáridó Top 10 23.00 Jó estét, Magyarország! 23.45 Polip 135 Vers éjfél után RTL Klub 6.30 Reggeli 9.00 Ismétlések 9.50 Teleparti 10.40 Top Shop 1135 Delelő 13.10 Teleparti 14.00 Norm-show 14.25 Jack és Jill 15.15 Milagros 15.40 Csak egy szavadba kerül! 15.45 Receptklub 16.20 Csak egy szavadba kerül! 16.25 María Mercedes 17.15 Üstökös 17.20 Mónika 18.05 Üstökös 18.05 Találkozások 18.30 Híradó 18.55 Legyen ön is milliomos! 19.25 Fókusz 19.50 Párizs-Dakar-rali 1935 Barátok közt 20.25 Halálos célpont 22.05 Párizs-Dakar-rali 2235 Eltűnt egy kisfiú 0.10 Híradó 0.30 Fókusz Magyar ATV 5.50 Nap-kelte 9.15 Összefüggések 9.40 Ütköző 10.40 Matiné 1130 Delelő 13.15 Feró korcsmája 13.55 Zenélő városok 14.20 Vendég a Tv 11 15.20 Csúcs! 16.10 Ralitévé 16.30 Agrárélet 17.00 Napnyugta 18.15 Rendkívüli kiadás 18.45 Alapozó 19.00 Híradó 19.35 Összefüggések 20.00 Sajtóklub pénteken 21.30 Vidéki történetek 22.00 Híradó 2235 HQ 2001 22.50 Tempó 23.15 Színházi látcső 23.40 Rockkalapács 0.15 Híradó 0.50 Összefüggések 1.10 Sajtóklub pénteken Viasat 3­ 6.50 Gyerekeknek! 14.20 Ismétlések 17.20 Hazai pályán 17.45 Starsky és Hutch 18.40 Star Trek - Deep Space Nine 19.35 Egy rém rendes család 20.05 Első fokon 21.55 Ismétlések Satelit 3.40 Nap mint nap 6.45 Hozam TELEVÍZIÓ- ÉS RÁDIÓMŰSOR 7.00 Reggeli mérleg 8.05 Tangó 9.05 Formatoma 9.10 Kék-fény 10.00 Zajlik az élet 12.00 Nap mint nap 14.00 Kertkultúra magazin 14.40 Mit szól hozzá? 15.40 Zajlik az élet 17.45 Formatoma 17.55 Túl az Óperencián 18.05 Spermafióka 19.45 Hozam 20.00 Esti mérleg 20.25 Kiiktatva 22.00 Kössön belém... 0.05 Pár­beszéd 1.15 Ismétlések HBO 6.30 A szív dallamai 8.35 Kutyám, Skip 10.10 Kicsikém- Austin Powers 2 11.50 Presser-koncert 13.25 Teljes a létszám 15.10 Mars-mentőakció 17.05 Jó barátok 17.30 Szentivánéji álom 19.30 Mozi! Mozi! Mozi! 20.00 Okos tojás 21.30 Ráérsz megölni 23.00 Kámaszutra 23.30 Kicsikém - Austin Powers 2­1.05 A vándor 2.40 Hollywoodi akcióhősök 3.10 Amerikai vámpírok 4.00 Táncos a sötétben Kossuth rádió 5.00 Reggeli krónika 8.19 Mindennapi tudomány 9.00 és minden órakor Hírek. Időjárás 9.04 Napközben 10.00 Délelőtti krónika 11.04 Cigányfélóra 11.35 Hány füstmacska egy kutyanyelv? 12.02 Déli krónika 12.40 Ki nyer ma? 12.50 Törvénykönyv 13.05 Vendég a háznál 1330 Az evangéliumi pünkösdi közösség félórája 14.04 Péntek kávéház 15.05 Szóljon hozzá! 16.00 Délutáni krónika 16.20 Magyarországról jövök... 16.53 Hasznos tudnivalók 17.00 Hírek. Időjárás 17.05 Holnaprakész 18.00 Esti krónika 19.05 Határok nélkül 19.30 Sportvilág 19.50 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Hírek. Időjárás­­­20.04 Aranyemberek 2035 A tetszhalott haláltánca 21.00 Hírek. Időjárás 21.05 Tetten ért szavak 21.15 Ítélet 22.00 Késő esti krónika 22.30 Fórum 23.00 Hírek. Időjárás 23.04 Hangversenymúzeum 0.10 Himnusz Petőfi rádió 6.00 Hírek. Időjárás 6.03 Kívánságreggel. Közben 6.30, 7.00, 730 és 8.45 Zöld(sport)reggel 9.00 Délelőtt 11.48 Körkérdés 12.00 Jó ebédhez szól a nóta 13.00 Verkli 14.00 Péntektől péntekig 17.00 Háztól házig 18.01 Kölyökrádió 1830 Gordiusz-játék­tér 19.00 Hírek. Időjárás 19.04 Sportpercek 19.15 Unikum 20.00 Váltóhang 21.04 Szerelmetes barlangjaim 22.00 Válogatás az elmúlt évek legjobb j­azzhangversenyeiből 23.00 Hírpercek 23.15 Tele-stúdió 0.00-4.24 Éjfél után fial TANULJ VELÜNK! - MŰSOR 2002. JANUÁR 4., PÉNTEK 11 A Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium ás a Népszava közös felvételi előkészítője MATEMATIKA 5.