Népszava, 2003. január (131. évfolyam, 1-26. sz.)
2003-01-08 / 6. szám
NÉPSZAVA Kiszely Gábor, a Terror Háza tudományos igazgatója darabot írt a kormányfő múltjáról Dráma Medgyessy meghallgatásáról Nemrégiben felröppent a hír, hogy a Madách Színház műsorra tűz egy Medgyessy Péter kémelhárítói múltjáról szóló drámát. Lapunk kérdésére a színház igazgatója cáfolta ugyan a hírt, de a színmű létezik. Szerzője Kiszely Gábor, az egykori „Medgyessy-bizottság” fideszes szakértője, aki ma a Terror Háza Múzeum tudományos igazgatója. Hamvay Péter írása a NÉPSZAVÁNAK Mint emlékezetes, Kiszely Gábor, a bizottság fideszes szakértőjeként tevékenykedett, ám az állambiztonsági átvilágításon kiderült: személye nemzetbiztonsági kockázatot jelent, így nem vehetett részt a titkos üléseken. Egyesek szerint az ő zsebéből került elő az a töltény, melyet Balogh László - a bizottság elnöke - talált képviselőházi dolgozószobájában. Kiszely lapunknak elmondta, hogy A meghallgatás, avagy a panoptikum megszólal című drámája, teljességében fiktív országban, szereplőkkel játszódik. Minden hasonlóság valós személyekkel vagy eseményekkel merő véletlenség. E képzelt ország miniszterelnökéről kiderül, hogy együttműködött a titkosszolgálatokkal. Az eseményeket a darab narrátora, Gabi bácsi, a bohóc irányítja, aki egy személyben varázsló is, s bármikor leállíthatja a folyamatokat, egy még fiktívebb, szürreális síkra terelve azt. Itt sok minden elhangozhat, ami a valóságban nem. Végül kiderül, hogy a múltat jobb nem bolygatni, az igazság nem ér annyit, amennyi kárt a kutakodás okoz - összegezte műve tartalmát a szerző. Az 54 éves Kiszely Gábor Budapesten született, Németországban politológiát, történelmet és színháztudományt tanult, itthon pedig teológiát is hallgatott. Elmondása szerint nem ez az első szépirodalmi műve, a Nottara nevű bukaresti színházban máig játsszák egy drámáját, a Próbajáték címűt pedig most próbálják. További művei: Az ÁVH egy terrorszervezet története, és az Állambiztonság 1956-1999 című kötet. A Bohóc szerepére Agárdy Gábort vagy Horváth Gyulát találná a legalkalmasabbnak a szerző. Agárdy lapunk kérdésére kijelentette, hogy nem ismeri és nem is érdekli a dráma, a MIÉP-es kötődéséről ismert Horváth Gyulát lapzártánkig nem sikerült elérni. Információink szerint a Madách Színház mutatná be a darabot, lapunk munkatársának a színház direktora a következő nyilatkozatot adta: ÜRÖM. Köszönöm. Miniszterelnök úr. Ön elmondta, mikor és hogyan szervezték be a Gazdasági Minisztérium egyes főosztályán. Mikor hagyta ott a főosztályt? MINISZTERELNÖK Ez lenne a kérdés? Ilyen rövid? Ehhez valóban nem szoktam hozzá. Nos, a főosztályt 1981-ben hagytam el. ÜRÖM! Köszönöm. Kémelhárítást végzett-e az akkori előírások, parancsok szerint? Egyszavas válasz elegendő. MINISZTERELNÖK Jaja, igen vagy nem, ugye? Látszik, hogy képviselő úr mennyire iskolázott a szolgálati kérdésfeltevésben. Ha viszont megengedi, többszavas választ fogok adni. ÜRÖM! Nem engedem. Ragaszkodom az egyszavashoz. Igen vagy nem? MINISZTERELNÖK Látom, gyorsan tanul. Nos, nekem az volt a feladatom, hogy elemzéseket készítsek, és igen, a kémelhárítás keretei között, ahogy ezt az akkori alkotmányvédelmi rendszer végezte. ÜRÖM! Nem alkotmányvédelmi! Az ma van. Akkor állambiztonságnak hívták, ma már ezt egyszer tisztáztuk. Szeretném, ha megmaradnánk a korrekt fogalmaknál. MINISZTERELNÖK Kérem, nemzetbiztonsági. ÜRÖMY Állambiztonsági MINISZTERELNÖK (miután végignéz a szociális frakció tagjain, akik most nem partnerek az ilyen pislogásra) Igen, állambiztonsági. (Részlet Kiszely Gábor A meghallgatás c. művéből) írásban feltett kérdéseinkre Schmidt Mária igazgató a következőket válaszolta: - Nem túl magas a brosúrák és