Népszava, 2003. november (131. évfolyam, 255–278. sz.)

2003-11-03 / 255. szám

2 VILÁG 2003. NOVEMBER 3., HÉTFŐ NÉPSZAVA Grúzia képviselőket választott Grúziában tegnap parlamenti választá­sokat tartottak, melynek eredmé­nyét lapzártánk után hozzák nyilvános­ságra. A fekete-ten­geri köztársaság 2,7 millió választója 21 pártból és tömörü­lésből választhatta ki képviselőit. A közvélemény-kuta­tások a két ellenzéki pártot, Nino Burdzsa­­nadze parlamenti elnöknő demokratáit és a radikális Nemzeti Mozgalmat helyezik az élre. Eduard Sevardnadze elnök (képünkön) Új Grú­ziáért nevű kormányzó tömörülése, amelynek sok választó a korrupcióval szembeni tétlenséget veti a szemére, csak a harmadik helyen áll az előzetes felmérések szerint, így a választás új politikai korszakot nyithat, amely azonban végleg csak 2005-ben köszönt majd be, amikor Sevardnadze második elnöksége lejár. A választások érvényesnek bizonyultak, mert a jogosultak 34 százaléka időben leadta voksát. (MTI) Helyhatósági referendum Bulgáriában Megkezdődött vasárnap reggel Bulgáriában a helyhatósági választások második fordulója. Ennek során a baloldal igyekezett megerősíteni az első fordulóban aratott győzelmét, a jobbol­dalnak pedig sikerült megszilárdítania bástyáit a legnagyobb városokban, Szófiában és Plov­­divban. A nyolcmillió lakosú ország szavazásra jogosult polgárainak 53 százaléka járult az urnákhoz, hogy megválassza a polgármestert 21 megyei székhelyre és több mint 1500 tele­pülésre, ahol az első fordulóban nem született döntés. (MTI) Irán nem mond le az urándúsításról Teherán elutasítja urándúsítási programjának végérvényes leállítását. A dúsítás még csak kezdeti szakaszánál tart és Irán „önszántából szakította meg” a programot, melynek azonban nem vetett véget - jelentette ki tegnap a teok­­ratikus állam külügyminisztériumának szóvi­vője. A nukleáris technológia békés célú fej­lesztése Perzsia alapvető joga, melyről a tehe­­ráni kormányzat nem is mondhat le - tette hoz­zá a szóvivő. (Népszava) Elutasították a tamil függetlenséget Elvetette a Srí Lanka-i kormány a tamil láza­dók tervét, amelyet a szakadárok a két évtizede tartó polgárháború lezárására dolgoztak ki. A tamil terv átmeneti kormányzat létrehozását tartalmazta, amelynek keretében a mai lázadók jogot kapnának a sziget többségében tamilok­­lakta északkeleti részén a törvények érvényesí­tésére és az adó begyűjtésére, valamint az álla­mi földek ellenőrzésére és szinte minden más olyan feladat végrehajtására, amelyet jelenleg a központi kormány lát el. A colombói kor­mány a terv elutasításakor hangoztatta, hogy a lázadók elképzeléseikben túl messzire mentek és javaslatuk gyakorlatilag függetlenítené a sziget többségében tamilok lakta részét. (MTI) Terroristát fogtak el Olaszországban Firenzében az olasz hatóságok letartóztatták a hét végén Bruno Di Giovannangelo szélsőséges baloldali aktivistát. A 44 éves postai alkalmazot­tat azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban állt az Új Vörös Brigádok elnevezésű terrorcsoporttal. Di Giovannangelo a hatóságok szerint postafió­kokat rabolt ki. Az így szerzett pénzzel finanszí­rozták a szélsőségesek 1999-ben Massimo D’Antona és tavaly Marco Biagi munkajogi szakértők elleni gyilkosságokat. Az őrizetbe vé­telt újabb sikernek könyvelhetik el az olasz nyo­mozók, akik az utóbbi tíz napon már nyolc szél­sőbaloldali aktivistát tartóztattak le a D’Antona elleni merénylettel kapcsolatban. (Népszava) Esküt tett az új malajziai kormányfő Új miniszterelnöke van Malajziának: pénteken Tuanku Syed Sirajuddin király előtt letette hiva­tali esküjét az új kormányfő, Abdullah Ahmad Badawi eddigi miniszterelnök-helyettes. A 77 éves korában, 22 évi hivatalban töltött idő után leköszönő Mahathir Mohamadot