________ 1. feladat: Ábrázoljuk a [-2,75:1] intervallumon értelmezett f: x-*|log2(x+3)| függvény grafikonját! A függvény képe alapján állapítsa meg, hogy a függvény a) folytonos-e; b) van-e zérushelye, ha igen hol; c) hol van helyi szélsőérték és ez mekkora? 2. feladat: Egy háromszög egyik oldalának és hozzátartozó magasságának az összege 20 egység. Hogyan kell meg­választani értéküket, hogy a háromszög területe maximá­lis legyen? 3. feladat: Adja meg a valós számoknak azt a legbővebb halmazát, melyen az f: x-’jlogo 25(­x­+x+6) függvény ér­telmezhető! Adja meg az ezen a halmazon értelmezett f függvény értékkészletét! 4. feladat: Oldjuk meg a sin x + p+x egyenletet! 5. feladat: Határozza meg a p paraméter értékét úgy, hogy az f: x-­x1-4(p-1)x+4p2-10p+2 függvény legkisebb érté­ke a [—2,1] intervallumban -2 legyen. n •1-x2 + x + 2 6. feladat: Mennyi az f: x-* x +d­g — x-----------------— f(* + 1X2-*)p függvény alsó határa? 7. feladat: Oldjuk meg az egyenlőtlenséget 2cos(~ ■ x) > x2 —I2x + 36 ! 8. feladat: Oldjuk meg az alábbi egyenletet! ■Jx +6 = x2 -6 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5. A magyar barokk és felvilágosodás irodalma A barokk korstílus és stílusirányzat a XVI. század második felétől kb. 1750-ig. Eszmei hátterében a katolikus megúju­lás (ellenreformáció) áll. Tudatosan fordul szembe a refor­máció kora művészetének puritanizmusával, a műfaji hie­rarchia csúcsára az eposzt és a tragédiát helyezi, a megfor­málás módját a monumentalitás, a mozgalmasság, a deko­­rativitás és színpadiasság jellemzi. A stilisztikai-retorikai eszközök közül a hatáskeltő alakzatokat, a körmondatot és a csattanót kedveli. Pázmány Péter (1570, Nagyvárad - 1637, Pozsony) a ma­gyar katolikus megújulás legnagyobb alakja, kiemelkedő főpapi-politikusi szerepén túl egyike a magyar kultúra leg­nagyobb mecénásainak. Ő alapítja az első jogfolytonos magyar egyetemet Pozsonyban (1635), Bécsben a Pazma­­neumot, szerte az országban a különféle jezsuita nevelőin­tézeteket. Irodalmi tevékenysége a hittérítést szolgálja. Az Isteni igazságra vezérlő kalauz nagyszabású teológiai összegzés, a Keresztény imádságoskönyv az első magyar nyelvű katolikus imakönyv. Prédikációi, protestáns vita­partnereinek adott válaszai (Öt szép levél Alvinci Péterhez, Felelet Magyari Istvánnak) kapcsán nevezte őt Kosztolá­nyi „a magyar próza atyjának és törvényhozójának”. Páz­mány irányítja a király megbízásából a korán árvaságra ju­­tott Zrínyi Miklós (1620 Csáktornya-1664 Csáktornya) ne­­velt­ét. Zrínyi 18 éves korától a törökellenes harcnak szen­teli életét. Értekezéseiben (Tábori kis trac­a, Vitéz had­nagy, Mátyás király életéről való elmélkedések) hadtudo­mányi kérdéseket fejteget, az eszményi hadvezér és ural­kodó képét rajzolja meg; a Ne bántsd a magyart! Az török áfium ellen való orvosság a korabeli nemzetközi helyzet elemzése után szólít fel a nemzeti összefogásra és az állan­dó hadsereg felállítására. 