Népszava, 2002. április (130. évfolyam, 76–100. sz.)
2002-04-02 / 76. szám
NÉPSZAVA A szakszervezetek szövetsége az MSZP-t támogatja Várhatóan egyértelművé teszi a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a szocialista párt támogatását mai választási felhívásával. Az MSZOSZ elnöke kampánykörútján is hangsúlyozta: még soha nem egyezett ennyire valamely párt programja a szakszervezetek törekvéseivel. Sándor László ugyanakkor kizárja a jelenlegi kormánnyal való együttműködést, mert az szerinte nem kíváncsi a szociális partnerek véleményére. NÉPSZAVA-információ Választási felhívást tesz közzé ma a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, amelyben az általuk fontosnak tartott értékek támogatására hívják fel a választópolgárokat. Sándor László, az MSZOSZ elnöke annak kapcsán, hogy a szocialista párttal való megállapodásuk konkrét támogatást is jelent-e, korábban úgy nyilatkozott: „még nincs itt az ideje kimondani, hogy a szakszervezeti tagok kire, illetve melyik pártra szavazzanak, ám az nem kétséges, hogy számukra csak baloldali párt jöhet számításba, olyan párt, amely nemcsak nyilatkozataiban, hanem tetteiben is baloldali”. A mai felhívással azonban várhatóan a párt és a szövetség között már amúgy is meglévő megállapodást erősíthetik meg, s ezzel az MSZP támogatottságát növelhetik a választásokon. A múlt héten Salgótarjánban a szövetség elnöke úgy fogalmazott: „a mostani parlamenti választások előtt történt meg először, hogy egy miniszterelnök-jelölt a nyilvánosság előtt teljes garanciát adott minden, a szakszervezetek számára fontos cél elérésére. Az MSZOSZ elnöke szerint új típusú együttműködés alakul ki a szocialista párt és a szakszervezeti szövetség között, amely számukra egyúttal új minőséget is jelent. Mint mondta, korábban is voltak ugyan személyes megbeszélések, megállapodások a két fél között, de hogy a párt miniszterelnök-jelöltje a nyilvánosság előtt ennyire egyértelművé tegye , és a választási kiadványokban személyes aláírásával hitelesítse a szakszervezetek számára is elsődleges fontosságú gondolatsort, ez a mostani parlamenti választások előtt történt meg először. Sándor László ugyanakkor már korábban is kizárta a jelenleg kormányon lévőkkel való együttműködés esélyét, mert álláspontja szerint a kormányzat nem kíváncsi a szociális partnerek véleményére és kizárólagosságra törekszik. Mint fogalmazott: „nem béke, hanem feszültség van a munka világában, s csak egy igazság van, a hatalommal rendelkezők igazsága.” Emlékezetes, hogy korábban a szocialista párt és az MSZOSZ között együttműködési megállapodás született, amelyben egyebek mellett a nyugdíjasok életkörülményeinek javításáról, az adóterhek csökkentéséről, új munkahelyek teremtéséről és a regionális foglalkoztatási különbségek mérsékléséről állapodtak meg. Hajó az Erzsébet hídon: művészeti akció a demokráciáért Együtt húzott evezők Hasonlóan kellene mindenkinek beleavatkoznia a választások kimenetelébe, mint ahogy az Erzsébet hídra kifeszített hajó avatkozik bele a a főváros látképébe - ezt kívánják sugallni időszakos műalkotásukkal annak készítői. Beliczai Bea NÉPSZAVA Hat nappal a választások előtt, tegnap mutatták be az Erzsébet hídra kifeszített,hajót ábrázoló műalkotást, melyet a SuperGroup művészcsoport a Soros Alapítvány felhívására készített. A hajón látható felirattal: „Egy hajóban evezünk - Szavazz” az