teremszövegek csaknem 50 milliós költsége? - Minden belépőjegy mellé - 4 színcolorral nyomott, fotókkal illusztrált, 20 oldalas brosúrát adunk a látogatóknak. A kiállítótermekben elvihető teremszövegek találhatóak, jelenleg magyar és angol nyelven, de idén a német és francia nyelvű variációk is megvalósulnak. Spórolni - természetesen - mindenen lehet, leginkább úgy, ha egyáltalán nem gyártatunk ilyen, a múzeumlátogatókat a tájékozódásban segítő alapvető eszközöket. - Miért nem terveztek saját bevételként a pályázati pénzekkel? Miért nem pályázatokból finanszírozzák a katalógusokat? -Az intézmény mindenképpen tervez pályázni; tisztában vagyunk mind az állami, mind a magánmecenatúrás lehetőségekkel, de egy színvonalas pályázati anyag elkészítéséhez szükséges az intézmény legalább egy teljes évi működésének bemutatása, mi pedig tavaly februárban alakultunk. - Miért van szükség 5 milliós fordítási költségre? - Az állandó, illetve az időszaki kiállítások teremszövegeit, katalógusait, dokumentumait - mint említettük - idegen nyelvekre is lefordíttatjuk, a többnyelvű audioguide rendszerünket is — amely a külföldi látogatók „idegenvezetését” szolgálja - is fejleszteni kívánjuk, nem beszélve olyan tervezett nemzetközi részvétellel zajló előadásokról, ahol szinkrontolmácsolásra is szükség lesz. - A 20 milliós eszközpótlást is soknak érezzük. - Mi nem. Azon javítások/eszközpótlások, melyek a karbantartási szerződésekben nem foglaltatnak benne - tekintettel a múzeum különleges műszaki, informatikai felszereltségére, komoly tételeket jelenthetnek. - Ön azt állította, hogy ha nem kapják meg az eredeti költségvetést, bezár a múzeum. A költségvetésből azonban kiderül, hogy a múzeum működtethető 160 millió körüli támogatásból is. A kutatóműhely, az időszaki kiállítások és programok megrendezése kerülne „csak" veszélybe. Ezt nem lehet más forrásokból finanszírozni? - A kutatóműhely létrehozása, az idei évre tervezett hat időszaki kiállítás és egyéb szakmai programok (előadások, könyvbemutatók) megvalósítása, azaz a folyamatos kutatói munka, a gyűjtemény bővítése - mint minden múzeumnál - a szakmai tevékenység külön nem választható, alapvető része. - Számításaim szerint a múzeumi átlagnál a bérek is magasabbak, mennyi az átlagkereset önöknél. - A Terror Háza Múzeum munkatársainak átlagbérét nehéz összehasonlítani a múzeumi átlagbérekkel. A Terror Háza Múzeum 2002-ben 35 alkalmazottat foglalkoztatott, idén - mivel a múzeum minimális munkatársi létszámmal működik - 4 új munkatárs felvételét tervezzük. A Terror Háza Múzeum alkalmazottainak átlagkeresete bruttó 178 ezer forint/fő/hó. A minimális létszám maximális munkával jár együtt: itt senki nem csupán napi 8 órát dolgozik. Alkalmazottaink között — a többi múzeummal ellentétben - nem szerepelnek olyan „létszámot növelő” munkatársak, mint például a teremőrök, takarítószemélyzet. A magas színvonalú szakmai munkát - az alkalmazottak több mint 70 százaléka felsőfokú végzettséggel és idegennyelvtudással rendelkezik - pedig díjazzuk. KULTÚRA A nyilatkozat: ötszázezer forint plusz áfa Kerényi Imre: Kerényi Imre vagyok. Népszava: Igaz, hogy Kiszely Gábor A meghallgatás című művét a Madách Színház fogja bemutatni? Kerényi Imre: Nem. Népszava: Nem is olvasta a művet? Kerényi Imre: De igen. Népszava: Nem tetszett? Kerényi Imre: Tudja, mit szoktam erre mondani? Népszava: ??? Kerényi Imre: Ötszázezer forint plusz áfa... Pazarló a Terror Háza költségvetése Kós tételként be is tervezik a pályázati forrásokat. A Terror Háza Múzeum költségvetésében nem is szerepel ilyen rubrika. A Petőfi Irodalmi Múzeum, mely a magyar irodalom legnagyobbjainak hagyatékait őrzi, állandó és időszakos kiállításokat rendez, 250 millió forintot kap