Népszava, 2003. január (131. évfolyam, 1-26. sz.)

2003-01-08 / 6. szám

NÉPSZAVA Kiszely Gábor, a Terror Háza tudományos igazgatója darabot írt a kormányfő múltjáról Dráma Medgyessy meghallgatásáról Nemrégiben felröppent a hír, hogy a Madách Színház műsorra tűz egy Medgyessy Péter kémelhárítói múltjáról szóló drámát. Lapunk kérdésére a színház igazgatója cáfolta ugyan a hírt, de a színmű létezik. Szerzője Kiszely Gábor, az egykori „Medgyessy-bizottság” fideszes szakértője, aki ma a Terror Háza Múzeum tudományos igazgatója. Hamvay Péter írása a NÉPSZAVÁNAK Mint emlékezetes, Kiszely Gábor, a bizottság fideszes szakértőjeként tevékenykedett, ám az állambiztonsági átvilágí­táson kiderült: személye nemzet­­biztonsági kockázatot jelent, így nem vehetett részt a titkos ülése­ken. Egyesek szerint az ő zsebé­ből került elő az a töltény, me­lyet Balogh László - a bizottság elnöke - talált képviselőházi dolgozószobájában. Kiszely la­punknak elmondta, hogy A meg­hallgatás, avagy a panoptikum megszólal című drámája, teljes­ségében fiktív országban, sze­replőkkel játszódik. Minden ha­sonlóság valós személyekkel vagy eseményekkel merő vélet­­lenség. E képzelt ország minisz­terelnökéről kiderül, hogy együttműködött a titkosszolgá­latokkal. Az eseményeket a da­rab narrátora, Gabi bácsi, a bo­hóc irányítja, aki egy személy­ben varázsló is, s bármikor leál­líthatja a folyamatokat, egy még fiktívebb, szürreális síkra terel­ve azt. Itt sok minden elhangoz­hat, ami a valóságban nem. Végül kiderül, hogy a múltat jobb nem bolygatni, az igazság nem ér annyit, amennyi kárt a kutakodás okoz - összegezte műve tartalmát a szerző. Az 54 éves Kiszely Gábor Budapesten született, Németor­szágban politológiát, történel­met és színháztudományt tanult, itthon pedig teológiát is hallga­tott. Elmondása szerint nem ez az első szépirodalmi műve, a Nottara nevű bukaresti színház­ban máig játsszák egy drámáját, a Próbajáték címűt pedig most próbálják. További művei: Az ÁVH­­ egy terrorszervezet tör­ténete, és az Állambiztonság 1956-1999 című kötet. A Bohóc szerepére Agárdy Gábort vagy Horváth Gyulát találná a legalkalmasabbnak a szerző. Agárdy lapunk kérdésé­re kijelentette, hogy nem isme­ri és nem is érdekli a dráma, a MIÉP-es kötődéséről ismert Horváth Gyulát lapzártánkig nem sikerült elérni. Informá­cióink szerint a Madách Szín­ház mutatná be a darabot, la­punk munkatársának a színház direktora a következő nyilatko­zatot adta: ÜRÖM. Köszönöm. Miniszterelnök úr. Ön el­mondta, mikor és hogyan szervezték be a Gaz­dasági Minisztérium egyes főosztályán. Mikor hagyta ott a főosztályt? MINISZTERELNÖK Ez lenne a kérdés? Ilyen rövid? Ehhez valóban nem szoktam hozzá. Nos, a főosztályt 1981-ben hagytam el. ÜRÖM! Köszönöm. Kémelhárítást végzett-e az akkori előírások, parancsok szerint? Egysza­vas válasz elegendő. MINISZTERELNÖK Jaja, igen vagy nem, ugye? Látszik, hogy képviselő úr mennyire isko­lázott a szolgálati kérdésfeltevésben. Ha viszont megengedi, többszavas választ fogok adni. ÜRÖM! Nem engedem. Ragaszkodom az egyszavashoz. Igen vagy nem? MINISZTERELNÖK Látom, gyorsan tanul. Nos, nekem az volt a feladatom, hogy elemzése­ket készítsek, és igen, a kémelhárítás keretei között, ahogy ezt az akkori alkotmányvédelmi rendszer végezte. ÜRÖM! Nem alkotmányvédelmi! Az ma van. Akkor állambiztonságnak hívták, ma már ezt egyszer tisztáztuk. Szeretném, ha megma­radnánk a korrekt fogalmaknál. MINISZTERELNÖK Kérem, nemzetbizton­sági. ÜRÖMY Állambiztonsági­ MINISZTERELNÖK (miután végignéz a szo­ciális frakció tagjain, akik most nem partnerek az ilyen pislogásra) Igen, állambiztonsági. (Részlet Kiszely Gábor A meghallgatás c. művéből) írásban feltett kérdéseinkre Schmidt Má­ria igazgató a következőket válaszolta: - Nem túl magas a brosúrák és