Népszava, 2002. szeptember (130. évfolyam, 204–228. sz.)
2002-09-02 / 204. szám
NÉPSZAVA Létszámstophoz vezethet a közalkalmazotti béremelés Folytatás az 1. oldalról A normatív támogatás felhasználásában ugyanis már nem kell kötelezően bérre költeni a támogatás összegét, annak felhasználásáról a költségvetési intézmény vezetője dönt. Ha a vezető úgy határoz, hogy a csak a bérteherrel megemelt összeg kevés a megemelkedett dologi kiadások fedezésére, akkor a normatíva magasabb bérkeretét is felhasználhatja azokhoz. A munkaügyi tárca szakemberei elismerik, hogy a béremeléshez nyújtott támogatás valóban csak a jelenlegi állomány fenntartásához elegendő, ugyanakkor üres állományi helyek támogatása nem lehetséges a költségvetés jelenlegi helyzete mellett - tájékoztatta lapunkat Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Mint elmondta, az intézményeknek valóban saját zsebből kell megoldaniuk az idei évre - a továbbiakban - tervezett létszámbővítést, de a jövő évi normatív támogatás mindenképpen a valós feltöltöttségre épül majd. Ugyanakkor az államtitkár elmondta, aligha valószínű, hogy a normatív támogatás dologi kiadásokra tervezett része ne emelkedjen. Hiszen - bár az intézményeknél szabadon használható fel a normatív támogatás - a kormányzat a költségvetés elkészítésekor két különböző tételként kezeli a személyi és a dologi kiadásokat, így a pénzügyi tárca minden bizonnyal ügyelni fog a „dologi rész” emelésére is. Erről azonban a költségvetés végleges elkészültéig korai lenne beszélni - hangsúlyozta az államtitkár. * A kormány az ötvenszázalékos közalkalmazotti keresetemelés 2,5 milliárd forintos tartalékkeretének felosztását a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint a szakszervezetek által támogatott formában fogadta el - közölte Kiss Péter miniszter. A tartalékkeretről a bértáblatételek módosításához szükséges 92 milliárd forint elosztását követően - az egyes szakterületeken végzett részletes létszám- és bérfelméréseket, és az érdekegyeztetések után lehetett dönteni. Mivel a 92 milliárd forint egy negyedévre szóló összeg, a jövő évi költségvetésnél ennek a négyszereséből finanszírozható majd ez az illetményszint. A kormány döntése szerint a 2,5 milliárd forintos tartalékkeretből 2,1 milliárd forint használható majd fel a folyamatos munkarendben dolgozó egészségügyi és szociális szakalkalmazottak béremeléséhez, valamint a szociális ellátást szerződéssel átvállaló civil szervezeteknél. A kiegészítő keretből 217,5 millió, illetve 137,5 millió forint jut a belügyi, illetve a honvédségi közalkalmazottak 50 százalékos bérbeállására. Az egyházi pedagógiai intézetek dolgozóinális szükséges egy kisebb kiegészítő összeg ehhez. A kormány további 125 millió forintot szánt a Széchenyi- és a Békési-ösztöndíjasok illetményemelésére. Kockázatközösség létrehozása ügyében még nem keresték fel az illetékes tárcák a biztosítókat Többe kerül a biztosítás jövőre Várhatóan többet kell majd fizetni jövőre az ingatlanbiztosításokért, hiszen az irdatlan méretű nyugat- és közép-európai árvizek következtében a hazai társaságok jó része szerint ősztől vélhetően emelkednek a viszontbiztosítási díjak. A társaságok többletterheiket, vagy legalábbis azok egy részét, áthárítják ügyfeleikre. A miniszterelnök bejelentette: az állam a biztosítótársaságokkal kockázatközösséget kíván létrehozni az árvíz által leginkább fenyegetett lakóházak védelmére. NÉPSZAVA-információ Óriási kiadásokat okozott mind a biztosítóknak, mind a velük szerződésben lévőviszontbiztosítóknak az idei árvízi pusztítás, így várhatóan emelkednek majd a viszontbiztosítási tételek is. Ugyan a tárgyalások csak az év későbbi hónapjaiban kezdődnek meg a biztosítók és a két nagy európai viszontbiztosító, a