1651-ben adja közre az Adriai tengernek syrenaia című kötetét, mely az első feleségéhez, a Violának nevezett Draskovich Mária Eusebiához szóló szerelmes verseken kívül a Feszületre című ódát, epigram­mákat (Az idő és hírnév), a Peroratio című záró verset, va­lamint a Szigeti veszedelmet tartalmazza. A 15 énekből ál­ló eposz a műfaj antik (Homérosz, Vergilius, Ovidius) és barokk (Tasso, Marino) mintáit és konvencióit felhasznál­va állít emléket dédapja emlékének. Az 1566-os szigetvári ostrom az átgondolt kompozíció, a túlvilági és természeti erők bevonása révén a kereszténység és a pogányság egye­temes harcaként jelenik meg. Központi hőse, Zrínyi Mik­lós a barokk embereszményének megtestesítője (miles Christi vagy athleta Christi, Krisztus katonája), aki életét adja hitéért, az általa vezetett közösségért, kiérdemelve ez­zel önmaga és társai számára az apoteózist (meg­dicsőülés, mennybemenetel, a barokk művészet kedvelt té­mája), a nemzet jövője számára pedig Isten kegyelmét. Apácai Csere János (1625-1659) Magyar encyclopaedia című munkája nagyszabású kísérlet arra, hogy a korszak teljes tudományosságát magyar nyelven összefoglalja. A XVII-XVIII. században virágzó emlékirat-irodalom alko­tásai közül Bethlen Miklós (1642-1716) műve, az Élete le­írása magától szemtanúként számol be a költő-hadvezér Zrínyi Miklós tragikus haláláról. Bethlen Kata (1700— 1759) a magán emlékirat műfajának megteremtője (Életé­nek maga által való rövid leírása). II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) két emlékirata közül a latin nyelvű Vallomá­sok életgyónás jellegével a Szent Ágoston-i hagyományo­kat követi, a francia nyelvű Emlékiratok a történetíráshoz áll közel. 12 éves korában áll a fejedelem szolgálatába az erdélyi Zágonban született Mikes Kelemen (1690-1761, Rodostó), követi urát a száműzetésbe, egyre közelebb ke­rülve hozzá, szolgálja őt annak haláláig. Munkásságából a Törökországi levelek címmel ismert fiktív levélgyűjtemé­nye a magyar széppróza egyik legbecsesebb darabja. A P. E. grófnéhoz, a megszólítás szerint Édes nénémhez - több mint negyven éven keresztül - írt 207 levél a legszebb er­délyi köznyelven számol be az emigráció mindennapjairól, olvasmányélményekrő, politikai reményekről és csalódá­sokról. Beck Ö. Fülöp kisplasztikája révén a magyar kul­túrtörténet egyik legszeretetreméltóbb alakja a Nyugat fo­lyóirat emblémája lett. Faludi Ferenc (1704-1779) Téli éj­szakák című keretes elbeszélésgyűjteménye a magyar késő barokk próza remeklése, költeményei közül A feszülethez című himnusza és a Forgandó szerencse című filozofikus dala emelkedik ki. A kuruc kori küzdelmek közköltészete (pl. Csínom Palkó, Megjártam a hadak útját) Ady Endre lí­rájára gyakorolt nagy hatást. A magyar felvilágosodás rövid időszakát (1772-1825) a magyar nyelv és kultúra megújításáért vívott küzdelem­ként jellemezhetjük. A szemben álló felek nem a célokban, hanem a magyar nyelv fejlesztéséhez szükséges eszközök­ben, módszerekben különböznek egymástól. A prozódiai vita (1781-1783) a magyar időmértékes verselés egysége­sítéséről folyik a klasszikus triász tagjai (Baráti Szabó Dá­vid, Révai Miklós, Rájnis József) között. A fottista-ypszi­­lonista háború a helyesírás normáit tisztázza a szóelemző (Révai Miklós) és a kiejtés szerinti írásmód (Verseghy Fe­renc) hívei között, az előbbi javára. A Kazinczy Ferenc Tö­visek és virágok című epigrammagyűjteménye nyomán ki­bontakozó nyelvújítási harc kezdetén előbb az ortológusok adják ki gúnyiratukat (Mondolat), majd Szemere Pál és Kölcsey Ferenc válaszol pamfletben Felelet a Mondolatra címmel. A bonyolult vitában területi hovatartozás, nyelvfi­lozófiai elvek és vallási mozzanatok is szerepet