teremszöve­gek csaknem 50 milliós költsége? - Minden belépőjegy mellé - 4 színco­­lorral nyomott, fotókkal illusztrált, 20 ol­dalas­­ brosúrát adunk a látogatóknak. A kiállítótermekben elvihető teremszöve­gek találhatóak, jelenleg magyar és angol nyelven, de idén a német és francia nyelvű variációk is megvalósulnak. Spórolni - ter­mészetesen - mindenen lehet, leginkább úgy, ha egyáltalán nem gyártatunk ilyen, a múzeumlátogatókat a tájékozódásban segí­­tő alapvető eszközöket. - Miért nem terveztek saját bevételként a pályázati pénzekkel? Miért nem pályáza­tokból finanszírozzák a katalógusokat? -Az intézmény mindenképpen tervez pá­lyázni; tisztában vagyunk mind az állami, mind a magánmecenatúrás lehetőségekkel, de egy színvonalas pályázati anyag elkészí­téséhez szükséges az intézmény legalább egy teljes évi működésének bemutatása, mi pedig tavaly februárban alakultunk. - Miért van szükség 5 milliós fordítási költségre? - Az állandó, illetve az időszaki kiállítá­sok teremszövegeit, katalógusait, doku­mentumait - mint említettük - idegen nyel­vekre is lefordíttatjuk, a többnyelvű audio­­guide rendszerünket is — amely a külföldi látogatók „idegenvezetését” szolgálja - is fejleszteni kívánjuk, nem beszélve olyan tervezett nemzetközi részvétellel zajló elő­adásokról, ahol szinkrontolmácsolásra is szükség lesz. - A 20 milliós eszközpótlást is soknak érezzük. - Mi nem. Azon javítások/eszközpótlá­­sok, melyek a karbantartási szerződések­ben nem foglaltatnak benne - tekintettel a múzeum különleges műszaki, informatikai felszereltségére­­, komoly tételeket jelent­hetnek. - Ön azt állította, hogy ha nem kapják meg az eredeti költségvetést, bezár a mú­zeum. A költségvetésből azonban kiderül, hogy a múzeum működtethető 160 millió körüli támogatásból is. A kutatóműhely, az időszaki kiállítások és programok megren­dezése kerülne „csak" veszélybe. Ezt nem lehet más forrásokból finanszírozni? - A kutatóműhely létrehozása, az idei évre tervezett hat időszaki kiállítás és egyéb szakmai programok (előadások, könyvbemutatók) megvalósítása, azaz a folyamatos kutatói munka, a gyűjtemény bővítése - mint minden múzeumnál - a szakmai tevékenység külön nem választha­tó, alapvető része. - Számításaim szerint a múzeumi átlag­nál a bérek is magasabbak, mennyi az át­lagkereset önöknél. - A Terror Háza Múzeum munkatársai­nak átlagbérét nehéz összehasonlítani a múzeumi átlagbérekkel. A Terror Háza Múzeum 2002-ben 35 alkalmazottat fog­lalkoztatott, idén - mivel a múzeum mini­mális munkatársi létszámmal működik - 4 új munkatárs felvételét tervezzük. A Ter­ror Háza Múzeum alkalmazottainak átlag­­keresete bruttó 178 ezer forint/fő/hó. A mi­nimális létszám maximális munkával jár együtt: itt senki nem csupán napi 8 órát dolgozik. Alkalmazottaink között — a többi múzeummal ellentétben - nem szerepelnek olyan „létszámot növelő” munkatársak, mint például a teremőrök, takarítószemély­zet. A magas színvonalú szakmai munkát - az alkalmazottak több mint 70 százaléka felsőfokú végzettséggel és idegennyelv­tudással rendelkezik - pedig díjazzuk. KULTÚRA A nyilatkozat: ötszázezer forint plusz áfa Kerényi Imre: Kerényi Imre vagyok. Népszava: Igaz, hogy Ki­szely Gábor A meghallgatás című művét a Madách Szín­ház fogja bemutatni? Kerényi Imre: Nem. Népszava: Nem is olvasta a művet? Kerényi Imre: De igen. Népszava: Nem tetszett? Kerényi Imre: Tudja, mit szoktam erre mondani? Népszava: ??? Kerényi Imre: Ötszázezer forint plusz áfa... Pazarló a Terror Háza költségvetése K­ós tételként be is tervezik a pályázati forrásokat. A Terror Háza Múzeum költségvetésé­ben nem is szerepel ilyen rub­rika. A Petőfi Irodalmi Múzeum, mely a magyar irodalom legna­gyobbjainak hagyatékait őrzi, állandó és időszakos kiállításo­kat rendez, 250 millió forintot kap a