Munich Re és a Swiss Re között, a hazai biztosítási szakemberek többsége azonban arra számít: a nem várt nagyságrendű kiadást a viszontbiztosítók partnereikre hárítják majd, így valószínűleg a jövő évben az inflációnál nagyobb mértékben növekednek a biztosítási tételek a hazai biztosítóknál is. Várhatóan emelkedni fognak a biztosítási szerződések viszontbiztosítási költségei - közölte lapunkkal Sisák Ilona, a Generali- Providencia Biztosító viszontbiztosítási osztályvezetője. Azokban az országokban, ahol a társaság Európa-szerte működik, nem okoztak komolyabb problémát az árvízkárok a társaságnak - véli az osztályvezető. Ez az óvatos üzletpolitikával magyarázható. A Generali-Providencia Biztosító magyarországi képviselete novemberben méri fel a viszontbiztosítási piacot, ezért azt előre még nem lehet megjósolni, hogy ennek következményeként a vagyonbiztosítási feltételek hogyan változnak majd. Hajas Gábor osztályvezető kijelentette: amennyiben a viszontbiztosítási költségek jelentősen megugranak, akkor ez érezhető lesz a vagyonbiztosítási szerződéseken. Biztosítási szakemberek szerint az árvízkárok kapcsán felmerülő kártérítési összegek az olyan biztosítóknak jelentenek komoly problémát, mint például az Allianz Hungária Biztosító Rt., amely a vonzó szerződési feltételek megteremtéséért hajlandó volt lemondani bizonyos biztonsági tényezőkről. Nem várható semmilyen különleges intézkedés a Allianz Hungária Biztosító Rt.-nél - állítja ezzel szemben Sípos József. Az ügyvezető igazgató szavai szerint nem kezelik másként az európai árvízkárok miatt a díjazási rendjüket, mint más években. Azaz a hazai inflációval korrigálják majd az árakat. Nem módosul a konstrukció sem, az Allianz Hungária ugyanazt a tevékenységet folytatja, amit eddig képviselt. A biztosítási ipar nem egyéves hullámokban gondolkodik, ez hosszú távú üzlet. A társaság egyébként az elmúlt időszak hazai árvízi pusztításainak és egyéb elemi kárainak fedezésére több mint 500 millió forintot tett tartalékba, s eddig 150 milliót költöttek e célra. Az ÁB-Aegon Biztosító Rt.nél eddig 200 millió forintot fizettek ki a károk enyhítésére, s további 50 millió forint várható - tudtuk meg Drevenka Edit kommunikációs igazgatótól. A viszontbiztosítási díjak emelésére társaságuk is számít, hiszen a nagy összegű pusztítást követően vélhetően újrakalkulálják a díjakat. Ezek ugyanis nagyobb térségekre számítják díjszabásukat, s könnyen lehet, hogy az Európára számított díjtétel növekedését vonja maga után. Ha ez bekövetkezik, ez az ÁB-Aegon ügyfeleivel kötött szerződésein is érezhető lesz - tette hozzá a kommunikációs igazgató. Egyelőre nem kezdődtek meg a tárgyalások a kormány és a biztosítótársaságok között a kockázatközösség létrehozásáról. Medgyessy Péter ez ügyben eddig az érintett tárcákat kérte meg az állami és a biztosítótársaságok közötti különleges együttműködés feltételeinek kidolgozására. Ennek megfelelően a Belügy-, az Igazságügyi, a Gazdasági és Közlekedési, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ténykedik annak előkészítésén, hogyan lehetne segíteni az évtizedek óta ártéren élőkön, s azokon, akik építési engedéllyel fogtak hozzá házuk építéséhez, mégis elöntötte az ár. Lapunk azonban úgy értesült, a biztosítótársaságokat még nem keresték meg ez ügyben, csupán a Magyar Biztosítók Szövetsége kért tőlük adatokat. Ha a viszontbiztosítási díjak emelkednek, az visszahat a vagyonbiztosításra is A Duna felső szakaszán, a Szigetközben 13 település szenvedett árvízkárokat. A falvakban 89, többségében magántulajdonban lévő épület sérült meg. Az árhullám levonulása után a katasztrófavédelem szakemberei az önkormányzati jegyzőkkel együtt megkezdték a károk felmérését MTI-fotó: Matusz Károly Új nyomtatványokon