Népszava, 2002. március (130. évfolyam, 51–75. sz.)
2002-03-01 / 51. szám
NÉPSZAVA Segítség vagy kampányfogás Visszamenőleges béremelés a MÁV-nál A magyar gazdaság teljesítése lehetővé teszi, hogy a MÁV-nál eltérjenek a hároméves megállapodásban szabályozott bérfejlesztési lehetőségektől - közölte Fónagy János közlekedési miniszter. A mostani béremelésnek a szakszervezetek örülnek, de attól tartanak, csupán kampányfogásról van szó. NÉPSZAVA-MTI-információk A MÁV-nál 2002-ben 10,5 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre a hároméves megállapodás által lehetővé váló 6,875 százalék helyett - jelentette be Fónagy János közlekedési miniszter. A 10,5 százalékos béremelés 2002. január 1-jétől visszamenőlegesen lesz érvényes. Fónagy emlékeztetett arra, hogy a kormány, a közlekedési tárca és a MÁV vezetői kötelező érvényűnek tekintik a két és fél éve kötött hároméves megállapodást. Az abban szereplő lehetőségekhez képest minden évben magasabb bérfejlesztést hajtottak végre a vasútnál. Tavalyelőtt a megállapodás szerinti 12,4 százalék helyett 12,9 százalékos, 2001-ben 11,2 százalék helyett 13,1 százalék volt az átlagos béremelkedés - mondta a miniszter. Fónagy János jelezte, hogy a MÁV-nál az 55 ezer vasutas dolgozó teljesítményét, illetve a MÁV gazdálkodási eredményét nem lehet szoros összefüggésbe hozni, az intézményrendszer változtatásra szorul. Elégtétellel vette tudomásul a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) a miniszter bejelentését, hiszen a mostani bérfejlesztést ugyanazokkal az érvekkel támasztotta alá, mint amit az érdekvédelem is hangoztatott a sikertelen bértárgyalások során - mondta lapunknak Gaskó István elnök. Hozzátette, a mostani emelés még mindig 5 százalékkal elmarad a nemzetgazdaság eredményeitől. Értékes gesztus, de nem kompenzálja a veszteségeinket - jelentette ki Gaskó István. A VDSZSZ elkezdte egy esetleges demonstrációra való készség felmérését, amit a mostani bejelentésnek köszönhetően a választásokig nem folytat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy engednek követeléseikből, tudtuk meg a VDSZSZ elnökétől. A közlekedési miniszter tegnapi bejelentésével nevetségessé tette a tárcát és a kormányt is, hiszen teljesen világos, hogy a mostani béremelés politikai megrendelés eredménye - mondta Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének alelnöke. A kormánynak minden pénzt megér, hogy tovább maradhasson az ország élén, a mostani lépését úgy tette meg, hogy nem egyeztetett sem a szakszervezetekkel, sem a MÁV Rt. vezetésével. Borsik szerint a vasutasok nyilván örülnek majd a pénznek, de a kormányról alkotott véleményük nem változik, hiszen mindenki tudja, hogy csupán a közelgő választásoknak szólt a mostani béremelés. Jogos volt a vasutasok 10,5 százalékos bérkövetelése, amit a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) követelt a 2002. évi bértárgyalásokon, hiszen a közlekedési miniszter tegnapi bejelentése egyértelműen ezt igazolta - véli az érdekvédelmi szervezet. A VSZ kezdeményezte a Vasúti Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívását, hogy mielőbb megszülessen az újabb bérfejlesztés részletkérdéseiről a megállapodás. Az érdekegyeztető tanács soron kívüli összehívását kezdeményezte a Vasutasok Szakszervezete Mikola hivatalos eredmény nélkül minősített Folytatás az 1. oldalról Ezt követően azonnal intézkedtem, s lényegesen szigorúbb regisztrációs eljárást kértem a kollégáktól, valamint egy tényfeltáró bizottságot is fölállítottam. Eddig azonban minden egyes