váltotta fel a kormányfői tisztségben. A 63 éves új kormány­fő azt ígérte, hogy nem kezdeményez nagyobb politikai változásokat, de számos ország kormá­nya és a hazai ellenzék is reméli, hogy a malaj­ziai kormány több tekintetben mérsékeltebbé válik az ő hivatali idejében. (MTI) Medgyessy Péter hatnapos hivatalos látogatásra érkezett Indiába Delhiben tárgyal a kormányfő A kultúra állt a középpontban Med­gyessy Péter miniszterelnök hatna­pos hivatalos indiai látogatásának el­ső napján, tegnap: a kormányfő részt vett a delhi Magyar Kulturális Intézet fennállásának 25. évfordulóján tar­tott ünnepségen és fogadáson. A hatvanfős magyar delegáció helyi idő szerint vasárnap délelőtt érkezett az indiai fővárosba. A miniszterelnök és kísérete rövid pihenőt követően vá­rosnézésre indult és Dél-Delhiben megtekintette a 72,5 méter magas Ka­­tab Minar tornyot, amelyet még a XII. században kezdett építeni a város első muszlim szultánja, valamint a Kuvvat­­ul Iszlám mecset romjait. A mecset ud­varán sohasem rozsdásodó, több mint hét méter magas vasoszlop található, a helyi hagyomány szerint annak, aki háttal állva átöleli, teljesül a kívánsága és boldog lesz. A küldöttség ellátoga­tott a nemzeti múzeumba is. Este Medgyessy Péter és delegáci­ója részt vett a delhi Magyar Kulturá­lis Intézet ünnepségén: a 25 éve ala­pított intézet Ázsiában egyedüliként foglalkozik a magyar kultúra népsze­rűsítésével, mégpedig igen sikeresen. A delhi intézmény nagyszabású kul­turális rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának negyedszázados évfor­dulóját, ennek keretében többek kö­zött magyar fotóművészek alkotásai­ból látható kiállítás az épületben. A rendezvényen mondott beszédében Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára kiemelte: a két nép kultúrá­ját sok minden összeköti, többek között az olyan személyiségek hozzájárulása, mint amilyen a nagy utazó, Körösi Cso­m­a Sándor vagy a fiatalon elhunyt fes­tőművésznő, Amritá Ser-Gil volt. Mint elhangzott, már fordítják hindi nyelvre Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas re­gényét, a Sorstalanságot, és tervek van­nak arra is, hogy magyar-indiai-euró­­pai uniós koprodukcióban filmet készít­senek Körösi Csom­a Sándor életéről. Medgyessy Péter leleplezte Körösi Csorna Sándor emléktábláját az intézet épületében, majd a miniszterelnök az indiai hagyományoknak megfelelően gyertyát gyújtott. A magyar-indiai kul­turális együttműködés további erősíté­sét szolgálja majd az a megállapodás, amelyet a tervek szerint a két tárca kép­viselője ma ír alá a 2006-ig tartó kultu­rális csereprogramról. A miniszterelnök ma tárgyal ven­déglátójával, Atal Behari Vadzspaji indiai kormányfővel. MTI Medgyessy Péter a Kuvat-ul Iszlám mecsetben átölelte a vasoszlopot Fotó: Illyés Tibor (MTI) Feszültséget okoz a visegrádiak között a kitelepítettek kérdése? Gerhard Schröder német kancellár pénteken telefonon felhívta Vladimir Spidla cseh kormányfőt, hogy elosz­lassa a II. világháború utáni kitelepí­tésekkel kapcsolatos német-lengyel kezdeményezés kiváltotta prágai ag­godalmakat. A német és a lengyel ál­lamfő október 29-én elhangzott gdanski nyilatkozatukban összeuró­pai vitát szorgalmaztak alI. világhá­ború utáni kitelepítésekről. „Minden nemzet nyilvánvaló joga, hogy siras­sa az áldozatokat, és közös kötelessé­günk őrködni azon, hogy ne használ­ják az emléket és a gyászt rossz cél­ra, Európa újbóli megosztására” - ol­vasható az Aleksander Kwasniewski és Johannes Rau találkozója után ki­adott közös nyilatkozatban. Václav Klaus cseh államfő már korábban ki­jelentette: ez olyan kérdés, amelyet a kétoldalú kapcsolatokban kell ren­dezni. Cyril Svoboda cseh külügyminisz­ter tegnap kizárta, hogy a háború utá­ni kitelepítésekkel kapcsolatban