kulturális minisztériumtól, s gyakorlatilag ez teszi ki összes bevételüket. Az évente negyed­­millió látogatót vonzó Szépmű­vészeti Múzeum éves költségve­tése is mindössze duplája a Ter­ror Háza igényeinek. Holott itt több mint négyszer többen dol­goznak, a 39 fő helyett 188-an. Dologi kiadásokra 309 millió forint jut a Szépművészeti Mú­zeumban, ami összehasonlítva a Terror Háza 241 milliós tervé­vel, elgondolkoztató, hiszen a Szépművészeti Múzeum eseté­ben az összeg nemcsak a Hősök terei óriás műemlék épület fenn­tartására, hanem a Szondi utcai restaurátor-műhelyre és könyv­tárra, illetve az óbudai Vasarely Múzeumra is elég - mondta Benedek Istvánné gazdasági igazgatóhelyettes. Folytatás az 1. oldalról A 2002-es költségvetéséből mindenesetre kiderül, hogy míg a Természettudományi Múze­umban, a Néprajzi Múzeumban, vagy az Országos Levéltárban -"16­ millió forint bérköltség jut abjjy "dolgozóra, addig az And­­rássy út 60. alatt ez az összeg 2,6 millió forint volt. Külön­böző országos múzeumok veze­tői irigykedve és értetlenül áll­nak a 17 milliós reprezentációs vagy a 38 milliós reklám- és propagandaköltségek láttán. Míg a Heim Pál Gyermekkórház 800 dolgozója számára 2,5 mil­lió forintot költhet munka- és védőruházatra, a Terror Háza Múzeum 10 millió forintért csi­náltatott - akkor - 42 alkalma­zottja számára formaruhát. A múzeum 2003-as költség­vetés-tervezete 468 millió fo­rint, ebből 138 millió saját bevé­telt levonva jön ki a 330 milliós költségvetési támogatási igény. Nézzük, mire költenék ezt az összeget: programokra és idő­szaki kiállításokra 74 millió fo­rint jutna, kutatóműhely létreho­zásának költségei 33 milliót emésztenének fel, brosúrák és teremszövegek költségei 50 mil­lióra rúgnak. Ez utóbbira a ma­gyar múzeumok zöme egy fillért sem tud költeni. Időszaki kiállí­tások, katalógusok, programok finanszírozására pedig a legtöbb esetben pályázati pénzeket hasz­náltak fel. Nyilván a 7,5 milliós telefonszámlából, a 20 milliós eszközpótlásból, az idegen nyel­vű, magnós tárlatvezetés több­nyelvű fejlesztésére szánt 20 milliójából is le lehetne csípni valamicskét, s máris elég a­ mű­ködéshez a 180 millió forintos költségvetési támogatás. Fullér Györgyitől, a Színház­­történeti Múzeum­­ és Intézet gazdasági igazgatójától meg­tudtuk, hogy a 44 fővel működő in­tézménynek ez évre 175 millió forint áll rendelkezésére. Eb­ből kell fenntartani, karbantartani két, összesen 3000 négy­zetméteres épületet, a Terror Háza Múzeumtól elté­rően, az ő intézetük gyűjteményt épít, műtárgyakat vásárol, res­taurál. Jövőre pluszfeladatként az ország összes színházi pre­mierjét rögzítik és digitalizálják. „Évek óta igyekszem elérni, hogy legalább a Színházi Év­könyvre, a Színházi Szemlére, és a Világszínház című folyó­iratra biztosítsanak anyagi for­rást a költségvetésünkbe - pana­szolja a gazdasági igazgató. „Technikai ellátottságunk ka­tasztrofális, az asztalomon lévő számítógép például a sajátom, ha nincs elég videó, hogy a ren­dezők, kutatók visszanézzenek régi előadásokat, akkor a sajá­tunkat hozzuk be. Hogy szolgál­tatni tudjunk - például szöveg­könyveket lehessen másolni a színházak dobják össze a fény­­másolási költségeinket. Összes dologi kiadásunk mintegy 50 millió forint. Ennyit költ a Ter­ror Háza brosúrákra.” Az Országos Műszaki Mú­ _ ___ zeum fenntartja az összesen 2000 négyzetméteres Miskolci Kohásza­ti Múzeumot és az óbudai Öntödei Múzeumot, s két 4000 négyzetmé­teres raktárépüle­tet Budapesten, ahol sok ezer tech­nikatörténeti ritka­ságot gyűjtenek, hatalmas gépe­ket, sőt egész műhelyeket kell beszállítaniuk, restaurálniuk, konzerválniuk - mondta el dr. Vámos Éva főigazgató. Mind­erre 51 millió forint áll rendel­kezésükre, az 54 fő bérköltsége pedig 134 millió forint, egy fő­re tehát 2,5 millió forint jut, amíg a Terror Háza Múzeum­ban hárommillió. Ezenkívül mindenre pályáznak, a tudo­­mánytechnika-történeti szakma egyetlen folyamatosan megje­lenő periodikája, az 1961 óta a múzeum kiadásában megjelenő Technikatörténeti Szemle ki­adására is csak pályázatok útján sikerül pénzt keríteni. A költ­ségvetésükbe, mintegy 20 mil­lig a Természettudományi Múzeumban 1,5 millió forint bérköltség jut egy­ főre, addig az Andrássy út 60.