a kulturális minisztériumtól, s gyakorlatilag ez teszi ki összes bevételüket. Az évente negyedmillió látogatót vonzó Szépművészeti Múzeum éves költségvetése is mindössze duplája a Terror Háza igényeinek. Holott itt több mint négyszer többen dolgoznak, a 39 fő helyett 188-an. Dologi kiadásokra 309 millió forint jut a Szépművészeti Múzeumban, ami összehasonlítva a Terror Háza 241 milliós tervével, elgondolkoztató, hiszen a Szépművészeti Múzeum esetében az összeg nemcsak a Hősök terei óriás műemlék épület fenntartására, hanem a Szondi utcai restaurátor-műhelyre és könyvtárra, illetve az óbudai Vasarely Múzeumra is elég - mondta Benedek Istvánné gazdasági igazgatóhelyettes. Folytatás az 1. oldalról A 2002-es költségvetéséből mindenesetre kiderül, hogy míg a Természettudományi Múzeumban, a Néprajzi Múzeumban, vagy az Országos Levéltárban -"16 millió forint bérköltség jut abjjy "dolgozóra, addig az Andrássy út 60. alatt ez az összeg 2,6 millió forint volt. Különböző országos múzeumok vezetői irigykedve és értetlenül állnak a 17 milliós reprezentációs vagy a 38 milliós reklám- és propagandaköltségek láttán. Míg a Heim Pál Gyermekkórház 800 dolgozója számára 2,5 millió forintot költhet munka- és védőruházatra, a Terror Háza Múzeum 10 millió forintért csináltatott - akkor - 42 alkalmazottja számára formaruhát. A múzeum 2003-as költségvetés-tervezete 468 millió forint, ebből 138 millió saját bevételt levonva jön ki a 330 milliós költségvetési támogatási igény. Nézzük, mire költenék ezt az összeget: programokra és időszaki kiállításokra 74 millió forint jutna, kutatóműhely létrehozásának költségei 33 milliót emésztenének fel, brosúrák és teremszövegek költségei 50 millióra rúgnak. Ez utóbbira a magyar múzeumok zöme egy fillért sem tud költeni. Időszaki kiállítások, katalógusok, programok finanszírozására pedig a legtöbb esetben pályázati pénzeket használtak fel. Nyilván a 7,5 milliós telefonszámlából, a 20 milliós eszközpótlásból, az idegen nyelvű, magnós tárlatvezetés többnyelvű fejlesztésére szánt 20 milliójából is le lehetne csípni valamicskét, s máris elég a működéshez a 180 millió forintos költségvetési támogatás. Fullér Györgyitől, a Színháztörténeti Múzeum és Intézet gazdasági igazgatójától megtudtuk, hogy a 44 fővel működő intézménynek ez évre 175 millió forint áll rendelkezésére. Ebből kell fenntartani, karbantartani két, összesen 3000 négyzetméteres épületet, a Terror Háza Múzeumtól eltérően, az ő intézetük gyűjteményt épít, műtárgyakat vásárol, restaurál. Jövőre pluszfeladatként az ország összes színházi premierjét rögzítik és digitalizálják. „Évek óta igyekszem elérni, hogy legalább a Színházi Évkönyvre, a Színházi Szemlére, és a Világszínház című folyóiratra biztosítsanak anyagi forrást a költségvetésünkbe - panaszolja a gazdasági igazgató. „Technikai ellátottságunk katasztrofális, az asztalomon lévő számítógép például a sajátom, ha nincs elég videó, hogy a rendezők, kutatók visszanézzenek régi előadásokat, akkor a sajátunkat hozzuk be. Hogy szolgáltatni tudjunk - például szövegkönyveket lehessen másolni a színházak dobják össze a fénymásolási költségeinket. Összes dologi kiadásunk mintegy 50 millió forint. Ennyit költ a Terror Háza brosúrákra.” Az Országos Műszaki Mú _ ___ zeum fenntartja az összesen 2000 négyzetméteres Miskolci Kohászati Múzeumot és az óbudai Öntödei Múzeumot, s két 4000 négyzetméteres raktárépületet Budapesten, ahol sok ezer technikatörténeti ritkaságot gyűjtenek, hatalmas gépeket, sőt egész műhelyeket kell beszállítaniuk, restaurálniuk, konzerválniuk - mondta el dr. Vámos Éva főigazgató. Minderre 51 millió forint áll rendelkezésükre, az 54 fő bérköltsége pedig 134 millió forint, egy főre tehát 2,5 millió forint jut, amíg a Terror Háza Múzeumban hárommillió. Ezenkívül mindenre pályáznak, a tudománytechnika-történeti szakma egyetlen folyamatosan megjelenő periodikája, az 1961 óta a múzeum kiadásában megjelenő Technikatörténeti Szemle kiadására is csak pályázatok útján sikerül pénzt keríteni. A költségvetésükbe, mintegy 20 millig a Természettudományi Múzeumban 1,5 millió forint bérköltség jut egy főre, addig az Andrássy út 60.