or­szága bármiféle egyezményt kössön Berlinnel. A prágai diplomácia irá­nyítója a Németország és Csehország között 1997-ben született, népeik közti kibékülésről szóló nyilatkozatra hivatkozott. „A német-cseh közös nyilatkozat kimondja, hogy kapcso­latainkat ne terheljük a múlttal” - je­lentette ki Svoboda. Megfigyelők szerint a német-len­gyel kezdeményezés sokkal inkább veszélyezteti a visegrádi országok közötti viszonyt, mint a német-cseh kapcsolatokat. Prágai diplomaták azt sem tartják kizártnak, hogy a kérdés nyílt konfliktushoz vezet a visegrádi országok államfőinek mai, budapesti találkozóján. Lapunk érdeklődésére dr. Schillinger Erzsébet, a Magyar Köztársaság Elnöki Hivatala Kom­munikációs Osztályának vezetője ez­zel szemben elmondta, lapzártánkig a négy államfő egyike sem javasolta, hogy tűzzék napirendre a kitelepíté­sek ügyét. Népszava-információ Bocsánatot kért a botrányt kavaró német képviselő Martin Hohmann német keresztény­­demokrata (CDU) képviselő bocsá­natot kért antiszemitának minősített kijelentései miatt, miután saját pártja is elhatárolódott tőle, s egyesek le­mondását is sürgették. Angela Mer­kel pártelnök-frakcióvezető tegnap támogatta Wolfgang Bosbach frakció­vezető-helyettes követelését, amely szerint Hohmann-nak le kell monda­nia tisztségéről, amelyet abban a kép­viselőházi bizottságban töltött be, mely a nácik által kényszermunkára ítélt személyek kárpótlására alakult. Merkel szóvivője hozzátette: pilla­natnyilag nem terveznek más intéz­kedést a politikus ellen. „Nem állt szándékomban a holoka­uszt egyedülállóságát kétségbe von­ni. Nem állt szándékomban a zsidó­kat a tettesek (bűnösök) népének ne­vezni. Ha mégis más benyomás ke­letkezett, nyomatékosan bocsánatot kérek, és sajnálom, ha másokat meg­sértettem érzéseikben” - nyilatkozta Hohmann. A CDU konzervatív szárnyához sorolt politikus október 3-án, a német újraegyesülés ünnepén beszédet mondott szűkebb hazájában, a Hes­sen tartománybeli Neuhofban. A be­széd szövegét a helyi CDU-szervezet felrakta az internetre, de Németor­szágban október végéig senkinek sem tűnt fel. Állítólag egy amerikai internetező hívta fel rá a hesseni rá­dió- ,és tévéállomás figyelmét. Hohmann azzal a tétellel szemben lépett fel, hogy a németeket a náci múlt miatt sommásan a bűnösök né­pének minősítsék. A képviselő párhu­zamot vont a zsidó származásúaknak az 1917-es orosz forradalomban ját­szott szerepével. Azt fejtegette, hogy nagyszámban voltak aktívak a veze­tés szintjén éppúgy, mint a titkosszol­gálat kivégzőosztagaiban, a zsidó származású kommunistákat felelős­ség terheli az októberi forradalomban elkövetett bűnökért, milliók halálá­ért. Népszava-információ Iraki gerillák pusztító akciója (Folytatás az 1. oldalról) Pénteken és szombaton tizennégy iraki és három amerikai katona vesz­tette életét az iraki harcok során. Tegnap Damaszkuszban az iraki válságot és annak a térségre gyako­rolt hatását vitatták meg az Irakkal szomszédos országok külügyminisz­teri találkozóján. Irán, Jordánia, Ku­­vait, Szaúd-Arábia, Szíria, Törökor­szág, valamint az Irakkal nem szom­szédos, de a térségben nagy politikai befolyással bíró Egyiptom diplomá­ciájának vezetője tanácskozott a Szí­riai főváros egyik belvárosi szállodá­jában. Tervezett közleményükben, amelyből egy példány eljutott az AP amerikai hírügynökségnek is, a mi­niszterek elítélik az Irakban működő terrorszervezeteket, és felszólítják az Egyesült Államok vezette megszálló erőket, hogy állítsák helyre a bizton­ságot és a stabilitást az országban. Hosjar Zebari iraki külügyminisz­ter nem volt hajlandó elmenni az ér­tekezletre, sérelmezve, hogy csak az utolsó pillanatban kapott - akkor sem hivatalos - meghívót Szíriától, s kö­zölte, hogy az iraki ideiglenes kor­mányzótanács nem