-ban 2,6 millió forint volt Az országos múzeumok értetlenül állnak az összegek nagysága előtt 2003. JANUÁR 8., SZERDA 13 RÖVIDEN Kizárólag magyar szerzők műveiből válogat a Nemzeti A Nemzeti Színháznak belátha­tó időn belül olyan találkozó­­hellyé kell válnia, ahol sokféle szellemi irányzat van jelen, s amely központi helyet foglal el a magyar kulturális életben - egyebek között erről beszélt Jordán Tamás direktor első hiva­talos sajtótájékoztatóján kedden, a teátrumban. A január 1-jével ki­nevezett főigazgató szólt arról, hogy a Nemzeti Színház a kö­vetkező évadban kizárólag ma­gyar szerzők műveit mutatja be. A tervek szerint három darabot a nagyszínpadon, hármat pedig a stúdióban tűznek műsorra. Az újdonságok sorát gyermekdarab vezeti be, azzal a nem titkolt céllal, hogy újabb közönséget nyerjenek meg Thalia szentélyé­nek - fűzte hozzá a főigazgató. Közölte: azokra a nézőtéri ülő­helyekre, ahonnan rossz a rálá­tás a színpadra, nem adnak el je­gyeket, illetve az előadások jobb hallhatósága érdekében akuszti­kai módosítások lesznek. Jordán Tamás a fontos feladatok között említette, hogy az ország nem­zeti teátruma a vidék kultúrájá­nak otthona is legyen. Ennek ér­dekében havonta egy-egy alka­lommal más és más színház vendégeskedik majd az intéz­ményben, illetve az adott város társművészetei is bemutatkoz­nak. A nemzetközi művészi kap­csolatok kiépítése, bővítése ér­dekében szeretnék megrendezni az uniós elnöki tisztet féléven­ként betöltő országok fesztivál­ját. A programok sora október­ben Olaszország programjával veszi kezdetét. Jordán Tamás ki­tért arra: a teátrum ösztöndíjak­kal is szeretné támogatni a fiatal színházművészeti szakembere­ket, s drámapályázatot is meg­hirdetnek. Bizonytalan az Országos Műszaki Múzeum költözése Továbbra is bizonytalan, hogy mikor lesz állandó kiállítási he­lye az Országos Műszaki Mú­zeumnak. Vámos Éva, az intéz­mény főigazgatója elmondta: a múzeum tevékenysége jelenlegi helyén, a XI. kerületi Kaposvár utcában, jórészt csak gyűjtésre és raktározásra korlátozódik, holott az intézmény egyik leg­fontosabb feladata az lenne, hogy az érdeklődők számára hozzáférhetővé tegye a mintegy 16 ezer kiállítási tárgyat és a kö­zel 30 ezer könyvet és doku­mentumot. Hangverseny az eperjesi templom felépüléséért A Csongrád megyei Eperjes község ökumenikus templomá­nak felépítésére ad jótékonysági hangversenyt pénteken Buda­pesten a Nemzeti Filharmonikus Zenekar; az együttes a Millená­ris Park teátrumában koncerte­zik Kocsis Zoltán vezényleté­vel. Az Amerikai Egyesült Álla­mokba készülő zenekar két hó­napos turnéja előtt szerepel a II. kerületi intézményben. A hang­versenyen Bartók Táncszvit és Öt dal, Debussy Öt dal című szerzeményének átirata, vala­mint Csajkovszkij IV. szimfó­niája hangzik el. Szerdától képernyőn a Napóleon_______ A Napóleon című televíziós szu­perprodukció 40 millió euróba, azaz közel 10 milliárd forintba került, és az RTL Klub holnap kezdi a sorozat sugárzását - szá­molt be róla a Világgazdaság. Amíg a négyrészes filmsorozat közvetítési jogát Németország­ban és Ausztriában is közszolgá­lati televízió kapta meg, addig hazánkban az RTL Klub vásá­rolta meg a sugárzás jogát. A vé­telárral kapcsolatban Kolosi Péter, az RTL Klub program­­igazgatója nem nyilatkozott. A sorozat első részét holnap este sugározzák az RTL Klubon.

Next