alkotók (Till Attila, Kistamás László, Csernátony Dóra és Chranovszki János) azt kívánják üzenni: Éljen mindenki állampolgári jogával, és menjen el szavazni! Az installáció nem az adófizetők pénzéből, hanem kizárólag az alapítvány és más magánadományozók, többek között Zwack Péter támogatásával valósult meg. A mű a Soros Alapítvány „Élj a jogaiddal, menj el szavazni” felhívására érkezett. Mint ismert, ezzel a tenderrel valósultak meg a választási részvételre ösztönző óriásplakátok is. A tegnap avatott alkotást 22 alpinista építette fel három éjszaka alatt. Csernátony Dóra, a SuperGroup egyik tagja kifejtette: alkotásukkal valójában azt kívánják sugallni, hogy úgy avatkozzon be mindenki a választásokba, ahogy ők is beleavatkoztunk Budapest panorámájába. Zwack Péter elmondta: azért döntött úgy, hogy támogatja ezt a kezdeményezést, mert mélységesen egyetért, az „Egy hajóban evezünk” szlogennel. Ebben a hajóban mindenkinek egyformán van helye. Ugyanakkor Zwack elítél minden szélsőséget. Kistamás László, a SuperGroup tagja hangsúlyozta: a hajó színét művészi szempontok alapján választották, azért kék, mert ez a hídon kifeszített hajó nemcsak a két partot köti össze, hanem az eget is a vízzel. A SuperGroup tagjai óránként mérik a szelet, ugyanis viharos szél esetén a hajó hasából mintegy ezer négyzetméter vitorla bevonható. A művészeti csoport első nagyszabású alkotása máig látható. A két partot, illetve a magasságot a mélységgel köti össze a szavazási részvételre ösztönző vitorlatömeg Kovács Petra felvétele Ciklus végeztekor is őrizetben • Állításuk szerint mindketten Fidesz-áldozatok Simon Zoltán NÉPSZAVA Két parlamenti képviselőt is őrizetben ér a most lejáró parlamenti ciklus. Mindketten kisgazdák: Szabadi Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) volt politikai államtitkára házi őrizetben várja a bírósági ítéletet, míg Székely Zoltán, a parlament közbeszerzési vizsgálóbizottságának volt elnöke előzetes letartóztatásban van. Szabadi Bélát kétrendbeli, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással, 16 rendbeli hűtlen kezeléssel, jelentős kárt okozó csalással, felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolja az ügyészség. A nyomozó hatóság már továbbította a vádemelési javaslatot a Fővárosi Bíróságra. Eszerint összességében több mint egymilliárd forintos kár okozásával vádolják a politikust és három egykori munkatársát. Ha a bíróság bűnösnek találja ezekben a vádakban, Szabadi halmazati büntetésként akár 12 év börtönt is kaphat. A volt államtitkár a vádirat szerint sikkasztást követett el, amikor a minisztérium költségvetési keretéből mintegy 200 millió forintot utalt át jogtalanul különböző számlákra. Hűtlen kezelést követett el, amikor tulajdonosként mintegy 20 céget arra biztatott, hogy kössenek reklámszerződéseket a Fradival. Torgyán József volt agrárminiszter bizalmasát azzal is vádolják, hogy jogtalanul utazott első osztályon külföldi tárgyalásaira. Szabadi ellen Torgyán lemondása után kezdődtek a vizsgálatok, múlt nyáron őrizetbe is vették. Mentelmi jogát először 2001. június 19-én függesztette fel az Országgyűlés, majd egy másik ügyben tavaly november 6-án. A Pesti Központi Kerületi Bíróság június 22-én elrendelte előzetes letartóztatását, amelynek indokai között akkor szerepelt a szökés és az elrejtőzés, illetve az összebeszélés veszélye. A Fővárosi Bíróság