játszanak. A küzdelmet - mai lexikánk kb. 20 000 szava őrzi emlékét - Kazinczy megbékélést hirdető értekezése (ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél) zárja. Megindul a tu­dományok nyelvének céltudatos magyarítása (matematika - Dugonics András: Tudákosság, botanika: Fazekas-Dió­­szegi-Földi: Füvészkönyv). A nagyszombati egyetem előbb Budára, majd Pestre kerül; a magyar nyelvi tanszék ve­zetője Révai Miklós, aki megindítja a magyar nyelv törté­neti kutatását (Antiquitates), és megírja az első magyar nyelvű stilisztikát (Szép magyar toll). Sajnovics János De­monstratio és Gyarmathy Sámuel Affinitás című munkái a finnugor nyelvrokonság első bizonyítékai. Az 1740-es években megtalálják Anonymus gesztáját, megnő az ér­deklődés a nemzeti múlt iránt (Virág Benedek: Magyar századok). A polgárosodás jegyében megjelennek a ma­gyar nyelvű újságok és periodikák (Magyar Hírmondó, Po­zsony, Ráth Mátyás; Magyar Museum, Kassa, Kazinczy- Batsányi-Baróti Szabó: Orpheus, Miskolc, Kazinczy; Mindenes Gyűjtemény, Komárom, Péczely József; Uránia, Pest, Kármán József-Pajor Gábor; Hazai Tudósítások, Pest, Kultsár István; Tudományos Gyűjtemény, Pest, Fejér György). A polgárosodó olvasóközönség igényét szolgálja a regény műfajának terjedése (Kazinczy Ferenc: Bácsme­­gyey. Dsigtmnits András: Etelka).lb. versag epikában Faze­ametérben írja népi témájúTelbeszélő­ költe­­ményét, a Ludas Maty­in Gvadányi József humoros verses történetei (A peleskei nótárius, Rontó Pál) rendkívül nép­szerűek. A líra területén Virág Benedek a horatiusi eszmék és versformák terjesztéséért érdemeli ki a „magyar Horác” nevet. A magyar szentimentalizmus lírájának jeles képvi­selője Ányos Pál és Barcsay Ábrahám. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja Bessenyei György (1746, Bércei—1811, Pusztaková­csi). Röpirataiban hirdeti meg a közjó, a közboldogság el­érése érdekében a tudományok magyar nyelven való művelésének programját (Magyarság; Magyar néző), sür­geti az akadémia felállítását, kidolgozza tervezetét (Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék). Filozófiai ér­tekezései (A Holmi, A Bihari Remete) a francia felvilágo­sodás eszméinek vívódásoktól sem mentes újragondolásai. Az Ágis tragédiája a klasszicista szabályok betartásával szól a természetjog és a zsarnokság dilemmájáról. A filozó­fus című vígjáték legérettelibb alakja Pontyi, a természetes eszét soha el nem vesztő parlagi nemes jól megrajzolt figu­rája. A francia minta nyomán készült Tariménes utazása az állam- és az utaztató regény ötvözete. Kármán József (1769, Losonc-1795, Losonc) torzóban maradt életművét egyetlen év alatt, 1794-ben alkotja meg. Az általa alapított folyóiratban jelenik meg a Nemzet csinosodása című röp­­irata, mely elősorolja a magyar tudomány és művészet fej­letlenségének okait, és meghatározza az előrelépés feltéte­leit. A nyelv fejlesztésének kérdésében az eredeti művek fontosságát hangsúlyozza. A Fanni hagyományai szenti­mentális levélregény, melynek története főként a címsze­replő naplójából és báró L.