igényelhető a diákhitel MTI-információ A diákhitel igényelhető maximális havi összege 25 ezer forintra emelkedett a most kezdődő szemesztertől. Azoknak a régi hallgatóknak, akik a továbbiakban ezt szeretnék felvenni, az M012 jelű módosító adatlapot kell kitölteniük és leadniuk a postahivatalokban vagy ajánlott küldeményként elküldeni a DK Rt. postacímére. A DK Rt. hétfőtől - az egyéves működés tapasztalatai, valamint a módosított jogszabályok miatt - új, költségtakarékos nyomtatványokat vezet be. A régi nyomtatványok a jövőben nem használhatóak. A hiteligényléshez szükséges dokumentumok változatlan áron szerezhetőek be a leggyakrabban felkeresett postahivatalokban. A módosító adatlap elérhető a postahivatalokban, illetve letölthető a www.diakhitel.hu honlapról. Az új igénylőknek ha már az első októberi kifizetésből részesülni szeretnének, legkésőbb szeptember 18-ig kell beadniuk a kitöltött hiteligénylésüket a kijelölt postahivatalokban. Diákhitelt a szemeszter alatt bármikor lehet kérni, és aki a hónap 13. munkanapjáig leadja a kérelmét, és jogosult a kölcsönre, az a következő hónap 15-én visszamenőleg is megkapja pénzét. Akinek már van szerződése a diákhitelről, nem kell új hiteligénylést beadnia, továbbra is ügyfélnek tekinti a Diákhitel Központ Rt. Ezeknek a hallgatóknak csupán az lesz a dolguk, ha már az első október 15-i folyósításból részesülni szeretnének, hogy minél hamarabb, lehetőleg szeptember közepéig iratkozzanak be felsőfokú tanintézetükbe. Nem kell azoknak a felsőfokú tanintézetekben tanulóknak újra nyilatkozniuk, akik már tavasszal egy összegben kérték diákhitelüket és továbbra is így szeretnék azt felvenni. Korábbi nyilatkozatuk mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonják. Emelkednek a Matáv díjai MTI-információ A Matáv szeptember 1-jétől az analóg vonalak havi előfizetési díját átlagosan 2,99 százalékkal emeli, így az egyéni fővonal a jelenlegi bruttó 2998 forint helyett bruttó 3080 forintba kerül. A Matáv korábbi tájékoztatása szerint az üzleti fővonal díja bruttó 4030 forintról 4150 forintra emelkedik. Az egyéni ikervonal bruttó 1008,75 forintról 1225 forintra, az üzleti ikervonal pedig 1362,50 forintról 1387,50 forintra változik. A Matáv a havi előfizetési díjak emelésével az előfizetési díjat a vonalfenntartás tényleges költségéhez kívánja közelíteni. Szeptembertől a helyi hívások percdíjai csúcsidőben, reggel 7 és este 18 óra között 10 százalékkal, csúcsidőn kívül, 18 óra és reggel 7 között, hét végén és munkaszüneti napokon 8,33 százalékkal emelkednek. Csökken azonban - 10,53 százalékkal, 4,75 forintról 4,25 forintra - a kapcsolási díj. A belföldi távolsági és az agglomerációs, helyközi II. hívások percdíja a hálózaton belül - azaz a Matáv szolgáltatási területén belül - hívott számok esetében nem változik. Változik viszont a percdíj a Vivendi, a HTCC, a Monortel és az Emitel hálózatában végződő hívások esetében, ugyanis e szolgáltatók referencia összekapcsolási ajánlatában a Matávénál magasabb összekapcsolási díjakat hagyott jóvá a Hírközlési Döntőbizottság. Ezért szeptember 1-jétől emelkedik a Bázis, Minimál és Csevegő díjcsomagokban a Matáv hálózatán kívüli vezetékes hálózatokba irányuló hívások díja. BELFÖLD 2002. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ 3 „Hála”-pénz vagy korrupció? Folytatás az 1. oldalról Dr. Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint már a korábbi közvélemény-kutatások kérdései is félrevezetőek és a kutatócég által is megkérdőjelezhetők voltak. A felmérők a korrupció körébe sorolták a hálapénzt, holott az elfogadott nemzetközi gyakorlat szerint ez nem ide tartozik. Tehát annak ellenére közölték ilyen formában a korrupciós táblázatot, hogy a megkérdezettek szerint a paraszolvencia nem tartozik ebbe a fogalomkörbe. Korrupciónak azt lehetne tekinteni, ha az orvos például a betegnek ingyen járó szolgáltatást csak abban az esetben teljesítené, ha ezért pénzt kap. Lehetséges, hogy ilyen létezik, de az kizárt, hogy ez legyen az általános kép - mondta. Eddig több közvélemény-kutató is készített elemzést, illetve belső felmérés is folyt a paraszolvencia gyakorlatáról. A szakterületek közül a szülészetet-nőgyógyászatot tartják a leginkább érintettnek, ezt követi a reumatológia, a szemészet, az urológia és a sebészet, míg az onkológián képtelenségnek tartották még csak behatárolni is. Legkevésbé a traumatológusok, a gyermekgyógyászok, a radiológusok és a patológusok számíthatnak anyagi „viszonzásra”. Egyelőre csak nagyon változó becslések születtek arra nézve, hogy pontosan mekkora összeget adnak a betegek orvosaiknak vagy a nővéreknek, szakápolóknak. Egy belső kimutatás szerint ez évente mintegy 30-40 milliárd forint, melynek viszont 98 százaléka az egészségügyi dolgozók alig öt százalékának jut. A Magyar Gallup Intézet vizsgálatsorozata alapján készült összesítés szerint viszont nem egészen 10 milliárd forint a hálapénzként „ajándékozott" összeg. Manchin Róbert, az intézet igazgatója szerint tény: Magyarországon az egészségügyi költségek 30 százalékát a lakosság fizeti. - Valóban paradox, hogy a megkérdezettek a korrupcióban leginkább érintett területnek az egészségügyet, illetve az orvosi hálapénzt jelölték meg, döntő többségük azt mondta, a paraszolvencia nem számít korrupciónak - nyilatkozta a Gallup igazgatója, aki szerint többféle külön „díjazást" lehet elkülöníteni. - A kutatásokból is kiderül, hogy a lakosság körében sem egységes valamennyi ilyen eset megítélése. Más, amikor a főorvos valóban „eladja az ágyat”, illetve egy ingyenes beavatkozást csak akkor végez el, ha a beteg vagy hozzátartozója fizet. Más, ha a beteg gondolja úgy: azért, hogy odafigyeljenek rá, vagy legközelebb is jó ellátást kapjon, áldoznia kell. De más az is, amikor az elégedett páciens gondolja úgy: maga egészíti ki az egészségügyi dolgozó bérét, mert meg volt elégedve a szolgáltatással. Ma Magyarországon több mint minden második ember valószínűnek tartja, hogy az egészségügyi intézményekben hálapénzt kell adnia azért, hogy megfelelő elbánásban részesüljön. A lakosság közel nyolcvan százaléka szerint a többi egészségügyi dolgozónak, a kórházi nővéreknek, a háziorvosoknak, a gyerekorvosoknak is adnak. A hálapénz „hála” előtagját valamelyest megkérdőjelezi a tény, mely szerint a paraszolvenciát adók az esetek mindössze 18 százalékában nem érezték, hogy ezt el is várják tőlük - vagyis több mint 80 százalék vélte úgy, hogy a fizetés elmaradása veszélyeztette volna az ellátását. A közintézmények korrupciós érintettségének lakossági megítélése. „Mennyire jellemző, hogy az alábbi intézmények alkalmazottainak borravalót, hálapénzt kell adni?” A táblázatban szereplő számok az oszlopra vonatkozó szegmens százalékában értendőek, és a „jellemző” és a „nagyon jellemző” válaszok előfordulásának arányát jelzik. Kórházi orvosoknak 77 Önkormányzat -Kórházi nővéreknek 62 műszaki osztály 13 Háziorvosnak 59 Közjegyzőknek 13 Gyermekorvosnak 58 APEH 13 Közlekedési rendőrnek 39 Országos Egészségbiztosítási Rendőrség-Pénztár 11 közlekedésrendészet 28 Cégbíróság 11 Vám- és pénzügyőrség 28 Önkormányzat -Minisztériumok 20 vagyoni osztály 10 Rendőrség - más területen 19 Önkormányzat -Piacfelügyelet 18 szociális osztály 10 Bank Földhivatal 10 hitelfelvételi osztály 16 Önkormányzat -Közlekedési főfelügyelet 16 házkezelőség 10 Közterület-felügyelet 14 Társadalombiztosító9 ÁNTSZ 14 Önkormányzat -Fogyasztóvédelmi ügyfélkapcsolatok7 felügyelőség 13 Önkormányzat -Bíróság 13 oktatási osztály6