október 4-én megszüntette előzetes letartóztatását, és házi őrizetbe helyezte. Szabadi szerint az FKGP, Torgyán József és személye útjában állt a Fidesznek céljai megvalósításában, ezért az ellene indult eljárás tulajdonképpen egy jól megszervezetett koncepciós per. Ezt igazolandó többször arra hivatkozott, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban minden lépéséről tudtak. A Fővárosi Főügyészség Nyomozóhivatala és az ORFK 2000. október 12-én a Gellért Szálló parkolójában érte tetten Székely Zoltánt, amikor 20 millió forintot vett át egy vállalkozótól. Az ügy előzménye, hogy a vállalkozó egy közel egymilliárdos csatornázási berházásban érdekelt. Székely közölte vele: ha nem engedi át a beruházás ötven százalékát egy általa megjelölt alvállalkozónak vagy nem ad harmincmillió forintot, ellehetetleníti vállalkozását. Később az összeget lealkudták 20 millióra, és megbeszélték a találkozót is, de időközben a vállalkozó a rendőrségtől kért segítséget. A politikus mindvégig cáfolta a vádakat, és többek között az SZDSZ-t vádolta provokációval. Székely ellen 2000 őszén indult meg a büntetőeljárás. Az ügyészség kétrendbeli minősített vesztegetéssel vádolja egy közbeszerzési pályázat, illetve egy környezetvédelmi beruházás kapcsán. A képviselő 2000. december 15-től 2001. április 26- ig volt előzetes letartóztatásban, azt követően a bíróság elrendelte szabadlábra helyezését és egyúttal házi őrizetét. Székely azonban többször megszegte a szabályokat, így tavaly november 22-én újra előzetesbe helyezték. Székelyt azzal is gyanúsítják, hogy egy 450 millió forint összértékű csatornázási beruházás 30 százalékát kérte Emőd polgármesterétől, továbbá azt, hogy vonjanak be egy általa megnevezett céget az üzletbe, különben meghiúsítja a beruházást. Ismeretes, hogy Székely korábban a parlament közbeszerzési bizottságának volt az elnöke. Székely idén januárban levélben jelezte az MSZP frakciójának, csatlakozni kíván a szocialistákhoz, és fölajánlotta együttműködését az „áljobboldali Fidesz-diktatúrával szemben." Székely egy, a Fidesszel összefüggésbe hozott, panamagyanúsnak vélt csatornabomházásról is beszámol levelében. Leszögezte: tényszerűen be tudja bizonyítani, hogy Polt Péter legfőbb ügyész és más, egyelőre meg nem nevezett személyek szándékosan eltussolják a Fidesz botrányos ügyeit. BELFÖLD 2002. ÁPRILIS 2., KEDD 3 Fantáziát serkenti nyilatkozatuk Simon Zoltán NÉPSZAVA A vagyonbevallások alapelve, hogy akik közpénzekhez jutnak, ezzel a közpénzzel tudjanak is elszámolni, nyilatkozta lapunknak Kolláth György. Az alkotmányjogász szerint a nyugati demokráciákban két másik elv is meghatározó: egyrészt az, hogy a közszereplők bevételei legyenek nyilvánosak, másrészt az, hogy olyan személyeket válasszanak meg, akik nem szorulnak rá a közpénzekre. Mindez persze politikai hagyomány kérdése, tette hozzá Kolláth. Szerinte a közjogi méltóságok bevallásai, ahogy a képviselői vagyonnyilatkozatok is ezt a célt szolgálják, ugyanakkor a törvény nem következetes és világos ez ügyben. A bevallások ugyanis az érintett őszinteségére és „fantáziájára” bízzák azt, hogy mit hoznak nyilvánosságra. Példaként említette Lázár Mózes (Fidesz) lobbipénzét, amelyet a képviselő „elfelejtett” feltüntetni vagyonnyilatkozatában. Miután ezt pótolta, emiatt semmilyen szankció nem érheti, mondta Kolláth. Az alkotmányjogász ezért úgy véli, komoly