-néhez írt leveleiből bontakozik ki. A belső vívódás ábrázolása eredeti tehetségre vall, s a mű az első magyar lélektani regénynek tekinthető. Batsá­nyi János (1763, Tapolca-1845, Linz) a Magyar Museum, az első magyar irodalmi folyóirat egyik szerkesztője. Bécs­ben Magyar Minerva című folyóiratában közli kortársai műveit. A fordításról című értekezésében az eredeti műhöz hű átültetés mellett száll síkra. Költői hitvallását és törté­nelemszemléletét tükrözi a Buzdítás című költemény. Poli­tikai célzatú epigrammája. A franciaországi változásokra a történelmi események kapcsán a II. József ellen fellépő ne­messég és a mindenkori elnyomottak indulatát fejezi ki. A látó a felvilágosodás legnemesebb eszméinek megvalósu­lását láttatja a forradalomban. A fogsága idején írt „kufstei­­ni elégiák” legszebb darabjai (Tűnődés, A rab és a madár) elégiaköltészetünk jelentős alkotásai. Kazinczy Ferenc (1759, Érsemlyén-1831, Széphalom) a magyar felvilágo­sodás vezéralakja, a „széphalmi mester” kivételes eréllyel és tekintéllyel irányítja a szellemi életet, életművének meghatározó részét hétkötetnyi levelezése adja. Szépírói munkásságából az élete végén írt két emlékirata emelkedik ki (Pályám emlékezete, Fogságom naplója). TÖRTÉNELEM 5. a) SPANYOLORSZÁG EURÓPAI HATALMI POLITIKÁJA II. FÜLÖP URALKODÁSA ALATT Esszé (10 pontos) a bölcsészkarokra, tanárképző főiskolák­ra és jogi egyetemekre felvételizőknek, ill. kisesszé a köz­­gazdasági egyetemekre és főiskolákra jelentkezőknek Az esszé célja: az európai hatalmi erőviszonyok érzékelte­tésével bemutatni Spanyolország külpolitikáját és jelezni, hogyan hatott Spanyolország hatalmi befolyására Német­alföld elvesztése, valamint a rivális tengeri hatalmak meg­jelenése. Kidolgozás: A Habsburg Birodalom 1556-os kettéosztása után, II. Fülöp (1556-1598) uralkodásának kezdetén a Spanyol Királyság Európa nagyhatalma és világbirodalom volt, „amely fölött sosem nyugodott le a nap". Magába foglalta a mai Spanyolországon kívül Közép- és Dél-Ame­­rika gyarmatainak legnagyobb részét, Nápoly-Szicíliát, észak-itáliai területeket és Németalföldet. 1580-tól családi kapcsolatok révén perszonálunióban egyesült Portugáliá­val (és annak brazíliai, afrikai, indiai stb. gyarmataival). Az abszolutista spanyol állam a gyarmatosításból befolyt jövedelmeket nemcsak a flotta fejlesztésére, hanem Euró­pa legnagyobb zsoldoshadseregének felállítására is fordí­totta. A kontinensen (földrajzi helyzetéből adódóan is) Franciaország számított a Habsburgok legfőbb ellenlába­sának, érdekeik folyamatosan ütköztek az észak-itáliai te­rületeken. A franciaországi vallásháborúk és a Valois-ház kihalása ürügyén a katolikus II. Fülöp 1590-ben beavatko­zott a francia trónharcokba is, de kudarcot vallott. A Földközi-tengeren a legfőbb vetélytársat az Oszmán Bi­rodalom jelentette. Velence és a pápaság segítségével 1571-ben Lepantónál tengeri ütközetben súlyos vereséget mértek a török flottára. II. Fülöp Spanyolországának a legérzékenyebb politikai és gazdasági vesztesége Németal­föld elvesztése volt. A németalföldi tartományokat gazda­sági, vallási (inkvizíció bevezetése) és (a tartományi füg­getlenség elvesztése miatti) politikai ellentétek is szembe­állították a spanyol udvarral. Az 1566-os felkelés után Al­ba herceg tevékenysége tovább fokozta az elégedetlensé­get, és a protestáns tartományok függetlenségi mozgalma egyre erősebb lett (1579, Utrechti Unió, Holland tarto­mány vezetésével Aljffeesjföbi Hollandia magva). Váltul a felkelő tartopiányok 1589-ben kimondták függetlensé­güket és köztársaivá­ nyilvánították Hollandiát. (Spanyol­­ország csak 1609-ben kötött fegyverszünetet és az 1648- as vesztfáliai békében ismerte el