részjegyzőkönyvet elolvastam, aláírtam, de sehol nem láttam igazolni a visszaélést - nyilatkozta lapunknak az igazgató. Szerinte az OEP-ellenőrzések a kórházakban rendszeresek, s szinte mindennapos eset, hogy az intézményektől kódolási, illetve egyéb hibák miatt tízmilliókat vonnak vissza. Ezt azonban minden esetben a kórházi vezetőséggel egyeztetik, megbeszélik a teendőket, de semmiképpen sem csalás tényeként hozzák nyilvánosságra, ráadásul a sajtón keresztül. A vita még most is folyik arról, hogy ezek a háborús sérültek, akikről szó van, milyen esetnek tekinthetők: a többnyire idős, csontkopásos betegeket ugyanis az ottani mentők szállították Szentesre. A baleseti osztály vezetője minden esetben hozzám hozta a kartonokat, amelyeken valóban sürgősségi esetként szerepeltek. Ha bármilyen visszaélés valóban beigazolódik, az osztályvezetőt természetesen le kell váltani. A kódolási félreértések érdekében azonban már most minden akkut esetet először egy orvos és „kódolási” szakember néz meg, így ki lehet majd zárni az adminisztrációs hibákat - mondta az igazgató. Lapunk úgy tudja, hogy dr. Kovács Ágnes - akinek intézményéről előzetesen, hivatalos eredmények nélkül a miniszter nyilatkozott - jövő héttől a Magyar Kórházszövetség elnöke. BELFÖLD 2002. MÁRCIUS 1., PÉNTEK 3 Csupán az autók tíz százaléka találna parkolóhelyet a fővárosban Mélygarázs az egyetlen megoldás A fővárosban közlekedő autóknak csak 10 százaléka találhatna parkolóhelyet, ha az elméletileg lehetséges 1,2 millió autó mindegyike igényt tartana erre. Megoldást csak a mélygarázsok jelenthetnének. Csak a Nagykörúton 3-5 ezer parkolóhely kiépítésére lenne szükség. Tegnap elfogadta a főváros közgyűlése a Városháza alá tervezett mélygarázs építéséről szóló tervezetet. Holubár Zita NÉPSZAVA A fővárosi parkolás legnagyobb problémája, hogy szinte teljesen ad hoc jelleggel történik ma a parkolóházak és mélygarázsok kialakítása Budapesten. Nincs egy egységes rendszer, amelybe illeszkedhetnének a tervek, nincs egységes irányítás, a kerületek saját elhatározás alapján döntenek. Mindennek oka az, hogy a szabad telkek szinte kizárólag a kerületi önkormányzatok tulajdonában vannak - magyarázta Pócs Attila, a fővárosi önkormányzat programirodájának vezetője. Azok pedig nem a forgalomtechnikai követelményeknek megfelelően, sokkal inkább anyagi helyzetük függvényében gazdálkodnak a rendelkezésükre álló ingatlanokkal. Márpedig egy belvárosi telket lényegesen gazdaságosabb irodaházként értékesíteni, mint parkolóházat építeni rajta. A főváros mára egy nagy parkolóhoz vált hasonlóvá - jelentette ki Szirmay Tamás, a Parking Kft. ügyvezető igazgatója. Megdöbbentő adat: Budapesten összesen 600 ezer személyautó után fizetnek súlyadót, s az átmenő forgalommal, turistákkal, haszongépjárművekkel együtt az elméleti járműszám elérheti az 1,2 milliót. Ezzel szemben Budapesten összesen legfeljebb 120 ezer parkolóhely van. A parkolóhelyek értékesítése valójában hiánygazdálkodás - figyelmeztet Tóth József, a Magyar Parkolási Szövetség elnöke. Az egyik legnagyobb probléma, hogy Budapest városszerkezetét nem a mai forgalmi leterheltségre tervezték, s a már meglévő, szűkösre szabott közterület mérete nem növelhető - magyarázza az elnök. A belvárosi áldatlan állapotok kezelésére egyetlen megoldás a mélygarázs lehet. Igaz, döcögve, de úgy tűnik, beindul a mélygarázsok tömeges építése. Tegnap elfogadta a főváros közgyűlése a Városháza alá tervezett 850 férőhelyes mélygarázs építéséről szóló előterjesztést. Ennek értelmében a hosszú