következménye kellene hogy legyen az ilyen ügyeknek, még a lemondatást is el tudja képzelni. Ugyancsak megemlítette, hogy a közjogi méltóságok családtagjainak nyilatkozatai nem nyilvánosak, ami lehetőséget nyújt a törvény esetleges kijátszására. Kolláth szerint a magyar gyakorlat a nagy ügyekben elnéző, míg a kicsikben túl szigorú, amin csak egy következetes jogszabály segíthetne, amely pontosan követhetővé tenné a vagyonok gyarapodását. Az alkotmányjogász azután nyilatkozott, hogy a múlt héten hat közjogi méltóság - a köztársasági elnök, a négy ombudsman és az Állami Számvevőszék elnöke - vagyonnyilatkozatát hozták nyilvánosságra. A közjogi méltóságok valamennyien időben leadták bevallásukat. Megtették nyilatkozatukat a hat érintett házastársai és velük egy háztartásban élő gyermekeik is, ezek a dokumentumok azonban nem nyilvánosak. Az alkotmánybírók ugyancsak időben leadták bevallásukat, ezeket az Alkotmánybíróság Hivatala tartja nyilván. A nyilatkozatok tartalmát az Alkotmánybíróság teljes ülése ellenőrzi. A törvény szabta határidőn belül szintén leadta bevallását a Magyar Nemzeti Bank nyolc vezetője, ám ezen nyilatkozatokba nem lehet betekinteni. A köztársasági elnök bevallásából kiderül, hogy havi adóköteles bruttó jövedelme 693 ezer forint, emellett az MTA-tól havonta 288 ezer forint tiszteletdíjat, külföldi utazásaira pedig átlagosan havi 76 ezer forint napidíjat kap. Mádl Ferenc felerészben tulajdonosa egy II. kerületi, 95 négyzetméteres társasházi lakásnak és több örökölt ingatlannal rendelkezik, illetve ötödrészben birtokol további ingatlanokat. Takarékbetétben 3,6 millió forint, 46 ezer dollár, 18 ezer 660 euró és 43 ezer 800 svájci frank megtakarítása van, szintén felerész tulajdonnal. Rendelkezik ezenkívül három régi perzsa szőnyeggel és mintegy 2500 darab könyvvel. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosaként sem szünetelteti egyetemi tanári tevékenységét, amiből havi 370 ezer forint jövedelme származik. Eseti tankönyvírásból további évi mintegy 2 millió forint, tudományos publikációk ellenértékeként pedig nagyjából évi félmillió forint jövedelmet tüntetett fel, az ombudsman, aki értékpapírokba 1 millió 167 ezer forintot fektetett. Az ombudsman feltüntette, hogy összesen 1,9 millió forintos tartozása is van. Általános helyettese, Takács Albert főiskolai tanárként havi bruttó 263 ezer forintot, publikációival pedig évi mintegy 200 ezer forintot keres. Takács festményeket, grafikákat, egy 3200 kötetes jogi és társadalomtudományi könyvtárat, illetve egy 1400 darabos bakelit- és CD-lemezgyűjteményt is feltüntetett. Péterfalvi Attila vagyonnyilatkozatában havi illetményként 547 ezer forintos juttatást, valamint egy használatra kapott SAAB személygépkocsit és egy mobiltelefont jelölt meg. Az adatvédelmi biztos főiskolai docensként havi 150 ezer forintot keres. Kaltenbach Jenő, a kisebbségi ombudsman két érdi építési telek (az egyiken 163 négyzetméteres lakóház) felerészbeni tulajdonosa, negyedrésznyi tulajdonnal örökölt két pécsi ingatlant, valamint övé egy 5 hektáros ófalui erdő fele is. Kovács Árpád az Állami Számvevőszék elnökeként 650 ezer forintos adóköteles bruttó jövedelmet vehet fel havonta. Emellett szellemi szabadfoglalkozásúként évi 300 ezer forintot, egyetemi oktatóként további 935 ezer forintot keres. POLITIKAI HIRDETÉS Politikai hirdetés Velünk az ország! 4 ■MSZP 11-