fogadja el a talál­kozón hozott döntéseket. Bagdad képviselője nem vett részt a regioná­lis csoport előző tanácskozásain sem. EGY ÉVVEL AZ ÚJABB ELNÖKVÁLASZTÁS ELŐTT az amerikai közvéle­mény egyenlő arányban megosztott George W. Bush jelenlegi elnök és leen­dő demokrata párti kihívója támogatásában - mutatják a Washington Post na­pilap vasárnap közzétett közvélemény-kutatási adatai. A megkérdezettek 48 százaléka szavazna Bushra, ha ma tartanák a választásokat, míg a demok­rata párt jelöltjére, akinek kiléte még nem dőlt el, 47 százalékuk voksolna. A fennmaradó öt százalék még nem tudja, kire adja szavazatát. Holnap két szö­vetségi államban, Kentuckyban és Mississippiben is kormányzóválasztás lesz - szakértők ezekre a jövő évi elnökválasztás szeizmográfjaként tekintenek. Moszkvába látogatott Ariel Saron Háromnapos látogatásra Moszkvába érkezett tegnap Ariel Saron izraeli mi­niszterelnök, hogy a Közel-Kelettel kapcsolatban az ENSZ-ben benyújtott orosz határozattervezet visszavonásá­ról tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Oroszország a közelmúltban javaslatot terjesztett be a Biztonsági Tanácsban az izraeli-palesztin viszály rendezését célzó útiterv kötelező érvé­nyűvé tételéről. Az amerikaiak által tá­mogatott útitervhez, amely az erőszak megszüntetését és 2005-re palesztin állam létrehozását írja elő. Izrael csak számos fenntartás mellett adta hozzá­járulását, nevezetesen attól tette ezt függővé, hogy a Palesztin Hatóság le­számoljon a szélsőséges csoportokkal és hogy az útiterv megvalósítása ame­rikai felügyelettel történjék. Egy névtelenséget kérő vezető izra­eli hivatalos személy kijelentette, hogy Izrael ellenséges fórumnak tekinti a vi­lágszervezetet, amelynek nagyobb szerepvállalása csak akadályozná a bé­ke-erőfeszítéseket. Washington azzal bírálta az orosz kezdeményezést, hogy időzítése nem megfelelő, mivel jelen­leg nincs stabil palesztin kormány. Izraeli források szerint Saront ma fogadja Putyin elnök. Az izraeli kor­mányfő tárgyal Mihail Kaszjanov mi­niszterelnökkel és az orosz kormány más tagjaival, valamint az oroszorszá­gi zsidóság vezetőivel is. Öt járőröző izraeli katona megsé­rült a vasárnapra virradó éjjel egy po­kolgép robbanásától az észak-ciszjor­­dániai Náblusz óvárosában. Az egyik katona súlyosan, négy társa könnyeb­ben sérült meg, miután elhaladó pán­célozott dzsipjük mellett felrobbant a szerkezet. A merényletet az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai vállalta magá­ra, amely kötődik a Jasszer Arafat pa­­leszin elnök vezette Fatah mozga­lomhoz, de nagyrészt önállóan cse­lekszik. Izrael enyhített tegnap reggel a Gá­zai övezet teljes zárlatán, amelyet csaknem egy hónapja, az október 4-én Haifában történt, 22 ember halálát okozó öngyilkos robbantás után vezet­tek be. A mostani lépéssel mintegy tíz­ezer - engedéllyel rendelkező és 35 évesnél idősebb - palesztin juthat el is­mét izraeli munkahelyére. A haifai me­rénylet előtt a Gázai övezetből és Cisz­­jordániából körülbelül 10-10 ezren jár­tak át naponta dolgozni Izraelbe. Izraeliek tízezrei vettek részt szom­baton a Jichak Rabin miniszterelnök halálának nyolcadik évfordulóján ren­dezett tel-avivi megemlékezésen. Ra­bin az 1990-es évek elején béketárgya­lásokat kezdett a PFSZ szervezettel, és 1993-ban aláírta az első autonómia­megállapodást annak vezetőjével, Jasszer Arafattal. Egy zsidó fanatikus 1995. november 4-én Tel-Avivban agyonlőtte­­ ugyanazon a téren, ahol az emlékgyűlést tartották. - Jichaknak igaza volt. Gyilkosai jogtalanságot követtek el, és nem volt igazuk - mondta Simon Peresz munkáspárti elnök a nagygyűlésen. Az ellenzéki vezető egyben „a tettek és a párbeszéd embereként” méltatta Ahmed Korei palesztin miniszterel­nököt. Népszava-információ

Next