Hollandia függetlensé­gét.) A tengereken és a gyarmatosításban Hollandia mellett az 1580-as évekre Anglia is veszélyes vetélytárssá vált. 1588- ban II. Fülöp az ún. Nagy Armadát Anglia ellen küldte, de azt az angol flotta (és egy tengeri vihar) jórészt megsem­misítette. A riválisok mellett az ipart elhanyagoló spanyol gazdaságpolitika („az arany átfolyt Spanyolországon”) is hozzájárult az ország európai hatalmi befolyásának csök­kenéséhez a XVII. században. b) MAGYARORSZÁG ÉS AZ OSZMÁN BIRODALOM A XIV-XVI. SZÁZADBAN (Nagyesszé a közgazdasági egyetemekre és főiskolákra je­lentkezőknek) Az esszé célja: bemutatni, milyen válaszokat adott a ma­gyar külpolitika a Török Birodalom terjeszkedésére, érzé­keltetni, hogy Európában hogyan változtak meg a hatalmi erőviszonyok, a magyar uralkodók mozgásterének fokoza­tos szűkülése, majd az önállóság elvesztése idején milyen külpolitikai törekvések, események és sajátosságok jelle­mezték a térség törökellenes politikáját. Kidolgozás: Uralkodóink közül először Luxemburgi Zsig­­mondnak (1387-1437) kellett komolyan szembenéznie a török fenyegetéssel. I. Murád szultán, kihasználva a dél­szláv népek egymás elleni harcait, elfoglalta Drinápolyt (fővárosát is ide helyezte), majd 1389-ben Rigómezőnél súlyos vereséget mért a szerbekre. Ettől kezdve a magyar Délvidéken is állandósuló török portyákkal kellett számol­ni. Magyarországot a tatárok óta nem érte komolyabb tá­madás saját területén, ezért Zsigmond az országon kívül vezetett támadásokkal próbálta a törököt feltartóztatni, ám 1396-ban Nikápolynál Zsigmond nemzetközi lovagi hadai vereséget szenvedtek I. Bajazid seregétől. Ez rávilágított arra, hogy a lovagi harcmodor elavult, és más katonai meg­oldást kell keresni a török ellen. A törökök 1402-ben, a Timur Lenk vezette tatár seregektől elszenvedett veresége (ankarai csata) némi időt hagyott Zsigmond számára a felkészülésre. 1397-ben a temesvári országgyűlésen elrendelte az új, nagy létszámú, könnyűlo­vas haderő felállítását (telekkatonaság), és nekilátott a ma­gyar végvári vonal kiépítésének, melyben a déli várme­gyékre támaszkodott. Emellett hozzákezdett a déli ütköző­államok rendszerének kialakításához (Havasalföld, Bosz­nia, Szerbia). Galambóc eleste (1428) azonban jelezte a tö­rök további előretörését. Habsburg Albert (1437-39) ide­jén II. Murád hadai lerohanták Szerbiát, elfoglalták Szend­­rő várát. Albert maga is a Délvidék védelmére indult, ám a terjedő vérhasjárvány miatt, melyben a király is életét vesztette, a magyar sereg feloszlott. A törökök ellen I. (Jagelló) Ulászló (1440-44) és vezére, Hunyadi János vette fel a harcot. 1442-ben Erdélyben zaj­lottak a harcok, 1443-44 telén (hosszú hadjárat) azonban már török területen sikerült megverni, majd békére kény­szeríteni a törököt (1444, első drinápolyi béke). A harcok kiújulásával azonban csúfos vereséget szenvedtek a ma­gyar seregek (1444 Várna), és Ulászló is elesett. Hunyadi kormányzóként is folytatta a harcokat, ám nyílt ütközetben nem tudott győzni (1448, második rigómezei csata). A tö­rök balkáni térnyerése II. (Hódító) Mohamed idején tovább folytatódott Konstantinápoly 1453-as elfoglalásával. 