ideje napirenden lévő projekt előreláthatólag 2006-ra készül el. Ezzel néhány éven belül valamelyest enyhül a belvárosban szinte általánossá vált közlekedési káosz. A belvárosban szinte mindenfelé parkolókat építenek: készül a mélygarázs a Szabadság téren, a Szent István téren, a Roosevelt téren. Tervek vannak a Liszt Ferenc téren, a Jókai téren, de még a Nagymező utca alatt is föld alatti parkolóobjektum kialakítására. Minderre óriási szükség lenne, hiszen a Nagykörúton belül 3-5 ezer parkolóhelyet kellene kialakítani - állítják szakértők. A parkolóházakat, a mélygarázsokat és a közterületi parkolást azonban nem szabad egymástól független lehetőségekként kezelni. Optimális esetben ezek összefüggő rendszere révén alakítható ki egy város parkolási struktúrája. Óriási a különbség az előnyökben és a hátrányokban is - jelentette ki Novák Péter, a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. igazgatója. Az utcai parkolás limitált, csupán azok számára kínál megoldást, akik 2-3 órát szeretnének egy helyen eltölteni. A parkolóháznak tehát kétségtelen előnye, hogy nem kell előre meghatározni, mennyi időt tölt ott az ember. Sokak számára a parkolóház, illetve a mélygarázs biztonságérzetet is jelent. Tévedés azonban azt hinni, hogy őrzik az autót, felelősséget az otthagyott járműért sehol sem vállalnak. A parkolóházak, mélygarázsok építése egyébként gazdaságossági kérdés is. Mélygarázst csak a legnagyobb forgalmú területeken, a belvárosban éri meg építeni. Ez ugyanis a legnagyobb kiadással járó beruházás, 2 milliárd forint alatt elképzelhetetlen - mondta a fővárosi önkormányzat szakértője. Parkolóházat ennél lényegesen olcsóbban, valamivel több mint 1 milliárd forintért lehet építeni. Erre egyébként már nagyobb területen van szükség. Leáll a mélygarázs építése a Szabadság téren, ha néhány héten belül nem érkezik meg Moszkvából a szovjet katonai emlékmű bontási engedélye. Bár az obeliszk későbbi visszaállítását a honvédelmi és a külügyi tárca is írásban garantálta, az orosz fél egyelőre nem küldte el az elszállításhoz szükséges engedélyt. Az építkezés az emlékmű körüli huzavona miatt már így is három hónapos késésben van. A tervek szerint egyébként júliustól üzemelne a több mint 26 ezer négyzetméter beépített alapterületű, összesen nyolcszáz férőhelyes mélygarázs a Szabadság téren Demecs Zsolt felvétele Magyar katonai felderítők Március elején utazik Macedóniába a 40 fős magyar katonai felderítő alakulat, ahol olasz parancsnokság alatt végzik majd munkájukat - nyilatkozta Fodor Lajos vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke. A tábornok beszámolt arról is, hogy ugyancsak márciusban megkezdődik a Bosznia-Hercegovinában, az SFOR kötelékében tevékenykedő magyar kontingens feladatának átalakítása. Ismertetése szerint az alakulat létszáma nem változik, azonban a horvátországi Okucaniból a bosznia-hercegovinai Szarajevóba települnek át, és ott már katonai rendész, őrző-védő és járőröző feladatokat látnak majd el. A jelenleg 150 fős magyar műszaki alakulat egyébként csaknem hat éve teljesít szolgálatot Boszniában. Beiratkozás az általános iskolákba MTI-információ Péntektől április 30-ig írathatják be a szülők általános iskolába lépő gyermekeiket az oktatási intézmény által megjelölt napon. Az oktatási tárca adatai szerint a szeptemberi tanévkezdéskor várhatóan 112 ezer kisdiák veszi kezébe első ízben az iskolatáskát az ország 3400 alapfokú oktatási intézményének 6250 osztályában. Hely jutna több gyermeknek is, az első évfolyamokon 132 000 diák ülhetne a padokba. Az általános iskolába lépő gyermekek száma az elmúlt egy évtizedben ingadozó tendenciát mutat: az 1993-94-es tanévben 125 679 kisdiák kezdte meg alapfokú tanulmányait, számuk a következő tanévben 126 032- re nőtt. Az 1999-2000-es tanévben 121 424-en, a rákövetkező tanévben már csak 105 973-an ültek be az iskolapadba. Tavaly egyfajta növekedés volt tapasztalható, 111 708 elsős lépett be az iskolába. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet elérő gyermek attól az évtől válik tankötelessé, amelyben május 31-ig a hatodik életévét betölti. A szülők kérésére azonban - ha a szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó javasolja, és azzal az óvoda is egyetért - a közoktatási törvény lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek hatéves koruk után még két évig az óvodában maradjanak. Erre, azaz a hetedik évébe lépő kisgyermek óvodában maradására, a tankötelezettség elhalasztására 1999 óta van mód. A szaktárca adatai szerint az 1999-2000-es tanévben az érintett gyermekek 1,3 százaléka marad óvodás, ez az arány a rákövetkező tanévben 4,3 százalék, tavaly 5,5 százalék volt. Az általános iskolák a közoktatási törvény értelmében felvételi vizsgát nem szervezhetnek. A jogszabály azonban nem tiltja, hogy az intézmény a gyermekek képességeire, érdeklődési körére irányuló tájékozódást szervezzen. Ez szóbeli meghallgatás, elbeszélgetés, célzott szerepjáték, rajzkészítés lehet többek között, ha azt túljelentkezés vagy az iskola sajátos pedagógiai programja indokolja. A korábbi években néhány alkalommal a tárca tudomást szerzett szabályellenes felvételiről, az elmúlt tanévben azonban panasz nem érkezett. Nem kaphat vissza pénzt a Gyermekrák Alapítvány NÉPSZAVA-információ A Fővárosi Bíróság elutasította a Gyermekrák Alapítvány kérelmét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közigazgatási határozatának felülvizsgálatára, amelyben az APEH megtagadta az adók egy százalékából a 2000. évben befolyt 134 millió forint kiutalását. Az adóhatóság ugyanis a bíróság szerint jogosan járt el, amikor nem adta oda a társaságnak az összegyűlt összeget. A testület szerint ugyanis az alapítványt a Fővárosi Bíróság 1997. december 30-án vette nyilvántartásba, majd 1998. január 1-jétől kiemelten közhasznú szervezetnek minősítette, ez azonban nem jelent közalapítványi kategóriát. A Gyermekrák Alapítvány pedig erre hivatkozva pályázott és gyűjtötte be hivatalos várakozási idő, azaz a 3 év lejárta előtt az állampolgárok jövedelemadójának egy százalékát. A bíróság megjegyzi: az alapítványt megerősítette jogértelmezése helyességében a 2000. évi kampány során az a körülmény, hogy az 1999. évben összegyűlt 102 millió forintot az adóhivatal ténylegesen ki is utalta. Ilyen előzmények után kérte az alapítvány az adóhivataltól, hogy a 2000. évben számukra befolyt 134 millió forintot kiutalja. Ezt azonban az adóhivatal elutasította. Őssejt mint biológiai eszköz A Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) stratégiai jellegű állami fejlesztési feladatnak tartja a köldökzsinór őssejtbank létrehozását és fenntartását, amit csütörtöki ülésén határozatba is foglalt - közölte a testület titkársága közleményében. Határozatuk szerint a NET kéri az Egészségügyi Minisztériumot, hogy sürgősséggel teremtse meg a köldökzsinórbank létrehozásának, működésének törvényi, szervezeti feltételeit. A későbbi felhasználásra tárolandó őssejtek szükség esetén biológiai eszközként szolgálhatnak a daganatos betegségek, szervi elégtelenségek gyógyításához.