-ban 2,6 millió forint volt Az országos múzeumok értetlenül állnak az összegek nagysága előtt 2003. JANUÁR 8., SZERDA 13 RÖVIDEN Kizárólag magyar szerzők műveiből válogat a Nemzeti A Nemzeti Színháznak belátható időn belül olyan találkozóhellyé kell válnia, ahol sokféle szellemi irányzat van jelen, s amely központi helyet foglal el a magyar kulturális életben - egyebek között erről beszélt Jordán Tamás direktor első hivatalos sajtótájékoztatóján kedden, a teátrumban. A január 1-jével kinevezett főigazgató szólt arról, hogy a Nemzeti Színház a következő évadban kizárólag magyar szerzők műveit mutatja be. A tervek szerint három darabot a nagyszínpadon, hármat pedig a stúdióban tűznek műsorra. Az újdonságok sorát gyermekdarab vezeti be, azzal a nem titkolt céllal, hogy újabb közönséget nyerjenek meg Thalia szentélyének - fűzte hozzá a főigazgató. Közölte: azokra a nézőtéri ülőhelyekre, ahonnan rossz a rálátás a színpadra, nem adnak el jegyeket, illetve az előadások jobb hallhatósága érdekében akusztikai módosítások lesznek. Jordán Tamás a fontos feladatok között említette, hogy az ország nemzeti teátruma a vidék kultúrájának otthona is legyen. Ennek érdekében havonta egy-egy alkalommal más és más színház vendégeskedik majd az intézményben, illetve az adott város társművészetei is bemutatkoznak. A nemzetközi művészi kapcsolatok kiépítése, bővítése érdekében szeretnék megrendezni az uniós elnöki tisztet félévenként betöltő országok fesztiválját. A programok sora októberben Olaszország programjával veszi kezdetét. Jordán Tamás kitért arra: a teátrum ösztöndíjakkal is szeretné támogatni a fiatal színházművészeti szakembereket, s drámapályázatot is meghirdetnek. Bizonytalan az Országos Műszaki Múzeum költözése Továbbra is bizonytalan, hogy mikor lesz állandó kiállítási helye az Országos Műszaki Múzeumnak. Vámos Éva, az intézmény főigazgatója elmondta: a múzeum tevékenysége jelenlegi helyén, a XI. kerületi Kaposvár utcában, jórészt csak gyűjtésre és raktározásra korlátozódik, holott az intézmény egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy az érdeklődők számára hozzáférhetővé tegye a mintegy 16 ezer kiállítási tárgyat és a közel 30 ezer könyvet és dokumentumot. Hangverseny az eperjesi templom felépüléséért A Csongrád megyei Eperjes község ökumenikus templomának felépítésére ad jótékonysági hangversenyt pénteken Budapesten a Nemzeti Filharmonikus Zenekar; az együttes a Millenáris Park teátrumában koncertezik Kocsis Zoltán vezényletével. Az Amerikai Egyesült Államokba készülő zenekar két hónapos turnéja előtt szerepel a II. kerületi intézményben. A hangversenyen Bartók Táncszvit és Öt dal, Debussy Öt dal című szerzeményének átirata, valamint Csajkovszkij IV. szimfóniája hangzik el. Szerdától képernyőn a Napóleon_______ A Napóleon című televíziós szuperprodukció 40 millió euróba, azaz közel 10 milliárd forintba került, és az RTL Klub holnap kezdi a sorozat sugárzását - számolt be róla a Világgazdaság. Amíg a négyrészes filmsorozat közvetítési jogát Németországban és Ausztriában is közszolgálati televízió kapta meg, addig hazánkban az RTL Klub vásárolta meg a sugárzás jogát. A vételárral kapcsolatban Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója nem nyilatkozott. A sorozat első részét holnap este sugározzák az RTL Klubon.