1456 júliusában Nándorfehérvár megvédésével (Hunyadi, Szilá­gyi Mihály, Kapisztrán János keresztes hadai) sikerült az ellenséget távol tartani az országtól. Hunyadi Mátyás (1458-90) uralkodása idején inkább vé­dekezésre és a végvári vonal biztosítására koncentrált a magyar külpolitika, mert nyilvánvalóvá vált, hogy támadó hadjáratokra kevés az ország ereje. Mátyás a 60-as évektől létrejövő fekete seregre támaszkodva Jajca (1463), Szre­­bernik (1464) és Szabács (1476) várainak elfoglalásával igyekezett Boszniát biztosítani, majd 1479-ben Kenyérme­zőnél megállította a betörő török sereget. A törökökkel 1483-ban megkötött békét a magyar uralkodók 1520-ig mindig megújították, mert Mátyás halála után, II. (Jagelló) Ulászló (1490-1516) idején a királyi hatalom meggyen­gült. A zsoldossereg feloszlott, a Délvidék védelem nélkül maradt, a várak állapota leromlott. Átmenetileg I. Szelim szultánnak sem állt érdekében a harc folytatása a perzsák elleni hadjárat miatt, de I. (Nagy) Szulejmán ismét táma­dást indított a végvári vonal ellen, melynek következtében a védelmi rendszer átszakadt és összeomlott (1521, Nán­dorfehérvár eleste). 1526. augusztus 29-én Mohácsnál, döntő ütközetben sem­misítette meg a török Magyarország haderejét. A fiatal ma­gyar uralkodó, II. Lajos (1516-26) is életét vesztette. 1526 és 1541 között a török függésbe kényszerítette az általa megszállt és ellenőrzött középső területeket, és kísérleteket tett Bécs elfoglalására is (1529, 1532). Magyarország a Habsburg és a Török Birodalom ütközőzónájába került. Az ország előbb két (1529), majd 1541 -ben, Buda török kézre kerülésével három részre szakadt. A hódoltság területén a török elkezdte saját közigazgatásának kiépítését (vilajetek, szandzsákok), Buda biztosítása érdekében pedig 1541 és 1546 között sorra foglalta el a­­Buda környéki várakat. 1552-es hadjáratával és újabb várak elfoglalásával Szulej­mán (Szolnok, Drégely, Temesvár, Nógrád, Szécsény, 1566-ban Szigetvár) tovább szilárdította saját védelmi vonalát. Az 1568-as második drinápolyi békével (II. Szelim és I. Miksa) lezárult a nagy várfoglalások korszaka, és az új ha­tárvonalak kialakulásával tartóssá vált Magyarország há­rom részre szakadása. Szulejmán halála után a Török Biro­dalom válságba került. Megállt a birodalom növekedése, és Amerika felfedezése után egyre kevesebb kereskedelmi bevételre számíthattak a török szultánok, hiszen a világke­reskedelem az Atlanti-óceánra helyeződött át. Az állam­­háztartás egyensúlya felborult, a szultánok a katonaság zsoldját sem tudták kifizetni, egyre gyakrabban lázadtak fel a janicsárok. 1571-ben a török flotta Lepantónál súlyos v­ereséget szenvedett a velencei-pápai-spanyol hajóhadtól. A válságból újabb háborúkkal próbált kilábalni a Török Bi­rodalom. A Habsburg Birodalommal kiújult a háború, amely a drinápolyi béke utáni állandó portyákból bontako­zott ki. A tizenöt éves háború (1593-1606) kezdetén a pá­pa pénzügyi támogatásával összekovácsolódott törökelle­nes szövetség (Habsburgok, Erdély, Havasalföld, Moldva) 1595-ben Gyurgyevónál jelentős vereséget mért a törökre. Válaszként az oszmán seregek 1596-ban elfoglalták Eger várát és a mezőkeresztesi csatában legyőzték a törökel­lenes szövetséget, majd 1600-ban bevették Kanizsa várát. A háború azonban egyik fél számára sem hozott átütő si­kert, és Bocskai István közvetítésével a két fél békét kötött (1606, zsitvatoroki béke). A török kiűzésére csak a Török Birodalom további gyengülése és a hatalmi egyensúly Habsburgok javára történő elmozdulása után, a század vé­gén kerülhetett sor.

Next